Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-01-30 / 6. szám

Jóváhagyatott s egyszersmind Veszprémmegye összes községeire, valamint Veszprém s Páj)a rendezett tanácsú városokra kötelezőnek mondatott ki Veszprémmegye törvényhatósági bizottságának 1885. évi deczember hó 7-én és folytatva tartott megye- bizottsági rendes közgyi'désében.

_______________

ÚJ

DONSÁGOK.

Veszprém, jan. 30.

— Tiszteletbeli tagokul a polgári kör legutóbbi közgyűlésén \ éghely Dezső indítványára megválasztattak: gróf Esterházy Móricz, méltgos dr. Laky Kristóf, Eötvös Károly, dr. Fenyvessy Ferencz, dr. Bezerédj Viktor és Láng Lajos.

— Étsy László, kir. tanácsos, fürdőigazgató ur, mint örömmel jelezhetjük, már, mondhatni — teljesen felépült betegségéből. Ismét életvidor s vidám, mint mindig. Legyen is olyan, még hosszú időn át!

— Közigazgatási bizottsági ülés tartatik

február hó 1-én megyeházunkon.

— Iparliatósági döntvény. A földművelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium mint harmadfokú iparhatóság egy előfordult esetben az alsóbb fokú iparhatóságok határozatainak megváltoztatásával kimondotta, hogy a vegyes kereskedők és szatócsok jogosítva vannak kenyeret sütni és azt elárusítani, mivel a kenyérsütés mint házi iparűzéséhez iparengedély nem szükséges.

— Fontos elvi jelentőségű határozatot hozott a budapesti kir. Ítélő tábla teljes ülése. Egy fölmerült eset alkalmából ugyanis kimondotta, hogy, ha többek közös tulajdonát képező ingatlan valamennyi tulajdonostárs egyetemleges kötelezettsége alapján a magyar földhitelintézet követelése fejében jelzálogul szolgál, oly későbbi jelzálogos hitelező kérelmére, ki csak az egyik tulajdonostárs jutalékára nyert végrehajtási jogot, az árverés e jutalékra a földhitelintézet beleegyezése nélkül n e m rendelhető el.

— Tisztujitás a „Polgári társaskör-ben. Megválasztattak e hó 24-én: elnökké: Vágii ely Dezső, alelnök: Kothauser Mór, főjegyző : dr. R é t h i Ede, aljegyző : Hősen thal Sándor, pénztárnok: Rothauser Miksa, köny vtárnok: Steiner Arnold, háznagy: Rosenthal Nándor és 18 választmányi tag.

— Városházügyünk fellebbezés folytán most kerül a megye elé. Az ez ügyben tartott városi közgyűlésen tett két indítvány ez volt: dr. Halassy indítványozta, adassák egy évi terminus a bérlőnek évi 2400 írtért a mostani 1700 helyett s űzesse az az adót. Így elég tétetnék a méltányosságnak s Hunkár ur akaratának is. A másik indítvány tudvalevőleg 7* évi felmondás volt, mely el is fogadtatott.

— A SÓház külső falait is bontják már s az alapásás az uj megyeházra már kezdetét vette.

— Szabály-rendeletek. Senkise aggódjon ebben a városban. Lesz most annyi szabály- rendelet, hogy egyetlen polgár sem lesz biztos arról, miszerint kihágásba nem keveredik, mert a legcsekélyebb férelépést vagy az iparhatóság, vagy a rendőrkapitány bünteti ezentúl. Azonban ezt magunk kívántuk és csináltuk. Hát respektáljuk.

— Az árviz ellen, mely a netán hirtelen bekövetkezhető hóolvadásból származhatna, a folyóparti lakosok és molnárok megmentése czéljából az egész vármegye területén a rendőrhatóságok eréljesen intézkednek. Minden eszközt megragadnak, mely a vész elhárítására czélszerünek mutatkozik. Erélyűk mindnyájunk elismerését invonválja.

— Falusi levélhordók. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium elhatározta a falusi levélhordók intézményének behozatalát, hogy ez által a postahivataloktól távolabb fekvő vidék közönsége is részesüljön a posta-intézmény által nyújtott előnyökben. A falusi levélhordók illetményei a következők : Közönséges vagy ajánlott levélért 1 kr., hírlapért 7* kr., postautalvány vagy utánvételi összegért 5 kr., pénzes levélért 5 kr., szállítmányért 17* kg-ig 6 kr., minden további fél kg után 1 krral több, értesitvényért 2 kr. Tartozik minden község egy levél-szekrényt tartani és egy helyiséget a levélhordó rendelkezésére bocsájtani.

— Uj üzlet. A Béig Dávid-féle üzletet a jó hírben álló Schwarz Ignácz kereskedő vette át, és az üzlet berendezését már meg is kezdette.

— A veszprémi „Polgári Társaskör“ 23-iki theaestélye minden tekintetben kitünően sikerült. A csárdásnak sem eleje sem vége nem volt és ugyancsak kijutott Jancsinak, hogy eleget tudjon tenni azon kérő tekinteteknek, melyeket nem csak az urak, de a menyecskék és leányok is feléje dobtak. A kedélyes mulatságnak reggeli 4 óra vetett véget, mikor is a tánczosnék, a mamák és férjeik mérges tekinteteinek engedve, ott hagyták a táncztermet azon szép reményben, hogy nem sokára ismét fognak ott találkozhatni. — A jelenvolt ritka szép hölgykoszoru a következő volt: Véghely Dezsőné, Terelmes Lajosné,

Barcza Kálmánná, dr. Réthi Edéne, Tuszkau , Valdemárné, dr. Spitzer Mórné, Rothauser Miksáné, Yeisz Isidorné, Veisz Mórné, Lichter Józsefné, Lövy Jakabné, Steiner Jónásné, Kolln Lajosné, Kolin Ferenczné, Hofmann Sámuelné, Bánóczi Mórné, Kayser Lajosné, Fischer Miksáné, Schönfeldné, Kolin és Krausz asszonyok, továbbá Terelmes Mariska, Imrék nőverek, Kayser Hortensia és Olga, Fischer Róza, Rothauser Irén, Krausz Ilka, Schönfeld Mariska és Kolin Laura. — Legtöbb sikkel és ízléssel a kis Réthi doktorné rendelkezett, kinek kitűnő kedve — no de hallgassunk, mert sok féltékeny ember van a világon.

— Almádi javára az 5-ös bizottság a télen is rendez közvacsorát a nemzeti kaszinó termeiben, melyet a kaszinó e czélra szívesen átenged. A határnapot jelezni fogjuk.

— Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: özv. Stern Antalné szül. Goldner Borbála mint édes anya, — valamint Stern Emil és Stern Irma mint édes testvérek, ugyszinte Rozenberg Mihály mint sógor és Rozenberg Ida mint unokahug, a maguk és az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik a forrón szertett legjobb fiú, testvér, sógor, nagybátya és rokonnak Stern Vilmos urnák a „Betét kölcsönközvetitő-egylet“

Il-od könyvvivőjének hosszas szenvedés után élte 28-ik évében, f. évi január hó 25-én délelőtt 7*11 órakor történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült tetemei f. hó 27-én délután 8 órakor fognak a veszprémi izr. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Veszprém, 1886. évi január hó 25-én. Áldás és béke lengjen porai felett!

Farkas-vendégeinkről hja egyik helyi tudósítónk: Nagy rettegésbe ejtette a csatár- utczai lakosságot a napokban két ordasnak megjelenése. A bátrabb férfiak az ebek szörnyű üvöltésére vasvillát ragadtak és az ólak körül ólálkodó fene vadakra törtek. Azok aztán megriadva, el is czammogtak erre, Márkó irányában.

— Jó vadas hely. A ki sok foglyot vad- ludat és réczét akar látni a város határában, az menjen ki Veledits Mihály ur malma tájára. Ott falkaszámra látja most az említett vad szárnyasokat tanyázni.

— Időjárásunk enyhébb lett. A jég és hó olvadóban. Locs-pocs mindenfelé. A szánka regimeje véget ért. Most majd a vizözön örömei jönnek.

— Loyalis, szép dolog, miről mai lapunk

„Közönség köréből“ rovata szól. Itt csak azt említjük, hogy e társaság helyi képviselője Rothauser Mór ur. A társaság e szép tette nagy elismerést érdemel.

— Uj mű jelenik meg legközelebb „Petőfi- könyvnyomdánkban“. Czigány Károly iró böl- cselmi műve ez, „Léleknaplója“ czimmel, melyhez Jókai irt előszót. A terjedelmes műre még visszatérünk.

— A Balaton mentén már nincs semmi hó. A jégen a közlekedés megszűnt.

— Báli meghívók. Minden személyválogatás nélkül — tehát nem zártkörű mulatságra — invitálják a város polgárait a polétás urak. Visznek mindegyiknek egy meghívót „adóbevallásra“. Erre azután ráírhatja az illető a tánczrendet, csakhogy a kalamajkát kell nekik arra tánczolni, azt pedig a prés emberei húzzák drága pénzért. Fai-sang van ! Upre púpos — mulass !

— Halálozások Veszprémben január hó

22-—29-éig : Nvikovits Károly, 28 éves, tüdősorvadás. — Umrein Terézia, 17 éves, szervi szívbaj. — Herczeg Istvánná, 55 éves, tüdősorvadás. — özv. Lipták Jánosné, 53 éves, gutaütés. — Brenner Antal, 73 éves, vég- elgyengülés. — özv. Fejes Jánosné, 85 éves, végelgyengülés. — Stern Vilmos, 28 éves, gyomorfekély. — Rothauser Ignácz, 52 éves, szervi szívbaj. — Szőllősi Erzsébet, 3 hó, bélhurut. Dr. Fischer.

— Tolvajok. Politzer Aron buzapiaczi boltjába valami bitang sihederek behatoltak és kóser füstölt sonkát, virslit, liqueurt, czuk- rot, kávét és egyebet elloptak. A tolvaj suhanczokból már egy pár jó firma bent van a hűvösön. A lopott tárgyakból egy szegény sorsú vizhordóné már elárusított egy csomót; azt is elcsípték. Hát nagy bizony a szegénység. De sok is ám a tolvaj. Különösen télen!

— A hŐS Svábok. Hétfőn délután a Verner fogadó előtti téren úgy összeveszett egy falka fajszi s egy másik falka vöröstói sváb, hogy perez múlva agybafőbe verve henteregtek a lovak lábai alatt. Hát bizony hős a svábbogár is -—- kivált ha tökrészeg.

— A Károly-napot Balatonfűreden fényesen ülték meg szerdán este Chepely Károly ügyvéd s birtokos ur házánál. Közel s távolról egybegyült ott a vidék intelligentiája, közel 100-an s három teremben mulattak, Lendvay kifogástalan intonatiója mellett, kora hajnalig. A fényes lakoma felköszöntőit hírlapunk szerkesztője nyitotta meg, poharát a közszeretetben álló Chepely-családra, a magyar gentryre s ennek méltó tagjára, a házi gazdára ürítvén. Majd Mórocza K. járásbiró mondott emelkedett hangú, lelkesült szép beszédet

s aztán vége-hossza nem volt a szellemesnél szellemesb toasztoknak. A régi jóidőre emlékeztető eme kedves vigalom bízvást soká marad minden jelenvolt vendég legjobb emlékében !

— A márkói korcsolya-egylet. Tudvalevőleg Márkon a hölgykoszoru korcsolya-egyletet alapított. A sport kitünően succedál ott. Az egylet bált is rendez február 21-én, hova városunkból is számosán kirándulnak.

— A szent-antalfai országos vásár február hó 3-án fog megtartatni.

— Megégett. Zab János gombás-pusztai lakos f. hó 24-én reggel, mint aféle napszámos dolgozni ment a vasútra s ott dolgozott egész estig. Este midőn hazatért, feleségét az ágyban fekve a legnagyobb kínok közt, megégett testtel, haldokolva találta. Mint a szomszédok állítják, az eset úgy történt, hogy midőn az asszony be akart fűteni, nyavala- törés vett rajta erőt s a kezében volt égő szalmacsutakkal ezen önkívületi állapotban a test legnagyobb részét elégette úgy annyira, hogy ezen égések következtében még az este 10 órakor meghalt.

— Körjegyző-választás. F. hó 18-án bucsu- szent-lászlói körjegyzőnek 12 szótöbbséggel Szekér János szt.-gothárdi lakos körjegyző választatott meg.

— Halálra itta magát a vörösberényi kanász a múlt napokban. Ugyanis a két pásztor átrándult Felső-Őrsre mulatni, honnan mindketten keményen megborosodva hazafelé indultak. Az utón az egyik pásztor nagyon elgyengülvén, az útban lefeküdt; a másik pedig visszament Felső-Őrsre. — Másnap a lefeküdt kanászt halva találták.

— Mi ez? Pápai tudósítóink egybehangzóan azt a hihetetlen hirt közlik velünk, hogy az ottani orthodox zsidóknak, kiknek üzelmeit előző lapunk két czikkében lelepleztük, sikerült volna rábírni Fenyvessy Ferencz urat, hogy az az ő törvénytelen s minden tisztességet s hazafiasságot lábbal tipró eljárásukat a közigazgatási bizottság előtt, mely február 1-jén fog e hunezfutságos ügygyei foglalkozni, védelmezze. Reprodukáljuk egyszerűen e jelentést s hisszük, hogy Fenyvessy ur fényes czáfolatát adandja e hihetetlen ráfogásnak.

— Keresztény-zsidó barátkozás. Arácsról jelentik nekünk, hogy a napokban onnan egy keresztény legény egy zsidó leánynyal megszökött — hogy a szülék ellenére boldogok legyenek. Hát legyenek!

— Lakzi, menyasszony nélkül. Zánkán történt kedden, hogy egy odavaló legény elment a násznéppel 13 kocsin a szomszédos Moroszlóra a menyasszonyért. Ott azonban a menyasszony apja kijelenti, hogy nem adja ki a leányt, mert csak csütörtökre Ígérte oda. Kérés, sirás hasztalan volt. A násznép ismét felpakkolt a 13 kocsira s mentek hosszú orral vissza Zánkára, menyasszony nélkül. Hanem azért fecerunt magnum áldomás.

— A nádasd-ladányi gróf lőjegyzéke.

Nádasdy Ferencz gróf, a szenvedélyes sportsman, a lefolyt évben nem kevesebb, mint 213 darab nagy vadat lőtt és ezek közt 185-öt golyóval. A ritka szép lőjegyzék szerint a nemes gróf lőtt 52 szarvast 57 szarvastehenet 10 vadkant, 9 esmét, 24 zergebakot, 28 sutát, 15 őzbakot, 13 fajdkakast és 5 nyirfajdkakast.

— Tapolczáról Írja t. tudósítónk, hogy daczára a szépszámú intelligentiának, mely- lyel a város s környéke rendelkezik — unalmas, egyhangúan foly az élet. Itt a farsang is pang, a társas élet még jobban; legfölebb a „ramsliban“ keresnek szórakozást az unatkozók, mely kártya-játék ép oly megdöbbentő járvány a vidéken mint — a himlő.

— Nagy vasúti szérencsótlensóg történt múlt vasárnap reggel 7 óra 10 perczkor Nagy-Kanizsánál. A pragerhofi 260. számú tehervonat a távjelzőt nyitva találván, az állomásra behaladt. Alig haladt három kocsihosszat, a távjelző beosukódott, a vonat megállt s az utána beérkező gyorsvonat a nagy köd folytán az előtte álló tehervonatot és a megállitási jelzést nem vette észre és gyengén beleütődött a tehervonatba. Ez az összeütközés nagyobb bajt nem okozott. Három perezre megérkezett a zágrábi gyorsvonat, mely oly rohamosan ütődött az előtte álló két vonatba, hogy a 202. számú vonatnak (pragerhofi) minden kocsiját darabokra zúzta. Egy Alberne nevű spalatói élelmezési tiszt neje agyonnyomatott, dr. Kuranda Emil az „Adria“ biztosítótársaság bpesti igazgatója megsebesült, Hauptmann ellenőr, ki nem volt hivatalos jellegben, csak mint utazó volt a vonaton, karját kificzamitotta. Mondják, hogy a mulasztás legnagyobb súlya egy fehérvári születésű hivatalnokra nehezül.

— Megtörtént. Kántor nevű adófelügyelő-helyettes ur megismerkedett nemrég egyik pápai ismerősünkkel. A nagy megismerkedés után találkozik Kántor ur ismerősünkkel, derék ismerősével. Persze volt öröm a viszontlátásra. Barátunk ugyan elfeledte már egészen uj ismerősét, de azért csak úgy tette, mintha legjobb ismerősével beszélne. Kántor ur él a gyanúperrel, s megkérdi egész őszintén, hogy ugy-e már nem ismeri őt barátunk? A kérdezett ráfogja, hogy persze hogy nagyon, de nagyon jól ismeri. „Kántor

vagyok“ — szól Kántor ur közbe. — „Persze hogy tudom ! — válaszol ismerősünk. —— Hogyne tudnám! De hát hol is — kántor kérem?!„ — Tableau“! — (így és eddig Írják ezt le a „Pápai Lapok“ melyre csak az a megjegyzésünk, hogy a megye érdekében bizony kívánatosabb volna, ha i. t. Kántor uram nem az adófelügyelői szobából, de valami templomi kórusról orgonálna nekünk . . . minél illendőbb

távolságból. A szerk.)

— Iparhatósági megbízottakul az 18S5.

évi deczember hó 26-án megtartott gyűlés alkalmával 1886. évre a következők választattak meg: 1-ször a városi tanács mellé: Gémesy Dániel, Fekete Károly, Regénvi Lajos, Kis István. Szigethy Ferencz, Benkő István, Brenner Lörincz, Sulv Ede, Kürti Károly, Megyesy József, Márton Gyula, Vizner János, Kindl Béla, Bokrossy Viktor, Rothauser Sámuel, Weisz Elek, Stoll Miklós, Eszterhay Ferencz, Dukovits Sámuel, Fehér Sándor; 2-szor a veszprémi szolgabiróság mellé: Pillitz Dávid, Taubler Ignácz, Lichtenberger Károly, Horváth Sándor, Fülöp Mihály, Collenstein Ferencz, Jenőfí Ferencz, Hollós Ferencz, Szel- majer Vilmos,' Bauthauer Gáspár, Zsolnay Sándor, Berger Sámuel, Krausz Armin, ifj. Rapoch Sándor, Knau Gábor, Meszlenyi János, Szűcs Pál, Sperg Domokos, Pozsgai Miklós, Komjáthy Lajos.

— Nyúl helyett gyermeket lőtt. Egy

csácsi szőlőpásztor leánya lakodalmára nemes vad pecsenyére akarván szert tenni, f. hó 21-én korán reggel a szőlőhegyen — felhasználva a kedvező holdvilágot — nyulra állt lesbe. Egyik hegyi lakos kis 7-—8 éves gyermeke 5—6 óra között felébredvén, a nagy világosság által félrevezettetve, iparkodott a csácsi iskolába. Gyors, fürge léptei zajára figyelmes lesz az orvvadász, s midőn a kis ártatlan gyermek lőtávolba jő, reá szegzi fegyverét, megdermedve áll azonban a lövést követő éles gyermeksirásra. A lövés ugyanis a kis gyermek arczába ment, orrát keresztül lyukasztá, úgy hogy életveszélyes sérülést .szenvedett. — Az orvvadászt tettéért áz

igazságszolgáltatás keze fogja sújtani.

*

— A „Szent-lstván“ könyvnyomda, papirés nyomtatvány-raktárát a „Petőfi “-könyvnyomda megvásárolván, ajánljuk a kész hivatalos nyomtatványokat úgy az egyházi, mint a világi hatóságok b. figyelmébe.

= Báli meghívókat, tánezrendeket ízléses kiállításra elvállal a „Petőfi“-könyvnyomda jutányos áron.

Mindazon résztvevő társulatoknak, ismerősöknek és jóbarátoknak, kik szeretett anyám, illetve napám

özy. Lipták Jánosné szül. Völgyi Mária

temetésén megjelenni, mégjelenésükkel fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak: fogadják örök hálaérzetem kifejezését.

Veszprém, 1886. jan. 28.

Gémesy Dániel.

Én f. hó 18-án reggel a „Riunió ne ■Adriatica di Sicurta“ biztositó társulat helybeni föügynökségénéi házamat tűz ellen bizto- sittattam, Ezen ház tudvalevőleg ugyanazon napon, 18-án, este 7 óra tájban leégett. Holott még ez időben sem a biztosítási kötvény, sem pedig valami más néven nevezendő okmány kezeimben nem volt; mindamellett nevezett társulat a biztosítást érvényesnek ismerte el és a kárt minden hiány nélkül megtérítette.

Kötelességemnek tartom tehát, köszönetemet nyilvánosan kifejezni, hogy a biztositó közönségnek alkalma legyen, fent nevezett társulat becsületes eljárása fölött meggyőződést szerezni.

Veszprém, 1886. január 28-án.

Arnhofer János, Vingelman Ádáin,

mint tanú. Veszprém, csatár-utcza 1215. szám.

Nyilt-tér.)

Farbige seidene Faille Francaise, Surah, Satin merveilleux, Atlasse, Damaste, Ripse und Taffete fl. 1.35 per Meter ms.a. 7.45 vers. in

einzelnen Roben und Stöcken zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Depot O. Henneberg (k. und k. Hoflieferant), Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto.

Rohseidene Bastkleider (ganz Seide) fl. 9.80

per compl. Robe, sowie schwerere Qualitäten versendet b. Abnahme von mindestens zwei Roben zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Depot G. Henneberg (k. und k. Hoflieferant), Zürich. Muster umgebend. Briefe kosten 1 10 kr. Porto.

*) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget ____________________________________________a szerk.

Felelős szerkesztő: KOMPOLTHY TIVADAR.