Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-07-16 / 34. szám
kivihető, — de ez is miért — — mert a nép hazánkban nem takarékos s minden jó intézmény iránt bizalmatlan lévén, a postatakarékpénztári vagy a takarékosság fejlődésére fennálló hason intézetek hazánkban az adott körülmények között Európa legkisebb államáéval sem lógnak vetélkedhetni s a hitelügy sem tog általuk lendületet nyerhetni. Sok. — de sok a baj, s a hitelviszonyok rendezése a legnagyobb faktornál is gordiusi csomó, ha az állam nem segit, — amint nem is segíthet, — úgy egyedül a pénzintézetek szakszerű és hazafias vezetése, s ezzel egybekötve a nép bizalma, takarékessága és munkássága van hivatva segíteni. Téts Károly. A regálék megváltása. Azon különféle hírekkel és következtetésekkel szemben, melyeket a regálék megváltása s az időpontra vonatkozólag, amikor az megtörténnék, némely lapok közöltek, a hiteles helyről vett következő értesülést közli a „Fester Correspondenz“ : „Semmiesetre sem szenved kétséget, hogy a kormány komolyan gondol arra, hogy a regálék megváltását, mely több tekintetből kívánatosnak mutatkozik, a közeledő 18S7—92. évi országgyűlési időszakra megállapított mun- kaprogrammjába felvegye. Ép ily kevéssé szenved kétséget, hogy a kormány programújába csak azt veszi fel, amiről hiszi, hogy bizonyosan keresztül is viheti; mihez képest el van határozva mindazt végrehajtani, ami e munkaprogrammba felvéve lett. A regálék megváltását azonban szükségképpen a fogyasztási adók szabályozásának, illetve lehetőleg állandó megállapításának kell megelőznie, mire nézve a szorgos előmunkálatok már folyamatban is vannak, ezek azonban a számos és komplikált részletek leggyorsabb feldolgozása mellett is 1888. évig mindenesetre eltartanak. így tehát a regálék megváltására, illetve az illető törvényjavaslat elkészítésére s a törvényhozás elé leendő terjesztésére 1SS9. előtt gondolni nem lehet.“ Méhészeti vándorgyűlés Székesfehérvárott. Meghívás. Az ország minden méhészéhez intézzük szavunkat ezen meghívással, ainelylyel mindenkit, a ki méhész, vagy a méhészet iránt csak érdeklődik is, oda szeretnénk vonzani Székesfehérvárra akkor, amikor ott a magyar méhészek IV. vándorgyűlése székel, s a vele kapcsolatos országos méhészeti kiállításon bemutatandó lesz az is, hogy hazánk méhészete, mely egyidős magával a magyar nemzettel, mily örvéndetes tökélyre, mily számbaveendő nemzetgazdasági tényezővé fejlődött az utóbbi időben. S minthogy minden méhész át van hatva az időközönként meg-megujuló személyes érintkezések fontosságától ; mivel mindenki meg van győződve különösen a kiállítások nagy egyéni és országos hasznáról: reményünk és erős hitünk az, hogy mindenki a tőle telhetőt megteendi arra, hogy a vándorgyűlés mentül látogatottal)!) s a kiállítás mentül fényesebb és sikerültebb legyen. Ez okból teljesen elegendőnek tartjuk a czél elérésére azon rövid kérelmünket, hogy mind a régi gárda kipróbált harczosai, mind ügyünk ifjú munkásainak életerős serege, mutassák meg e helyütt is, hogy Magyarország méhészete mire képes. Fel tehát a közös munkára, s Székesfehérvár legyen most jelszavunk! Tájékozásul szolgáljon egyelőre a következő: A magyarországi méhészek IV. vándorgyűlése Székesfehérvárott 1887. a u g. h ó 25— 29-ik napján fog megtartatni. Programm: Augusztus 25-én, csütörtök : ismerkedési estély. Aug. 26-án, péntek: A vándorgyűlés és a kiállítás megnyitása. Előadások és tárgyalások. Közös ebéd ; ebéd után a kiállítás megtekintése, e>te találkozás. Aug. 27-én, szombat: Ä tárgyalások folytatása. Délben kirándulás külön vonaton Mohára, a hol nagys. Kempelen Imre ur vendégszerető házánál közös ebéd lesz. Aug. 28-án, vasárnap: A magyar országos méhészeti egyesület közgyűlése. Zárünnepély; a dijak kiosztása. Este: népszerű felolvasás; dalárda-produktió; táncz. Aug. 29-én, hétfőn reggel: Kirándulás kocsikon 8zent-Ivánra, gróf Zichy Jenő ö exellentiája ottani méhészetének és birtoka egyéb nevezetességeinek megtekintésére. Szükséges tudnivalók. A kiállítani szándékolt tárgyak bejelentése külön e czélra szolgáló lapokon történik; a bejelentő lapok a magyar orszá- ges méhészeti egyesület elnökségénél (Budapest, mű- egyetem) ingyen kaphatók. A kitöltött bejelentő lapok legkésőbben augusztus 1 -áré a magyar orsz. méhészeti egyesület elnökségéhez küldendők be. A bejelentett tárgyak pedig okvetlen augusztus 21-ére bérmentesen és a kiállítási bizottságnak czimezve Székesfehérvárra küldendők. Az élő melleknek augusztus 25-én délelőtt a kiállítási helyen kell lenniük. Minden méhesgazda s egyáltalán a méhészet minden barátja tagja lehet a vándorgyűlésnek. Az ezen tagsággal járó jogokkal élhet az, aki igazolja, hogy a magy. orsz. méhészeti egyesület tagja, vagy aki a rendező bizottságnál magát beiratván, a vándorgyűlésre külön tagsági jegyet nyer. A külön tag ági jegynek dija 1 forint. (Ily tagsági jegyek kaphatók augusztus 26-ig az országos egyesület elnökségénél Budapesten, ezentúl pedig a helyi bizottságnál Székesfehérvárott.) Ingyen elszállásolásra csak az tarthat igényt, ki magát erre az orsz. méhészeti egyesület elnökségénél augusztus 15-ig bejelenti. Budapest, 1887. május hó 16-án. Az országos méhészeti egyesület elnöksége. VIDÉK. Keszthely, jul. lé. Ha Koboz bátyám, a „Somogy“ veterán szerkesztője Keszthelyen volna, akkor bizonyára a liszter- ruhájában járkálná a csinos kis város rendezett utczáin, mert olyan nagy hőség van, hogy félnek a Balaton meggyulladásától, ami könnyen meg is történhetik, mert ugyancsak a forrponton van már a „Magyartenger.“ Pedig ha a „Magyartenger“ el ég, füstbe megy az egész keszthelyi fürdőhely is, mert ez nem áll másból, mint egy darab Balatonból, melynek vadvirágos partján csinosan épült fürdőhelyiség diszlik. — Ennyi az egész? kérdezhetné a kedves olvasó. — Igen. És kell-e ennél több? Aki be nem éri ennyivel, az megérdemli, hogy ... no mit is . . . hogy adófizető polgár legyen Veszprémben. Tudom, hogy igen sokan lenézöleg mondják: — Mit nekem a Balaton. Az az egyszerű langyos viz, homokos talajaval, mit er nekem a vadvirágos part, mit a körülfekvő regényes bérezek stb.. mikor én jobban feltalálom magam a Garda-tó partján. Mit válaszoljak erre. Azt mondhatnám: ne sutor ultra craepidam, ami magyarul annyit tesz, hogy suszter, ne tovább a kaptafánál. Mert csakugyan azért a pénzért, amibe egy idényi fürdés külföldön kerül, itt a Balatonparton, csinos Keszthely városában 6 esztendeig lehet nyaralni. Az élet talán az egész Balatonparton nem oly olcsó, mint éppen Keszthelyen. A lakások szintén jutányosak s nem lehet csodálni, ha több százra megy azok száma, akik e városkában keresnek üdülést a Balatonban, elvesztett egészséget és erőt, a választási küzdelmek alatt elcsigázott idegeknek. Keszthelynek nagy hibája, hogy nem ismerteti magát. Pedig az első magyar fürdők egyikévé lehetne tenni. Én hiszem is, hogy előbb lesz belőle valami, mint Balaton-Füredből, mert mint emlitém, az élet olcsó, kurtaxa nem 12 frt, de egy árva fafitying sincs, de van más kellemes élvezet. A balaton-szent-györgyi vasút legközelebb kiépül és ez fogja alapját képezni a'—- világfürdőnek. A vasút által Keszthely lesz a leghozzáférhetőbb szép fürdőhely a „Magyartenger“ partján. Ami a jelenlegi fürdői életet illeti, arra nézve anuyit mondhatok neked kedves olvasó, hogy transit. Mert hát, aki be nem éri a Balatonnal, aki egyéb élvezetet is keres Keszthelyen, az bizony nem sokat talál még most, mert eddig, mint maguk a város atyái is bevallják, édes-keveset törődtek Keszthely- lyel, mint fürdőhelylyel. Hanem most már kezdik komolyan venni az ügyet. A vasút kiépítését sürgetik, emeltek szép honvédlaktanyát, csinos városházat stb. Valaki kérdezhetné, hogy a grófi milliomos palotát meg sem említem? Nem, mert ez nem Keszthelyé; ez Festetics Tasilo grófé, aki palotájával második Chinát csinált Keszthely város közepén. Óriási terület közepén terül el a pompás gyémánt-palota, mely körül park terül el, ami azonban a palotával együtt a közönség által nem látható, mivel Mikadó, a japáni fejedelem és minden egyéb, kétöles kőkerítéssel vétette körül a palotát. Ezek a falak fel fogják a keszthelyiek kérő szavait s csak itt találnak visszhangra az esdő folyamodások, melyek tulajdonképen a fürdő emelése ügyében a grófhoz intéztetnek. Természetesen a falak ugyanazon szavakat visszhangozzák és Keszthely ott van — ahol a mádi zsidó. Hiszik azonban, hogy a Balaton tündérének és eddigi istápolójának, a „Balaton-egyletnek“ sikerfl- lend Jum-Jum alakjában bejutni a chinai falak mögé is, és kieszközli a chinai falak lerombolását és a park átadását a közönségnek. A vasúton kivtil csak ez kell Keszthelynek és világfürdő lesz, mert színháza már van. Csinosan épült alkalmas arena, melyben Balogh Árpád társulata működik nem épen telt házak előtt. A napokban vendégszerepeit itt Vidor Pál. a népszínház művésze, ki „Felhő Kláx-i“, „Rip van Winkle“ és saját müvében a „Vörös sapkában“ lépett fel s csinált három teltházat. Azóta ismét csak kong az — arena. Azt mondják, hogy ez mutatja legjobban, hogy Keszthely világfürdő akar lenni, mert itt is, mint Füreden, mely szereti magát világfürdönek nevezni, pang a színészet. Pedig Baloghnak jó nyári társulata van: Boross Endre, Boross Endréué, Ligetbyné, Pénzes Bandi, Mezei, Vidor Hennin, mind oly erők, melyek bármely nagyobb vidéki színpadon is helyt állnak. Balogh Árpád maga is jó szerelmes színész és kitűnő igazgató, kinek nem csekély érdeme, hogy szép ember és ezért szeret.k a keszthelyi hölgyek. De csak szeretik és nem pártolják. Ebből pedig nem lehet megélni. Hullám. Hévviz, julius 10-én. Egy paradicsom, melyet kevesen ismernek. Ez Hévviz. Történetéből igen keveset tudunk. A legelső adatokat 1769. évről bírjuk, amikor a fürdő orvosa dr. Slaby, zalamegyei fizikus elemezte azt a kitűnő gyógyhatású vizet, melynek annyian köszönhetik visszanyert egészségüket. Dr. Slaby tanulmánya azonban igen szűk körre szorítkozik és nagyon felületes. Hévvizröl legtöbb történeti adatot bírunk egy magyarnyelven megjelent füzetkéből, mely 1795-ben hagyta el a sajtót és D. K. J. aláírással van ellátva. Ez már fényesebb világításba helyezi e kiesfekvésü fürdőhely történetét is. Chronologiai hiteles adataink nincsenek, de annyi bizonyos, hogy Hévviz eredete csak egy-két századról datálódik. E század elején az a regényes völgy, melynek ölében Hévviz elterül, sokkal kisebb volt, de a süp- pedékes talaj évröl-évre alászállt, aminek következtében ma gyönyörű fekvésű és szép kiterjedésű völgy terül el Keszthelytől 1/i órajárásnyira. E völgy közepén van a hévvizi gyógyforrás, mely smaragddal körülvett gyémánthoz hasonló. Eleinte senki sem volt, aki ismerte volna a völgy közepén tündöklő gyémánt-forrást, csak 1819-ben kezd az fürdöbelylvé lenni, midőn gróf Festetich óyörgy a keszthelyi Georeikon számára, felismervén a Hévviz fürdő kitűnő gyógyhatását, a völgy ölébe a forrás mellé egy kis fürdőházat építtetett. Ezzel lón megalapítva az a kis paradicsom, melyet Hévviz névvel ismerünk. Ilyen kezdetleges állapotban volt a fürdő egész az 1850. esztendőig, amidőn ez a szomszédos Territorium várral együtt részint örökség, részint csere folytán gr. Festetich Tasziló birtokába került, aki a legnagyobb nemesszivüséggel iparkodott embertársai jólétét tartva szemelőtt, a fürdőhelyet a mai kor színvonalára emelni. Neki köszönhetjük, hogy e forrás ma a köszvény- ben, reumában, görvélykorban stb. betegségben szenvedő emberiségnek biztosan gyógyító hatásos fürdőhelyet nyújt. A fürdő jelenlegi tulajdonosa, gróf Festetich Tasziló a jótékonyság és nagylelkűség által késztetve, minden lehetőt elkövet a fürdő kényelmét illetőleg, azonban a legnagyobb buzgolkodása daczára sem tud megfelelni a Hévvizre jövő több száz ember igényeinek. A fürdő jelenlegi bérlője Govorcsin György, derék magyar ember. Ő bírja a fürdőt, a vendéglőt s viszont ö gondoskodik mindenről, amit a közönség kényelme és szórakoztatása megkíván. 0 a grófi uradalomnak 10,000 frt bérletdijat fizet s igy illetlen követelés volna ő tőle kívánni a hévvizi hiányok betöltését. Ma Hévviz már országos fürdő, mert mindenünnen vannak itt a hármasbércz honából, a grófon áll, hogy világfürdővé legyen. Legelőször lakóházakat kellene építeni, hogy ne kellene az érkezők közül annyinak lakáshiány miatt visssautazni. Többen laknak Keszthelyen, a kik a naponkint kétszer közlekedő társas-kocsival mennek Hévvizre. Azonban nem kevés azok száma, akik a szomszéd- falvakban kénytelenek hálni a lakáshiány miatt, és száz ember nem restel idefáradni — Mexikóból. Megjegyzem, hogy ez a Mexikó nem az a Mexikó, hanem egy puszta, mely Hévvizhez félórányira van. A vendégek elszállásolására Hé wizen 7 lakóház van 90 szobával ellátva. Minden lakóház ízlésesen épült, egy emeletes, azonban oly módon építve, hogy lépcsők nélkül juthatni az emeletre, nehogy a bénák s azok, akik „rósz lábon állanak“, megerőltessék magukat. A hét elegáns lakóház koszomként övedzi körül a gyönyörű svejezi stylben épült vendéglőt, mely mellett közvetlenül van a szép nyári kávéház. Mindkettő Govorcsin Györgyé, itt étkezhetni jutányos árért. A kiszolgálás tiszta és igen gyors. A lakóházak előtt gyönyörű és kellemes park terül el, honnan pompás kilátás nyílik a környékre. Van a fürdőhelynek csinos kápolnája is, ahol minden reggel hálaadó Istenitisztelet tartatik. A tulajdonképeni fürdőhely, mint emlitém, völgyben fekszik. Maga az eredeti forrás nem a közepén, hanem a völgy északi részén van. E forrás mélységét már többször akarták megtudni, azonban megmérni ezideig nem sikerült, mert végtelen mély, lehet mondani feneketlen. A viz kéntartalmú s 26—29° R- állandó hőmérséklettel bir. Gyógyhatása nemcsak a víznek, de leginkább a homoknak van, melybe térdig sülyed- hetni fürdés alkalmával. A fürdőhelyiségek igen alkalmasak. Háromféle fürdőhelyiség van, mindenik a tónak másik részen. Legelegánsabb az I. osztályú fürdő a tó közepén, mely csinos váróteremmel van ellátva. Van tükör- és magánfürdő is külön a nők és férfiak számára. Akik testi hibájuk miatt maguk a vízbe menni képtelenek, azok számára praktikusan berendezett lebocsátó kosár van alkalmazva. Istenem, hány száz és száz embert hoznak ide, akikbe csak hálni jár a lélek, és ezek mindannyian egy hónap alatt visszanyerik elvesztett egészségüket. Sánták, kik két mankóval jönnek ide, szemlátomást javulnak s az első két hétben az egyik, a másik két hétben a másik mankót hajítják ünnepélyesen a vízbe, bálát adván egyszersmind az Istennek, aki megteremte a fenséges gyógyvizet. Midőn a 6 heti kuruidö elmúlik, grand muri van a gyógy teremben s akik azelőtt jambusokon lejtettek. vígan járják a „Kállai kettőst“, Horváth Jenő jól betanult keszthelyi zenekara húzván a talpalá valót egész vonótörésig. Sokat, igen sokat Írhatnék a gyógyhatásról, neveket sorolhatnék fel, hogy kiket hoztak félholtan s vittek el egészségesen, de hiszem, hogy szavaim amúgy is hitelre találnak. Mielőtt soraimat befejezném, figyelmeztetem mindazokat, kiknek e nemű gyógyvízre van szükségük, látogassák meg Hévvizet s tapasztalni fogják, hogy igazat Írtam, de keveset. Lakás olcsó, 1 írttól 2 frt 50 krig, az étkezés szintén nem drága, szórakozás van, de hiányzik a fényűzés! Hullám. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, jul. 16. — Az adótárgyalások folynak-folynak. Most már az M. betűnél tartanak. A tárgyalásról tnég időelőtti írnunk. Jövő hírlapunk majd registrálni fogja. — Almádiból Balatonfűredre. Kompolthy ur ma vezeti az idei első kirándulást Bala- ton-Füredre. Szép elegáns társaság teszi meg a szép vizi utat; a hajón zenekar van. Almádiból Siófokra s onnan B.-Füredre ment a társaság, hol társasebéd volt. A színházban Vizváry Gyula vendég „Stern Izsák“-ot adja. Jövő héten pénteken Badacsonyba rendez kirándulást Kompolthy ur. — A gazdák S iparosok ált. hitelszövetkezeti központi főigazgatóság képviseletében Tömösváry László ur a napokban Veszprémbe jő, a fióktelepet inspiciálandó. — Almádi még olyan élénk sohsem volt, mint ezidén. Naponkint pár száz vendég fordul meg ott, Veszprémből pedig már 2 nagy omnibusz közlekedik oda.-- Várpalotán fi iiáz égett le szerdán. A tüzet a kivonult veszprémi s fejérvári tűzoltók segítették eloltani. — A fóispántéri gépszinháznak mindig zsúfolt házai vannak, a mit méltán meg is érdemel. Hétfőn utolsóelőtti jótékonyczélu előadás lesz. — A „Népkör“ marad a mostani helyén. A múlt vasárnap közgyűlés volt ez érdemben s akkor ÍJ szótöbbséggel elhatározták, hogy a népkör ott marad. A kör legtöbb tagja ennek folytán kilép a körből. — A győrvárosi sikkasztások még mindig nem érnek véget. Zánthó, a főhímczut, börtönben ül. 2 pénztáros pedig öngyilkos lett. A múlt héten ismét agyonlőtte ott magát egy hivatalnok, aki szintén 18 ezer frtnyi árvapénzt emelt el. Szóval pompás állapotok vannak hires Győrött. — Időjárásunk rémitő. Tikkasztó hőség, eső sőt borulat nélkül; 22—2fi fog meleg napirenden vannak. — JÓ lesz vigyázni! A kolera szórványosan föllépett; a szomszédos Fejérmegj’ében egy Sudár nevű pár kolerában meghalt. — Az almádi búcsú holnap lesz, melyen főt. Csánk Béla ur fogja az ünnepélyes istenitiszteletet végezni. — Ott lesz a félvármegye s lesz hát vigalom, jókedv ! — A bolygó zsidó. A tisza-eszlári pör vádlottal, az naptól kezdve, hogy kieresztették őket a nyíregyházi fogházból, a mártiromság mesterségére adták magukat. Bár tetemes fájdalom pénzt kaptak az országos izraelita irodától, mégis végigkoldulták hitsorsosaikat s ezek közül eleinte boldog volt, aki adhatott az ártatlanul szenvedetteknek. A sakterjárás azonban csakhamar csapás dimenzióit kezdte ölteni; az eszlári mártírok elnépszerütlened- tek, úgy hogy a zsidók már szívesebben vetettek garast az olyan koldusnak, a ki azzal állított be, hogy soha tájékán sem járt Nyíregyházának. Társainál sokkal ügyesebben csinálta dolgát Scharf József, az ismeretes drámai apa. Elhelyezvén Móricz fiát egy amszterdami gyémántköszörüs-műhelyben, a nemzetközi pumpolásra szánta magát és egész Európában végigkoldulta a zsidóságot. Párisban bemutatkozott a Rotschildok- nál, Londonban csapot ütött sir Moses Mon- tefiorén; és mig rövideszü társai itt Magyar- országon már rég kifogytak a magyar hitsorsokból, ő vígan kamatoztatta a külföldön a franczia, ánglius, német, lengyel és spanyol zsidók részvétét. A modem Ahasvérus, vasúton bolyongván, kényelmes vendéglőkben hajtván fáradt fejét nyugalomra és jó télikabátokat tépetvén ama bizonyos tövissel, csiuos kis összegeket szerzett össze ténfergése közben. A nyíregyházi ügy azonban most már a külföldön sem igen bírhat az újdonság ingerével, mert Scharf ur most ismét Magyar- országot választotta működése színteréül. Legutóbb Veszprémben bukkant fel a bolygó zsidó. Koldul, mint egy lengyel princz, aki mindig otthon feledi a tárczáját. Átkozza fiát, a Móriczot, „aki őt szerencsétlenné tette.“ Dolgozni azonban ne n dolgozik, mert azt hiszi, hogy a mártirság még mindig jövedelmezőbb mesterség, mit régi kenyere: a saru- foldozás. — Villámcsapás. Folyó hó 11-én az alsó páhoki (Zalamegye) rkath. templom tornyába a villám lecsapott s a toronyba néhány gerendát teljesen összeperzselt, azután a padláson át a templomba hatolt, hol az egyik mellék oltár előtt álló zászlót nyelestől szétszaggatván a földben eltűnt. A községben meg volt a rémület, mert a torony ablakán félóráig tüzszikrák hullottak az utczára, melynek hírére az egész község talpon volt s a félelemnek és rettegésnek csak akkor lett vége amidőn néhány bátrabb egyén felhatolt a toronyba s itt meggyőződött arról hogy semmi baj díiics. — A könyvvásárlás előmozdítására alakult bizottság hosszabb felhívást intézett a hazai fürdőigazgatóságokhoz, melyben hangsúlyozna, hogy mily szükséges volna, hogy fürdőink, a külföldiek módjára, közkönyvtárakkal bírnának. Kéri az igazgatókat, vessék meg az ily könyvtárak alapját, melynek növeléséhez a fürdővendégek is bizonyára hozzájárulnának. Vájjon mit szól ehhez az almádi fürdő- könyvtár 5-ös bizottsága! — Az ég programja. Julius hava az idén szintén minden nevezetesebb „égi esemény“ nélkül fog elvonulni fejünk felett. A nap látszólagos pályáján 23-án reggel fi óra 3fi perczkor lép az oroszlány jegyébe. A. hold fény változásai a következő időpontokra esnek : holdtölte 5-éu délelőtt 9 óra 50 perczkor; utolsó negyed 13-án reggel 8 óra 13 perczkor; ujhold 20-án este 10 óra fi peczkor; első negyed 27-én délután 3 óra -fb peczkor. Hold a földtávolban 12-én reggel 7 órakor, földközelben 2J-én reggel 7 órakor. Bolygók közül látható: Venus, kel reggel 8 órakor s lenyugszik este 10 óra 20 perczkor; Mars reggel 3 órakor kel s este 7 órakor nyugszik; Jupiter délután 1 óra ^ perczkor kel a
