Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-11-12 / 53. szám

Az elkészült emlékkő ünunepies leleplezése előtt a .Balaton-fel vidéki néptanító-egyesület“ diszgyü- lést tartott a b.-füredi vinczellér-képző-intézet nagytermében.

Elnöklő Németh Gerő a gyűlést megnyitván, elnöki jelentést tesz, mely szerint az emlékkőre közadakozásból 1353 frt 65 kr. jött be, mely összeg a takarékpénztárban 1523 frt 03 krra emelkedett. A díszes emlékkövet Havrauek Antal székesfeje'r- vári ifjú szobrász 900 írtért készítette. A megmaradt összeg „Molnár-ala p“ czimén oly őzéiből helyeztetik el egv pénzintézetben, hogy kamataiból a b,-füredi ,Szeretetház“-ban évenkint egv árva gjer- mek tartassák el. Az elnöki jelentést Nagy Áron szeretetházi igazgató mély tanulmányai készített emlékbeszéde követte. E beszédben Molnár Aladárt bemutatja tanú lóéveiben, majd azt mint tanárt jellemzi, később mint a közoktatás szervezésének részesét állítja elénk. Bemutatja őt mint népnevelőt, a nőnevelés ügyében mint úttörőt s a szegénynevelést illetőleg valóságos apostolnak tünteti fel. Majd mint törvényhozót, magán embert s a tanügyi irodalom csüggedhetlen bajnokát jellemzi hii vonásokban.

Az emlékbeszéd után a diszgyülést berekesztették s a diszes közönség a temetőbe vonult. Itt az ünnep sorrendjét a b.-füredi dalárda nyitotta meg karénekével, ezt S e g e s d y Miklós b.-füredi ev. ref. lelkész emelkedett hangú gyászbeszéde és imája követte. Ezután szép ünnepi beszéd kíséretében Németh Gerő átadja az emlékkövet a szeretet- ház igazgató tanácsának további gondozás végett, a mit E c s y László kir. tan. üdvözlő beszéddel szívesen fogadott.

Szép Lipót, az országos izr. tanitó-egyesüle- nevében koszorút helyez az emlékkőre, kifejtve Molnár Aladár érdemeit. A mérsékelt ellenzék, a balaton-füredi r. kát. egyház, az ev. ref. eklézsia, Veszprémmegye alispánja s többen szintén csinos koszorúkat helyeztek el az emlékkőre, melynek homlokzatán a következő fölirat olvasható:

Molnár Aladár született 1839. Meghalt 1881.

A népnevelés bajnokának s az első magyar szeretetház megteremtőjének emlékére emelte : Magyarország néptanítói s tanügybarátai adakozásából a balaton-fel vidéki néptanitó- egyesület.

Beszélt még V e k e r 1 e László dr. tanfelügyelő.

Az ünnep sorrendjét a szeretetházi növendékek s a polgári daloskor követte. E kegyeletes emlékünnepen képviselve volt Veszprémmegye közigazgatása V é g h e 1 y Dezső kir. tan. személyében, a mérsékelt ellenzék, a Veszprém megyei függetlenségi párt C zollenstein Ferencz, Kompolt hy Tivadar s Nagy Sándor személyében. Az orsz. izr. tanitó-egyesületet Szép Lipót, a veszprémmegyei izr. tanítóegyesületet B a u m Fülöp, Schwartz Sámuel, a veszprémi ev. ref. egyházat Szász Ferencz képviselte; Molnár Aladár rokonai közül pedig Kemény János, Kenessey Móricz, Pap Gynla voltak jelen. A ,Veszprémi Független Hírlap“-ot valamint a fővárosi sajtót V. Hullám József képviselte.

Nagy visszatetszést szült az a körülmény, hogy Z a 1 a m e g y e a tanfelügyelőségen kívül, úgy a magyar tud. akadémia, melynek Molnár Aladár egyik legrégibb tagja volt, valamint a közoktatásügyi minisztérium, melynek egykori jeles tagja veszett el Molnárban nem képviseltette magát az ünnepen, sem koszorút nem küldött, de még táviratilag sem üdvözölte a rendező -bizottságot.

A lélekemelő ünnep bevégeztével közös ebéd volt Balaton-Füreden az Esterházy-vendéglőben.

A táísasebéd alatt számos szebbnél-szebb felkö- szöntő mondatott. E c s y László nyitotta meg a pohár köszöntők sorát. Beszélt Németh Gerő elnök, éltetve a tanítókat, majd É c s y László kir. tanácsost, a b.-füredi daloskört, a sajtó jelem volt képviselőit Kompolthy Tivadart és H u 11 á m Józsefet. Szép és emelkedett hangú toasztot mondott még: Szász Ferencz, Szép Lipót, Baum Fülöp, M ó r c z a Kálmán, Kompolthy Tivadar a sajtó nevében szólalt fel éltetve a népnevelőket, H ullám József méltatva Molnár Aladár érdemeit, éltette a nagy férfin jelen volt rokonait: Kemény Gábort, Kenessey Móriczot és családját, Pap Gyulát és családját.

Magyarország nyersterményei.

— Lorospondenz de Pest —

Bpest. nov. 11.

Az agráriusok nem nyugosznak, Dem pihennek s még távolról sincsenek megelégedve azzal, amit a kor reactionarius áramlatok önmagától nyújtott nekik, hanem egyre magasabb és exelnsivebb vámtételekre törekszenek, hogy győzelmes monopóliumot gyakoroljanak az élelmi piaczon, a szegény embereknek oly drágán adják el a kenyeret, amint csak lehet, s minden külföldi verseny hiányában egyedüli urai legyenek az árak megszabásának. Az ipar még sohasem követelt oly mértéktelen magas vámokat, mint a milyenek német mezei gazdák legujjabban búzára, rozsra, lisztre, fára és húsra követelnek s igen valószínűleg meg is kapnak. Mit törődnek azzal a Németbirodalom lovag urai, földbirtokosai, hogy végre is a szegények legszegényebbjei, a kis emberek, kézművesek, napszámosok és munkások azok. kik a vétkezőkért és a vétekért lakóinak, melylyel a junkergazdálkodás a németföldet és birtokosait elárasztotta? És mit törődik azzal a vaskanczel- lár, hogy prohibitiv vámpolitikájával legjobb, leghívebb szövetségesén ejt fájdalmas sebeket, h°gy nyerstermények utáni — majdnem azt irtuk: nyers - vámtételei által Magyarországot, melynek ereje az ő ereje, melynek jóléte az ö saját hatalmát emeli, elerőtáenitik, vérszegényüyé teszik? A junkerek jól akarnak élni és Bismarcknak szüksége van reájuk ...

De minél magasabbra emelkedik a vámözön, minél légmentesebben zárkóznak el nyereményeink elől a legjobb piaczok, annál szükségesebb itthon előmozdítani, védeni földünk terményeit, mezőgazdáink verejtékes munkáját. Ha a mezőgazda oly constella- tiók mellett, minők pl. az ideiek, alig betakarított gabonáját kénytelen azonnal eladni, akkor el van veszve. Lnnék folytán a közraktári intézmény

Magyarországra nézve nem csupán magasabb polgá- riasodás kelléke, érdemes modern mű, kereskedelmi jótétemény, hanem épenséggel mezőhorgony, mely hivatva van, hogy a mezőgazdát és vagyonát, jószágát a reactionarius áramlat, az ellenséges, mindent felfalással fenyegető verseny ellen megvédje.

Valóban, a magyar leszámítoló és pénzváltó banknak nem négy, hanem ötven városban, az ország oly számos gabonatermelő vidékének minden központján kellene közraktákkal bírnia s azokat oly kitűnő üzletismerettel, oly nagyszerű szabadelvü- 1 séggel és előzékenységgel igazgazni, mint Buda- . pesten, Ssegeden, Temesvárott, Barcson, nagyobb I bátorsággal és önbizalommal daczolhatna a magyar | mezőgazda és terménykereskedő a kedvezőtlen cons- tellatiokkal és terményeinek külföldi vásárlóinak I tekintetnélküliségével, akkor jobb kilátásai lennének, hogy végre sikert arathat. Az említett nagy banknak csupán budapesti közraktáraiban a be- és kiraktározási forgalma 1886-ban 3*11 milió m. mázsán felül volt 28 milliónál több biztosási értékben s ezenkívül az áru- és termény-elöleg-forgalom közel 13 millió frtot ért el. Mily roppant nagy forgalmat fejlesztett ki ez intézmény Barcson is, ezen kis, de szerencsés fekvésű és a déli vasút gondoskodó támogatása és a déli vasút magyar vonalai üzletigazgatójának, Bárdányi lovag Brám Miksának auspiciuma alatt létesített s működő Barcs-Pakrácz vasút által bámulatosan felvirágzott s ma már jelentékeny keresdelmi emporiumot képező helyen. A múlt évben három óriási raktár nem volt elég a •forgalomra, egy negyediket kellett bérelni . . . Mekkora áldást árasztana a kitűnő igazgatóság által vezetett intézmény az egész országra, ha a közraktári intézmény jótéteményét, a terménykészletek olcsó előlegben részesítését nemcsak a fővárosban és a hár-orn vidéki városban, hanem az ország minden vidékét virágoztatná. A vidéken, ezen mostoha gyermekénél a modern cenripetalitásnak, mely uralmát az állam-társadalmi élet minden terére kiterjeszti és valamennyi érből, az államélet egész térfogatából a szívbe, a központba vezeti a vért. A vidéken, mely oly keveset élvez és oly sokat nélkülöz és végre is harminczszor annyi lelket számlál, mint a főváros.

Ki más lenne hivatva, mint ezen hatalmas bank nagy és nemes gondolkozásu igazgatóságával, hogy pótolja e téren az államot, mely egyedül nem tehet mindent ?

Ki más, mint Széli Kálmán, a magyar aranyjáradék megteremtője, lenne hivatva oly magasztos mii elvégzésére, minő az itt méltatott, és arra, hogy a szorongatott mezőgazda és a külföld kíméletlensége által oly keményen sújtott magyar nyerstermelés érdekében orvoslólag, támogatólag, védőleg lépjen fel ?

Bizouynyal jönnek jobb idők is, egyszer a magyar ipar is elég izmos és erős lesz, hogy a hazai terményeket maga is feldolgozhassa és azon idő sem fog elmaradni, a mikor az excessiv prohibitis- mus Németországban oly károkat okoz, hogy az ottani kormány szemei fel fognak nyílni s a daczo- san összeszoritott öklök nem különben, a mikor gabonánk és fánk diadalmasan fog a német határ- állomásokon át a birodalom nagy piaczára, Berlinbe, és Stetteinbe, Hamburgba és Lübeckbe, Kölnbe és Münchenbe és Sfutzgarba vonulni . . .

Addig azonban a mezőgazdának tudni kell kitar- tania anélkül, hogy pillanatnyi constellatiók játék- lapdája és az árhullámzás folytán zsákmánytárgy legyen a kiskereskedők és üzérek számára, a kik a helyi gabnaárakat lenyomják 'éppen akkor, mikor a gazda eladni kénytelen. Ezt azonban csak úgy teheti, ha mindenütt, hova árujával könnyen eljuthat, raktárokat, előleget bizományosokat talál. Ezt előnyösen, kielégítő mérvben egyedül azon bank képes nyújtani, mely a közraktári intézményt Magyarországon oly nagy stylusban megteremtette és fentartja.

V i d é k.

Vámos, nov. 8-án.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

Községünket gyilkoláshoz hasonló, v e reked é s i szenzácziós bűneset tartja nagy izgatottságban.

Az eset következő: vasárnap, f. november hó 6-án némelyek szerint a baljóslatú regále szerződés érdemében, Verner Károly uj bérlő, némelyek szerint pedig Kovács Gábor gondnok a korcsmába áldomást tartott.

A potyára természetesen sokan szoktak összejönni, ami még nem volna baj, hanem a szives meg- vendégelést akként köszönték meg némelyek, hogy az oda ez alkalommal úgyszólván beerőszakolt vámosi tisztességes közbirtokos Kis Sándornak mintegy 28 éves Mihály fiát anyira összeverték, hogy az eszméletlen állapotba kerülvén haza, másnap délig életi halál között vergődött, a midőn Sándor fi Miksa járásorvos kihozattatván, a sebeket az idegen elemektől kitisztogatva, és repedések vagy hasításokat összevarva, a szerencsétlen áldozatot további sikeres kezelése végett a veszprémi kórházba beszálittatá.

Kis Mihály állítólag a vámosi fiatalság egyik legszelídebb és kifogástalanabb tagjának mondatik, a ki ellen soha semmi nemű kifogás vagy kihágás nem merült fel.

A bűnös cselekményt elkövető ellenálásai és tettesei ma még nevenkint mind nem tudatnak} s a megejtendő vizsgálatnak leend hivatása majd azokat kideríteni.

Ma még csak annyit tudunk, hogy a mai napon itten ez érdemben megjelent csendőrök több legényt elfogván s a község házánál kihalgatván azok közül egyet, mint mondják kezdő főtettes, Győri Lajost, Veszprémbe kisérték.

A verekedés éjjeli 10—11 óra között történt.

Mint értesülünk a verekedők 200 frtot Ígértek a volna a sebesültnek, hogy ellenük a feljelentést ne tegye meg. Felhívjuk e körülményre az ügyészség figyelmét.

Kiváló tisztelettel stb.

r. I.

A VESZPRÉMMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 18-as KÖR ALAPSZABÁLY-TERVEZETE.

I.

A kör czime és székhelye.

1. §. Az egylet czime: „Veszprémmegyei függetlenségi és 48-as kör“ — székhelye: „Veszprém.“

II.

C zélja.

2. §. Minden más országtól törvényesen független Magyar- ország alkotmányának, társalgás közben a tagok között megismertetése; — hazafias törekvés arra, hogy minden honpolgár jogait, és kötelességeit betölteni törekedjék; — politikai és hazánkat érdeklő kérdésekben egymást felvilágosítani ; — érdekeinket, a törvények keretén belől minden tehetségünkkel megóvni ; — a haza, megye és város polgárainak érdekeit előmozdítani; — a szellemi művelődést fejleszteni, a társadalmi életet (kedélyesebbé tenni. — E czélból :

3. §. A kör rendes helyiséget tart, hol a tagok szeleim élvezetek végett naponként összegyűlhetnek, a kör helyiségében hírlapok járatnak, felolvasások tartatnak, ünnepélyek vagy társas estélyek rendeztetnek.

III.

A kör tagjai.

f. §. A körnek tagja lehet minden becsületes törvény szerint önálló honpolgár, ki az alapszabályokban körülirt kötelezettség teljesítésére, s czélja előmozdítására a tagok névsorába történt sajátkezű aláírásával magát kötelezi.

5. §. A tagok tiszteletbeliek, rendesek és alapitó tagok.

a. ) Tiszteletbeliek azok, kiket a haza iránt tett szolgálataikért és érdemeikért, a kör kitüntetni óhajtván, ilyenekül a közgyűlés által megválasztatnak s ezek tagsági dijat nem fizetnek

b. ) Rendes tagok kétfélék (helybeliek 1 frt 50 kr., és vidékiek 1 frt évi tagdiját) kik magukat a kör takjaiul öt évre kötelezik és tagsági dijukat félévi részletekben előre lefizetik.

c.) Alapitó tagok, kik egyszer s mindenkorra huszonöt forintot, vagy pedig évenként öt forintot fizetni magukat kötelezik.

IV.

A tagok jogai és kötelességei.

tí. §. A kör minden tagjának joga van a kor helyiségeit, a szokott módon és időben látogatni, a közös tárgyakat mások jogainak megsértése nélkül használni, illetve élvezni.

7. §. Minden tagnak jogában áll idegeneket vendégképen a kör helyiségébe bevezetni, ki nevét, a kitett «Yendég-köny v- be» bejegyezvén, tiz napig a kör minden kényelmét élvezheti a városi lakosok azonban — idegenekül s igy vendégekül nem tekinthetők.

8. §. Minden tagnak joga van, sőt minden tag felhivatik a mindig nyitvaálló „Indítvány“ „Panaszkönyv“-be indítványait, észrevételeit vagy panaszát sajátkezű aláírásával bejegyezni, melyeket a minden hónapban tartandó választmányi ülés tárgyalás alá venni köteles,

9. §. A rendes és alapitótagok ezenkívül a közgyűléseken tanácskozási és szavazati joggal bírnak; — titkos szavazás utján a rendes és alapitó tagok közül megválasztják a tisztikart és választmányt.

10. S- Minden tag köteles évi tagsági diját félévi részletekben előre lefizetni s ha ezt elmulasztaná: a fizetési határ után egy hónapra mint világos adósság bíróság utján lesz okvetlen behajtandó,

Az ebbeli mulasztásból eredhető veszteségért, a választmány felelős.

11. §. A tagsági dij lefizetését megszünteti:

a. ) A tagok időközi elhalálozása;

b. ) a tagnak a körbőli kizárása;

c. ) az 5-ik §. b.) pontjában meghatározott öt év eltelte ntán a körtagnak minden naptári év végét liarmincz nappal, megelőzőleg bejelentett kilépése: de mind három esetben, csak halálozás, illetve kizárás, avagy kilépés utáni időre.

V.

A kör megalakulása.

12. §. A kör, mihelyt 100 rendes tag beiratkozott, magát megalakultnak jelenti ki.

A kör megalakulása után uj tagok két tag ajánlatára csak a választmány elhatározáza folytán és pedig titkos szavazattal vétetnek fel.

VI.

Vagyon.

14. §. A „függetlenségi és 48-as kör“ vagyonát képezi

1. A tagdijakból befolyt jövedelem.

2. A jövedelemből szerzett mindennemű ingó s ingatlané ág3- Adományok.

4. Rendezendő estélyek és felolvasásokból befolyandó jövedelmek.

VII.

A kör tisztviselői.

15. §. A kör évi közgyűlése titkos szavazattal választ: egy elnököt, — két alelnököt, — egy körgazdát, — egy jegyzőt — egy pénztárnokot, — egy könyvtárnokot, — egy ügyvédet, — 8 huszonnégy választmányi tagot, — kik együttesen képezik a választmányt és évről évre újonnan megválasztan- dók. A tisztujitás minden évben újból eszközöltetik.

VIII.

Az elnök hatásköre.

Ifi. §. A kört, hatóságok és harmadik személyek irá nyában felelőség mellett az elnök képviseli a köz és vá- asztmáuyi gyűlések idejét s helyét kitűzi, azokat összehívja, azokban elnököl, határozataikat végrehajtja, szavazatok egyenlősége esetén szavazatával dönt. A pénztárt tetszése szerinti időben, de évenként legalább kétszer megvizsgálja, annak állásáról a választmánynak jelentést tesz, a pénztárvizsgálatot maga mellé vett két választmányi taggal eszközli; halaszthatlan kiadásokra egyik választmányi gyűléstől a másikig a pénztárból húsz forint erejéig utalványozhat ; de ezért felelős. A választmány tiz tagjának írásbeli kérelmére nyolez nap alatt választmáuyi ülést összehívni köteles; a választmány határozatára vagy húsz rendes tagnak írásbeli felhívására tizennégy nap alatt köteles a közgyűlést összehívni.

Az elnököt akadályozása esetén az alelnökök egyike, —• mindanyiuknak akadályoztatása esetén, a kor szerinti leg- idősbik tagja helyettesíti.

IX.

A választmány hatá$köre.

17, §. A választmány áll: nyolez tisztviselőből, s huszonnégy választmányi tagból, üléseit az elnök liivja összg havonként legalább egyszer, vagy há szükségét látná, avagy éz tiz választmányi tag kívánná, töbször is. — Érvényes határozat hozatalra, a választmány - tizenkét tagjának jelenléte szükséges) kik szótöbbséggel határoznak.

18. §. A kör ügyeit egyik küzgyüléstől a másikig a választmány intézi, a határozatok végrehajtására felügyel, a tisztviselők hivatalos működését ellenőrzi, a nagyobb fizetéseket utalványozza, az egyesületbe belépni kívánó tagok- felvétele. vagy a kizárandók felett hátároz és a közgyűléseken a kör vagyoni állapotáról jelentést tesz.

19. §. Az „Indítvány“ és „Panaszkönyvbe“ bejegyzetteket tárgyalás alá veszi, s azokra ugyanazon könyvbe a határozatot is beigtatja.

X.

A körgazda teendői.

20. §. A körgazda a kör helyiségeiben, a rendre tisztaságra felügyel, a netalán rendetlenkedőket meginti, vagy a választmánynak jelentést tesz. Ezenkívül a kör vagyonára felügyel és arról leltárt készít s a házi szükségletekről, a választmánynak határozata szerint gondoskodik.

XI.

A jegyző teendői.

21. §. A jegyző tartozik a köz és választmányi üléseken a jegyzőkönyvet vezetni, az iratokat felolvasni s a kör irományait őrizni. A jegyzőkönyvet elkészíteni s hitelesítés végett az elnöknek bemutatni, ki azt két erre választott taggal egyetemben hitelesíti; — a közgyűlés napirendjét nyolez nappal a közgyűlés előtt a kör helyiségében kifüggeszteni és az egylet levelezéseit végezni.

XII.

A pénztárnok teendői.

22. §. A pénztárnok felelőség terhe alatt beszedi a tagsági dijakat, a kör pénztárát őrzi. Valahányszor az elnök kívánja a pénztári vizsgálatot, készséggel engedelmeskedni köteles, a választmányi gyűléseken jelentést tesz a pénztár állásáról, a közgyűlés elé az évi költségvetést beterjeszti; kiadásokat csak a köz- vágj* választmányi gyűlés rendeletére, vagy az elnök 20 forintig terjedhető utalványozására tehet.

XIII.

A könyvtárnok teendői.

23. §. A könyvtárnok felügyel a kör könyvtárára s az általa kitűzött hivatalos órákban a könyveket a tagoknak olvasás végett kiadja vagy azokat beszedi. A könyvtárnaplóba bejegyzi pontosan a kivitt s behozott könyveket, egyszerre csak egy munkát adhat egy embernek, és pedig tizenöt napra. Ha valamelyik könyv elromolnék, vagy el- piszkoltatnék, a kártevőtől kártérítést követel, mit lia teljesíteni vonakodnék, orvoslás végett jelentést tesz a választmánynál. Ha valaki 30 nap múlva a kivett könyvet vissza nem hozná, minden huszonnégy órai késedelem után a könyvtárnok két kr. bírságot szed s az igy befolyt összeg rendes ellenőrzés alatt a könyvtár gyarapítására fordittatik. Ha a kivevő a könyvet harmincz nap múlva sem hozná vissza, a könyv tárnok az elnök utján gondoskodik a könyv értékének megtérítéséről, mely összeg bíróság által hajtandó be. A hírlapok előfizetéseit, választmányi elhatározás szerint közvetíti évente a könyvtár-állományról leltárt s számadást mutat be a választmánynak.

XIV.

Az ügyész teendői.

24. §. Az ügyész az egylet jogi tanácsosa, s elnöki megbízásból a bíróságok előtti képviselője.

XV.

A közgyűlés.

25. §. Közgyűlésen minden rendes, és alapitó tag tanácskozási, és szavazati joggal bir.

26. §. Közgyűlés minden év január, és június hónapjaiban tartatik; de ha a választmány szükségét látja, máskor ia összehívható, valamint — húsz rendes tag Írásbeli felhívására összehívandó.

27. §. A közgyűlést az elnök liivja össze, annak idejét és helyét ugyancsak az elnök határozza meg, azonban a választmányi gyűlésnek közgyűlés összehívását rendelő határozatától, vagy a húsz rendes tagnak beadott írásbeli felhívásának beadási napjától számítandó tizenöt napnál tovább el nem odázható. — A közgyűlés ideje annak megtartása előtt nyolez nappal a kör helyiségében kifüggesztendő; egyszersmind hirlapilag s egy pártlapban is közzéteendő,

28. §. A közgyűlés határozatképességéhez a rendes tagok egynegyed részének jelenléte szükséges, ha azonban a tagok ily számban meg nem jelennének, az elnök tizennégy napra reá uj közgyűlést hí össze, a mikor a jelenlevők határoznak.

29. §. A közgyűlés szótöbbséggel határoz; — alapszabály változtatására két harmad többség szükséges. — A szavazás felállással történik; — ha a többség az elnök által ki nem vehető, vagy tiz tag Írásban kívánja, névszerinti szavazás által. — Titkos szavazás tiz tag Írásbeli kívánságára mindig elhatározandó.

30. §. A közgyűlés a kör beldolgainak intézésében a legfőbb tényező; választja évenkint a tisztviselőket, s választmányi tagokat, legfőbb ellenőrzést gyakorol, intézkedik az egylet fenntartásáról, s gyarapításáról, úgy a választmány határozatai elleni felfolyamodásokról ^ az évi költségvetést megszavazza, és a költségeket megállapítja.

31. §. A. számadások felülvizsgálatát a közgyűlés három tagból álló vizsgáló bizottság által eszközli; e bizottságban a választmányi tagok nem választhatók ; írásbeli jelentésüket az elnöknek nyújtják be, ki azt a kör helyiségében kiteszi a tagok általi megtekinthetés czéljából.

32. §. ügy a köz, mint a választmányi gyűlések jegyzőkönyvét az elnök, jegyző, és e czélra a gyűlésen előre választandó két tag hitelesíti.

XVI.

Kizárás.

33. §. Ha a körnek valamelyik tagja a közerkölesiséget és tisztességet sértő botrányt idézne elő, vagy az alapszabályok 2-ik §-ában körülirt czéllal ellentétes irányzatok, és magatartást törekednék érvényesíteni, — a választmánynak jogában áll, — az ilykép méltatlannak bizonyult körtagot a kör kebeléből kizárni.

34. §. A kizárást a választmány eszközli, melynek ülésén a kizárandónak, mig ügye tárgyaltatik, hogy magát védhesse, joga van jelen lenni, a szavazásnál azonban, mely mindenkor titkosan történik, jelen nem lehet.

35 §. A választmány által kizártnak joga van a közgyűléshez fellebezni; — addig azonban mig a közgyűlés véglegesen határoz, szavazata nincs, és ha hivatalnok, hivatalától felfüggesztendő.

36. §. Az ily módon kizárt, sem a már lefizetett .tagdijat,

sem esetleges ajándékait vissza nem követelheti.