Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-02-20 / 9. szám
Kz.ck azon okok, mélyen tisztelt Képviselőház, melyek kötelességünkké tették, hogy a kormányhatalom ily illetéktelen kiterjesztése ellen, a polgári szabadság egyedüli biztosítékát képező bírói függetlenség megvédése szempontjából, Magyarország képviselöházánál keressünk oltalmat, — mély tisztelettel esedezvén, miszerint kimondani méltóztassék. hogy a köztörvényhatóságokról szóló törvény- javaslat5f-ik jj-á ban foglalt intézkedések a bírák és bírósági h iát aln okokra ki nem terjednek. A szfehérvári ügyvédi kamara 188(5. január 24-én tartott rendkívüli üléséből. Hódoló tisztelettel: P á 1 f 1 y K á roly, F i 111 e r B é 1 a, kain. titkár. kain. elnök. r Evnegyedes megyegyfilés. Meghívó. Fennálló szabályrendeleteink alapján hivatalos tisztelettel felkérem a t. törvényhatósági bizottság, az állandó választmány és a m. számonkérő szék tagjait, hogy az 1886. évi márczius hó 1-én és a következő napo- pokon d. e. í) órakor tartandó törvényhatósági bizottsági, — ezt megelőzőleg február hó 27-én d. e. 9 órakor tartandó számonkérő széki, és ugyan február hó 27-én d. u. 3 órakor és február hó 28-án d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1886. évi febr. hó 12-én. Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. Tárgysorozat. 1. A vallás- és közokta' ási m. kir. miniszternek leirata, melylyel a törvényhatóságnak —- a veszprémi óvoda és az iparos iskolák javára megszavazott segélyért köszönetét fejezi ki. 2. A m. kir. belügyminiszternek — a gyámoltak és gondnokoltak pénzértékeinek kezeléséről alkotott szabály- rendeletre vonatkozó — intézménye. 3. A m. kir. belügyminiszternek — a hasznos háziállatok nyilvántartásáról és a pásztorok felett való felügyelet gyakorlásáról alkotott szabályrendeletre vonatkozó — intézvénye. 4. A megyei székház építési költségeinek . fedezésére felveendő törlesztéses kölcsön-ügy. 5. A megyei székház építését vezető bizottságnak a székházépítés állapotára vonatkozó jelentése. (5. Brassó vármegye közönségének uz 1871. XVIII. tcz. 103. §-ának módosítása tárgyában vármegyénkhez intézett átirata. 7. A megyei gazdasági egyesületnek átirata, bogy a megye összes járásai rendszeresített állatorvosokkal láttassanak el. 8. Heves- és Aradmegye közönségének a köztőrvény- liatóságok rendezése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata, s ezzel kapcsolatban a köztörvényhatóságok rendezésének kérdésében javaslattételre felkért válaszmány előterjesztése. 4. Orbán Antal pápai járási faiskola-felügyelőnek ál- lásáróli lemondása, és ezzel kapcsolatban az üresedésbe jött faiskola felügyelői állás betöltése. 10. A devecseri járás szolgabirájának jelentése, Németh József dabronyi rom. katli. tanító nyugdíjazása tárgyában. 11. Alispáni jelentés Várpalota község 1886. évi költségvetési előirányzata tárgyában. 12. Szent-kir.-Szabadja község elöljáróságának kérvénye Szent-kir.-Szabadján évenként tartandó 4 országos vásár engedélyezése iránt. 13. A megyei árva-széknek előterjesztése a gecsei árvaértékek tálgyában. 14. Pápa város polgármesteri hivatalának jelentése a lielypénzszedési díjszabályzatnak módosítása tárgyában. 15. Nagy Károly rostási földbirtokosnak kérvénye, melylyel Rostás pusztát önálló pusztává módosíttatni kéri. 16. Siómaros község képviselőtestületének az Enying- sió-marosi-ut mellett levő fák kivágatására vonatkozó határozata. 17. Hajmáskér, Kádárta, N.-Barnag, Soóly, M.-Barnag, Dégli községeknek 1884. évi,— Noszlop községnek 1880, 1881, 1882. évi, B.-M.-Szombathely községnek 1883. és 1884. évi szegény-alap számadásai. 18. Noszlop községnek 1880. 1881, 1882. évi,-N.-Polány községnek 1883. 1884. évi, — Csősz községnek 1883. évi, — Siófok, Csernye, B.-Ságli községeknek 1884. évi, — B.-M.- Szombathely községnek 1883. 1884. évi, községi házi szászán! adásai. 19. Csesznekközség 1885 évi pótköltségvetési előirányzata. 20. Pápa-Kovácsi, B.-N.-Szombahely, Bozsok, Enying, Hánta, Réde. Esztergái-, Fokszabadi, Siómaros, községeknek 1886 évi költségvetési előirányzatai. VIDÉK. A gráczi magyar-egylet köréből. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) • Gr r á c z, febr. 17. Engedje meg, hogy igen becses lapja számára. — melylyel körünk hírlapjainak számát, ismeretünk gyarapítására oly hazafias készséggel gazdagítani méltóztatott, körünk virágzása s működéséről csak néhány sorból álló tudósítást is küldhessek. A „Gráczi Magyar Olvasó-kör“-nek, — mely több év előtt egyes lelkesebb s vagyonosabb honfi által alapittatott — czélja a Gráczban tartózkodó magyarok közt a barátsági viszony élesztése, társalgás, a hazai irodalom pártolása, a közműveltség terjesztése, édes anyanyelvűnk megőrizése s ennek lehető terjesztése, mely ezélok elérése végett „körünk“ külön helyiséget tart; estélyeket és tudományos felolvasásokat rendez. A politika teljesen kizáratik. A „kör“ alapitó, tiszteletbeli, pártoló, rendes, kül- és foglalkozó tagokból áll. A tiszteletbeli- és pártoló-tagok a választási és meg- választhatási jogot kivéve, a rendes tagok minden jogait élvezik. Miután már körünket a kedves olvasóval pár, előre bocsátott főbb alapvonalaiban megismertetni szerencsém volt. bátor vagyok áttérni a „kör“ tisztikarának újjáalakulására. A „Gráczi Magyar Olvasó-kör“ alapszabályai értelmében, a kör tisztviselői csak egy évi tartamra választatnak s a tisztviselőket az e czélból összehívott közgyűlésen, a választási joggal felruházott tagok választják. Az 1886-ik évben működendő' tisztikar megalakítására a választási közgyűlés f. é. január hó 16-ára hivatott össze s az, titkos szavazás utján a következőkép alakult: Tiszt, elnök: Spelletich Bódog. Elnök: Tárczy Sándor. Alelnök : Szitányi Géza. Titkár : Vörösmarty Mihály. Háznagy : Szigethy Kálmán. H. háznagy : Temesváry István. Könyvtáros: Hász Klímán. Pénztáros: Kiss bajos. Ellenőr: Pollák Antal. Választmányi tagok: Jenkó Gusztáv, Eszter- hay Ferencz, Lóhr Ferencz, Spiller Antal. Most már a tisztviselőkkel is megismerkedve, tekintsünk egy kissé jobban körül s szerezzünk magunknak közelebbi tudomást a kör kifejtett tevékenységéről is és hasonlítsuk össze a múltat a jelennel: Mig a „Gráczi Magyar Olvasó-kör“ kezdetben oly szépen virágzott, addig az utóbbi években csak alig-hogy tengődött s csak szomorú paródiája volt a hajdani fényes olvasókörnek, — Es miért? Mert tagjai folyton kevesbítitek, a haza iránti szeretet s tisztelet folyton alább-alább szállott, s még azoknál is, kik továbbra is az egylet tagjai maradtak, hiányzott az annyira kívánatos és eléggé meg nem becsülhető együttartás s helyébe, ha nem is úgy an az ezzel homlokegyenest ellenkező viszály és súrlódás, de valami mégis lépett: . . . a meglehetős nagyfokú közöny. Hiúban való volt egynéhány lelkesebb s igazabb honfinak, mint szeretett elnök urunknak is, Ns. Tarczy Sándor urnák fel-felhangzó buzdító s lelkesítő szózata, ezek csak zárt fülekre találtak és hatásuk egyenlő lett a sziklára hintett borsóéval. Már- már azon a ponton voltunk, hogy egyletünk fel fog oszlani, midőn ennek egy újabb forrása s támasza érkezett több honszeretet által vezérelt egyetemi hallgató személyében, kik most az egyletbe beiratkozva, a régi tagokkal kezet szorítanak s szívvel - lélekkel oda hatnak, hogy az egylet egykori fényét s közkedveltségnek örvendő hírnevét mielébb visszanyerhesse. — Fáradozásukat máris szép siker koronázá. melyről eléggé tanúskodik f. hó 6-án rendezeti ismerkedési estélyünk. — Ez ismerkedési estély az „Arany paripádhoz czimzett vendéglőben volt rendezve, mblyen vagy 35 honfiú vett részt. A magyaros vacsora elköltése után, melyből a túrós csusza sem hiányzott, a boros palaczkok vették át a főszerepet s meglehetős magas fokra hágott a jókedv. — A szűnni nem akaró élezek, az egymást érő toastok, csak még inkább emelték a kedélyliangulatot. — Hogy mulatságunk teljességéből mi se hiányozzék, még zenészünk is akadt Pásztor István egyleti társunk s jó barátunk személyében, ki, mondhatni, hogy nagy jártassággal kezeli a hegedűnek szivetrázó húrját s általános jókedvünkben „vonószerszám“- nak elnevezett instrumentjával annyi örömkönnyet varázsolt a világot már amúgy is csak rózsaszínben látó szemeinkbe. — De, mint mindennek, ugp valahára a mi mulatságunknak is végződnie kellett; végződött pedig éjfélutáni 2 órakor, midőn a kedélyes társaság szélylyel oszlott, azon kijelentéssel, hogy egymást mielőbb viszontlátni fogjuk. Az egyesülés után helyiségünk folyton tömve a buzgó tagokkal s igy, hiszem is, hogy „körünk“ rövid idő alatt képes lesz visszaállítani előbbi fényét s még a német sógorok előtt is közkedveltségben álló hírnevét. Adja Isten, hogy igy legyen !!!! Honfiúi üdvözlettel stb. VÖRÖSMARTY MIHÁLY, jegyző. Pápa, február 18. (A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.) Adtál Uram esőt, pardon! enyhe időt, de nincs köszönet benne. Ilyeténképen hangzik most a pápaiak panasza. Hát igaz is! Mikor ma-liolnap térdig érő „szószban“ vájhatunk majd, ha valami hideg szellő nem siet segítségünkre. Mert vagyunk mi ám sár dolgában olyan „echt“ magyar város, hogy ebben a tekintetben akár Ázsiával is kiáltjuk a versengt. De azért mégis csak azt mondjuk ám, hogy: A nagy világon e kiről, nincsen számunkra hely! — Következik a mi fényes utczai világításunk, amelynek dicsőítésére olyan talpraesett Miatyánkat fundált ki Abrahám bácsi, hogy indíttatva érzem magamat, azt szór ól-szóra kidrukkolt at ni, amint itt következik: „Bölcs Tanácsunk, aki ott székelsz a városházán, add meg nekünk a mi rendes éjjeli világítás unkát, miként mi is megadjuk a petróleum árát. Gázvilágitás, jöjjön el a te fényes országod a mi városunkba is s világítsd be városatyáinknak fejét, akik aztán nekünk kivilágithassanák |most és mindörökké, Amen! Kelők vagyunk, hogy ebből a közóhajból alig látunk egyhamar valamit, ámbátor nyilván való, hogy elég vastagon jut nekünk az egyptusi sötétségből, kivált holdtölte előtt és után. De hát tűrjük e mizériákat, ameddig kell és lehet, mert : áldjon vagy verjen sors keze, itt élnünk s halnunk kell! — Koszorús költőnk örökuj szózata a nemzethez mély gyökereket vert a pápai izr. hitközség keblében ezelőtt is, de még mélyebbeket mostanában, midőn a nagy nemzeti czélt hátráltató minden akadály eltávolítását tűzte ki nehéz, de magasztos feladatául. Igaz hazafiak azok az orvosok és ügyvédek mind, kik a magyar állameszme realizálása nagy munkájában részt vesznek. Kormány és törvény- hozás eleget tesznek ez irányban, de hajótörést kell szenvedni minden jóakaratnak ott, ahol a társadalom közömbösen nézi a szabadság, egyenlőség és testvériség szent földjén élő nemzetiségek törekvéseit, melyek végelpusztulással fenyegetik drága hazánkat. Derék magyarok a pápai hitközség élén most álló férfiak. Mi nem érjük be magyar tanszékkel, nekünk magyar szószék is kell. Ifjúságunk tősgyökeres magyar, tehát kell, hogy zengzetes anyanyelvűnkön hallja hirdetni isten igéjét. Mert szerény nézetem szerint épen a német nyelven való hitoktatásnak tulajdoníthatja a hazai zsidóság vallásbeli hanyatlását. Hogy is nevelhetnénk vallásos nemzedéket, mikor a népiskola III. esztályába járó zsidó gyerek még csak Mózes első könyvének legelső szakaszait fordítja, töri — németül! Innen van, hogy a népiskolából kinőtt zsidó gyermeknek fogalma sincs a vallásról. Ezen a bajon nemcsak magyar nemzeti, de vallás-erkölcsi szempontból is segíteni kell. Szeretjük hinni, hogy ama díszes küldöttség, mely a pápai hitközség nevében és képviseletében a napokban Tréfort urnái tisztelgett, nem hiába kereste fel a magyar állafneszme legelső bajnokát. Professor Becker, bűvész, városunkba érkezett. Ma kezdé meg előadásait — Thalia templomában. Deficit alig lesz, mert hiszen nem művészet, hanem bűvészetról van szó. Szegény Jakab Lajosoknak kellenének olyan bevételek, akkor aztán nem mutatkoznának 1000 frtos deficitek. E becses lapok múlt számában jelzett VÖrÖS- kereszt-fiókegylet által rendezett bed fényesen sikerült. Világos reggelig mulatott a fiatalság. A szintén akkor jelzett ;,Cheiera Kadiseha“ bankét elmarad. Ezen egylet 200 frtot osztott ki a szegények között. Udvardi .1. Felső-Örs, febr. 18. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A felső-örsi bál, melyet az ifjúság a felső-örsi ref. egyház-templom építési-pénztár javára február hó 13-án a Gindly-féle házban tartott, kitünően sikerült, — melynek sikere leginkább Kaszás Zsig- mond, mint kezdeményezőnek, Kovács Ferencz segédjegyzőnek, Jezerniczky Miklós ur, Bott kisasszonyok, özv. Bagi Petemének köszönhető, kik minden alkalmat felhasználtak, csakhogy a bál jól sikerüljön. De nem is volt ebben hiány, mert étel, ital bővében volt, mely készpénzért adatott el a jótékony czél javára. Harmincakét pár tánczolt reggelig. A megjelent vidékiek közül tek. dr. Réthi Ede veszprémi orvos ur kedves nejével a mulatságot jól alkalmazott barátságos társalgásával nagyban élénkítette, — a nemes szivü adakozók közül leginkább elősegítették a jövedelmet: tek. Köves Péter ur 5 írt, tek. Köves Ede ur 5 írt, dr. Rétki Ede ur 2 frt, tek. Mórocza Dánielné 1 frt, Kerkápoly Tivadar ur 1 frt, Cseh Sándor lelkész ur 3 frt, Ransburg Leopoldina (Veszprém) 3 frt, Breyer Miksa ur 1 frt, Gruzmics Antal rom. kath. segedlelkész ur 3 frt. Egyed Ferencz rom. katli. tanító ur 1 frt stb. Özv. Fischer Ignáczné 1000 drb téglát ajánlott a ref. egyház javára, s igy az összes kiadásokon kívül összes tiszta jövedelem 76 forint 69 kr. maradt a ref. egyház templomépitési pénztár javára, mely másnap az egyház rendelkezésére át is adatott. Azon nemesszivü adakozóknak, kik e nemes czélt adományaikkal elősegítették, a legmélyebb és legőszintébb köszönetüket nyilvánítják A rondezök. ___Grazdaság. Ta valyi borok idei seprőn. Bálátonmellék, jan. 30. Váljon előnyére van-e a tavalyi boroknak, ha azokat az idei uj borok seprőjére töltjük fel ? Az idei termés kitűnő volt, a tavalyi kevésbe elégített ki. Nem lehetne-e az 1 SS4-iki évfolyamot ily módon megjavítani ? Érdekes, gyakorlati s időszerű kérdés. De mielőtt feleletet adnánk reá, más dolog iránt kell tisztába jönnünk. Mindenekelőtt szükséges tudnunk, miből All a seprő s csak azután szólhatunk a feltöltés hatásáról. A seprő vegyi alkatrészeit képezik először a borkő, mely az erjedés folytán kiválik, mivel a fejlődött alkohol és a nagy mennyiségben előálló szénsav következtében a folyadékban oldhatlanná vált; másodszor a sajátképeni seprősejtek, melyek a ezukor bomlását eszközük s végre a bogyó húsának különféle sejtjei s edényei, metyek a sajtolás által szétmorzsoltatva s öszzezuzatva, a mustot zavarossá teszik, úgy, hogy az a sajtóról sohasem folyik le tisztán. Minden, ami ezen anyagok közül kömben oldható, átmegy a borba s mindaz, ami bldhatlan, visszamarad a seprőben. A seprőben levő borkő a bor védelme alatt nem bomlik fel. Másként állna a dolog, ha a seprő borréteg nélkül maradna fekve, mert ez esetben rövid illő alatt bomlásnak indulna a borkő is. De ezen esetről eltekinthetünk. E szerint tehát a fiatal bor borkő által telitett oldatnak tekinthető s mint ilyen, több borkövet már nem vesz föl; de különben is, a borkőtartalom gyarapítása semmiféle borra nézve sem bírna előnynyel, mivel az rövidebb vagy hosszabb idő alatt úgy is kiválik ismét a borból. E szerint tehát csak a tulajdonképeni seprősejtek jöhetnek tekintetbe. Az uj bor seprősejtjei világos szinüek s tetemes meny- nyiségü oenantaethert tartalmaznak. Ez ama illatos alkatrésze a bornak, mely tudvalevőleg a seprő párlása következtében mint mel- lékterméuy nyeretik a pálinkafőzésnél. Még nincs teljes biztossággal megállapítva, hogy az oenautaether csak a seprősejtek elhalása után képződik-e, vagy pedig a seprő azért tartalmaz-e annyi oenantaethert, mivel leülepedése alkalmával azt mechanikailag visszatartja és a fenékre ragadja. Mind a két feltevést különböző okokkal lehet támogatnunk. Tény, hogy csakis a borseprő tartalmaz oaenantaethert; sör-, mézvagy gyümölcsseprő egy egészen más kozmaolajat tartalmaznak. A fiatal borseprőben foglalt oenautaether tehát a seprőnek más borral való feltöltése után részben átmegy a feltöltött borba s bizonyos izváltozásiiak lesz előidézője, mely a régibb egy éves bornak többé-kevésbbé uj bornak jellegét adja meg. Azonban a seprő még más anyagokat is, nevezetesen légenytartalmu testeket tartalmaz, melyek nehezen oldhatók ugyan, de régibb bor fel töltése alkalmával, egy részük mégis feloldódhatik. Ezen légenytartalmu testek oldata azonban láncé előnyére a bornak, mert szülő oka lehet annak, hogy a lefejtésnél a bor zavarossá lesz és hogy ülepe- déket képez, ha más borokkal házasittatik, vagy nagvobbfoku hőmórséknek lesz- kitéve. Végre még azon anyagokat is tekintetbe kell vennünk, melyek a bogyó húsától származnak, mint például föld, piszok stb. Ezeknek hatása a föltöltött régi borra igen csekély, mert minden, ami oldható volt bennök, már az uj borba ment át. De a seprő más módon is hathat a reá töltött borra, amennyiben a seprő bizonyos, a borban oldott anyagokat is szokott magával ragadni. Ismeretes dolog például, hogy nagyon sötét vörös borokat sokkal világosabbá tehetünk, ha fehér bor seprűjével keverjük. A seprősejtek ugyanis a festanyag egy részét magukkal ragadják. Épen igy tudjuk, hogy a levegőn barnuló, vagy megtört borok az által szabadíthatok meg ezen megbámuló, élenyülésre hajlandó anyagtól, ha fiatal seprővel keverjük össze. Tehát ezen esetben is úgy látszik, a seprő vette fel magába ama bizonyos anyagot. Hasonló módon szabadíthatjuk meg a nagyon bő csersav tartalommal bíró borokat a csersav egy részétől. Ha már most az eddig mondottakat egybe foglaljuk, azon tanulságot nyerjük: Uj bornak seprűjére töltött egy éves silányabb bor ismét uj bornak jellegét kapja, azaz megzavarodik, uj bor izét nyeri és ismét bizonyos idő szükséges arra, hogy azon anyagoktól megszabaduljon, melyeket az uj seprőből vett fel. Iz tekintetében nem lesz olyan az eredmény, amelyért érdemes volna, hogy egy már megtisztult bort ismét uj borrá változtassunk át. igaz ugyan, hogy a praktikus bortermelők közt általánosan elterjedt nézet az, hogy a seprő mintegy a bornak anyja, mert benn- foglaltatnak az izanyagok; azonban minden, ami a seprőbe csapódik le, rövid idő múlva, habár egy része fel is oldódik, ismét* oldhat- lan alakba megy át s a vele kezelt bor olyan marad, minő azelőtt volt. Ha valaki a kísérletet mégis megakarja tenni, ez esetben elégséges a bort háromnégy hétig a seprőn hagyni, és a seprőt, hetenként egyszer vagy kétszer felkavarni. A seprő többnyire jól leülepedik; a bor pedig, mint uj bor további kezelés alá vehető. W. IRODALOM. Liedl Ferencz hegedűművész s városunk szülöttének egy rendkívül díszesen kiállított müve jelent meg .Belgrádi Induló“ czimmel s Milán szerb királynak van ajánlva. Az induló impozáns hatású s zenei körökben nagy sikert biztositnak neki. Milán király maga örömmel fogadta a müvet, mely már közkedveltsége egész Szerbiában. Megrendelhető minden könyvkereskedésben. Ára 60 kr. Melegen ajánljuk a zenekedvelők figyelmébe ! * Táborszky és Parsch zenemű-kereskedésében megjelent: Pálinay Ilkának ajánlva: „Megcsalom, ha neje leszek.“ Románcz, énekhangra zongorakisérettel szerzé Konti József. Ára 1 frt. * Rózsavölgyi és társa zenemű-kereskedésében megjelentek: A „Tunikás leányok“ — Konti József eredeti népszínművének összes kedvelt dalai, énekhangra, zongorakisérettel. Ára 1 frt 50 kr. — Továbbá: Horny Ede zeneszerzeményei: „Quecksilber“, gyorspolka, ára 60 kr.; „Alpenrose“, mazur-polka, ára 60 kr. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, febr. 20. — A jezsuita-rend legújabban magyar no- viciusai közé Esterházy Jenő grófot fogadta be; a gróf a veszprémi főispánnak testvére. Veisz Pál honvéd-főhadnagy f. hó 19-én, állítólag elmebetegség folytán, testvére által elszállittatott. Igen derék és művelt tiszt volt. A részvét iránta általános. — Az iparoskor bálja múlt szombaton kitünően sikerült s reggeli 6 óráig tartott. Fesztelen jókedv volt az uralkodó hangulat s a társaság kedélyes estét élvezett ott. A megjelent hölgyek közül láttuk ott a következőket: Bauer Károlyné, Balogh Károlyné, Csébi Fereuczné, Glscheidt Istvánná, Huszár Jáuosné, Keresztes Józsefné, Kreutzer Fe- renezné, Kovács Imréné, Kubav Hubertné, Müller Mátyásné, Pfeiffer Miklósné, Szalay Zsófia, Vagner Jánosné, Vizner Jánosné, Nagy Sándorné, Boor Lajosné, Csornai Imréné, Fata Ferenczné, Gaál Jánosné, Kanczler Lajosné, Kovács Jánosné, Szabó Józsefné, Vágner Frigyesné, Eszterhay Ignáczné, Fehér Sándorné, Götzenberg Alajosné, Kovács Ká rolyné, Kovács Ferenczné, Liptay Jánosné, Szilágyi Mihályné, Szabó Istvánná. Bauer Lina. Banthauer Juliska, Csák Mariska, Csébi Róza, Csornai Mariska, Fehér Lina, Gelencsér
