Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-06-19 / 26. szám

Veszprém, 1886.

Szombat, junius 19.

Hatodik évfolyam. 26. sz.

MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Előfizetési árak:

Egész évre

...............................6 írt — kr.

Fé

lévre......................................3 frt — kr.

Negyedévre...............................1 frt 50 kr.

Me

gjeleli minden szombaton.

Előfizetési pénzek a kiadóhivatalbav Veszprém, Horgos-utcza, 105. sz. a. küldendők.

J3ÉP“ HIRDETÉSEK és NYILTTEREK

a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg.

Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban.---- %■

A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között.

Sz-erkesztoség:

Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petőfi“-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok vissza nem adatnak.

Az uj megyeház ügye.

Veszprém, 1886 jun. 18.

Az uj megyeház tervezett második emeletének leskartolása, s illetve fölöslegesnek bizonyult márvány oszlopzatos- s erkélymunkák elhagyása által czélbavett megtakarítások iránt való tanulmány- s javaslattételre kiküldött 5-ös bizottság, f. hó 12-én Magyar János b. tog elnöklete alatti értekezletéből az alábbi jegyzőkönyvet vette föl.

Most a megye bizottságán a sor, hogy saját- s a nép érdekében annak foganatot szerezzen.

A tervbe vett reduktiókról eddig azt beszélték szerte, hogy az technikailag kivihetetlen. Nos, mint értesülünk, Budapest legelső műépítészei azt rendkívül egyszerűen mondják megoldhatónak ; ami pedig a vállalkozót illeti, a 8%-os szűnő haszonnal bizton megelégelhetik.

Megvagyunk győződve, hogy az egybehívandó rendkívüli megyegyülés az 5-ös bizottság javaslatát teljesen magáévá teendi s határozattá emeli.

A javaslat ez:

JEGYZŐKÖNYV,

mely fölvétetett Veszprémben 1880-ik évi június hó 12-én Vesz]>rém-vármegye közgyűlésének’ junius hó 7-én 124/8857 sz. a. határozata alapján az e határozattal kiküldött V-ös bizottság által.

Jelen voltak : Eötvös Károly, gróf Festetich Andor, Ányos Tivadar, Magyar János és Szalatkay István kiküldött bizottsági tagok.

Az albizottság, illetőleg V-ös bizottság elnökéül Magyar János, a jegyzőkönyv hitelesitésére pedig most nevezett elnökkei együtt Eötvös Károly meghal aszhatott.

A bizottság a jelzett közgyűlés 124/8857 sz.

i. határozata alapján tanácskozás tárgyává tette az Spitendő megyei székház építése körül az építésnek nőst már megkezdett folyama közben eszközölhető negtakáritások kérdését. E kérdés tárgyalásánál változást nem törő alapelvek gyanánt tekintő a várnegye közönségének eddig hozott határozatai alapján l következőket:

1. Az építkezés nagyban és egészben a már aegállapitott s elfogadott építkezési terv szerint olytattassék s fejeztessék be s különösen a tervezett izékháznak homlokzatot képező főépülete mind néreteiben, mind beosztásában, mind lényeges külső iszitésében s müépitészeti alkatában változatlanul pittessék ki;

2. A megyei képviselet tanácskozásaira s a özigazgatási hivatalok elhelyezésére alkalmas menyi- égtt és minőségű helyiség állíttassák elő;

8. Az építkezésre szükséges pénzösszeg a budaiesti első hazai takarékpénztártól oly föltétellel vé- essék kölcsön, hogy az évenként 18.000 forintnyi irodákkal, de nem magasabb kamat mellett törlesz- íssók, mint a mekkora 300.000 forintnak 50 éven t 6% járadékkal való törlesztésében szerepel s hogy kölcsön konvertálható, időközben törleszthetö s íszben is törleszthetö legyen s a kölcsönadó intézet zt fél ne mondhassa ; — végezetre.

4. A kölcsön törlesztésére szükséges pénz 2% legyei pótadó alapján szereztessék be évenként.

Ezen elvek alapul vételével s az ezek által legengedett kereten belül az V-ös bizottság a leg- lesszebb menő és legszigorúbb takarékosságot alkal- lazni látja mulhatlanul szükségesnek, miután oly ítézkedést, mely a vármegye közönségét akár ötven ri házi adó fizetésére, akár 2% pótadó fizetésére ötelezi a már most is fennálló súlyos állami adók i közterhek mellett csupán az elodázhatlan végszük- ig által vél indokolhatónak. Ily szükség nélkül a írmegye közönségének terheltetését könyelmü és árhozatos lépésnek tekintené.

A bizottságnak a megtakarításra czélzó javas- itai a következők:

1. Magánlakások és szállóhelyiségek.

A bizottság a tervek átvizsgálásából meggyőzőit, hogy alispáni és főjegyzői lakásokra és szolgáról szálló helyiségekre az első és másod emeleten integy 30 helyiség terveztetik. Azonban miután a zottság nem képes felfogni, hogy a vármegye izponti tisztviselői közül miért adassák csak kettőik s nem a többinek is lakás a székházban ; miután bizottság úgy vélekedik, kogy a czélszerüséggel józan felfogással meg nem egyez, hogy egy a '^igazgatásra, levéltár és pénztár önzésére s foglyok helyezésére szánt középületben esetleg nagy családu

és számos cselédségü magán felek rendesen lakjanak s járványok esetén a középületet esetleg járványos kórok fészkévé is tegyék; miután a törvény s az ezen alapuló megyei évi költségvetés a vármegye tisztviselőinek lakbért szab meg, mely az állami kicstárból fedezendő, ily lakások esetén pedig maga a megye közönsége venne magára ötszörte-hatszorta nagyobb terhet, ami semmivel se indokolható; miután az ország túlnyomó nagyrészében egyátalán nincs a köztisztviselőknek középületbe helyezett ingyen lakásuk; miután el nem képzelhető, hogy az állami és megyei összes tisztviselők közül miért csuk egv-két megyei központi tisztviselőért tétessék az egész miveit külföldön is érvényes józan gyakorlat alól kivétel ; miután a vármegye székházát a magán lakásokkal együtjáró és vidéken különösen szokásos zajosabh magán kedvteléseknek székhelyévé tenni nem czélszerü s végre miután a legnagyobb könyelmiiség lenne ama vidékbeli szolgabirák számára, kik évenként csak négyszer a közgyűlések idején jöhetnek hivatalosan s akkor is csak pár napra a központba, hat tágas helyiséget egész esztendőn át üresen tartani: ezen jól megfontolt okoknál fogva a bizottság a magánlakásokat és szálló helyiségeket eltörlendönek javasolja.

II. A második emelet.

»

A bizottság azon javaslatot teszi, hogy az építési tervbeli felvett két szárny és hátsó épület csak egy emelettel épitessék ki. Ugyanis

a mennyiben a magánlakások és szálló helyiségek kiépítése elejtetik s

a mennyiben a homlokzati főépületben magánlakásokra szánt helyiségek hivatalos helyiségekül fognak alkalmaztatni:

az esetre a tervről levont szabatos méretek szerint az első, illetőleg egyetlen emelet is a homlokzati főépületben felszabadult helyiségekkel együtt teljesen elégséges lesz mindazon hivatali helyiségre, mely az építési tervben fölvétetett. Továbbá szükség esetén a közgazdasági előadónak, mint nem rendszeres s nem is állandó hivatalnak szánt helyiség más állandó hivatalos használatra alkalmazható s az állam-épitészeti hivatalnak szánt helyiségek, melyekre az ily térfogatban az eddigi gyakorlat szerint semmikép sincs szükség, legalább is fele mérvre redukálhatok.

A második emeletnek a szárny és hátsó épületen való elhagyása az egész épület müépitészeti alkatát és szépségeit a legkevésbé sem változtatja vagy csökkenti, miután az utczára és szabad térre néző főépület változatlanul marad, az oldalszárnyak és hátsó épület pedig a terepviszonyoknál fogva úgy sem látható.

III. Istállók, félszerek.

A bizottság az istállók és félszerek tervbe vett építését elejtet-ni javasolja. E javaslatot részben az indokolja, hogy a magán lakások és szálló helyiségek megszüntettetnek ; részben pedig az, hogy a köz- igazgatásra szánt épületben istállók és fólszerek alkalmazása s az ezek használatával együtt járó cselédség betelepítése nemcsak szükségtelen, de sőt czél- szeriitlen és káros.

IV. Erkélyek.

A bizottság a főépület homlokzatán erkélyek alkalmazását szükségtelennek s ennélfogva, miután ezek költséggel járnak, tehát ezek építését károsnak és indokolatlannak tekinti.

V. Belső díszítések.

A bizottság a nagy tanácskozó közteremnek s esetleg a többi termeknek költséges kifestését és díszítését mellőzendőnek javasolja. A bizottság abban a meggyőződésben van, hogy e termek belső díszítését és kifestését teljesen szükségtelen másként és költségesebben teljesíteni, mint a hogy az országgyűlés Sándor főlierczeg utczai képviselőházának tanácskozó termei diszitvék. Ezek egyszerűen színesen meszelvék, illetőleg mázolvák s a vármegye közönségének méltósága nagyobb külső díszt semmi esetre se igényel, mint az ország törvényhozó testületének méltósága.

Továbbá szükségtelennek s ekként indokolatlannak tartja a bizottság a nagy teremnek s esetleg más termeknek rakott keményíá parkettel való ki- padlóztatását.

Végül a józan takarékosság elvénél, fogva szükségesnek véli, hogy a lépcsőház és főfolyosó falzatai s oszlopzatai teljesen egyszerűen festés és márványozás nélkül szineztessenek, mint a képviselőház előcsarnoka.

A bizottságnak, midőn e javaslatokban megállapodott, kikellett terjesztenie gondos figyelmét a javaslott redukcziók gyakorlati kivitelére is, miután gondolnia kellett arra, hogy már megkötött szerződés áll fen a vállalkozóval az építési terv teljes keresztülvitelére s hogy a vállalkozó e czélból már esetleg megrendeléseket is tett.

A bizottság tisztában van az iránt, hogy magánjogi törvényeink szerint, senki, bármely építési

szerződésnél fogva is, arra nem kötelezhető, hogy eredetileg tervezett építkezését mind megrendelő fél teljesen befejezze, ellenben a megkötött szerződés a vállalkozót feljogosítja arra, hogy tényleges munkájának s költségeinek megtérítését s egyúttal az egészben vagy részben félbenhagyott. építkezés által megszűnt hasznát követelhesse. A szűnő haszon a fővárosban fenálló szokásjog és hazai judikaturánk szerint 8—10 százalékot képez a szerződéses költségvetés után.

Éhez képest javasolja a bizottság:

1- ször hogy a vállalkozó építésznek haladéktalanul tiltassék meg az oldalszárnyak és hátsó épület második emeletének, továbbá az istállók és félszereknek, végre a homlokzati erkélyeknek kiépítésére czélzó minden munkálat és előmunkálat, valamint az ezek kiépítésére szükséges anyagok és szerek megrendelése is;

2- szor: Az ekként elhagyott részletek szerződéses költségvetése után, a mely szakértőileg kiszámítandó, a vállalkozónak 8% szűnő haszon megálla- pittatik s nyomban folyóvá tétetik ;

3. Az ekként elhagyott épület-részletekre eddig netalán megrendelt anyagok és szerek a vármegye közönsége által megrendelési ár s tényleges költségek szerint átvétetnek s a szokott alkalmas módon nyomban elértékesittetnek.

4. A művezető haladéktalanul felhívandó hogy a második emelet elhagyása által szükségessé vált terv átalakítást a szilárdság figyelembe vételével a legnagyobb takarékossággal dolgozza ki, valamint a főhomlokzat öszhangját az erkélyek elhagyásával állítsa helyre.

5. Vénül a vállalkozó értesítendő batározatilam

O O'

hogy amennyiben e megállapodásokat magára nézve elfogadhatóknak nem tekintené: a törvény rendes útja előtte nyitva áll.

A kölcsön felvételére és törlesztésére nézve, pedig a bizottság javaslata a következő : a megszavazott kölcsön összegből csak akkora vétessék fel, a mekkora összeg a redukált költségvetés fedezésére s ezen kívül egy évi tartalékjára dókra szükséges; továbbá töke és kamat törlesztésre évenként 18,000 frt fordittassék, azonban a nagyobb tőketörlés arányában a törlesztési idő redukáltassék; végezetül a pótadóból befolyó összegnek az évjáradékra nem szükséges 3—4000 forintnyi évi fölöslege minden ötödik évben időközi tőketörlesztésre fordittassék.

Bizottsági elnök ur felhivatik, hogy a megyei alispán urat arról, miszerint a bizottság befejezte tárgyalását, értesíteni, továbbá ugyanőt felkérni, mél- tóztassék, hogy a székházépitő bizottságot haladéktalanul összehívja s egyúttal ennek tárgyalásaira az ötösbizottság tagjait is meghívja.

K. m. f.

Magyíir János. Eötvös Károly,

A kiküld. ötösbizottság előadó,

elnöke.

A tűzoltók ünnepélye.

(Junius 14.)

Derék tűzoltóink pünkösdvasárnap általános mozgalmat idéztek elő a városban. Az egylet zászlóját szentelték fel ünnepélyesen, melynek szalagját Véghely Dezsőné ő nagysága, a zászlóanya, ajándékozta. Már a kora hajnali órákban megzendültek a trombiták, s az egész ünnepnapon át majd itt, majd meg ott lehetett látni a derék fiukat, a mint teljes felszerelésükben masíroztak, manövri- roztak, ugráltak, tánczol tak és „tábori lako- máztak“. Volt jó dolga az inasoknak, gyerekeknek és egyéb — minden renden és rangon levő — bámészkodóknak. Kurjogattak, éljeneztek, bámultak és lelkesedtek. Valóságos népünnep volt. Diszmenet, diszgyakorlat, disz- bankett, disztüzijáték és diszhejehujjázás. Szóval minden megvolt, amit csak az általános lelkesedés megkívánhat.

Kivánjuk egyébiránt, hogy a veszprémi önkéntes tűzoltók derék csapata a zászlószentelés ünnepélyétől kezdve folyton gyarapodjék, virágozzék; izgága, perpatvar, aprolékoskodás távol maradjanak köréből; s a jövőben mindig megfeleljen ama bizalomnak, melvlyel városunk polgársága felruházza.

Tudósításunk az ünnepélyről a következő:

Junius 14-én hajnali 5 órakor tarack dörgés és élénk zene ébreszti fel a lakosságot, s különösen a tűzoltókat, kik díszes uj egyenruhákban s teljesen felszerelve már 8 órakor az őrtanya előtt gyülekeztek, s Mészáros Károly alparancsnok vezénylete alatt sorakoztak.

Fél 9 órakor felharsant kürtjei a főparancsnok Kletzár Ferencz érkezését jelezte, ki festői egyenruhában megállóit a csapat előtt s fogadta az alparancsnok jelentését, mely szerint a kivonult csapat 70 főből áll. Rövid szemle után megindult a csapat a helyszínére, s a kegyesreudiek templomában a padok közt levő üres tért elfoglalta. Középett állott a zászlótartó két zászlós tiszttel, s két oldalt a tiszti kar teljes díszben, zöld lombbal a csákók mellett.

Az első padokat a városi hatóság, a különböző egyletek és társulatok képviselői kik külön is meghivattak s a választmány tagjai foglalták el.

Pontban 9 órakor érkezett meg a zászlóauya Véghely Dezsőné, szül. Molnár Julia ő nagyságának fogata, a templom elé. Kíséretében érkeztek az egylet elnöke és titkárja, kik ő nagyságát a szentélyben készített helyére vezették. Ugyanitt helyezkedtek el a hölgyküldöttségek, Véghely Dezső, kir. tanácsos alispán s a város polgármestere.

Nagyságos Szabó György kanonok plébános által fényes segédlettel mondott énekes mise következett, mialatt az ifjúsági énekkar igen szép egyházi énekeket adott elő nagy szabatossággal, s végül a szózatot énekelte.

Mise végeztével a kanonok ur leöltvén palástját, a stólával vállain, mint a város plébánosa lépett az oltár elé, s mondott oly hatásos lelkesítő és hazafias szónoklatot, mely minden jelenlevőt mélyen meghatott.

Jól tették önök -— igy szólt körülbelül — hogy zászlójukat, mely alatt a dúló vészszel fognak saját életök koczkáztatásával szembeszállani, ide hozták az Ur templomába, hogy Isten szolgája hadd kérje az ég áldását e szép jelvényre, mely a felebaráti szeretetnek a jelvénye is. Isten áldása nem is fog elmaradni, ne is maradjon el önzetlen törekvéseinkről, s zászlójuk diadallal fog lobogni vészben és viharban.

Azért tehát:

Bontsátok *ki azt a zászlót,

Hadd lengjen fennen szabadon Hadd lássák azt az emberek Fönt és alant mindenkoron !“

E szavakra a zászlótartó kibontó a lobogót, mely nehéz veres selyemből készült, dús aranyozással tüzoltóczimerekkel s ezen felírással: „Veszprémi önkénytes tűzoltó-egylet“. Ezután a zászlóanya elé járult, ki a széles fehér selyemszalagot a zászlóra erősítette. A szalagon gyönyörű színes hímzésben a város és a Véghely-csaíád czimere látható, valamint e felírás:

„Véghely Dezsőné szül. Molnár Julia.

Isten dicsőségére Felebarát védelmére!“

Ezután rövid ima s a formális felszentelés következett, minek végeztével a szegbeverések történtek.

E szertartás végeztével s rövid buzdítás után a veszprémi önkénytes tűzoltók díszes csapata megindult a főbb utczákon tartandó diszmenetre s mialatt az egyleti zenekar a Hymnuszt játszotta: lelkesedve léptettek végig a felgyülekező közönség sorfala között.

Ezután rövid tisztelgés következett a zászlóanyánál, Lévay Imrénél és Szabó György kanonoknál s délben az ünneplő közönség elökelőbbjei a koronában gyűltek össze diszebédre. Ott volt Vég- hely alispán, Bezerédj Viktor stb. Délután 4 órakor hatalmas gyakorlatok estek meg a Séd-partján, nagy és lelkesedő közönség jelenlétében. Este 7 órakor pedig díszes muri zárta be az ünnepélyt a Betekiuts- féle k erthelyiségben; tánczczal, tűzijátékkal és tábori étkezéssel. Nem ment el onnan senki kivilágos ki- virradtig.

Es ezzel véget ért a veszprémi önkéntes tűzoltók szépen sikerült zászlószentelési ünnepélye !

Hochnmíh rabbi válasza.

Hochmuth főrabbi úrról szóló múltkori czik- kíinkre vonatkozólag a következő sorokat vettük:

Válasz,

a „ Veszprémi Független Hírlap“ /’. é. 25. számában megjelent w.Hochmuth rabbi botránya“ czimii czikkre:

Nem a megtámadok iránti, hanem a közönség iránti tiszteletemből, ide teszem annak itélőszeke elé a „corpus delictH-t, azaz : azt a rövid beszédet, melyet a bold. Steiner József temetésén mondottam. Hadd ítélje meg: vájjon megsértettem-e csakugyan az Hiedelmet és a lelkészi kötelességet oly szívtelen módon, amint a támadók azt betudni szeretnék, vagy nem?

Hozzá teszem még, hogy dr. Spitzer Mór s dr. Fodor Mihály urak, kik a veszprémi nagyon tisztelt ügyvédi-kar nevében felszólít-