Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-05-29 / 23. szám

C S A B N 0 K. Tudományos apróságok, (A másodperei milliomod részei. — Hipp órája. — Hogyan mérik meg a kilőtt golyó sebességét? — Mily gyors a gon­dolat? — Mennyi idő alatt érne az érzés a holdba ? — Oronográf.) A vén Jupiter, világrendszerünk óriása, hetven millió század1) éve futja örökidőkre kimért útját a nap körül, a csillogó Vénus ötven millió év óta, a kis Merkur tiz millió éve, földünk száz millió év óta, s hogy te- nvész élete van, az is millió évekre vezet vissza. Óriási idők! Megmért végtelenségek. De nemcsak ily nagy időket lehetséges kiszámítani, hanem az ezeknél még megle­pőbb nagyságú időt is : a másodpercz millio­mod részeit. Azt a parányi időt is képesek vagyunk megmérni, mig a golyó a puska csövén végig szalad, mig az érzés, a gondo­lat hírnöke az idegen tovarohan. Amaz idők óriások ezek paránvok; mi mind a kettőt megtudjuk mérni. Az emlitett nagy számok szorzások ered­ményei, nem érdekesek annyira, mint azok a parányi kis idők. Igen természetesen alkal­mas eszközökkel kell bírnunk, hogy ily kicsike, alig elképzelhető időt megmérhessünk, ezen eszközök, órák közzül akarok kettőt megis­mertetni, egy régiebbet és egy újabb szer­kezetűt. Mióta az elektromossággal behatóan fog­lalkoznak, számtalan csudás eredményre ju­tottak. A távírók, telephonok, azok a nap­fényével vetekedő villamos lámpák, mik egy varázsütésre kigyulnak, ha jő az est New-York utczáin, (másutt is, nálunk Temesváron is), ezeknek mindannyinak a villamosság az eleme. Amiről szólni akarok, a parányi idők meg­mérésére alkalmas órának szerkezetében is az elektromosság játsza a főszerepet. Ezen időmérő hasonlít a közönséges órá­hoz. Csakhogy három mutatólapja van. s mindeniken a mutató 100 részre beosztott körben jár, J)e mig az egyik a kört egyszer járja körül, addig a másik tízszer, a harma­dik százszor. Az első a másodperczet mutatja, a második, harmadik pedig a másodpercz 100-ad és ezredrészeit jelzik. A műszer szerkezete is egyszerű óramű, körével, de azon módosítássá!, hogy a muta­tók csak akkor kezdenek el járni — daczára hogy a kerekek forognak — amikor akarjuk. Ezt egy vasrudacska segélyével érjük el, mely körül sodrony van csavarva, melyen ha villam- áram fut át, a vasrudacska erős delejjé vállik s magához von egy aezélpálczikát. Ilyenkor a mutatók nem járnak, csak a kerekek mo­zognak, de amint a villamáram megszakad (megszakíthatjuk p. u. ha a vezető sodronyt ollóval kettévágjuk) a mutatók azonnal meg­indulnak, mert a kis vasrudacska megszűnt delej lenni, eleresztette a pálezikát, mit magához vonva tartott, mig körűié villám áram keringett. A mutatók természetesen megállnak, ha az áramot újból bezárjuk. Most már, ha megfigyeltük a mutatók állását, mikor még az áram nem volt meg­szakítva, igen könnyen leolvashatjuk a meg­szakítás és az újra bezárás között elmúlt időt, legyen az bár a másodpereznek ezred része. Például 7 méter távolságban legyen egy rézlap fölállítva, mely a legkisebb lökésnél a hátamögött levő másik rézlaphoz ér, milőjjüuk golyóval e lapra, de úgy, hogy mikor a golyó kiér a csőből, a villamáram vezetékét sza­kítsa meg, s mikor a rézlapot megüti (föl­téve hogy eltáláltuk) zárja lie, ezen esetben leolvashatjuk a parányi időjelzőn azt az időt, mely alatt a golyó 7 méter utat futott, (ha jól emlékszem 0,20(5 mp.) Ezen kísérletet megtehetjük úgyis, hogy ne lőfegyvert hasz­náljunk, hanem a golyót úgy ejtsük rá a réz­lapra. így megkaphatjuk, azt az időt, mig a golyó esett. Ez utóbbi kísérlet módosítva alkalmat szolgáltat arra is, hogy megmérjük mennyi idő múlik el, mig az érzés az agytól a kézig jut! Vagyis hogy a gondolat körülbelül egy méter utat mennyi idő alatt tesz meg. Ugyanis, mikor a golyó a rézlapra esik, közvetlenül bezárja a villám áramot -— ne ejtsük a golyót a rézlapra, a megszakitott áramot abban a pillanatban, mikor a golyó egy más lapon csattanik, kezünkkel zárjuk be, (egy kis csapot megnyomván.) látni fogjuk hogy többet mutat az időjelző, mint az előbbi esetben, még pedig 150 ezredrész másod- perczczel. Igen, mert ennyi idő szükségeltetett arra, hogy a csattanást meghalló fül az agyat tudósítsa arról, hogy a golyó leesett, s hogy az agy a kézfőnek kiadja a parancsot, hogy a csapot nyomja meg. Az érzés nem minden embernél halad egyenlő gyorsasággal az ide­geken végig. 150 ezredrész másodpercz az agy­tól a kézig normális ideje az érzés terjedé­sének ; vannak emberek, kiknél kétszer sőt háromszorannyi idő szükséges. Az érzés ha­ladása az idegeken azért átlas igen lassú. (No már a villám s a fény terjedéséhez ') Hozzávetőleges számítások. B. hasonlítva.) Ha valakinek olyan hosszú keze volna, hogy elérne a holdig (50—60 ezer mértföld), ha az ujj át levágnák odafent, ő csak másfél év múlva kezdene el jajgatni itt a földön, (addigra már be is gyógyult!) Még csak azt említem meg erről az idő­jelzőről, hogy Hipp-féle órának hívják, fel­találója nevéről. A másik időjelző újabb szerkezetű, neve cronograf; ezen műszer segélyével a másod­percz milliomod részét is meglehet mérni, pedig nem is óra. még csak mutatója sincsen. A cronograf főalkotó része egy aczélrud, mely végén alulról tűvel van ellátva. Tudjuk, ha koczczintunk, a pohár csendül, mert az ütődés következtében rezgésbe jött, rezgése hanghullámokat okozott a lég­ben. ezek a füldob hártyájához érve, mint hangok jelentkeznek. Az az aczél rúd is. mely a cronográfban van, rezgésbe hozható, s ád is egy bizonyos hangot — melynek másod- perczenkint megfelelő rezgések számát ismer­jük, (például 5000-szer rezeg a páleza egy bizonyos hangnál — ha hosszabb pálezát veszünk, lassabban rezeg, 2—3000-et, (a hang ilyenkor mélyebb.) Ha most mi az aezélrudat rezges közben tova toljuk, de úgy, hogy az alsó lapjából kiálló tű egy papírlapot érint­sen, a reszkető páleza tűje egy hullámvona­lat rajzol a lapra, melynek annyi hulláma leszen, ahányat rezzent a páleza a tovahuzás alatt! Ha az aezélrudat s a papírlap alatt lévő fémlapot összekötjük valamely jó erős villamos battériával, az áram megszakitása- és bezárásakor kis szikra, parányi villám csap át a tűből a papírlapra azon egy, illetőleg két kis lyukat hagyva hátra. Könnyen meg­érthető most már az idő leolvasása. Csak azt* kell (nagyitó üveggel) megnézni, hogy hány hullani esik a két kis lyuk közé. Ha ezt meg­olvastuk, ismerjük az egy hullámnak megfelelő időt (ha a páleza például éles hangot ád, 100.000-et rezeghet egv másodpercz alatt, ilyenkor egy hullámmak 0,00001 mp. idő felel meg.) a talált hullámok számával meg­szorozzuk. nyerjük a keresett időt. Ez utóbbi műszer csodálatos eredményt ad. Olyan időt mérhetünk vele, amit elkép­zelni sem tudunk. Azért, ha mi sokszor mond­juk „egy pillanat alatt“ megtörtént valami, jusson eszünkbe, hogy a pillanatnál össze- hasonlithatlanul kisebb időt is meglehet mérni s még egyet ne felejtsünk el, azt, hogy a gondolat ugyanis lassan jár, annak a szárnyán nem messze lehetne menni még évek múltán sem! No, de akik a gondolatnak „szárnyat“ adtak, azok az öregek — virág nőjjön hant­jaikon — nem ismerték még a villamáram sebességet, nem tudták, hogy 40 ezer mért­földet fut egy másodpercz alatt. Majd jő egy kor, mikor el leszen felejtve a gondolat s azt mondja a szerető a jegyesnek „repülök hozzád a villamáram szárnyain.“ Bencsik Ferencz. e étben 31.370.780 frt 99 krnyi összeg esik. A tiszta nyereség j 1.344.588 frt 55 krnyi összeget ért el. Ebből a tulajdonképeni biztosítási üzlet csak 577.074 frt 80 krt eredményezett vagy inás szóval az összes forgalom mintegy 4 százalékát jövedel­mezte, mely tény szóló bizonyítékát (képezi annak, hogy a Generali díjtételei igen mérsékeltek, mig kárbecslései igen kulánsak. Az érin'ett tiszta nyereségből 141.844 frt 68 kr. az értékpapírok árfolyam ingadozására alakított tartalékhoz, 348.622 frt 75 kr. pedig az ingatlanok tartalékalapjához csa- toltatott, mely javadalmazásokkal az első alap 987.419 frt 61 krra, a második alap pedig 1.055.768 frt 40 krra emelke­dett. A díjtartalékok 1.308.258 frt 84 krral szaporitattak és 21.484.851 frt 23 krnyi tekintéhes összeget értek el. Az in­tézet összes biztositékalapjai 1.788.140 frt 38 krnyi gyarapo­dást mutatnak és 1885. deczember 31-én 33.279.016 frt 21 krt tesznek, melyek a leggondosabban és a legjobb értékekben vannak elhelyezve, úgy hogy még a legaggodalmasabb biz­tosítottat is biztonsága iránt te'jesen megnyugtathatják. Az összes díjtartalékok ily busás javadalmazása mellett a tár­saság mégis azon helyzetben van. hogy' a 315 írttal befizetett részvényre 310 frank vagyis 124 frt osztalékos aranyban fizet. Ezen körülmény, valamint a Generáli köztudomású méltá­nyossága garantiát szolgáltatnak a mellett, hogy a társaság­nak már is nagy arányú üzlete még mindig fog emelkedni, de ezen haladás már biztosítva is van a tározójában levő a jövő években esedékes 22.438.112 frt 70 krnyi di:kötelezvé- nyekkel a tüzbiztositási ágban, valamint a 89.330.807 frt 12 kr. tőkebiztositéssal. tűzbiztosítással és életbiztosítási ágban. A közgyűlésen a társaság tisztviselői is uj választás alá estek és a társaság magyar igazgató tanácsosai Hegedűs Sándor és Korizmics László urak egyhangúlag újra megválasztattak. Előnyös kereset. Minden rangú állandó személyek, kik a törvény által megengedett állam- és magán- sorsjegyek részletfizetés melleti eladásával (az 1883. évi XXXI. törv. ez. szerint) foglalkozni óhajtanak, igen előnyös feltéte­lek mellett mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom esetében tőke és koezkáztatás (risico) nélkül havonta 100 egész 300 frt. könnyen kereshető. Ajánlatok a jelen foglalkozás megneve­zésével intézendők a fővárosi váltó üzlet-társaság Adler és társához Budapesten. Testi szervezetünk titkai. A vér egész éven át foly­vást használhatatlan anyagokat választ ki, a melyek ha ide­jében nem távolittatmm el testünkből, különféle súlyos be­tegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van az arra való idő, hogy az év folytán testünkben lerakodott fölösleges és az egyes szervek működését akadályozó anyagokat s nedve­ket (epe és nyálka) egy szabályszerű a testet nem rongáló, tisztitó gyógymóddal eltávolitsuk s ez által más súlyos ba­joknak elejét vegyük. Nem csak azoknak, a kik emésztési zavarokban, székrekedésben, kólikában, bőrkiütésekben, vér­tolulásokban. szédülésben, a tagok elzsibbadásában, hysteriában, aranyérben, gyomor-, máj-, bél stb. bajokban szenvednek, — hanem az egészségeseknek vagyis a magokat egészségeseknek tartóknak ép oly sürgősen ajánlanunk kell, hogy azt a drága piros életnedvet, a mely ereinkben kering, igyekezzenek a mngb teljes tisztaságában és működésének erejében czólszerü és óvatos gyógymóddal föntartani. Erre nézve mint legji.de- I sebb gyógyszert, a Brandt R. gyógyszerész féle svájezi lab- | dacsokat, a melyeket legtekintélyesebb orvosaink is, úgy ki- j tűnő «hatásuk, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva, me­legen ajánlanak, bízvást ajánljuk. Kaphatók a gyógyszertá­rakban 70 kr. egy dobozzal. Megfigyelendő, hogy a dobozon rajta van-e ezégjegyül: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brand R. névaláírása. A „THALIA“ színész-szövetkezet Szombaton május hó 22-én Planquette szépzenéjü opperettje ..IRip-IRip“ adatott szép számú közönség előtt. — Kiss Pista (Rip van Winkle) szere­pében kitűnő volt, mind játéka, mind éneke egyformán el­ragadta a közönséget miért is viharos taps jutalmazta mű­vészetét; kiváló dicséretet érdemelnek Kissné, Bihari, Szinai, Breznai, Hunfi, kik sokban hozzájárultak az este sikeréhez. Nem hagyhatom említés nélkül a két kis műkedvelőt (K. Hermin és Hevesi Jenöke) kiken biz nem diadalmaskodott a lámpaláz, s nagyon kedvesen mozogtak a színpadon. Vasárnap, május hó 23-án Csepreghy ismeretes népszínműve „Sárg'a, csilró“ került színre. A szereplők kivétel nélkül megállták hely őket. Kiss József (Bogár) mint fiatal kezdő színész igen szép igvékezet­tel énekelt. Kodden, május hó 25-én-ik.ün.a, jutalomjátékául Dóczy Lajos pálya­nyertes vigjátéka „U tolsó szerelem“ adatott középszámu de intelligens közönség előtt. A jutalmazandót virágcsokor­ral tisztelte meg a közönség. Az előadás egyike volt a leg­jobbaknak. Breznai Anna (Chaterina) ki ez estén is tün­dökölt remek alakítási művészetével és kifogástalan játéká­val, párosulva ízléses törlettjeivel, a legszebben felelt meg feladatának, elismerő tapsok jutalmazták játékát. A többi szereplők egymást iparkodtak felülmúlni. Törökné és Bihari vetélkedtek a művészetben. „Drugeth Mária“ ép olyr nagy­szerű, mint fenséges volt „Laczfi“. Laczkó Aranka kedves kis „Luczi“ volt kis szerepében tökéletes Ditrói (Cecco) szerepét kifogástalanul oldotta meg. Pusztai, Hevesiné, Hevesi és Brez- nainé szép igyekezettel játszottak, volt is taps, quantum satis. Szerdán, május hó 26-án Halintól „l^Dixiister előszo'bá.já'ba.xi“ dramolette adatott. Az előadás fénypontját Ditrói (Knabe) képezte, ki ez estén tehetségének valóban fényes tanujelét adta, utánna Müllertől „Szerelmi varázsital“ operette adatott. A kis Operette igen kedves volt. A szereplők kitünően voltak dis- ponálva. A trio remek volt. Hatvaniné B reznai, Hunfival. Bo­gárdiné (Brigitta) fenségen ömledezett. Csütörtökön május hó 27 Dumas Denise került színre. Az előadás igen sikerültnek mondható Törökné (De Thorettné) Laczkó Aranka (Denise) érdemelnek leginkább dicséretet. Határozott művészettel fe­leltek meg szerepüknek. Breznai Anna (Mártha) ma is kitűnő volt. Bresnai (Brissot) Breznainé (Brissotné) pompás alakítást nyújtottak, oda törekedtek, hogy a tehetséges szerző müvét élvezhetővé tegyék. __________________ Harpagon. Kö zönség köréből. Assicurazioni Generáli Lapunk hirdetési rovatában közöljük az emlitett társaság 1885. évi zárszámadásait. Ezek úgy az üzletforgalom terjedelme, valamint az elért nyereség nagysága, nemkülönben jelentékeny tartalékoknak előrelátó és gondos 'gyűjtése és elhelyezése által egyaránt imponáló hatást gyakorolnak. Oly számokat találunk azokban, minőket csak egy nagy arányú nemzetközi társaság képes kimutatni, mely a biztosítási üzlet összes ágait egyforma gonddal és az újkor összes műszaki eszközeinek felhasználásával űzi. A dij és illetékbevétel az összes biztosítási ágakban 14.064.237 frt 75 kr. volt; az elhelyezett tőkék 1.296.179 frt 12 krnyi jöve­delmet hoztak. Az 1885-ben kifizetett 39.575 kár 9.042.351 frt 17 krt igényelt. E szerint tehát a Generali fennállása, vagyis 1831 óta 598.156 káresetben 187.465.689 frt 68 krnyi kártérí­tési összegét fizetett ki, miből csakis hazánkra 96.566 kár­Kérelem Yeszprémváros jósz'.vü közönségéhez. A jótékonyságot soha méltóbban nem gyako­rolhatták városunk tehetősb lakosai, mint kinek érdekében e sorok szólnak ! Kiss Viktorné esdekrl : segedelemért, kinek férje — a mostoha viszonyok miatt — már évek óta alkalmazás és kereset nél­kül van s kire senki mást, mint jót — nem mondhat. — A férj mar ez év ápril 1-én eltá­vozott a városról, hoyy kenyérkereset után nézzen s azóta Isten tudja hol van, még csak élet jelt sem adott magáról! Az anya itt maradt egyetlen kis fiával a legnagyobb nyomorban s a gyermek éppen a nyomor miatt kiszenvedett, eltemettetett. — A temetési költség felemésztette az anyának a legutolsó takaróját is. — E nő testileg nyomorék; sok évek óta köszvényes bajban szenved oly annyira, hogy e miatt nem hogy dolgozni, de még menni sem tud! Könyörög tehát a jószivö közönséghez se­gedelemért, hogy éhen ne kelljen elvesznie ! Részére könyöradományokat a „Veszprémi Független Hírlap“ kiadóhivatala is elfogad. Felelős szerkesztő: KOMPOLTHY TIVADCR. Pályázat. Várpalota nagyközségnél (m- város) üresedésbe jött vadászi (főerdő- őri állomásra, mely a kővetkező java­dalmazással van egybekötve, ezennel pályázat hirdettetik : Évi 400 frt készpénzfizetés, 16 ni. dorong-tűzifa, szabad lakás, 3 drb szarvasmarha s 5 drb sertés kihajt- hatási jogélvezete. Pályázni kivánóktól megkivánta- tik : 1. magyar honpolgárság, 2. fedd- hetlen magaviselet, 3. ép testalkat, 4. 40 éven alóli életkor, 5. az erdő­őri vizsga sikeres letételét igazoló okmány. A sajátkezüleg irt folyamodvá­nyok a község képviselőtestül etéhez czimezve, legkésőbb folyó évi julius hó 15-éig beküldendők. — Az élet­hossziglan választandó egyén állomá­sát folyó 1S86. évi október hó 1-en Veszprém, 1886. május 23. Megbízásból: Jákói Géza, m. erdőgondnok. 0 0 0 0 0 0 0 9 Versenytárgyalási hirdetmény. A veszprémmegyei államépitészeti hivatal területén levő budapest-gráczi államidon 1887. 1888. 18S9. 1890. 1891. és 1892. években eszközlendő kavics-szál­lítás biztosítása iránt a f. 1886. évi junius hó 21-én a m. k. közm. és közi. minisz­térium — és a fennérintett államépitészeti hivatal helyiségében zárt Írásbeli aján­latok utján versenytárgyalás tartatik. Felhivatnak ennélfogva vállalkozni kívánók, hogy ajánlataikat a közm. és közi. minisztérium hivatalainak igazgatójához, vagy a fennérintett államépitészeti hivatalhoz czimezve, legkésőbb a kitűzött tárgyalási nap d. e. 10 órájáig nyújtsák be. — A későlib beérkezett ajánlatok, valamint általában a bármikor beérkezett táviratok figyelembe vétetni nem fognak. Az öt pecséttel zárt ajánlatok boritékán a czimezésen felül világosan kiírandó az államépitészeti hivatal és államát neve, melyre az ajánlat vonatkozik. Az ajánlatok az építészeti hivatalnál átvehető ajánlati minta és felosztási kimutatás szerint teendők. Az esetben, ha oly kőnemre tétetik ajánlat, mely a minisztérium által hely­benhagyott, az építészeti hivatalnál kitett kőmintától eltér, a szállítani kívánt kő­anyagnak a vállalkozó pecsétjével ellátott két mintája az ajánlathoz csatolandó s egyúttal a felosztási kimutatás 7. rovatában a termelési-hely is — honnan a szállí­tás foganatosítandó lesz -— megjelölendő. Egy-egy útrészletre nézve csak egy ár hozható ajánlatba, mely a minisztérium által helybenhagyott s az építészeti hivatalnál kitett mintára, vagy bár attól eltérő, de legalább is oly minőségű anyagra kell vonatkoznia. Minden ajánlattevő az ajánlatok beadására kitűzött határnaptól kezdve, nyolcz hétig kötve marad ajánlatához s a már benyújtott ajánlatok többé vissza nem vehetők. Az építészeti hivatal területén átvonuló minden egyes államútvonalra külön ajánlatok nyújtandók be. Azon államútvonalak csupán egyes részeire vonatkozó ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Úgy az ajánlat, mint a hozzá mellékelt felosztási kimutatás szabályszerűen bélyegezendő, s mindkettő ajánlattevő által aláírandó. Az ajánlathoz a bánatpénznek az adóhivatalba, illetőleg állampénztárba történt befizetéséről kiállított nyugta csatolandó. A bánatpénznek a tárgyalásnál alapul szolgáló felosztásban kitett mennyiség után az ajánlattevő által ígért árak összegének legalább 5%-át kell kitenni. Készpénz vagy értékpapírok az ajánlatok mellett el nem fogadtatnak. Azon ajánlattevőknek, kiknek ajánlatai nem fogadtattak el, bánatpénzük az árlejtés eredménye feletti határozathozatal után fog kiadatni. A tett ajánlat az illető vállalkozóra nézve azonnal, a kimutatásra nézve pe­dig csak azon naptól fogva kötelező, amikor az a közm. és közi. minisztérium által elfogadtatik. A szállítandó kavicsmennyiség átlaga a szállítási szerződés és részletes felté­telek, az ajánlati minta és ennek mellékletét képező felosztási kimutatás és kőmin­ták az államépitészeti hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők, illetve átvehetők. Kelt Veszprémben, 18S6. évi május 11-én. Paál Dénes, kir. főmérnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom