Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-12-04 / 50. szám

az iszákosság mily nagy előmozdító ténye­zője az őrültségnek A vád tehát, hogy iparosaink és keres­kedőink egy része nem akar felvilágosulni, vagy helyesebben tanulni, nem rágalom, hanem oly tény, a melyet a felnőttek okta­tása iránti közöny is eléggé bizonyít. Felhívjuk tehát kereskedőinket és iparo­sainkat, hogy fordítsák az oktatásokat ön­hasznukra, látogassanak el vasárnap délutá- nonkint az iskola falai közé és meg fogják látni, hogy az előadások nem fognak hatás nélkül maradni. Aki esetleg, olvasva az előadás tárgyát, nem találja szükségesnek a megjelenést, ne mulassza el figyelmeztetni segédjeit, akik vasárnap délutánonként azon egy óráig nem csak kellemesen szórakozhatnak is, hanem tanulhatnak is. És ha felhívásunk nem fog a pusztába kiál- tónak szavaiként elhangzani, s iparosaink és kereskedőink nagyobb érdekeltséget mutatnak a kegyesreudiek előadásai iránt, hisszük, hogy akkor a kegyes tanitórend tagjai sem fognak kímélni semmi fáradságot és költséget az előadásokat illetőleg. A p.-gyimóthi tanító ügyéhez. A „Pápa-esperesi kerület rom. kath. tanító­egyesülete“ levelet intézett a „Hegyaljai tanitó-egylet“-hez, melyben azon kérésének ad kifejezést, hogy Zubek Lénárd tanítót erkölcsileg és anyagilag támogatni szívesked­jenek. E levélre a „Hegyaljai tanitó-egylet“ az alant közölt választ küldötte, a mely szintén eléggé bizonyítja, hogy a nevezett tanító felfüggesztését nemcsak a tanügy lelkes barátai tartották helytelennek, hanem azt a testvéregyesületek is a legnagyobb sajnálat­tal vették tudomásul. A válasz igy hangzik: Tisztelt testvér-egylet! Egyletünk felhívása és kérelme folytán, mely szerint Zubek Lénárd p.-gyimóthi néptanító törvényi ellenesen megfosztatott hivatalától és igy országos tanítói nyugdíj­igényétől is, a „Hegyaljai ev. tanitó-egylet“ központi választmány részéről ezen elszomo­rító ügy méltó felháborodással vétetett tudo­másul, és e tekintetben való megállapodását következőkben adja elő: Az igazgató választmány teljes megütkö­zését fejezi ki azon elszomorító tényért, mely szerint az illetékes tanhatóság megengedte az illető tanítót megelégedéssel folytatott hivatalától megfosztani, mert meggyőződése szerint, a tanhatóság arra való, hogy a taní­tók érdekében hivatalos befolyásukat érvé­nyesítsék, s a hol kell, a tanítók érdekeit a jogtalan beavatkozásoktól védelmezzék. Mert akkor mire való a tanfelügyelői intézmény? Talán nem egészen azért, hogy a statistikai adatokat beszerezzék, hanem hogy azoknak, „akik a nevelés küzdelmeiben fára­doznak, hasznos szolgálatot tegyenek. Egyszersmind az igazgató központi választ­mány magáévá tette a „Pápa-esperesi kerü­let“ róm. kath. tanitó-egyesület őszinte biza­lommal hozzánk forduló kérelmét, a mennyiben felhív, hogy úgy erkölcsileg, mint anyagilag segítsük a mélyen sújtott testvérünket. Mi addig is, mig a tanitó-egylet rendes közgyűlését megtartja, tőlünk telhető hathatós pártfogást úgy az egy, mint más tekintetben szívesen felajánljuk, a mint mutatja már azon körülmény is, hogy az ügy tekintetében nyilatkozunk, anyagi segélyzésre pedig elég legyen annyit előzetesen kijelenteni, hogy az egyleti pénztárból 5 frt szavaztatott meg. Gyűjtés pedig szintén megiudittatott, mely kedvezőleg halad. Miskoícz, 1886. nov. 25-én. A „Hegyaljai tanitó-egylet* központi ig. választmány. VIDÉK. Leányfalu, decz. 3. (A „Veszprémi Független Hirlap“ tek. szerkesztőjének.) Engedje meg, hogy nyilvánosan is kifejez­zem azon elismerést, melyet már magánkö­rökben több ízben elmondottam, miszerint nekem a „Veszprémi Független Hír­lap“ igen tetszik. Mert nem néz az se jobbra se balra, hanem halad az egj-enes utón; kimondja a szót mindenkivel szemben bátorságosan; habár sokszor rajta teljesül a közpéldabeszéd: „Szólj igazat, betörik a fejed!“ Ilyen lap kellene sok Magyarországon, hol az igaz szó, független jellem, s valódi haza- fiság maholnap oly ritka lesz, mint a fehér holló! Hol a subventió-kapzsiság, zsebet- töltő hazafiság s meghunyászkodó magyar­ság kezd lábrakapni városokon épen úgy, mint a kár a falukon. Ezeket előre bocsátva, szabad legyen megemlitnem azon valóban szép s megható ünnepélyről, mely a múlt hó 28-án folyt le — Eöcsön; s ez: az ott való ág. hitv. ev. egyház-temploma újjá ala­kításának fel szentelése. A mondott napnak délelőtti tizenegyóráján már zsúfolásig megtelt a templom buzgó hallgatókkal, odavaló s vidéki néppel. Nem sokára megszólalt a fissharmoniuma rnélabus hangjával, s a helybeli tanitó vezetése mel­lett rázendült a kezdő dicsének; melynek elhangzása után tiszt. Lágler György kapol- csi lelkész ur lépett az oltár elébe s buzgó ima- s magvas beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Ismét egy ének zendült s hang­zott el, melyre nt. Tóth Gyula n.-vázsonyi lelkész-esperes ur a szószékre lépvén, emel­kedett beszédben szólt a keresztyén templo­mok czéljáról, s korrekt, emelkedett beszéde abba központosait, hogy: a kér. templom 1. a tudományok tárháza, forrása, 2. imád­ság-háza, 3. a szenvedők, az üldözöttek me­nedékhelye. E lelkes beszéd után, ‘vallásos ihlettel el­telve hagyta el a nagy számban összesereg- lett nép a felszentelt templomot. Az egyházi férfiak s nők pedig Pataky Béla helybeli ta­nítónál, — a ki talán legtöbbet tett a templom ujjá-alakitására — barátságos köz­ebéddel fejezték be e templom szentelési ünnepélyt. r Áldás az eöcsi ev. egyházra, t Áldás annak ujult templomára; t Álljon soká — az idő végéig — Örök fénytől ékesen ragyogva! Hazafias üdvözlettel. Magyar Soma. fordításába fog bele, s e nagy feladat megoldásán 10 évig dolgozik. Kiadja Cicero összeges leveleit s a Kisfaludy Társaság érdemei elismeréséül tagjai közé választja. Cicero leveleinek fordítása prózai műfordítóink sorá­ban ép azt a helyet biztosítja számára, mi Ossian fordítása költői műfordítóink sorában. Cicero leve­leit gyorsan követi Cicero bölcsészeti müvei fordítá­sának első kötete. 1870—1877-ig élete szakadatlan munkásság kö­zött telik el; 1873-ban adja ki Lucretius Carsus természetről Írott hires tankölteményének fordítását, melylyel koszorújához uj babérlevelet fűz. Ezt kö­veti Valerius Flaccus Argonauticon-jáflak és Rutihus utazásának fordítása, — és 80-ik évének végén Ho- racius Pizókhoz irt levelének fordítása. 1876-ban a Kisfaludy Társaság — Írói működésének 60-ik év­fordulója alkalmával egy jubileáris ünnepet rendez. De ez ünnep után csak még egy évig él, mert 1877. december 10-én 82 éves korában kileheli nemes lelkét. Az aradi „Kölcsey-kör“ a múlt évben emléktáblá­val jelölte meg Fábián Gábor lakóházát, a mely alkalommal irodalmi emlékünnepet is tartott. Reméljük, hogy Veszprém megye és város közön­sége is le fogja róni a kegyelet adóját, melylyel Fábián Gábor szülöttének tartozik. A midőn ezen reményünknek adunk ismételten kifejezést, nem mulaszthatjuk el, hogy újólag fel ne hívjuk a t. közönség figyelmét. A midőn Fábián Gábornak, a jeles műfordító és írónak Almádi-Vörösberényben levő szülőházát em­léktáblával jelöljük meg, nem csak a kegyelet adó­ját rójuk le a hála nevében, hanem önmagunkat is megtiszteljük! Hisszük, hogy Almádi-Vörösberény a jövő nyáron Fábián Gábor nevéhez méltó emlékünnepnek lesz színhelye. Füredy Károly. Pápa, 1886. deczember 3. (A „Veszprémi Független Hirlap“ tek. szerkesztőjéhez). A farsang szele már fujclogál városunkban. Lágy zephyrként. bejárja hölgyeink budoirjait, regélve nekik édes-kedves dolgokat a közel farsangról. Az elité-bálok sorát a főreál­iskolai ifjúsági bál nyitja meg. A legelegán­sabb és mégis legfesztelenebb bálok egyike. A négy hitfelekezet iskolái javára évenkint a színházban tartatni szokott koncert 2 évi szünetelés után ismét meg fog tartatni. Szabó Károly főiskolai tanárnak 50-ik születésnapját barátai és tisztelői egész kis ünnepélylyé avatták. Braun Pál Vili. osztályú tanuló, a főiskolai zenekar vezetője, tisztele­tére egy „Ünnepély-indulót“ szerzett, melyet a zenekar az ünnepélyen el fog játszani. Mint halljuk e kis mű Vajdics Károly ur bizományában meg is fog jelenni. r. I. Irodalom. .,Esztergom“ czimmel vettük Esztegom város monographiáját dr. Körössy László tollából. A 450 lapon terjedő vaskos kötet élénken tárja az olvasó elé az ősváros történeti múltját s a jelenlegi Eszter­gomi állapotokat. Megismerteti mindazon szenve­déseket és viszontagságokat, melyekkel esztergo m évszázodokon keresztül küzdött. A jeles műből már volt alkalmunk mutatványt közölni lapunkban. Ismételve felhívjuk „Esztergom“ czirnit műre olva­sóink figyelmét, mert e mű nem csak a történelem kedvelőknek nyújt hasznos olvasmányt, hanem azoknak is, akik még nem ismerik Esztergom jelenét. A zamatos magyarsággal megirt mű ára 1 frt 25 kr. amely összeg beküldése után a mű bé rmentesen küldetik meg a megrendelőnek. „Józsi és Erzsiké“ czimíi gyermeklap 4-ik száma megjelent. Úgy tartalmát mint illusrtátiót tekintve a gyermeklapok legkiválóbbja. E száma is meg­tartja eredetiségét. Képeire nagy súlyt fektet s tárgyát nevelési szakértelemmel kezeli. Az élénk képek s a gyermek tehetségéhez mért könnyű irály bizonyára kedvessé teszi e lapot mindenki előtt, ki azt kezébe veszi. A lap terve, modora az eddig ismert gyermeklapoktól elütő; de épen a terv- szerűség teszi értékessé. Melegen ajánljuk a szülők és tanítók figyelmébe a szokásos karácsonyi és újévi ajándékul „Józsi és Erzsiké“-t, melyből a gyermek egy egész éven át sok hasznos dolgot tanulhat és sok kellemes perczet szerez magának. „Józsi és Erzsiké“ érdemes a pártfogásra és terjesztésre. A lapot szerkeszti Györgyössy Rudolf, ki az irodalom terén előnyösen ismert. Kiadó: Endes Dániel. Előfizetése, a lap kiállításához aránylag, igen olcsó. Egy évre 1 frt 20 kr., félévre 60 kr. A megren­delések Aradra küldendők, (magyar-uteza 24. sz.) Taborszky és Parsch nemzeti zeneműkereskedé­sében Budapesten váczi-utcza 30. sz. megjelent: 1886-iki Technikus csárdás zongorára szerzé ifj. Rácz Pál. Ara 1 frt. Ajáuljuk a zenekedvelők figyel­mébe. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, decz. 4. — A „PetŐfi“-kÖnyvnyomdát, mint lapunk­ban már említettük, az a kitüntetés érte, hogy itt nyomatja az „Aurora“ magyar keresztény irók könyvkiadó szövetkezete ösz- szes kiadványát. Jelenleg Győry Vilmos „Elbeszélései“ vannak sajtó alatt. Az elő­fizetési felhívás igy szól: Győry Vilmos elbeszéléseiből az „Aurora“ két kötetet ad ki, mint pártolói illetményének két első kötetét. Egy-egy kötet terjedelme 18 iv lesz: a könyv kiállítása díszes és Ízléses, méltó a tartalmát képező művek becséhez. Tekintve azt, hogy Győry Vilmosnak számos tisztelője volt, akik műveit külön ^óhajtják bírni, az „Aurora“ igazgatósága előfizetést gyűjt az elbeszélésekre. A két kötet, mely­nek bolti ára együtt 3 frt 60 kr. lesz, elő­fizetés utján 3 írtért szerezhető meg. Az előfizetési pénzek nov. 10-ig az „Aurora“ magyar keresztény irók könyvkiadó szövet­kezetéhez (Korona!)erczeg-utcza 16. sz.) kül­dendők. A mű nyomását Ivompolthy Tiva­dar veszprémi tagtársunk újonnan felszerelt „Petöti“-nyomdája eszközli, mely nyomda, munkáinak csinos kiállítását tekintve, egy sorba helyezhető a fővárosi nyomdákkal. A titkárság. — Az első hó deczember 3-ára lepte be városunkat, de nem tartott sokáig a tél első ajándéka, mert csak hamar elolvadt és most nyakig érő sár van városunkban. Hiába, mi csak megmaradunk a régiek, bár a város elliczitáltatta tulajdonát képező erekjéit. Nyáron por, ősszel sár. Mintha csak a város províziót hozna az életbiztosító társulatoktól. Annyi bizonyos, hogy nem tanácsos végren­delkezés nélkül a főutezán végig menni, aki pedig a horgos-utezára akar menni, az helye­sebben teszi, ha otthon marad! Talán annak a német utazónak a megjegyzése tetszik a városnak, aki aszfaltnak nézte a nyakig érő sárt s megdicsérte a — haladó Veszprémet. — Veszprémmegye közgyűlése. Hétfőn, azaz deczember 6-án és a következő napokon tör­vényhatósági rendes közgyűlés fog tartatni a vármegyeház nagy termében. A közgyűlésen gr. Eszterházy Móricz főispán fog elnökölni. A tárgysorozatot lapunk múlt számában volt alkalmunk olvasóinknak bemutatni. r — Több világosságot! Általános a panasz, hogy utczáink oly sötétek, miszerint életve­szélyes a járás-kelés. Úgy hisszük, hogy hatóságunk intézkedni fog, miszerint ne csak akkor gyújtsák meg a lámpákat, mikor a „hold süt“, vagy talán addig nem szán­dékozik lámpákat gyújtani a városi magiszt­rátus, mig nem töri ki valaki a nyakát a korom setétségben. Egyik órás iparos pol­gártársunk már betörte az orrát! kell még több is? Tehát több világosságot! — Felolvasás. Dr. Lipp Vilmos gymn. igaz­gató a keszthelyi kereskedő ifjak önképző egyletének f. hó 21-én az „Amazon“ szálloda nagytermében tartott közgyűlését megelőző­leg igen érdekes kulturtörténelmi felolvasással kedveskedett az erre tiszteletből meghívott közönségnek. A jó egy óráig tartó felolvasás, a szépszámú hallgató közönség figyelmét a legfeszültebben köté le. — Kiszáradt kút. A vásártéri Tallián kút teljesen kiszáradt s most viz dolgában a vásártériek ott állnak, ahol évekkel azelőtt. Vannak azonban, akik remélik, hogy eg}r- két év múlva ismét lesz viz a kútba. Addig nyugodjék békében! ? — Névmagyarosítás. Klein Dávid tapolezai illetőségű ugyanottani lakos saját val mint Regina és Sándor nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Kelemen“-re, kért átváltoztatását a m. kir. belügy­miniszter megengedte. O O — Műkedvelői előadás. Múlt vasárnap a veszprémi önk. tűzoltó-egylet pénztára javára műkedvelői előadás tartatott. Az előadást közép.számu közönség nézte végig. A sze­replők mindnyájan iparkodtak. Dóczy Endre Jóízű Samu szerepében egészen biztosnak érezte magát a deszkákon, jól alakított és ami műkedvelőktől leginkább megkívánható — jól tudta szerepét. Csak az az egy meg­jegyzésünk, hogy némel}r helyeken teljesen felesleges volt a pátlios. Dóczy tehetségét Parlagi Jancsi Vidor Máté nevelő szeropé- ben is megállta helyét. Takács Sylveszter, Horváth Gyula, Kőmives és Kőmivesné is emelték a darab sikerét. Egyeseknek a jövő­ben ajánljuk a szerep jó betanulását. — A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület“ holnap, deczember hó 5-ik napján d. e. 0 órakor rendes igazgató választmányi és ugyan­csak az nap délután 3 órakor rendes közgyű­lést tart. A megtartandó ülések főbb tárgyai: 1) alelnök választás. 2) az egyesület 1887. évi előirányzata, és 3) az első magyar álta­lános biztositó társaság jégbiztositási szövet sége. — Balaton-Füred község képviselő testületé fáradhatlan jegyzőjének, Somogyi Zsigmond- nak, ki 22 év óta buzgó hivatalnoka a köz­ségnek, 400 frtnyi fizetését 150 írttal javí­totta, vagy is 500 írtra emelte, nőnkül ön­ben, mert B.-Füred község „a torontálme- gyei magyar nyelv terjesztő és közművelő­dési egylet“-be lépett alapitó tagnak 20 frt tagsági dij lefizetése mellett. — Esküvő. Steiner Gyula, a „Lloyd“ és „Fiume“ kávéház tulajdonosa Budapestről, f. hó 25-én vezette oltárhoz, Hoffmann Mór zirczi kereskedő leányát Jetta kisasszonyt. Az esketést családikörben tartott ebéd követte, mely után az uj házaspár Olaszországba uta­zott. — A himlőjárvány Várpalotán ugylátszik nem ölt veszedelmes jelleget. F. hó 29-ével 5 beteg maradt. Azok kapták meg a leg- sulyosb jellegű himlőt, kik nem voltak beoltva és a halálozás is oltatlanokat ért. — A veszprémi ipartestület folyó hó 4-én szombaton este 6 órakor rendes havi ülést tart az iparos kör helyiségében, —■ ez alkalommal tanoncz szegődtetések és sza- baditások is eszközöltetnek. — Védkötelesek figyelmébe. Mindazon véd- kötelesek, kik bármily családi okból felmen­tésre igényt tarthatnak: és vidéken vannak, jelentkezzenek, mert ellenkező esetben katona- szökevényeknek tekintetnek. — Veszprémmegye törvényhatóságának az ujonezozási munkálatok megkezdésére nézve a jövő 1887-ik évre a honvédelmi miniszter a rendeletet megküldte; mely szerint az 1887-ik évi ujonczállitásra az 1868-ik évi 40 t. ez. 3 §-hoz képest és az 1882-ik évi 39 t. ez. 8 §-ához képest rendszerint felhí­vandó három korosztályt az 1867., 1869 és 1S65-ik években szülött hadkötelesek fogják képezni. — Eljegyzés. Androvics Imre, tartalékos hadnagy eljegyezte Meidinger Tercsi kisasz- szonyt, Meidinger Lajos özvegyének szép és szellemdus leányát, Promontoron. — Öngyilkossági kísérlet. Egy helybeli szegénysorsu iparosnak leánj’a, ki eskórban szenvedett, életuutságból folyó hó elsején a fejesvölgyi kútba ugrott öngyilkossági szán­dékból, de jó korán észrevették és kihúzták a kutból. Az eszméletén kívüli hajadont a kórházba szállították. Élénken és vezetőleg vesz részt a 40-es évek politikai mozgalmaiban. Kossuth Hírlapjának, ál­landó levelezője s mint befolyásos publicista az arad- megyei ellenzék éltető lelke. — Cselekvésében és véleménye nyilvánitásában egyaránt bátor és hatá­rozott. Jellemének tisztaságával, tehetségének supre- mácziájával megnyeri, még az ellenfél tiszteletét is. Szónoklatait mindig szívesen hallgatták a megyei gyülésteremben; czikkeit pedig lelkesüléssel és öröm­mel olvasták barátai és párthivei. Társadalmi utón is sokat tesz. Megalakítja az első kaszinót, s mint az aradi ev. ref. egyház gond­noka közadakozás utján díszes templomot építtet és az egyházat eddigi alárendelt helyzetéből kiemeli. A magyar irodalomnak pedig buzgó terjesztője. Valóságos irodalmi ügynöke Toldynak, Bajzának, Czuczornak, Vörösmartynak és másoknak. Megírta Aradmegye történetét, 1845-ben lefordítja Heinsius Házi Neveléstanát és saját költségén kiadja. Ily tevékenység között találja az 1848-ik év, melynek mozgalmaiban tevékeny részt vesz. Arad­megye két kerülete választja meg egyszerre kép­viselőül. Mint népképviselő részt vesz az ország­gyűlés minden határozatában, minden viszontagsá­gaiban. Elmegy Debreczenbe és társaival együtt ő is jelen van a függetlenségi nyilatkozat proklamá- 1 ágánál. Időközben Szemere megkínálta Aradmegye főispánságával, de nem fogadta el. 1849 májusában Vutkovich Sebő ajánlatára Kossuth kinevezi a semmitöszék birájává. Elfogadja, de nem sok teen­dője akad, mert aug. 13-ika a világosi mezőn véget vet mindennek. Fábián bujdosó lesz. Végre Pesten a haditörvény­szék előtt jelentkezve, rövid vizsgálati fogság után sikerül magát a börtöntől megmentenie. Bujdosásában lefordítja Valerius Maximus könyvét, de nem adhatja ki, mert egy házmotozás alkalmával egy rendőrtisztviselő mint gyanús iratot elviszi, és soha többé vissza nem adja. Azután Cicero levelének

Next

/
Oldalképek
Tartalom