Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-08-28 / 36. szám
Elismerést az érdemnek! Díszközgyűlést tart Yeszprémváros • holnapután, hétfőn, melyen veszprémi iparosaink közül, kik az orsz. kiállításban mint kiállitok részt vettek, a polgár- mester kezelői ünnepélyesen átver mii le a kiállításon n yert kit Un tetéseiket. A valódi érdem, a tisztes munka elismerése egyike a legszebb polgárerényeknek. 8 midőn mi s velünk Veszprém város közönsége szívből üdvözöljük derék munkásbarátainkat kitüntetésükkor, hisszük, hogy az őszinte elismerés e szép nyilatkozása buzdi- tólag fog hatni többi iparosainkra is. Íme közöljük a derék kiállítók névsorát a kitüntetéssel együtt, melyet nyertek: Androvits Imre kiállítási nagy érem és oklevél. Bánóczy Mór n íí íí V Ben esik Fiilöp íf rí n Deutsch Mór n n n r> Dukovits Sámuel r> ■ rí n n Fehér András n v n n Fehér István n n T) Fehér Sándor r> n n Ferenczy Károly rí n n Kom mer András o k 1 e v é l. Lang Ferencz kiállítási nagy érem és oklevél. Lehoczky János if. seg. oki e y é 1. Lipthay János kiállítási nagv O«/ érem és oklevél. Lipták Sándor V V n V Magyary Lajos • r> n V T, Nagy János rí v íí n Noszlopy Ferencz- n rí Orbán Pál (méz) r> Orbán Pál (bor) n íí n n Szabó József * n n Szomor János . « n Benkő István o k 1 i e v é 1. Katona Sándor oki. e y é 1. Véghely Dezső kiállítási nagy érem és oklevél. „Pápai X?apok“-nak. (Válasz a szerkesztői üzenetre.) Pápa. augusztus 28. A „Veszprémi Független Hírlap“ 34. szá- ! mában egy czikket Írtam volt a „Pápai Lapok“-ról, hogy míg a megyei dolgokat dédelgeti, városának helyi érdekeit elhanyagolja. Felhoztam arra, úgy hiszem, eclatans I például, hogy mily sokat tett a megyei szék- ! ház építésének ügyében és mily keveset — J egy czikken kívül per absolute semmit -— a \ pápai takarékpénztár építkezésének kérdésében; pedig mennyit tehetett volna! Utaltam egyszersmind az ilyen utón való haladás következménveül llion sorsára; mert hisz Párisnak és társainak szintén volt mire támaszkodniok és kiben bizakodniok, mégis „fuimus Troies!“ Felszólaltam szóval a „P.-Lapok“ téves iránya és magatartása ellen; bizonyítva meglett dologgal azok káros hatását, Megtámadtam, hogy nem tesz eleget kötelességének: a közérdek szolgálása helyett, magán érdekeket hajhász. Vádoltam egyúttal két kulacsos- kodással, tehát azzal is, ami az oly sokat megengedő politikai harczok terén is immoralitás; hát még azonkívül! Nem hiszem, hogy létezzék az országban lap, amely ilyen támadásokkal szemben ne érezné magát kötelezettnek fölvenni az eléje dobott kesztyűt, elfogadni a neki czimzett Cartellt, — bárhonnan és bárkitől jöjjön a'/.. ha más okból nem is. legalább figyelemből azon közönség iránt, a melynek erszényét igénybe veszi. Az igazolás ezelőtt nem önmegalázás, — kötelesség! Csak a „P. Lapok“ tartja elégségesnek, hogy egy komoly, nem tisztességtelen, nem is személyeskedő kritikára ne legyen más tere. mint a szerk. üzenetek, — ne legyen más hangja, mint a falusi ripöké. —- és ne legyen egyéb válasza, minthogy „olyan fráterral nem polemizálunk.“ A „P. Lapok“ ezt már másodszor teszi! Tavaszszal a „V. F. Hírlap“ megtámadta' a megyei székház-építés ügyében folytatott sunyiskodásaiért; — s mit válaszolt arra is? Azzal a lappal nem polemizálunk!“ Már t. i. I hogy a megye legelterjedtebb és legolva- j sottabb lapjával, — megyénkben a szabadsajté egyetlen orgánumával. Mi volna más az ilyen, mint meghátrálás! Derogálás ? 8 ugyan qou jure ? A felkapott idegenek, az elkapatott kegyenczek jogánál fogva? Vagy tán azt hiszi a „P. Lapok“, hogy a Lipótmezőn és úrhatnám erőlködések terén kívül is lehet komolyan egy és ugyanazon osztálybeliek között derogálásról szó? Igen, futás az, amelynek szégyenét fokozza, hogy hozzá még a bajnoki futó nem sálon, hanem istálló hőshöz illő nyelven fújja tuka- rodóját, — elfeledve, hogy mivel tartozik önmaga — és mivel a város mívelt közönsége iránt, — amelynek köréből veszi előfizetői zömét. Mit tesz az, ha egy lap nem a közönségre, de egyesekre támaszkodik! Mit tesz, ha egy lapnak nem a közönség elismerését, de a patronusok kegyét és tetszését kell keresnie! 8 a felfelé szálló tömjénnel és mirhával szemben minő kétszeresen undok a lefelé tekintő ! kényelmes „mindegy“! attól, -— aki, mig | nem volt megnyerve a jászma, oly kitartóan, sokszor egész émelyítően udvarolt szűrnek, kabátnak egyaránt. A hiszékeny vállak oda is lettek tartva: a parthie meg is lett nyerve! Mór megtette kötelességét; Mórral tehát már nem törődünk! ( —0. Yeszprémmegye rendes közgyűlése. Meghívó. Fenálló szabályrendeleteink alapján hivatalos tisztelettel felkérem a t, törvényhatósági bizottság, az állandó választmány és a in. számonkérőszék tagjait, hogy az 188(1. évi szeptember hó 6-án és a következő napokon d. e. 1) órakor tartandó törvényhatósági bizottsági, ezt megelőzőleg szeptember hó 4-én d. e. 9 órakor tartandó számonkérőszéki. és ugyan szeptemberhó 4-én d. u. 3 órakor és szeptember hó 5-én u. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Az ülés első tárgya a megye 1887. évi költségvetésének megállapítása és az 1887. évre szükséges m. pótadó megszavazása leeud. Veszprém, 1886. évi augusztus hó 18-án. Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. Tárgysorozat. 1. A vármegye 1887. évi költségvetési előirányzatának megállapítása és ezzel kapcsolatban a m. szék házépítési kölcsön 1887. évi kamat és töke törlesztési hányadának fedezésére szükséges pótadó megszavazása. **) Pszt! Megtalálja hallani az adófelügyelő ! A szerk. 2. A m. kir. belügyminisztériumnak a községekről szóló 1886. XXII. t, ez. végrehajtása tárgyában kibocsájtott rendelete. 3. A m. kir. belügyminisztériumnak a községi I szegényalapokra vonatkozó leirata. 4. A m. kir. belügyminisztériumnak a tiizrendör- ségröl alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 5. A m. kir. belügyminisztériumnak — a megyei magas építkezésre vonatkozó tervek és költségvetések tárgyában — a törvényhatóságokhoz intézett leirata. 6. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak, a házaló kereskedésnek törvény | utján való rendezése tárgyában, a törvényhatóságokhoz intézett leirata. 7. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium részéről a kir erdőfelrigyelőségek személyzete által teljesítendő utazások költségeinek megái lapitása ügyében kiadott szabályrendelet. 8. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak a selyemtenyésztési ipar emelésére vonatkozó leirata. 9. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztériumnak a siófoki zsilip kezelési szabályzatra vonatkozó leirata. 10. A közmunka- és közlekedésügyi ni. kir. minisztérium által a vasúti üzletszabályzat némely határoz- mányainak módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott szabályrendelet. 11. Dr. Pauler Gyulának válasza, az édes atyja dr. Pauler Tivadar volt igazságügyminiszter elhalálozása alkalmából hozzá intézett részvétnyilatkoza- tu tikra. 12. A törvényhatóságokról szóló 1886. XXL és XXIII. t. ez. életbe lépte alkalmából szükséges szabályrendeletek ; nevezetesen: a közgyűlések számáról és megtartásuk idejérűl, a közgyűlések elnökségéről. — a főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetére szóló szabályrendeletek szövegének meghitelesitése és a közgyűlés ügyrendjéről, a vármegye szervezeti szabványairól, az egy évnél tovább betegeskedő tisztviselők ellenében való elbánásról és a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselők lemondásának elfogadásáról szóló szabályrendeletek megalkotása. 13. A székbázépitési bizottság előterjesztése a székház építkezés előhaladásáról. 14. A székházépitési bizottságnak előterjesztése a megyei székház épület mellett szükséges utczai csatornák kiépítése tárgyában. 15. A m. székházépitési bizottságnak a bokréta- ünnepély alkalmából a munkások között kiosztott 329 irt 25 kr. és a pallérok jutalmazására vonatkozó előterjesztése. 16. Jász-Nagy-Kuu-Szolnokmegye közönségének az 1883. XLVI. t. czikkben megállapított földadó mennyiségnek leszállítása tárgyában kelt és a képviselő házhoz int zett felirata. 17. Borsod vármegye közönségének, a Henczi sírjának megkoszorúzása folytán történt események alkalmából a képviselőházhoz intézett felirata. 18. A soproni kereskedelmi és iparkamarának a kamara területén beszüntetett dohánytermelés újból való engedélyezése tárgyában a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz intézett fölirata. 19. Hollósy István márámarosmegyei bizottsági tagnak Máramarosmegye közönségének 2/1886. sz. a. hozott határozatai elleni felebbezése. 20. A hevesmegyei gazdasági egyesületnek kereskedelmünk fejlesztése érdekében a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz intézett felirata. \ 21. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek V. nagy gyűlésének jegyzőkönyve. 22. A központi Táncsics-bizottságnak megkeresése. 23. Alispáni előterjesztés a községek jelző tábláihoz szükséges tölgyfa oszlopok beszerzése tárgyában. 24. A kir. építészeti hivatalnak a hathalom-dém- lovász-patona-gyömörői útra vonatkozó előterjesztése. 25. A Veszprém megyei kir. tanfelügyelőnek átirata, Orel József polányi r. kath. tanító nyugdíjazása tárgyában. 26. A Veszprém város terhére kivetett 1881. és 1882. évi katona beszállásolasi pótadóból behajthat- lanná vált összegek leírása. 27. Krausz Armin Fia veszprémi könyvkereskedő által a megyei gyámpénztár részére 1885. év végén és 1886. év első hónapjában kiszolgáltatott irodaszerek és könyvkötő munkákról kiállított számla. 28. Kis István veszprémi lakos lakatos mesternek a megyei gyámpénztári „Wertheim“-féle cassa zárjának kiigazításáról szóló számlája. 29. Horváth József és társai zirczi járási utászoknak azon kérvényük, melyben első osztályú utászokká kérik magukat kineveztetni, — és ezzel kapcsolatban a m. kir. építészeti hivatalnak az utkaparók javadalmazására vonatkozó előterjesztései. 30. Nagy-Pirith községnek kérvénye, melyben a Nagy-Pirithrftl Dobára vezető közlekedési utat az országut-hálózatba fölvétetni kéri. 31. Séta József és Tóth János fokszabadi lakosoknak Fokszabadi község képviselő testületének 2/886. sz. a. kelt határozata elleni felebbezése. 32. Csernye község képviselő testületének azon határozata, melylyel a községben létező felekezeti iskoláknál alkalmazott tanítóknak az ismétlő oktatásért való díjazását kimondja. 33. Iharkút községnek kérvénye, melyben az Ihar- kutról Jákóra vezető közlekedési utat Jákó, N.-Tevel, A.-Tevel és H.-Bödöge községekkel járhatóvá tétetni kérik. 34. Enying község kisdedovoda és kórház-alapjáról szerkesztett 1884. évi-számadása. 35. Alispáni előterjesztés a Balatonfő-Kajár község határában feltalált kavics-telep kibérlése tárgyában. 36. Tóth F. István lepsényi lakos időkori bírónak kérvénye a lepsényi 1875. 1886. évi számadások kiigazítása tárgyában. 37. Liter község elöljáróságának kérvénye, melyben a fatenyésztésre alkalmatlan községi faiskolának, alkalmas területért leendő elcserélhetését engedélyezni kéri. 38. A vármegye alispánjának jelentése, a megye határának Szilas-Balhás és Ozora községek között leendő megjelelése tárgyában megejtett tárgyalásról. 39. B.-M.-Szombathely községnek nagy községgé alakulása tárgyában beadott pótkérvénye. 40. Ügyészi előterjesztés a devecseri uradalomhoz tartozó „Kis-BogdánX“ és becsei“ pusztai birtokoknak önálló pusztává minősítése tárgyában. 41. Kosos István veszprémi lakosnak kérvénye, melyben a tulajdonát képező „Sári- pusztát önálló pusztává minősíttetni kéri. i 42. Gróf Sztáray Antalnak kérvénye, melyben a tulajdonát képező „Inotaa és „Sikátor“ pusztákat önálló Pusztákká kimondatni kéri. 43. Ügyészi előterjesztés az Eöcs község tulajd >- nát képező jegyzői lak eladása tárgyában. A költségvetés 1887-re. Kiadás. Tisztviselők rendes fizetése 47320.— 47320. — Tisztviselők lakbér- és utiátaláuya 11550.- 11550.— 1 Szolgaszemélyzet r-endes fizetése 4300.— 4300.— „ lakbére 800.— 800.— „ mellékjárulékai 1212.95 1221.35 Szolgabirói hivatal helyiségeinek bérlete á 150 frt Irodai szerek, fűtés, világítás s 450.— 450.— bútorjavításra 5856.98 5909.03 Uti-költségek s napidijak ] Épületek fenntartása s biztosi240.— 250.— ' tasara Kamat- és tőketartozások törlesz525.49 525.49 tésére 363.— 18360.— Egyéb rendszeresített kiadásokra 50.— 50.— Előre nem látható költségekre 1000.— 1000.— Összesen 73678.42 91735.87 Fedezet. Az 1883. XV. t. ez. alapján nyerendő állami javadalmazás Fekvő vagyon haszonbéréből •/. 71600. — 71000.— szerint 552.05 300.— A gyámpénztári tartalékalap által fizetendő átlag 3010.— 3010.Téritméuyekből 1000.— Összesen 75162.05 75970.— Ellenében a kiadás a fedezetnek 91735.87 Mutatkozik pénztári hiány Minthogy pedig a IX. tétel alatt 15765S7 felvett 18360 írtból, 18000 frt egészben pótadóval lesz fedezendő ezen összeget jelen költség-terv javára Írva 18000.— Lesz házi pénztárimaradvány 2234.13 Az állandó választmány észrevétele s javaslatának indokolása. A IV. tételhez a 8 frt 40 kr. többlet onnét származott, bogy 1887-re a tiszti katonák fegyverzete javítására is 10 frt előirányoztatott, mig ellenben a szolgaszemélyzet csizmáira 1 frt 60 krral kevesebb irányoztatott elő. A VI. tételhez a 42 frt 5 kr. többlet oka abban I all, hogy fordítási dijakra és 25 frt és gyújtó anya- | gokra 6 frt külön-külön, mégis a pakkolópapirból jobb minőség és valamivel nagyobb mennyiség irá- nyoztatott elő. A 1X. tételhez a multévi-363 frt ellenében mutatkozó 3 frt kevesebblet a megyei kertek eladása folytán megszűnt adótartozást képviseli mig ellenben a ! 18000 frt többlet az uj megyeház építésére felveendő j 300,000 frt kölcsönrész törlesztésére szolgái. i A XII. b. tétel alatt 292 frt 5 kr. bevételi kevesebblet oka az, hogy az eladott házak ára az uj megyei székház alaphoz csatoltatván, a kamatok is oda folynak be az úgynevezett József kaszárnya, most árvaszéki és adóhivatali helyiségben pedig a ; bérletek mind megszűntek. A XII. a tétel alatti 1000 frtot az erdőgondnoki I fizetésre és egyebekre már előlegezett és még előle- * gezeudő összegekből visszatérítendő jövedelemképen az 1883. XV. t. ez. 3-ik §-a kívánalmához képest kellett felvenni. Veszprém vármegye állandó választmányától. Ezen költségvetési előirányzat a rendes bevételeknek 75970 frt — krban a rendes kiadásoknak 73735 frt 87 krban ! a székházépitési kölcsönkama- tainak és tőke törlesztési hányadának 18000 frt — krban s igy a rendes kiadásoknak a rendos bevételekből való levonása után a maradványnak 2234 frt 13 krban való megállapítása mellett azzal terjesztetik a törvényhatósági bizottság elé, hogy azt elfogadni és a megyei székház építési költségek fedezésére felveendő kölcsön kamatai és törlesztési részletére esedékes 18000 írtnak a törvényhatósági bizottság folyó évi juniushó 7. napján 125/1886 szám alatt hozott határozatához képest — pótadóval leendő fedezése iránt intézkedni szíveskedjék. Kelt Veszprémvármegye állandó választmányának 1886. évi augusztushó 16-án tartott ülésében. Végh István vál. jegyző. VIDÉK. Zircz, aug. 27. (A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.) A zirczi önkéntes tűzoltó-egylet f. évi augusztus 22-én tartotta szokásos nyári mulatságát saját segélyalapja javára, mely — levonva az éjfél felé beállott esős, villámlós és dörgős intermezzót, — elégségesen sikerültnek mondható. Számra kevés, de díszes hölgykoszoruból feljegyeztük: Szőnyeghy Alajosné szolgabiróné és egyleti elnökné, dr. Tóth Endréné, Takácsy Ignáczné. dr. Kemény Pálné, Rupf’né, Kokályiné B.-Nánából, Czeiner j Gyuláné1 Xerovitsné stb. stb. úrnőket. A kisasszonyok közül Tejfel Mariska és Nina, Kokályi Emma, Rupf Emma, Scherer Janka és Lambert Sarolta, Szemelweisz Anna kisasszonyokat. Felülfizetéseket tettek: Takácsy Ignácz 1 frt 50 kr. Szőnyeghy Alajos 1 fit 50 kr. Dr. Kemény Pál 50 kr. Kokályiné B.-Nánáról 1 frt 50 kr. Erdödy Károly A nap kellemességét az éjjel fokozta. Épen mulatság volt a lámpavilág:’tás javára. Es szintén részt vettem a mulatságon; Kiss Jancsi „mitülünk“ huzzta a nótákat, a szépszámú közönség pedig mulatott, én pedig velük „pihentem“. De nem Írok a mulatságról, mert leirta azt a múlt héten egyik barátom; csak még azt hangsúlyozom. bogy kitünően sikerült s több mint 40 pengőt jövedelmezett tisztán! Még a kenessei polgárokról akarok egyet-mást elmondani. A kenessei polgárok nemcsak becsületes emberek, hanem mindannyian erős 48-asok is. Persze kivéve azokat, akik nem azok, mert nincsen szabály kivétel nélkül. De azt már el nem merem mondani, hogy nincsen egy polgára sem, ki ne tudna Petőfitől legalább 30 költeményt. Hallotta volna csak k. szerkesztő ur, hogyan szavaltunk, hogyan „dicsértük“ úgy reggel felé a boros kancsók mellett ama bizonyos „hírhedt“ Janszkyt! Ha az a sok áldás mind. bekövetkezne, akkor . . . nem tudom mi lenne vele! . . . Amint látom, már végére értem a papirosnak. Különben is már reggel van és én csak egy kenesei napot szándékoztam leírni. De mielőtt soraimat befejezném, felhívom k. szerkesztő urat és olvasóit, hogy látogassanak egyszer el Kenesére is, necsak mindig az almádii tusz- kulánumába és megfogják látni, bogy igazat irtani. Szerkesztő ur látogatását a keneseiek annál is jogosabban elvárják, mivel megsúgtam nekik, hogy szerkesztő ur — fogattulajdonos lett.**) Ezek után maradok hű munkatársa HULLÁM. A lovak nem érték el a szénát, de én szerencsésen megérkeztem Kenesére. Épen delet harangoztak. Ebédelni betértem a nagyvendéglőbe, melynek vendéglőséről olyan eltérő vélemények keringtek a nyilvánosság előtt. Én nem tudom, bogy a vitázók közül melyik félnek van igaza, hanem annyit mondhatok, hogy Egyed uram, a vendéglős, tetőtől talpig becsületes ember. Már tudniillik: a milyen becsületes lehet egy korcsmáros . . . De nem akarok én Egyed uram mellett kardoskodni, csak annyit mondok, hogy jól megebédeltem olcsó pénzért! Igaz, hogy ez nagyon prózai dolog, de csak azért emlitem, hogy ha k. szerk. ur, vagy valamelyik keclvps olvasója Kenesére téved, ne vesse meg Egyed uram vendéglőjét. Különben, most jut eszembe, hisz nincs is Kenésén más vendéglős. Ebből láthatja k. szerk. ur, hogy nem akartam reklámot csinálni. Három óra volt, mikor az asztaltól felkeltem, hogy megnézzem magát a falut. Kenese szép kis rendezett község, egyenes fő-utczával, mely mindkét felén be van fásitva. Nagyon csodálkoztam, midőn láttam, hogy minden 10 lépésre egy-egy lámpa van. A keneseiek nem járnak az Isten kedvében, mint a veszprémiek. Ok akkor világítanak, mikor sötét van, a veszprémiek pedig akkor, mikor „síit a hold“, mint egyik tisztességben megőszült városatya monda egy alkalommal. Ot órakor fürdeni mentem a kenesei partok alatt; ahol fürdeni szoktak, a Balaton talaja olyan, mint a bársony; a kő ott ép oly ritka, mint a rák, mely tudvalevőleg kitisztult a Balatonból. A fürdés Kenésén kellemesebb, mint akárhol a Balaton-parton. A hölgyek együtt fürdenek a férfiakkal s „viribus unitis“ locsolják egymást. Engem is lelocsoltak, mikor beléptem a vízbe, hiába mondtam, hogy nagyon ideges vagyok! Annál jobban locsoltak, tudván, hogy az idegesség orvoslása a hidegvíz-gyógymód.
