Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-01-23 / 5. szám

A rendes tag szavazatára vonatkozólag :

a) a birtokosok szavazatukat birtok-arányban gyakorolják és pedig: minden egyszáz ka- tasztrális hold után egy, — ötszáz kát. hold után két, — egy ezer kát. hold után három, minden további egyezer hold után ismét egy szavazattal birnak és ezeket megbízottjuk által is gyakorolhatják ; b) a bérlők egy szavazati joggal birnak, melyet személyesen gyakorolnak ; azon esetben, ha egy tulajdonosnak egy község határában fekvő vizterületén több bérlő gyakorolja a halászatot, ezek együtt egy szavazati joggal birnak és azt megbízottjuk által gyakorolhatják.

Miuden tag, a szövetkezet által e czélra bérelt vizekben, a szövetkezési szabályzók szoros megtartása mellett horgászhat, az évi tagdíj lefizetése alkalmával nyert, azon egyleti évre és személyre szóló jogosítvány (jegy) felmutatása mellett.

5. §. A szövetkezet szervezete: a) a közgyűlés ; b) az igazgatóság; c) a tisztviselők.

6. A közgyűlés. Minden egyleti év elején rendes közgyűlés tartatik, melyet az elnök hiv össze.

Fontos esetekben, vagy amidőn 10 szövetkezeti rendes tag azt Írásban kiváuja, az elnök rendkívüli közgyűlést is tartozik összehívni. *

A közgyűlésekre az összes tagok egyen- kint és külön hivandók meg, a meghívásban a tárgysorozat felsorolásával. Ezenkívül a meghívás idejekorán közzé teendő a szövetkezet hivatalos közlönyében: a „Halászati Lapok“-ban, valamint az érdekelt megyék hivatalos lapjaiban is.

A közgyűlési határozatok a megjelent tagok szavazattöbbségével hozatnak. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök dönt.

Szavazásra csak az jogosult, ki tagsági díjjal nem tartozik.

A jegyzőkönyv az elnök és titkár aláírásával hitelesíttetik.

7. §. Kizárólag a közgyűlés tárgyai: a) az elnök, az alelnök, igazgató és igazgatósági tagok választása; b) az alapszabályok módosítása; c) az évi tagsági dij megállapítása;

d) az igazgatóság által előterjesztett számadások és költségelőirányzat felülvizsgálása Ó3 helybenhagyása; e) határozat az igazgatóság avagy egyes tagok által előterjesztett indítványok felett. Ezek közöl olyanok, melyek az alapszabály módosítására, avagy a szövetkezet anyagi ügyeire vonatkoznak, a közgyűlést megelőzőleg 14 nappal az igazgatóságnál bejelentendők; íj a szövetkezet feloszlása és vagyonának hovaforditása feletti határozat.

8. §. Az elnök, alelnök, igazgató és igazgatósági tagok szótöbbséggel választatnak.

9. §. Az alapszabályok módosítását czé- lozó határozat érvényességéhez a jelenlevők Ya-ának szavazata kívántatik; a szövetkezet feloszlása felett csak külön e czélra összehívott, rendkívüli közgyűlés határozhat, mely azonban csak akkor érvényes, ha ahhoz az akkor létező összes tagok 7«-a hozzájárul.

Mindazon közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok megváltoztatását, az egylet feloszlását, s ez esetben vagyonának hova- forditását czélozzák, foganatosítás előtt a nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz felter- jesztendők.

10. §. Az igazgatóság. A szövetkezet ügyeit az igazgatóság kezeli, melynek tagjai: az igazgató és 12 igazgatósági tag, az ügyész, titkár és a pénztárnok.

11. §. Az igazgatóság hatásköréhez tartozik : a) a közgyűlés határozatainak végrehajtása; b) saját ügyrendjének megállapítása;

c) az ügyész, titkár és pénztárnok választása;

d) kiküldöttek kijelölése; e) őrök felvétele, elbocsátása és ezek dijának megállapítása; íj jutalmazások eszközlése és a jutalomdijak megállapítása ; g) az időközben megürült igazgató-tagsági, elnöki és alelnöki, ügyészi, titkári, illetőleg pénztárnoki állásnak a legközelebbi közgyűlésig titkos szavazás utján leendő betöltése; h) tiszteletdijak megállapítása; i) ivarterek kijelölése, ilyenekre bérleti szerződések megkötése; j) tagok felvétele és kizárása feletti határozat; k) a számadások és költségelőirányzatok beterjesztése.

12. §. Az igazgatóság a szövetkezet érdekében külön kérdések elintézése végett vidékre egyleti tagokat küldhet, kik az igazgató által kiállított külön meghatalmazással láttatnak el.

Ezen kiküldöttek Írásbeli jelentéseiket az igazgatóságnak haladéktalanul beterjesztik.

18. §. Az igazgatósági ülést az igazgató, a szükséghez képest hívja össze.

Az igazgatósági ülésekre az összes igazgatósági tagok egyenkint és külön hivandók meg az igazgató által.

Az igazgatósági ülések határozatképességéhez az igazgatósági tagok Vá-ának jelenléte szükséges.

A jegyzőkönyv az igazgató s a titkár aláírásával hitelesíttetik.

14. §. A szövetkezet tisztviselői: a) elnök, b) alelnök, c) igazgató, d) ügyész, e) titkár, f) pénztárnok.

15. §. aj Az elnök. A szövetkezet elnöke a szövetkezetét minden irányban képviseli.

b) Az alelnök. Az alelnök az elnököt távolléte alatt mindenben helyettesíti.

c) Az igazgató. Az igazgató érvényesíti a közgyűlés és igazgatóság határozatait és pénzeket utalványoz.

d) Az ügyész. Az ügyész jogi ügyekben tanácsosa, esetleg képviselője a szövetkezetnek.

e) A titkár. A titkár végzi a szövetkezet írásbeli dolgait és szerkeszti az összes ülések jegyzőkönyveit és a szövetkezet kiadványait.

f) A pénztárnok. A pénztárnok az igazgatóság által megállapított vagyon- és pénztárkezelési szabályok szerint kezeli a szövetkezet vagyonát.

1 (5. §. Egjréb határozatok. Ki a szövetkezet törzsvagyonához legalább 50 frtos alapítvány nyal járul, életfogytiglani tagsági jogot nyer.

17. §. 50 frton aluli összegek, mint külön adományok, az évi rendes bevételekbe veendők, mig az alapítványokból összegyűlendő összegek a szövetkezet törzsvagyonát képezi, s az igazgatóság által tőkekép kezelendő külön alapítványi könyv vezetése mellett.

Feloszlás esetén az alapitó tagoknak az általuk befizetett összeg rendelkezésükre áll.

18. §. Az esetben, ha a szövetkezet az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, amennyiben további működésük folytatása által az állam vagy a szövetkezeti tagok vagyoni érdekei veszélyeztetnének, haladéktalanul felfüggesztetik s felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest, végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok

A „Balatoni halász-szövetkezet44 alapszabályai.

1. §. A szövetkezet czélja. A szövetkezet, mint közgazdasági egyesület, az által, hogy a Balaton halászatát ápolja és gondozza, az okszerű haltenyésztést és halóvást meghonosítani törekszik, a halászat tudományos és szellemi részét felkarolja, felügyel a halászat törvényszerű gyakorlására és végül a közszellemet oly irányban ébreszti és fejleszti, hogy a fennálló törvények és intézkedések elleni mindennemű visszaélésnek eleje vétetvén, szigorú végrehajtásuk társadalmi utón is biztosittassék, a balatoni halászat értékesítését kívánja előmozdítani.

2. §. Ebből folyólag a szövetkezet: a) a halászatot illető minden országos törvén}^- nek és helyi rendszabálynak végrehajtását ellenőrzi és támogatja és javításukra minden törvényes módon törekszik; b) a Balaton viszonyainak megfelelő halnemek meghonosítása, valamint a pusztulófélben levő halak megőrzésére közreműködik; c) a halászat terén kiváló érdemeket szerzett halász avagy halóvó, esetleg rendőri személyzetet jutalmazza, hivatásának teljesítésében megsérült ily egyéneket, vagy balesetkor családjukat erejéhez mérten segélyezi; d) a halászatot sértő intézkedések hatályon kívül helyezéséről gondoskodik; e) alkalmas helyeken állandó tilalom alá helyezendő ivartereket állapit meg; f) a halászat gazdagságához statisztikai adatokat gyűjt és végül g) társadalmi és irodalmi működése által tagjainak a halászati tudomány fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez járul.

3. §. A szövetkezet czime és székhelye. Czime: „Balatoni halász-szövetkezet“ ; székhelye: Keszthely.

4. §. A szövetkezet tagjai, jogai és kötelességei. A szövetkezet tagja lehet minden feddhetlen előéletű egyén, aki a tagsági dij lefizetésén kívül a szövetkezet czéljai és ér- érdekeinek előmozdításában s támogatásában, tehetsége szerint közreműködni kíván.

A tagok alapítók, rendesek, pártolók és tiszteletbeliek.

Alapitó tag az, ki a szövetkezet közvagyonához legalább 50 írttal járul.

Rendes tag mindazon halászati-jog törvényes tulajdonosa, avagy ugyanezen jog bérlője, aki a közgyűlés által az általuk birt vizterület nagysága szerint megállapított tagsági dijat április hó 1-ig a szövetkezet pénztárába befizetni kötelezi magát.

Pártoló tag, ki a január hó l-ével kezdődő egyleti évre 2 frt tagsági dijat fizet.

Tiszteletbeli tag, ki a halászat terén szerzett érdemeinek elismeréséül az igazgatóság által, mint ilyen, megválasztatik.

A tagok felvétele és kizárása az igazgatóság jogköréhez tartozik,, de a szövetkezetbe be nem vett egyén, vagy abból kizárt tag az igazgatóság ezen határozata ellen a közgyűléshez felfolyamodhatik.

A szövetkezetbe lépés 6 évre kötelező, mely időn túl is, mindaddig tagja marad az illető a szövetkezetnek, mig kilépését a hatodik év második felének bekövetkezése előtt, megelőzőleg az igazgatóságnál be nem jelentette.

Az alapitó és rendes tagok a közgyűlésen szavazati és inditványozási joggal búnak, s egyaránt választók és választhatók; a pártoló tagok csak inditványozási joggal bírnak.

Minden alapitó tag egy szavazattal bir.

kiszálltam s fölkerestem K. L. és V. P. birtokos urakat, kiknek barátságos vendégszeretetét már a múlt nyári vándorlásom alkalmával élveztem. Elmondtam, hogy én — mint „ex studio“ sportember — egy kis balatoni sétára jöttem, a Balaton jegét óhajtom megnézni, tanulmányozni akarom a téli halászatot s legalább a legközelebbi faluig korcsolyázni is akarok, mindezt pedig huszonnégy óra alatt. Ismerőseim szóhoz sem juthattak, pedig láttam arczaikon, hogy ellenvetéseket szándékoznak tenni. Persze! ők igen jól tudták, hogy ha reggelre megjön az a finom északi szél, mely nyáron a fürdő- közönség jókedvét is hirtelen szokta lehütni, majd alább hagyok buzgóságommal s a Balaton szellős terme helyett az ő barátságos, fütött szobáikban töltjük el a holnapot. Végre is belátták, hogy én programmomtól nem tágítok. Akkor aztán közös egyetértéssel elhatároztuk, hogy reggel 8 órákor Lellé-ig korcsolyázunk s ott megyünk a Balaton belsejére a téli halászat megtekintésére (a bogiáriak téli halászattal nem foglalkoznak).

Nem állhattam meg, hogy este felé ne nézzek le a Balaton meUé. Meglepő kép! A fürdő-sátrak mind eltakarit- tattak. se hire, se nyoma egynek is. Ezeket télire be kell takarítani, különben, ha a jégzajlás ott éri, pozdorjává törik valamennyi s még tűzgyújtó szilánk se marad belőlük. Puszta az egész partvonal csak egy-eg}7 ott felejtett csónak juttatja eszünkbe, hogy itt nyáron még csónakázni is szoktak. Kerestem a tükör sima jegét, a helyett azonban jég- és hótorlaszt találtam mindenütt. Ez nem ígért másnapra korcsolyázást.

Reggel — decz. 29-én — metsző hideg szél fújt észak felől. Ismerőseim föltűnően agyonhallgatták a tervezett kirándulást (a balatonmelléki ember tudja, hogy nem tréfa dolog ilyenkor a jégre menés), végre is zsörtölődésemre ujabbi tárgyalás után határoztatott, hogy, mivel korcsolyán teljesen lehetetlen, hát kocsin megyünk Lelléig. S ezt nyomban meg is tettük. A leilei halász-kunyhónál megtudtuk, hogy a halászok künn vannak a jégen s a megjelölt irányban mi is útnak indultunk. Ki gummiczipövel, ki kalapcsizmával fegyverezte föl lábait. S ez a nagy fölkészülés, mint útközben kitűnt, nagyon szükséges volt, mert nélküle teljes lehetetlen lett volna egy órán át sétagyalogolni Szeperd irányában. Ennyi | időbe került, mig valahol a Balaton közepén ráakadtunk a halászokra.

A Balaton széltében, hosszában be volt fagyva s örökmozgó vize most 8—10 cm. jégréteg alá vala lelánczolva. Látszik azonban, hogy ez a békó-vetés csak nehezen sikerült az évszak nyers erőinek, mit a part hosszában végig vonuló habtorlaszok, a háborgó Balaton .ptolsó vonaglásának jelei, elég világosan bizonyítanak. Eg}7-két méter széles sima jég után ismét jégtorlasz következik, össze-vissza forgatott jégtáblákból keletkezett gátak, macskafejszerü jégdarabokkal kirakott terjedelmes mezőkkel, majd meg a leggyönyörűbb mozaik padozat örvényszerü mélyedésekkel váltakoznak. Egyik rianás a másikat éri s minduntalan a megsemmisülést juttatja az embernek eszébe. Ily pompásan kivert utón elképzelhetőleg jó kedvvel utaztunk előre (olykor a torlaszok miatt hátra is). Jó kedvünket nem érte a hideg, fagyasztó szél. Úgy látszik, az idén a Balaton nagy hullámzás közben, tán épen a vihar alatt fagyott be, s ezért nehéz most rajta kocsin közlekedni, a mi más években rendes szokás. De nagy baj az ilyen fagyás a szegény halászokra nézve is, mert nemcsak nagy utat kell tenniök a jég hátán, mig egy kis simább jégre találnak, hanem rendkívül nehéz ilyenkor a hálót jég alatt vontatni, a vizbe benyúló jégtáblák miatt. Mondják is szegények nem egyszer: „Hej! nehéz munkát végezünk, uram!“ Igazuk is van. Én alig töltöttem 3—4 órát a jég hátán s már is nagyon kívánkoztam a kandalló mellé és ők ... kora reggeltől késő estig dolgoznak — szélnek, viharnak kitéve, — sokszor minden eredmény nélkül mennek haza, mert hálóikat ismételt alámerités után is üresen húzzák ki! S ha nehéz munkájuknak van is sikere, — hasznuk belőle nagyon szerény. A kifogott halnak fele az övék ugyan, de eladniok nem szabad, hanem a szerződés szerint előre megállapított csekély összegért ez is a bérlő tulajdona marad, ki persze mesés árért küldi a szélrózsa minden irányába. Mindennek daczára a Balatonmellékiek közül még a vagyonosabb földművesek is foglalkoznak a téli halászattal, mert ez időben tömeges mezei munkájuk úgy sincs s igy legalább valami csekély összeget mégis kereshetnek naponkint.

Végig néztük a halászok munkáját. S én eltűnődtem rajta, hogy e nehéz munkájában küzködő halásznép ha tudná, hogy Bécsben, Berlinben, Parisban, Londonban és széles e világon oly nagy dicséretet szereznek a magyar hazának az ő „fogasaikkal“, még csak nem is panaszkodnának ama

legpontosabb megtartására különbeni felosztás terhe alatt köteleztetik.

Kelt Somogyvárott, 1885.

Ifj. Széchényi Imre,

megválasztott elnök.

35,085. szám.

Jelen alapszabályokat ezennel jóváhagyom.

A miniszter helyett:

Matlekovits m. k.

VIDÉK.

Várpalota, január 22.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

A „Várpalotai önkéntes tűzoltó-egylet“ f. hó 17-én tartá alakuló közgyűlését, mely alkalommal tisztviselőit is megválasztá. A tisztviselői kar következőleg lett egyhangúlag megválasztva:

Steiner Adám plébános elnök, Krosetz Gyula gyógyszerész főparancsnok, Vikár István ügyvéd titkár, Bölcskey Sándor városi főjegyző pénztárnok. Az egylet többi tiszteit a jövő gyűlésen választják. Krosetz űrért egy 3 tagú bizottság ment, ki a gyűlésen megjelent s „Éljen“ kiáltással fogadtatott. Az újonnan megválasztott főparancsnok minden tekintetben sikerült beszédben köszöné meg az iránta tanúsított bizalmat s megígérte, hogy tőle telhető- i leg mindent meg fog tenni az egylet érdekében. — Tűzoltó-egyletünk, mely eddig is életképesnek bizonyult, ily tisztikarral élén, még inkább virágzásnak fog indulni.

Fogadja tek. szerkesztő ur stb.

Egy palotai.

T AN ÜGY.

A beszéd és értelemgyakorlatok czélja, eszközei, tananyag, tanmenet, tanalak és eljárási módja az iskolában.

(Vége.)

Másik czélja a beszéd- és értelemgyakorlatoknak az érzékek élesítése.

Hogy mily rósz hallásúak s tökéletlen vizsgálódók a gyermekek, azt tudjuk, ezért módot kell keresni, melynél fogva érzékeit tökéletesítheti. És hogy egyszersmind beszéd-képességüket is fejlessze, egyes hangokat hangoztat velők a tanító; még pedig elébb hosszú s rövid magánhangzókat, — de nem kell megnevezni, hogy melyek magán- vagy mássalhangzók, mert a hallás és beszéd szerveit élesíti,' elő is készíti az irva-olvasásra. S egyszersmind inti őket, hogy érzékeiket, mint a melyek könnyen megsérülnek, óvják minden káros behatástól, pl. a fülnél erős hang, a fül piszkálás stb., — a szemnél a tárgyakat sem igen közelről, sem nagyon távolról ne nézzék, mert mindkét alkalommal rontják szemöket, — továbbá ne nyitogassák szemeiket oktalanul erőltetett "irányban, mert kancsalok lesznek.

Az értelmet s gondolkozó tehetséget leginkább tökéletesítheti az által, hogy szemléltet velők tárgyakat s leginkább feltett kérdéseire való feleletadás által fejteti meg a tárgyat. Ez által aztán mint gondolkozó tehetsége működésének alkalmat nyújt, mint pedig az értelemnek.

Tananyagul szolgál mindaz, a mi a gyermek képzettségét túl nem haladja s a minek részint tanítási becse van, részint pedig azt az életben sikerrel alkalmazhatja, — legelőször az iskolában található tárgyak, majd szülei ház, házi állatok, családi viszony, helység és lakói, társadalmi élet, éghajlatunk alatt tenyésző növények, ásványok és állatok, végre a természeti jelenségek szemléltetése adják a tananyagot.

Valamint minden tantárgynál, úgy a beszéd- és értelem-gyakorlatoknál is, az oktatás egy tudományos egészet alkot, melyet a növendék nem egyszerre, hanem csak egymás után részletenkint foghat fel. tehát a tannemet itt tulnyomólag elemző (analytical) lesz: azaz úgy tekinti a tárgyat, mint részekből összetett egészet s a tárgyat úgy vezeti a gyermek elébe, mint egészet, azután bontja szét egyes részeire, — hanem szükséges, hogy összekötő tanmenetet is használjunk, még pedig akkor, midőn begyakoroljuk a feldolgozott tárgyat.

Ami pedig a tanalakot illeti, az tulnyomólag kérdező legyen, mely az emlékező tehetségre irá- nyoztassék s czélja a már megtanitottaknak biztosabb megértése, megszilárditása, mert csakis igy lehet biztos sajátukká a szemléltetett tárgy. Érzékcsekély haszon felett, mi a halászatból nekik fenmarad. Ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg az érdekes téli halászatot

Az a csoport, melyet mi néztünk, két órai munka után kihúzta a hálót, de négy kis fiafogasnál nem volt több benne. Ezt nagyon restelték a szegény halászok. „Na igy még nem jártam soha“, mondja az öreg halász csupa inen- tegetődzésből; pedig dehogy nem járt, sokszor megtörténik ez ővelük.

A halászoknak jobb szerencsét kivánva, Lelle felé kezdtünk visszaoldalogni. Útközben egy párszor fájdalommal tapasztaltuk, hogy nekünk is jobb volna olyan „jég- patkóival jönnünk, minővel a halászok biztosítják magukat minden „esetlegesség“ ellen. Ha utánunk néztek a halászok, bizonyára jól mulathattak rajtunk, mert égyre-másra kapkodtunk a levegőbe a síkos ut miatt. Nemsokára azonban a sürü köd még „körvonalaik“-at is elfödte szemünk elől. Itt-ott megállottunk s hallgattuk a halászok távoli kótogásait vagy a jég pattogását („hízik a jég“, t. i. vastagszik, mondja a halász), s még ez is jól esett nekünk, mert oly elhagyatottaknak éreztük magunkat abban a rideg jégsivatagban. Az életnek semmi nyoma sehol. — jégtengeren állunk, mely minden lépten-nyomon elnyelhet. Mily más itt az élet nyáron, vígan szöknek a kis halak a viz szine fölé, gyorsan hasítják sima tükrét a csónakok és halászbárkák s élénk rikkantással csókolóznak a hullámokkal a hálászmadarak, — a parton pedig ezer meg ezer fürdőnépség nyüzsög és edzi magát. Most csak a zord tél uralkodik mindenütt s még a Badacsony és társai sem oly barátságosak, mint nyáron; összébb húzták köpenyüket s mogorván tekintenek az alattuk elterülő jégtengerre, mintha csak ők is megsokalták volna azt a szenvedhetetlen hideg északi szelet, mely lábaikhoz kötötte a Balaton hullámait. Ez a szél kissé megkeserítette a mi tanulságos és érdekes kirándulásunkat is.

Zúzmarával és jégcsapokkal fedve, kiéhezve és özsze- fázva érkeztünk Boglárra. Akár csak a sarki expedícióból jöttünk volna haza. Föl is fogadtam, hogy nem jövök a Balatonmellékére, mig ez a jég föl nem szakad s a „jégzajlásában nem gyönyörködhetem. V. dr.

A Balaton — télen.

‘(Egy kis kirándulás.)

Ha legalább akkora hegy volna itt Cs . . . . mellett, a mekkora a soproni városház tornya, ki lennék békiilve sorsommal. De igy, mint aféle erdélyi, tehát hegyesvidéki beköltözött, a somogyi dombokkal, melyek hitvány paródiái kies hazám sziklacsucsainak és bérczeinek, csak nehezen tudok megbarátkozni. Mikor egy kis szabad időm kerül, oly vidékekre rándulok, hol szemeim hegycsúcsokon pihenhetnek meg.

A Dunántúl bizony nyal nem veszi rossz néven, ha a Balaton mellékét összes szép vidékei fölé helyezem. Eltekintve attól a regényes és történeti emlékekben annyira bővelkedő zalai partok gyönyörködtető panorámájától, e vidék bennem a természet figyelőjét és a tanférfit egyaránt elbűvöli. Természettudományi előadásokhoz itt sok becses anyagot találok, s tanítványaimban ily természeti környezet közepeit kétszeresen föléled a figyelés, okulás vágya.

A Balaton-melléket ezért már sokszor választottam kirándulásaim czélpontjául. sőt tanítványaimat is elvittem oda, hogy nekik is megmutassam e festői vidéket. E kirándulások azonban mind a nyári időre esnek. S akkor a Balaton maga is olyan mint a gyermek-ifjú: egyszer szelíd, csöndes, majd meg makranczos, durczás, ki minden kérlelésre még jobban daczoskodik. Láttam a Balatont játszadozni a felhők tükörképével, a napsugarak csillámával. Máskor ismét láttam vásott tombolásában, a mint föltornyosodó hullámait a zalai partok felől átzuditja az ellaposüló somogyi oldalra, hol a finom homoktalajon szétvetődik minden hullám s lecsillapulva hanyatlik vissza az anyamederbe. Láttam „a hullámzó Balaton tetején a halászlegény “-t, a mint birkózik sajkáján a hullámokkal; láttam a „Kisfaludy“-t is, mint hasit mély barázdákat a haragos Balaton hátán; láttam ennek fiát, a kéthelyi kis gőzöst is, n*int simogatja a Balatont, csak hogy meg ne haragudjék. Látni akartam tehát azt is, hogy a Balaton mivé lesz télidő alatt. Milyen lehet ez a pompás víztükör jégmezővé válván, milyenek a hires rianások!?

Elhatároztam, hogy a legelső fagy hírére elrándulok oda. így is történt. Karácson után, korcsolyámat is magamhoz véve, útra keltem. Bogláron e könnyű podgy ászommal