Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-12-04 / 50. szám

az iszákosság mily nagy előmozdító tényezője az őrültségnek

A vád tehát, hogy iparosaink és kereskedőink egy része nem akar felvilágosulni, vagy helyesebben tanulni, nem rágalom, hanem oly tény, a melyet a felnőttek oktatása iránti közöny is eléggé bizonyít.

Felhívjuk tehát kereskedőinket és iparosainkat, hogy fordítsák az oktatásokat önhasznukra, látogassanak el vasárnap délutá- nonkint az iskola falai közé és meg fogják látni, hogy az előadások nem fognak hatás nélkül maradni.

Aki esetleg, olvasva az előadás tárgyát, nem találja szükségesnek a megjelenést, ne mulassza el figyelmeztetni segédjeit, akik vasárnap délutánonként azon egy óráig nem csak kellemesen szórakozhatnak is, hanem tanulhatnak is.

És ha felhívásunk nem fog a pusztába kiál- tónak szavaiként elhangzani, s iparosaink és kereskedőink nagyobb érdekeltséget mutatnak a kegyesreudiek előadásai iránt, hisszük, hogy akkor a kegyes tanitórend tagjai sem fognak kímélni semmi fáradságot és költséget az előadásokat illetőleg.

A p.-gyimóthi tanító ügyéhez.

A „Pápa-esperesi kerület rom. kath. tanítóegyesülete“ levelet intézett a „Hegyaljai tanitó-egylet“-hez, melyben azon kérésének ad kifejezést, hogy Zubek Lénárd tanítót erkölcsileg és anyagilag támogatni szíveskedjenek.

E levélre a „Hegyaljai tanitó-egylet“ az alant közölt választ küldötte, a mely szintén eléggé bizonyítja, hogy a nevezett tanító felfüggesztését nemcsak a tanügy lelkes barátai tartották helytelennek, hanem azt a testvéregyesületek is a legnagyobb sajnálattal vették tudomásul.

A válasz igy hangzik:

Tisztelt testvér-egylet!

Egyletünk felhívása és kérelme folytán, mely szerint Zubek Lénárd p.-gyimóthi néptanító törvényi ellenesen megfosztatott hivatalától és igy országos tanítói nyugdíjigényétől is, a „Hegyaljai ev. tanitó-egylet“ központi választmány részéről ezen elszomorító ügy méltó felháborodással vétetett tudomásul, és e tekintetben való megállapodását következőkben adja elő:

Az igazgató választmány teljes megütközését fejezi ki azon elszomorító tényért, mely szerint az illetékes tanhatóság megengedte az illető tanítót megelégedéssel folytatott hivatalától megfosztani, mert meggyőződése szerint, a tanhatóság arra való, hogy a tanítók érdekében hivatalos befolyásukat érvényesítsék, s a hol kell, a tanítók érdekeit a jogtalan beavatkozásoktól védelmezzék.

Mert akkor mire való a tanfelügyelői intézmény? Talán nem egészen azért, hogy a statistikai adatokat beszerezzék, hanem hogy azoknak, „akik a nevelés küzdelmeiben fáradoznak, hasznos szolgálatot tegyenek.

Egyszersmind az igazgató központi választmány magáévá tette a „Pápa-esperesi kerület“ róm. kath. tanitó-egyesület őszinte bizalommal hozzánk forduló kérelmét, a mennyiben felhív, hogy úgy erkölcsileg, mint anyagilag segítsük a mélyen sújtott testvérünket.

Mi addig is, mig a tanitó-egylet rendes közgyűlését megtartja, tőlünk telhető hathatós pártfogást úgy az egy, mint más tekintetben szívesen felajánljuk, a mint mutatja már azon körülmény is, hogy az ügy tekintetében nyilatkozunk, anyagi segélyzésre pedig elég legyen annyit előzetesen kijelenteni, hogy az egyleti pénztárból 5 frt szavaztatott meg.

Gyűjtés pedig szintén megiudittatott, mely kedvezőleg halad.

Miskoícz, 1886. nov. 25-én.

A „Hegyaljai tanitó-egylet* központi ig. választmány.

VIDÉK.

Leányfalu, decz. 3.

(A „Veszprémi Független Hirlap“ tek. szerkesztőjének.)

Engedje meg, hogy nyilvánosan is kifejezzem azon elismerést, melyet már magánkörökben több ízben elmondottam, miszerint nekem a „Veszprémi Független Hírlap“ igen tetszik. Mert nem néz az se jobbra se balra, hanem halad az egj-enes utón; kimondja a szót mindenkivel szemben bátorságosan; habár sokszor rajta teljesül a közpéldabeszéd: „Szólj igazat, betörik a fejed!“

Ilyen lap kellene sok Magyarországon, hol az igaz szó, független jellem, s valódi haza- fiság maholnap oly ritka lesz, mint a fehér holló! Hol a subventió-kapzsiság, zsebet- töltő hazafiság s meghunyászkodó magyarság kezd lábrakapni városokon épen úgy, mint a kár a falukon. Ezeket előre bocsátva, szabad legyen megemlitnem azon valóban szép s megható ünnepélyről, mely a múlt hó 28-án folyt le — Eöcsön; s ez: az ott való ág. hitv. ev. egyház-temploma újjá alakításának fel szentelése.

A mondott napnak délelőtti tizenegyóráján már zsúfolásig megtelt a templom buzgó hallgatókkal, odavaló s vidéki néppel. Nem sokára megszólalt a fissharmoniuma rnélabus hangjával, s a helybeli tanitó vezetése mellett rázendült a kezdő dicsének; melynek elhangzása után tiszt. Lágler György kapol- csi lelkész ur lépett az oltár elébe s buzgó ima- s magvas beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Ismét egy ének zendült s hangzott el, melyre nt. Tóth Gyula n.-vázsonyi lelkész-esperes ur a szószékre lépvén, emelkedett beszédben szólt a keresztyén templomok czéljáról, s korrekt, emelkedett beszéde abba központosait, hogy: a kér. templom 1. a tudományok tárháza, forrása, 2. imádság-háza, 3. a szenvedők, az üldözöttek menedékhelye.

E lelkes beszéd után, ‘vallásos ihlettel eltelve hagyta el a nagy számban összesereg- lett nép a felszentelt templomot. Az egyházi férfiak s nők pedig Pataky Béla helybeli tanítónál, — a ki talán legtöbbet tett a templom ujjá-alakitására — barátságos közebéddel fejezték be e templom szentelési ünnepélyt.

r

Áldás az eöcsi ev. egyházra,

t

Áldás annak ujult templomára;

t

Álljon soká — az idő végéig —

Örök fénytől ékesen ragyogva!

Hazafias üdvözlettel.

Magyar Soma.

fordításába fog bele, s e nagy feladat megoldásán 10 évig dolgozik.

Kiadja Cicero összeges leveleit s a Kisfaludy Társaság érdemei elismeréséül tagjai közé választja. Cicero leveleinek fordítása prózai műfordítóink sorában ép azt a helyet biztosítja számára, mi Ossian fordítása költői műfordítóink sorában. Cicero leveleit gyorsan követi Cicero bölcsészeti müvei fordításának első kötete.

1870—1877-ig élete szakadatlan munkásság között telik el; 1873-ban adja ki Lucretius Carsus természetről Írott hires tankölteményének fordítását, melylyel koszorújához uj babérlevelet fűz. Ezt követi Valerius Flaccus Argonauticon-jáflak és Rutihus utazásának fordítása, — és 80-ik évének végén Ho- racius Pizókhoz irt levelének fordítása. 1876-ban a Kisfaludy Társaság — Írói működésének 60-ik évfordulója alkalmával egy jubileáris ünnepet rendez. De ez ünnep után csak még egy évig él, mert 1877. december 10-én 82 éves korában kileheli nemes lelkét.

Az aradi „Kölcsey-kör“ a múlt évben emléktáblával jelölte meg Fábián Gábor lakóházát, a mely alkalommal irodalmi emlékünnepet is tartott.

Reméljük, hogy Veszprém megye és város közönsége is le fogja róni a kegyelet adóját, melylyel Fábián Gábor szülöttének tartozik.

A midőn ezen reményünknek adunk ismételten kifejezést, nem mulaszthatjuk el, hogy újólag fel ne hívjuk a t. közönség figyelmét.

A midőn Fábián Gábornak, a jeles műfordító és írónak Almádi-Vörösberényben levő szülőházát emléktáblával jelöljük meg, nem csak a kegyelet adóját rójuk le a hála nevében, hanem önmagunkat is megtiszteljük!

Hisszük, hogy Almádi-Vörösberény a jövő nyáron Fábián Gábor nevéhez méltó emlékünnepnek lesz színhelye.

Füredy Károly.

Pápa, 1886. deczember 3.

(A „Veszprémi Független Hirlap“ tek. szerkesztőjéhez).

A farsang szele már fujclogál városunkban. Lágy zephyrként. bejárja hölgyeink budoirjait, regélve nekik édes-kedves dolgokat a közel farsangról. Az elité-bálok sorát a főreáliskolai ifjúsági bál nyitja meg. A legelegánsabb és mégis legfesztelenebb bálok egyike.

A négy hitfelekezet iskolái javára évenkint a színházban tartatni szokott koncert 2 évi szünetelés után ismét meg fog tartatni.

Szabó Károly főiskolai tanárnak 50-ik születésnapját barátai és tisztelői egész kis ünnepélylyé avatták. Braun Pál Vili. osztályú tanuló, a főiskolai zenekar vezetője, tiszteletére egy „Ünnepély-indulót“ szerzett, melyet a zenekar az ünnepélyen el fog játszani.

Mint halljuk e kis mű Vajdics Károly ur bizományában meg is fog jelenni.

r. I.

Irodalom.

.,Esztergom“ czimmel vettük Esztegom város monographiáját dr. Körössy László tollából. A 450 lapon terjedő vaskos kötet élénken tárja az olvasó elé az ősváros történeti múltját s a jelenlegi Esztergomi állapotokat. Megismerteti mindazon szenvedéseket és viszontagságokat, melyekkel esztergo m évszázodokon keresztül küzdött. A jeles műből már volt alkalmunk mutatványt közölni lapunkban. Ismételve felhívjuk „Esztergom“ czirnit műre olvasóink figyelmét, mert e mű nem csak a történelem kedvelőknek nyújt hasznos olvasmányt, hanem azoknak is, akik még nem ismerik Esztergom jelenét. A zamatos magyarsággal megirt mű ára 1 frt 25 kr. amely összeg beküldése után a mű bé rmentesen küldetik meg a megrendelőnek.

„Józsi és Erzsiké“ czimíi gyermeklap 4-ik száma megjelent. Úgy tartalmát mint illusrtátiót tekintve a gyermeklapok legkiválóbbja. E száma is megtartja eredetiségét. Képeire nagy súlyt fektet s tárgyát nevelési szakértelemmel kezeli. Az élénk képek s a gyermek tehetségéhez mért könnyű irály bizonyára kedvessé teszi e lapot mindenki előtt, ki azt kezébe veszi. A lap terve, modora az eddig ismert gyermeklapoktól elütő; de épen a terv- szerűség teszi értékessé. Melegen ajánljuk a szülők és tanítók figyelmébe a szokásos karácsonyi és újévi ajándékul „Józsi és Erzsiké“-t, melyből a gyermek egy egész éven át sok hasznos dolgot tanulhat és sok kellemes perczet szerez magának. „Józsi és Erzsiké“ érdemes a pártfogásra és terjesztésre. A lapot szerkeszti Györgyössy Rudolf, ki az irodalom terén előnyösen ismert. Kiadó: Endes Dániel. Előfizetése, a lap kiállításához aránylag, igen olcsó. Egy évre 1 frt 20 kr., félévre 60 kr. A megrendelések Aradra küldendők, (magyar-uteza 24. sz.)

Taborszky és Parsch nemzeti zeneműkereskedésében Budapesten váczi-utcza 30. sz. megjelent: 1886-iki Technikus csárdás zongorára szerzé ifj. Rácz Pál. Ara 1 frt. Ajáuljuk a zenekedvelők figyelmébe.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, decz. 4.

— A „PetŐfi“-kÖnyvnyomdát, mint lapunkban már említettük, az a kitüntetés érte, hogy itt nyomatja az „Aurora“ magyar keresztény irók könyvkiadó szövetkezete ösz- szes kiadványát. Jelenleg Győry Vilmos „Elbeszélései“ vannak sajtó alatt. Az előfizetési felhívás igy szól: Győry Vilmos elbeszéléseiből az „Aurora“ két kötetet ad ki, mint pártolói illetményének két első kötetét. Egy-egy kötet terjedelme 18 iv lesz: a könyv kiállítása díszes és Ízléses, méltó a tartalmát képező művek becséhez. Tekintve azt, hogy Győry Vilmosnak számos tisztelője volt, akik műveit külön ^óhajtják bírni, az „Aurora“ igazgatósága előfizetést gyűjt az elbeszélésekre. A két kötet, melynek bolti ára együtt 3 frt 60 kr. lesz, előfizetés utján 3 írtért szerezhető meg. Az előfizetési pénzek nov. 10-ig az „Aurora“ magyar keresztény irók könyvkiadó szövetkezetéhez (Korona!)erczeg-utcza 16. sz.) küldendők. A mű nyomását Ivompolthy Tivadar veszprémi tagtársunk újonnan felszerelt „Petöti“-nyomdája eszközli, mely nyomda, munkáinak csinos kiállítását tekintve, egy sorba helyezhető a fővárosi nyomdákkal. A titkárság.

— Az első hó deczember 3-ára lepte be városunkat, de nem tartott sokáig a tél első ajándéka, mert csak hamar elolvadt és most nyakig érő sár van városunkban. Hiába, mi csak megmaradunk a régiek, bár a város elliczitáltatta tulajdonát képező erekjéit. Nyáron por, ősszel sár. Mintha csak a város províziót hozna az életbiztosító társulatoktól. Annyi bizonyos, hogy nem tanácsos végrendelkezés nélkül a főutezán végig menni, aki pedig a horgos-utezára akar menni, az helyesebben teszi, ha otthon marad! Talán annak a német utazónak a megjegyzése tetszik a városnak, aki aszfaltnak nézte a nyakig érő sárt s megdicsérte a — haladó Veszprémet.

— Veszprémmegye közgyűlése. Hétfőn, azaz deczember 6-án és a következő napokon törvényhatósági rendes közgyűlés fog tartatni a vármegyeház nagy termében. A közgyűlésen

gr. Eszterházy Móricz főispán fog elnökölni. A tárgysorozatot lapunk múlt számában volt alkalmunk olvasóinknak bemutatni.

r

— Több világosságot! Általános a panasz, hogy utczáink oly sötétek, miszerint életveszélyes a járás-kelés. Úgy hisszük, hogy hatóságunk intézkedni fog, miszerint ne csak akkor gyújtsák meg a lámpákat, mikor a „hold süt“, vagy talán addig nem szándékozik lámpákat gyújtani a városi magisztrátus, mig nem töri ki valaki a nyakát a korom setétségben. Egyik órás iparos polgártársunk már betörte az orrát! kell még több is? Tehát több világosságot!

— Felolvasás. Dr. Lipp Vilmos gymn. igazgató a keszthelyi kereskedő ifjak önképző egyletének f. hó 21-én az „Amazon“ szálloda nagytermében tartott közgyűlését megelőzőleg igen érdekes kulturtörténelmi felolvasással kedveskedett az erre tiszteletből meghívott közönségnek. A jó egy óráig tartó felolvasás, a szépszámú hallgató közönség figyelmét a legfeszültebben köté le.

— Kiszáradt kút. A vásártéri Tallián kút teljesen kiszáradt s most viz dolgában a vásártériek ott állnak, ahol évekkel azelőtt. Vannak azonban, akik remélik, hogy eg}r- két év múlva ismét lesz viz a kútba. Addig nyugodjék békében! ?

— Névmagyarosítás. Klein Dávid tapolezai illetőségű ugyanottani lakos saját val mint Regina és Sándor nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Kelemen“-re, kért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter megengedte.

O O

— Műkedvelői előadás. Múlt vasárnap a veszprémi önk. tűzoltó-egylet pénztára javára műkedvelői előadás tartatott. Az előadást közép.számu közönség nézte végig. A szereplők mindnyájan iparkodtak. Dóczy Endre Jóízű Samu szerepében egészen biztosnak érezte magát a deszkákon, jól alakított és ami műkedvelőktől leginkább megkívánható — jól tudta szerepét. Csak az az egy megjegyzésünk, hogy némel}r helyeken teljesen felesleges volt a pátlios. Dóczy tehetségét Parlagi Jancsi Vidor Máté nevelő szeropé- ben is megállta helyét. Takács Sylveszter, Horváth Gyula, Kőmives és Kőmivesné is emelték a darab sikerét. Egyeseknek a jövőben ajánljuk a szerep jó betanulását.

— A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület“

holnap, deczember hó 5-ik napján d. e. 0 órakor rendes igazgató választmányi és ugyancsak az nap délután 3 órakor rendes közgyűlést tart. A megtartandó ülések főbb tárgyai: 1) alelnök választás. 2) az egyesület 1887. évi előirányzata, és 3) az első magyar általános biztositó társaság jégbiztositási szövet sége.

— Balaton-Füred község képviselő testületé fáradhatlan jegyzőjének, Somogyi Zsigmond- nak, ki 22 év óta buzgó hivatalnoka a községnek, 400 frtnyi fizetését 150 írttal javította, vagy is 500 írtra emelte, nőnkül önben, mert B.-Füred község „a torontálme- gyei magyar nyelv terjesztő és közművelődési egylet“-be lépett alapitó tagnak 20 frt tagsági dij lefizetése mellett.

— Esküvő. Steiner Gyula, a „Lloyd“ és „Fiume“ kávéház tulajdonosa Budapestről, f. hó 25-én vezette oltárhoz, Hoffmann Mór zirczi kereskedő leányát Jetta kisasszonyt. Az esketést családikörben tartott ebéd követte, mely után az uj házaspár Olaszországba utazott.

— A himlőjárvány Várpalotán ugylátszik nem ölt veszedelmes jelleget. F. hó 29-ével 5 beteg maradt. Azok kapták meg a leg- sulyosb jellegű himlőt, kik nem voltak beoltva és a halálozás is oltatlanokat ért.

— A veszprémi ipartestület folyó hó 4-én szombaton este 6 órakor rendes havi ülést tart az iparos kör helyiségében, —■ ez alkalommal tanoncz szegődtetések és sza- baditások is eszközöltetnek.

— Védkötelesek figyelmébe. Mindazon véd- kötelesek, kik bármily családi okból felmentésre igényt tarthatnak: és vidéken vannak, jelentkezzenek, mert ellenkező esetben katona- szökevényeknek tekintetnek.

— Veszprémmegye törvényhatóságának az ujonezozási munkálatok megkezdésére nézve a jövő 1887-ik évre a honvédelmi miniszter a rendeletet megküldte; mely szerint az 1887-ik évi ujonczállitásra az 1868-ik évi 40 t. ez. 3 §-hoz képest és az 1882-ik évi 39 t. ez. 8 §-ához képest rendszerint felhívandó három korosztályt az 1867., 1869 és 1S65-ik években szülött hadkötelesek fogják képezni.

— Eljegyzés. Androvics Imre, tartalékos hadnagy eljegyezte Meidinger Tercsi kisasz- szonyt, Meidinger Lajos özvegyének szép és szellemdus leányát, Promontoron.

— Öngyilkossági kísérlet. Egy helybeli szegénysorsu iparosnak leánj’a, ki eskórban szenvedett, életuutságból folyó hó elsején a fejesvölgyi kútba ugrott öngyilkossági szándékból, de jó korán észrevették és kihúzták a kutból. Az eszméletén kívüli hajadont a kórházba szállították.

Élénken és vezetőleg vesz részt a 40-es évek politikai mozgalmaiban. Kossuth Hírlapjának, állandó levelezője s mint befolyásos publicista az arad- megyei ellenzék éltető lelke. — Cselekvésében és véleménye nyilvánitásában egyaránt bátor és határozott. Jellemének tisztaságával, tehetségének supre- mácziájával megnyeri, még az ellenfél tiszteletét is. Szónoklatait mindig szívesen hallgatták a megyei gyülésteremben; czikkeit pedig lelkesüléssel és örömmel olvasták barátai és párthivei.

Társadalmi utón is sokat tesz. Megalakítja az első kaszinót, s mint az aradi ev. ref. egyház gondnoka közadakozás utján díszes templomot építtet és az egyházat eddigi alárendelt helyzetéből kiemeli. A magyar irodalomnak pedig buzgó terjesztője. Valóságos irodalmi ügynöke Toldynak, Bajzának, Czuczornak, Vörösmartynak és másoknak.

Megírta Aradmegye történetét, 1845-ben lefordítja Heinsius Házi Neveléstanát és saját költségén kiadja. Ily tevékenység között találja az 1848-ik év, melynek mozgalmaiban tevékeny részt vesz. Aradmegye két kerülete választja meg egyszerre képviselőül. Mint népképviselő részt vesz az országgyűlés minden határozatában, minden viszontagságaiban. Elmegy Debreczenbe és társaival együtt ő is jelen van a függetlenségi nyilatkozat proklamá- 1 ágánál. Időközben Szemere megkínálta Aradmegye főispánságával, de nem fogadta el. 1849 májusában Vutkovich Sebő ajánlatára Kossuth kinevezi a semmitöszék birájává. Elfogadja, de nem sok teendője akad, mert aug. 13-ika a világosi mezőn véget vet mindennek.

Fábián bujdosó lesz. Végre Pesten a haditörvényszék előtt jelentkezve, rövid vizsgálati fogság után sikerül magát a börtöntől megmentenie.

Bujdosásában lefordítja Valerius Maximus könyvét, de nem adhatja ki, mert egy házmotozás alkalmával egy rendőrtisztviselő mint gyanús iratot elviszi, és soha többé vissza nem adja. Azután Cicero levelének