Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-19 / 51. szám
Ferenc2, ügyvéd) áladnak, ki tudja, hány harczos- nak fogja életéi megmenteni s azt jótevői iránt örök hálára kötelezni. Mi a vörös-kereszt egylet nevében már ezúttal köszönetünket fejezzük ki a szives adományokért, melyeket kötelességszer ideg rendeltetési helyökre juttatunk. Veszprém, 1885. deczember 17-én. Véghely Dezsöné, Kopácsy Árpiid, elnök. elnök. Pongrácz Jenő, jegyző. Vízi-sport. (Ajánlom a Déli vasut-társaság, a Magyar nyngoti vasúttársaság. a Kisfaludy gőzhajó-társaság és a Tihanyi apátság figyelmébe.) (Vége.) Nagyon merésznek fogják némelyek állítani azon kívánalmat, hogy a versenyre menő csapatok jármüveiket ingyen hozhassák és az esetben, ha könnyű evező-versenyhajó, az a személyvonat tetején az utazócsapattal mehessen, mint az a es. k. szab. Duna-gőzhajó- zási társaságnál az e téren felejthetetlen érdemeket szerzett — fájdalom — már elhunyt Megyaszay főfelügyelő intézkedése folytán történt. De hát hogy képzelhető a sport felvirágzása oly viszonyok közt, mint a maiak, midőn például egy kissé nagyobb, 4—5 tonnás vitorlás-hajónak a Fertőről a Balatonra szállítása körülbelül 100 frtba is kerül. Az 1882-iki első nagy balatoni regattára lejött pozsonyiaknak a személy- és hajó-szál- litás egész kis tőkébe került, eltekintve attól, hogy hajóik, mint teher-szállitmány csak hetek múlva kerültek vissza Pozsonyba és eltekintve még attól is, hogy azok az utón rendkívül sokat szenvedtek. Az 1883-iki versenyben a fenti okok egyenes kijelentése mellett már részt nem vettek, de azt az adott viszonyok közt tőlük kívánni józanul nem is lehetett. Az 1884-iki győri nagy sport-ünnepélyre a pesti nemzeti torna-egylet egy amerikai nyújtót hozott magával s vele jött vagy 20 tornász és athléta. Mindennek daczára a nyújtó ide-oda szállítása 20 írtnál többe került. Pedig ha nincs sport-ünnepély, a Puna- gőzhajó-társaság nem vesz be százakat a csak e czélra felrándult tornász és athletáktól. Ezen humánus czélra, a Győrött építendő torna-csarnok javára rendezett ünnepély költségei 1000 írton felül rúgtak, ugv, hogy a szép czélra csak pár frt maradt. Ezen .1000 s néhány forintban a közlekedési kiadások nevezetes összeggel szerepeltek. Nos hát igy a sport egyik ága sem vi- rágozhatik. A versenyre menő tornásznak a nyújtó, korlát, bak stb., a versenyre menő csónakásznak a verseny-hajó úti podgyásza s ez alapon az viteldij-mentes legyen. Csak ez a helyes felfogás. Es ez a felfogás a közlekedési vállalatokra idővel nagyon meghozná hasznát. De ezt belátni nem akarják vagy nem tudják, amit tanusita a körülmény, hogy minden kedvezmény elérésre tett kérvényezés csaknem foganat nélkül marad, vagy az elért eredmény számba nem vehető s ennek folytán kihatása sincs, de reudesen oly későn jő is, hogy a nagyközönség nem vehet róla tág körben tudomást. Biz ezek szomorú viszonyok a sportra nézve. Többször lelkesítettem a soproni és a fertői, bécsi vitorlázó-társaságot a balatoni versenyekbeni részvétre, mindig az volt a felelet, hogy a szállítási dijak óriásiak, nem lehet. És mit okoz ezen egy körülmény kicsinyben ! Sem az egylet tagjai, sem hajók nem jöttek egyik balatoni versenyre sem. Feltéve, hogy nagy kedvezmény mellett minden egylettől pár tag s egy-egy hajó lejött volna, a vasut-társaság mégis csinos összeget tett volna el, igy pedig egy krajczárt sem kapott. Ez a példa csak egy kis illustrálás akar lenni. Ebből elképzelhető, hogy a legnagyobb kedvezmény mellett is mily tekintélyes összeg az, melyet a közlekedési vállalatok a pesti, újvidéki, szegedi, bécsi stb. egyletektől eltettek volna most már 4 év alatt, mióta B.-Füreden a versenyek rendeztetnek, s mióta — az első év tapasztalatain okulva — egyet- .len egy evező-egylet sem vett rész a versenyeken. Az ügy tönkretétele mellett a közlekedési vállalatok figyelemreméltó összegeket mulasztottak el. — És igy újra csak azt mondhatom, hogy aki ezt be nem látja, azzal még csak vitatkozni sem lehet. Ami a közönséget illeti, saját tapasztalatomból mondhatom, hogy az 1882-ik évi első versenyre a vidékről és Budapestről nagy közönség rándult le. A déli hajó tömve volt a versenyre érkezett vendégekkel. Mindez mindjárt a második évben elmaradt. A nagyközönségnek végre is drága mulatság egy verseny megnézéséért 15—20 forintot kiadni. Pedig az érdeklődés rögtöni megszűntét nem lehet az 1882-ik évi ver- seny programmjának talán érdektelen voltára visszavezetni, mert a verseny sokoldalú és érdekfeszitő volt a laikusra is. Abban 4 pesti, 1 bécsi, a pozsonyi és a győri, összesen tehát 6 egylet vett részt, ami manap Magyarhonban már össze nem hozható. Erre is fogadni merek. Tehát tisztán és egyedül a financziális szempontok okai a mai hanyatlásnak. Adjunk nagy kedvezményt a közönségnek is, 66 százalékot a közlekedésnek legalább 50%-ot a szobabéreknél. Minden vállalatnak több haszna lesz igy, mint a mostani árak mellett. Hát még az a közvetett haszon, mit a fürdő a tömeges, bár csak pár napi látogatásból huzna. A nagyközönség megismeri és otthon megismerteti. Évenkint 3—4 versenyen a tömeges költekezés mégis csak nagy kihatással van a vendéglők, a meleg és hideg fürdők forgalmára. Ezekből az is következik, hogy ha a kedvezmények csakugyan ily nagy forgalmat eredményeznek. — pedig a tapasztalat pár év alatt megmutatná, hogy igen, — akkor a működőknek, kik e forgalmat ténykedésükkel közvetve okozzák, a fürdőhelyen ingyenszobákat, — a fürdővendéglőkben pedig 50%-al leszállított étkezést kellene adni. Ezen érdeküket a vendéglősök is, azt hiszem belátnák, ha pedig nem, — akkor az igazgatóság már a szálloda-bérleti szerződés megkötésénél ezen kedvezményt szerződésileg kösse ki s bizony-bizony mondom, hogy e szerződéses évi bér e pár étkezés miatt nem volna alacsonyabb. Nem mulaszthasom el e helyütt nyíltan is elismerni, hogy B.-Füred jelenlegi nagyér- érdemü igazgatója, az 1882-iki versenyek alkalmával — álláspontomra helyezkedve, nagyon sokat tett a verseny sikerülte érdemében s mindenben készséggel kezemre járt, de ez csak eseti intézkedés volt, az érdem csak az ő személyéhez van kötve s a jövőre — egy esetleges személyváltozásnál az ügynek mi biztosítéka sincs. A kedvezmények kimondásának elvi alapon kell állni, a tulajdonostól származni s a nagyközönség tudomására hozatnia. Kiható eredménye csak igy van. Mindezen dolgokat ajánlom az illető intéző-körök figyelmébe. A Stefánia vitorlázó-egylet a jövő évben 3 versenyt rendez, egy kisebb szabásút — Budapestről kirándulással egybekötve — májusban, két nagyszabásút, július és augusztusban. Utóbbin lesz a verseny a nagyvánuoi- dijért, mely 1000 frt értéket képvisel, amely 3 éven át egymásután nyerendő meg. Ezeken kívül lesz asszonyságok dija, egyleti díj. br. Todesco Lajos Ödön dija, több kisebb, és végre két, eddig diszkréczió tárgyát képező dij. Az illető körök idejében intézkedjenek tehát a kedvezmények kieszközlése iránt, mert arra idő kell. A Balaton-egylet kiián- dulási szakosztályától különösen elvárjuk e tekintetben a folytonos és lelkiismeretes utánjárást és az alkahnaílankodasig menő sürgetést. Végül engedje meg <i Választmány, hogy hízelgés nélkül minden egyletnek ily lelkes, ügyszerető kormányzó-bizottságot kívánjak, mert ezzel azon óhaj is ki van fejezve, hogj minden sport-egyletet, de különösen az ő fensége Stefánia trónörökösnő nevét viselő és védnöksége alatt álló vitorlázó-egyletet a magyarok Istene soká, igen soká éltesse. MIHÁLK0V1TS TIVADAR. VIDÉK. Pápa. deczember 17. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Tegnap és tegnapelőtt volt országos vásárunk. Népesnek sem a marha- sem a zsibvásár nem mondható, — az általánosan uralkodó pénztelenség mindinkább látogatatlanabbá teszi a vásárokat. Ipariiző helyrő 1-közelről seregük össze eleg, daczára annak, hogy fuvarköltségét és fönntartását kész áruinak haszon nélkül való elpazarlása által kénytelen födözni. A múlt napok egyikén az m-adalom tulajdonát képező Wittman-féle lakás kéménye gyuladt ki. ^ A hatalmas erővel működő szél, a lángot mindinkább szította, s már-már nagy veszedelemtől lehete tar- tani. — mig végre a megrémült házbeliek által összecsőditett embererőnek sikerült azt megfékeznie. Itt egy ^megjegyzés megjárja a t. ez. füstfaragó uraimékra. És ezt mi lakok hiteles forrásból tudjuk, hogy mig más városokban a kéményseprés költsége a háztulajdonost illeti, nálunk Pápán a lakót terheli, s azon lakó, ki nem évi átlagban fizeti a kéményseprőt, majd minden két hétben látja fekete vendégét a kotrásért járó piezulákért: aki pedig évi átalányt fizet, annak a kéménye akár ki is gyulad- hat; ecce: Wittman-féle lakás stb. Vasárnap lesz ünnepélyes megnyitása a korcsolya-pályának ; az idő kedvez, s reménylhetőleg pótolva lesz az a két évi veszteség, mit ezen sport kedvelői az enyhe időjárás által veszitettek. A tökéletes restaurálás már megtörtént a kir. postahivatalnál is. A régi gárda alakjai közül a jó hírben álló iparbarát a Marczi bácsi maradt meg magnak ; jó mag, de még odahaza is. Az Isten éltesse! A hivatal uj főnöke szintén beválik; — jó alkalmazkodás, társadalmi elevenség mindinkább kedveltebbé teszik. Hivatalában pontos és szigorú, a közönség érdekeinek hű őre, kifelé élénk, alkalmazkodó és kedves egyéniség. ORPHDLIN. Almádi könyvtár. Eddigelé a következő adakozások folytak be: 1. Dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képv. ur 10 kötet értékes könyv. 2. Ngs. Supka Jeromos sir esi apát ur gyűjtő- ivén 7 frt készpénz. 3. Knézich József, lajos-komáromi plébános űrtől 3 darab tragédia Csíki Gergelytől. 4. Horváth Pál salamoni plébános ur összesen 25 darab, különféle, s élvezetes regény- és olvasmányokat. 5. Weinel Jánosné szombathelyi lakos urhölgy ajándéka 16 darab különféle szépirodalmi diszkötésü könyv. 6. Tóth József suuri plébános ur ajándéka 3 darab. Összesen a mostani gyűjtés eredménye 7 forint készpénz és 48 drb könyv, melyhez az 1884-ik évi októberi gyűjtést hozzá véve t. i. 5 frt készpénzt és 51 darab könyvet, lesz eddigi gyűjtésünk eredménye 12 frt készpénz és 98 drb könyv. Az érdeklődő értelmiséget újólag felhívjuk törekvésünk szives támogatására, az eddigi ajándékozóknak pedig legmélyebb köszönetünket fejezzük ki. Vörösberény, 1885. decz. 16. Hetessy Dániel, megbízott. * S z erkesztősé giinkh ö z ugyan e czélra érkezett be: ftdő Ley József úrtól, helyből: Kőszeghy Sándor: Bajza versei 1 kötet. Papnöveldéi tan. felügyelő: Vécsey Sándor költeményei 1 kötet, Köln Gyula költeményei 1 kötet, Le Malade Imaginaire. Moliére 1 kötet, Le Médicin Malgré Lui Moliére 1 kötet. Ley József papnöveldéi aligazgató: „Magyarország és Nagyvilág“ 1884. évi első félévi folyama 1 kötet, Császár Ferencz: „Utazás Olaszországban11 2 kötet, Lodi Fullerton Georgina: „Hét beszély.u ÚJDONSÁGOK. Veszprém, decz. 19. — Halálozás. A magyar főpapságnak ug kor- mint rangbeli legidősb tagja, a veszprén káptalannak 51 éven át volt nagyprépos kanonokja, bezerédi Bezerédj Miklós püspök, f. hó 15-én reggeli 1/2S órakor mej halt. A boldogult 92 évet élt, csaknem eg századot s látta Magyarország fölött lezajlai a legválságosb időket: látta a század el éjé a francziákat magyar földön s látta a nag koleravészt s a 48-iki szabadságharcz vészei Egy régi nemes család sarja dőlt ki benn a magyar főpapok sorából, kiknek nesztor volt. Még a múlt században született. N< veltetése és papi pályára lépte abba az időb esik, melyet a nagyközönség már csak szí hagyomány után ismer, meg azokból a regényekből, melyek tárgyait Vas Gereben és Jókai e korból merítették. Képviselője volt Bezerédj Miklós papi ruhában is a magyar előkelő nemesnek: érdeklődő a közügyek iránt, jeles és merész szónok, kedvelője a tudománynak, a vendégségnek és jókedvnek. Világi barátjai ép úgy szerették és ragaszkodtak hozzá, mint pajtásai s mint egyházmegyéjének lelkészei kivétel nélkül. Szereplése ép e század elejére esik: 1830-tól 1850-ig. E húsz év alatt az országgyűléseken is megfordult, és szereplésének emléke nem enyészett el nyom nélkül. Születése 1794-reesik; hírneves családja akaratából lépett a papi pályára és a jogi tudományok elvégzése után nyerte el a hit- s bölcsészet- tudori fokot. Papnak 1820-ban szentelték fel s 1831-ig püspöki szertartó és szentszéki jegyző volt. Plébánosnak ez évben választották meg Pápára s itt a nagy kolerajárvány alatt önfeláldozással teljesité lelkészi tisztét. Mint czimzetes apát és alesperes Keszthelyen működött, majd 1833-ban veszprémi kanonokká lön. 1845-ben kir. "táblai praelatusnak és czimzetes makariai püspöknek neveztetett ki s mint ilyen részt vett a főrendiház üléseiben. A forradalom alatt Bécsben vonult meg s csak annak elnyomása után tért vissza káptalanéhoz. Az alkotmányos élet hajnalán, 1860-ban a hétszemélyes táblához hívták meg a tudós főpapot, ki 1864-ben a szt. István-rend lovagkeresztjét nyerte kitüntetésül ő felségétől. A koronázás után visszavonult magányába. Társaságát képezték könyvei, melyekből szép és gazdag könyvtárat állított össze és hódolt régészeti szenvedélyének, mely egy kis múzeumnak nevezhető gyűjtemény. 1877-ben nagypréposttá nevezték ki és 18.83-ban megülte 50 éves kanonok-jubileumát. De az ünnepélyt már testben megtörve, betegségek által elgyötrötten érte meg. Nem is kívánkozott többé idegenek közé. Rokonai környezték haláláig, melyet nyugodt öntudattal várhatott. Emléke tiszteletben marad mindenkoron. — Temetése tegnapelőtt ment végbe, s sok ezernyi közönség kisérte utolsó utján. A szertartást az összes kath. papság jelenléte mellett nagys. s ftdő Tál lián kanonok végezte, mig a székesegyházi énekkar ez alkalommal adta elő először Mátray s Kompolthy urak legújabb Gyászdal-szerzemé- nyét. A helyi ftdő káptalan s a rokonság a következő gyászlapot adta ki: A veszprémi székesegyházi káptalan saját és az összes rokonság nevében szomorú szívvel jelenti mél- tóságos és főtisztelendő bezerédi Bezerédj Miklós urnák, vál. makariai püspöknek, a veszprémi székesegyházi káptalan nagyprépostjának, a szűz Mária-hegyéről nevezett apátnak, egyházi jogtudornak, a szent István jeles rendje lovagjának, aranymisés áldozárnak, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, folyó 18S5. év deczember hó 15-én reggeli 7 és fél órakor, végelgyengülés folytán történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült tetemei f. hó 17-én délelőtt 10 órakor fognak az alsó városi temetőben örök nyugalomra elhelyeztetni; ez engesztelő sz. miseáldozatok a székesegyházban ugyanaznap 9 órakor, a helybeli sz. Ferenczrendiek templomában f. hó 18-án 10 órakor, a bezerédi, nagy-bajomi és vámos-családi plébániai templomokban pedig a következő napokban fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Veszprém, 18S5-ik évi deczember hó 15-én. Nyugodjék békében! — A b.-füredi szeretetház igazgatósága hírlapunk utján felkéri ama jószivü polgárokat, kik az intézetbeli árva fiuk karácsonyfájára valamit adományozni szíveskednek, küldjék adományaikat vagy az intézethez, vagy hírlapunk irodájához. Mi szívesen közvetítjük. — Gyászhir. A helyi „Dávid árvái“ kegyes alapitványu intézet derék s szeretett igazgatója,, ftdő Nagy József ur f. hó 17-én, hosszas sorvasztó betegség után elhunyt. Igen tudományos, világutazott, jeles erényekkel áldott, jó ember volt, kinek halálát bizonyára mély részvéttel veszi hírül a közönség. Temetése ma lesz. Az örök világosság fényes- kedjék néki! — A veszprémi ipariskola pénztári számadása az 1884/85. tanévről. Bevétel. 1883/84. tanév pénztári maradványa 199 frt 95 kr., hátralékból befolyt 6 frt, állami segély 200 frt, nagys. Kisovics Józef kan. ajánd. 100 frt, betéti és közvetitó-egylet ajándoka 25 frt, kétrendbeli szinielőadásból 106 frt 97 kr., tanoncz kiállítási jövedelem 24 frt 61 kr., Balogh Károly ur ajándoka 1 frt 80 kr., Hungler György ajándoka 80 kr. Tandíjból befolyt. I. osztály 107 tanuló után 2 írtjával 224 frt, II. osztály 59 tanaló után 2 írtjával 118 frt, III. osztály 49 tanuló után 2 Htjával 98 frt. Összes bevétel 1095 frt 13 kr. Kiadás. Iskola kimeszelés 11 frt 40 kr., 3 tanár évi fizetése 120 írtjával 360 frt, 1 tanárnak kezdő osztály után évi 60 frt, 1 rajztanár évi fizetése 150 frt, 5 hitoktatónak félévre 60 frt, iskolatisztogatónak évi 40 frt, Krausz Armin szeretné megtudni a jövőt? ..Van-e jutalma a nemes kebelnek, melyet kigunyol vérhullásáért a kislelkü tömeg? Világosíts fel, s hálásan hordok bármi végzetet; csak nyerhetek cserében, mert ezen bizonytalanság a pokol.“ És szól az Ur, mondja a felolvasó: — „Mondottam ember, küzdj és — bizva-bizzál.“ — — „Ennek a vigasztaló szónak — igy folytatá ezután többek közt Fenyvessy beszédjét — mégis csak én köszönhetek e perezben legtöbbet, mert bizonyára rég lecsukódtak volna szundikálásra a szemek és rég kinyilódtak volna ásitásra a szájak, ha e vigasztaló szó itt nem süstörög füleinknél és nem súgja meg, hogy : Küzdj ember az álommal, unalommal és bizva-bizzál, Íriszen ennek az előadásnak is nemsokára vége lesz.“ Az emberiség tragicomediájában is ezt a vigasztaló szót súgja — a felolvasó szerint — az emberiség két jótékony nemtője: a remény és a feledés. Önmagukban ezek mitsem érnek, de együtt hóditó a hatalmuk. Erre idéz egy képet: A Remény és Feledés kibékül egymással. „És felkapja őket a szellő, felkapja őket a napsugár. fel a harmatcsepp s virágillat.“ És kart karba fűzve jótékony nemtőként bejárják ezt a kerek világot. S ott, hol ők megjelennek, ott mosolygó szintérré változik az emberiség tragicomediája, mert „megszűnik szenvedése a szivnek, elhangzik jajja a fájdalomnak és felszárad könnye a kétségbeesésnek.“ „Hölgyeim! Uraim! — e szavakkal végződött Fenyvessy előadása: — e két jótékony nemtő, a Remény és Feledés szállja meg Önöket é perezben! Jöjjön a Remény és súgja meg Önöknek vigasztalólag, hogy máskor, mástól e helyen többet és szebbet hallanak; — és jöjjön a Feledés és — boritsa előadásomra megérdemlett fátyolát!“ mi lesz jutalma ?! Elfogják, rábizonyítják, hogy — boszorkány volt és megégetik!“ A boszorkány-hit még a jelen században is megkövetelte áldozatait. Erre példákat emlit fel; egyet még 1850-ből is!! Bedouret asszony esetét. S a refrain megjelen; „Ki meri hát állitni, hogy e században lehámlott volna az emberről a régi bőr, hogy máskép formálódtak volna az agy rostjai, s hogy kilenne cserélve az emberi szív, s benne a vér másként lüktetne, mint XVIII egész századon keresztül ?!“ A költészet, festészet s színpad is hódol e tételnek. Fenyvessy mindháromból adatokat hoz fel. Még a szerelmes is véres szájjal beszél — mondja —, mint például Francesko egy költeményben : „Habár a vértenger árján ússzam is át, s embercsontokból építsek hidat, — elérlek, megragadlak Kedvesem, Legdrágább Te a nők között.“ 8 mikor megtudja a csábitó nevét, igy kiált fel; „Fusson bár a pokolba! Föllelem! S ott kínzóm öt vad furia gyanánt, Tüzes vassal vágom le átkozott Kezét, mely gyilkos tőrömet vezérlé. Levágom darabonként, s megeszem. E hulla keselyűje én leszek.“ Borzasztó képre akadni mindenütt, Fenyvessy szerint, mi csak egy-egy jelenet abból a rémségesen látványos darabból, mit úgy hívnak: — az emberiség tragicomediája. A jelen század is csak egy felvonás abból. A szereplők ugyanazok, mint a többi XVIII felvonásban. Utal a napjainkban dühöngött csaták vérlázitó csonkításaira. Majd a csak a napjainkban lejátszott commune borzalmaira. Csoda-e, — kérdi — ha kétségbeesésében felkiált az első ember Madáchnál, hogy rettentő látások gyötörték, s hogy
