Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-03-12 / 13. szám

Ezenkívül van még az 1868-ik évi gyűjtések kétes értékű régi hátrál. Tandij-elengedés történt 48 tanulónak egészen ................................................... Tan dij-elengedés történt 13 tanulónak felében................................................... 3.024.40. 593.75. Az évi rendes kiadások a rendes évi bevételeket nem merítik ki. A veszprémi róm. kath. főgymnasiumba beíratott 1886/7-ik évben: az I. osztályba 68 tanuló, a II. oszt. 63 tan., a III. oszt. 54 tan., a IV. oszt. 34 tan., az V. oszt. 42 tan., a M. oszt. 29 tan., a ó II. oszt. 27 tan., a VIII. oszt. 33 tanuló. — Összesen: 350 tanuló. Az 1885/6-ik tanévben volt 353 tanuló. Az apa­dás oka a miniszter tilalma, amelylyel az 1-ső osz­tályba felveendők száma megszorittatott. A veszprémi róm. k. elemi isk. pénztár-kimátatása. 1885. év végével takarékpénzt, betét­könyvekbe és készpénzekben . . . 7.973.54.— 1886. évi bevétel isk. pótadó, tandíj és kamatjövedemből . . . . . . 3.265.501/, Összesen: 11.239.13lÁ­1886. évben kiadatott......................... Ezen kiadási összegből a szent-Anna­4.217.------. iskol ánál teljesített építésre fordít. 741.60—. A pénztár ezidei állapota: bevétel 11.239.13 Y*­A pénztár ezidei állapota: kiadás . . 4.217.------. Ma rad: 7.022.—Y*­És pedig tak.-pénztári betétekben . . 5.256.25 -. Készpénzben........................................ 66 5.38 Ya­Összesen: 7.022.13Y Ezeken kívül kezeltetik egy 100 frtos „Kissovics József“-féle alapítvány. Az elemi iskolai költségvetés 1886/7-ik tanévre 3742 frt 17 kr. Ennek födözeteül szolgál a katholikusok eddigi 41.000 egyenes állami adó után kivetett 8 kr. Isk. pótadó 3280 frt. Tandij 550 frt. Összesen 3830 forint. ) Rák János, isksz. jegyző. Háziasszonyaink figyelmébe. Ha két háziasszony találkozik, biztosra lehet venni, hogp vagy toilettekről, vagy a háztartásról, a főzésről vagy nyalánkságokról beszélnek. Termé­szetes, hogy magam sem teszek kivételt és pedig annál kevésbbé, mert magam is a magyar házi­asszonyok czéhéhez tartozom és „egyleti hölgy“ vagyok. Az ily discurzusoknál azt tapasztaltam, hogy a háziasszonyok nagyobb része azon panasz­kodik, hogy nem tudnak oly süteményekat, tortákat, szóval nyalánkságokat szerezni vagy készíteni, melyek nem mindennapiak, hanem finomak, pikán­sak, kellemesek és — a mi a fődolog — sokáig tarthatók. A legtöbb otthonn készülő, vagy a czuk- rászoknál kapható süteményeknek az a hibájuk, hogy vagy nagyon közönségesnk, vagy nagyon émelygősek, el nem tarthatók, vagy nagyon rövid idő alatt kőkeménynyé válnak. Én ez irányban óhajtok tanácscsal szolgálni a tisztelt háziasszonyoknak és néhány oly süteményt, tortát és nyalánkságot ajánlani, melyek a legjobbak, aránylag a legolcsóbbak és avval a kitűnő tulajdon­sággal birnak, hogy 3—4 hóig eltarthatok. Nem hiszem, hogy valaki jobb süteményt óhaj­tana vendégei elé tenni, mint a melyek ő felsége a királyné legmagasabb dicséretét kivívták, ki Pischin- ger Oszkár bécsi gyárosnak az általa készített „Pischinger-torta“ fölött legmagasabb elismerését nyilvánította. E tortákat a bécsiek a világ legjobb tortáinak nevezik, és ez elnevezést meg is érdemlik. Izük rendkívül finom, könnyen eltarthatok és igy nem csoda, hogy e tortákból másfélév óta körülbelül egy negyed millió küldetett szét és pedig nemcsak Ausztria-Magyarországban, hanem a külföldre, sőt Amerikába is. Egy ily torta ára nagyságához képest 1 írttól 2 frt 50 krig emelkedik. Fölötte praktikus és kitűnő speczialitások még „Pischinger-fánkok“, melyek, reánk: háziasszonyokra nézve valóságos jótéteményt képeznek. A sok vesződség és kellement.lenség, mely a fánkok készí­tésével jár, melyek még gyakran el is romlanak és el nem tarthatók, ezentúl megszűnik. Legokosabb egyszerűen 100 Pischinger-fánkot rendelni 12 írtért, vagy 50-et 6 írtért és a legizletesebb süteményt kapják, mely akár 3 hóig is eltartható, annélkül, hogy izét veszítené, vagy elromlana. Égy harmadik kitűnő speczialitást képeznek Pis- chingernek „Biscuits Superior“-jai. Ezek a legfino­mabb thea- és borsütemények, csinos zárható dobo­zokban 80 krtól 1 írtig, melyeket ő felsége a királyné szintén megdicsért. Nem hagyhatom még felemlités nélkül a Pischinger-féle „Speczialitás-rak- tárakat“ Bécsben Kernerstrasse 42. és Tabortstrasse 22. szám alatt és ajánlom mindenkinek, a ki Bécsbe utazik és barátja a finom sütemény-különlegességé­nek, hogy e helyiséget látogassa meg. Nagy válasz­tékban találnak itt francia és angol biscuit-ot, bor- és thea-siiteményt, kétszersülteket és gyermek-táp- szer-különlegességeket, a híres karlsbadi ostyákat, melyeket Pischingertől visznek Kralsbadba és onnan hozzák be, mint „karlsbadi“ ostyát, továbbá az úgynevezett „Vafelikat“, tortákat, kitűnő chokoládé- kat, olajtalanitott Cocaport, bonbonokat, „Fandant“- okat, kunfekteket, gyönyörű húsvéti ajándékokat, húsvéti tojásokat minden csak képzelhető alakban, selyemből, fából, bonboniereket meglepő választék­ban stb. stb. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Pischinger gyártmányait hamisítják és utánozzák is és pedig az áru rovására. A tortáknál tehát csak az tekinthető valódinak, melyen a kereskedelmi törvényszék által bejegyzett vörös védjegy látható. E gyártmányok sokféleségéről és előnyeiről legjobban meggyőződ­hetik az, aki Pischinger gyárából (Bécs Brigittenau) egy postacsomag mintagyüjteményt rendel, mely 4 írttól feljebb kapható és a mely a czég gyártmá­nyainak szép és gazdag gyűjteményét — tortát sem véve ki — tartalmazza és árjegyzéket kér. Meg vagyok győződve, hogy azok a hölgyek, a kik e kísérletet megtették, a „süteménykérdés“ fontos (?) ügyében nem jönnek többé zavarba. Halász Sarolta­VIDÉK. Pápa, márczius 10. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjének,) A keresztény világ farsangja — megszülte Izrael fiaiét. Tartottak e hó 5-én bált a Griff-fogad óban az izraelita ifjak s a mint hallani, igen népes volt, — de sikerűit is. Pápa város keresztény elő­kelősége, még mindig távol tartja magát a z«idó- hitfelekezet intelligens osztályától s ennek lehet tulajdonítani, hogy a márczius 5-iki bálon síiig lehetett keresztény családot látni. Mindenütt ez nincs igy! Ma van a hires „Pttrim“ nap, az öröm ünnepe, melyen még a bócher-ifjak is föllelkescdze ékes német nyelven szerkesztett meghívón tudatják, azokkal, a kiket illet, hogy „jux“ előadást rendez­nek — persze belépti dij mellett. Szállja meg őket az E. M. K. E. dicső szelleme, ez az én őszinte átkom ! A városi köz- és adópénztáruoki állásra van bőven pályázó- ki lesz a többség embere, — eddig nem tudhatni. Mindenesetre nyerni fognak a város atyái, ba a munkabírás és képzettség latbavetése szempontjából indulnak ki. A polgári kör az elhalasztott elnökválasztás miatt f. hó 6-án tartotta meg Il-ik rendkívüli közgyűlé­sét, mely alkalommal Yajdits ur előzetes fölkérése következtében elfogadta az elnökséget — mely körülményre néhányan nem számítottak, nem hitték ugyanis, bogv a lemondás okául felhozott beteges­kedés daczára el bírja magát arra határozni. Dr. Müllerbeer ur „Kajesi csárdása“ jó kortes fogás volt elannyira, hogy az ellenzék hősei a választás pillanatában egészen elnémultak. Yajdits ur tehetséges, tevékeny körvezér, adjon neki az Isten hozzá kedvet, erőt és egészséget, hogy tudja a manó minő módon kitört ellenzé- keskedés rém alakj a ne kisértse a békeszerető tagokat, azt egészen eloszlatni képes legyen, az egyenlő jog és minden szórakozásban egyenlő rész- vehetés elvét juttatván diadalra! Ez Vajdits urnák sikerülni is fog — most már nem szabad lankadnia, a kartácsok elé nyílt hom­lokkal lépjen. A pápai iparos-ifjúság évi közgyűlését f. hó 20-áu tartja meg egyleti helyiségében. Ez alka­lommal a múlt évi beszámoláson kivől egyik főtö­rekvését azon szempontok megbeszélésében fejti ki, melyek a tagok szaporítását fogják czélozui. Az ipartörvény 142-ik §-ában a segéd segélyezé­seire nézve segélypénztárak létesítését ajánlja addig is, mig az e félékről a kormány külön törvény által fog rendezkedhetni. A 143. §-ban a heti hozzájárulás a hetibér 3°/0-ában van megállapítva minden iparos-segédre nézve, ezen­kívül pedig minden iparos, kinek segédje van, a segéd hozzájárulási taksájának 1/.i-át tartozik ezen pénztárhoz befizetni. Ezen segélypénztár megalkotása azonban úgy, mint mindenütt — hol kormáuyhatóságilag működő képző és betegsegélyző-egyletek már vannak, Pápán is teljesen eleshetik, csupán arra kell szorítkozni, s ezt buzgó iparhatósági biztosiink, Mészáros K. rendőr­kapitány az Ígéretéhez képest készséggel megteendi azt t. i., hogy minden iparosifju a 4 év óta áldáso­sán működő ifjúsági-egyletnek kényszer-tagjává kijte- leztessék lenni. Városunk s a vidék közönsége minden alkalommal jelentékeny anyagi pártfogásával segít ez ifjú egy­leten s igy jutott azon helyzetbe, hogy betegei gyó­gyítására állandóan orvosa van, a munkaképtelen fenjaró beteg tagjainak napidijakat ad, a betegeket az irgalmasok kórházában gyógykezelteti, ingyen orvosságokat ad s azonkívül szép könyvtárt szerzett és még tőkepénzzel is rendelkezik, — hát ha még tekintélyes sereggé válik, akkor csodákat fog művelni. Adja Isten ! E hó 13-án délután fogja a „Fehér ló“ vendéglő külön termében tartani az iparosság azon része gyűlését — mely az uj ipartörvény megalkotása előtt már iparos volt, de társulatba nem volt — s ezért a pápai ipartestület kérlelhetlen módon azzal bünttette e többnyire szegény ipartársait, hogy belépési dijat rovatott ki terhére a magas minisz­tériumnál. A büntetés nem jogos, már csak azon alapon sem, mert az 1872-iki ipartörvény, mely 1884. okt. 1-ig hatályban volt, társulatba lépésre senkit sem kényszeritett — tehát nem adtak okot ily szigorú megtorlásra. Szegények nekihevültek, mert már végrehajtó zaklatja ezért őket — a föllebbezésre. A méltányosság és igazság azt követel’, hogy ügyük győzzön! Rayon. I Herend, márczius 9. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.) Egy derék községet mutatok be az olvasóközön-' ségnek, mely csakugyan mintául szolgálhatna min­den községnek, hogy összetartással, jóakarattal, még a mostani körülmények között is tud áldozni, saját jól felfogott érdekének. Ez a derék község, J á k ó németajkú lakossága, a mostani sanyarú körülmények között, olyan minta­szerű iskolát építtetett, hogy bármelyik városnak is becsületére válnék. Igaz, hogy van annak a köz­ségnek egy nagylelkű pártfogója gróf Vallis Gyula ő nagyméltósága, aki az iskolaépítésnél igen tekin­télyes összeggel segitett; még pedig úgy, hogy meg­vett a volt iskola szomszédságában egy lakóházat, hogy azzal az iskolai helyiség czélszerübb helyisé­get nyerhessen, 2500 forintért; azonkívül pedig tég­lát, cserépzsindelyt ajándékozott 1500 frt értékben. Hasonlóképpen már előbb szinte vett a papiakhoz egy házhelyet; a papi lakot szinte saját költségén átalakíttatta. Hát biz az ilyen nagylelkű áldozat nem szorul dicséretre. Hanem azért kijutott ám a derék Jákó községnek is természetesen a költségekből. Mert mindamellett, hogy minden munkát, fuvarozást, a község teljesí­tett, mégis 7000 forinttal kellett hozzá járulni, aránylag a községi lakosokra kivetni. És ettől az áldozattól sem riadt vissza a mostani körülmények között Jákó község németajkú lakos­sága, és most ott áll felépítve a gyönyörű iskola három osztályra berendezve, azaz három-osztálya, mert még tanszerekkel, amint hallottam, a tanter­mek nincsenek ellátva. Hátra van még a derék M á d e r Antal iskola- tanitó urnák nemes törekvéséről megemlékezni. Igazán csodálatos dolog, hogy ilyen derék tauitó- nak szorgalmát idáig senki sem méltányolta. Amint hallottam, ott a tiszta német-ajkú községben, a gyer­mekeket szorgalmasan oktatja a magyarnyelvben, sőt még istenitiszteleten többszörösen magyarul énekeltet velük, s a mint egy odavaló polgártól hallottam, soha még semminémü elismerésben nem részesült, soha még az illetékes esperes a gyerme­kek exámentján nem jelent meg, sem pedig a megye által sohasem részesült a tanítói szorgalom- dijban. Ha olvassa az ember, hogy olyan tanító urak részesültek a szorgalom-díjban, kiknek községeiben úgyis félig-ijieddig a gyermekek tudnak magyarul, kétszeresen megérdemlené az olyan tanító, ki tiszta németajkú gyermekeket iparkodik magyarrá tenni. — De dicséret érdemli azokat a németajkú szülőket is, a kik örömmel egyeznek bele gyermekeik magya­rosodásába, nem tesznek ellenvetést, akadályt a magyarosodás ellenébe, mint ama bizonyos rátóthi svábok. — Elismerést az érdemnek. Tisztelettel a Tekintetes szerkesztő urnák stb. Fejes Dániel. Vámos, márcz 9-én, (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) »Szomorú kötelesség adta kezembe a tollat, mert egy élte derekán sirba dőlt tanító haláláról kell értesítenem b. lapjának olvasóit. Ugyanis községünk ref. tanítója néhai Balassa Kálmán f. hó 7-én hosszas szenvedés után meg­halt és 9-én kísértetett ki az örök nyugalomra. Temetésén a község minden rendű és rangú lakója jelen volt, sietvén megadni az utolsó tiszteletet annak, kit éleiében is mindig tiszteletben tartott. A vidékről is számos arezot láttunk s mindnyájan együtt egyért öntöttük a sajnálat és részvét könnyeit A gyászszertartás a háznál énekkel vette kezdetét amelyet a vidéki ref. tanítói kar igazán meghatóan s a zene követelményeinek megf'elelőleg énekelt el. Az ének után “a tóth-vázsonyi ref. lelkész ur mon­dott a halott fölött emelkedett hangú beszédet amelyet ismét zene követet s igy indult a menet a temetőbe. A sírnál a tanítói kar ismét énekelt, azután j Üröghy Sándor veszprémi és Balassa Gábor hajmás- i kéri tanító urnák mondtak pályatársuk fölött búcsúzó beszédet, mindkettőé úgy az előadás mint a belszer- kezetet illetőleg elismerést érdemel. Íme ez rövid képe azon végtisztességnek, melyet Vámos községe megboldogult tanítójának adott. Megérdemelte ő ezt, mert azon a pályán működött amelyen kevés az elismerés, kevés a rózsa, de annál több a tövis. A vidéki ref. tsnitók és lelkész urak különösen szép jelét adták a megboldogult iránti tiszteletüknek. Oly szép számmal voltak jelen, hogy testületük maga kitett volna egy végtisztességet adó közön­séget. A mai nap gyásza sokáig fog élni a temetésen jelenvolt közönség lelkében. A temetőt azon utolsó óhajtá sál hagytuk el, hogy a megboldogultnak adjon Isten örök nyugodalmat! Maradtam tisztelettel stb. r. I. Irodalom. Előfizetési felhívás. j Olvasóink szives figyelmébe ajánljuk a ma meg je- i j lent előfizetési felhívást,, Szomaházy István- | nah „ Szöktet és a zárdából11 s egyéb elbeszélések czitnii | kötetéire. Midőn a fenti kötetre előfizetést nyitunk, teszszűk ezt a magyar szépirodalmi müvek kiadása körül tett szomorú tapasztaltok ellenére is. Czélunk, hogy szerzőnek a hírlapokból eléggé s hozzá, tesszük: elő­nyösen ismert munkéisséigát a könyvvásárló publicum számára is hozzáférhetővé tegyük s igy közvetítői legyünk azon elismerésnek, melyet, reménylenünk a szerző szép tehetsége valóban feljogosít bennünket. A kötetbe felveendő beszélyek egy része (.Akit a far- • kasok megettek“. „A tánti“. „Gyűlölöm“. „Ismeretlen tájak felé“. „Asszonyi boszu“. „A szerelmes aklor“. „A g áb or bányai lángész“, stb.) már a lapokban is megjelent („Vasárnapi Újság“, „Fővárosi Lapok“, „Nemzet“, „Pesti Hírlap“). Eddig kiadatlanok: „Szöktetés a zárdából“. A zsádonyi gátak“. „Gyermeksirás a nádban“. Tárgyukra nézve felette különbözők ez elbeszélések. Egy i észiik a táblabiró világból valók, bennük ez érde­kes kor hamisítatlan hangulatával és egészséges humo­rával. Juratuséld, inzurrekeziók, pavaria, megyei autonómia, pozsonyi diaeták, a megyék követei, — háta mögött kiki a maga jurátusával, — vén tabu- lárís assessorok: e kor attribútumai, mely elevenné I válik szemeink előtt s felébreszti bennünk azt a saját­ságos hangulatot, mely speciális zamatját képezi e kor adomáinak. A szerző modern életből vett elbeszéléseinek kiváló sajátsága a finom hangulat, élénk megfigyelő képesség, a helyzetek sikerült rajza s mindenek felett a lélek­tani igazság, melyre láthatólag a fösulyt fekteti. A kötet 12—14 nyomtatott ívre fog terjedni; eló- ' fizetési ára 1 frt 30 kr., bolti ára azonban 1 forint 50 kr. lesz. Az előfizetési pénzek folyó évi márczius hó végéig a j Révay Testvérek kiadóhivatalába, Budapest, IV. kér., i váczi-utcza 11. küldendők. 1 Budapesten, 1887. év márczius elején. Hazafias tisztelettel Révai Testvérek könyvkiadó-hivatala. Nyilatkozat. Alól irt a legutóbbi városi közgyűlés alkal­mával városi tanácsossá megválasztatván : azon reményben fogadtam el ezen megtisz­telő állást, hogy városom és polgártársaim jól felfogott érdekeit előmozdithassara, vala­mint azoknak jogait a naponként megújuló túlkapások és visszaélések ellenében megóv- [ hassam. Azonban sajnálattal kellett tudó- j másul vennem, hogy a „Veszprémi Független Hírlap“ a tanács egyik szintén újonnan választott tagját, Benkő Istvánt, moraliter egészen tönkre tette. Hogy ezen ember hogyan került a jelöltek sorába — nem tudom. Semmi közöm hozzá. — De ahoz már van közöm, hogy Benkő ur. ha köz­tisztviselőnek akarja magát elismertetni, — minélelőbb tisztázza magát, úgy a tanács, mint a képviselő-testület színe előtt — nem­csak a saját, de a város becsülete érdeké­ben is. Husvéth János, tanácsos. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, márcz. 12. — Eötvös Károly s Herman Ottó urak, mint azt eleve jeleztük, múlt hétfőn a zirczi kerület négy főbb pontjára kisérték a kerület derék képviselőjét, Ányos Tivadar urat. — Megjelentek Zirczen, Dudaron, Csernyén és Teésen. Csernyére menet a kísérethez csat­lakoztak a szápári s suúri bandériumok s a kerület csaknem összes intelligentiája számos kocsikon. Herman Ottó a függetlenségi-párt elveit fejtegetvén, szervezkedésre s összetar­tásra hívta fel a kerületet, mig Eötvös Károly ur főkint a megyei dolgokkal foglal­kozott. Ányos Tivadar szép beszédben fej­tette ki álláspontját s különösebben az anti­szemita heczczelések titkos üzelmeit leplezte le. A kerület lelkesülve fogadta képviselője nyilatkozatát mindenütt s megválasztatása e kerületben teljesen biztosra vehető. — Választási mozgalmak. Az „Egyet­értés“ tegnapi száma írja: „A veszprémi kerületben, mint nekünk írják, a függetlenségi párt már tisztába jött a jelölt kérdésével s újra egyértelmüleg Eötvös Károly köré fog tömö­rülni. A kormánypártiak még nem tudtak meg­állapodni, hogy dr. Bezerédj Viktor mostani képviselőt jelöljék-e újra, vagy pedig Véghely Dezső alispánnál próbáljanak szerencsét“. Ennek a tudósításnak nagyon hivatalos szaga van. — Márczius 15-ét, jövő kedden, mint min­den évben, ezidén is vnegünnepli polgársá­gunk. Erre vonatkozólag vettük a követ­kező felhívást; Mindazon tisztelt polgártár­sainkat, kik márczius 15-ike emléknapját megünnepelni óhajtják: tisztelettel meghív­juk márczius 15-ike estejére körünk helyisé­gébe. Teljes tisztelettel : A „N é p k ö r“ elnöksége. — A sorozás még javában folv városunk­ban. A létszám biztosítva van. Legtöbben a „fegyveres nép fel kelé s“-hez soroz- tatnak. — A veszprémi katholikusok nagy gyűlése mait vasárnap tartatott a városház tanács­termében, mely teljesen megtelt érdeklődők­kel, ns. s ftdő Szabó György apátkanonok ur elnöklete alatt. A nagygyűlés lényégét, számadatok szerint külön cikkben adjuk; e helyütt még azt jelezzük, hogy elnökül Szabó Imre ur választatott meg; mig az uj tagok a következők: ftdő Ley József, ftdő 1 Csánk Béla és ftdő 'bakács urak. — Időjárásunk ismét megbomlott tegnap, i Délelőtt eső, délután hó esett. A tél eavi­árja ez. — Almádiban az építkezések, a múlt héten , szerte megkezdődtek. Ez idén ismét 4 uj i nyaraló épült ott. — Az is szivar, amelyben a tölteléket egy hosszú kóczmadzag képezi. Négy kraj- czár volt az ára s most közszemlére ki í van téve a „Köves“-kávéházban. Füstölné ! el — Tisza Kálmán. — A gazdák s iparosok ált. hitelszövetke- | zetének Csopakvidéki ügyvivősége, | czégtáblájuk ünnepélyes kifüggesztése alkal­mából, holnap vasárnap, d. u. 2 órakor Cso­pak o n ünnepélyt rendez, melyen a vesz­prémi központi fióktelep is képviselteti magát az elnökség s a választmány által. — „Ez utczában a mentőhajók legközelebb kiállíttatnak! Az életmentő bizottság“. Ily feliratú vörös plakátok díszelegtek a múlt hét elején a nyakig sárban úszó liorgos-utcza minden házán. A fránya plakátokat ugyan eltávolitatta ama bizonyos „hatóság“, de a sártengert ott hagyta. Hát jól van. Folyjon tovább a furcsa h áb o r u. Jövő héten a mentőhajók ott lesznek a horgos-utezában — s ország nevettére, a budapesti lapokban is. — A Balatonról már teljesen eltisztult a jég s a révjáratok kezdetüket vették. — A nemzeti Casinó mai estélye igen élve­zetes programmal bir. Lesz hangverseny, táncz stb. Sokan készülnek az estélyre s igy jó­kedv lesz ott bőven. — Pongrácz Jenő a veszprémi kir. törvény­szék alügyésze ugyan e helyre főügyésznek neveztetett ki az igazságügyi miniszter által. A kinevezést már a keddi hivatalos „Buda­pesti Közlöny“ hozta. — Országos vásár. A hétfőn megtartott országos vásár, bár a legszebb tavaszi idő volt, nem mondható sikerültnek. Jóllehet sok eladó jött be a megye minden részéből, de nem volt vevő s igy akik eladásra számítot­tak s a bevett összegért bevásárlásokat akar­tak tenni a megye székvárosában, azt nem tehették. — Az izraeliták farsangi ünnepe csütörtö­kön volt, A farsang, vallási nyelven Purim

Next

/
Oldalképek
Tartalom