Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-06-18 / 30. szám
Veszprém, 1887. Hetedik évfolyam. 30. sz. Szombat, junius 18. ÍKPIIE! FWraffl BEÁP MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre..............................6 frt — kr. Félévre ...................................3 frt — kr. Ne gyedévre.............................1 frt 50 kr. Eg yes példányok áralSkr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s á, kiadóhivatalban. n^vCeg'jelen. mindsn. szomloaton. — Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, Horgos-utcza, 105. szám a. küldendők. = HIEEETÉSEU: ÉS a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petőfi* -könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A választások megyénkben. Veszprém, jun. 18. Túl vagyunk a nagy napon. Az izgalom lecsöndesült. Az eseményeket nyugodt szívvel, hideg agygyal jegyezhetjük föl a krónika tábláira. Sine ira et studio! Az elvi küzdelem által fölkorbácsolt szenvedélyeket ki ne tartaná jogosultaknak ! ? A hazafiasság önérzetének evolutiója az, mely ha egyszer kivész a népből — megöli a közöny ridegsége s nem érdemes többé az alkotmány áldásaira sem! Vcszprémmegye ép úgy, mint az ország minden erős ellenzéki vármegyéje — roppant csatákat vívott minden kerületben. A kormánypárt s az ellenzék egyaránt iszonyú erőfeszítést tön. Itt az egyik, ott a másik párt győzött s most a győzők és legyőzőiteken a sor — hogy békejobbot nyújtsanak egymásnak. Az alkotmányért, a haza jobb sorsáért vívott egyheti küzdelemnek nem szabad a gyülölség üsz- Icét hátrahagyni a társadalom csöndes hajiokán. A családi élet nyugodalmát, a barátság békehangját ne riassza fel többé az indulat vihara. Már nem vagyunk többé ellenfelek. Beszéljünk a tegnapi nagy napról s annak előzményeiről — sine ira et studio. A veszprémi választókerület sza- badelvii pártja dr. Bezerédj Viktort léptette föl jelöltjéül ezelőtt 9 nappal. Másnap a függetlenségi párt, mely Eötvös Károlyt ezúttal sem nyerheté meg jelöltjéül, kikiáltotta Fodor Gyula ügyvédet jelöltül s Fodor a jelöltséget el is fogadta. Prog- rammbeszédét vasárnap tartotta meg aGizella- téren s beszéde, melyben keresetlen szavakkal vázolta a 48-as párt álláspontját, nagy hatást keltett. Nem tulzunk, ha azt mondjuk. hogy a programmbeszédet 8—10 ezer ember hallgatta; a vidékről is mintegy 150 kocsin jöttek be a választók. Másnap tette meg a kerületben körútját Fodor. Mindenütt roppant lelkesedéssel fogadták s Várpalotán bevonulása soha el nem feledhető impozáns látványt nyújtott. Végetlen kocsisor kisérte s talpon volt a város összes lakossága. Fget- verő éljenriadallal fogadták s elhalmozták koszorú s virágzáporral. Majd elmondta programmbeszédét, melyhez hasonlót az or- szággyülés^fpadjairól is ritkán hallani. Úgy AZ ÉLET. Regény az élet énnekem, — Versekben irt regény, — Másoknak meg tragédia, Majd lyra-költemény . . . Regényemben fő hős : a nő, Ez ok és okozat. . . Házasság lesz a fejlemény, S kezdődik egy másik regény, Mely számos könyvet ad ! HULLÁM. Vad szerelem. — Fürdői humoreszk. — Irta: RIES HERM1N. Ki nézett az ablakon. Fejét azonban hirtelen vissza kapta. — Nagy isten, ha meglátott volna, vagy talán meg is látott? Nos, akkor? Akkor azt hinné hogy én is láttam, talán azt is, hogy várom s ez elbizakodottá tenné. De hátha nem is ö? Hogy megbizonyosodjék, lopva ki-kikandikált. Semmi kétség. Az ő árnyéka, czilinder, monokli és a délczeg alak körvonalai a fövenyen. Ah, tehát sejtelmem nem csal. Szeret, szeret szenvedélyesen. Mi a szerelem vége? A házasság. Arcza kipirult, szive lázasan kezdett dobogni. Mért nem nyilatkozik ? Nem mer. Nem csoda, nagyon szerény, jámbor ifjú. Minek annyira szerény és jámbor? felvillanyozta hallgatóit, hogy midőn bevé- végezte szavait — negyedóráig tartó éljenzés támadt. Majd Czollenstein Ferencz beszélt az iparosokhos lel késitőleg s talpraesett megjegyzéseit sokszorosan szakította meg az „éljen~-kiáltás. Víg hangulatban folyt le aztán egy kedélyes bankett, mely valóban a testvériesség ünnepe volt. Másnap Sólv, Litér s Vörösberényt látogatta meg a jelölt s itt is a leglelkesültebb hangulattal találkozott. Ugyanaznap este meglátogatta Márkot s itt történt az a botrányos incidens, melyet a kormánypárti kortesek a biró felbőszitése által Fodor ellen inscenieroztak s melyről előző lapunkban már megemlékezénk. A Márkon tapasztalt hatalmi erőszakoskodás természetesen roppant fölháboritóttá az ellenzékiek lelkületét s Fodort képzelhetőleg lehangolta. A párt megbízta dr. lvrascsenits Vilmos jegyzőt, hogy bűnvádi följelentést tegyen s elhatározta, hogy Márkéra többé nem meg}7 ki. Másnap már hire jött a községekből, hogy mily nagymérvű pénzzel dolgozik a kormáuy- tábor. A 25—50 frtos emberek légiószámra szaporodtak, sőt megtörtént, hogy egy sváb ember, kinek egy 3 év előtti 85 frtos választási számláját Fodor kiegyenlítette, G5 írtért átment a kormánypártra. Fodor e vesztegetések ellen falragaszokban figyelmeztette a népet, esteliden pedig a végrehajtóbizottság 8 tagja kiment a kerület minden községébe a helyzetet áttekintendő. A mit tapasztaltak — igazolta a vett híreket. Százakba kerülő fényes vacsorák, pompás eszem-iszom folyt mindenütt; a jegyzők s egyéb hivatalnokok voltak a főkortesek s rábeszéléssel, borral, pénzzel s fenyegetéssel huzták-vonták táborukba a népet. Várpalotán azon egv éjjelen az ellenzék 1 8G főnyi választója leolvadt 150-re. A pénz itt volt a legolcsóbb s itt folyt a legbőkezűbben. Maga a várpalotai 48-as pártelnökség konstatálta, hogy e rettentő pénzvásárral szemben, helyét megállani — győzelmesen, képtelen. A kiküldött 8 tagú bizottság másnap jelentést tett körútjáról. Fgybehivatott az egész végrehajtó bizottság s Fodornak abbeli szán- dókát — hogy ily roppant pénzerő s veszte- gelés elől kitérni kénytelen, beleegyezőleg tudomásul vette. Ez ám tapintatlanság, hogy ide az ablak alá jön. A nagy szerelemnek ugyan megbocsátható. De ha meglátná valaki? Nem, itt nem látja meg senki. De mit akarhat? Talán csak a kíváncsiság hozza. Szeretne meglátni pongyolában. Persze, ez a férfiak fő vágya, akik iránt érdeklődnek, azt pongyolában, házikörben látni. Nos hát hadd lásson. Nézzük csak milyen p arthie lenne B. ur? Jó. Középszerű. Huszonnyolcz éves. Csinos alak, kétezer forint évi fizetés, biztos állás, nyugdíj képes, előléptetés bizonyos. Jellemvonása: igen becsületes és jámbor. Ez nem sick, de idővel azzá lehet. Múltja ? Van is annak múltja! N. kisasszony mosolygott. Most nézzük, hogyan viszonylik B. ur állapota az N. kisasszonyéhoz ? N. kisasszony bevallott éveinek száma még nem egészen huszonkettő. A közvélemény érdekes jelenségnek tartja, vagyona absolut nincs, de családi neve fényes. Jellemvonása : ki fürkészh etlen. Múltja? Nincs. Az árnyék rézsutosan nyúlt el az ablak alatt. B. ur a túloldalra ment. Az ügyetlen. Nem hogy egyenesen az ablak alá álna és: — Jó reggelt! — Jó reggelt . . . B. ur a látszat után Ítélve nem jóban töri a fejét. Leselkedik, a fii között bukdácsol. Majd kezeivel kapkod a levegőben. Vergődik. Nagy kin a szerelem, az úgynevezett vad szerelem. Mert ilyen tombol B. ur kebelében. hi. kisasszony sokat hallott az ilyen szerelemről mesélni és tel tudta fogni, mert sokszor elképzelte, hogy milyen veszedelmes tudna 5 lenni, ha férfi volna. A jelölt ezután a következő falragaszokon tudatta pisszalépését a párttal. A „veszprémi választókerület“ függetlenségi pártjának lelkes tagjaihoz! Közvetlen tudomása van a választókerület minden lakosának azon határt nem ismerő lélekvásárlás és a korteskedésnek ezerféle módozatairól, mikkel a kormánypárt győzelmének biztosítására törekszik. Tisztelet és becsület a független és eltán- torithatlan elvű választóknak, de úgy látszik, hogy ezen kerület egyes községeinek választó polgárai megfeledkeztek arról, hogy hazafiat- lan magatartásuk már egyszer ezelőtt két évvel is a függetlenségi párt jelöltjét visszalépésre kényszeritette, ez az eset most is bekövetkezett. Mentségre nincs okom. Mindenki ismeri a helyzetet. Én a lélekvásárlás terén az ellenpárttal vásárt állni nem akarok, magamat kiraboltatni nem engedem s ezennel tudatom, hogy a függetlenségi párt végrehajtó bizottságának tudomásával és beleegyezésével a jelöltségtől visszaléptem. Hiszem, hogy lesz idő, midőn e választó- kerület könnyen eltántorítható és hitvány pénzzel megvásárolható polgárai is észretér- nek. Kár csak az, hogy addig a jó és ren- dithetlen elvhű hazafiak is szenvednek. Az elveink iránt nyilvánuló lelkesedést s a személyem iránt nyilvánult kitüntető bizalmat azoknak, kik arra érdemesek, megköszönöm és hazafias szolgálatomat minden téren és mindenkorra felajánlom ! Isten óvja hazánkat! Fodor Gyula ügyvéd, mint a veszprémi választókerület függetlenségi pártjának képviselő jelöltje. E falragaszok megjelente után minden ellenzéki zászló bevonatott s a párt főemberei beszüntették a kerületben mindenütt a mozgalmat. Nem úgy Várpalota. Ott ingerültség vett erőt a kedélyeken, hogy a -tS-as zászlót ismét küzdelem nélkül keilend átadni az ellenfélnek, mely nem riad semmi eszköztől vissza, hogy azt megbuktassa. A választás előtti estén gyűlést tartottak s elhatározták, hogy ha csak tizen lesznek is, ők leszavaznak az ellenzékre. Fölkérték V ikár I s t v á n ottani derék fiatal ügyvédet s a 48-as párt ottani elnökét a jelöltség elfogadására s ö a pártérdek tekintetéből a jelöltséget el is fogadta. Három táviratban, dr. Krascsenits Vilmos, Kompolthy Tivadar s Czollenstein Ferenczhez tudatták is a jelöltséget Veszprémbe; hol az uj jelöltség hire, mint futótűz terjedt el s roppant lelkesedést keltett. Az itteni párt megbízásából Czollenstein alelnök és Kompolthy pártjegyző táviratilag tudatták a palotaiakkal, hogy a jelöltséget a központ helyesli s intézkedéseket tett a választásra az egész kerületben. E válaszsürgönyt éjjeli 11 órakor vették a várpalotaiak, s ott a Hiibner-vendéglőben, Veszprémben pedig a Pátkai-vendéglőben sorakoztak a másnapi választásra. Az éjjeli órákban 3 Vikár-zászló is készült s azon elv szerint, hogy szegény ember vízzel főz, tintával lett a fölirat a zászlókra írva. Aminthogy egészen ingyen-választás még alig volt Magyar- szágon, ilyen zászló sem lengett még Árpád szabad ege alatt. A központból kocsi-staféták adták hírül a kerület ellenzéki népének, hogy aki saját költségén be akar jönni szavazni, — jöjjön leszavazni Vikárra, Veszprém város pedig arra ébredt, hogy apró vörös falragaszok virítottak az utczák sarkain e rövid szöeggel; „Éljen V i k á r István, 48-as képviselőjelöltünk!“ Reggeli S órakor még csendes volt Veszprém város. Egyhangú választást várt mindenki. Az utczákon alig járt egy-két ember. Nyolcz óra 5 p. a választás színhelyén megjeleli t Kompolthy Tivadar s Pozsgay Miklós, Várpalotáról pedig 10 választó, és átadták Kolosváry József választási elnöknek a V i k á r István képviselőjelöltségére való ajánlást. A választási elnök írásbeli téritvéuyt állított ki az ajánlat átvételéről Kompolthy ur nevére. Majd Pozsgay Miklós kikiáltotta a szabadi-utcza végén hirtelen össze- gyülemlett népnek, hogy a jelölés megtörtént, az még a törvényes időben beadatott, elfogadtatott és a szavazás 9 órakor veendi kezdetét. A sorshúzás dr. Bezerédj javára döntött s igy a kormánypárt kezdte meg a szavazást. Ezalatt a Johann-vendéglő előtt a megérkezett V i k á r Istvánt vállaikra kapták a választók s leírhatatlan éljenriadai- lal vitték a vendéglői kertbe. Félóra múlva Ezt N. kisasszony nem mondta, de gondolta, hanem oly élénken, hogy megmozdult. B. ur a nesz hallatára megfordult és roppant zavarral motyogott valamit, mire N. kisasszony izgatottan szólt: — Ugyan mit ügyetlenkedik, bátorság. — Hja kisasszony, bátorságom van nekem, de nem is képzeli, mily ravaszsággal állok szemben. — Mit beszél? — Oh én ismerem őket jól, ily módon már kettőt csíptem. — Kettőt? Uram, hiszen ön valóságos . . . — Oh, nem szép tőlem, tudom, de szenvedélyem ez, s nagy gyönyörűségem telik bennük. Ne gondolja, hogy kínzóm őket, nem, mindenük meg van, kényelmes üveg palotájuk van és én boldog vagyok, ha néha nekem énekelnek s a létrán produkciót tartanak. Ha talán látni óhajtaná a kisasszony őket, szerencséltessen. N. kisasszony összehúzta szemöldeit. — Félre beszél szegény B. ur — gondola — tereljük csak a helyes irányba. — Eltökélt szándékkal jött ön az én ablakom alá? — kérdé. — Igen is. , — És mit akart itt tenni. Vallja be őszintén. — Mit akartam? még most is akarom. — Tegye hát. — Nem lehet. — Miért ? — Mert elillant. — Mi? — A lapu-béka. — Oh, ügyetlen ! — mondá N. kisasszony s becsapta az ablakot. — A frizérnő! — jelenték. — Nem fésiilködöm, migrénem van, nem is lu lom mire jó ez a fürdő? Hanem tegyük fel, hogy B. ur most addig settenkedik az ablak környékén, amig egyszerre csak betör N. kisasszony szobájába. Mily kevés biztonságot is nyújt drága pénzért a fürdöigazgatóság vendégeinek az ilyen megtá- madtatások ellen. A szobák ablakai alacsonyak és semmi keresztvas, semmi védő tábla. Ha B. ur beugrik. N. kisasszony sikoltozni fog és kompromittálva lesz. Hát ha B. ur befogja a száját? Akkor nem sikolthat, mit tegyen hát, hogy nyilvánvalóvá váljék az esemény ? Becsapja az ablakot. B. urat foglyul ejtve kifut az ajtón és fellármázza a szomszédokat. Hát ha B. ur úgy megijeszti, hogy a szava is eláll és lábai megtagadják a szolgálatot ? Akkor? Hat óra, negyed óra múlva jön a frizérnő. Tehát N. kisasszony még hét óra előtt kompromittált és rehabilitált leány lesz. Mily érdekes. Mindenki csak róla fog beszélni, hanem ő a mamával és B. úrral még délelőtt elutazik. Tehát isten neki. ■ Történjék aminek történni kell! N. kisasszony az ablakmélyedésbe ült és egy imakönyvet vett a kezébe, lopva minden neszre s az árnyékra figyelt. Megzörrent a h araszt az ablak alatt. N. kisasszony belátta, hogyha ő az ablakban ül B. ur nem fog beugrani. Elhagyta helyét egy karosszékbe dőlt, szendert színlelt. így. Ellenállhatlan akarok lenni. Csend. Oh, az az ügyetlen tán elment? Nem. Ott áll háttal fordulva. Bizonyosan azon tanakodik, hogy milyen nagyot kell ugrania ? Tétovázik, fél, oh be mulya. No! gyorsan! oh, mindjárt jön a frizérnő!
