Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-01-16 / 4. szám
— Egy vidéki színtársulat jelezte hírlapunk irodájának, Veszprémbe jövetelét, azonban a hó miatt nem jöhettek el — szerencséjükre. — A kutyabiráló jury. A héten kutya- biráló ülést tartott a városi tanács, Rosenthal Nándor helyettes polgármester elnöklete alatt. Elhatározták, miszerint nálunk azok lesznek a luxus-kutyák, kik magukat annak bejelentik. A többi lesz 50 kros komisz házi kutya. — Méhészetkedvelő a kutban. Vámoson a napokban megcsíptek egy tolvajt, ki már sok méhlopást s még több gazdasági eszköz ellopását követte el. Megcsípték s a lopott holmikat rábatyuzván a hátára, úgy kellett azt neki, kellő fedezet alatt, a községházra czipelni. Mikor oda értek, a méhészetkedvelő hunczut egyszerre csak neki iramodik a hivatalos kútnak — s zsupsz, beleugrik. Nyakig ért a viz s igy a gaznáczió ugyancsak kezdett a kiálló kövekbe kapaszkodni, mig végre letolták neki a vedret, amihez úgy kapott, mint a varjú a csont után. Kutyabaja se lett. Most a veszprémi kóterben szárogatja magát. — A farkasok. A hatóságokhoz érkezett jelentés szerint a lókuti határban két favágót a farkasok megtámadtak és az egyik súlyosan megsérült, — Farkasok a Balaton jegén. Szerdai rendkívüli lapunkban jeleztük a hirt, hogy a Balaton jegén e télen ismét megjelentek a farkasok. Teguapról jelenti lovasi tudósítónk : Lovas községben a nád-aratás alkalmával egy gazda 2 drb, szelindek-nagyságú farkast lőtt és bőreiket Veszprémben adta el. — A Balaton apadása és emelkedése. A Balaton vízmagassága 1885. októberben érte el a Sió-társulat által a lecsapoláskor megállapított normális vizszint. Ez 99.61 méter az Adria felett. 1873-tól fogva most másodszor csökkent e normális színre; legközelebb azonban már emelkedése várható. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban levő grafikai térkép pontos följegyzései azt mutatják, hogy az évi csapadékok befolyása 6—10 hónap múlva érvényesül a Balaton vizszinének emelkedésében. Ennyi idő kell, mig a földbe szivárgott csapadékokból a patakok és a Zala forrásai annyi táplálékot nyernek, hogy árjukkal megnövelik a tavat. Az 1878-iki nagy esőzés éppen tiz hónap múlva érvényesült teljesen, s 1879-ben érte el a Balaton húsz év alatt legnagyobb magasságát, vagyis 101.53 métert az Adria felett, mig 1865. szeptembertől 1866. jnniusig a normális vizszin alatt maradt a tó magassága. Ekkor volt tehát a legalacsonyabb vízállás az utóbbi húsz év alatt. Novemberben már nagy mennyiségű csapadék hullott, melynek hatása fél év múlva okvetlenül kezd érvényesülni, úgy, hogy biztonsággal jósolható, hogy a jövő júniusban vitorlázásra alkalmasabb vizszin-emelkedést fogunk tapasztalhatni. — Léghajó a Balatonon. A „B. Egylet Hivatalos Értesítője“ írja: Egy honfitársunk szintén feltalált egy kormányozható léghajót. A kormányozható léghajó már rég megszűnt fantom lenni. Honfitársunk kormányozható léghajójának mintája a gépészet valódi remeke. A kerékszerkezet ugyanazon fanemből készült, a melyből a nagy léghajóé; a mozgató erőt a mintánál erős, finom nigó nyújtja. E léghajónak legfontosabb előnye az orosz és franczia találmányok fölött, hogy tetszés- szerinti magasságra képes emelkedni s ugyanabban egyenesen, egy vonalnyit sem emelkedve, a kitűzött czél felé szállani. Ezt páratlanul álló ügyes szerkezete által eszközölheti. A leszállást a nagy léghajónál a kormányzó intézi az előre kitűzött czélpontnál; a mintánál ugyanez történik, mert ügyes készülék segélyével szintén ott száll le a kis gép, a hová már előzetesen irányították. A föltaláló január 19-én részletesen magyarázó fölolvasás kíséretében bemutatja Budapesten a kis mintát működésében, azaz repülve. Nyárra tervezve van a Balatonon keresztül való (Siófokról Füredre) röpülés. E terv komolyságát legjobban bizonyítja az a nagyszerű fogadási ajánlat, amelyet egy sporttársaság ajánl, amely szerint tiz forinttól bármily nagy összeg elfogadtatik. A fogadási összeg valamely királyi közjegyzőnél lesz leteve s a fogadás arra szóll, hogy a repülőgép a Balatonon keresztül a kitűzött pályát használva (ez a kormányozhatóság bizonyítéka) fog átröpülni. Ez irányban levélbeli kérdezősködésre örömest ad bővebb fölvilá- gositást a „Sport-Almának“ szerkesztősége (Budavár). — Vitorla-sport a Balatonon. B.-Füredről írják: Mialatt most javában folyik a korcsolyázás a Balaton hátán, a hajógyárban sem szünetel a munka. A készülődésből Ítélve, a Balatonnak jövő évi sport-évadja fényes lesz. Károlyi László és Festetics Tasziló grófok, Captain Blue három nagyobb vitorlás hajót rendeltek meg, melyek már készülőiéiben vannak, Több más hajón is dolgoznak és a tavaszig el is fogják készíteni. A Young Rikhárd hajógyárát nemrég megvette a Stefánia yacht-egylet, mely általában nagy buz- góságot fejt ki a balatoni vizi-sport emelése körül és a maga nemében érdekeseknek Ígérkező versenyek rendezésével fogja élénkíteni az évadot. — A balatoni halászati szövetkezet, alapszabályainak későn bekövetkezett megerősítése miatt, a múlt évben még nem kezdhette meg működését. Nagyszabású terveit, melyeket most még nem hozhatunk köztudomásra, csak a halászati törvény megalkotása után fogja foganatosithatni. A halászati törvény, mint értesülünk, már készen van a földmivelésügyi minisztériumban s a miniszter még ez országgyűlési időszakban be fogja nyújtani. — Uj iskola Ajkán. Neumann Bernát székes- fejérvári gépgyárosnak tudvalevőleg Ajkán egy üveggyára van. 0 most a gyári munkások gyermekei számára egy iskolát állított fel Ajkán, és azt saját költségén tartja fenn. Oly szép tett, mely nem szorul bővebb dicséretre. — Eljegyzés. Kun Aladár a Paedagogium elemi iskolájának tanára eljegyezte Würth Bene Gábor zir- czi kántortanitó és a zirczvidéki takarékpénztár igazgatójának leányát, Ida kisasszonyt. Boldogság legyen frigyükön! — Házasság. If j. Kukorelly Ferencz, ősi-i jegyző e hó 7-én vezette oltárhoz Lepsényben Pa- ternosz Mariska kisasszonyt. — Vadászat. Karádon gr. Bombellesz L. birtokán ugyancsak a gróf által rendezett két napi vadászaton 119 nyúl és 19 róka esett zsákmányul. — Elgázolt a vonat Somogy-Szobbon egy módos paraszt embert; az illető a pinczéből jött hazafelé s valószínűleg kapatos volt. — Városi kapitányok értekezlete. A rendezett tanácsú városok kapitányait értekezletre hívja egybe Nekám Ede gyöngyösi főkapitány. Az értekezletnek, mely Budapesten e hó 17-én tartatik meg, az lesz a czélja, hogy a kapitányok állást foglaljanak a törvény- hatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 54. §-a ellen, mely a kapitányok működését megbénítja s állásukat jövőre is problematikus állapotban hagyja. Veszprémből Fejes Antal kapitány is elutazik az értekezletre. — Hivatal, amelyre nem akad pályázó. Szinte hihetetlennek látszik a mai hivatal- szűk világban, a midőn gyakran megesik, hogy egy szerény 500—600 írt fizetéssel járó hivatalra száz meg száz aspiráns folyamodik, hogy akadjon még két olyan titkári állás, melynek betöltésére nem találni pályázót széles Magyarországon. Az országos méhészeti egyesület már régibb idő óta keres két olyan titkárt, akik általános képzettségen kívül a méhészeti szakdolgokban járatosak s egy szaklapot képesek szerkeszteni. Az egyik, a főtitkári állás tiszteletbeli, a másik, a vezető titkári, azonban 800 frt fizetéssel és szabad lakással van javadalmazva. Ennek daczára ez ideig egyik állásra sem akadt pályázó, ami azt bizonyítja, hogy Magyarországon mily édes kevesen foglalkoznak még gazdasági szakdolgokkal. Szabályrendelet a rendes járati időhöz kötött személyszállítási, vagyis társaskocsi-iparról. Társaskocsi tartására az, aki a hatóság- előtt mint erkölcstelen életű ismeretes, engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után enge- dély-dij fejében 10 forint fizetendő a község pénztárába. 2. §. A társas-kocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal, könnyen olvashatólag, feltűnő helyen látandó el. 3. §. A társaskocsiknak csakis rendőrhatósá- gilag kijelölt állomásaikon szabad állani. A §. A társaskocsiknak a városi kapitányi hivatal által, a mindenkori vasúti menetrendhez alkalmazott órarend szerint, a közönség rendelkezésére kell államok. ^ § A vasúti .személyszállító vonatok megérkezténél hogy mily sorrendben tartoznak megjelenni : azt a rendőrhatóság fogja időről-időre megállapitani. 6. §. A társaskocsi útközben csak akkor állhat meg, ha valaki ki- vagy beszállásra jelentkezik. 7. §. Társaskocsin kocsis legalább 16 éves, egészséges, éptestü férfi-egyén lehet. 8. §. ‘ A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes külalaku, jokarban tartott es tiszta legyen. Minden társaskoesi dörzs-fékkel látandó el, ezt a kocsis a lejtőknél használni köteles. A kocsis egyebekben is köteles elővi- gyazattal a lejtőkön és kanyarodásoknál lépésben hajtani, balra kitérni, s a közönséget kiáltással a kitérésre figyelmeztetni. Rossz lovakat használni tilos. 9. §. ^ A társaskocsiban ragályos beteget szállítani ^ tilos. Ép úgy nem szabad tisztességtelenül öltözött vagy részeg egyéneket felvenni. 10. §. Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen rendőrhatóságilag láttamozott árszabálynak kell kifüggesztve lenni. A társaskocsi-tulajdonos által szedhető dijak következőieg^állapittatnak meg: 1. Vasúthoz vagy vissza . . . 25 kr. 2. Kocsiban el nem helyezhető podgyász darabonkint ... 10 kr. Személyenkint két mázsánál nehezebb podgyász fel nem vehető. 11. §. Ezen szabályrendelet értelmében büntetett kocsis, visszaesés esetében, hogy ha a kocsis a közönség irányában durva, vagy illetlen, vagy szolgálataközben ittas volt, a bérkocsi-tartástól, illetve a hajtástól a rendőrhatóság által 5 §vig eltiltható. 12. §. Az a kocsitulajdonos, ki a 2-ik §. ellen vét, vagy ki a nem számára kijelelt helyen állomásoz (3), vagy aki az 5, 6, 7, 8 §§. és a 9. §. második pontjának intézkedését megszegi, a rendőrhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 13. §• Az a kocsis és kocsitulajdonos, aki a 9. §. 1. pontjának intézkedése ellen vét, az 1879. XV. t.-cz. 100 §-a értelmében a rendőrhatóság által tizenöt napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 14. §. Az a kocsitulajdonos, aki a megállapított árszabálytól eltérőleg magasabb dijakat szed (10), az 1884. XVII. t.-cz 156. §. b) pontja értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 15. §. Azok, akik a társaskocsikat az 1884. október 1 -je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Szabályrendelet a bérkocsi-iparról. í. §. A bérkocsi-iparra nem nyerhet engedélyt az, aki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes, vagy akit az iparhatóság megbízhatónak nem tart. Az engedély meghatározott számú és csupán kétfogatu kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után 20 forint fizetendő engedély-dij fejében a község pénztárába. 2. §. Minden bérkocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatólag s a rendőrség által kijelelendő helyen látandó el. 3- §• A bérkocsinak csakis rendőrhatóságilag kijelelt állomáson és sorrendben szabad állomásozni. Miuden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen az árszabást kifüggesztve kell tartani és. az ezen árszabásban meghatározottnál magasabb dijat követelni nem szabad. Minden kocsis köteles az árszabást elegendő számú nyomtatott példányban magával hordani és abból egy példányt a beszálló vendégnek kívánatra átadni. Ezen példányokat, melyek egyszersmind panasz-lapok, — a rendőrség kiállítási árón szolgáltatja ki a bérkocsi-tulajdonosoknak. A bérkocsi-tulajdonos csak oly férfiegyént alkalmazhat kocsisnak, ki élete 16 évét betöltötte, józan életű, rendőrileg kifogástalan és undort gerjesztő testi hibától ment. Minden kocsisnak az 1884. évi XVII. törvényczikk 99. §-a által előirt munkakönyvön kívül még a rendőrhatóság által kiállított hajtási jogosítvánnyal kell bírnia. Hajtási jogosítványt csak az kaphat, ki rendőrhatóság előtt a hajtásról és arról, hogy a város utczáit jól ismeri, kielégítő vizsgát tett. Ezen jogosítvány a bérkocsi-tulajdonos nevén, s a bérkocsi számán kívül a kocsis nevét, személyleirását, s illetőségi helye megnevezését tartalmazza és csak az ezen §-ban megállapított kellékeknek megfelelő egyén részére állítható ki. ■ -8. §. • A jogosítványt a kocsis a szolgálatba- lépés napján a bérkocsi-tulajdonostól átveszi, szolgálatközben magánál hordja, kívánatra a rendőrség közegének készségesen előmutatja, a szolgálatból kiléptekor pedig gazdájának vissza adja. A gazda az eltávozott, vagy a rendőrség által a hajtástól eltiltott kocsisának jogosítványát a rendőrségnek 24 óra alatt visszaszolgáltatni köteles. Ha a kocsis a jogosit- ványnyal megszökött, ezt a gazda a rendőrségnek ugyancsak 24 óra alatt bejelenteni köteles. 9. §. A kocsis kocsiját felügyelet nélkül nem hagyhatja, sem másnak vezetésére nem bizhatja. Ha hajtásra képtelenné válik, helyette más a kocsit hazg, viheti. A kocsis köteles a kocsit a szabályszerű díjért bármikor és bárkinek — személyválogatás nélkül — rendelkezésére bocsátani. A közönséget a bérkocsi használatára felszólítani, vagy e czélból felhívás nélkül előhajtatni tiltva van. 10. §. A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a kocsivendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvennie. 11. §. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni, s az abban esetleg talált idegen tárgyat, haladéktalanul vagy tulajdonosának visszaadni, vagy a rendőrségnek átszolgáltatni köteles. 12. §. Jelen szabályrendeletnek a bérkocsikra vonatkozó határozatai a bérkocsitulajdonosra is értendők, ha ez személyesen vezeti kocsiját. 13. S. 4. §. A bérkocsik kiállási órarendje a mindenkori vasúti menetrendhez alkalmazva,, a városi kapitányság által állapittatik meg. Az engedélyezhető kétfogatu bérkocsik száma, Veszprém város területére, összesen 20-ban állapittatik meg. 6. §. A viteldij a következőleg állapittatik meg: 1. egész napra.........................6 frt — kr. 2. fél napra ..............................3 3. egy negyed órára vagy kevesebbre ..................... 4. fél órára......................... 5. háromnegyed órára . . .7. 6. egy órára ..... 1 7. miuden további negyedre ... 8. vasúthoz..............................1 9. a temetőbe.........................1 10 . Csatárra.............................2 Ezen tételek csak reggeli 7 órától esi 7 óráig érvényesek, azután 50%-al több. Egész nap alatt a reggeli 7 órától est 7 óráig terjedő idő tekintetik, melyből azon ban 2 óra abrakolásra engedendő. A menetdij azon időponttól kezdvi melyben a bérkocsi megrendeltétik, égés addig számittatik, mig a kifizetés megtör ténik. A város határán kívüli fuvarozás külö: alku tárgya, A bérkocsis köteles a beszállás élőt óráját mutatni, s az elindulási időt meg állapítani. Esetleges bajokról, a városi kapitánysá: az illető bérkocsi számának bejelentése mel lett, azonnal értesítendő. 50 40 60 80 20 frt — kr. A bérkocsi és a szerszám rendes, csinos külalaku, jó karban és tiszta legyen. Rossz lovakat bérkocsi elé fogni tilos. 14. §. Hullát, holttestet bérkocsiban szállítani tilos. 15. §. Ha a bérkocsin ragályos, vagy járványos Rétég szállíttatott, a kocsit fertőtleníteni kell. 16. §. Törött ablaku kocsin á személyszállítás tiltva van. 17. §. A közlámpák meggyújtása és kioltása közötti időközben — nagy köd alkalmával pedig nappal is — csak világított lámpákkal szabad hajtani. Allomástéren csak a kocsisorban első és utolsó helyet elfoglaló bérkocsis köteles a lámpákat kivilágítani. 18. §. A zárt bérkocsi egy belül alkalmazott és mindenkor jókarban tartandó jelző-készülékkel, — pl. kaucsuk-sippal — látandó el. ,19:: A bérkocsi után kézi-kocsit vagy más jármüvet akasztani, valamint járdára hajtani tiltva van.- - f /\; 20. §. r A bérkocsinak a vendég felvétele vagy letétele végett a járda mellett kell megál- lania. úgy azonban, hogy azért a gyalogközlekedés ne akadályoztassák. A vendégre váró bérkocsis oly helyen, hol a közlekedés úgy is szűk térre szorul, vagy rendkívül élénk, nem várakozhatok, hanem a legközelebb eső tágasb vagy kevésbé
