Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-05-01 / 19. szám

Veszprém, 1886. Hatodik évfolyam. 19. sz. Szombat, május 1. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, YEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Megjeleli minden szombaton. Egész évre ..............................6 írt — kr. Fé lévre....................................3 frt — kr. Ne gyedévre..............................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a sétatéri kioszkban, Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Veszprém, Korona-utcza, Hartmann-ház, küldendők. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK a kiadóhivatalban fogadtatnak eh — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a »Petőfi“ -könyvnyomdában; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. F ölhivás a dunántúli megyék főispánjaihoz. A „Dunántúli közmivelődési egyesület“ a következő hazafias fölhivás mellett küldi szét alapszabályaikat és gyüjtöiveit a Dunán­túl valamennyi főispánjához: A nemzetiségi viszonyok mai állapotá­ban. s a nemzetiségi eszméknek napról-napra nagyobb tért foglaló harczaival szemben, melyek már nem pusztán az egyes nemzeti­ségek létfentartása és fejlesztése körül forog­nak, hanem a magyarság rovására s ennek soraiból foglalnak tér után tért, a törvén}' s ennek alapján álló kormányhatalom kizáró­lagosan szellemi fegyverek ellenében egyma­gában nem emelheti kellőkép érvényre a magyarság eszméjét, a magyar állam ezen létalapját, s ezzel a magyar állam-eszme tel­jes megvhlósitása válhatnék kérdésessé. Mulhatlanul szükséges tehát, hogy e nemzet összes szellemi és anyagi erőivel szálljon sikra s a nemzeti társadalom egész erkölcsi, szellemi és anyagi súlyával tá­mogassa a nemzeti kormányt közös czélunk elérésében. Hazánk legtöbb részében felismerték már a fent elmondottak valóságát, s a szükség, mondhatnánk veszély felismerését nyomban tettek is követték, midőn az érdélyrészi, felvidéki, beregmegyei, po­zsonyi stb. közmivelődési egyesületek, nem- külömben a budapesti, temesvári, verseczi stb. magyar nyelv-terjesztő egyesületek, kibontották zászlójukat, mintegy figyel­meztetve minket is, hogy tekintsünk, körül és lássuk, hogy részint a drávamelléki szomszédság, részint a nyugat-éj szaki né­metség, sőt magában a terület belsejében sok helyütt nagy elterjedésü szlávság és németség mennyire érdemel államiságunk szempontjából figyelmet. Pécs szab. kir. város és Baranyavár- megye polgársága a viszonyok ezen fel­ismerése folytán elhatározta, hogy egy „Dunántúli magyar közművelődési egyesü­let“ megalakítása iránt a mozgalmat meg­indítva a jelzett területen levő törvény hatóságokat az eszme felkarolására és csatlakozására fel fogja hívni. Midőn tehát az alakítandó egyesület keretét, működésének czélját és módozatát főbb vonalokban előtüntető alapszabályok tervezetének, valamint a tag-gyüjtő ivek ZL/TáőuLs elsején.. Itt a tavasz, itt van újra! Zeng a lantnak régi húrja: Virág-illat, dalos madár, Lenge szellő, égő sugár . . . Kinek könny volt a szemében Szivárványnyá lett az égen S újra bízik, ki csüggedett . . . íme itt a szép kikelet! Szivemnek is van reménye, Nem tudom, hogy teljesül-e ? Nem lesz-e csak csalfa álom, Mint már annyi ideálom? . . . S a halálban is reméllek: A síron túl is van élet . . . Feltámadok jól tudom c n Az ébredés nagy ünnepén! HULLÁM. | nek példányát Méltóságodnak megküldeni | szerencsénk van, egész tisztelettel meg- i kérjük az iránt, hogy saját — köztudomás szerint messzeható befolyásával és a Mél- | ságod által arra legalkalmasabbnak ismert egyének által az eszmét megismertetni, terjeszteni s a kormányzása alatt álló tör­vényhatóság területén ezen eszmének meg­nyert egyedek tömörülését, s a vidéki gyűlések megalakításával a hozzánk való csatlakozást eszközölni kegyeskedjék. Van szerencsénk ez alkalommal Mél­tóságod becses figyelmét kormányzása -alatt levő törvényhatósághoz ugyan ezen ügyre vonatkozólag intézett megkeresésünkre irá­nyozva kérni, mikép oda hatni méltóztat- nék, hogy az eszmét a törvényhatóság is felkarolva — magáévá téve mint testület — az egyesület tagjai közé lépjen. Az orsz. erkölcsnemesitő egyesület. Budapest, ápril 27. Az egyesület czélja az erkölcsiségnek és val­lásosságnak, nemkülönben a hazaszeret etet és a testvériségnek úgy a magán- mint a közéletben előmozdítása és terjesztése. Különösen oda fog hatni az egyesület, hogy : a) az említett erények az irodalomban — ide értve a hírlapokat — a színházakban és egyéb mulató-helyeken s általában minden nyilvános gyülekezetben tiszteletben tartassanak; b) az ifjúság számára önkép zö-egy es illetek keletkezzenek; c) mértékletességi-eggesületek alakuljanak; d) takarékossági szellem fejlesztessék s a ta­karékosságot elősegítő intézmények létesüljenek; e) munkára ösztönző- és munkaszerzö egye­sületek keletkezzenek; f) régi hű cselédek és mások életét saját életök veszélyeztetésével megmentő egyének meg ju­talmazására ezélzó társulatok alapittassanak ; g) szegények gyámolitásóra, nemkülönben h) rabsegélyző-eggesűletek alakíttassanak a büntetést kiszenvedett raboknak munkoszerzés által, a visszaeséstől való megóvása végett; i) a szerencsejátékok, különösen a kártyajá­téknak ezek jellegével bíró nemei kerültessenek; j. a társadalomban minden, a mi az er­kölcsösséggel s a müveit és tisztességes hanggal és modorral ellenkezik, különösen a káromkodás mellőztessék. Végre k) a törvények iránt tisztelet ápoltassák, fő­leg pedig a választási visszaélések, az etetés, itatás és másnemű vesztegetések megszűnjenek. A veszprémi országgyűlés 1531-ben. (A „Veszprémi Független Hírlap“ eredeti tárczája.) II. Lajos király dicstelen halálától datálódik magyarország állami önállásának elvesztése. A Csele patak piszkos hullámai nemcsak az ifjú király éle­tét olták ki, hanem vele együtt a nemzet önállósá­gát is sirba vitték — — egész a föltámadás nap­jáig! A haza elvesztette koronás főjét, mint a ház az apát, kinek nincs utóda, s örökölni vágyó támad elég. Nyíltan csak ketten mertek föllépni öröklési igényeikkel — de hányán titokban! Egyik a meg­halt király özvegyének testvére, Ferdinand; a másik a „kuruezverö“ Zápolya volt. A nemzet pártokra szakadt, az egyik párt Tokajban kiálltotta ki Zápolyát királynak, a másik Ferdinánd köré csoportosult és két hónap alatt két koronázás volt Székesfehérvárott. A párton kívüli apa pedig -— mint Jókai írja -— ha két fia volt, egyiket Zápolyához, a másikat jFerdinándhoz küldte a táborba, igy remélvén mindegyiknek eleget tenni. Veszprém a hazafiasabb párttal tartott daczára annak, hogy Szigetváron fészkelt Ferdinánd legha­talmasabb embere, enyingi gróf Török Bálint, ki ha szóval nem bírt Ferdinándhoz terelni valakit, azt karddal tenni is hatalmában volt. Zápolya egyszer Nádasdy Ferenczet küldte ki ellene, de eredménytelenül, mert csak tovább pusztí­totta a Zápolya pártiak birtokát. Végre & jobb érzelmű hazafiak elhatározták, hogy a két fél között békét hoznak létre, mert a [ meddő harezban csak a haza vészit legtöbbet. Po- : senben volt az első béketárgyalás, de miután Ferdi­Az egyesület tagja, a jogi személyeken kivid lehet minden tisztességes ember, no és férfi, a ki a kitűzött czélt helyesli és annak elérésére közre­működni kész. A tagok vagy örökös, vagy alapító, vagy rendes, vagy pártoló tagok lehetnek. A tagsági dijak a következők lesznek: az örökös tagok egy szer smindenkorra 100 frtot, az alapítók 40 frtot szintén mindenkorra, a rendes tagok 5 évi kötelezettség mellett, évenként 2 frtot fizetnek, a pártoló tagok tetszés szerinti összeggel járulnak az egyesület költségeinek fedezéséhez. Halál esetén minden tagnak kötelezettsége meg­szűnik. A vidéken fiók-egyesületek fognak alakíttatni, a melyek az országos egyesület igazgató választ­mányával összeköttetésbe lépnek. VIDÉK. Pápa, april 29. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Egy uj olvasó-kör alakult a napokban váro­sunkban, „Társaskör“ czim allatt. Volt alkalmunk a kör alapszabályai tervezetét betekintenünk, s elmond­hatjuk, hogy igen szép czélt, a magyarosodás ter­jesztését tűzte ki magának. S azt hisszük, hogy ez sikerül is neki, mert az egylet élén oly férfiak álla­nak, kik a magyar szellem meghonosítását szivükön hordják. A körnek már az első nap botránya volt, s e szám naponként téttemesen szaporodik, Helyi­ségül a Mádai-féle kávéház melleti lakásokat ala­kítják át: az ünnepélyes megnyitás május 15-én leend. Voita József városunknak már 40 év óta pol­gármestere, mint biztos forrásból értesülünk, legkö­zelebb beadja lemondását. Erre huzamosb idő óta tartó beteges állapota készteti. Nyugalomba vonulása alkalmával — mint hall­juk — felsőbb helyről kitüntetésben fog részesülni. Bárdossy Jenő szombathelyi fiatal ügyvéd hús­véthétfőn tartotta eljegyzését Zarka Gizellával, Zarka Dénes kir. közjegyző leányával. Az esküvő f. é. október hó elsején leend. Tartós boldogságot kívá­nunk az uj párnak. Késes Kati megrögzött tolvajnő, ki a f. évben már vagy 10 lopást követett el, e napokban ismét szerencsét akart próbálni, de még mint eddig min­dig, úgy most is rajt csípték s bevitték a rendőr­séghez. Somogyi Károly a győri és soproni színházak igazgatója holnap kezdi meg állandó színházunkban előadásait. Nagy merészség ez Somogyi űrtől, mert közönségünk az utóbbi időben a magyar színészet helyett inkább a német sängereket szokta hallgatni | s pártolni. No de most talán kiköszörüljük a csor­bát s visszaállítjuk városunknak régi jó hírnevét, mert Somogyi ur társulata oly kitűnő tagokból áll, hogy őket nem pártolni bűn volna. Dr. Feuer Miksa, az itt állomásozó 7. honvéd huszár-ezred orvosa, május elsejével II. oszt. ezred- orvossá léptettetett elő. Gratulálunk. PÁPAI. — Az idei fegyvergyakorlatakra való behívások tárgyában a honvédelmi miniszter rendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, hogy a bébivé jegye­ket 14 óra alatt kézbesítsék és pontos megjelenésre utasítsák a behivottakat, nehogy a katonai hatóság részéről panaszokra szolgáltassanak alkalmat. Az idei tavaszi fegyvergyakorlatra a közöshadseregtől hív­ják az 1877. 1879. és 1881. évben besorozott tarta­lékos tiszteket és azokat, a kik a múlt évi fegyver­gyakorlatot bármely okból elmulasztották, továbbá azon egy éves önkéntesekből előléptetett oly tarta­lékos tiszteket, kiknek tartalékbeli szolgálati köte­lezettsége a tényleges szolgálatnak huzamosabb időre történt elhalasztása következtében a szabályszérü 7 évnél rövidebb időre terjed és a kik ennélfogva több fegyvergyakárlatra vannak kötelezve, mint a többiek, kiket velők ugyanazon évben soroztak be. A legénység közül az 1877. 1879. és 1881. évben besorozottakat és azokat hívják be, a kik a múlt évi fegyvergyakorlatokban nem vettek részt, — honvédségi fegyvergyakorlatokra behívják azokat a honvéd-tiszteket, a kiket a múlt évi gyakorlat óta neveztek ki, a kik továbbá bármely ok miatt, mint tisztek nem voltak fegyvergyakorlaton a kiket a múlt évi deczember hó végén helyeztek át a közös hadseregtől a honvédséghez s végül akik a múlt évi gyakorlat alul föl voltak mentve. A legénység­ből az 1879., 81., 83. és 84. években besoi'ozottakat s a múlt évi gyakorlatokról elmaradottakat hívják be. A közös hadseregbelieknél a tisztek és hadapró- dok fegyvergyakorlata 28 napig s a legénységé 13 napig, a honvédségnél pedig úgy a tiszteké mint a legénységé 35 napig fog tartani. A lionéd-tüzér és vonatcsapatok tartalékából a honvédbuszár-ezredek szabadságolt állományába áttett tiszteket a fegyver­gyakorlat rovására az idei nyár elején 35 napig tartó külön lovassági tanfolyamra fogják behívni. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, május 1. — Kinevezések. 0 felsége a vallás és közoktatás-ügyi miniszter előterjesztésére nyirlaki T arányi Ferencz olvasó­kanonokot a veszprémi székesegyház nagy­prépostjává nevezte ki s viliéi Pribék István lormai felszentelt püspöknek és éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra, vizeki T a 11 i á n Lázár őrkanonoknak az éneklő-kanonokságra, —• K emenes Ferencz székesegyházi főesperesnek az őrkanokságra ; Palotai Ferencz zalai főesperesnek a székesegyházi főespe­nand mind németeket, Zápolya, pedig csupa magyar embereket küldött oda, köztük Kecset Márton vesz­prémi püspököt is, eredményhez nem juthattak, csu­pán egy évi fegyverszünetet kötöttek, ki a felek egymás között. Ezen egy évet mind az ellenkirályok, mind pártfeleik arra használták, hogy a háborúnak végkép véget vessenek. Az év majd minden hónapjára esik egy országgyűlés s igy jut Veszprém is azon szeren­cséhez ! hogy egy közönséges országgyűlés szín­helyévé lesz. Először Babócsán gyűlt össze nehány főúr a veszélyben forgó haza ügye fölött tanácskozni, de ez a gyülekezett azzal a határozattal oszlott szét, hogy márczius 19-ére (1531) Bélavárra (Belovár Horváth-Slavon-országban) hivat össze még több főurat és nemest. Itt mind a két király pártjáról mintegy ötvenen jelentek már meg és a közvélemény az volt, hogy ha Ferdinánd a törököt egy hatalmas sereggel megelőzi az országban, akkor mindnyájan hozzá csatlakoznak. Megjegyzendő, hogy a török egy újabb hadjáratra készült a fegyverszünet le­telte után. A bélavári országgyűlés is azonban, Perényi Péter fondorlatai miatt, azzal a határozattal oszlott szét, hogy a jövő menybemenetel ünnepére az ország valamennyi rendei hivassanak egybe a Veszprém városában tartandó közönséges országgyűlésre. A meghívásra szétküldött körlevél igy hangzik: „Vala­mint egyesség, összetartás szerezte s tartotta fenn eddigelé e hazát; úgy ezután is csak hasonló egyes­ség, összetartás és kölcsönös szeretett képes azt megóvni a veszélytől“ Jöjjenek tehát, vagy küldjék el megbízottaikat a veszpémi gyűlésbe, hol „félre­téve minden gyűlöletet, viszályt és pártoskodást, egyedül az Isten és a köztársaság (haza) nyugalmát hordva szem előtt, teljes szabadsággal csak arról fognak tanácskozni, mi a kölcsönös egyetértés, a magyar nemzet egysége, a haza védelme s a hit fentartása érdekében szükségesnek fog tekintetni“ Hosszú volna a megjelent, vagy képviselt rendek névsorát itt közölni, csak nehányat említek. Ott volt a német császár, Károly, követe és Sctpper Cornél császári titkár, Perényi Péter, Frangepán Ferencz, Batthyány Ferencz horv. és tót orsz. bán, Batthyány Orbán, a Pekryek, Bánfiak, Széchyek stb. Perényi amit |eddig titokban tartogatott, most előállt vele t. i. hogy mellőzzék mind a két királyt és az or­szágot egy főkapitányság alatt a török sultán hatalma alá bocsássák. 0 maga remélette a főkapitány tiszt­séget elnyerhetni, mert már megelőzőleg Bika Imre nevű emberét elküldte Konstantinápolyim a nagyve­zérhez gazdag ajándékokkal. Ennek hallatára mind Ferdinánd, mind Zápolya eltiltották párthiveiknek a tanácskozásokon való megjelenést és a Zápolya párti Frangepán Ferencz azt irá Brodaricsnak, hogy a gyűlés melytől a legszebb reményeket várták ered­ménytelenül oszlott szét, mert „a diétán egy főka­pitányt akarának választani mindkét király ellen“ — Azután Zápolya Székesfehérvárra hívta össze a rendeket május végére, de kevesen jelenének meg, tanácskozás nélkül szétoszlottak. Jutott még Kené­sére és Berhidára is országgyűlés -— mind hiába volt. Ezalatt letelt az egy év és a török megindult azzal a szándékkal, hogy most már Bécset is ostrom alá fogja. Ekkor vitézkedett Kőszeg hősi védelmében Jurisich Miklós. LEJTÉNYI SÁNDOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom