Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-10-01 / 47. szám

Veszprém, 1887.

Rendkívüli kiadás.

Hetedik évfolyam. 47. sz,

Hétfő, október 3.

MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, YEGYES TARTALMÚ HETILAP

Előfizetési árak:

Egész évre .,

.....................6 frt — kr.

Fé

lévre................................3 frt — kr.

Ne

gyedévre..........................1 frt 50 kr.

Egy

es példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban.

jeleid. !2Q.i.n.cLen. szo33^."ba/toii.= Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, H o r gos-utcz a, 105. szára a. küldendők. =j

HIBDETÉSBK :ÉS ITYILTTEEBK

a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 -12, d. u. 2—7 óra között.

Szerkesztőség:

Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a , Petőfi *-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok vissza nem adatnak.

Az okt.— clecz. negyedév közeledtével van szerencsénk lapunkat a nagyérdemű közönség becses figyelmébe ajánlani.

A

Veszprémi Független Hirlap

előfizetési ára:

Egész éhre..........................6 frt — kr.

Félévre ’,...............................3 frt — kr.

Ne

gyedévre . . . ... 1 frt 50 kr.

Az előfizetési és hirdetési pénzeket vidékről postautalvány utján a „Veszprémi Független Hírlap'“ kiadóhivatalába, „Petőfi“-könyvnyomda, Veszprém, (Babochay-tér,) kérjük küldeni.

A „Veszprémi Független Hírlap“

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Az urkuti rablóharcz.

Veszprém, okt. 3.

Az a rettenetes rablóvilág, mely három vármegyében két hónap óta izgalomban tartja a társadalmat, tegnapelőtt egy borzalmas katastrófával, végéhez közeledett.

E rablóvilágnak a fő zsiványbandáját, az Oroszlán Paliét, szombaton esti 6 órakor megsemmisítettek, az Úrkút melletti ős- Bakoiiyban, a csendőrök.

A nagy horderejű eseményt alább írjuk le, úgy, a ifi i nt a z ü a rettenetes h a r c z színhelyén, ott a Bakonyban láttuk. Az előzményeket röviden összefoglaljuk.

Az Oroszlán bandája eredetileg 4 emberből állt. Ezek: Oroszlán Pál, Renkó Kálmán, Szánthó István és Márton Vendel. Ez az utóbbi azonban a Hibáidon elkövetett gyilkosság után eltűnt a bandától.

Oroszlán Pál ma 38 éves; intelligens arczu, halvány szőke ember, piczi bajuszszal, sötét tűző, szúró, fekete, szemekkel. Családja, apja ma is Szentgálon lakik; mindannyian becsületes birtokos emberek, kik képzel hető- leg rendkívül szégyenük a Pálnak rabló életét.

Pál kicsi korától fogva gonosz ember volt. Már 18 éves korában utonállt, rabolt s mikor vagy 20—25 rablás miatt, Sipos följelentése folytán (ki most Savanyúval együtt raboskodik,) a pandúrok lS68-ban kimentek Szent- gálra, hogy Oroszlán Palit elfogják, ez egy Nagy nevű rablótársával felszökött. T. Béni birtokos házpadlására s onnan kiáltozott le a pandúroknak, hogy ne közelítsenek, mert lelövi mind.

A pandúrok az elöljárósággal együtt erre abban állapodtak meg, hogy a rablókra rágyújtják a házat. Rögtön a ház köré vontatták a község vizipuskáit s már-már meg- gyujtják a házat, mikor egy ottani tekintélyes polgár fölkiáltott Oroszlánnak: „Add meg magad, gonosz kölyök, mert lia miattad tüzet hozunk a község r e, én magam téplek széjjel a kezeimmel darabokra!“ Oroszlán erre a stentori hangra összerezzent s társával együtt lekászolódott a házpadlásról. Akkor 20 évet kapott. Pár év előtt a börtönből áthelyezték a „javuló rabok“ ki s-har- tai közvetítő fegyintézetébe s ebből az

intézetből .miután már 19 evet kitöltött büntetéséből, ez évi július hó 30-án este 9 órakor, R e n k ó és Szántó rabtársaival együtt megszökött.

A börtönben Oroszlán kiművelte magát, több nyél vet tanult meg. Igen jól -rajzol és fest és hangjegyből jól hegedül. Egyáltalán ma elég „műveltének mondható.

A banda legöx-egebbje az 55 éves Renkó Kálmán, bácskai ember. Igazi rablóalak; majd öles magas, vállas, ősz ember; csupa izpiu egész alkata. Renkó még Rózsa Sándor alatt kezdte mesterségét; majd saját

kezére folytatta azt, de szintén Rózsa Sándor neve alatt, kihez különben hajszálig hasonlított. Mikor Ráday Szegeden hurokra kerítette Rózsáékat, Renkó is belekerült a csillag-sánczba s a bíróság őt is, Rózsával együtt halálra Ítélte. Utóbb a király „életfogytiglan“ való börtönre kegyelmezte mindkettőt s később, a 70-es évek elején busz esztendő megszabott büntetésre kegyelmeztettek. Rózsa meghalt a börtönben — Renkó 16 évet leült a 20-ból is s büntetése hátralevő kitöltésére őt is a „javuló rabok“ kis-hartai közvetítő fegyencz-in- tézetébe internálták. Innen ugrott meg Oroszlánékkal jul. 30-án este.

Szántó István, volt a banda lelke ; két gyilkosság s több rablásért volt elitélve. Vakmerő s óriás erejű ficzkó volt; alacsony, zömök, szőke, 27 éves. 0 rendezte a rablásokat, miket Oroszlán tervezett; a gy lkos- ságokat is ő hajtotta végre. Még 6 évet kellett volna Kis-Hartán kitöltenie — de ő megsokalta a várakozást s két nevezett társával együtt repült ki a fegyintézet falain át.

1887. jul. 30-ika óta, éppen két hónapig élvezték szabadságukat. A hivatalos „Rendőri Közlöny“ nagy hivatalos buzgalommal s még nagyobb ostobasággal épen egy hónap múlva, augusztus 26-án kezdte köröztetni a rabokat, kik szökésük után már másnap elkezdték rémes mesterségüket. A zalai csendőrség, élén K eres z t ú r v Sándor századossal s a kiváló ügyességű gyors, E m e- r i c h Gottfried esendőrhadnagygyal már augusztus 1 1-én (a körözés előtt még) üldözni kezdte a bandát; üldözés közben átcsaptak Somogyba is, hol Emerich hadnagy elfogta portyázás közben az ottani hírhedt Itoboz István rablóvezért a bajcsi malomnál s az ő 8 rablótársát Keszthelyen, Garabonczon és Gelencsén.

Majd híre futamodott a miháldi rablásnak ( s az ottani erdész kivégeztetésének, kit az erdőben találtak agyonlőve. Aztán jött a rédecsi pap, a merenyei pap kirabol tatása, a nagy dusnaki rablás Vizlendvay birtokán, a csapi rablás, a tihanyi támadás, a hatéi éjjeli harcz s úgy az illető hatóságok, mint a sajtó gyors sürgetésére 4 vármegye csendőrsége öszpontosult a fenyegetett Veszprém vármegyében, Szentgálon. Itt mintegy 120 csendőr volt öszpontositva, Keresztúry zalai százados parancsnoksága alatt; ehhez csatlakozott P a n a j o t h József főhadnagy R á k o s s y Ferencz hadnagygyal, a Zalából Veszprémbe átjövetel alatt. Itt Veszprémmegyében csatlakozott hozzájuk Dombrádi Nagy Gyula tejérvári százados s Szilágyi Gergely veszprémi hadnagy embereikkel. (Ugyanazon Nagy százados, ki Doma Vendel olfogatásánál is jelen volt.)

Szentgáltól minden irányban ez a 120 csendőr a nevezett tisztikarral 1200 Q kilométert tartott megszállva állandóan s éjjelnappal portyáztak.

Ez a 6 tisztből álló tisztikar s 120 emberük rendesen minden éjen 5 — 6, sőt 15 szárnyszakaszra is oszlott s terv szerint kutattak át egv-egy Bakonyi-rengeteget, Tudták, hogy a somogy-zalai statáriumok folytán Veszprémbe meneküluek a zsiványok, hát különösen a zalai határra voltak fio-Ve- lemtnel.

Men de-monda az, hogy valaki besúgta nekik, Oroszlán Pálnak a megyébe é r k e z t é t. Csak sejtették, mért családja Szent-Gállou lakik.

Szombaton délután is, mint mindennap, rendbe állt Szent-Gállon a csendőrség ; a i tisztikar megállapodott az éjji tervben ; az- ! tán minden irányban szétmentek. — Mig Keresztúry és Emerich tisztek az ő csapataikkal Nagy-Vázsony felé kerültek a szélső bal-szarnyon, addig Panajoth es Rákossy tisztek csapataikkal az Urkuttól jobbra eső rengetegbe indultak a jobb szárnyt képezen- dők. Középütt maradt Dombrádi Nagy Gyula

s Szilágyi Gergely veszprémi szakasza, kik egyenesen az erdőkön át, sohsem a főutakon, épen IJrkut völgyeibe indultak.

A két szélső szárny hosszú rajvonalat menesztett be az urkuti czentrum felé, hová fél hatkor ért Nagy és Szilágyi 13 emberből álló szakasza is.

Urkuttól, mely Veszprémhez ötödfél, Szent- Gállhoz még két órányira esik, bennt a rengetegben, a falutól keletre, mintegy két puskalövésnyire, százados erdők sűrűjében egy erdei ut jobboldalán a sűrűségben, pillanatnyira megállapodott Nagy csapata. A legénység ezekből állt: Gácsér József nagyvázsonyi, Bélteky Mihály cseszneki, Szécsey Antal ugodi és Stubán pápai őrsvezetők, — Palsovics, Griesler, Nagy Lajos zalai csendőrök, — Gyenge Sándor, Kustos Lajos, Németh Gábor, László József, Schindler Dénes, Schmidt Antal veszprémi és fejérvári csendőrök. A százados épen csatárlánczalakitásra akarta kiadni rendeletét s midőn eziránt halk hangon tanácskoznék Szilágyi hadnagygyal ; egyszerre oda- ugrik melléjük Stubán pápapi csendőrsvezető s oda szól: „Itne, százados ur, ott a vágás szélén 3 embert látok !“ Mind a három ember fegyveres volt, hosszú papi kabátok (a rédicsi papéi) voltak rajtuk, csizma, pörge kalapok, kétcsövű fegyverek s piczi tarisznya oldalukon. A tisztek, legénység oda néznek s Gácsér József nagyvázsonyi őrsvezető fölismeri az egyik fegyveresben Oroszlán P á 1 í.

A 3 rablóé pillanatban észreveszi a neszt; döbbenve megállnak, széttekintnek s meglátják a csendőrcsapatot. Lekapják fegyvereiket súlyba fogva s három irányba menekülnek. Gácsér és a százados „Megállj !“-t kiáltanak, de azok futnak — a csendőrök utámiuk. Középen (a legnagyobb sűrűben) Oroszlán, jobbról a tisztáson az öreg Renkó óriás alakja, balról Szántbó fut. Gácsér, Bélteky és Szécsey jobbról oldalt rohannak Renkó után, egyszerre ez megfordul, fegyverét Gácserre szegzi, ez már ekkor térdel, czéloz — lő. : Renkó óriásit ugrik s hosz- szában arezra bukik. Szörnyet halt.

A másik kettőre minden csendőr tüzel; rettentő orditás, puskaropogás támad. Szántót, lába, nmellén 4 lövés éri, térdre bukik s eldobja fegyverét, még felugrik, erre Szilágyi hadnagy rohan oda s revolverével jobb oldalába lő. Szánthó ismét elesik, de még fel ül s revolverét keresi övében, mit Szilágyi meg- ragad. ,L ó j j ö n le uram, had d ne kínlódjak!“ szól még oda a hadnagyhoz. „-N e m tart soká! Mi érti“ feleli a hadnagy s elveszi a rabló revolverét. A rabló még egyszer a levegőbe kap kezeivel, aztán bányát esik — kiszenvedett.

Oroszlán ezalatt folyton fut a rengetegben; a rohanó csendőrök folyton meg-megállnak s lőnek, de nem találnak. A százados fák összelödözött roncsai rémes nyomait hordják a' golyózápornak. Oroszlán 4-szer megáll ; mindannyiszor tüzel, nem talál, tovább futva tojt. újra visszük), majd észreveszi, hogy jobb- ról egy óriási csendőr rohan feléje. Gjcser völt, ki látva Renkó elestét — Oroszán után fut. Oroszlán mégegyszer lő Gácserre, ez egy fa mögül visszanő s szétlövi Oroszlán lengő patyo- lat gatyáját. Oroszlán Adobja a fegyvert, ta■ 1 ‘ 1 j* *••• / 1

risznyát, liosszukabArot s tova fut. Kiér az U r k u t előtti Jasztásra. E pillanatban egy ember roh^á véle szemben, feléje, a faluból.

i "i —*—————-....................

Ad á >> József Todesco-uradalmi ispán.

Amint döbben, felbukik s orrát, szemét összezúzza. Mire föltápászkodik, az ispán s Gácsér őrsvezető vasmarokkal torkon fogják, letepe- rik s Gácsér pillanat alatt vasbékóba szorítja a rabló markait. Egész arcza egy vér volt — Életemért nem kár, löjjön le őrmester ur! szólt a rabló. De ne piszkitsa keztyüjét arezomon.

A rettentő puskaropogásra összefutott Úrkút jámbor német népe.

A két tiszt összeszedette a rablók elháuyt fegyvereit, revolvereit, kabátjait, tarisznyáit; szekérre rakatták a holt rablók tetemeit; í Oroszlánt 6 csendőr szuronyos fegyverrel be- kisérte a faluba, hol az uradalmi magtárnak egyik erős boltíves földszinti termében zsup- szalmára helyezték el. Egy csendőr folyton békója láuczát tartva, 6 fegyveres csendőr körülötte.

i A tetemeket a temető halottas kamarájában terítették ki.

A harcz után.

Éjfél felé, a pontos terv szerint, Urkuton összejött valamennyi csendőrcsapat. A siker fölötti örömük leirhatlan volt.

Leltárba vették a rablóknál talált holmikat. Mideniknél hosszú papi kabát, kis tarisznya, 9 mtres uj revolver s 1 — 1 hátultöltő uj dupla Lefauchais-fegyver.

A tarisznyákban, rnindenikben 70 — 70 drb puskatöltény, 60—60 darab revolvertöltény, egy-egy arany óra, pipa, dohány, gyufa, tükör, fésű, bicska, ezenfelül Oroszlán tarisznyájában egy általa rajzolt pikáns rajz s egy szem- csiptető zwikker.

Az összes náluk talált pénz 254 frt 97 kr. Ezenfelül olyan ezüsttallérok, melyek nincsenek forgalomban, 155 darab.

Oroszlán mindent bevallott.

Keresztúry százados még az éjjel folyamán kihallgatta Oroszlánt, ki mindent bevall; minden rablást beismer, csak a gyilkosságokat nem.

A miliáldi erdész kivégeztetését igy adja elő:

— Az erdőben vacsoráztunk tűz mellett. Velünk volt még Márton Vendel is. Odakerült egy csendőrkabátos úri ember. Márton azt mondta, ez egy elbocsátott csendőr, most erdész és nagy spiczli. Az erdész meg volt ijjedve, de Szánthó biztatta és Márton is, aki haragosa volt. Azt mondták neki — elkísérik, hogy baja ne legyen. Mikor elkísérték, én és Renkó súgtak Szántliónak; „Vigyázz, mit csinálsz ; baj lesz abból!“ Ez vállat vont, mi ketten visszatértünk; ők elmaradtak. A sűrűben letérdepeltették és lelőtték. Alártou aztán elszökött tőlünk.

Renkó meg is siratta a szegény erdészt.

.Arra a kérdésre, hogy a 2 hó alatt rablott 6 ezer forint hová lett, azt mondta :

— Amint gyütt, úgy elment. Teszem azt, a fenék i csárdába jött 3 fehércseléd. Mulattunk velük — aztán mindenölik 25 — 25 foréntot adtunk nékik. Hadd legyen jó dolguk szegényféléknek.

Mikor tegnap délben ebédet vittek Oroszlánnak, azt mondta :

— Már, kérem. 2 napja nem ettem, d e jól vagyok én lakva nagyon.

r

Es nem is evett semmit.