Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-04-17 / 17. szám

Borúra-derű! , . Gyors vigasz! Kellett ez az emberiségnek? . . Oh igen ! . . . Hisz a vigasz a „szekérkenő“ az élet zükögős göröngyein. Ez a Talizmán a borongó vándorúton. E vigasz ad erőt —az élet terhét vonó halan­dónak. E vigasz: a feltámadás! Ezt igazolta ő, az Is­tenember — Husvétkor. * * * Ha karácsonyi születésekor hozsannát rivallt neki az emberiség: im piros liusvét napján duplán harsogja ezt: mert ma másodszor született! Mert hogy egyszer születik az ember s min­den ember (habár tudta és akarata nélkül) — ezt látta és tudta az emberiség; ■— de, hogy feltámadva 2-or sziilethessék (hogy szellemi létét, folytathassa): arra ő tanított, ö az Istenember! És ki ne óhajtana a halálból a megsemmisü­lésből újra valami lenni? Ki ne óhajtana feltámadni? Még az öngyilkos is óhajt (persze jobb sorsra) felébredni. Épp azért szakítja el megunt létét. — Örüljünk-e hát Husvétnak: a feltámadás ünnepének 'i. Ó igen, — de úgy, amint jó keresztényhez illik. Hogyan tehát? Úgy, hogysegéljük „testté lenni az igét“, a szeretetek Szeressük önmagunkat józanul, —s felebaráta­inkat. Istent és a Hazát! A megyei honvédalap ügyében. (A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez) Márké, ápril 15. Nagyrabecsiilt lapja előző számában megje­lent czikk tartalmára hivatva érzem magam vála­szolni, tekintetes Br. Halassg Vilmos egyleti el­nök urnák. A tisztelt elnök ur őszinte- vagy tán szemé­lyemre nézve komoly czikkében tudtunkra adja sértő vonásokban, a nevezett alap kezelését s hova fordítását. Én inkább kérem t. elnök urat, ez ügyben tett szolgálatomért, elismerését, hogy meg­győződést szereztem mindazon bajnok társainknak s a nagyérdemű alapító közönségnek, miszerint a 48-as honvédek alaptőkéje kezeléséhez, parányi gyanú se férhessen. Téves állításnak tartjuk mi azt, t. elnök ur mintha pelengérre tennék azon bajnok társainkat, kik e kiérdemelt segélyt csak lepel alatt élvezhetik. Keni érzik sértve magokat? A szegényház ügyében a bölcsek sorába állít vonatkozásaival t. elnök ur. Azzal nem dicseked- hetern, hanem alázatos nézetem szerint ajánlottam, a mit magam ki nem vihetek, valamint t. elnök ur el nem vetheti. Hogy tőkénk jó helyen van elhelyezve, arról megvagyunk győződve, hanem hol van? Azt kí­vánjuk tudni! A mi a számadás megtekintését illeti, Pápa, Dcvecscr, Vár-Palota vidékbeli bajnok társaim e tekintetbe Veszprémben annál inkább se zarándo­kolhatnak, hogy ők Keglovics Mátyás kedves baj­nok társunk házánál alkalmatlankodnának. Hisszük és kérjük, hogy a legközelebbi közgyűlést ki fogja eszközölni t. elnök ur, a melyre nemcsak a Vesz­prémi 48-as honvédek, hanem a megye minden részéből meghivassanak bajnok társaim s az érdek­lődő közönség. Személyemre vonatkozó sértéseit a t. elnök, urnák azon időig, bajnok társaim s a nagyérdemű olvasó közönség figyelmébe ajánlom. Ditmayer György. 1848/9 honvéd-tűzmester. KERTÉSZET. Korai dinnyetermelés. T i b o 1 d-D a r ó c z, ápril 15. A mai időben a kertészet bármely ágát — úgyszólván — művészettel kell űzni; — mert csak akkor várhatunk hasznot, ha egy bizonyos terményt lepszik Veszprémbe, tán a volt fejedelem palotájába! De Svatopluk sem élvezhette sokáig diadalának gyümölcsét, mert a magyarok már ekkor egymásután foglalták el_ az ország egyes részeit s reá 892-ben jut a sor. Árpád, Usubu és Öske vezéreket küldte el a sereg egy részével, hogy „Bezprem városáig mennének“ (Anonymus, 48 fej.) mert itt lakott a i fejedelem, mint egy bistóriás ének mondja a 16-ik századból. „Herczeg akkor ez földön lengyel vala“ Lakóhelye Bezprém vala Ez föld népe mind német vala“ Az ének utolsó sora tökélyetesen megfelel a történeti valóságnak, mert a frankok alatt sok né­met telepedett be Pannóniába és Privina is már német alattvalók fölött uralkodott. A lengyel szó alatt pedig szlávot kell értenünk. A morva is szláv! Usubu 10 napi ostrom után beveszi a várat, mit Árpád fővezéri jutalmul neki ad, de úgy látszik, hogy Usubu familiája hamar kihal, mert szt. István korában Horváth István szerint Bezprem kapja meg, hitelesebb történeti forrás szerint pedig Gizela királynéé lesz. Végül, talán leghitelesebb etymologiáját em­lítem meg a Veszprém szónak, mely abból áll, hogy Bonfin szerint „ab albo fonté allemanica linqua nőmén accepit“ az az német nyelven, fehér kuttól vette a város nevét. Ezt hiszi legtöbb magyar történész és minden német iró. így szól Birken Zsigmond is „der Donau-Strand“ czimü müvében: „Die bischoffliche Vestung Vesprim, oder Weis- brunn, von einem Brunnen daselbst also benähmet, ist ein Bergschloss, vorbei von dessen die schöne stadt gelegen, die aber nun einem abgebranten dorf gleich sihet“. (Kiad. Nürnberg. 1684). LEJTÉNYI SÁNDOR. a szokottnál előbb állitunk a fogyasztók rendelkezé­sére — akkor midőn még újság, — vagy pedig oly minőségben mutatjuk be, melyben az eddig még nem tapasztalt legmagasabb fokú élvezetet nyújtja. így a dinyetermelés is, csak akkor lesz a ker­tészetben jövedelmező, ha a dinnyét jó korán és hozzá jó minőségben állítjuk elő. Ezzel nem azt akarom mondani, mintha a ter­melést — főleg — a haj tató-ládák alatt ajánlanám általánosan, mely ládában bizonyos változatok igaz, hogy a tökéletesség legmagasabb fokát élűk el; —■ hanem azon eljárást óhajtom megmutatni, mollyel a hajtató ládákat csak ideiglenesen vesszük igénybe, akkor midőn abból — például márczius közepén — a plántákat más hajtató ágyakba átültetjük, a mely­ben a dinnye-plánták kiszedése után egyébb növé­nyek még tovább tenyészthetők. A korai dinnyetermelésnél követett ezen eljá­rásom dióhéjba szorítva a következő. Úgy márczius közepén, midőn valamelyik haj­tató ágyból a plántákat kiültettük, a plántaföldet a 60 ctm. vastag trágyaréteggel együtt elhordatom, és az egész hajtató ágyat fele részben fris, fele rész­ben korhadt lótrágyával rendesen újra megtöltöm; a szükséghez képest pedig vízzel rétegenkint meg­locsolom. Ezután a kajtató-ládák felrakásával az ágyat 10 cmt, vastagon plántafölddel beborítom, az ablakok föltétele után pedig, a ládák környékét trá­gyával rakom körül. Mielőtt azonban ily uj hajtatóágyakba ültet­nénk valamit, jó megvárnunk, hogy első hevét kiadja. A hajtató-ágyak ily módon való elkészítése előtt készítsünk olyan négyszegletes ládákat, melyek 25 ctm. magasak, a felső részen 25 ctm. az alsó részen pedig 30 ctm. átmérőjüek és könnyedén szö­geit átfurkált fenékkel bírnak. Jól használhatók az ócska méhkasok, vagy más füz-vesszőből font hasonló méretű kerek kosarak is. Bármelyikét használjuk, főleg arra vigyázzunk, hogy a fenékre mohot és azután trágyalével leöntött 2—3 éves átrostált fészek földnek való compost- trágyát rakjunk. Az ekként megtöltött ládákat (méhkasokat, vagy fűzvesszőből font kosarakat) rakjuk be egymás mellé, az első hevétől megszabadult hajtató-ládába. A kö­zöket jól korhadt trágyával töltsük