Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-05-15 / 21. szám

dét rendeznek, akkor azt hiszem, hogy egy 15 éves embert, kinek már koránál fogva sem lehet sok bűne, (amint hogy ez pláne jó fiú volt) még ha szegény is, lehet eltakarítani. Minő szív az olyan, amely a porig alázkodó, s fiuk tragicus vesztén módfelett kesergő szülék irtózatos fájdalmát még ily szép provocálásával is tetéz! De higvje el főtisztelendö plébános ur, ez, az utóvégre is ártatlan szüléknek okozott szégyen az egyházra, s annak tapintatlan eljárást követő szolgájára háramlik!

Tudtommal hazánk törvényesen bevett vallásai az öngyilkosoktól a tisztességes eltakarítást nemcsak meg nem vonják, de sőt a protestáns egyháznak lelkészei az ily szerencsétlenek tetemei felett megható gyászbeszédeket szoktak tartani. Csak a mi vallásunk tündöklik itt is a magukat túlélt intézmények, s dísztelen copfok erőszakos fenntartani akarásával! Nekem szent meggyőződésem, bármit hirdet is páter ez, vagy amaz, hogy a végtelen irgalmasságu Mindenható még az öngyilkosnak is megbocsát; csak az egyház a szeretett vallásának szolgája, a pap nem? Vagy a vak akar-e a hatalmas Istenség irgalmas szivébe látni ? No már ekkora hatalmat talán még sem adott az Üdvözítő Péternek, s utódainak.

Az ily eljárással (melyet egyházi nyelven nem tudom minek keresztelhettek el, de én a társadalmi szótárban „embertelenség“ névvel ruháznám fel) nem felel meg a szeretet vallásának a magas clerus. . „

Meg vagyon Írva a Vszelid Megváltóról, (kinek szent palástja alatt sok turpisságot rejtegettek valaha) hogy a farizeusokat, s kufárokat kötéllel verte ki az Isten házából. Nem az, ki szemeit ég felé forgatja, s mellét verdesi, hanem ki nemesen érez, s cselekszik, üdvözül. S bar jól tudom, hogy „jegyezd meg a napot. . . stb.“ mennyire igaz, mégis quod dixi, dixi.

Tisztelettel

MIHÁLYI IMRE

segéd jegyző.

*

Kiadtuk e közleményt, mely szomorú igazságokat mond el.

Bizonyos dolog az, s az illető főtisztelendő plébános ur jobban tudhatná mint mi, kik nem papok, csak egyszerű katholikus lxivők vagyunk, hogy az öngyilkosok s párbajban elesettek, valamint a kivégzettek eltemetését nem azsrt tiltja el egy régi s többször megújított anathema-bullánk, mintha az illetők lelke valóban elkárhozott s pokolra való volna.

Mi azt állítjuk, hogy e bulla meghozásában akkoron, ismételjük akkoron az vezérelte a pápákat, hogy ez által az öngyilkosságtól, párbajtól s a kivégzéssel lakoló bűnöktől visszariaszszák — a népet.

Ma már nem szabad az anathemát ily tágan alkalmaznunk, hanem lehetőleg gyakorolni s szemléltetni az -— irgalmat.

A mi katholikus vallásunk alapköve a végtelen szeretet s az irgalom.

S épen ama szerencsétlenektől vonjuk meg irgalmunkat a halálon túl, kiket épen a balsors irgalmatlansága vitt a halálba.

Tisztelendő uram ! Ön lehet jó pap, de bizonyára nem jó katholikus és — nem jóember. A szerkesztő.

Itt azonban nem a szedő, hanem az okleveles tanítónő követte el a sajtóhibát. Azonban az sebaj, Es Cillag Anna kisasszony hajkenöcsén ez nem változtat semmit, azért az megmarad, ami volt. Megtörténik, hogy a sajtóhiba gyászjelentés olvasása közben is mosolyt csal ajkunkra. Pl. „A boldogult- nak földi maradványait f. hó 9-én fogják a kerepesi temetőbe „ökör“ nyugalomra kisérni.

A lap tördelése alkalmával is csúszik be olykor egy-egy hiba. Például egyik napilap ismert naptári rovatában igy volt eltördelve a szedés:

„Miniszterelnök“ kél 6 óra 31 perczkor d. e, nyugszik 10 óra 35 perczkor este.

„H old:“ fogad minden pénteken d. e. 10—12-ig a ministerelnöki palotában Budán.“

Rósz tördelés folytán jutottak be az újpesti asztalosok a főrendiházba, miután meghivattak:

„Az újpesti asztalosok sérelmesnek találják a bútoroknak festékkel való bemázolását, minek folytán azonnal királyi meghívót nyertek a főrendiházba.*

Sajátságos, hogy a betűszedő ha egy jól elsült, de ártatlan sajtóhibának lesz mostohaapja, büszke reá! Ha még nem követett el sajtóhibát akkor is büszke; épugv mint az egyszerizsidó, ki büszke volt mert zsidó volt. Midőn kérdezték tőle, hogy mért épen azért büszke, feleié még büszkébben : „Mert ha nem lennék büszke, akkor is zsidó lennék!“

Nincs igaza?

Es nincs a szedőnek igaza, ki büszke lehet, ha egy-egy ártatlan sajtóhibával a nagy közönséget megnevettette és büszke lehet, ha még nem csinált sajtóhibát!

Hanem, hogy aki nem csinált még, ha az Isten élteti, fog csinálni — arra mérget mernék venni!

HULLÁM.

A veszprémi önk. tűzoltó-egylet működő tagjaihoz.

Bajtársak!

Egyletünk választmánya elhatározta, hogy a már régóta készen álló pompás zászlónkat, egyletünk e szép jelvényét a legközelebbi jövőben felszentelni s rendeltetésének átadni fogja.

E határozat méltó örömmel tölt el bizonyára mindnyájunkat, mert annyi idő óta táplált hő óhajtásunk fog teljesülésbe menni, s mert reménylhetjük, hogy nemes czélu egyletünk áldott lobogója alá tömegesen fognak sietni önzetlen polgártársaink, s eként szeretett egyletünk a lehető legjobban megállja helyét és sikerrel küzd e lobogó alatt vészben-viharban egyaránt.

Hogy azonban a zászló-felavatás méltó dísszel történhessék, hogy a város és vidékének egvbesereglő közönsége, de különösen vidékről érkezendő kedves bajtársaink előtt testületünk hírnevéhez, egyletünk méltóságához illő módon jelenhessünk meg, szükséges, hogy külső megjelenésünk is nemes hivatásunk is az ünnepély diszéhez méltó legyen.

Felhívja ennélfogva alulírott parancsnokság a t. bajtársakat, hogy egyenruháikat beszerezni már most igyekezzenek, hogy e tekintetben késedelem ne történjék, továbbá hogy egyenruháját mindenki az előírás szerint készíttesse, nehogy a csapat dísztelen tarka látványt szolgáltasson, s nevetség tárgya legyen.

A zászlószentelés ünnepélye nagy gyakorlattal lesz egybekötve.

Hogy ez kellőkép sikerüljön, a parancsnokság kellő számú gyakorlatot fog tartani, csupán a tagokon áll, hogy a gyakorlatokat rendesen látogassák s a szükséges ismereteket ez utón elsajátítsák.

Kedves bajtársaink! Elérkezett az ideje immár annak, hogy egyletünk mutassa meg, hogy hivatását felfogni, nemes feladatáért lelkesülni tud, hogy elhallgassanak az irigyek és rágalmazók, kik egyletünket kisebbíteni igyekeznek, de légióként azért, hogy városunk közönsége is lássa be, hogy megérdemeljük támogatását, s hogy biztos kezekben van polgártársaink élete és a vagyona felett való felügyelet nemes hivatása.

Mutassuk meg a vidéki közönség előtt is, hogy a tűzoltó intézvény menn}Tire szép, hasznos és nemes feladattal bir.

Mutassuk meg vidékről érkezendő bajtársaink előtt, hogy méltó társaik vagyunk úgy az ünnepély szinterén, mint esetleg a pusztító vészszel való küzdelemben.

Az ünepély sorrendje közelebb fog nyilvánosságra hozatni.

Fel, bajtársak ! Senki el ne maradjon.

Egy mindnyájáért, s mindnyájan egyért.

Veszprém 1SS6 évi május hó 9-én.

Sördóny László, Kleczár Ferencz,

segédtiszt. főparancsnok.

Mészáros Károly,

alparancsnok.

A Domonkosok rendje Veszprémben.

(Történészet.)

A tizenkettedik század vége felé egy veszélyes eretuek-felekezet lépett életbe Francziaország déli részén, mely az egész társadalmi életet, az erkölcsiséget és szemérmet megsemmisítéssel fenyegette. Ez az albigiak felekezete volt. III. Incze pápa már más fegyvert néni használhatott ellenük, minthogy keresztes had járatot hirdetett e felekezet kiirtására, mert gonoszabbak voltak a szaraczénoknál.“ De mielőtt Montiért gróf, a keresztes hadak vezére, megérkezett volna ellenük, Domonkos spanyolországi kanonok több társával elment közéjük és a tévelygőket ihletett tanítása által iparkodott megnyerni újra az igaz hitnek. Működésének volt is sikere, mert mire a keresztes had megérkezett volna vérmunkáját végrehajtani, nem volt szükség többé reájuk. Ezen áldásos működéséért III. Incze pápa 1215-ben megengedte Domonkosnak, hogy szt. Ágoston szabályai szerint (szegénység, szüzesség és a hit terjesztése) egy szerzetes rendet alapíthasson. Már 1220-ban a rend oly tekintélyes számú tagokkal birt, hogy Bolognában közgyűlést tarthattak, hol a további teendőkről értekeztek. A rendes tagok „fratres praedicatores* nevet viseltek, tehát prédikáló barátok voltak, mire később egy idézendő okmánynyal hivatkozni is fogok. 1221-ben már 60 kolostora volt a szerzetnek, s ezek közül az egyik Veszprémben volt a nőtagok számára, melynek falait még most is lehet látni a szt. Bene- dekhegy alatt. Azon időben, midőn a rend Bolognában a nagy-gyülést tartotta, egy magyar nemes családból származó Pál nevű férfiú a bolognai egyetemen (1200-ban alapittatott) az egyházjog tanára volt, s mint ilyent a gyűlés öt is érdekelte. Megjelent tehát közöttük, és itt oly kedve jött a rendbe lépni, hogy elhagyta tekintélyes állását, csakhogy a hit közbajnokává lehessen. Maga szt. Domonkos szentelte föl e nemes férfiút rendtaggá, de egyúttal azzal bízta meg a nagygyűlés, hogy térjen vissza hazájába és ott terjeszsze el a rendet. Pál haza jön és rövid idő múlva több százra menő tagtársat sikerült maga köré gyűjteni, a befolyó bőkezű adományokból pedig Veszprémben és Győrött zárdákat építtetett. Az akkori magyar király, II. Endre alatt több Domonkosrendü szerzetes arra vállalkozott, hogy elmennek Ázsiába a hátramaradott magyarokat fölkeresni és őket az igaz hitre megtéríteni. így teljesítette a magyarországi Domonkosrend nemes hivatását.

Plodius, és utánna Ferrarai Zsigmond 1221- vagy 22-re teszi a veszprémi kolostor keletkezését, melyben a rend nőtagjai voltak elhelyezve a vallásos dolgok elvégzésére szükséges férfi szerzetesekkel együtt, de Ferrari azt állítja, hogy a férfiak számára

külön kolostor volt a nőzárda közelében és mindkettő szt. Katalin nevére volt fölszentelve. Pray pedig azt mondja, hogy Bertalan veszprémi püspök egy templomot építtetett szt. Katalin tiszteletére és mellé Domonkosrendü apácza kolostort alapított. Tény az, hogy ez a Bertalan püspök 1240-ben junius 28-án, egy Ereken kelt (Sümeg mellett) alapitó oklevéllel megerősíti a szt. Katalin tiszteletére épült és ezen napon ünnepélyesen fölavatott nőzárdát, sőt részére többnemü adományozást is tesz u. m. Leweld, (Kis-Lőd) Meneka, (Menyeke) Chytur (Csatár) és Jutos falvak jövedelmeit adja át az apáczáknak, s e mellé még 16 gira ezüstöt is rendel évenkint készpénzben kifizetni a püspöki pénztárból. A kéri (Hagymáskér) tizedből 400 kepét, és 4 márkát ruhára. Az Euse (Osii) majorból 100 bőröltönyök előállítására és a beteg apáczák táplálására, palozniki majorságból 50 csöbör bort. ugyanennyit a káliból is (Köveskál.) (Cod. Dipl. IV, 1. 193. 1.)

IV. Sándor pápa 1260-ban ezen adományzást helyben hagyja és megerősíti. Mielőtt a tatárok 1241-ben Veszprémet elpusztítanák, az apáczák a rémhírek hallatára kiköltöznek a zárdából és Dalmát- országba menekülnek. Nehány menekülő apácza neve is tudva van u. m. Egizia, (Simon bán leánya) Krisztina, Ilona, Margit és Maristella. (Rupp „Magy. orsz. helyr. tört.) De amint a tatárok kitakarodtak hazánkból, az apáczák közül többen visszajöttek ismét és ekkor került be közéjük (1245 körül) negyedik Béla királynak Margit nevű leánya, ki akkor csak három éves volt még és igy Ilona nevű apácza gondjaira bízatott. Sajnos, hogy a királynak ekkor történt adományozásáról szóló oklevél nincs meg, mert önként következik, hogy a király-leány nevelését szép jutalmak kisérték. Körülbelül 7—10 évet töltött Margit a veszprémi zárda falai között, midőn aztán a Nyulak szigetén alapitott zárdába jött át, mint fejedelemnő. A sziget azóta Margitszigetnek neveztetik. Szt. Margit legenda Írója 1726-ból azt Írja, hogy „Beszprémbűl szt. Katerina asszonynak kolostorából a Nyulak szigetére vitetett“ — hol 29 éves korában fejezte be szent életét sz. Mária nevének hangoztatásával.

1348-ból egy Ilona nevű apáczának levele maradt ránk, melyben tudatja rokonaival, hogy a zárda a városon kívül eső külvárosban van a szt. Benedek- hegy alatt.

'-j 1507. február 18-án Faiszi Ányos Péter és Ferencz bizonyos vámosi rétjüket a veszprémi prdedicator barátoknak eladják 25 magyar forintért. A török hódítás alatt az apáczák a másik kolostor apáczáival együtt (A „Lebuj“ mellett volt a másik apácza zárda) Körmendre menekültek, hol együttesen egy uj zárdát alapítottak.

1625-ben birtokaik Dallos Miklós győri püspöknek, részint Zichy grófnak adományoztattak, de 1629-ben már Sennyei István veszprémi püspök bi- zatik meg a jószágokra való felügyelettel és kormányzással.

V 1'539-beu a jezsuiták győri társháza kapja meg még az apáczák birtokait és egész II. József császárig az ő tulajdonukat képezte. 1748-ban a veszprémi völgyben, a hajdani nözárda közelében levő „Marha dellelőnak“ nevezett téren egy téglaházat építettek a jezsuiták, melynek készítményét egy szt. Margit tiszteletére emelendő kápolnára akarták fölhasnálni —- de ez elmaradt. Végre a jezsuiták eltöröltetésével _ a vallás- és oktatásügyi alaph oz kapcsoltatott az apáczák birtoka. \ Lejtényi Sándor.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, május 15.

— Szintársulatuuk ügyében az ifjúság dr.

' Csete s Kőszeghy urakkal élén sikeres mozgalmat indított meg, szinpártoló bizottsággá alakulván a Véghely urnái tartott értekezletből. Mintegy 50 bérlet van már. Meg is érdemlik e támogatást.

— Táncsics Mihály veszprémi szülőhelyét emléktáblával fogja megjelölni a budapesti központi Táncsics-bizottság. E kegyele- tes bizottság a napokban ezügyben átiratilag megkereste hírlapunk irodáját, jelezve, hogy legközelebb ezérdemben a bizottság derék elnöke Bokros ur Veszprémbe jő. Hiszük, hogy veszprémi hazafias közönségünk e szent ügyet magáévá teendi s megszentelendi nagy szülötte emlékét.

— A népkör mai majálisát a „ Betekints “- ben, hol maga Kreutzer Ferencz ur fog ser- virozni, ágyulövések jelzendik. Kedvezőtlen idő esetén a majális elmaradását falragaszok fogják jelezni.

— A „Koma“-kut. Ennek a vizdús kútnak már hónapok óta el van romolva az úgynevezett lajtos csője, anélkül, hogy az megcsináltatnék. Felhívjuk a város hatóságát, hogy ezen hiányt haladéktalanul s tüzrendőri szempontból is azonnal pótoltassa.

— Uj sétányok. A malmok mentében ki a vasutig — sőt a „Sas“-hegyi szőllőknek a „Betekints“ kiskuti csárda vonalon, az utak rendkívül díszesen készíttetnek és fákkal elrakatnak. — A szép kies völgyekben az árnyas fák alatt vajmi kellemes lesz a séta. (Sőt arról is van gondoskodva, hogy a kertek falairól a tüske boríték eltávolíttassák, hogy a kertekbe kényelmesen betekinthessenek a sétálók, gyümölcsérés alkalmával pedig sokkal könnyebb lesz a behatolás a kertekbe, legalább nem kell attól tartani, hogy a tüske kezét vagy lábát sértse meg az illetőknek.)

— Viszik a köveket a megyeházhoz. A

városi kőbányából már hordják a köveket, tudtunkkal szerződés nélkül. Bizony jobb lett volna eladni annak idején, mig jobb kedve volt a vevőnek, mert azóta nagyon elvesztette azt.

— Ma délben külön vonaton 80 kiránduló vendég érkezik Budapestről Veszprémbe s innen tovább utaznak Balaton-Füredre.

— Keresztszentelés. Szép ünnepélynek volt színhelye folyó ho 4-én Lókut község. Ugyanis e napon szentelték fel a templom

előtt felállított díszes és szép keresztet, melyet Velti Ferencz veszprémi kőfaragó készített. — Az ünnepélyes szertartást ft. Sebestén József csesznek-kerületi esperes végezte fényes segédlettel. Ugyanezen napon tartattak az iskolai vizsgálatok is, mely fényes tanujelét adta Lókut németajkú község magyarosodásának. A német tanulók, kik az iskolába való belépésükkor egy szót sem tudtak édes anyai nyelvünkből, most az egyes tantárgyakból correct magyar feleleteket adtak. Ezt a szép haladást a derék tanítónak és az ügybuzgó helyettes lelkésznek köszönhetni, kik minden lehetőt elkövetnek Lókut németajkú község magyarosításán.

— Első érettségi vizsgálat. A veszprémi róm. kath. főgymnasiumban a szóbeli érettségi vizsgálat határidejéül a pécstankerületi királyi főigazgató, Mészáros Nándor kir. tanácsos, Pécsett, 1886. május hó 4-én 320. sz. alatt kelt intézkedésénél fogva f. évi junius 22-ik napjának 8 óráját tűzte ki és egyúttal helybenhagyta a tanári kar intézkedését, miszerint az írásbeli érettsági vizsgálat májushó

17-étől 21-ig megtartassák. Az osztály vizsgálat a nyolezadik osztálybelieknél f. hó 10-én vette kezdetét és ma ér véget. Végre tehát elérkezett a várva várt idő, amikor á veszprémi főgymnasiumban az első érettségi tétetik. Nagy elismeréssel kell ezalkalommal adóznunk ft. Lévay Imre főgvmnasiumi igazgató urnák, ki minden erejéből rajta volt a nagv- gymnasiumnak főgymnasiummá való alakításán. Hogy az ige testté lön — nem kis érdeme. Hisszük, hogy csüggedhetetlen fáradozásait hálás tanítványai érett g y ü- möl cscsel fogják megajándékozni az első érettségi vizgálat alkalmával!

— Menettérti jegyek a nyugati vasúton. A magy. nyugati vasút vezérigazgatósága hírlapunk irodájához a következő átiratot intézi: Van szerencsénk tisztelettel közölni, hogy f. évi májushó 20-tól fogva, nagyobb állomásainkról, továbbá Budapest M. A. V-ról Győrön át Bpest d. v.-ról Székesfehérváron át menettértijegyek 60 napi érvényességgel mérsékelt árak mellett Feldbachra (Gleichenberg) gyógyhely számára fognak kiadatni. Ezen menettértijegyek kiadása szeptember

30- ig történik, a visszautazásnak október

31- ig kell befejezve lennie. Ezen jegyekkel valamennyi személyszállító vonat használható, ha az a megfelelő kocsiosztálylyal ellátva van. Az utazó közönség kényelmére a magy. nyug. vasúti kalauzok menettérti jegyekkel ellátott utasoknak Feldbachról-Gleichenbergre szóló bérkocsijegyeket fognak eladni és pedig: egy ülőhely 1 frt, egy különkocsi 3 frt 80 kr. Ezáltal az utazóknak még Feldbachra való megérkezésük előtt, á fenntartóztatás- nélküli továbbutazás Gleichenbergre biztosítva van. Ezen árban a kocsin elhelyezhető pod- gyászérti szállítási dij is benfoglaltatik. —- A vezér igazgat óság. Fack.

— Benedek Aladártól a napokban jelent meg a sokak által kíváncsian várt „llom- laky kastély“ czimű eredeti regény 2 kötetben, melyről már több nagyobb fővárosi lap igen kedvező irodalmílag méltató hangon szólt. Mi egyelőre egyszerűen csak jelezzük ez érdekes munka megjelenését és fentartjuk magunknak esetleg a későbbi bővebb bírálatot. Addig is azonban bátran ajánlhatjuk e művet olvasóinknak, mely Budapesten Petrik Géza könyvkereskedésében (Koronaherczegutcza 16.) rendelhető meg. Fűzött példány ái*a 2 frt 50 kr., disz- kötésben 3 frt 50 kr.

— Savanyu Józsi és társai bűnperének tárgyalása f. hó 6-án reggeli 9 órakor vette kezdetét. A tárgyalási helyiségül szolgáló megyeházi nagyterem zsúfolva volt közönséggel. A törvényszék következőleg alakult: Elnök: Bárdossy László, szavazó bírák: Helényi István és Túra József, jegyző: Sarlay Ferencz, vádló: dr. Ajkas Károly. — Védők: dr. Stirling József (Savanyúé,) Ehen, Weghofer, Antal, Török, Weiss. Markovics, Tobisch és Feldmann szombathelyi ügyvédek. — Midőn a letartóztatva volt tizenhárom vádlottat elővezették, általános mozgás volt a teremben; a főérdeklődés természetesen Savanyu Józsi felé (igénytelen alak, villogó szemekkel) irányult. A tanuk és szabadlábon lévő vádlottak száma 168.— A kir. ügyész több óráig tartó kimerítő vád- beszedében 27 pontban adta elő vádját. Ezek közül nevezetesebbek: 1877-ben Szentivánfán rablás. 1881-ben Csabrendeken rablási kísérlet és emberölés. 1882-ben Gyomorén rablási kísérlet. Gyilkosság. Tolvajlás. 1883-ban Gyer- tyámoson, Alásonyban, Vázsonyban. Csányban rablás. Sergényben és Bobán emberölés. — 1884-ben Káliban rablás. Savanyu Józsi mosolyogva, kihívóan hallgatta, a többi vádlott, kik közt van egy-két érdekes alak, kifejezéstelen arczczal. Savanyu Józsi tagadja a súlyosabb vádakat.

— Ismét egy uj utcza. Most készül a városnak legrosszabb utczája az úgynevezett festő-uteza. Ezentúl a jeruzsálemhegyi lakosság vajmi könnyen kőzlekedhetik a belvárossal. Minden utczája kitűnő karban lesz. Csak