Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-01-22 / 5. szám
Veszprém, 1887. Hetedik évfolyam. 5. sz. Szombat, január 22. Előfizetési árak: Egész érre..............................6 frt — ^rFélévre ...................................3 frt — kr. Ne gyedévre..............................1 fitt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. ^,dlegrj©l©:n^. 3©©Lii©.d.en szo3©d."lc>3/ton... — Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, Horgos-utcza, 105. szám a. küldendők. = hirdetések és ntilttesek a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyliasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petőfi“-könyvnyomdában; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Carneval. Veszprém, jan. 21. A csörgő sipkás Carneval herczeg megtartotta bevonulását. A vigalom ivadja beköszöntött. Az emberek gyéritik a gondjaikat s szaporítják az élvek örömeit. Borúra derű; régi közmondást vált be a magyar nép. Egyletek, társulatok egyaránt versengenek a vigalmak rendezésében. Halomszámra érkezik s megy mindenfelé a különféle báli meghívó. Kinek legyen kifogása? Mindennek megvan a maga ideje. Mulasson aki akar — s aki teheti. Aki teheti . . . Bizony nem sokan tehetjük. Édes-kevés olyan jó ember van, aki igazán nem érzi meg a mai bálok kiadásait. A beléptidij nem sok; a báli költség sem sok. Hanem sok a szabóköltség, meg a bolti kontó. Kontóra mulatni, az nem nagyon gazdaságos elv. Nem fizeti ki magát. Nem olyan regie, nem olyan befektetés ez, ami kamatozzék. Nagy városokban arra való, hogy szédelgéssel elbolonditassék a házasulandó ifjú; kis városokban arra való, hogy — nevessünk. Itt bele lát mindenki a más zsebébe. Mire való itt a kontós ruha ? . . . Igazmondás nem emberszólás. Akire nem illik, ne vegye magára. Hanem a tavalyi Carneval sok bolond kinövését mutatta a veszprémi hölgyek lukszusának, amely minket e következtetésekre feljogosit s nem vált tisztességére az illető hölgyeknek s nem anyagi előnyükre az — ilető férjeknek. Ne legyen ez most is igy. Becsüljük, tiszteljük mi egyszerűbb toillet- ben hölgyeinket is. A házasulandó ifjú gene- ratió pedig kevésbé néz a costume-re — mint a telekkönyvre. Hát mulassunk kevesebb talmival. Igazabban s vigabban ! TÁ1C1A. Sújt az átok, mert szerettelek! Húzd rá csigány! reszkessen húrod; Tán a daltól még meggyógyulok! Mázd fél ezt az elfásult kebelt, Melyre már a csüggedés lehelt. Zokogjon fel benn a néma bánat, Olvaszd fel megfagyott könyemet . . Húzd rá czigányl húzd, az én nótámat: „ Sújt az átok, mert szerettelek!“ Zengjen a dal: mint angyal choral’, Mely sírokat látogatni jár, Midőn csendes holdas éjelen A halottak lelke megjelen: S a megváltás cziprusága fődbe Szent árnyával, minden sebhelyet . . . Szóljon a dal: mint sugár a ködbe — „Sújt az átok, mert szerettelek!“ Szóljon a dal: mint a permeteg, Amelytől fél éled a beteg: Mőzsakelyhen hervadó levél: És mosolygva — uj tavaszt remél . . . Avagy szálljon: mint a „jégverése“ — Mely dörögve zúz, tör és temet . . . Szakadjon meg lelkem szenvedése: És az átok-------hogy szerettelek! So ós Lajos. Kemény Simon. i. „ Vitéz uram, te hős vezér, Herék magyar Hunyad, Élted fölött pogány török Ítélt Szeben alatt...! A gazdák s iparosok általános hitelszövetkezete veszprémi fióktelepének közgyűlése. A múlt évi aug. 1-én, Veszprémben megalakult fióktelep, múlt vasárnap, jan. 16-án délután 7*3 órakor tartotta közgyűlését, a megyeház nagytermében, rendkívül nagy érdekeltség mellett. A részjegytulajdonosok közül — mintegy negyedfélszázan jelentek meg, úgy, hogy a nagyterem minden részében megtelt érdekeltekkel. A budapesti központi főigazgatóságot a közgyűlésen dr. Balogh Sándor igazgató- sági tag ur, az esztergomi biboros herczeg- primás ő emtja főügyésze, szt.-László-társulati alelnök ur, a szt.-Gergely-rend lovagja képviselte, ki itteni tartózkodása alatt ns. s ftdő Szabó Gyöi’gy apátkanonok ur vendége volt s kit a közgyűlésben részvételre a fióktelep tisztikara kért fel küldöttségileg s kisért a terembe, hol szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel fogadtatott. Az elnökségi emelvényen dr. Balogh utaz elnök mellett foglalt helyet, e mellett a a fióktelepi titkár s a pénztáros. Czollen stein Ferencz fióktelepi elnök szép beszéddel nyitja meg a közgyűlést. Üdvözli a szép számmal megjelent szövetkezeti tagokat, s aztán főbb vonalaiban körvonalozván a fióktelep eddigi működését, bemutatja a közgyűlésnek ngs. dr. Balogh Sándor urat, mint a központi főigazgatóság képviselőjét. (Éljenzés.) Dr. Balogh Sándor meleg szavakban köszöni meg a rokonszenv s tiszteletnek oly szép nyilvánu- lását. Kifejti aztán az országos szövetkezet czélját, mely abból áll, hogy inig egyrészt az uzsorát a nép köréből kiszorítani akarja, másrészt megakadályozni van hivatva a tőkének káros összetorlódását, s miután a szövetkezeti tagok egyszersmind részesei az országos szövetkezet összes tőkéi jövedelmének is, a tőke áldásos s igazságos deczentralizáczióját czélozza. A főczél — úgymond — nem az, hogy a kamat föl- csigázásával a szövetkezet nagy gazdagságra, nagy jövedelemre törekszik, hanem az, hogy a lehető legegyszerűbb, de biztos módon, a lehető leggyorsabban s olcsón juttasson segélyt a hitelre szoruló szövetkezeti tagoknak. Minden izében keresztények szövetkezete ez az intézmény, de azért nem követ antiszemita irányt s tiltakozik az ellen, mintha a szövetkezet tagjai, alapitói s részesei antiszemiták lennének. A fővárosban létező „Izr. kereskedők s ügynökök szövetkezetéit senkinek sem jut eszébe Éoglyod ki volt, pogány Hafiz Leírta képedet. Haragra gyulva szólt a bég: Hogy élned nem lehet.“ így szólt a kém s a hős vezér, Mint volt, nyugodt maradt. „Hunyad mig él, nem éri vész, Érdélyi hős hadat.“ „De hátha . ..“ szól Kemény Simon S szemében köny remeg. Kemény Simon hogy hőn szeret E köny mutatja meg . . . „Te hős uram, vitéz Hunyad — Így szól a jó vitéz — Kemény Simon alattvalód Teérted halni kész. Uram Hunyad, add át nekem Vezért öltönyöd . , . S mint hős Hunyad hadd menjek én Az ellenség között . . .!“ „Nem, nem Kemény, az égre nem Ezt nem teszi Hunyad . . . Inkább kevés bajtársival Elvész Szeben alatt.“ „De életed, vitéz uram Szükségli a haza . .. /“ „Éljen Kemény/“ kiált a nép S Hunyadnak nincs szava. H. Szeben felé vonul Kemény Otszáznyi társival, Májuk találva a török, Őrülten felrival. keresztényellenes tendencziákkal vádolni. Erre sem leket sem ma, sem soha, antiszemitikus irányzatot ráfogni. A keresztényi önérzetet s anyagi kapcsot erősiti kétségtelenül, de nem involvál felekezeti gyiilölséget s türelmetlenséget. Jelzi ezúttal, hogy az anyaintézetnek, mely 7 hónap óta áll, már 540 ezer forint tőke áll rendelkezésére s felolvassa aztán ama 64 magyar város s község neveit, hol az anyaintézetnek már ép oly fióktelepei működnek, mint a veszprémi. Ezenkívül számos városban most foly a fióktelepek szervezése. Eredmény, üzleti forgalom tekintetében a veszprémi fióktelep a 3-ik helyen áll, (Éljenzés.) s ezért a központi főigazgatóság nevében őszinte köszönetét fejezi ki a veszprémi fióktelep tisztikarának. Ftdő Perónyi Antal az előterjesztés kapcsán jelzi a veszprémi fióktelep eddigi működése körül szerzett tapasztalatait s szintén köszönetét szavaz a fióktelep kezelő- s felügyelő bizottságainak. Elnök felhívására ezután Kompolthy Tivadar fióktelepi titkár tesz jelentést a fióktelep addigi működéséről. A fióktelep múlt évi aug. 1-jén alakult meg 162 részjegygyei. Erről jegyzőkönyv vétetett föl s megejtetett a választás. Az akkor megválasztott tisztviselők arra kötelezték magukat, hogy mindaddig, mig 1000 drb részjegy nem jegyeztetett s azok értéke 20.000 írtban be nem vételeztetett, ingyen fogják szolgálni a fióktelepet. Ebbéli elvállalt kötelességüknek eleget is tettek. Működésükben ugyan sok visszavonással kellett küzdeniök; gyanú, rágalom azonban nem bénította meg önérzetüket s fényes sikerrel vitték a fióktelepet azon niveaura, melyen ma büszkén dicsekedhetik a központi igazgatóság kitüntető elismerésével. Augusztus 1-én 162 részjegy volt jegyezve, deczember 15-éig 867 gyűlt egybe. Ezen a napon a telepi elnökség maga vette kezébe a részjegyek elhelyezését s pár nap múlva, deczember 22-én elérte az 1001-ik részjegyet. Rohamosan nőtt azóta a részjegyek száma s ma már 1560 részjegy van elhelyezve. A segélyezést 44 esetben gyakorolta máig a fióktelep, mi 1640 frtot vett igénybe. Az összes forgalom, melyet a pénztáros fog részletezni, negyedfélezer forintra rúg s ez tette lehetővé, hogy a segélyezést, illetve a hitel- műveletet a fióktelep megkezdhette. E helyen hálás elismeréssel kell lenni s kalapot emelni a veszprémi magas klérus bizalomteljes nagylelkűsége előtt, mert a főtdő káptalan tagjai azáltal, hogy a jegyzett részjegymennyiségeket azonnal készpénzben ki is fizették, juttatták a telepet abba a helyzetbe, hogy a nyomasztó viszonyok közt sürgős segélyre igényt tartó szövetkezeti tagok kölcsönsegélyben részesittethettek. Köszönetét fejezi ki továbbá a megye s a város t. tisztikarának, kik V é g h e 1 y Dezső kir. tanácsos alispán s Kovács Imre polgármester úrral élükön, a szövetkezet tagjai közé léptek s igy az erkölcsi sulylyal, melyet képviselnek, buzdítására voltak a gyorsan fejlő nemes mozgalomnak. A felügyelő bizottság tek. Nagy Iván, ftdő Lévay Imre s Szalay Ignácz urak ügybuzgón gyámoliták működésében a kezelő bizottságot, 8 Ízben megvizsgálták hétröl-hétre „Meg van Hunyad a hős vezér!“ Ékép kiált Mézét S Kemény ötszáznyi társira Százezreket vezet. Hunyadnak véli bég Mézét Vitéz Kemény Simont, És százezernyi sergivel A hű vitézre ront . . . S Kemény Simon hű társival Küzd véglehelletig, Mig a pogány fegyver alatt Mindannyi elesik. De mentve lön a drága hon S Erdély ura Hunyad, Leverve lön a rút pogány S a bég, Szeben alatt.. . HULLÁM. Az élet őrültje. — Igaz történet. — Prelesuik Józsefnek hívták azt a szerencsétlen fiatal embert, aki születése óta boldogtalan volt. Anyját nem ismerte, mert születésével megölte, s igy, minden nevelés nélkül sarjadzott föl. Az apja igen mostohán bánt a szerencsétlen Józseffel, akit azért gyűlölt olyan kimondhatatlanul, mert megölte, akit legjobban szeretet életében: feleséget. — Csak az a fattyú ne élne! Szokta mondogatni fogvicsorgatva az apa s haragját az ártatlan gyermeken töltötte ki, akit felesége után legjobban kellett volna szeretnie. Ily szenvedések között kellett gyermekéveit töltenie a szerencsétlen Prelesnik Józsefnek. Az idő előre haladt. A gyermekből ifjú lett, aki napról-napra világosabban latta azt a közönyt, melyúgy a könyvek vezetését, mint a pénztárt, s szorgos ügyelésük mindnyájunk elismerését involválja. Hiszi, hogy a fióktelep, mely okt. 24-ike óta saját piacz- téri helyiségében működik, rövid hónapok múlva oly sikereket fog tudni felmutatni, miszerint a várakozásnak, melyet a nemes czél hozzája köt — Isten segélyével meg is fog felelni. (Éljenzés.) Ezután Hús vét h János pénztáros jelenti, hogy a fióktelep a központi főpénztárba 940 frtot, váltókban 1624 frtot küldött, a többi készpénzben a fióktelep pénztárában vau. Dr. Balogh Sándor ur a központi főigazgatóság nevében hálás köszönetét fejezi ki úgy a ftdő káptalan t. tagjainak, mint Véghelyi Dezső alispán urnák, ki e termet a közgyűlés tartására átengedte s K o v á t s Imre polgármester urnák, kik erkölcsileg oly szépen támogatták a szövetkezet humánus törekvéseit. Czollenstein Ferencz elnök ezután kérdést intéz a közgyűléshez, hogy miután az 1000 részjegy már félezerrel túl is jegyeztetett s a törvény immár erre följogosít, kivánja-e a fióktelep magát czé- geztetni ? A közgyűlés egyhangúlag kimondja a telep czé- geztetését. Czollenstein Ferencz elnök azután annak előrebocsátásával, hogy nem a terhek elöl menekülendő, de azért, hogy az aug. 1-je óta belépett tagok is gyakorolhassák bizalmi jogukat: megköszöni tiszttársai nevében az eddigi bizalmat s leköszön velük együtt a tisztségről. Kéri, hogy az uj választás megejtéseig korelnök választassák. A közgyűlés egyhangúlag Nagy Károly urat kiáltja ki korelnökké; körjegyzővé Kompolthy Tivadart. A tagok egy része fölkiáltással zajosan éljenzi ftdő Szabó György urat elnökjelöltül, mire ftdő Szabó György ur meleg szavakban köszöni meg a közgyűlés szives bizalmát, de nincs oly helyzetben, hogy azt elfogadhassa. Ajánlja, hogy az eddigi ügybuzgó elnökség kéressék meg a további működésre. Mint a központi igazgatóság képviselője dr. Balogh Sándor ur hason értelemben tesz ajánlatot, mit a közgyűlés elfogad. Erre úgy az elnök, mint a többi tisztviselők elfoglalják eddig viselt tisztüket. Ezután Czollenstein elnök egy, a kölcsönöket leszámítoló hitelbizottság megválasztását indítványozza. Ezzel szemben Nagy Iván s fötisztelendö P e r é n y i Antal nem egy külön testület, de a munkával túlterhelt kezelő bizottságnak kiegészítőO o sét kérik. Kompolthy Tivadar hasonértelruit felszólalása után a közgyűlés 9 taggal egészíti ki a kezelőbizottságot s ezek a következők: nsgs. és főt. Szabó György, dr. Ováry Ferencz, ftdő Perényi Antal, dr. Jánossy Sándor, Regényi Lajos, Megyessy József, Becsák Ferencz, Pfilf Andor s Keresztes József. — Fióktelepi ügyészszé a közgyűlés Unger Manó ügyvédet választja. lyel. apja iránta viseltetik, szomorúan tapasztalta, hogy neki hazulról távozni kell. Hosszú gondolkodás után, keblében kimondhatatlan bubánattal, távozott az apai házból. Kiment az életbe, az idegen emberek közé. Laibach egyik félreeső utczájának sarkán húzta meg magát és a könyörülő járókelők adományaiból tengette életét. Szép májusi reggel volt, midőn szokott helyén állva egy szegényesen öltözött munkás ember lépett közelébe s rövid beszélgetés után felhívta, hogy kövesse. A tizenkétéves József követte az embert, ki fiául fogadta őt. Ez azonban nem sokat változtatott az ifjú sorsán, bár a szegény munkás mindent elkövetett a gyermek-ifjú neveltetésén, Józsefnek szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a nyomor, melyet ki kell állnia, tűrhetetlen. Hogy baján enyhítsen, ellátogatott házról-házra és gyermekek mellé instruktornak ajánlta magát. Ekkor már a laibachi gymnasium hetedik osztályába járt. Minden igyekezete azonban sikertelen volt. A szegény tanulót nevelőül senki sem volt hajlandó házába fogadni, bár József önszorgalmából nem csak a rendes tantárgyakból tanúsított kitűnő előmenetelt, hanem elsajátit.á a franczia, angol nyelveket is s megtanult kitünően rajzolni. És épen ez utóbbi tette őt legszerencsétlenebbé, a társadalom megvetett emberévé. A nyomor közepett ugyanis rossz dolgokon kezdte törni fejét. A szükség törvényt ront, mondja a példabeszéd. Prelesnik József rajztudományát oly módon akarta nyomorának enyhítésére fordítani, hogy bankókat hamisított. Az ötvenes években rendkívül primitív bankók voltak forgalomban, melyeket négy részre vágva, úgynevezett „fertály forintosok“-ként használtak. Prelesniknek az a szerencsétlen ötlete támadt, hogy három-négy ilyen forintost utánozzon. Rossz barátai, kik nem jó szemmel nézték a tanulni szerető s jó előmeneteld szegény társakat, feljelentették őt ezért a laibachi rendőrségnél, amiért Prelesnik Józsefet két évi fogságra Ítélte a törvényszék.
