Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-12-24 / 59. szám
Melléklet a „Veszprémi Független Hirlap“ 59-ik számához. A „PHYLLOXERA YASTATRIX“ közelebbi megismertetése, kiirtási utasításán ak gyakorlati alkalmazásával, Irta: Schlenker Ivan. (Röpirat) Megjelent a „PETŐFI “-könyvnyomdában Veszprémben, deczember hó 1887. Ha valamely ellenséget leakarunk győzni, mely majdnem 2 évtized óta Európa összes szőlő- termelő tájait fenyegeti, mindenekelőtt meg kell ismerkednünk azzal, támadási módját tanulmányozni, mielőtt egy sikeres kisérleti tervet megállapítanánk. E tekintetben mi nagyobb előnyben vagyunk, mint a francziák, kik ugyszólva egy éjjelen támad- tatva meg. mielőtt még ellenséget is láthattak volna, s csak a vele való küzdelemben ismerték meg a legyőzetésére szükséges rettentő segélyeszközöket. — Vegyük tehát szőlleink pusztítóját és vagyonunk rablóját közelebbi szemügyre. A Phylloxera léte nem oly uj, mint azt első pillanatban gondoljuk. — Már 1854-ben Asa Fitsch new-yorki entomologus irta le ezen férget, ki mindenesetre csak a szárnyas phylloxerát és annak gallicol képződményét ismerte, anélkül azonban, hogy ezen állat kártékonyságára rájött volna s „Pemphigus vitifolii“-nek nevezte, mert a szölöleveleken hólyagos kiütéseket okozott. „Phylloxera vastatrix“ jelenlegi nevét 1868-ban Plank hon, Montpellier-ben adta, mi magyarul annyi, mint pusztító levélszáritó. Eddig tett kutatások alapján bizton felvehetjük, hogy ezen állat Amerikából származik s körülbelül 24 év előtt, elültetendő szőllőtőkéken, Svajcz, Franczia és Spanyolhonba vitetett. — Ezen szőlőtőkék nemesités czéljából hozattak Amerikából, melyeken azonban a féreg vagy álczái és petéi voltak s amint, — eléggé sajnosán — a tapasztalat mutatja, jelenleg pusztitólag lép fel. A phylloxera, mint a tetvek fajához tartozó, kizárólag a szőllőtőkéken és annak gyökerein tartózkodik. Leginkább a tőke gyökerének nedvével táplálkozik s csak kevés kivétellel magán a föld feletti j szárával vagy leveleivel. Hazánkban a meglepett tőkéket a föld alatt élő phylloxerák pusztítják, innen szöllőink oly rohamos pusztulása. Be van bizonyítva, hogy ezen féreg más növénynedvet megvet. Ezen állatka egy szívóval bir, s legr inkább a gyökér nemesebb részein állapodik meg, hol számos szurószipolyát a sejtszövetbe bemélyiti s ezen helyzetben napokon sőt hónapokon át megmarad, amikor a czukornedvet felszívja s ennek helyébe nyálkát bocsát s igy a tőkét elpusztítja; amellett 50—60 petét tojik, anélkül, hogy helyzetét változtatná. Ezen petékből 5—8 nap múlva egy-egy féreg keletkezik, 24 nap múlta előtt az állat teljesen kifejlődött és anyjának nagyságát eléri. Ezután szivóhelyet keresve, ott állandóan megmarad és párosodás nélkül, talán 30—40 petét, anyjához hasonlóan, tojik. %y a szaporodás egész nyáron tart, jóllehet a következő nemzedék nem oly termékenynek látszik lenni, mégis számuk a százmilliót túlhaladja s mindez: csak egy auyától. A phylloxera ártalmas faja csakis annak parthenogeneticus megjelenési alakja. Egy másik földalatti alakját is ismerjük, neve: Nympha t. i. a nyár folyamán, úgy augustus havában a fiatal tetvek egy része máskép változik át, mint atöbbi; nem fejlődik belőlük vastaghátu nőstény állat, hanem világos szárnyakkal ellátott állat. Ezen gyenge, egy igen apró légytől épen nem különböző állat, úgy látszik, a phylloxera tulajdon- képeni terjesztője, úgy, hogy időszakos szélroha- moktól elvitetik, miáltal a szomszédszöllők befer- töztetnek. Amint a tőke elszárad, a rajta levő állatkák legnagyobb része is tönkre megy; a kifejlődött állatok azonban, a melyek nem igen régen vannak szívó helyükön, a szomszéd tőkék gyökereit keresik fel, hogy az anyaállathoz hasonlóan szívó helyet biztosítsanak maguknak. Az állatok tönkre menetele nem mindig a ter-- mészettöl van feltételezve, mert mikor a féreg szívójával befuródott, az még gyenge volt. Idővel azonban a féreg és szívója is erősödött, természetesen a növény is, s ily módon magyarázható meg, h°gy az állat mindegy kényszerítve van egy s ugyanazon helyen megmaradni, ennek folytán szívóját sem távolíthatja el a megfúrt helyből. Amint a fiatal állat a petéből kibújt, kissé nyugodt marad, valószínűleg, hogy létrejövetelét okozta fájdalmait kipihenhesse; amint azonban elég erősnek érzi magát, fentartási ösztöntől hajtva, azon helyen, a hol álczájából kibújt,élénken mozogni kezd, s ide-oda futkosva helyet keres magának, hol szívóját befurva, állandóan megmaradhat. Ezen féreg fejlődéséhez, mint minden élő lénynél, a meleg s száraz idő a legalkalmasabb. Ha ősszel a talaj az essőtöl vagy rossz időjárás folytán hidegül, akkor ezen gyenge petéikből kibújt állatkák, melyek még nem találtak maguknak állandó helyet, a mélyebben fekvő gyökerekre vándorolnak, nehogy kellemetlenségeknek legyenek kitéve; ott keresve maguknak táplálkozásukra s további kifejlődésükre alkalmas helyet. Ezen vándorlásnál elérik legkedvesebb tartózkodási helyüket, a mélyebben fekvő gyönge gyökereket. A gyökerek azonban ezen évszakban, mert ekkor tartja a természet téli álmát, több táplálékot nem szívnak fel, mint a mennyi önfentartásukra szükséges; a féreg azonban egész télen át ennek táplálékát felszívja s a mellett szaporodik is, habár nem oly nagyon, mint nyáron. A szőllötőke e féregtől való befertőzését az első évben alig látjuk, látszólag ez teljes nedvében és színében van s amellett még sok gyümölcsöt is hajthat, kivéve a fiatal tőkéket, melyek még gyenge és érzékeny gyökerekkel bírnak, azoknál előjön, hogy e járvány tagadhatlau jellegét magukon hordják, vagy annak már is áldozatul estek. Amint előbb emlitve lön, a féreg táplálékát a mélyebben fekvő gyökerekből veszi, ezért magya- ázható a .járványnak tavasszal a szöllőkben nagyobb- mérvii kiterjedése, mi legfeltűnőbben abban mutatkozik, hogy a még ősszel gyümölcsözötttőkék később és gyengébben kezdenek hajtani, halvány színű leveleik vannak s a hátramaradt v. már félig kiszáradt tőkék köröket képeznek, végre a fejlődésben visszamaradnak, semilyen, vagy még ki nem^ fejlődött gyümölcsöt hoznak, melyek az érés előtt lehullanak. Ez azután azon állapot, mellyel a phyl- loxerától meglepett tőkék a 2-ik, illetve a 3-ik évben bírták. Ha végre a tőke tavasszal csak gyengén hajt s nyáron ezen kevés hajtás is megsárgul, akkor ez az utolsó állapot a be fér főzés 3-ik, illetve 4-ik évében; ekkor a szőllőtőke elhalt. Minden hazai és kiválólag kék és veres bort termő külföldi tőkék 1-2 évvel tovább tartják magukat, mint a legtöbb más és világos faj, daczára annak, hogy egyidejűleg befertőztettek a phylloxe- rától, minthogy sokkal ellenállóbbak. Ennek oka, hogy a kék gyümölcsöt termő tőkék kérge sokkal vastagabb, és keményebb, miáltal sok állatszivójával nem oly könnyen szúrhatja azt meg, ezért, szivási helyet nem lelvén, tönkre megy; s a szaporodás is lassúbb lesz. Ugyanígy van az amerikai tökével, mely egész vadon, műveletlen talajban terem és csak azért el- lenállhatóbb, mert keményebb gyökér kérge van, mely pánczél gyanánt a phylloxera szívójának el- lentáll; jóllehet azok közt is gyengébb fajok vannak, melyek, valószínűleg speculatióból csupán müveit talajba ültettettek, mindazonáltal többé kevésbbé a phylloxerának áldozatul esnek. — Ezen tőkék egészben véve drágák és megbizhatlanok, sok munkát adnak s rövid éltiiek, ezért a czélnak csak részben, vagy alig felelnek meg. Miután a t. olvasó az ellenséget közelebbről megismerte, bátorkodom most a következőkben ezen járvány elpusztítására és ellen működésére némi átnézetet nyújtani. Phylloxera-irtó por és trágya-gyár, BUDAFOKON. Az osztr. csász. és m. kir. földuiivelő és kereskedelmi minisztériumnak bejelentve. (63,917. sz. szab.) Mostanáig mintegy 350.000 drb. szőlőtőke, Magyarország különféle megyéiben, a mi kénszéneny trágyázó porunkkal megfertőztelenittetett és ezen próba folytán bebizonyodott, hogy ezen kénszéneny maga, folyékony állapotban fecskendezve, miként a kormány ítészéről is ajánltatik, a czélnak nem felel meg, mert 6 grammos adagokban egyszer befecskendezve, keveset vagy semmit sem használt, nagyobb adagokban pedig a tőkét megroncsolta; ennélfogva a vállalat részéről ezen kénszéneny por alakban még más anyagokkal vegyittetett, mely azután trágyaként használható. Ezen procedúrával a legmeglepőbb siker arat- tatott, a szőlőtőke kiválóag virult, a talaj megfertőztelenittetett s a philloxerára nézve alkalmatlanná tétetett s egyszersmind ezen porral a beteg tőke, ami fődolog, trágyáztatott. — így a féreg behatolása éveken át gátolva van. A mostanáig tett kísérletek sikere 5 — 6 évekig tartott s ha meggondoljuk, hogy ezen porbehintés által mindennemű más trágyázás az első 2—3 évre elesik és a költség alig egy krajczárt tesz ki tőkeként, úgy egy olcsóbb és amellett jobb trágyázás, egybekötve a phylloxera kiirtásával nem képzelhető; azonkívül minden félelem, a tőke elrontása iránt, ki van zárva. Ezen, sikerrel való kezelés oly könnyű, hogy azt minden szőlőmunkás végezheti, csak a használati utasítás után igazodjék. Uj szőlők csak ezen po ral hintendők be, minden más trágyázás nélkül, azonban úgy, hogy a gyökeres vagy tőkés ültetvényeket ne lyukakban, hanem keskeny barázdában ültessük. Minthogy az ősz és tavasz a legalkalmasabb idő ezen szer használatára, a mikor az átültetést és jövőtermést biztosíthatják, azért a szőllő- tulajdonosok ezen tárgyra figyelmeztetnek, hogy azon részletek, melyek ezen porral megfertőztele- uittettek, újra felélednek és gazdagon gyümölcsöznek, azok azonban, melyeknél a megfertőztelenités kimaradt, a phylloxerának okvetlen áldozatul esnek. Azért gyors cselekvés ajánlatos, mert kérdésben forog a fáradsággal ápolt, szőllö, vagyon megóvása, megmentése. Ezen kénszéneny-por ára: Legkevesebb 10 métermázsa átvételénél 6—8000 tőkére, métermázsánként csak 8 frt, különben 100 klgr. 1 mtr.-mázsa, 6—800 tökére, métermázsánként 10 frt, 50 klgr. 300—350 tőkére, 5 frt; 50 kilg.-nál kevesebb nem szállittatik. Az összeg beküldése esetén vagy utánvét mellett: csomagolás s szállítás bérmentve Budafok hajó- vagy vasútállomásától. Ha egész községek részéről v. nagyobb megrendelés (legkevesebb 50 métermázsa) történik a vállalat, maga ajánlkozik egy embert saját költségén elküldeni, a ki az átvevő urak embereit a helyszínén néhány óra alatt betanítja, jóllehet az előbb leirt használati utasítás eléggé világos. Ha azonban a t. vevő uraknak mindamellett betanított emberre szükségük volna, úgy az kivánatra elküldetik, azonban az utazási költség (3-ik osztály ide- oda) és 2 frt napidij a birtokosok részéről fizetendő. Ezen ember azután az illető embereket a kezelésre tanítja s maga is velők dolgozik. — Egy közönséges, a szőllőmunkálatokban jártas ember, naponta 300 tőkét fertőztelenit. — A vállalat továbbá ajánlkozik : nagyobb részletekhez szükséges anyagot előre- fizetés nélkül szállítani s ha a siker nem teljes lenne, akkor a megrendelő minden fizetés alól felmentetik, ellenkező esetben a por kettős ára, jutalomként, fizetendő. A próba ideje körülbelül 6—7 hónapig tart. Rajta tehát, bízzanak a t. szőllötulajdonosok a vállalatjóságában, nem értéknélküli készítményt, nyereség czéljából nyújtunk, hanem meggyőződésükre alkalmat akarunk nyújtani, hogy szőllőiket, ha azok részben is már a phylloxerától megtámadtattak, megmenthessék, anélkül, hogy azokat kivágni kellene; megjegyzendő amellett, hogyha a tőkék még el nem száradtak s még élő gyökerekkel bírnak. A t. szőlőbirtokosok kívánságára a vállalat elvállalja, a szőlőknek szénkeneggel való befecskendezését, e czélra frnaczia-rendszer szerint kiképzett emberei áltál, saját eszközeivel — s felügvelet mellett, tőkénkint l1/, krért. Minden e szakba vágó szerek vételétől intjük a t. szöllőtulajdonosokat, ha a szabadalom színe alatt is lebegnek, mert a szabadalom csakis az utánzás védelmezésére szolgál, nem pedig a szer hatásosságára. Megrendelések és kérdések egyenesen a gyár kezelőségéhez intézendök. Mély tisztelettel „A phylloxera-irtó por és trágyagyár gyárkezelősége“ Budafok-Promontor. A phylloxera-irtó por és trágya használati utasítása. (Szén.lséri.eg'-pli.osjpli.at.) Az osztr. csász. és a m. kir. földművelő és kereskedelmi minisztériumnak bejelentve. (63,917. sz. szab.) Eddigelé körülbelül 350,000 szőlőtőke, Ma- ayarorszagban es Ausztriában approbaltatott s a felőli bizonyítékok minden ember rendelkezésére állanak. Ezen egyedül utolérhetetlen irtópor és trágya megrendelését szíveskedjék a birtokosság egyenesen a gyárkezelőségnél Budafokon eszközölni és nem ezen szakba vágó, hasonló, de értéktelen, esetleg ártalmas készítményekkel összetéveszteni, ha szabadalmazva is volnának, minthogy a szabadalom csak az utánzást óvja, nem pedig annak hatását bizonyítja. Mély tisztelettel a phylloxerairtó-por és trágyagyár, Budafokon. A használati utasítás pontosan betartandó. Sebesült vagy felhorzsolt kézzel senki se nyúljon e porhoz. Legczélszerübb, ha az illető por- behintök, biztonságukra, a jobb kézfejre egy bőr- keztyüt húznak föl, mely a gyárkezelőségtől . . . krajczárjával bérmentve küldetik. A szőlő első soránál kezdi az ember és minden tökét egészen a 2-ik Ízületig (hajtásig) szabaddá tesz, azután a következő sort kihagyja, hogy az első sor kiásott földjének szabad tere legyen ; ezután a következő 3-ik sort kell munkába venni, s ezt is mint az első sort, a 2-ik Ízületig (hajtásig) szabaddá kell tenni s ezt mindvégig kell így cselekedni. Törekedni kell, hogy a tőke gyökereit, a hogy lehet, meg ne sértsük, mely munkához a csáklya a legjobb szolgá- tot teszi; ennekutána a földet a gyökerekről köny- nyen el lehet távolítani. — Ennek megtörténtével veszünk egy öntöző kannát, jól megnedvesitjük vízzel a szabaddá lett szárat gyökereivel együtt és egy maroknyi irtóporral jól behintjük a szárat és gyökereket, még akkor is, ha már földdel is keverve volna, a mi csak jóhatásu lehet; ezután a tőkét ismét az oldalra hányt földdel betakarjuk s ismételten jól megöntözzük. Egy tőke öntözésére egy liter viz váltig elég. Egy kilogramm porral 5—8 tőke, a nagyság szerint, jól trágyázható, amikor egy tőke alig egy krajczárnál többe kerül. — Ha az egész szőllö minden 2-ik sora fertőztelenittetett, akkor a közbűi kimaradt sorokat kell desinfi- ciálni úgy, hogy egy tőke se maradjon ki. — Újonnan ültetendő tőkéknél és szőllőknél az eljárás ugyanaz. — Ezen czélra a tavasz, a mikor a talaj virágzásnak indul, a legalkalmasabb időpont; az ősz is alkalmas, csakhogy szüret után, mikor még erősebb fagy nem lép fel. — Mennél hamarább alkalmaztatik a por, annál biztosabb a siker. A por egyszersmind a legjobb trágya, minek használata után a trágyázás határozottan 2-3 évig sziikségteln. 10 métermázsa vételénél 6—8000 tőkére métermázsánként 8 frt, 1 métermázsa vételénél 6—800 tőkére, métermázsánként 10 frt, 50 klgr. mázsa vételénél 300—350 tőkére 5 frt, beleértve a csomagolás s dijjmentes szállítás, Budafok-Promontor vasút v. hajó állomásától. A veszprémmegyei Toóíh-családról. Hírlapunk egyik b.-főkajári derék olvasója, Ka zó István birtokos, beküldte hozzánk az alábbi érdekes okmáuyt, mely egyrészt a vörösberényi apáczaklastromról, mely már századok előtt elpusztult, mond el egy szomorú történetet, — másrészt a megyebeli köztiszteletben álló nemes T o ó t h- család eredetét tárgyazza. Adjuk alább az érdekes történeti okmányt — szó szerint: Kn Méczenti Margit Asszony, az Beszprény Völgybéli Boldog Asszony Clastromában levő szent Bernárd Szerzetén való Apátzáknak Fejedelem Asz- szonya kik mostan Körmenden Lakozunk egész Con- veutül, adom és adjuk Emlékezetül ez Jelen való Levelünknek rendiben, és ugyan valjuk is, hogy az elmúlt háború időkben közönségessen ez mi Országunknak itt Beszprény Vármegyében való része a’ Török ellenségnek hada miat, úgy annyira el pusztult, hogy a mi kevés Joszágocskájja ennek a’ mi Clastromunkbeli Szerzetnek lett volna, annak az emberi kik a’ mi Jobbágyink Lettenek volna, Széllel oszlottak a’ ki hol békességes maradását találhatta, Idegen Urak Joszágin Laknak, mellhez képest látván a’ fogyatkosást nálunk is mindennapi nyomorúságos szükség is szorongatván bennünket, kénsze- rittetünk alsó Örsre alá mennünk: noha elég félelmes helyeken kellett fejünket hordoznunk az akkor- béli időnek alkalmatlansága és az felettébb való szükség adta tennünk, hogy alá jöjjünk annak az elpusztult jószágunknak megépittéséért, mikoron azért ide alsó Örsre Egyed Gáspár házához jutván megszállottam volna, ugyan azon háznál találtam Tót Benedeket és Tóth Mihályt, ugyan ott kérém őket hogy mennének Szárberényben a mi Jószágunkban lakni, melty szárBerényben három avagy csak négy háznál laktak, mivel hogy mostan Balaton Főkajár Máma és Sándori Jószágunk mind pusztán álnok, és azok a megnevezett két személlyek, mint engedelmes és hiv Jobbágyok, meg mutatván hozzánk való hűségeket a’ Pusztára Balaton fő Kajári Jószágunkra Szállottának, és legelőször is ők építettek házokat a Falun, sőt arra ajánlák magukat, hogy kőlcségeket fáradságokat nem szánják, hanem minden tehetségekkel azon lésznek hogy a’ mi el- szélledett Jobbágyinkat ismét helyekre állíthassák, sőt nem csak a’ mi örökös Jobbágyinkat, hanem idegen emberekkel is épittík Joszáginkat melyet fogyatkozás nélkül meg is cselekedtek, sőt azon kívül is minékünk, látván fogyatkozott Állapotunkat, és Jószágunk Pusztaságá a’ magokkézi munkájjok után való keresményekből is nem kicsin segítséggel és hűséggel voltak, raelly hűséges szolgálotjokat, Jó akaratból való segiségeket mi is meg tapasztaltuk volna bennek, azért az 5 mihozzánk való hűséges engedelmes szolgálatjokért ez megnevezett Tót Benedeket, Tót Mihály és azoknak maradékjokat megszabadítjuk, avagy szabadossá teszszük minden minékünk tartartozó szolgálatiul, és adófizetéstől, sem azok a megnevezett két személyek, sem azoknak. az ö maradékjok, nekünk semmit ne szolgáljanak sem azoknak akik mi utánunk Succedálnak, se pedig semmi adózást nefüzessenek azoktól a két ház helyektől, tudni illik attól a kiben régen Déghi Benedek Lakott, mivel hogy azt pézen örökösen meg is vették hasonlóképen pedig a’ magok örökös lakó házaktól is ne tartozzanak semmivel, ezt pedig a1 megnevezett két helyeket vallom éz adom, a’ vagy Ctastrombéli szerzettel együtt, úgy mint a mi Rendünk szerént való Convent valjuk és adjuk örökbe ez megnevezett Tóth Benedeknek, és Tóth Mihálynak és azoknak Fiaik Leányaiknak meg halhatatlan képpen Szántó földeivel Rétéivel Erdeivel Szőlőhegyeivel halászó vizeivel, halastóival Monával, Malom helyével, Mezeivel és minden 'hozzá tartozó igassá* gával akármi névvel neveztessék, azt is megcselekszem, hogy az ő hűséges szolgálotjokért, egy Com- mendállo levelet irok vagy urunk ami kegyelmes koronás Királyunknak hogy ő Felsége Méltóztassék Tót Benedek és Tóth Mihálynok s marad ék jaiknak kegyelmesen egy Czim levelet adni és az ő Felsége több nemes hívei közibe számláltatni, hogyha Jövendőben mit Isten eltávoztassa ez Országban Hadak miatt való pusztulás lenne, ki miatt ezeknek is Jószágokból való Bujdosások történnek, tehát Bujdo- sások idején ismertessenek úgy mint Ö Felsége! Nemesi, Adom pedig én ménczenti Margit Asszony, és minynájan azt itt- levő Szent Bernárd szerzetin való Convent Apáczák adjuk ez mi levelünket ez mi Szerzetünknek, bizonyos szokása szerént való kisseb- bik pecsétünkéi megerősítvén, mivel hogy a’ mostani utunkban lévén az öregbik pecsétüuk nincsen nálom, adom pedig illyen személlyek előtt Also Őrsön Lakozó nemes Személlyek Prépost István Prépost András Prépost Benedek Ö Felsége Besz- prényben levő Szolgája .Szabó Benedek és Battyátri Ferencz Ura ő Nga Jobbágya úgy mint Nagy Péter előtt, Datum in Possesszore Alsó Örs Die 20 octobris Anno Dnú 1623. (PH) Irodalom. A müveit maggar hölgyközönség számára ajánlta- tik I. „MAGYAR HÁZIASSZONY“ háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap. A magyar hölgyek ezen szaklapja nagy elterjedésnek örvend a társadalom minden rétegében. Képviseli a nők összes érdekeit, hasznos tanácsokat ad és kellemes szórakozást nyújt akkor, midőn a nő elvégezte házi teendőit, Iránya olyan, hogy a család minden tagja, a serdülő leány, a fiatal menyecske, a szerető anya, a gondos háziasszony és az öreg anyóka egyaránt élvezettel olvashatják. A csinos kiállitásu lapnak előfizetési ára: Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, négyed évre 1 frt 50 kr. — Előfizetések a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalához intézendök és a hó bármely napjától elfogadtatnak. A „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatala mutatványszámokat ingyen és bérmentesen küld mindazoknak, kik eziránt hozzá — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. E szaklapnak egy magyar háznál sem szabadna hiányozni, mivel útmutatása szerint több száz forintot lehet a háztartásban megtakarítani. — A „MAGYAR HÁZIASSZONY“ kiadóhivatala Budapesten, nagy-korona-utcza 20. sz. II. A magyar háziasszonyok naptára. 1888. évre a legtartalmasabb naptár. Ára füzetben 1 frt, diszkötésben 2 frt, ajánlott küldéssel 20 krral több. Megrendelések legczélszerübben postautalványnyal a „Magyar háziasszony“ kiadóhivatalához: Budapesten, V. kér. nagy-korona-utcza 20. sz. Előfizetési felhívás a RÓZSA-SZIRMOK czimii költemény-kötetre. Irta Király Kálmán. Midőn a fővárosi és vidéki szépirodalmi lapokban (Ország-Világ, Vasárnapi Újság, Magyar Szalon, Képes Családi Lapok, Budapesti Bazár, Elet és Irodalom, stb.) szétszórva megjelent költeményeimet egy kötetbe gyűjtve kiadni óhajtanám, hazánk lelkes hölgyeinek, barátaimnak, ismerőseimnek szives támogatásáért esedezem. A kis 16-od rét alakú, 10—12 Ívnyi kötet jövő év január havában fog megjelenni s csak annyi példányban nyomatik, a hány megrendelője lesz ; hogy tehát a nyomatandó példányok számáról magam tájékozhassam, tisztelettel kérem, az előfizetési pénzeket jannár hó 10-ig, nevemre czimezve (Budapest, koronaherczeg utcza 17. sz.) beküldeni Előfizetési ára fűzve: 1 forint. Budapest, 1887. decz. hó. 75 krajczárért egy egész hónapig bárki egy jól szerkesztett népies irányú ellenzéki kis képes politikai uapilapot járathat: a KIS UJSÁG-ot, mely Budapesten Wodianer F. és fiai bpesti konyv- nyotndás, könyv- és kirlap-kiadóhivatalában jelenik meg. A „Kis Újság“ nemzeties politikát követ, szívós kitartással, lankadatlan erélylyel küzd a haza boldogságáért, s a honfenntartó magyar faj uralmáért: A „Kis Újság“ nagy gondot fordít, hogy olvasóinak igényeit minden tekintetben teljesen kielégítse. Úgy a főváros, mint az ország és a külföld minden hírét naponként híven és gyorsan közli. A nevezetesebb napi eseményeket szép kivitelű képekkel illusztrálja. Ezenkívül rendkívül érdekfeszitő, — többnyire a fővárosi életből merített, — regényeket közöl, a melyek bárki által könnyen élvezhető népies nyelven vannak megírva. Előfizetési árak félévre 4-50; egy negyedévre 2-25 és havonkint 75 kr. Mutatvány-számok bárkinek ingyen küldetnek.
