Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-12-25 / 53. szám

Az egylet kebelében pzőkör“ egyes tagjai főt. BaKer svendi tanár ur vezetése alatt adnak elő, úgymint „A? őrült“ vár és a gunyhó“ Báró Eötvös ara gyár ifjakhoz“ Petőf Saudor- íre hívás“ Aranv Jánostól. A Sándor vezetése alatt 4—5 bemutatni. „Lágya* cseng az i „Jegenyefa tetejében,“ „Nézz embe,“ „A viharba»,“ „Szózat.“ törekvő ifjúság előadását a hnébe. syek karácsonya Gróf Eszter­jispán 8 öl tusk#fát ajándéko- fiók veres-keTeszt egyletnek i kiosztás végett, mit az egy- ri ünnepekre fog szokott módon egylet elnöksége köszönő leve­ti 'tánhoz. 'csonyi ünnepe. Amint jeleztük, Babay Ka- 'rtésznő csütörtök ’’vei a szavala- amely min- Mzonvité­T7 ker­gét. k ■ . SÍK , hogy ghozta a t hallani a. szavalatait. A,. >k kiosztása kö\ alkalmunk n ^munkákat is. '-«iá felkérte < -V napján Zi ty 'tékon, Jiogy Kapta. gények j re való kiosztani az ebédhez pra elfelej- nyomoiL. Áldja meg 'el! Folyó hó 28-án, ’ as Zsigmond valamint 'ztott ki ’sonyi iy és a kére*) al felhívást in. főjéhez, hogy szén különbség nélkül , os sony eiket » cselédeknek sem maradt el nyi jutalmuk, mert a rendőr- al az idén is egy bizonyos van cselédet jutalmazott meg, g szolgáltak egyes helyeken 'edvelői előadás. Múlt vasárnap a „Korona“ ri-en műkedvelői előadást tartott a vesz- 1 tűzoltó-egylet műkedvelő társulata, Apth Ede ne'pszinműve, a „Falu Az előadásról csak dicsérettel rert a szereplők ugyancsak magú- . hetesen, a mennyit műked­velőktől, a kik masoíjUo.c lépnek a deszkákra, meg lehet kívánni. Nem számítva ezek közé Ivőmives Imrét, a ki ismert alakításával adta Gonosz Pista baktel' szerepét, úgyszintén Kőmivesné B. Júliát, a ki ugyancsak beleélte magát Finum Rózsi szere­pébe. A mi a többi szerepeket illeti, azokra nézve a következőket jegyezzük meg: Mészáros Károly (Feledi Gáspár) szerepében, leszámítva, hogy olykor­olykor ugyancsak a súgóra szorult, megállta helyét. A kis Deutsch 'Czeza Boriska szerepében megmutatta, hogy van tehetsége, de e szerepet későbbre hagy­hatta volna, most igen komikussá vált, de ezt csak a szereposztó hibájának tudjuk be. Ripka Mariska is jó volt. Horváth Gyula jó Göndör Sándor volt, kár, bogy utolja felé kissé elrekedt. A czigány jele­net a túlságba csapott át. Még a karzat is meg- sokalta. Zsiskó Matild (Csapéné) csinosan alakított. Ennyit általában, most pedig még csak annyit mon­dunk, hogy máskor a szereposztásra jobban ügyel­jenek. — A balatoni halász-szövetkezet, mint la­punkban jeleztük, ez évi közgyűlését decz. hó 18-án Keszthelyen tartá meg. Az elnök, Széchenyi Imre gróf lelkes szavakkal nyitá meg az ülést s röviden vázolta az eredmé­nyeket, melyeket a szövetkezet elért. Ezután az igazgatóság részéről Nedeezky Jenő igaz­gató tett jelentést a szövetkezeti igazgató­ság működéséről, melynek kapcsán előter­jesztő az 1 SS 7-iki költségtervet, melyben ben 1700 írt kiadással szemben 1750 frt bevétel áll. Indítvány tétetett a rabló-halá­szat meggátlása, a Balatonból a hínár kipusz- titása stb. ér 4gl vében. Az értekezleten Vad- nay Andor orsz. képviselő, Puteányi Géza báró, Csigó Pál, Czigány Károly, Hauer Géza, Gödé Lajos, Trsztyánszky Lajos, Saáry Vincze, Soós Mihály, Börvizy József s több mások voltak jelen. — Megszökött. Deutsch Kálmán, ki betörés megkísérlésével van vádolva, midőn észre­vette, hogy elfogatása iránt intézkedések tétettek a rendőrkapitányi hivatal részéről, hirtelen megugrott a város területéről. — Második gőzhajó a Balatonon, a Balato­non létesítendő második gőzhajó ügyében szombaton, e hó 18-án volt a Balaton-egylet rendkívüli közgyűlése Keszthelyen. A köz­gyűlésen, mint lapunknak Írják, az egylet tagjai szép számmal jelentek meg, a környék­beli birtokosság érdeklődése talán nagyobb lett volna, ha a pannonhalmi bizottsági ülés sürgősnek kimondott indítványa nem köve- . telte volna, hogy arra a napra hivassák ösz- ■ sze a közgyűlés, melyen a balatoni halászati szövetkezet tartotta közgyűlését. Az ülésen dr. Fenyvessy Ferencz egyleti aleluök elnö­költ. A pannonhalmi bizottsági ülés indítvá­nyait dr. Sziklay János egyleti titkár ter­jesztő elő, ajánlván annak elfogadását, mire élénk vita keletkezett, de csak a részletekre nézve, mért általánosságban az indítványo­kat egyhangúlag elfogadták, az összes fel­szólalók át lévén hatva a gőzhajó létesíté­sének szükséges voltától. A kérdéshez szól­tak Vadnay Andor, gr. Széchenyi Imre, Ker- kápoly Károly, dr. Puteáni Géza, Czigány Károly, Csigó Pál s különösen Kerkapolyi Károly meggyőző beszédje, melyben a hajó jövőjének biztosságát részletesen kifejtette s megteremtését lehetőnek bizonyította, volt nagy hatással a gyűlésre, mely ldmondá a hajó létesítésének szükségességét, sürgőssé­gét, továbbá, hogy azt 300 drb 200 frtos részjegy kibocsátásán alapuló közkereseti társaság hozza létre, a megyék pedig meg­kerestessenek, hogy a kiszemelendő kiálló­helyek elkészítését, a hozzájuk vezető utak jó karban tartását eszközöljék; mert a leg­több teendő kiállók megépítése, melyek nélkül a hajó létesítésére nem gondolhatni, előkészítő munkálatokkal Vaszary Kolos .pát elnöklete alatt a már előbb kiküldött jizottság bizatott meg, hozzá választván még a közgyűlés a három parti megye főispán­jait és alispánjait. Ezután a közgyűlés még táviratilag üdvözölte Vaszary Kolos főapátot, ki. gyöngélkedése miatt nem utazhatott le Keszthelyre. —• Az ünnepek és a postatakarékpénztár. A karácsonyi és újévi ünnepek közeledtével, a kir. közvetítő hivatalokra nézve jól felhasz­nálható alkalom kínálkozik arra, bőgj'’ hatás­körükön belül a kir. postatakarékpénztár érdekében buzditólag hassanak a közönségre. Igyekezzenek nevezetesen meggyőzni a nagy közönséget arról, mennyire ajánlatos volna, ha a szokásos ajándékokat postatakarékpénz- tári betétkönyvecskék, illetőleg takaréklapok alakjában szerezné be, mint a melyek az ajándék becse mellett azon előnnyel is bír­nak, hogy állandó értéket képviselnek és a takarékossági hajlam föléljresztésével és foko­zásával a nemzeti közvagyonosodás emelése mellett magának az egyéni létnek is bizto­sabb alapot kölcsönözni vannak hivatva. E felfogás általánosítása és meggyökereztetése, ha az megfelelő eszközökkel történik, bizonyára a legszebb sikert fogná maga után vonni, miért is a kir. közvetítő hivatalok*-• emzet- gazdasági és hazafias szempontból ^egyaránt üdvös tevékenységet fejtenének ki, ha a kínálkozó alkalmat megragadva, a gondjaikra bízott uj intézmény felvirágoztatásához a jelzett irányban is a maguk részéről hozzá­járulni igyekeznének. — Az élelmes borbély. A napokban két falusi polgárember lép be az Sch. & Z. c-zég borbély üzletébe. A ezég egyik tagja elámulva tekint feléjük, mivelhogy a két jövevénynek pompás, övig érő, fekete szakálla volt, akár valami jámbor muzulmánnak. Sch-t, a furfan­gos kis borbélyt e hatalmas szakállerdő láttára megszállta a keleti hangulat. Az egyik atyafi előadja, hogy ők tulajdonképen a szakállukat lenyiratni jöttek ide, mivelhogy odahaza .... az asszony meg a papucs .... meg, hogy naponkint meg-m eg rángatják né­hányszor . . . Elég az hozzá, hogy le kellene most vágni, még pediglen masinával . . . már tudni illik, ha nem kerülne valami sokba . . A borbély elámulva tekintett az atyafiakra, majd pedig elővett a sarokból egy ócska Z o 11 s t o c k-ot, s azzal mérni kezdé a két polgárember szakállát. Vala pedig a bosszúság az egyik részen 51, a másikon 47 centimeter. „Tudják mit! szólt Sch. ur kenet- teljesen. Ezt a hosszabbat levágom 1 frt 60 krért, a rövidebbet 1 frt és 40 krért.“ A két jövevény1- összenézett s aztán megszó­lalt: „No hát nyírja le az Ur!“ S a borbély lenyirá, a hogy megrendelők, s azután csebre dugá vala az 1 frt 60 és 1 frt 40 krokat, a szakállt pedig emlékül elzáratá fiókjába. S a két kopasz mosoljrogva került baza a faluba; s dicsekedve emlegetekfűnek-fának, hogy ily boss zu szakáll levága- i t á s a olyan olcsón megeshetett. — Az első megfagyott. Szerdán egy szegény falusi ember faágakat adott el a városban, s a kapott pénzből éhségét csillapítva hazafelé ballagott az esti órákban. Egy kis pálinka- ivás folytán elálmosodott és elaludt. Mire a kocsijába fogott rossz gebe megállt és a kocsin levő gazda megdermedt. Behozták a városba és gyors orvosi gyógykezelés alá vették: minek következtében életre hozták a szerencsétlen embert, aki azután kifakadt jótevője ellen, hogy miért hozta vissza a boldog másvilágból ruságba. ebbe a megunt nyomo­Közgazdaság. Nincs többé íilokszera. Egy kiváló mezei gazdánktól következő levelet kaptuk: A „Somogyiban olvastam, hogy W. T. moóri szőllő-birtokos a filoxera ellen ajánlja a szőllő-törkölyt, melyet 10 centimeter vastagságban a szőllőtőke gyöke­rei fölé helyezve ennek ernyedéséből kifej­lődő szénsav megölné a filoxerát. Osztom Somogynak azon nézetét, ha meg is volna az orvosság, de hol a patika, ahol az meg­rendelhető lenne? És hogy egy birtokos akinek 4—5 holdnyi szőllőtermése után van 38—40 akó törkölye, hol szerezné meg a kellő mennyiségű orvosságot az egész szőllő- birtok részére. De továbbá nagyon kétséges is az, hogy 10 centimeter vastagságban el­hintett törköly erjedésbe menjen, de ha az megtörténne is, annyi szénsavat fejtsen ki, mely elegendő lenne a kártékony rovarnak megsemmisítésére. Ha tehát mit W. T. moóri szöllőbirtokos állít jó, csak az ernyedés által kifejlett szénsav elegendő pusztuló szől- lőnek megmentésére, úgy én annal sokkal olcsóbb és könnyebben megszerezhető szert ajánlok; a próba nem sokba kerül és meg­lenne fejve az a probléma, melyet idáig már sok szakértő foglalkozott és megérne a Fran- czia ország által kitűzött 300.000 frankot. Ez az olcsó szer pedig minden földmivelő gazdánál föltalálható. Ez nem egyébb mint a közönséges búza poiyva. Az eljárás követ­kező lenne: A szöllósorokat mind a két oldalon mélyen ki kell kapálni, nem 10 cen­timeter, hanem jó vastagon búza polyvával szorosan meggázolva beteríteni, azt azután szépen földdel betakarni. A vastag" rétegben alkalmazott búza poiyva fölmelegszik, erje­désbe jön, kifejlik a szükséges szénsav, mely W. T. állítása szerint megölné a filoxerát. Én már több éve használom. Mert ez rész­ben egyszersmind trágya és kettős eredmény lenne az által elérve ha a filoxera pusztítá­sainak gátot vetne. Nem azért írom, hogy valakire reá akarnám erőszakolni nézetemet, s talán nálamnál tapasztaltabb gazdának akarnék tanácsot osztani. De a fönt irt fran- czia jutalmon kívül nagyobb megelégedésem­nek szolgálna az, ha közleményem által és annak következtében tett próbák a sikeres eredményre vezetnének. Hová teszem még ehez azt is, hogy a budapesti kísérleti állo­máson tett próbák után megjelent értesítés­ben téves az a felfogás, hogy a szénsav fej­lesztés a törkölylyel azért nem vezet czélra. mert a szellőtökén a szénsav csak azon lilo- xerákat ölte el, melyek a töke gyökerein magasabban voltak, mert a szénsav nehezebb levegőnél az nem felfelé hanem lefelé szállt, s igv bizonyos, hogy azon eredmény, misze­rint a kísérleteknél a szőllőtő alsógyökerein életben maradtak a rovarok nem másért történt, hanem azért, mert a 1 0 centiméternyi törköly nem fejlesztette ki a kellő menyi- ségü szénsavat. Ezért ajánlatosabb' a kísér­letre a buzapolyva, mivel bővebben lehet bánni. Közönség* köréből. Pápa. decz. 21. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.) E becses lapok 52. számában közölt és a helybeli izr. iskolában folyó hó 11-én rendezett műkedvelői előadásra vonatkozó bírálatot kiegészítvén, kötelessé­gemnek tartom az igazság kedvéért kijelenteni, miszerint Spatz Janka k. a. egy próbaelőadáson a jelenvolt bíráló és szakértő vendégeket olyannyira kielégítette, hogy tőle az előadás fősikerét vártuk. Hogy azonban kitűnő művészi játéka nem emelkedett teljesen érvényre, csak annak tulajdonható, hogy az előadás estéjén makacs orrvérzés háborgatta. Dicséretre még Boross Kálmán ur szereplése, ki nagy hatással szavalván, több ízben a közönség tapsait joggal kiérdemelte. Melylyel maradok tek. szerkesztő urnák stb. Spitzer Mór, iskola-gondnok. Előnyős kereset! Minden rangú állandó személyek, kik a törvény által megengedett állam- és magán-sorsjegyek részletfizetés mel­letti eladásával (az 1883. évi XXXI. törv ez. szerint) foglalkozni óhajtanak, igen elő­nyös feltételek mellett mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom esetében töke és koczkázta- tás (risico) nélkül havonta 100 egész 300 frt. könnyen kereshető. Ajánlatok a jelen foglal­kozás megnevezésével intézendők a fővárosi váltóüzlet-társaság Adler és társához Buda­pesten. Felelős szerkesztő •. KOMPOLTHY TIVADAR. AELADASI HIRDETMÉNY.« Közliirré tétetik, miszerint a veszprémi megyei székházépítésnél e használatban levő összes ál Ivá nyfa-mennriség fenyőszálfák, duezok. gerendák, paliók stb., a vállalat részéröl jutányos áron eladatik. Az anyag az épités lielyszinén megtekinthető és az árak a főmunka vezetőn él megtudhatok. Veszprémben, 1886. év deczember hő 8-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom