Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-12-11 / 51. szám
hassák nekik; mehetsz. Erről niég a puszta- gvimóthi tanító ügye eldőlte után bővebben, egyleti utón. Varga József, tanító. Veszprémmel közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Mint lapunkban előre jeleztük, Veszprémmegye folyó hó 6-án, és a következő napokon törvény- hatósági rendes közgyűlést tartott, melyen ifjú gróf Észté rházv Móricz főispán elnökölt. Az elnöklő főispán a gyűlést megnyitottnak nyilvánítván, jelentést tesz a számonkérőszék eredményéről és jelezi, hogy a tisztviselőknek hátraléka nincsen. E jelentését ama inditvány követi, miszerint megboldogult Békássy Károly volt megyebizottsági tag halála fölött, a törvényhatóság részvétét fejezte ki s ezt egy levélben tudassa e gyászoló családdal. A főispán ezen indítványát V éghely Dezső kir. tan. alispán azon indítványa követte, hogy részvétirat küldessék a nagyváradi káptalanhoz Ipolyi Arnold nagyváradi püspök elhalálolzása alkalmából. Mindkét inditvány elfogatatik. 1. Ezután az alispán tesz jelentést. A nagy ügy- buzgósággal és fáradsággal készített jelentés tudomásul vétetik. 2. Td. Purgly Sándor, Békássy Károly, dr. Kenes- sey Pongrácz, Láng Lajos törvény szerint való kilépése, illetve Tóth Lajos elhalálozása folytán a köz- igazgatási bizottságnál üresedésbe jött helyeknek betöltése következett másodszor. Megválasztattak : Ihász Lajos, Kemenes Ferencz, dr. Kenessey Pongrácz, Láng Lajos és id. Purgly Sándor. A központi választmányba pedig megválasztattak: Ányos Tivadar, Ányos László, Auerhammar Ferencz, Bibó Dénes, dr. Bezerédj Viktor, Csolnoky László, Eötvös Károly, dr. Fenyessy Ferencz, Fodor Gyula, id. Gaal Lajos, Horváth Lajos (Pápa), Ihász Lajos, Kemenes Ferencz, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Kleczár Ferencz, Kőrössy Lajos, Kopácsy Viktor, Kovács Imre, Kiss László (Pápa), Lévav Imre, Néger Ágoston, dr. Ováry Ferencz, dr. Pillitz Benő, id. Purgly Sándor, Itutiner Sándor, Szabó Imre, Tóth Ede, Tóth József, Virágh János. 3. Az igazoló választmány tagjaiul megválasztattak: Csolnoky László, dr. Hankóczy Sándor, dr. Kenessey Pongrácz, dr. Pillitz Benő, dr. Ováry Ferencz. Ä főispán által kineveztetlek. Elnökül: Vogronics Antal ; Tagokul: Ferenczy Károly, Barcza Kálmán, dr. Fehérváry József. 4. A bíráló választmány tagjaiul megválasztattak: Kemenes Ferencz, Kenessey Károly, Rosos István, Ruttner Sándor, Szabó Imre. 5. Az állandó választmány tagjai választottak meg. Névszeri nt: André Gyula, Antal Gábor, Ányos László, Ányos Tivadar, Auerhannuer Ferencz, Barcza Kálmán, ifj. Bélák István, dr. Bezerédj Viktor, Bibó Dénes, Bar- tnlos István, Csapó József, Csolnoky László, Devics József, dr. Fehérváry József, dr. Fenyvessy Ferencz, báró Fiáth Pál, Fodor Gyula, Fischer Károly, Günther Adolf, dr. Halassy Vilmos, Hunkár Sándor, Hunkár Mihály, Hermann János, Horváth Pál, Ihász Lajos, Kenessey Károly, dr. Kenessey Pongrácz, Kenessey Móricz, Krisztinkovich Aladár, Kolozsváry József, Kemény Andor, Koritsoner Lipót, Kopácsy Viktor, dr. Laky Kristóf, Néger Ágoston, Pál Dénes, dr. Palotay Ferencz, Pap János, dr. Pillitz Benő, Plosszer István, Pribék István, Pöschl Károly, id. Purgly Sándor, Rácz Gyula, Reé Jenő, Ruttner Sándor, Rosenthal Nándor, Rothauser Móricz, Supka Jeromos, Stáhly György, Szabó Imre, Szilágyi József, Szűcs János, Szalatkay István, Szabadhegyi Kálmán, Tóth László, Tóth Kálmán, Tóth József, Valla Gyula, Wertheim Ármin. (í. Intézkedések történtek a folyó év végével kilépő választott megyebizottsági tagok helyeinek betöltése iránt. 7. Az ujonczozási polgári elnökökül megválasztattak: az enyingi járásba: Tóth Ede, a veszprémi járásba és Veszprém városába: Kolozsváry József; a devecseri, pápai járásokba, úgyszintén Pápa városába Véghely Dezső; a zirczi járásba Ányos László. 8. Az 1887. évi közmunka felosztási tervezet megállapítása és ezzel kapcsolatos teendők elintézése napirendről levétetett és a januári gyűlés tárgyai közé snroztatott. Hol van menekülés ebből a circulus vitiosusból? Kinek van igaza, a vállalkozónak vagy a vendégnek P Azt hiszem, igaza van mind a kettőnek; de mégis inkább a vállalkozónak. A magyar közönséget elrontották a külföldi s különösen az osztrák fürdők, hol aránylag olcsó áron nagy kényelmet kap. De egy kis hazafiság sok bajunk közt ezen is segítene. Nem minden nemzet fiai és leányai mennek külföldre, mert ott nagyobb a kényelem. Példákat hozok fél. Az egész földközi tenger vidékein, kivéve tudtomra Barcelonát, nincs szép homokos part. A tenger mély és talaja szirt. Az olaszok azonban félszigetüknek egészen déli csúcsán, tehát a hol májusban már türhetlen meleg van. Santa Maria di Leuccánál találtak meglehetős homokos talajt. E felfedezés után azonnal özönlött a vendégsereg, úgy, hogy nem győznek elég villát és vendéglőt építeni. Parkról pedig még szó sincs. Midőn tavaszszal ottan jártam, az erdő még csak alig észrevehető ültetvény volt; de a nagyszerű villák már ragyogtak a délszaki nap fényében. Az olasz tűri inkább a forréságot, de otthon fürdik. Az északi hűvös tengerekre alig vetődik el néhány. így azután Santa Maria di Leucca nemsokára paradicsommá lesi a dél-olaszországi kopár partvidéken. A másik példa nem kevésbé jellemző. Említettem, hogy Norderneyban a nyári évad alatt megfordul 10 —11 ezer többnyire német fürdővendég. Ily fönséges látogatást azt lehetne hinni, nagy kényelem és nagyszerű befektetések előzték meg. Korántsem. Még csak váróterem, vagy fedél sincs, a hol a fürdővendég a nap vagy eső ellen menedéket találna, mig váltott számához fürdő-kocsit kap. Nincs fedett sétány a tengerparton. A zivatarok gyakran ezrével szorítják lenn a Strandon a vendégeket, s ezeknek nincs helyük hová, mint legf'elebb gyakran igen messze eső lakásukra menekülniük. Es jellemző, hogy a vendégek csak az idén adtak 9. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumnak az engedélyhez kötött iparok gyakorlása iránt alkotandó szabályrendelet tervezetének elkészítésével, Yéghely alispán elnöklete alatt Kolozsváry József megyei főjegyző, Kenessey Károly megyei tiszti ügyész bízattak meg. 10. Következett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumnak a megye területén felállítani szándékolt állatorvos állásokra vonatkozó leirata, miszerint a minisztérium semmiféle segélyt nem ad. 11. Hogy a m. kir. belügyminisztérium az állandó választmány ügyrendjeit jóváhagyta, tudomásul vétetik. 12. Nyitramegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata, melyben a magyar nyelvnek a dip- lomatiai használatban a kölcsönösség és viszonosság elvénél fogva érvényt szerezni óhajt, hasonszellemü felirattal pártoltatik. 13. Legfontosabb határozatok közé tartozik az, miszerint elhatározta a közgyűlés, hogy Ányos Pálnak az uj megyeház környékén a megye szobrot emeltet és úgy sírját, mint Észté rgáron levő szülőházát emléktáblával jelölteti meg. — E czélból Veszprémmegye megkeresést intéz a szomszéd vármegyék törvényhatóságaihoz, hogy azok is gyűjtést eszközöltetni szíveskedjenek. (Vége következik.) Felhívás a gazdaközönséghez. Veszprém, decz. 10. A nagyméltóságu fő 1 d m i vei esi kir. minisztérium a jövő 1887-ik évben is tenyésztésre alkalmas bikákat vásárol és enged át - egyeseknek és községeknek. Megvétetni fognak tiszta magyafaju, továbbá, birui (simenthali) kublandi, pinzganz (raőlthali) és allgani fajta tenyészbikák, ez utóbbi azonban csak kis mennyiségben a kereslet szerint. A magyar fajú bikák kora 2Va—3, a nyugati fajtáké pedig 1 lU—2 év, ennél fiatalabb bikák vagy silányak megvételre ne ajánl- tassanak, különben oly tenyésztőktől vagy községben a minisztérium többé nem fog vásároltatni. A miniszteri megbízott által a bikák február hóban megszemléltetnek, és az általuk jegyzékbe vett bikák vásárlása akkor válik kötelezővé, ha a vételár a ministerium által jóváhagyatott, és erről az előadó a minisztérium részéről értesitetett. A megvásárolt bikák april hó 15-éig átfognak vétetni, ha netalán azok állapota az átvételkor akár a rósz tartás, akár a gondozás hiánya miatt, megfelelő nem lenne, azok átvétetni nem fognak. Az eladó a bika tenyészképességéért jót állam tartozik. A tenyészképtelennek bizonyult bikát miden kártérítési igény nélkül visszavenni köteles. Ha a bikák april hó 15-éig nem vétetnének át, az eladó az átvételig naponként és darabonként 2 klgr. zabot' és 7 klgr. szénát számítva 40 kr. tartási dijat számíthat fel a kincstárnak. Felhivatnak a tulajdonosok, hogy az eladni szándékolt bikák jegyzékét, melyben a faj és kor kiteendő legfellebbjövő évi január hó 8-áig, a bikát venni szándékozó egyesek vagy községek pedig a faj és darabszám kitételével ebbeli jelentkezéseiket legfellebb a jövő február hó 8-áig a „veszprém- megyei gazdasági egyesület“ titkári hivatalához Veszprémbe beküldjék. Veszprémmegye közgazdasági előadója. be először kérelmet a fürdőigazgatósághoz, hogy e türhetlen állapoton segítsen. Pár év előtt pedig még a legszükségesebb dolgok hiányoztak, arról nem is szólva, hogy az össseköttetés az északi tenger e leglátogatottabb szigetével botrányosan rossz. És Norderney mégis egyik leglátogatottabb tengeri fürdő a világon. A németeknek pedig, különösen ezelőtt, lett volna ürügyük, hogy Ostendebe, Scheweniugenbe járjanak, okul adva saját fürdőhelyük primitiv voltát. Nem féltik, s Norderney mindinkább fejlődni fog, valamint fejlődnek általában az északi és keleti, többnyire csak németek által látogatott tengeri fürdők. A német társadalom maga elég nagy és gazdag e helyek emelésére. Ellenben a mi kis és szerény társadalmunknak épen vagyonos rétege elhanyagolja a hazait. A Balaton vidékéből lehetne paradicsom: igy sok helyen kopár, pusztaság. A déli vasút mentében a legszebb kertek, parkok virulhatnának: igy a rongyos falvakra szórja a szél a futó homokot. Szép magyar tenger, Balaton, most csak távolról vagy szép; de mily szép lehetnél közelről is. Nekem szép vagy mindenképen. Ha a kopár tihanyi hérezröl tekintek rád, s megdöbbenve szemlélem lesújtó egyformaságodat, az alattam elterülő lomha habokat, a nyári nap sugarai által izzóvá tett sárga hegygerinczeket; rám nézve szép vagy ekkor is, mert képzeletemben a holt tengert helyettesíted. Szép vagy a somogyi homokból szemlélve, mert úgy tűnsz fel, mint a magyar délibáb az alföldi pusztákon. Valóban szép vagy a nezdei, vagy rádi magaslatokról tekintve, honnét, vadászat közben aznyiszor bájaidra tapadt szemem. És igazán felséges szép vagy a Badacson tetejéről látható nagyszerű panorámádban, melyhez fogható szépet keveset láttam, s mely panorámában minden festői elem meg van: hegy, viz, várrom, látkör; s a sugártörésnek szin- pompája. Szép vagy tavaszszal, midőn az ég mosolyog, s te rámosolyogsz az égre. Ilyenkor azt hiszem, a Quarnero vagy. Á szeszes italok gyógyászati alkalmazása. Veszprém, 1883. decz. 10. A 19-ik század első felében a szeszes italok használata még igen korlátolt volt a gyógyászatban; itt-ott nyujtatott egy reconvalescens betegnek egy kis bor, de akkor is csak felforralva, vizzel és mindenféle fűszerrel keverve. Tisztán még akkor betegnek nem mertek bort adni, noha erőfitő, tápláló hatását az orvosi tudomány már ismerte; pálinkát pedig — arról még szó sem volt — betegölő méregnek tartatott még akkor. Az ötvenes évekbeu egy "németországi egyetemi tanár hatóság elé idéztetett, mert nagy lázban fekvő betegének bort adatott. Véletlenül a beteg meghalt, és most a tanárt vádolták, hogy ő „ölte meg!“ A védelem nem csekély nehézséggel járt. A magán- vádló vádbeszédében fölemlité, hogy köztudomású dolog, ho<jv a bor hevítő hatással bir. Ha ez áll, akkor az is áll, hogy ha egy nagy lázban fekvő betegnek oly nagy adagokban, mint az orvos ur azt tette, bort rendelünk, a beteg hőmérsékének még jobban kell emelkedni olyannyira, hogy a szegény beteg tönkre kell, hogy menjen, bármily erős természettel is bírjon. A bírák hajlandók voltak ezen következésnek helyt adni, és a tudós tanár csak úgy menekülhetett a fenyegető kellemetlen ítélet alól, hogy az egész bíróságot a vádlókkal együtt oda vitte kórházába, és ott közvetlen a betegágy mellett, sikerült kísérletek folytán bizonyította be a vádló érvelésének hiányosságát és gyógykezelésének helyességét. Azóta 30 év múlt el, és ezen 30 év óta nagyon emelkedett az orvosi tudomány. Ma már minden szakértő orvos, ha nagy lázban fekszik betege, a legerősebb Cognacot rendeli ban, hogy egész- bírná. A és pedig oly nagy ada séges állapotban el legerős e m sebb borokat: pezsgőt, tokait, somlait issza a lázas beteg; — tüzbe tüzet öntünk, de azért nem szítjuk azt, hanem oltjuk. Oltjuk pedig oly hathatós szerrel, minél jobbat aligha bir az egész orvosi tudomány. Az orvosi tudomány mai álláspontjánál fogva a szeszes italok, „számos lázas bajnál“ alig mellőzhetők. Nem mellőzhetők pedig, mert 1) a test hőmérsékét „leszállítják és emelik.“ Leszállítják, ha nagy adagban rendeljük a betegnek, — emelik, ha kis adagban használja a beteg. Az adagtól függ tehát a szeszes ital egyik s másik hatása. Az iszákos ember ha részeg, fázik. Az az adat, ki részeg állapotban az országutakon lefekszik és elaluszik, könnyen megfagy; miért ? mert nem csak a hideg levegő, hanem a megivott sok bor és pálinka is von el testétől meleget. Ha valaki ellen veti, hogy bizony nem azért fagyott meg, mert részeg volt, hanem azért, mert. elaludt, annak azt felelhetjük, elaludni azért aludt el, mert az ivás következtében testének hőmérséke leszállt, és igy elálmosodott. A tapasztalat bizonyította, bogy a részeg emberek az utón 4° hidegben is megfagyhatnak, dacára, hogy meglehetős meleg öltözettel bírnak. Ebben pedig nem kellene megfagyni, ha megfontoljuk, hogy az északi sarkvidéken a Polárexpeditio tagjai 40—50° hidegeket állottak ki, anélkül, hogy csak egy is megfagyott volna. A szeszes italok tehát képesek a hőmérsékét leszállítani. Ez nem hypothesis többé, ez megdönthetien tény, kézzel fogható igazság, a mit megszen- tesit a mindennapi tapasztalat. Ez oly szép és fontos találmány, hogy a kisérleti kortan legszebb vívmányának tartható. A szeszes italoknak van még egy másik „k ü l ö- nös“ sajátsága. Ezen sajátsága olyan különös, hogy egyik vagy másik talán el sem hiszi. „A lázas beteg t. i. bár kelleténél vagy megszokottságához képest jóval, de jóval többet is iszik a pálinkából vagy borból, — nem csip be. Sőt legújabb időben azt tapasztalták, hogy abban a perezben, midőn a beteg az ivott bortól vagy más szeszes italtól „spitzet“ kap, a beteg biztosan meg vau mentve, mert ez a kis „spitz“ .csal katlan symptoma, hogy a betegség „megfordult“, és a beteg gyógyulásnak indul. A milyen különösnek és furcsának is tetszik ez, ép oly könnyen megérthető. A lázas beteg több bort bir el, mintha egészséges. Midőn a beteg javulásnak indul, akkor megszűnik a betegnek a szeszes italok iránti tolerancziája is. Mint már említem, a legtöbb lázas betegnél a szeszes italok alig mellőzhetők. , Hogy a hőmérsékét leszállítják, azt már említettem. De ez nem egyeSzép vagy nyáron, midőn a forró napsugárban tündökölnek langymeleg habjaid, s mikor tropikus zivatarok robognak el feletted. Ilyenkor azt hiszem, déli tenger vagy. És szép vagy ősszel és télen, midőn vagy a bágyadt napsugár játszik veled, vagy jegpánczélba fűzöd magadat, zord, mégis fényes téli képet varázsolva ölő. Ilyenkor azt hiszem, az északi tenger vagy. A nemzeti túlzással tartok: tengernek mondlak én is, mert csak te tudod emlékemben felkelteni a különböző évszakok szerint, azon valódi tengereket, melyeket különböző égaljak alatt láttam. Bizonyára még szebb lennél a czivilisáczió fényes keretében, a gazdagság, jóllét ragyogó gyűrűje által körülvéve. De szép vagy igy is, vadon, az emberek által elhagyatva, a polgárosultságtól elfeledve. Vizednek ragyogó kék, vagy zöldes sziliét nem vehette el senki. Hegyeid festői alkotásán nem változtat., vájjon vannak-e rajtuk modern vendéglők, vagy gőzsiklok. A távolság ibolya-kékje egyforma, habár a parkból, vagy a sertésfalkák által feltúrt homokból szemlélőm is. A sugártörés pompája egyforma, s egyenlő törvényeknek hódol, ha fényes villák lakói, vagy csak a balatoni halászok és a barmaikat őrző pásztorok szemlélik is. Sokszor láttam a somogyi partról a nap lementét a Badacson mögött. Szebb, elragadóbb látvány kevés tárult fel előttem. A kék hegy, kék viz s a sugarak fényjátéka sehol szebb összhangba nem olvad, mint itt. A vörös színnek sehol sem tapasztaltam inten- sivebb mélységet és megszámlálhatlauabb fokozatát, mint a Badacson felett. És mily nagyszerű vagy a hold. vagy a csillagok fényénél, midőn az éj jótékony fátyla befedi szomorú keretedet, s csak a kép ragyog felénk, a természet által festett nagyszerű kép, melyet az emberek tönkre nem tehettek: a te képed, kedves magyar tenger, szép Balaton ! Beksics Gusztáv. dűli jó hatásuk! Hogy ha nem volna más, a bor és pálinka könnyen mellőzhető volna. Az orvosok, ha lázas betégeiknek bort rendelnek, a bor eoyébb jó hatásaira is gondolnak, minőket nem bir sem a hideg viz, de talán más gyógyszer sem, —. és épen ezért alig mellőzhetők a szeszes italok. Vegyünk tekintetbe p. o. hogy nehéz beteggel van dolirunk. O “ Nagy lázban fekszik, nem tud enni semmit, a gyomor be nem fogad semmit — csak egy kis vizet, és egy kis bort. Ilyenkor a bor nem csak orvosság, hanem tápszer egyszersmind, a beteg egyedüli tápláléka — és joggal mondhatjuk, nem a legrosszabb. A bor és pálinka erősítő hatással is bir, és a beteg I ha használja, mégis táplálja magát, ha nem is eszik j — és ereje nem fogy annyira. Nézzük csak azon gyógyintézeteket, melyeket tüdőve'szben szenvedők számára állítottak fel. Itt van p. o. dr. Brehmer sanatoriuma Görbersdorfbun. Amennyi bort, v. más alcohol tartalmi italt a gyógykezelés alatt állók ott megakarnak inni, annyi megengedtetik, és mint a tapasztalat mutatja, kitűnő eredménnyel. A szeszes italok gyógyászati alkalmazását illetőleg még sokat lehetne felemlíteni, de mellőzöm azt, mert — őszintén mondva — tar. ok tőle, hogy valaki olvasóim közül, végig gondolva, hogy menynyi sok előnnyel, jótékony hatással bir a szesz- a betegekre, természetesnek fogja találni, hogy bizony az egészséges embernek sem lehet valami igen nagy kárára, ha hébe-hóba egy kissé mélyebben pislog be a teli kancsóba ! No, a mi azt illeti, hát hiszen én nem is mondom, hogy az egészséges ember absolut ne igyek, egy pár pohár bor naponta reánk is csak ráfér, hisz ez még nem iszákoskodás. Reggel egy kis kupa szilvoriumot, délbe és este egy-két. pohár Badacsonyit az egészséges ember is megengedhet magának, még azért nem kell félni-e a — delirium tremenstől!! — No, de erről máskor! Dr. Ungar Sándor. A húsárak ügyéhez. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Engedje meg Uram, hogy becses lapjában a „Veszprém“ ezimii lapban megjelent „Állítsuk vissza a buszárszabályt“ czimü czikkre felelhessek. Azt írja a tisztelt czikkiró ur, hogy mindenféle nemzet jobban táplálkozik mint a magyar és azt annak tulajdonítja, hogy manapság, mint végen a hús ára a megye által nincs szabályozva. A mészárosok pedig olyan drágáért adják a bust, hogy a szegényebb ember éppen nem férhet hozzá! Nem tudom, hogy a tisztelt czikkiró ur ebben az évben evett-e marhahúst? Mert ha vitetett húst, akkor nem tudná állítani, hogy most a marhahúsnak kilóját 52 krtól 80 krig kell fizetni, mert éppen ebben az évben semmiféle élelmiszert öles ó b b a n nem lehetka p n i, m i n t éppen a húsfélét. Igaz, hogy most különféle árban árulják a mészárosok a húst, minősége szerint. Éppen azért van alkalom adva mindenkinek, hogy tetszése szerint fizetheti a hús árát, olcsóbbért vagy drágábbért. Holott mikor amegye szabta meg a hús árát, mindenki egyformán fizette úgy az elsőrendű húsnak, mint ahar m a d r e n d ü h u s n a k árát. S bidje meg a tisztelt czikkiró ur, hogy éppen a szegény nép volt az, aki nem igen férhetett az elsőrendű húshoz, mert azt bizony aban az időben a mészáros mindig a nagyobb konyhákra tartotta vissza, ellenben most ha teszik, éppen abból az elsőrendű húsból ehe- tik a szegényebb ember is, mint bár akármelyik nagy ur s válogathat nemcsak a húsban, de még a mészáros üzletben is. A sza- badverseny éppen lehetetlenné tette a mészárosok kapzsiságát, hogy pedig a bus ára ez idő szerint még olcsóbb nem lehet, annak oka igen sok körülményben rejlik, a mit a tisztelt czikkiró ur figyelmen kívül hagyott. Nevezetesen ma a fagygyunak fele ára sincsen, mint volt a régi időben. Ugyszinte a bőrnek sem; valamint a régebbi időben a székálló legényt is nagyobb részben a publikum fizette, mert mi tagadás benne, a fonton húzta be nagyobb részben a fizetését. Azt is hozzá teheti, hogy feléuyi adóval sem volt abban az időben a mészáros megróva, mint ma. Én épen az ellenkező nézetben vagyok a tisztelt czikkiró úrral. Épen azt állítom, hogy a mai időben a szegényebb néposztály is jobban táplálkozik hússal, mint a régebb időben. Ezt a mai húsfogyasztás a legjobban igazolja. Ne bidje tisztelt czikkiró ur, hogy az a bizonyos mészáros ur azért gazdagodott meg, hogy olyan sokat tudna egy darab marhán nyerni, hanem igenis nagy forgalmat tud csinálni, és a nagy forgalom által természetesen a sürü krajcár többet ér, mint a ritka garas. Nagyon kár, hogy a tisztelt czikkiró ur a mészáros mesterségre nem szánta életpályáját. Mert nagyon kitudja számítani a mészá- szárosok nyereségét, anélkül, hogy figyelembe venné, annak rósz oldalát! Pedig sokszor van ám eset, hogy vissza kell ám a nyereséget fizetni. Van ám olyan idő is a mészárosra, mikor a mészárosnak magának benne van egy kiló hús 80 krajezába és oda kell adni 50—52 krajezáért, mert az nem olyan, mint a röföskereskedés, hogy ha el nem kél, a boltba hagyjuk évekig.