be, hogy az alsó melegség visszatartassék. A beállított ládákat- vagy kosarakat azután vessük be azon legjelesebb dinnyeváltozatok magvai- val, melyeknek gyümölcsei a szakértők vágyait is túlhaladják; -— mert a nagy fáradsággal és gond­dal nevelt dinnyéinkért csak úgy kérhetünk és kap­hatunk magas árakat, ha azok koraiságuk mellett még finomak is. Ily változatokból minden ládába egymástól egyenlő távolra vessük el lapjára fektetve négy ép, egészséges, jól kifejlődött magot és takar­juk be 1—2 cmt. vastagon compost-földdel. Ezután a hajtató-ládákat födjük be ablakkal és takarjuk be szalma-boritékkal; — a kellő szellőztetésről azonban azon esetben, ha a trágya tulhevitene, gondoskodjunk; mért azon növények, melyek a nagy hő,ség követ­keztében gyorsan és halvány sz’nnel kelnek ki: nem életrevalók. A magvak 7—10 nap alatt csírázni kezdenek, mely időtől kezdve a fiatal növényeket az erős nap­fénytől az üveg ablakok bemeszelesével, a nagy hő­ségtől pedig a szellőzéssel óvni kell. Midőn a növénynek már három csipkés levele van, a harmadik csipkés levél az indavéggel együtt éles késsel lemetszendő és a sebhely faszén-porral behintendő. A mint ezen metszés sebe behegedt és a megmaradt két csipkés levél hóna alul a főindák kifejlődni kezdenek, egy-egy ládában csak a két legerősebb plántát hagyjuk meg. Nyolcz tiz nap alatt a főindák 20—30 ctmre kifutnak, melyek a negyedik levéllel együtt, hogy ezen főindából a má­sodik és harmadik levél hóna alul a termelő mellék­indák kihajtása előmozditassék, elcsipendők. Úgy május első hetében — midőn már a föld is kezd fölmelegedni — a növények a szabadban állandó helyükre jönnek, ekkor már többször virágok födik. A kertekben a dinnye növényeket leghelyesebb lugasok elé ültetni, — mert itt csendes meleg helyet kapnak, anélkül, hogy száritó melegnek lennéuek kitéve, a mi a falak mellett való fekvésnél fordul elő és nem igen jó. A szabadba ültetés előtt 6-—7 nappal ássunk 40 ctm. mély, és 50 ctm. átmérőjű lyukakat, melye­ket 15 ctmre lótrágyával, 10 ctmre lomb vagy el­korhadt trágyával töltünk meg. Ezekre a legjobb compost-földet tegyük. Mikor pedig a trágya mele­gíteni kezd, a fészek középpontjára helyezzük a hajtató ládából kivett plántás ládákat, olyformán, hogy a fenék-deszkát a fészekbetétei után — vigyázva huzzuk ki, a láda oldalait pedig veregessük meg, hogy a föld onnan elváljék. Ezután a ládát a felső széléig a legjobb compost-földdel úgy vesszük körül, hogy az egész fészek felülete, 20 cmtre emelkedjék a föld színe fölé. Miután a ládákat vigyázva fölástuk és a növényeknek netán még kilátszó gyökereit be­takartuk, a fészek területét úgy rendezzük el, hogy az 100—130 ctm. átmérővel a föld színén felül 20 ctmre emelkedjék. Ezen átültetés után az egész fészket locsoljuk meg jól és borítsuk be 3 ctm. vastagon teljesen korhadt juh- vagy lótrágyával, hogy a fészek földje ki ne szái-adjon és hogy a fekete trágyaboriték a nap sugarainak melegét fokozza. Minden fészek növény fölé egy üveg harangot helyezzünk, a légmérsékletet pedig szükséghez képest, a harangok feltámogatásával, vagy leeresztésével szabályozzuk. A harangok még akkor is a növények fölött maradhatnak, amidőn az indák már kifutottak; — csakhogy ilyenkor már három ágasra kell a ha­rangokat helyeznünk, hogy a gyümölcsök lehetőleg alája esve élvezzek a napsugarainak melegítő hatását. Az indák harmadik kurtítását akkor kell végezni, midőn a gyümölcsök tyúktojás nagyságúak ; — ilyen­kor minden gyümölcsöt termő indát —a gyümöl­csön tál — a levéllel együtt elcsípjünk, — mely műtét után a növény minden nevelőképes­ségét a gyümölcsök kifejlesztésére forditja. A gyümölcs nagysága a fajoktól és a művelés­től függ és trágyalével való öntözéssel fokozható, mire 10—12 liter porrá tört galamb- vagy tyúk­trágya 100 liter vízben feloldva igen alkalmas keve­rékül szolgál. Csakhogy ebből hetenkint elég kétszer locsolni; közben pedig patakvizzel, vagy olyan kút- vizzel locsoljunk, mely 1—2 nap már kádban állott. Meleg napokon, különösen ha az éjek is forrók, naplemente után igen jó a növényeket bepermetézni, de csak annyira, hogy csupán a föld feletti részek kapjanak a vízből. Ez által a gyümölcs minősége nagyban emelkedik. A fészek-földek kellő nedvességét 'legtermésze- tesebben a szivárgás által való öntözéssel szabályoz­hatjuk : még pedig sik területen olyformán, hogy a föld szinén felül a megtilepedés után 10—15 ctm. magasan fekvő 100—130 ctm. átmérőjű fészkeket 20 ctm. széles körárokkal vesszük körül, és azokba a dinnye-sorok között végig futó vizvezető árkokból annyit eresztünk be, amennyi az időjárás viszonyai szerint a gyengébb vagy erősebb nedvesítéshez szük­ségesnek mutatkozik. Olyan halmos helyeken, ahol a viz el nem ve­zethető, ott a fészkek halomfelőli oldalán készítsünk oly félköralaku árkot, mely a fészket csak félig öleli át, ezen árkokat lássuk el azután a szükséges vízzel, melyből az az egész fészekben tovább fog szivárogni. A szivárgásra alapított öntözés a felülről való öntözésnél határozottan jobb, — azért, mert ha a locsolás virágzás idejében vált szükségessé, akkor az öntöző kannák használatával megejtett locsolással a virágok himporát lemoshatjuk és megsemmisíthet­jük ; ennélfogva a nővirág megtermékenyítése ritkán jöhet létre, és igv kevesebb dinnyét nyerünk. Má­sodszor a gyökerek sokkal jobban és erőteljesebben fejlődnek akkor, ha a föld hajcsövességénél fogva, alulról fölfelé vezetheti a vizet, és útjában a gyenge gyökérhálózatot feloldott tápanyagokkal első sorban látja el; -— mig ellenkezően: a felülről locsolt viz tápanyagait annál jobban veszíti, minél mélyebben szivárog le a földbe. Ezen eljárással a növények kitünően tenyész­nek, korai és finom gyümölcsöket érlelnek, melyekért azután a kedvelők a magas árt szívesen megfizetik. Megvagyok győződve arról, hogy a korai dinnye­termelés a leirt módon kifizeti magát; és az igy nemcsak a kertben, de a szabadban való dinnye­termelőnek is hasznos lehet; mert a korai dinnye termelése csekély költséggel igen nagy mértékben űzhető. PÓSA JÓZSEF. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, ápril 17. — Rendkívül érdekes mű jelent meg teg­nap „Petőfi-könyvnyorndánk“ kiadásában. — Czigány Károly jeles iró „Lélek Kaptája“ czimü bölcselmi s erkölcsirányu müvének I. kötete ez, mely nagy oktáv, elegáns chamois- velinen nyomva 368 lapon jelent meg. A nagybecsű művet Jókai Mórnak a jeles szer­zőhöz intézett s a mű ajánlását szívélyesen köszönő levele ékiti. A könyv expeditiója folyamatban van s ápril 24-én kerül a könyv- piaczra, melyen bizonyára megérdemelt mél­tatásban fog részesülni. Ápril 24-ig a mi könyvnyomdánk is elfogad megrendelést. A mű ára 2 frt, s a veszprémi előfizetőknek már ma kézhez küldjük. — A Fábián Gábor költőnk vörösberény- almádi szülőházának emléktáblával való meg­jelölésének kegveletes ügye meleg érdeklő­dést keltett mindenütt. Városunkban is töb­ben gyűjtenek e czélra s Hetessv Dániel derék almádi-berényi jegyző ur is gyűjt e czélra. Hírlapunk irodájához dr. Bezerédj Viktor orsz. képv. ur Budapestről 5 forintot küldött e czélra, melyet im nyugtánk mellett Hetessv ur kezéhez teszünk át. — Kossuth Lajos egészségi állapotáról írják: Kossuth a múlt héten gyomor- és bélhurutban szenvedett, amiből Samano nápolyi orvos tejkura ségélyével kigyógyitá úgy, hogy Kossuth most ismét igen jó egész­ségnek örvend és magas agg korának hátrá­nyait alig érzi. E mellett vidám s minden iránt a legmelegebben érdeklődik. Tartsa is isten jó egészségben ! — Érdekes látványt nyújt most a megye- házépitésnél felmerült s a laza talaj miatt szükségessé vált alaprostok lerakása, melyet a rendkívül ügybuzgalmu főpallér Joó ur vezet, Gyurkovics kir. mérnök ur felügyeletével. Az alapok alá 0 ctmr. vastag, egymásmellé hár­masával s ezenfelül 3-szor egymásra fektetett óriás tölgyfalapok alkalmaztatnak, a sarok- s keresztfalaknál erős kötésekkel. Oly ügyesen s szakértelemmel kombinált erősségű alap­rostok ezek, hogy valóban bámulatraméltók. Építészeink-, sőt a laikus közönség is érdek­kel szemlélheti azokat. — A tavasz kedves hírnökei a fecskék már megérkeztek. Hozta Isten a kedves ven- eégeket! — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminisz­ter Hazai Gyula kalocsai törvényszéki jegyzőt a tapolezai kir járásbirósághoz albiróvá ne­vezte ki. Üdvözöljük! — A vörösberényi ref. hitközség legkö­zelebb választja meg uj papját. Egy szivvel- lélekkel az egész hitközség Kovács Géza ó-gyallai ref. lelkészt óhajtja megválasztani. Adja Istea, hogy óhajuk teljesüljön ! — Töttösy Béla úrról említettük, hogy a nagy kanizsai „Társaskörben“ múlt hó 19-én felolvasást tartott, a szöveg czime: „Elmél­kedés a világ folyásáról“ böjti busongás a farsangi vigasság után. Ez élénk korrajz külön kiadásban is megjelent Fischel Eülöp műnyomdájából elég csinosan. Ara 25 kr. 400 példány jövedelme az „Erdélyrészi Ma­gyar Közművelődési Egylet“ javára van fel­ajánlva. E szerint kettős indokból is mele­gen ajánljuk t. közönségünk figyelme- és pártfogásába. A kiadvány csípős igazsággal, könnyű és eredeti zamatos magyarsággal van Írva, aztán a szép czél, a jótékonyság meleg érzete méltán figyelmet érdemel. — A „Népkörben“ f. hó 11-én Balázs Sándor ur által tartott felolvasást a szép számban összegyűlt közönség a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta és lel­kesen megéljenezte. Felolvasó a bélyeg és illeték történelmi fejlődését nagy szakavatott- sággal fejtegette, elmondta a sok visszaélést, melyet az illetékköteles felekkel elkövetnek; szabatosan és részletesen magyarázta azon kevés előnyt is, melyet a bélyeg- és illeték- törvény nyújt. Alkalmilag ezen érdekes fel­olvasást egész terjedelmében közlendjük. — Nem TOSSZ. A mencshelyiek folya­modtak a belügyminiszterhez, hogy leégett templomjuk s iskolájuk javára országos gyűj­tést rendezhessenek. Az iratok között azon­ban benfelejtettek egy formális kontraktust, amely szerint ezt az országos koldulást, perczentekre kiadják más község­belieknek. Persze, hogy a belügyminisz­ter stante pede elutasította őket amellett, hogy épen meg sem is dicsérte a perczen­tekre dolgozó jószívűségüket s ájta- tóságukat. — A népkör díszes könyvszekrényt vá­sárolt. A müvek rendezését azonban csak a felajánlott könyvadományok beérkeztével esz- közlendik. így Eötvös Károly, Dr. Bezerédj Viktor, Véghety Dezső s mlts. Pribék püspök ur is ajánltak föl könyveket e nemesczélu társaskörnek. — A vasútról a temetőhegyi városrészre vezető ut jókarba helyezését s a vasutmelléki Séd átkidallását fogja kérelmezni legközelebb a várostól a csapószeri lakosság, mely for­galmi érdekeit nagyban emelendi. Az eszmét a „Népkör“ vetette föl s a mozgalmat mi is szivünkből pártoljuk! — Veszett állatok vidékünkön. A múlt hó vége felé Préger József menyekei erdész ur arról értesült, hogy egy dühödt eb csatangol az erdőben. Fölkutatta és lelőtte. Mielőtt a cada- vcrt elásni lehetett volna, a rókák felemésztették. Ennek, vagy talán azon körülménynek, hogy a kutya eleve több állatot is megmarhatott, az a következése volt, hogy f. ápril 9-én d. u. 4 óra tájban az erdőből egy dühödt róka megtámadta a 1 pusztabeli kutyákat, de szerencsére épen akkor ért haza az erdész s fegyverével ezt a veszett állatot is leteritette. — Kern ajánlhatjuk eléggé az óvatosságot a vidékünkben lakoságnak! — A postatakarékpénztár márczius havi eredményei is kedvezők. Ausztriában a postatakarékpénztári hivatal az első két hó­napban átlag már 3500 postahivatal közve­títésével működött, holott a m. kir. postata­karékpénztár ugyanannyi idő alatt csak 700 postahivatal közvetítését vette igénybe. Mig azonban Ausztriában, melynek közvetítői hi­vatalai számra nézve ötszörösen múlják felül a magyarországi közvetítő hivatalok számát, a betétek összege az első két hónap alatt 1.584,388 frtot tett ki, addig Magyarországon a mostani kimutatás szerint az első két hónap eredménye gyanánt 516,752 forint 69 kr. betét jelentkezik, mely viszonyítva az osztrák postatakarékpénztár első két havi betéti eredményéhez, mindenesetre szembeszökőn kedvezőbb amannál, mert a közvetítő hivatalok egy ötöd számaránya mellett a betéti össze­gek egy harmad számarányát tünteti föl. Örvendetes jelenség az, hogy habár a már- cziushavi betétösszeg egyharmaddal kisebb a február havinál, de a betétek száma mégis szaporodott, mi világos jele annak, hogy az érdeklődés nem csökkent a m. kir. posta­takarékpénztár irányában, egyedül a betétek átlaga volt kissebb, ami ismét magyarázatát leli abban, hogy február havában néhány igen nagy betét eszközöltetett. — Első fecske. A „Népkör“ saját könyv­tára javára f. év május hó 15-én a „Bete- kints“-ben rendezi majálisát. A meghívók már legközelebb szétküldetnek. Remélhető, hogy e szép virágzásnak indult uj társas­körünk e vigalma a legjobban fog sikerülni. A konyha ifj. Kreutzer Ferencz úr személyes vezetése alatt lesz. — Az „Amerikai Nebizetór“ czimü, New- Yorkban megjelenő magyar hetilap, — mint lapunkban jeleztük — Magyarország terüle­téről belügyminiszterileg kitiltatott, állam­ellenes közleményei miatt. Most folyamodott e lap szerkesztősége a belügyminiszterhez, hogy vonja vissza a kitiltást. — Tekintettel e lap érdemeire, melyeket a kivándorlás megakadályozása körül szerzett, megadatott az engedély. így tehát szabad az ut újra az „Amerikai Nemzetőr“-nek hazánkba. Melegen ajánljuk e lapot olvasóinknak. — A Balaton-halászszövetkezetnek Boglá­ron legközelebb tartott igazg. ülésében a következő határozatok hozattak: Hogy a tilalmi időszakra vonatkozó szabályrendelet pontosan keresztül vitethessék és kellőkép ellenőriztethessék, az igazgatóság megkeresi az érdekelt járások szolgabiráit az iránt, hogy a Balaton partjához közel eső községekben a tilalmi időszakra vonatkozó szabályrendelete­

Next

/
Oldalképek
Tartalom