Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-05-22 / 22. szám

Elnöklő Baiun F. megnyitván a gyűlést, üdvözli a szépszámmal megjelent tagokat és vendégeket. Az öröm leghőbb érzelmével constatálja, bogy az előbb csak zsenge csemetéjfl egylet a tagok szépen szapo­rodó számánál fogva immár törzszsé kezd növekedni. Ezt különösen a lefolyt egyleti időszakra nézve állíthatja, amennyiben ezévben megyei kartársaink közül azok is, kik eddig távol állottak az egylettől, beléptek tagjai közé. Ez a kedvező körülmény arra készteti, hogy megnyitó beszédében felsorolja azon indokokat, melyek egy hitfelekezeti egylet alakítá­sára bírták Veszpre'mmegye izraelita tanítóit. -Egye­sületünk által — mondá — kettős czélt akarunk elérni. 1. A vallás-erkölcsü nevelés és e szakbavágó tantárgyak módszeres oktatásának előmozdítása és terjesztése. Hogy szükséges-e, miszerint a hitfeleke­zeti tanítók e czélból időnkint közös értekezletet tartsanak, azt ugyhiszem minden vallásért és hit- felekezeteért buzgolkodó néptanító, de minden objectiv gondolkozása — a néptanító hivatásának körén kívül álló — müveit- ember is csak helyeselni fogja. De nemcsak a valláshoz való hű ragaszkodás és lelke­sedés, hanem más lényeges körülmény is mintegy követelőleg lép fel irányunkban, arra ösztönözve bennünket, hogy a népiskola tantárgyainak e legfon­tosabbikát tanácskozásaink tárgyává tegyük. Mert mig a népiskola valamennyi tantárgyai felől 'bő módszertani tájékozást nyerhet a tanító, addig a szorosabban vett vallás-erkölcsi tantárgyak módszer­tanára nézve sajnosán kell bevallanunk, hogy alig mutathat fel irodalmunk egy-egy kiválló művet. Hogy pedig a vallási tantárgyak módszertana fej­lesztendő, azt az a körülmény is bizonyítja, mely szerint a legújabb időben hazánk leghatalmasabb felekezete egy — külön — kizárólag a hittan mód­szertanának szolgálatában álló szaklapot indított meg. De e mellett nekünk néptanítókul még az is köte­lességünk, hogy az általános paedagogiai kérdések is belevonassanak tanácskozásaink keretébe, mert nemcsak vallásos, hanem hazafias polgárokat is tar­tozunk nevelni a hazának, mely szent tartozásunkat csak úgy róhatjuk le, ha a valláson kívül levő többi népiskolai tantárgyak helyes módszeres tanítása alapján művelt szorgalmas, tevékeny és hazájukat hőn szerető nemzedékké neveljük a ránk bízott növen­dékeket. Adjon Isten erőt és kitartást mindnyájunk­nak e szent czélunk elérésére ! Ezennel van szerencsém a közgyűlést megnyitni.“ Következett a tárgysoroza­ton elsőnek feljegyzett felolvasó, Hirschler Dávid, nagyvázsonyi néptanító felolvasása e tárgyról: -A magyar beszéd tanítása felnőttek közt.,, Bevezetésében szép szakavatottsaggal kiemelő égető szükségét látja annak, hogy nem magyarajku felnőtt lakosaink közt a magyar beszéd elsajátítása lehetőleg terjedjen. .Már boldogult fenköltlelkü Eötvösünknek is főtörekvése volt a haza valamennyi polgárait a magyar nyelv állal a magyar állameszmének meghódítani. A ma­gyar nyelv tudása terjed is népiskoláinkban, még pedig rohamosan, de nem igy felnőtteink közt, kik még a régi iskola neveltjei. Habár okkal-móddal ezek közt is lehet terjeszteni a magyar nyelvet, amint ő ezt helyiségbeli sváb földmivesei közt évek óta gyakorolja. E czéljának kivitelében több gyakor­lati vezérelv segité elő, melyeket nyolcz pontban összefoglalva terjeszt a közgyűlés elé, elfogadás végett. A hosszabb eszmecsere után, melyben Szép Lipót veszprémi, Havas Bertalan siófoki, Pischer várpalotai és Kellner Fülöp szilasbalhási tanítók vettek részt, az előadott tételeket több módositványnyal, kiegé­szítve elfogadta. — Rosenberg Jakab várpalotai ta­nító : „A természetrajz oktatása, tekintettel hazánk mezőgazdasági viszonyaira és „közegészségügyi okta­tásra,“ czimti tételt választá előadásainak tárgyául. Előadó nagy ügyszeretetéről és szép szakismeretről tanúskodott értekezés volt ez. Főbb vonásai: a ter­mészetrajz fontos eszköze lévén a modern nevelő oktatásnak, azért nagy súlyt fektessünk arra, hogy ne száraz tankönyvek, hanem a természet könyve alapján tanítsuk. Egy élő növény a gyermek kezé­ben többet ér, mint bármennyi elméleti és minden szemléletet nélkülöző tanítás. E tárgyra nézve Krausz Jakab veszprémi tanító is előadta ebbeli nézeteit, melyek helyesléssel fogadva, mintegy kiegészítésül az előbbi értekezéshez csatolvák. (A másnapi, május 13-iki napirendet jövő lapunk hozza). ÚJDONSÁGOK. Veszprém, május 22. — Megyei jegyzőegyletünk juniushó 6-án közgyűlést tart Veszprémben, miről a t. jegyző urak körlevélileg fognak értesittetni. — A népkör ma este tartja majálisát a „Betekints“-ben, Kreutzer Ferencz servie- rozásával. A rendkívül szép idő bízvást sok közönséget vonz ma e gyönyörű helyre. — Tűzoltó ujonczok. A városi hatóság megkereste a tűzoltó-egyletet, hogy szerezzen uj tagokat s azokat képeztesse ki. Az egylet e megkeresést bizalmi nyilatkozatnak vette s igyekszik is a bizalomnak megfelelni. Elő­ször pártoló tagokat gyűjtenek s majd nem­sokára verbuválnak működő tagokat is — de nem kőtéllel, — hanem bizonyos kedvez­mények nyújtása által, minők például a baleset ellen való biztosítás, egyleti költségen stb. — A Balaton-Sió szabályozási társaság f. hó 4-én tartotta ülését gr. Jankovich László elnöklete alatt. A pénztári számadás megvizs­gáltatván, az hiánytalanul vezetettnek talál­tatott s gr. Jankovich Tivadar pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A pénztár 10500 frt pénzkészletet tüntetett fel. — Egyúttal az elnök előterjesztő, hogy a 218 ezer forint, melyet a társaság a szabályozás keresztül­vitelére a déli-vasut társaságtól felvett, 20 év lefolyása alatt letörlesztetett s igy a tár­saságnak semmi tartozása sincs. Szóba ho­zatván, hogy az 1847. év május havában alakult társulat feloszoljék-e vagy továbbra is fennmaradjon, a gyűlés a továbbra való fennmaradást egyhangúlag kimondotta mind­addig, mig a viszonyok és körülmények annak fennmaradását szükségük; mert nemcsak az volt a társaság czélja, hogy keresztülvitelére a kilitii és ozorai malmok kibecsültessenek és hogy a déli vasut-társaság vasútvonala a Balaton által meg ne támadtassék, hanem egyik legfőbb czél volt a Siótól lefelé egész Fenékig terjedő mintegy 40 ezer hold berek­nek kiszárítása, ami azonban csak félig sike­rült. Ezután a választás ejtetett meg. Gróf Jankovich László megválasztatott újból elnök­nek, mely tisztet 89 éve viszi ritka buzga­lommal, gr. Jankovich Tivadar pénztárnoknak, Makfalvay Géza jegyzőnek, Lehner Sándor ügyvédnek. — Városunk tanácsa Rosenthal Nándor in- ditványára megbízta a rendőrkapitányt, hogy ügyeljen arra, nehogy tűz esetén az oltásra szükséges vizet, mi Veszprémben úgy sincs bőven, messzeeső helyről kelljen az oltóknak szerezni, azért minden háznál e czélra szük­séges edény vízzel töltve álljon és tűz kiü­tésekor ne kelljen szegény tűzoltóinknak még igavonásra is vállalkozni. Helyeslendő intézkedés, s óhajtandó, hogy sikere is legyen. — Fiúméban az orsz. tűzoltó-szövetség Vlll-ik közgyűlése 1886-ik augusztus hó 19-—22-ik napjain fog megtartatni. — Miután a tűzoltó egyletek pártoló tagjai is ugyanazon utazási kedvezményben részesülnek, mint a működő tagok, ennélfogva a veszprémi egyleti parancsnokság is intézkedhetnék, hogy e ki­rándulásban minél többen vehetnének részt városunkból. — A szollok a fagy daczára szépek. Még a phylloxerás foltok is szépen hajtanak min­denütt. Az a kérdés — meddig1? — Halálozás. Pósa Imre, helybeli becsült ügyvéd, múlt hétfőn meghalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Gyászoló özvegye ez utón mond köszönetét ama jószivű ember­barátoknak, kik a temetési költségeket ösz- szeadták ; úgy Petkó Zsigmond urnák, ki a gyűjtést eszközölni szives volt. A A sóház alapkövét, az uj megyeház építése alkalmából tegnap találta meg egy tót napszámos. Sajnos, hogy a lelet nagyjából elkallódott; mindössze pár rézpénzt, 1760-ból valót lehete megmenteni. Az alapkő vörös- berényi vörös kőből való volt. — Szentkirályszabadján az történt pár nap előtt, hogy a ref. templom javítási költ­ségeire adakozottak számozott — sőt ajtókkal ellátott padhelyeket kaptak az elöljáróságtól. Néhányan az elégületlenek közül éjjel aztán betörtek a templomba, legyalulták a számo­kat s kifeszitették a padajtókat s mindenféle trágár szavakat firkantottak a padokra. A botrány még folyton nő. Gyors és erélyes intézkedésre kérjük a szolgabiró urat! Dr. Laky Kristóf cs. kir. kamarás és veszprémi kir. törvényszéki elnök ur, a múlt hét végén, a járásbíróság megvizsgálása czéljából Pápán időzött. Hunfi Imrét, a városunkban időző színtársulatnak derék tagját, ki egy párbajban mint segéd szerepelt s ezért vád alá volt helyezve, a székesfehérvári törvényszék a vád alól felmentette s ellene minden további el­járást megszüntetett, mivel kiderült, hogy úgy Hunfi Imre, mint a többi segédek a párbajt megakadályozni törekedtek. A párba­jozó Fenyvesi Emil színész és Gara József újságíró, azonban vád alatt hagyattak. — Jubileum. Balatonfürediből írják, hogy Sváb Lajos tanító jubileuma szép ünnepé­lyességgel lett megtartva. Kovács Zsigmond megyei püspök ur ő excellentiája, egy elis­merő oklevéllel ajándékozta meg a jubilálok A róm. kath. hitközség nevében, szép beszéd kíséretével, ngs. Etsy László egy emlékgvürüt nyújtott át az ünneplőnek a következő fel­írással: „Emlékül Sváb Lajos balaton-füredi róm. kath. tanító 1S86. 25 éves jubileumára, a b.-füredi hitközség.“ Mi is szivünkből üd­vözöljük a derék tanítót. — Közegészség megyénkben. A közegész­ség megyénkben a megyei főorvos jelentése szerint igen kedvező volt a múlt hónapban. Pusztított ug3Tan egyes községekben járvány is, mindazonáltal a halálozás-arány nem kétségbe­ejtő. Öngyilkosság is fordult elő április hóban 3, u. m. lőfegyver által 1, kutbaugrás által 1, önfel a kasztás által 1. — Pápáról a következőket Írják lapunknak: Mióta színházunk felépült — pedig annak már vagy 4 éve — nem ment oly rosszul egy társulatnak sem, mint a mostaninak, pedig ily társulatot vidéken alig találhatni. Tannak egyes tagok, kik az ország első színpadának díszére válnának, s ennek daczára közönségünk nem pártolja őket úgy, ahogy megér­demelnék. Folyton, még a legújabb daraboknál is üres a ház, elannyira, hogy jó szerencse az, ha a napi költség bejön. Még Erdélyi Marietta sem tudja közönségünket a színházba vonzani. Elég sajnos, mert mint emlitém, a társulat oly kitűnő tagokból áll, hogy őket nem pártolni valóságos bűn. A hét egyik újdonsága Benyiczky Bajza Lenke „Rhea grófnő“ czimű szinműve volt. De ez sem birt a szokottnál nagyobb közönséget vonzani a színházba. Az igazgató 8 előadásra bérletet hirdetett, azt hisszük ez jobban fog sikerülni, mint az első bérlet (először 8, 8age: három bérlő volt) mert a bérletgyüjtést derék rend­őrkapitányunk vállalta magára. Adja Isten, hogy legyen fáradozásaiknak jutalma. — A turnür száz év előtt. Akik, azt hi­szik, hogy a turnür uj találmány, — azok nagjmn csalódnak, mert már ősanyáink föl­fogták ezen hátránynak előnyös voltát, dívott ez már az 1775-iki esztendőben is, mint azt a „Magyar Hírmondó“ 1775-iki 33. leveléből olvashatni. A passus igy hangzik: „Bécsben a nyavalyák közönségesek, uralkodnak neve­zetesen a világ g3rönyörüségeinek fekélyei, melyek közé számláltatik: a Bofána-Farnevelő- Párna; a fő tetejére épült filegoria és az angyali orczafestés.“ Hogy a turnürt akkor sem kedvelték a férfiak, bizonyítja a „Hír­mondó“ 54. levele, mely igy hangzik: „A kö­zelebb múlt vasárnap, ugymind 10-ikben, itten (Pozsony) a r. kath. Anyaszentegyház minden templomaiban a prédikáló székből a lelki pásztorok által azon parancsolat tétetett közönségessé, hogy a kik ennekutánna a Kan- czanyerget (holt nyelven Bofána), a czafrangos kalapot, a mezítelen mejjet a bűnért haragvó Isten szent színe elibe a templomba fogják vinni, az arra rendeltetett templom komisz- száriusok által, mint botránkoztatók, akármi nemű és rangú személyek legyenek azok. gyalázatosán kivezettetnek. —Ha pedig valami fehér mejjü dámának mezítelensége elfedésére keszkenője nem lenne, s maga költségén nem is vehetne, az ilyetén személy jelentvén magát az eklezsia elöljárói előtt, — keszkenő fog neki adatni.“ — A veszprémi önk. tűzoltó-egylet választ­mánya f. hó 20-án d. u. 5 órakor ismét ülést tartott, mely alkalommal végérvényes hatá­rozatot hoztak az egyleti zászló felszentelése tárgyában, — s bizottságot küldtek ki, mely­nek tagjai Kopácsy Árpád elnök, Szeglety György titkár, Ivletzár Ferencz főparacsnok, Mészáros Károly alparancsnok s Kovács Imre polgármester, Balogh Károly és Jenőfi Ferencz választmányi tagok. Ez a bizottság fogja az ünnepély sorrendjét megállapítani s a teen­dőket előkészíteni. — Botrány a pápai zsidótemplomban. Schiller pápai lakos feljelentette Breuer pápai exzsidó rabbit becsületsértésért, mely ügyben a napokban lesz a tárgyalás. E miatti boszu- jában Breuer uram, a ki inkább beillenék kanásznak, mint zsidó papnak, feltüzelt egy pár fanatikus zsidót arra, hogy Schillert ver­jék meg. Schiller szombaton f. hó 15-én délelőtt elment a templomba az istentiszteletre, s mikor javába dicsérte Jehovát, egy pár pájeszes zsidó megfogta s elkezdte verni, mikor aztán Schiller visszavágott, a többiek megfogták s kidobták a templomból. És mindez istentisztelet alatt történt meg, s a nélkül, hogy Breuer rabbi közbeszólt vagy csitította volna az együtt ordító zsidókat. Schiller a rajta elkövetett sérelemért újból panaszt fog emelni a bíróságnál. — Nagyobb blamázs nem érhette volna Magyarországot, mint a közoktatásügyi mi­niszter következő rendelete, metyet az összes tanfelügyelőkhöz intézett. íme a könnyelmű túlköltekezés sajnos eredménye! Amit rá­pazarolnak a ménesekre, azt a tanügyön, az allamhaztartas különben is mostoha gyer­mekén kell megtakarítani! A rendelet különben igy szól: „Nagyságodat tudomás és további gyors intézkedés végett a következőkről ér­tesítem. Tekintve, hogy a fotyó évben a törvényhozás által népoktatási czélokra meg­szavazott fedezet oly korlátolt, hogy a leg­szükségesebb s már rendszeresített évi ki­adások igénybe veszik a rendelkezésemre álló pénzösszeget, elhatároztam, hogy ez évben takarékosság szempontjából: 1. Magyar nyelvi póttanfolyam nem tartatik, de az ilyen póttanfolyamnak ideje törvény szerint le is járt. 2. Az országos tanítói gyűlést sem hívom össze. A megvitatás végett kiadott tételeket azonban a tanítóegyesületek terjesszék föl hozzám, hogy azokat megismerhessem s esetleg egyik-másik pontra nézve intézkedhessem. 3. Az állami és községi segélyezett iskolák tanítóinak és tanítónőinek a tanítói gyűlések alkalmával szabály szerint járt napidijak s útiköltségek sem adhatók ki ez évben. A már eddig megtartott tanítói gyűlések költségei folyó évi április hó 30-ig beszámíthatók. Budapest, 1886. május 4-én. Trefort.“ — Telefon-kísérlet. F. hó 11-, 12- és 13-án este 8 óra után több órán át a keszhelyi m. k. távírdahivatalban egy egyszerű Siemens­féle telephonnal érdekes kísérletek tétettek. Ezen kísérleteknél a keszthelyi értelmiségnek számos kitűnő tagja, valamint Tapolczán és különösen Sümegen tekintélyes vendégkoszoru gyűlt egybe. 11-én a távbeszélés Tapolczával történt és pedig az ép akkor a forgalomnak átadott keszthely-tapolczai vonalon. Daczára, hogy az esőzés a telefonozást hátráivyoltatta, mégis jól sikerült. A beszédeket jól és tisztán lehetett hallani, szintúgy a dalokat és a fü­tyülést is, sőt az egyes beszélők haugjairól is, itteni ismerőseiktől felismertettek. A Sümeggel 12-én és 13-án eszközölt kísérleteknél a keszt­helyi és a sümegi távírdában, tekintélyes szám­ban urak és egy bájos hölgykoszoru, 12-én itt egy Mikrophon és 13-án itt és Sümegen 3—3 telephon kapcsoltatott be. A beszédek jól és tisztán voltak hallhatók, és egész ke­délyes conversátióba átmentek, midőn a tár­saságok tagjai egymással bemutattattak. A sümegiek érdekkel hallgatták Pataky bácsi dalait és egyr kürtös nótáit, viszont a keszt­helyiek meglepetve, elragadtatva hallgatták Kovács Eleonora. Kovács Elvira, Bajomi Gizella és Bajomi Ilona kisasszonyok kedves dalait és egy klarinétos teljesen tiszta játékát; mire aztán a keszthelyi társaság dallal, klarinetjá- tékkal és végre összjátékkal mulattatta a kedves sümegieket. A társaság mindkét helyen és mindegyik estén a legkellemesebben szó­rakozott és mulatott és gyakorlatilag meg­győződött, hogy ezen bámulatos találmánynak nagyhorderejű jövője van. A kísérleteket Keszthelyen Jankó Péter, Tapolczán és Sü­megen pedig Kalmár Antal távirda-épitész urak rendezték. Fogadják őszinte köszönetünket. — A pápa-keszthelyi vasút engedélyét Esterházy Móricz gróf ur még február hóban, mint engedélyes, másfél évre Iverkápoly Károly urnák eugedméivyezte. — Azoknak, akik Amerikába készülnek. A bel­ügyminisztérium körrendeletben hívta föl a hatóságok figy el­mét azokra az u. n. ügynökökre, akik amerikai czégek képviselőinek adván ki magukat, a monarchiában s általában a kontinensen munkásokat toborzanak, azoktól az átszállítási költségekre előleget szednek föl s amikor ily módon jókora összeg pénzt összeharácsoltak, megszöknek. Amerikában — mint a körlevélben mondja — határozottan tiltja a törvény, hogy ez Egyesült-Államokba más idegen áliámból szerződéses munkásokat vigyen valaki, s igy azok a munkástoborzók kivétel nélkül szélhámos csalók. — Egy jóSZÍVÜ polgártársunk emberbaráti kegyeletes tettéről emlékezünk. Petko Zsig­mond helybeli királyi törvényszéki dijnok a szegény Pósa Imre ügyvéd elhunyta alkalmá­ból, a temetési költségek fedezésére gyűjtést rendezett s a gyüjtőivet nyílt nyugtául be­mutatta irodánknak. Közöljük im a nemes- szivű adakozók névsorát. Vegye számba jó­tettüket a kegyelet Istene. Adakoztak: Tek. Csolnaky László, tek. Barcza Kálmán, tek. Rikoty Ede, tek. Fodor Gyula urak 5—5 frtot. Nagys. Véghely Dezső alispán ur, tek. Sándorffy Ignácz, tek. Keserű Elek, tek. Szelestey Lajos, tek. Krascsenics Vilmos, Unger Manó, Pethő József, Ováry Ferencz, Csete Antal, Kenessey Móricz, Körössy Antal urak 2—2 frtot. Fischer Manó, Sörös Zoltán, Plosszer István urak Dr. Kenessey Pongrácz, Gaál Lajos, Dr. Jánossy Sándor urak 3—3 frtot. Csernyi László, Frimm János, Lampert Sándor, Dr. Steiner Kálmán, Mozgay Antal, Pap Ferencz, Fodor Mihály, tek. Vargha Lajos bíró ur, dr. Hankóczy Sándor Simor János, Marinczer Antal, Soós Ignácz, Karácson János, Tóth László, Cserna Vincze kir. ügyész, tek. Kolozsvárv József főjegyző. Kopácsy Árpád, nagys. Szalai kanonok ur, Tikár Lajos városi főjegyző, Klára Sándor urak 1 — 1 frtot. Molnár aljárásbiró ur, Hetyei, Tikár István, N. N., N. N., urak 50 -50 krt. Összesen 88 frt 50 kr. — Hirdetmény. I. A városi rendőrkapi­tányság ezennel közhírré teszi — hogy minden háznál könnyen hozzáférhető helyen tűzren- dőri szempontból kellő mennyiségű viz folyton készletben tartassák. Szivarzás és dohányzás szalmás vagy nádas házak közelében tilos. A kordiák s egyéb tüzelő helyek különösen kéménytelen konyhákban, rendkívül tisztán tartandók. — Apró gyermekekre nagy gond fordítandó a szülők részéről, nehogy gyufához férve, játékból a házak körül tüzet rakjanak. II. A nyár folyamán minden háztulajdonos és lakos közegészségi szempontból tartozik udvarát tisztán tartani, abból minden szeme­tet lehetőleg lietenkint egyszer eltávolítani, az emésztő gödröket gálicz-oldattal fertőt­leníteni. — A szemét kihordatására nézve egy állandó fuvarosról gondoskodott a rendőri hivatal, ki ezt nagyon csekély díjért eszközli. III. Az állatkínzás megakadályozására, vagyis az állatoknak oknélküli verése, botrányos kín­zása, — vonósmarhák, lovak szamarakra való túlságos teher felrakása — ugyszinte a ma­darak fészkei, tojásai vagy fiainak elszedése elzárás terhe mellett tilos. — Lepipáltak, a szó szoros értelmében, ismeretlen hunezutok egy városi képviselőt. A Steiner kávés elleni antiszemita-ügy v é- geztév el, valaki 40 frt értékű szivart küldött neki Steiner névjegyével, állítólag hálából. Utóbb kiderült, hogy Steiner sohse csináltatott névjegyet s hogy a hála nem erénye neki. Most keresik a hunezutot, ki az illető képviselőt kompromitálta a sziva­rokkal. Alighanem valami vörösorru tol­vaj volt. — Betöréses lopás. Teiss Lipót pápai lakos szeszkereskedő, már nehány hó óta ta­pasztalta, hogy a főtéri 12. számú házban levő raktárából a szeszes italok feltűnő mó­don fogynak. Múlt szerdán végre sikerült megcsípni a tetteseket Kálmán Sándor, Török János, Bicó György és Kovács István cipész­inasok személyében. Ezek ugyanis már nehány hó óta a raktárba rendesen bejártak az abla­kon és onnan ezen idő alatt mintegy 4—5 akó törköly és szilvaszeszt kihordottak és ismerőseiknek részint eladogatták, részint elajándékozták. Az ablakvasak egyikét minden bemenetel alkalmával kimozdították helyéből és a lopás végrehajtása után azt ismét he­lyére illesztették. így volt lehetséges, hogy a tulajdonos nem is gyaníthatta, miként fogy­nak szeszes italai napról-napra. A rendőrség a fiatal bűnösöket letartóztatta és a járás­bírósághoz kisértette, hol megérdemlett bün­tetésüket fogják elnyerni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom