Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-12 / 37. szám
továbbá Schmotzer János Nyíregyháza, Tichy Samu Zólyom Radvány, Hirmann József Kalocsa, Bonyhádi István Nagy-Becskerek, Valik Balázs jászberényi kés- miivesek, kiknek kiállított saját készitményü késműszereik ezen szakmának becsületére válnak. A fővárosban Dreher J. és fiai régi birnévnek örvendő czég, továbbá Watzke E., Wilbich A., Schulek S. kiállítók elismerését érdemlő ügybuzgalommal iparkodtak a késmüipart előmozdani. Végre meg kell említeni azon egyetlen magyar késmükereskedőt, ki mindenkor a magyar késműipar terményeinek tért hódítani iparkodott: Blazok Adolf müköszőrüst, ki szintén kifogástalan minőségű magyar gyártmány°kat állított ki. Hogy a magyar késmüiparnak jövője van, melyben a most a külfölddel versenyző késmüiparosok és a nagy közönség reményeinek horgonyát megvetheti s szebb jövő reményében nagyobb szorgalomra és kitartásra buzdulhat, mutatja az időleges munka-niállitás pavilonjában legközelebb kiállított késmügyártmányok- nak szép csoporzata is, a mely segédek és tanonczok kezeiből került ki. Baumgarten. Jegyzőkönyv. [Hivatalos.] Felvétetett Budapesten 1885. augusztus hó 24-én a magyar vidéki hírlap szerkesztők és kiadók kongresszusának első ülésén. 1. Roboz István az egybehívok nevében megnyitván az ülést, felszólítja a jelenlevőket, hogy a kongresszust megalakulnak jelentsék ki és a tisztikart válasszák meg. A kongresszus megalakul és megválasztja elnökké Roboz Istvánt, alelnökké Földváry Kálmánt, jegyzőkké dr. Holló Lajost, Ardényi Dezsőt és Farkas Imrét. 2. A tárgysorozat második pontja lévéna kongresszus czéljának vázolása, felolvastatik az előkészítő bizottságnak erre vonatkozó emlékirata, mely egyszersmind javaslatot tartalmaz a vidéki hirlapszerkesztők egyletének megalakítása iránt. A javaslathoz hozzászólnak Földváry, Varga, dr. Holló Lajos, Roboz István ; Szterényi József határozati javaslatot nyújt be, mely szerint nem vidéki, hanem országos hírlapírói egyesület volna alakítandó. Az előkészítő bizottság és Szterényi József javaslata tárgyában felszólalnak : Varga Lajos, Csomár, Vá- rady Gábor, Mócs Zsigmond, Csitáry Emil, Erődi Dániel, Mikecz József, Kóródy, Farkas, Földváry, dr. Bangha, Kerekes, Kompolthy, mire a kongresszus a következő határozatot hozza: A vidéki hírlapírók és kiadók egyesülete megalakul s alapszabályainak kidolgozására többtagú bizottság küldetik ki. E bizottság tagjaiul a kongresszus a következőket választja meg: Roboz István elnöklete alatt: Vá rady Fábor, dr. Tassy Pál, dr. Holló Lajos, Ardényi Dezső, Varga Lajos, Erődi Dániel, Kompolthy Tivadar, Mártonfy Márton, Nagy Sándor, Mócs Zsigmond és Farkas Imre. (Az elnöki széket Földváry Kálmán aleluök fotelja; el a jegyzőét dr. Holló Lajos foglalja el.) Elnök: Miután a szerkesztő bizottság kiküldetett, kéri a kongresszust, hogy adjon annak némi utasításokat, melyeket az alapszabályok kidolgozásánál alapelvül vehessen. Várady Gábor: ő a megalakulandó egyesületet két alapelvre fektetné, illetve két irányban adna a bizottságnak utasítást: 1, hogy az egyesületbe való belépés kötelező ne legyen; 2. hogy a vidéki hírlapírók által alakítandó egyesület hozassák szorosabb kapcsolatba a fővárosival. Elnök; Miután a kongresszus az első indítványt vita tárgyává óhajtá tenni, a felett a vitát megnyitja, ellenben a második kérdés egyhangúlag elfogadtatván, az elnök határozatilag kimondja, hogy: a vidéki hírlapírók és kiadók által kiadandó egyesület lehetőleg szorosabb kapcsolatba hozandó a fővárosival. Dr. Holló Lajos : A jelentésnek azon részét, mely a kötelező egyesületről szól, helyesnek nem tartja. S minthogy már most kell eldönteni, hogy az egyesület mily alapokra legyen a szerkesztő bizottság által fektetendő, kéri kimondani, hogy a kongresszus a szabad egyesületet elfogadja. Dr. Bangha Sándor : Előtte szólóval ellentétben a kötelező egyesületet ajánlja, de nem oly alakban, megjelent müvében rajzolt le. E rajz szerint a sala- mandrának orjba végződő emberfeje van, hosszú karmokkal ellátott rövid lábakkal és gyik-testtel, mely még manap is emberek agyában kisért; ez az állat pusztán a vallásos tulkapottság kizárólagos teremtménye, mert a régiek még nem ismerték s csakis a XVI. és XVn. században jelent meg. És honnét származott ? A hitregények összevegyítéséből az ó- és uj-testamen- tom némely helyeivel. Azért, mert Herkules megölte a hétfejü Hydrát, mert Dániel próféta látta a hétfejü állatot s mert az az állat is hétfejü volt, mely szent János mennyei jelenései szerint a tengerből kikelt, tehát léteznie kellett. Igaz, hogy nagyon sokáig váratott megjelenésére, de azért mégis megjelent, 1630-ban, Törökországból ajándékul a franczia királynak. Ki volt tömve s jól megőrizve, krokodil-testtel medve-talppal, kigyófarokkal és hét nyakkal, melyen ugyanannyi fő látszott. Ebből láthatja az olvasó, hogy a szörtegeny készítője — alkalmasint velenczei, mert azon át jött — a legvakmerőbb és legbadarabb módon engedett szabad folyást képzelmének, mi csakis oly korban történhetett, melyben annál szívesebben hódoltak a babonának, mert a tudás hiányos volt. Mert szerinte nemcsak a tenger fenekén laknak ily rejtélyes szörnyetegek, hanem a madarak osztályát is el kelle látnia ily mesés teremtéssel. Ezek közt legrégibb a féniksz, mert már az egyptomiak Is mint lényt említik, mely folyton megifjodik, mit azonban nem szabad szószerint vennünk, mert a régiek vallásos nézeteiknek magvát mindig költői gondolat képezé és hogy azt megtestesíthessék, személyekre és tárgyakra vitték át, úgy, hogy mint a jelentésben foglaltatik, hanem akként, hogy az egyesületnek tagja lehet minden hírlapíró; qualificatió és egyéb feltételek nem kellenek, de azután kell is, hogy tagja legyen mindenki azon szempontból, hogy a hirlapirók felett egy erőteljes jury, mint fegyelmi hatóság működhessék. Dr. Tassy Pál: Szerinte ezen kérdés eldöntésére a kongresszus nem illetékes, ehhez törvényhozási intézkedés szükséges. Molnár Gyula: Miután ezen kérdés eldöntése a kiküldött bizottság működésére mi befolyással nincs, a mennyiben, ha később a törvényhozás a kötelező tagság eszméjéhez hozzá járulna, akkor mindenkinek tagja nak kellene lenni az egyesületnek, addig pedig nem, azért részéről e kérdést most eldöntendőnek nem tartja. Dr. Molnár István Lajos : A szabad egyesülésnek hive azon meggyőződésnél fogva, hogy ha azon egyesület üdvös működésű lesz, abba kötelezettség nélkül is mindenki bele fog lépni. Kompolthy Tivadar : Azt’ hiszi, hogy ha a kongresszus a törvényhozástól kötelező egyesület érdekében törvényhozási intézkedést kér, ez csak a 48-iki törvények revidiálásával volna lehetséges, ő részéről ezen törvények revisióját veszedelmes dolognak tartja. (Az elnöki széket Roboz István foglalja el.) Földváry Kálmán: Azt hiszi, a vita a tárgytól messzire eltért, az a kérdés, hogy adjunk e az irányban a bizottságnak utasítást. Tuba János : Kimondatni kéri határozottan, hogy a kongresszus a szabad egyesületet óhajtja. Elnök: A vita kimerittetvén, ezennel határozatilag kimondja, hogy: a kongresszus az alakítandó egyesületet a szabad egyesülés elvére kívánja fektetni s utasítja a bizottságot, hogy munkálatát ez irányban vezesse. Elnök indítványára a kongresszus elfogadja, miszerint : az egyesület mely időben leendő megalakulása a szervező bizottságra bizatik, utasítja e bizottságot továbbá a kongresszus, hogy munkálatait mielőbb befejezve, azt elbírálás végett a hírlapoknak küldje meg s azok birálatait bevárva, tűzze ki a megalakulás idejét. Elnök : Következik a nyugdij egyesület kérdése. Kompolthy Tivadar : Nem fogadja el az előkészítő értekezlet azon indítványát, hogy a vidéki hirlapirók alakítsanak külön nyugdijegyesületet, hanem részéről ajánlja, hogy lépjenek be a vidéki hírlapírók az országos irói nyugdijegyesületbe. Mócs Zsigmond: Azt hiszi, hogy előbb azt a kér - dést kellene eldönteni: befogadja-e azon egyesület a vidéki hirlapirókat ? Szterényi József : Erre vonatkozólag felolvassa a kérdéses egyesület alapszabályainak ide vonatkozó §-át, mely szerint az egyesületbe mindazok, kik két évi szerkesztői munkásságot kimutatnak. Indítványozza, hogy e kérdés felett térjen a kongresszus napirendre, arra való utalással, hogy a ki a vidéki hirlapirók közül nyugdíjban részesülni óhajt, az lépjen be az országos irói nyugdíj-egyesületbe. A vidéki pénzintézetek pedig kerestessenek meg, hogy mint a fővárosiak teszik, ezen egyesület alaptőkéjének gyarapításához járuljanak hozzá. Kórodi Sándor elfogadója az előtte szóló indítványát, azon kiegészítéssel, hogy az egylet megalakulása után kerestessék meg a nyugdij intézet, hogy nyugdíjban csak azt részesítse, a ki a vidéki hirlapirók egyesületének tagja. Elnök: Határozatilag kimondja, miszerint: a kongresszus az alakítandó nyugdijegyesület kérdése felett napirendre tér és pedig tekintettel arra, hogy a vidéki hirlapirók egy már fennálló egyesületbe beléphetnek, felhívja a kongresszus a vidéki hirlapirók figyelmét az egyesületbe való belépésre, egyúttal a vidéki pénzintézeteket megkeresni rendeli, hogy azon fennálló egyesületet a fővárosi intézetekhez mért arányban támogassák. Elnök: Miután ez idő előrehaladott, nem óhajtja-e a kongresszus a napirend többi tárgyait holnapra halasztani ? Elnök: Következnek az indítványok; mindenek előtt Szterényi József indítványa a hírlapok postai kezelése, szállítási és expediálási dijaira nézve. Farkas Imre jegyző. Olvassa az indítványt. Szterényi József: Ajánlja indítványát elfogadni. Csomár István : Az indítvány két utolsó pontját elfogadja, az első vagyis azon pontot, hogy szereztessék külön hirlaposztály a postán, mint méltánytalant, nem fogadhatja el. Dr. Holló Lajos: Miután azt hiszi, hogy a kon- gresszns az eklatáns bajok orvoslása végett jött össze, az indítvány első pontjában érintett bajok pedig egyáltalán nem általánosak, azért az első pontot részéről is elejteni kéri. ez esetben is a féniksz madár képletre vezethető visz- sza, mely a természet bizonyos jelenségeire vonatkozik, még folyvást. Csakis a középkor sötét erénytanának, mely az illető intéző körök érdekében csodákat miveit és a képzelmet folyvást lázas fölindulásban tartotta, nehogy a nyugodt, józan ész felszínre kerüljön ; csakis a középkor, mondjuk volt hivatva arra, hogy a rege egyszerű, költői érteményét a kalandos hazugság mezébe öltöztesse. Féniksz madár tehát Arábiában tartózkodott, akkora volt mint a sas, fején tarját hoidott és tollazata pehelyszerü volt. Nagyon természetes, hogy ily csudás teremtménynél a szinpompának sem volt szabad hiányoznia. Nyaka aranysárga volt, háta piros, farka pedig buzavirágszinü. Azt is kisütötték, hogy a féniksz madár 540 évig él, aztán fahéjból máglyát rak, elégeti magát, óh, csuda! először féreg jő elő a lángok közül, aztán tollatlan madárkává lesz, melynek tollai legott megnőnek és az uj féniksz készen van. Hogy a fahéjas máglyát miként gyújtja meg, arról hallgat a krónika. E megégési és feltámadási lefolyás méltó párját a griff madár képezi. Ennek hazáját Indiába tették, hol rengeteg erdőben lakik és a hegyek közé rejtett aranyat őrzi. Itt is miedenesetre mondáról van szó, melyet a bányászok találtak ki, kik ép oly babonásak, mint a tengerészek. A griff farkasnagyságu, négylábú madár, oroszlánlábakkal és karmokkal, tüzes szemmel és fekete tollazattal, mely a begyén vörös. Zala. Elnök : Felteszi a kérdést, elfogadja-e a kongresz- szus az indítvány első pontját; (felállás után). a kongresszus többsége az indítvány első^ pontját mely szerint kéressék fel a szakminiszter aziránt, ogy Budapesten külön hirlaposztály szerveztessek es oly vidéki városban hol több hírlap jelenik meg, ü on hírlap kezelő állíttassák, nem fogadta el. , Elnök: Elfogadja-e a kongresszus a 2. es á. pontot. A kongresszus az indítvány két pontját, mely szerint a hírlap kézbesítési dij az egesz országban töröltessék el és a 3. pontját, mely szerint a mellékleteknél a régi díjszabály 100 melléklet után 40 krajczar léptetessék életbe, egyhangúlag elfogadta es megke- restetni rendeli az illetékes hatóságokat, hogy ez értelemben intézkedni szíveskedjenek. Elnök: A felterjesztés elkészítésével indítványozót bízná meg. , . Szterényi József: E megbízást keszsegesen elfogadja. Dr. Lator Géza: Az el nem fogadott 1. pont helyet indítványozza, hogy kerestessék meg a postaigazgatóság, hogy a hírlapok postai kezelésére általában nagyobb gond fordittassék. (Helyeslés.) Elnök : Kimondja a kongresszus egyhangú határozatát, mely szerint: ,, a postaigazgatóság megkerestetik oly intézkedés szives megtétele végett, hogy a hírlapok szállítása ezentnl nagyobb gonddal eszközöltessék. ^ Elnök : Következik Mikecz József indítványa. Farkas Imre jegyző olvassa az indítványt. Elnök: Miután az indítvány 1. 2. 3 és 4. pontja részben eldöntetetett, részben a holnapi tanácskozás tárgya s igy a kongresszus az indítvány 1. 2. 3. és 4. pontjainak tárgyalásába nem bocsátkozik. Csomár István : Az indítvány 5-ik pontját, mely a cserepéldányok utáni szállítási bélyeg eltörléséről szól, elfogadja. Dr. Lator Géza ajánlja, hogy a közlekedési miniszterhez teendő felterjesztésbe ez a pont is bevétessék. (Helyeslés.) Elnök: A kongresszns tisztelettel megkeresni rendeli a szakminisztert az iránt, hogy a cserepéldányok utáni szállítási bélyeg eltöröltessék s a díjmentes szállítás megengedtessék.| Elnök : Felteszi a kérdést, hogy az 5. pont azon további részét, mely szerint a hazai hírlapok kötelez- tesseuek egymásnak cserepéldányt küldeni, a kongresz- szu8 elfogadja-e ? (általános ellenzés.) _ A kongresszus az 5, pont további részét nem fogadja el. Elnök: A 6. pont falett határozat nem hozható, a 7. 8. 9. és 10. pontok pedig a holnapi tanácskozás tárgyai; A kongresszns a 6. 7; 8. 9. és 10, pontok tárgyalásaiba nem bocsátkozik. Elnök : Következik Németh Ferencz indítványa, mely szerint szerkesztő csak magyar állampolgár lehessen. Farkas Imre jegyző olvassa az indítványt. Németh Ferencz ajánlja indítványa elfogadását. Csomár István: Nem fogadja el, mert itt csak erkölcsileg lehet hatni. Ardónyi Dezső : ő is hasonló indítványt óhajtott tenni, miután Németh tette mag, ahhoz hozzájárul a következők hozzáfüzésóvel: kéressék fel a miniszter, hogy törvényjavaslatban szabályozza a hírlapírói qualification részéről megállapitandónak véli, hogy a szerkesztő : 1) magyar állampolgár, 2) nagykorú legyen, 3, értse az állam nyelvét, 4 ismerje a latin betűt; belső qualificatióként, hogy végezzen valamely középiskolát, végre politikai nagy lapoknál a közjogból tegyen vizsgát. A latin betűkre indítványozza, hogy az elemi iskolában csak latin betű taníttassák. Németh Ferencz: Hogy az 48-iki évi törvényszövege előtte világosan ismeretes legyen, kéri indítványát holnapra halasztani. (Helyeslés). Ardónyi Dezső: Részéről csatlakozik ezen indítványhoz. Elnök: Határozatilag kimondja, hogy : a kongresszus úgy ezen nap, mint a még hátralevő indítványokat holnap kívánja tárgyalni. Kompolthy Tivadar: Kéri még ma tárgyalni azon indítványt, hogy a hirdetési [bélyeg eltörlése végett a fővárosiakkal együtt egy küldöttség menesztessék a miniszterhez. (Holnap.) Elnök: Határozatilag kimondja, hogy a kongres z- szus ezen indítványt is holnap kívánja tárgyalni. Elnök felolvassa a „Kecskemét“ szerkesztőjének üdvözlő sürgönyét. Ezután a kongresszus tagjainak higgadt és kö- Jültekintő tanácskozásaiért már e napon köszönetét fejezvén ki, a gyűlés idejéül elnök, holnap 1885’ évi augusztus 25-ének d. e. fél 10 óráját tűzi ki. Kmf. Dr. Tassy Pál, Eoboz István elnök, Mécs Zsigmond, Dr. Holló Lajos és Földváry Kálmán. Farkas Imre jegyzők. Második nap. Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten 1885. augusztus hó 25-én a magyarországi vidéki hirlapszerkesztők és kiadók kon- gressusának második ülésén'. Elnök; A gyűlést megnyitván, azon reményének ad kifejezést, hogy a mai tanácskozást a tegnapihoz hasonló tárgyilagosság fogja vezetni, továbbá azon czél- ból, hogy a vidéki és fővárosi irók közt minél bensőbb legyen a kapocs, ajánlja a tagok szives figyelmébe, hogy az irói körbe tagokul beiratkozni szíveskedjenek. Dr. Holló Lajos jegyző : felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Molnár Gyula: indítványozza, hogy Ardényi Dezső azt indítványozta, miszerint a politikai napilapok szerkesztőinek közjogi vizsgát kell tenni. Ő úgy tudja, hogy az inditvány akként szólt, miszerint a közjogból vizsgát azoknak kelljen tenni, kik ebből még képesítve nincsenek. Dr. Bangha Sándor a jegyzőkönyvnek a kongresz- szus czimeül használt azon kifejezést „magyar hírlapírók“ oda kéri kiiigazitani „magyarországi hirlapirók.“ Elnök ; A kongresszus ezen kiigazításokat elfogadván s más észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyv hitelesíttetik azzal, hogy a czimben a „magyarországi hirlapirók“ kifejezés használandó. Ardényi D. tegnapi indítványa a hirlapiróiqualifiicatióra pedig akként tétetett, hogy a közjogból a politikai napi lapok szerkesztőinek az esetben kell vizsgát tenni, ha arra képesítve nincsenek. A jegyzőköny hitelesítésével Földváry Kálmán és dr. Tassy Pál urakat bízza meg a kongresszus, a második ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével pedig Vargha Lajos és Földváry Kálmán urakat. Elnök: Molnár Gyula indítványára azt hiszi, hogy .legjobb volna valakit megbízni, ki a kinyomatást és expediálást eszközli, kéri a kongresszus intézkedését. Ardényi Dezső ajánlja, hogy legyen a „Somogy“ quasi hivatalos lap és ebben tétessék közzé a jegyzőkönyv. Szterényi József : A lapot nem ajánlja, bízzuk a kinyomatást az elnökre. Molnár Gyula : azt hiszi ez irányban rögtön kellene intézkedni. Dr. Bangha Sándor : kéri az elnököt, hogy nemcsak ezt, hanem a később történendő dolgokat is közölje időről-időre a tagokkal. Elnök : határozatilag kimondja, hogy a a jegyzőkönyvek kinyomatását eszközölni fogja s megküldeti az összes tagoknak. Elnök: Következik a tárgysorozat letárgyalása, mindenekelőtt a fontosabb tárgyakat kívánja előzőleg letárgyalni. Elnök vita alá bocsátja a hirdetési bélyeg eltörlése érdekében teendő lépéseket. Szterényi József: a hirdetési bélyeg teljes eltörlése érdekében egy feliratot ajánl a pénzügyminiszterhez intézni, hogy az országgyűlés a hirdetési bélyeg eltörlése érdekében törvényileg intézkedjék, különben a kérdés ily irányú eldöntése meg vau könnyítve már a budapesti kereskedelmi kamara felirata által, mely szintén az eltörlést kérelmezte. Mócs Zsigmond : ajánl egy 5 tagú bizottságot felküldeni a miniszterhez, mely a kérvényt átnyújtaná, ő e kérvényben különösen hangsúlyozni óhajtaná, hogy ha tökéletes eltörlés nem is következnék be, legalább két harmadával leszállittatnék a bélyeg. Ajánlja továbbá, hogy a postabélyegnek 1 kraj- czárról félkrajezárra leendő leszállítása iránt is kérelmezzen a kongresszus. Bloch Ferencz: ellene van a kérvónyezésnek a bird, bélyeg eltörlése iránt, mert az eredményre nemzetgazdasági akadályok miutt úgy sem vezet. Ő a bajok orvoslását már a hirdetési iroda felállításában megtalálja, mely iroda fog majd gondoskodni, hogy a h.rde- tési bélyeg a hirdetőktől vétessék meg, de még ily iroda nlékül is a hirdetési árak limitálása által lehetne segíteni a bajokon. Porubszky felhívja a kongressus figyelmét azokra a visszaélésekre, melyek egyes adóhivatalok és pénzügyi hatóságok által elkövettetnek, igy különösen a beszterczebányai adóhivatal követel hirdetési bélyeget gyászjelentésekért, eljegyzési hírekért, jótékonysági intézetek jelentései és köszönetnyivánitásaiórt, a melyek mind az újdonságok rovatában jelennek meg. A kivetés ellen hiába folyamodott a felsőbb hatóságokhoz. Kéri e panaszokat is a felterjesztő kérvénybe foglalni. Vargha Lajos : azt hiszi, hogy külön bizottság szükségtelen; ott van a szervező bizottság, mely minden resolueziót vérehajt; bízzuk a kérvény félterjesztését erre. Akérvény tartalmára nézve megjegyzi, hogy legalább a leszállítást kell kérni. Ellenben a szállítási (posta) bélyeg eltörlét nem tartja kórvónyezendőnek, mert eltörlése méltányos nem lenne. Csomár István : Hozzájárul az előtte szőlő előterjesztéséhez Dr. Tassy Pál : Ha neki alapos reményei nem volnának a bird, bélyeg eltörlése irrnt, ő a kérvényezőkhöz nem sorakozna, de azt hiszi, hogy oly érvek állanak a hirlapiróknak ez irányban rendelkezésére, amellyek előtt a törvényhozás is meghajlik. Egyik ily fontos érv az, hogy a több ezer példányban megjelenő fővárosi lapok szintén 30 krt fizetnek, a pár száz példányban megjelenő vidéki lap szintén. Ez nagy igazságtalanság. De azt is megjegyzi, hogy a vidéki lapok is követnek el viszásságokat, mert a hir rovatba oly dolgokat vesznek fel, melyek a hirdetési rovatba valók. — Küldöttséget részéről nem ajánl. Porubszky : szavait helyreigazítja, ő is elismeri, hogy a lapok is követnek el viszzaéléseket, de a miket ő mondott, azok nem esnek a kategóriába. Csitáry Emil: A felhozott panaszokat jogosultaknak és a kérvénybe felveendőknek tartja. Részéről még indítványozza, hogy kéressék fel a miniszter arra is, hogy a pénzügyi hatóságok eljárását szabályozza, mert ma nagyon különösen járnak el azon hatóságok. Németh Ferencz : Felhozza némely pénzügyi haságnak azon káros eljárását, hogy nem is mondják meg a hatóságok, mily czikkek után követelnek illetéket, csak egy összegben kivetik. Elnök: Miután a tárgy kimeritetett, kimondja a határozatot, mely szerint: a kongresszus egyhangúlag elfogadja, hogy a hirdetési bélyeg eltörlése, esetleg leszállítása iránt a pénzügyminiszter a szervező bizottság által kérvényileg kerestessék meg, mely kérvényben felsorolandók a pénzügyi hatóságok eljárása elleni egyéb panaszok; s felkérendő a miniszter, hogy a mennyiben egészben a hirdetési bélyeget el nem törölné, az eljárást egységesen szabályozza. Dr. Holló Lajos: Miután inditvány tétetett a postabélyeg leszállítása iránt is, kéri a közgyűlést valamely irányban e kérdésben is határozni. Elnök: Felteszi a kérdést, elfogadja-e a kongressus a postabélyeg leszállítás iránti kérvényezési ? (Felállás után.) A kongresszus többsége a postabélyeg leszállítása iránti kérvényezni nem tartja szükségesnek. Elnök: További tárgy: a kiadók szövetkezetének megalakítása. A kérdés megvilágítására elnök előadja, hogy a hirdetések közül a kiállítási irodák által megbotránkoztató zsarolások és visszaélések követtetnek el, azért az előkészítő bizottság egy hirdetési irodának a szövetkezet által leendő felállítását ajánlja. Ezen központi iroda csak a szövetkezeti tagoknak adna hirdetéseket, viszont csak azoktól fogadna el. Németh Ferencz : azt hiszi szerkesztő, kiadó és nyomdásznak egy érdeke van, azért a szerkesztőkre is nagy fontossággal bir, hogyan szabályoztassék a hirdetés ügye. Ő a központi hirdetési iroda ellen sok érvet tudna felhozni, nem az elv, de a kivitel ellen, de miután jobbat ez idő szerint nem tud, elfogadja a hirdetési iroda felállításának eszméjét. Dr. Lator Géza az eszmét elfogadja s a végrehajtó bizottságra bízná, hogy az alapszabályokba illeszsze bele egy hirdetési iroda felállítását. Csitáry Emil felsorolja a nehézségeket különösen ott, hol több lap van, fél hogy a verseny a kivitelt meghiúsítja, mert lesznek kiadók, kik a szövetkezetbe bele nem lépvén, veszedelmes concurrentiát csinálnak. Csak ha mindenki elfogadja, hiszi hogy életbe léphet. (Vége köv.]
