Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-12 / 37. szám

továbbá Schmotzer János Nyíregyháza, Tichy Samu Zólyom Radvány, Hirmann József Kalocsa, Bonyhádi István Nagy-Becskerek, Valik Balázs jászberényi kés- miivesek, kiknek kiállított saját készitményü késmű­szereik ezen szakmának becsületére válnak. A fővárosban Dreher J. és fiai régi birnévnek ör­vendő czég, továbbá Watzke E., Wilbich A., Schulek S. kiállítók elismerését érdemlő ügybuzgalommal iparkod­tak a késmüipart előmozdani. Végre meg kell említeni azon egyetlen magyar késmükereskedőt, ki mindenkor a magyar késműipar terményeinek tért hódítani iparkodott: Blazok Adolf müköszőrüst, ki szintén kifogástalan minőségű magyar gyártmány°kat állított ki. Hogy a magyar késmüiparnak jövője van, mely­ben a most a külfölddel versenyző késmüiparosok és a nagy közönség reményeinek horgonyát megvetheti s szebb jövő reményében nagyobb szorgalomra és kitar­tásra buzdulhat, mutatja az időleges munka-niállitás pavilonjában legközelebb kiállított késmügyártmányok- nak szép csoporzata is, a mely segédek és tanonczok kezeiből került ki. Baumgarten. Jegyzőkönyv. [Hivatalos.] Felvétetett Budapesten 1885. augusztus hó 24-én a magyar vidéki hírlap szerkesztők és kiadók kon­gresszusának első ülésén. 1. Roboz István az egybehívok nevében megnyit­ván az ülést, felszólítja a jelenlevőket, hogy a kon­gresszust megalakulnak jelentsék ki és a tisztikart válasszák meg. A kongresszus megalakul és megválasztja elnökké Roboz Istvánt, alelnökké Földváry Kálmánt, jegyzőkké dr. Holló Lajost, Ardényi Dezsőt és Farkas Imrét. 2. A tárgysorozat második pontja lévéna kon­gresszus czéljának vázolása, felolvastatik az előkészítő bizottságnak erre vonatkozó emlékirata, mely egyszers­mind javaslatot tartalmaz a vidéki hirlapszerkesztők egyletének megalakítása iránt. A javaslathoz hozzászólnak Földváry, Varga, dr. Holló Lajos, Roboz István ; Szterényi József határozati javaslatot nyújt be, mely szerint nem vidéki, hanem országos hírlapírói egyesület volna alakítandó. Az előkészítő bizottság és Szterényi József javas­lata tárgyában felszólalnak : Varga Lajos, Csomár, Vá- rady Gábor, Mócs Zsigmond, Csitáry Emil, Erődi Dá­niel, Mikecz József, Kóródy, Farkas, Földváry, dr. Bangha, Kerekes, Kompolthy, mire a kongresszus a kö­vetkező határozatot hozza: A vidéki hírlapírók és kiadók egyesülete megala­kul s alapszabályainak kidolgozására többtagú bizott­ság küldetik ki. E bizottság tagjaiul a kongresszus a következő­ket választja meg: Roboz István elnöklete alatt: Vá rady Fábor, dr. Tassy Pál, dr. Holló Lajos, Ardényi Dezső, Varga Lajos, Erődi Dániel, Kompolthy Tivadar, Mártonfy Márton, Nagy Sándor, Mócs Zsigmond és Farkas Imre. (Az elnöki széket Földváry Kálmán aleluök fo­telja; el a jegyzőét dr. Holló Lajos foglalja el.) Elnök: Miután a szerkesztő bizottság kiküldetett, kéri a kongresszust, hogy adjon annak némi utasításo­kat, melyeket az alapszabályok kidolgozásánál alap­elvül vehessen. Várady Gábor: ő a megalakulandó egyesületet két alapelvre fektetné, illetve két irányban adna a bi­zottságnak utasítást: 1, hogy az egyesületbe való belépés kötelező ne legyen; 2. hogy a vidéki hírlapírók által alakítandó egye­sület hozassák szorosabb kapcsolatba a fővárosival. Elnök; Miután a kongresszus az első indítványt vita tárgyává óhajtá tenni, a felett a vitát megnyitja, ellenben a második kérdés egyhangúlag elfogadtatván, az elnök határozatilag kimondja, hogy: a vidéki hír­lapírók és kiadók által kiadandó egyesület lehetőleg szorosabb kapcsolatba hozandó a fővárosival. Dr. Holló Lajos : A jelentésnek azon részét, mely a kötelező egyesületről szól, helyesnek nem tartja. S minthogy már most kell eldönteni, hogy az egyesület mily alapokra legyen a szerkesztő bizottság által fek­tetendő, kéri kimondani, hogy a kongresszus a szabad egyesületet elfogadja. Dr. Bangha Sándor : Előtte szólóval ellentétben a kötelező egyesületet ajánlja, de nem oly alakban, megjelent müvében rajzolt le. E rajz szerint a sala- mandrának orjba végződő emberfeje van, hosszú kar­mokkal ellátott rövid lábakkal és gyik-testtel, mely még manap is emberek agyában kisért; ez az állat pusztán a vallásos tulkapottság kizárólagos teremtmé­nye, mert a régiek még nem ismerték s csakis a XVI. és XVn. században jelent meg. És honnét származott ? A hitregények összevegyítéséből az ó- és uj-testamen- tom némely helyeivel. Azért, mert Herkules megölte a hétfejü Hydrát, mert Dániel próféta látta a hétfejü állatot s mert az az állat is hétfejü volt, mely szent János mennyei jelenései szerint a tengerből kikelt, te­hát léteznie kellett. Igaz, hogy nagyon sokáig váratott megjelenésére, de azért mégis megjelent, 1630-ban, Törökországból ajándékul a franczia királynak. Ki volt tömve s jól megőrizve, krokodil-testtel medve-talppal, kigyófarokkal és hét nyakkal, melyen ugyanannyi fő látszott. Ebből láthatja az olvasó, hogy a szörtegeny készítője — alkalmasint velenczei, mert azon át jött — a legvakmerőbb és legbadarabb módon engedett szabad folyást képzelmének, mi csakis oly korban tör­ténhetett, melyben annál szívesebben hódoltak a ba­bonának, mert a tudás hiányos volt. Mert szerinte nem­csak a tenger fenekén laknak ily rejtélyes szörnyete­gek, hanem a madarak osztályát is el kelle látnia ily mesés teremtéssel. Ezek közt legrégibb a féniksz, mert már az egyptomiak Is mint lényt említik, mely folyton megifjodik, mit azonban nem szabad szószerint ven­nünk, mert a régiek vallásos nézeteiknek magvát min­dig költői gondolat képezé és hogy azt megtestesíthes­sék, személyekre és tárgyakra vitték át, úgy, hogy mint a jelentésben foglaltatik, hanem akként, hogy az egyesületnek tagja lehet minden hírlapíró; qualificatió és egyéb feltételek nem kellenek, de azután kell is, hogy tagja legyen mindenki azon szempontból, hogy a hirlapirók felett egy erőteljes jury, mint fegyelmi ha­tóság működhessék. Dr. Tassy Pál: Szerinte ezen kérdés eldöntésére a kongresszus nem illetékes, ehhez törvényhozási in­tézkedés szükséges. Molnár Gyula: Miután ezen kérdés eldöntése a kiküldött bizottság működésére mi befolyással nincs, a mennyiben, ha később a törvényhozás a kötelező tagság eszméjéhez hozzá járulna, akkor mindenkinek tagja nak kellene lenni az egyesületnek, addig pedig nem, azért részéről e kérdést most eldöntendőnek nem tartja. Dr. Molnár István Lajos : A szabad egyesülésnek hive azon meggyőződésnél fogva, hogy ha azon egyesü­let üdvös működésű lesz, abba kötelezettség nélkül is mindenki bele fog lépni. Kompolthy Tivadar : Azt’ hiszi, hogy ha a kon­gresszus a törvényhozástól kötelező egyesület érdeké­ben törvényhozási intézkedést kér, ez csak a 48-iki törvények revidiálásával volna lehetséges, ő részéről ezen törvények revisióját veszedelmes dolognak tartja. (Az elnöki széket Roboz István foglalja el.) Földváry Kálmán: Azt hiszi, a vita a tárgytól messzire eltért, az a kérdés, hogy adjunk e az irány­ban a bizottságnak utasítást. Tuba János : Kimondatni kéri határozottan, hogy a kongresszus a szabad egyesületet óhajtja. Elnök: A vita kimerittetvén, ezennel határozati­lag kimondja, hogy: a kongresszus az alakítandó egyesületet a szabad egyesülés elvére kívánja fektetni s utasítja a bizottsá­got, hogy munkálatát ez irányban vezesse. Elnök indítványára a kongresszus elfogadja, mi­szerint : az egyesület mely időben leendő megalakulása a szervező bizottságra bizatik, utasítja e bizottságot továbbá a kongresszus, hogy munkálatait mielőbb be­fejezve, azt elbírálás végett a hírlapoknak küldje meg s azok birálatait bevárva, tűzze ki a megalakulás idejét. Elnök : Következik a nyugdij egyesület kérdése. Kompolthy Tivadar : Nem fogadja el az előkészítő értekezlet azon indítványát, hogy a vidéki hirlapirók alakítsanak külön nyugdijegyesületet, hanem részéről ajánlja, hogy lépjenek be a vidéki hírlapírók az or­szágos irói nyugdijegyesületbe. Mócs Zsigmond: Azt hiszi, hogy előbb azt a kér - dést kellene eldönteni: befogadja-e azon egyesület a vidéki hirlapirókat ? Szterényi József : Erre vonatkozólag felolvassa a kérdéses egyesület alapszabályainak ide vonatkozó §-át, mely szerint az egyesületbe mindazok, kik két évi szerkesztői munkásságot kimutatnak. Indítványozza, hogy e kérdés felett térjen a kon­gresszus napirendre, arra való utalással, hogy a ki a vidéki hirlapirók közül nyugdíjban részesülni óhajt, az lépjen be az országos irói nyugdíj-egyesületbe. A vidéki pénzintézetek pedig kerestessenek meg, hogy mint a fővárosiak teszik, ezen egyesület alaptőkéjének gyarapításához járuljanak hozzá. Kórodi Sándor elfogadója az előtte szóló indítvá­nyát, azon kiegészítéssel, hogy az egylet megalakulása után kerestessék meg a nyugdij intézet, hogy nyugdíj­ban csak azt részesítse, a ki a vidéki hirlapirók egye­sületének tagja. Elnök: Határozatilag kimondja, miszerint: a kongresszus az alakítandó nyugdijegyesület kérdése felett napirendre tér és pedig tekintettel arra, hogy a vidéki hirlapirók egy már fennálló egyesületbe beléphetnek, felhívja a kongresszus a vidéki hirlapirók figyelmét az egyesületbe való belépésre, egyúttal a vi­déki pénzintézeteket megkeresni rendeli, hogy azon fennálló egyesületet a fővárosi intézetekhez mért arány­ban támogassák. Elnök: Miután ez idő előrehaladott, nem óhajtja-e a kongresszus a napirend többi tárgyait holnapra ha­lasztani ? Elnök: Következnek az indítványok; mindenek előtt Szterényi József indítványa a hírlapok postai ke­zelése, szállítási és expediálási dijaira nézve. Farkas Imre jegyző. Olvassa az indítványt. Szterényi József: Ajánlja indítványát elfogadni. Csomár István : Az indítvány két utolsó pontját elfogadja, az első vagyis azon pontot, hogy szereztes­sék külön hirlaposztály a postán, mint méltánytalant, nem fogadhatja el. Dr. Holló Lajos: Miután azt hiszi, hogy a kon- gresszns az eklatáns bajok orvoslása végett jött össze, az indítvány első pontjában érintett bajok pedig egy­általán nem általánosak, azért az első pontot részéről is elejteni kéri. ez esetben is a féniksz madár képletre vezethető visz- sza, mely a természet bizonyos jelenségeire vonatko­zik, még folyvást. Csakis a középkor sötét erénytanának, mely az illető intéző körök érdekében csodákat miveit és a képzelmet folyvást lázas fölindulásban tartotta, nehogy a nyugodt, józan ész felszínre kerüljön ; csakis a kö­zépkor, mondjuk volt hivatva arra, hogy a rege egy­szerű, költői érteményét a kalandos hazugság mezébe öltöztesse. Féniksz madár tehát Arábiában tartózko­dott, akkora volt mint a sas, fején tarját hoidott és tollazata pehelyszerü volt. Nagyon természetes, hogy ily csudás teremtménynél a szinpompának sem volt szabad hiányoznia. Nyaka aranysárga volt, háta piros, farka pedig buzavirágszinü. Azt is kisütötték, hogy a féniksz madár 540 évig él, aztán fahéjból máglyát rak, elégeti magát, óh, csuda! először féreg jő elő a lángok közül, aztán tollatlan madárkává lesz, melynek tollai legott megnőnek és az uj féniksz készen van. Hogy a fahéjas máglyát miként gyújtja meg, arról hallgat a krónika. E megégési és feltámadási lefolyás méltó párját a griff madár képezi. Ennek hazáját Indiába tették, hol rengeteg erdőben lakik és a hegyek közé rejtett ara­nyat őrzi. Itt is miedenesetre mondáról van szó, melyet a bányászok találtak ki, kik ép oly babonásak, mint a tengerészek. A griff farkasnagyságu, négylábú madár, oroszlánlábakkal és karmokkal, tüzes szemmel és fe­kete tollazattal, mely a begyén vörös. Zala. Elnök : Felteszi a kérdést, elfogadja-e a kongresz- szus az indítvány első pontját; (felállás után). a kongresszus többsége az indítvány első^ pontját mely szerint kéressék fel a szakminiszter aziránt, ogy Budapesten külön hirlaposztály szerveztessek es oly vidéki városban hol több hírlap jelenik meg, ü on hírlap kezelő állíttassák, nem fogadta el. , Elnök: Elfogadja-e a kongresszus a 2. es á. pontot. A kongresszus az indítvány két pontját, mely szerint a hírlap kézbesítési dij az egesz országban tö­röltessék el és a 3. pontját, mely szerint a mellékle­teknél a régi díjszabály 100 melléklet után 40 krajczar léptetessék életbe, egyhangúlag elfogadta es megke- restetni rendeli az illetékes hatóságokat, hogy ez érte­lemben intézkedni szíveskedjenek. Elnök: A felterjesztés elkészítésével indítványo­zót bízná meg. , . Szterényi József: E megbízást keszsegesen el­fogadja. Dr. Lator Géza: Az el nem fogadott 1. pont he­lyet indítványozza, hogy kerestessék meg a postaigaz­gatóság, hogy a hírlapok postai kezelésére általában na­gyobb gond fordittassék. (Helyeslés.) Elnök : Kimondja a kongresszus egyhangú hatá­rozatát, mely szerint: ,, a postaigazgatóság megkerestetik oly intézkedés szives megtétele végett, hogy a hírlapok szállítása ezentnl nagyobb gonddal eszközöltessék. ^ Elnök : Következik Mikecz József indítványa. Farkas Imre jegyző olvassa az indítványt. Elnök: Miután az indítvány 1. 2. 3 és 4. pontja részben eldöntetetett, részben a holnapi tanácskozás tárgya s igy a kongresszus az indítvány 1. 2. 3. és 4. pontjai­nak tárgyalásába nem bocsátkozik. Csomár István : Az indítvány 5-ik pontját, mely a cserepéldányok utáni szállítási bélyeg eltörléséről szól, elfogadja. Dr. Lator Géza ajánlja, hogy a közlekedési mi­niszterhez teendő felterjesztésbe ez a pont is bevétes­sék. (Helyeslés.) Elnök: A kongresszns tisztelettel megkeresni rendeli a szakminisztert az iránt, hogy a cserepéldá­nyok utáni szállítási bélyeg eltöröltessék s a díjmentes szállítás megengedtessék.| Elnök : Felteszi a kérdést, hogy az 5. pont azon további részét, mely szerint a hazai hírlapok kötelez- tesseuek egymásnak cserepéldányt küldeni, a kongresz- szu8 elfogadja-e ? (általános ellenzés.) _ A kongresszus az 5, pont további részét nem fogadja el. Elnök: A 6. pont falett határozat nem hozható, a 7. 8. 9. és 10. pontok pedig a holnapi tanácskozás tárgyai; A kongresszns a 6. 7; 8. 9. és 10, pontok tárgya­lásaiba nem bocsátkozik. Elnök : Következik Németh Ferencz indítvá­nya, mely szerint szerkesztő csak magyar állampol­gár lehessen. Farkas Imre jegyző olvassa az indítványt. Németh Ferencz ajánlja indítványa elfogadását. Csomár István: Nem fogadja el, mert itt csak erkölcsileg lehet hatni. Ardónyi Dezső : ő is hasonló indítványt óhajtott tenni, miután Németh tette mag, ahhoz hozzájárul a következők hozzáfüzésóvel: kéressék fel a miniszter, hogy törvényjavaslatban szabályozza a hírlapírói quali­fication részéről megállapitandónak véli, hogy a szer­kesztő : 1) magyar állampolgár, 2) nagykorú legyen, 3, értse az állam nyelvét, 4 ismerje a latin betűt; belső qualificatióként, hogy végezzen valamely középiskolát, végre politikai nagy lapoknál a közjogból tegyen vizs­gát. A latin betűkre indítványozza, hogy az elemi is­kolában csak latin betű taníttassák. Németh Ferencz: Hogy az 48-iki évi törvényszö­vege előtte világosan ismeretes legyen, kéri indítványát holnapra halasztani. (Helyeslés). Ardónyi Dezső: Részéről csatlakozik ezen in­dítványhoz. Elnök: Határozatilag kimondja, hogy : a kongresszus úgy ezen nap, mint a még hátra­levő indítványokat holnap kívánja tárgyalni. Kompolthy Tivadar: Kéri még ma tárgyalni azon indítványt, hogy a hirdetési [bélyeg eltörlése végett a fővárosiakkal együtt egy küldöttség menesztessék a miniszterhez. (Holnap.) Elnök: Határozatilag kimondja, hogy a kongres z- szus ezen indítványt is holnap kívánja tárgyalni. Elnök felolvassa a „Kecskemét“ szerkesztőjének üdvözlő sürgönyét. Ezután a kongresszus tagjainak higgadt és kö- Jültekintő tanácskozásaiért már e napon köszönetét fejezvén ki, a gyűlés idejéül elnök, holnap 1885’ évi augusztus 25-ének d. e. fél 10 óráját tűzi ki. Kmf. Dr. Tassy Pál, Eoboz István elnök, Mécs Zsigmond, Dr. Holló Lajos és Földváry Kálmán. Farkas Imre jegyzők. Második nap. Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten 1885. augusztus hó 25-én a magyarországi vidéki hirlapszerkesztők és kiadók kon- gressusának második ülésén'. Elnök; A gyűlést megnyitván, azon reményének ad kifejezést, hogy a mai tanácskozást a tegnapihoz ha­sonló tárgyilagosság fogja vezetni, továbbá azon czél- ból, hogy a vidéki és fővárosi irók közt minél bensőbb legyen a kapocs, ajánlja a tagok szives figyelmébe, hogy az irói körbe tagokul beiratkozni szíveskedjenek. Dr. Holló Lajos jegyző : felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Molnár Gyula: indítványozza, hogy Ardényi De­zső azt indítványozta, miszerint a politikai napilapok szerkesztőinek közjogi vizsgát kell tenni. Ő úgy tudja, hogy az inditvány akként szólt, miszerint a közjogból vizsgát azoknak kelljen tenni, kik ebből még képesítve nincsenek. Dr. Bangha Sándor a jegyzőkönyvnek a kongresz- szus czimeül használt azon kifejezést „magyar hírlap­írók“ oda kéri kiiigazitani „magyarországi hirlapirók.“ Elnök ; A kongresszus ezen kiigazításokat elfo­gadván s más észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyv hitelesíttetik azzal, hogy a czimben a „magyarországi hirlapirók“ kifejezés használandó. Ardényi D. tegnapi indítványa a hirlapiróiqualifiicatióra pedig akként téte­tett, hogy a közjogból a politikai napi lapok szerkesz­tőinek az esetben kell vizsgát tenni, ha arra képesítve nincsenek. A jegyzőköny hitelesítésével Földváry Kál­mán és dr. Tassy Pál urakat bízza meg a kongresszus, a második ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével pedig Vargha Lajos és Földváry Kálmán urakat. Elnök: Molnár Gyula indítványára azt hiszi, hogy .legjobb volna valakit megbízni, ki a kinyomatást és expediálást eszközli, kéri a kongresszus intézke­dését. Ardényi Dezső ajánlja, hogy legyen a „Somogy“ quasi hivatalos lap és ebben tétessék közzé a jegyző­könyv. Szterényi József : A lapot nem ajánlja, bízzuk a kinyomatást az elnökre. Molnár Gyula : azt hiszi ez irányban rögtön kel­lene intézkedni. Dr. Bangha Sándor : kéri az elnököt, hogy nem­csak ezt, hanem a később történendő dolgokat is kö­zölje időről-időre a tagokkal. Elnök : határozatilag kimondja, hogy a a jegyző­könyvek kinyomatását eszközölni fogja s megküldeti az összes tagoknak. Elnök: Következik a tárgysorozat letárgyalása, mindenekelőtt a fontosabb tárgyakat kívánja előzőleg letárgyalni. Elnök vita alá bocsátja a hirdetési bélyeg eltör­lése érdekében teendő lépéseket. Szterényi József: a hirdetési bélyeg teljes eltör­lése érdekében egy feliratot ajánl a pénzügyminiszter­hez intézni, hogy az országgyűlés a hirdetési bélyeg el­törlése érdekében törvényileg intézkedjék, különben a kérdés ily irányú eldöntése meg vau könnyítve már a budapesti kereskedelmi kamara felirata által, mely szintén az eltörlést kérelmezte. Mócs Zsigmond : ajánl egy 5 tagú bizottságot felküldeni a miniszterhez, mely a kérvényt átnyújtaná, ő e kérvényben különösen hangsúlyozni óhajtaná, hogy ha tökéletes eltörlés nem is következnék be, legalább két harmadával leszállittatnék a bélyeg. Ajánlja továbbá, hogy a postabélyegnek 1 kraj- czárról félkrajezárra leendő leszállítása iránt is kérel­mezzen a kongresszus. Bloch Ferencz: ellene van a kérvónyezésnek a bird, bélyeg eltörlése iránt, mert az eredményre nem­zetgazdasági akadályok miutt úgy sem vezet. Ő a bajok orvoslását már a hirdetési iroda felállításában megta­lálja, mely iroda fog majd gondoskodni, hogy a h.rde- tési bélyeg a hirdetőktől vétessék meg, de még ily iroda nlékül is a hirdetési árak limitálása által lehetne segí­teni a bajokon. Porubszky felhívja a kongressus figyelmét azokra a visszaélésekre, melyek egyes adóhivatalok és pénz­ügyi hatóságok által elkövettetnek, igy különösen a beszterczebányai adóhivatal követel hirdetési bélyeget gyászjelentésekért, eljegyzési hírekért, jótékonysági in­tézetek jelentései és köszönetnyivánitásaiórt, a melyek mind az újdonságok rovatában jelennek meg. A kivetés ellen hiába folyamodott a felsőbb hatóságokhoz. Kéri e panaszokat is a felterjesztő kérvénybe foglalni. Vargha Lajos : azt hiszi, hogy külön bizottság szükségtelen; ott van a szervező bizottság, mely min­den resolueziót vérehajt; bízzuk a kérvény félterjesz­tését erre. Akérvény tartalmára nézve megjegyzi, hogy legalább a leszállítást kell kérni. Ellenben a szállítási (posta) bélyeg eltörlét nem tartja kórvónyezendőnek, mert eltörlése méltányos nem lenne. Csomár István : Hozzájárul az előtte szőlő előter­jesztéséhez Dr. Tassy Pál : Ha neki alapos reményei nem volnának a bird, bélyeg eltörlése irrnt, ő a kérvénye­zőkhöz nem sorakozna, de azt hiszi, hogy oly ér­vek állanak a hirlapiróknak ez irányban rendelkezésére, amellyek előtt a törvényhozás is meghajlik. Egyik ily fontos érv az, hogy a több ezer példányban megjelenő fővárosi lapok szintén 30 krt fizetnek, a pár száz pél­dányban megjelenő vidéki lap szintén. Ez nagy igaz­ságtalanság. De azt is megjegyzi, hogy a vidéki lapok is követnek el viszásságokat, mert a hir rovatba oly dolgokat vesznek fel, melyek a hirdetési rovatba valók. — Küldöttséget részéről nem ajánl. Porubszky : szavait helyreigazítja, ő is elismeri, hogy a lapok is követnek el viszzaéléseket, de a miket ő mondott, azok nem esnek a kategóriába. Csitáry Emil: A felhozott panaszokat jogosultak­nak és a kérvénybe felveendőknek tartja. Részéről még indítványozza, hogy kéressék fel a miniszter arra is, hogy a pénzügyi hatóságok eljárását szabályozza, mert ma nagyon különösen járnak el azon hatóságok. Németh Ferencz : Felhozza némely pénzügyi ha­ságnak azon káros eljárását, hogy nem is mondják meg a hatóságok, mily czikkek után követelnek illeté­ket, csak egy összegben kivetik. Elnök: Miután a tárgy kimeritetett, kimondja a határozatot, mely szerint: a kongresszus egyhangúlag elfogadja, hogy a hirdetési bélyeg eltörlése, esetleg le­szállítása iránt a pénzügyminiszter a szervező bizottság által kérvényileg kerestessék meg, mely kérvényben felsorolandók a pénzügyi hatóságok eljárása elleni egyéb panaszok; s felkérendő a miniszter, hogy a mennyiben egészben a hirdetési bélyeget el nem törölné, az eljá­rást egységesen szabályozza. Dr. Holló Lajos: Miután inditvány tétetett a postabélyeg leszállítása iránt is, kéri a közgyűlést va­lamely irányban e kérdésben is határozni. Elnök: Felteszi a kérdést, elfogadja-e a kon­gressus a postabélyeg leszállítás iránti kérvényezési ? (Felállás után.) A kongresszus többsége a postabélyeg leszállítása iránti kérvényezni nem tartja szüksé­gesnek. Elnök: További tárgy: a kiadók szövetkezetének megalakítása. A kérdés megvilágítására elnök előadja, hogy a hirdetések közül a kiállítási irodák által megbotránkoz­tató zsarolások és visszaélések követtetnek el, azért az előkészítő bizottság egy hirdetési irodának a szövetke­zet által leendő felállítását ajánlja. Ezen központi iroda csak a szövetkezeti tagoknak adna hirdetéseket, viszont csak azoktól fogadna el. Németh Ferencz : azt hiszi szerkesztő, kiadó és nyomdásznak egy érdeke van, azért a szerkesztőkre is nagy fontossággal bir, hogyan szabályoztassék a hirde­tés ügye. Ő a központi hirdetési iroda ellen sok érvet tudna felhozni, nem az elv, de a kivitel ellen, de mi­után jobbat ez idő szerint nem tud, elfogadja a hirde­tési iroda felállításának eszméjét. Dr. Lator Géza az eszmét elfogadja s a végrehajtó bizottságra bízná, hogy az alapszabályokba illeszsze bele egy hirdetési iroda felállítását. Csitáry Emil felsorolja a nehézségeket különösen ott, hol több lap van, fél hogy a verseny a kivitelt meghiúsítja, mert lesznek kiadók, kik a szövetkezetbe bele nem lépvén, veszedelmes concurrentiát csinálnak. Csak ha mindenki elfogadja, hiszi hogy életbe léphet. (Vége köv.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom