Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-05 / 36. szám

ros derék polgárának Kovács István urnák bájos és szellemdus leányával, Vilma kisasszonynyal. Áldás s boldogság frigyükre! — Gerőfy színtársulatát megismerheté közönsé­günk. A jó hír jó névhez fűződik s Gerőfy társulata ki­állja a teljes bírálatot. Minden szerepkör alkalmas s kitűnő erőkkel van betöltve s így előadásai mindig a művészet teljes színvonalán állanak. Ily müvésztársa- ság alig van ezidőszeriut a magyar vidéken. Óhajtjuk, hogy a közönség támogatása fölérje a derék társulat művészi niveau-ját. E hó 20-ikáig lesznek körünkben ezután Temesvárra megy a társulat téli állomására. — Orgyilkosság. Nagy Károly szent-istváni la­kos Zsamboky N. ugyancsak szt-istváni lakost, kivel régibb idő óta rosszlábon állott, múlt hó 31-én virra­dóra, midőn Zsamboky a korcsmából hazatéri', orozva szivén lőtte. A szerencsétlen rögtön meghalt. A gyil kost elfogták. — Uj vasút létesül közelebb Fejérmegyében. Székesfehérváron s vidékén érdekeltség alakult a Bicske-Sárbogárd közti vasútvonal létesítése iránt, sJ mint levelezőnk értesít, a kormány engedélyével, az előmunkálatok már meg is kezdődtek. Hát csak megértik a kor szavát mindenütt, csak Veszprém­ben nem ! — A szüret ez idén valószínűleg e bó utolsó he­tében lesz megtartva. A szőllő minden faja már telje­sen érett; az utóbbi sok esőzés megpatogatta a szemet s a finomabb fajok már is rothadásnak indulnak. Fel­tűnő sok kárt tesznek ez idén a szőllőkben a madarak. Némely hegyen nincs tőke, hogy a fürtökön meg ne látszanék a madár pusztitása. — Tűzvész pusztította el Jánosháza községet múlt kedden. A roppant szélben 150 lakház s 74 mel­léképület esett a pusztító elem áldozatául. A kár 20O.O0O frtnyi. Kevés ház volt biztosítva. — A pékekre rájár a rúd. A közönség pa­nasza napról-napra több s mi fő, mindinkább jogo­sultabb. Ha minden eziránt való panaszt fölvennénk, akár más se férjen e nagy hírlapba. Az általános panasz az, hogy minél olcsóbb a ouza és a liszt — annál kissehbek lesznek a pék sütemények, mintha minden pékbe heleütött volna az ászkor. Hát bizony csúnya dolog az a paczkázás a közönséggel s ha meg fog történni az, hogy az aránytalanul olcsó liszt­ből a ta karékos háziasszonyok házi szükségletükre kalácsot fognak otthon sütni — akkor majd felko­pik az álluk a pék uraknak is. Megérdemlenék / — Meleg ásványforrást fedeztek föl, mint tudósí­tónk írja, a közeli Péth fürdőben. Ha e hir valónak bizonyul czólszerü lenue mielőbb ez ásványforrást ve­gyileg elemeztetni. Péthnek mindenesetre óriás elő­nyére válland az uj forrás. — Hetivásáraink mindinkább élénkülnek, mi azonban ezúttal nem a jólét jele, jhanem annak, hogy m. kir. nyuzóék az adóbranche-tól rárokanván most aratás után a szegény gazdákra, ezek a roppant ala­csony gabnaárak daczára is kénytelenek piaczra hor­dani az eleséget. — A szepezdi nagy tűzvészről Írja a „Zala“ : Borzasztó tűzvész dühöngött f. évi augusztus hó 20-án, azaz István királykor, Szepezden. Levelezőnk a követ­kező tudósítást küldte he a sajnos esetről : A nevezett községben búcsú lóvén, az ilyen alkalmakkor tapasz­talt szokásos hanyagság és gondatlanság következté­ben a falu déli részén kigyuladt egy pajta. A szél dél­ről fújt s csakhamar a falunak keleti része lángban állott s mintegy 20 — 22 ház, amellett sok csépieden és elcsépelt gabona, takarmány és házibutor lett a tűz­vész martaléka. A tüzet kezdetben igen könnyen lehe­tett volna lokalizálni s az első ház kivételével vala­mennyit megmenteni, csak legalább két kanna viz lett volna a kellő pillanatban kéznél; daczára azonban, hogy a község egészen a Balaton partján fekszik, víz nem volt kapható, mert a lakosok két-háromféle hitíe- lekezetbez tartoznak s egymással évek óta súrlódásban élnek, egymásnak nem segítenek. A bucsusok oltottak, amennyit lehetett. Lehetetlen itt elhallgatnom két fiatal ember nevét, akik egy magas pajtatetőre másztak föl, mindjárt az először kigyuladt ház szomszédságában. Ez volt a legkritikusabb pont. Ha azt a pajtát megmenthetik, úgy megmentik vele a fél falut. A két fiatal ember, kitéve magukat a csaknem bizonyos életveszélynek, macska ügyességgel futott a síkos nád tetőn, hol jobbra, hol balra, hol le, hol föl: majd egymás kezébe, majd lábába kapaszkodva, hol el­öntve, hol a kezeikkel elpaskolva a lángokat, melyek vagy harminczszor belekaptak a tetőbe. Egyszer pláne az egyik úgy vetette magát az égő helyre egész testé­vel, mivel másként nem tudta eloltani a lángot. Nemes igyekezetük és vakmerő fáradozásuk azonban sikerte­len maradt. Mi csudálattal, teljes bámulattal szemlel­tük a két fiatal embert, kiknek egyike volt Győrífy Endre Köves-Kálláról, a másik Céri Zsigmond Kö- vágó-Eörsről. — A pápa-keszthelyi vasút kiépítése ügyében — mint megbízható forrásból értesülünk — a köz­munka és közlekedésügyi m. kir. miniszter .tegnap szeptember bó 4-ére Budapesten tartaandó értekezletre hívta meg az érdekeltséget. Az értekezleten a kor­mány részéről: Br. Kemény Gábor miniszter továbbá Baross Gábor államtitkár, az érdekeltség s illetőleg végrebajtóbizottság részéről pedig Dr. Fenyvessy Fe- rencz orsz. kép viselő, Kiss László és Voita Adolf vet­tek részt. — A közbiztonság Zalamegyében Zalamegyéből Írják: „A júliusban a fegyházból szabadult Fer- csák nevű veszélyes egyén ismét megkezdő csavargását és többed magával Nyirád vidékén a majorokban meg­jelenve, magát élelmeztette és félelmet keltő puhatolá­sokat tett, különösen pedig uetáni feladóit és elárulok rettegtette. A csendőrscg azonnal kellő erélylyel telje­sítette ugyan a nyomozást, de csekély száma miatt'a csavargókat kézre nem keríthetvén, csakis egyelőre el- riasztá őket ; nehogy tehát azok a megyében ismét megjelenve, a közbiztonság komoly veszélyeztetését idézhessék elő, az alispán ur felkérése folytán a szé­kesfehérvári kerületi csen dórparancsnokság 1 őrsveze­tőt 5 csendőrrel mint rendkívüli szaporítást azonnal Nyirád községbe rendelt ki olykép, hogy az mindaddig, mig Fercsák és társai el nem fogatnak, Nyirádon állo­másozván, — a veszélyeztetett vidéken teljesitendi a nyomozást, mely intézkedéssel a közbiztonság érdeke megóva és veszélyeztetése elhárítva van ugyan, de más­felől tekintve, hoyy ezen intézkedés csak rendkívüli ideiglenesség jelegével bir, a közbiztonság érdeke pe­dig Nyirád községben a Vas- és Veszprémmegyékkel közös s mindhárom megyére egyaránt fontos határszéli sikeres örködketés tekintetéből állandó csendőri őrsál­lomás felállítását elengedhetetlenül szükségessé teszi : alispán ur kéri a közigazgatási bizottságot, hogy a most rendkívüli intézkedéssel és a szükségesség indokából ideiglenesen felállított őrsállomásnak Nyirádon végleg meghagyása és ezzel, valamint a Nagy-Koparnakon^ és Kottoriban nem kevésbbé elkerülhetleuül szükséges 5—5 főnyi csendőr-örsállomások felállításával Za­lában a közbiztonsági szolgálat szervezésének a vi­szonyok által a siker feltételéül kívánt kiegészítése végett a belügyminisztériumhoz fölterjesztést intézzen. — A végeladásokra vonatkozólag a földmivelési ipar- és kereskedelemügyi miniszter legközelebb'azt az elvi határozatot hozta, „oly üzletek részére, melyek már legalább 2 év óta állanak fenn, végeladás vagy ár­verés nemcsak üzletbouyolitás czéljából, hanem oly áruk elárusitása végett is engedélyezhető, melyek ré­gebb idő óta fölhalmozódtak, megsérültek, divatból kijöttek, vagy más okból a kereskedőre nézve kevésbbé értékessé váltak. Tartozik azonban az engedélyért fo­lyamodó az elárusitásra szánt áruk pontos leitálát be­mutatni az iparhatóságnak.“ Erre a határozatra az a körülmény szolgáltatott alkalmat, hogy egy diszkeres­kedő bejelentvén az elsőfokú iparhatóságnál, hogy vógel- adását sikertelenség miatt abban hagyta, azáltal üzle­tének folytatásától is eltiltatott. — Arusithatnak-e szatócsok kenyeret és süteményeket ? E kérdésre a földm,- ipar és keresk. minisztérium egy fölmerült eset alkalmából igenlőleg válaszolt, a mennyiben kimondta, hogy a kenyér és sütemények árusítása is a szatócsok üzleti köréhez tartozik. — A dunántúli kerületi tűzoltó-szövetség statisz­tikáját adta ki P. Szabó K. a szövetség megbízásából. E szerint Dunántúl van 170 tűzoltó testület. 1876-ban még csak 38 volt. A szövetségbe 54 testület állott be, köztük a pápai, zirczi várpalotai és veszprémi. Van 867S működő tűzoltó a kerületben, tehát 5321-el több mint 1881-ben. Megyénk 5 járása 178 községben levő 22808 házra 227 hidiophor, régi szerkezetű és kézi fecskendő esik. A megye összes tűzoltási szerei és esz­közei 110.209 irtot képviselnek. — A „kis-czelli önképző-kör“ a napokban tartá tisztújító gyűlését. Elnöknek egyhangúlag Riedt Károly ur választatott meg. A többi tisztviselők választása tit­kos szavazás utján eszközöltetett; és pedig alelnöknek Scheiber Zsigmond, főjegyzőnek Gömbös Károly, al­jegyzőnek Kobn József, pénztárnoknak Fuchs Zsig­mond, könyvtárnokuak Reif Zsigmond választattak meg. — Megszüntetett jogi tanfolyam Pápán. A du­nántúli evangélikus református egyházkerület, pápai főiskolájában a jogakademiai tanfolyamot végleg meg­szüntette. — Esküvő. Közép-Iszkázon Gotthárd Sándor, a jeles herényi csillagász, múlt vasárnap oltárhoz ve­zette Háczky Laura kisasszonyt. Násznagyok voltak: Háczky Kálmán földbirtokos és Konkoly Miklós, az ó gyallai csillagda tulajdonosa; vőfély Gotthárd Jenő ismert astropbisicus, a vőlegény fivére. Az esketést dr. Kunc Adolf prépost, orrzággyülési képviselő, a vőlegény egykori tanára végezte. — Két hirtelen haláleset fordult elő a múlt hé­ten. Egyik Kis-Czellben augusztus 19-én Zarka Gusz­táv bábos segéd, — a másik Jánosházán augusztus 22-én. A törvényes bonczolás — különösen ez utóbbi­nak állítólagos megmérgezése folytán elrendeltetvén, előbbinél szélhüdést, utóbbinál végelgyengülést consta- táltak. — A gazdasági egyesületek szövetsége nagy fon­tosságú lépést szándékozik tenni. Az aratás és betaka­rításkor mutatkozó munkáshiány megszüntetése végett kérvényt szándékozik ugyanis benyújtani a hadügyi minisztériumhoz ; hogy az aratás, behordás, szénagyüj- tés és szüret idejére a katonaság egy részét engedje át a gazdák szolgálatára, mint ez FraDCziaországban tör­ténik. A katonák e czélra való alkalmazása oly módoD terveztetik, hogy a gazdák hatóságilag láttamozott kérvényt nyújtanának be a hadparancsnoksághoz ; meg­jelelvén azt az időszakot, amikor a szintén megjelölt számú legénységet igénybe venni óhajtják. Erre a kí­vánt számú legénység 30—30 napra szabadságoltatnék s igazolványnyal láttatnék el, a kieszközlendő leszállított utazás élvezhetése végett, melyet a munkaadó tartoz­nék megtéríteni. A katouák táplálékben és megfelelő munkabérben részesülnének. Az a gazda, a kinél a le­génység nem részesül kellő ellátásban, vagy a szerző­dést nem tartja meg, a következő évben nem kap mun­kára legénységet. — Alsó-Őrsről írják a „Keszthelyének: Alig ta­lálnánk a négy folyam környékén intelligens embert, ki ne vágyakoznék látni a Balatont; s a ki látta, nem hi­szem, hogy bár sorsa az Óceánon kergeti is át, életé­nek legvégső határán is rajongással ne emlékeznék meg e gyönyörű tóról, hazánk tengeréről, a földnek e bűvös szeméről, mély amint örül vagy bánkódik, azt kifejezni is tudja ; e könycsepről, melyet Isten örömé­ben ejtett a földre. S ha csodálatunk tárgyát körül­utazzuk, egyik legkedvesebb pontjának méltán nevez­hetjük Alsó-Őrsöt, mely a Keszthelytől Kenéséig hú­zódó nyolczvan kilométernyi virágoskertne-k éjszaki felén foglal helyet; épen annyira Balaton-Füredtől, mint a most már a maga lábán járó Almáditól. — Én pedig s velem többen jobban szeretjük Balaton-Füred- nél. Mert mig Balaton-Früed egy nagyvárosi hölgy, ki mindenkor hidegen, s mereven áll előttünk az ő nagy­szerű toilette-jében, addig a Balaton-vidék több pontja, s nem utolsó helyen Alsó-Öörs, mint szerény és kelle- mekben dús nő az ő szeretetreméltóságával lebilincsel bennünket A mindinkább apadó Balacon hajdani med­rének egy része keskeny földszallagkér.t képez síkságot Alsó Őrsön is, mint egyebütt, mely fokozatos emelke­déssel, erdőkoszoruzta szőllőhegyet képez, hintve bor­teli pioczékkel és nyaralókkal, melyekben vidám mu­lató nép tanyázik télen úgy. mint nyáron. Télen kor­csolyák hasítják a tó ezüst köpönyegét; nyáron csóna­kok szántnak mély barázdákat a sima víztükrön, mi­közben sem a lányka, sem az ifjú nem veszik észre, hogy mig csendesen ülnek a ringó sajkában, nagyobb sebet ütnek egymás szivében, mint a csónak a víztük­rén, s a két seb közül a viz mindenesetre elsimul, de hogy az embereké is be fog-e gyógyulni, oly kérdés, mire az igent vagy nemet, hosszú idők múltán mond­hatnék ki. Alsó-Őrs! Előtte a viz megméhetetlen áldás­ként. Mögötte hogy, dúsgazdag vörös kő bányával, hová csak jóakarat kell s e nép dusgazdagságának alapja leend megvetve általa. Jobbról szőllő, balról szőllő, hogy a pénzes ember habozik, nem tudja, melyiket vegye meg. Szeretné az egészet s oly szép mindenütt, hogy az ember nem tud választani, s ha választ, min­denütt jól választ. A falu népe olyau, mint az a nagy tó, mely előtte elterül: vidám napokban derült, nehéz napokban borult, s ha elvonultak a fellegek, oly vidor lesz, minő volt. Szőllőhegyeibe messze távolból jő az úri nép és a fenséges szabad természet még a daczos szi­vet is engesztelhetővé, olyanná teszi, minővé maga az Isten teremte. — Jakab Lajos színtársulata elutazott Tatából Győrön keresztül Szombathelyre, hol szeptember 24-ig tart szinelöadásokat, azután pedig Sopronba megy 3 hónapi időtartamra, hogy a téli szinévadot megkezdje, innen pedig szintén 3 hónapra Székes-Fehérvárra ván­dorol ugyancsak a téli évad folytatására. Néhány szin- társulati tag állítása szerint, Jakabnak a nyári évad 5 ezer forint deficzitet csinált. Ilyen eredmény után nem­csak a győri közönségre panaszkodhatik. — A győri kir. jogakadémián a beiratások az 1885—6-iki tanévre f. é. szeptember hó 1 — 10-ik nap­jain történnek; szeptember hó 15-ik napjáig a pót- és ismétlési vizsgálatok tartanak, szeptember bó 16-án pedig az előadások megkezdetnek. Az igazgatóság. — A hazafiság a szószéken. Valaha a templom szószékjeiről is hirdettek csatákat s a hívek fellelke­sülve csoportosultak a kereszt köré, önvédelmi harczra a pogányok ellen. A vallás-erkölcsi leczkék mellett he­lye van a hazafiságnak ott, a honnan a legnagyobb, legszentebb kötelességekre int a pap szava. Mert isten után a hazát, nemzetet szeretni — legnagyobb, leg­szentebb kötelesség. És a hazafias magyar papság szép tetteiről krónikák beszélnek. E krónikákat nehány megható sorral szaporította Veszprémmegyében, Ger- gelyi községnek derék káplánja, nt. Szily Lénárd ur, a ki áthatva a magyar nemzet legújabb mozgalmától, önvédelmünknek szent czéljától, az erdélyi magyar köz­művelődési egyesület támogatására a szószékről hivta fel a népet! A „Budapest“ egyik buzdító czikkét ott olvasta fel a nagytiszteletü káplán ur s ajkairól két íz­ben hangzott az ige : „Szeressétek a hazát!“ A lelke- sitö szavakra az egyházközség gytijtőperselyt állított ki a templomban s a hívek oda viszik áldozatukat, ha­zafias adójuk filléreit. Igazán megható e tett s büszke lehet Gergelyi község papjára s a paphoz méltó hivek azok, a kik jgy tudnak lelkesülui pásztoruk szavára. S a ki érezni tud e hir olvasásán, az kövesse a szép, a buzdító példát! — Irsay B. Zsigmond színtársulata e hó 25-én Letenyére érkezett, 22 tagból áll. Műsora élvezetesnek ígérkezik ; Buborékok, Vassyáros, Csicsóné, Aranyem­ber, Búzavirág, Isten keze, Denisse, Senki fia stb. — Ä kolera Spanyolországban még folyton szedi áldozatait. A legutóbb vett értesítések szerint ide nem számítva Spanyolország részeit, melyekből a hivatalos jelentések még be nem érkeztek, tegnap megbetegedett 3529 egyén, s ezek közöl meghalt 1239. Francziaor- szágbnn is mindinkább terjed a járvány s már oly ve­szélyes mérveket öltött, bogy a szomszéd kormányok óvintézkedéseket léptettek életbe. így : a sveiczi szö- vetségtanács legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a Francziaországból érkező ruha és ágynemű be­hozatalát betiltotta, az érkező utasokat pedig veszteg- zárra kényszeríti. — A szeretetház nyereménye. Szép ünnepély folyt le a napokban Budapesten a Klotild szeretetház falai közt, mely méltó befejezése volt egy nagyszerűen megindított és fényes sikerrel bevégzett jótékonczélu vállalatnak. József főherczeg leányainak hímzését nyúj­tották át szerencsés megnyerőjének a zirczi apátság egyik uradalmi gazdatiszte nejének ünnepélyességgel. A hitelességet jelző okmány felolvasása után, mely szintén a nyerőnek adatik át. Atzel báróné az em el­vényhez lépett és egyik kezét a hímzésekre téve, azon ajánlattal, hogy őrizné meg őket kegyelettel, átadá azokat uj tulajdonosának, egy éltesebb tisztes úri nő­nek, a ki azokat átvéve meghatottságtól remegő han- azon ígéretet tette, hogy a zirczi templom oltárára fogja azokat letenni, maradjanak ott örök időkre, mint tanúbizonyságai két fejedelmi nő nemes szivének és egy nemzet kegyeletes szeretetének. — Roboz István úrhoz, a vidéki hírlapírói kongresszus által kiküldött végrehajtó bizottság el­nökéhez, hírlapunk szerkesztője a következő levelet intézte: ..Tisztelt elnök ur! A közelebb Budapesten tartott országos kongresszus másodnapján, Hegedűs János nevű veszprémvárosi napidijas Írnok által, távollótemben személyem ellen intézett gyalázatos orvtámadás ügyét, miután annak hírlapi reproduká­lását bevártam, jogi képviselőm által illetékes kerü­leti sajtóbiróságom elé terjesztettem, több sérelem kapcsán, melyeknek az általános képviselőválasztá­sok óta és folytán ezen felbérelt egyén részéről ki­téve voltam. Midőn jelezném, hogy a végtárgyaláson megjelenhetésre 12-es kongresszus-bizottságunk három tagjának alkalmat fogok nyújtani s a ho­zandó itóletnék a megfelelő hírlapokban közzétételé­iről a verdict utján gondoskodva lesz, kérem: fo­gadja mindig érzett őszinte nagyrabecsülésem kife­jezését. — Veszprémben 1885. szept. 1-én, Kom- polthy Tivadar a „Veszprémi Független Hírlap a felelős szerkesztője. Veszprémi színház. Nem mondunk sokat, midőn azt állítjuk, hogy színházlátogató közönségünk valóban szerencsés, mi­dőn Thaliának ily kitűnő erőkből összealkotott papi ornátusát van alkalma látni s hallani; mint Gerőfyéket, — élén az aranyos kedves kis Gerőfynével, az ország másik pacsirtájával. Még a közel múltból ismerjük, s igen szép és kedves emlékek füződuek nevéhez ; és nagyon kevés (talán nem is volt) társulat olyau, kiért közönségünk mondhatni oly hévvel tudott volna lelke­sülni, mint Gerőfyékért. ügy hisszük, hogy bátran ad­hatunk ma is ama reményünknek kif jezést, hogy rö­vid ittlétük alatt nem fogja közönségünk a kedvező al­kalmat elszalasztani, hogy k ellő pártolásban részesítse és tömegesen látogatja a színházat. Szombaton aug. 29-én adatott először az „Eleven ördög“ operette. A budai várszínház repertoir darabja, irta Derékv zenéjét szerzé Konti. Az operette teljesen magyar eredetű; igen kéllemes zenejü s párosulva a correct összhaugzó előadással, ólvezetdus estét nyúj­totta hallgatóknak. A szereplők közöl kiemeljük első sorban Gerőfyné Ilka asszony (Vicomte Setonére) sze­repében, ki mint megtestesült eleven kis ördög elbá­jolta a közönséget kedves játékával kellemes csengő hangjával s izgott mozgott a színpadon ugyannyira, hogy e sorok írója is boldognak erezné magát, ha az ily ked­ves ördög hálójába kerülne. Prielle Cornelia (Grevinné) ugyancsak üde szép hangjával és vidor játékával já­rult az elő adás sikeréhez. Andoi’fy (Desperieres tanács­nok) már ez első fellépésén lehetett látni a tö kéletes színészt; otthon van a deszkákon biztos; fellépése, erős hangja, előadási modora által ha mir meg fogja magát kedveltetni közönségünk által. Fehérvári (Pomporicus) szerepében igen jó hangulatot keltett. Sz. Németh Jó­zsef Thiboult szerepében ugyancsak jól megáiba helyét, és szinte egyike a társulat jobb erőinek. Közöns-g meg­lehetős szép számmal. Vasárnap Szigeti „Csókon szerzett vőlegénybe került színre. A rósz darabot itt csak a szereplők mű­vészete mentette meg. Kedden azaz szeptember 1-én félig telt ház előtt Szigeti Józseftől „Nőemanczipáczió“ került színre. Énekes bohózat. A darab nem a legjobbak közé tartozik, sőtrosszab Balázsnak ily eszméjü bohózatánál is, de mindazonáltal az abban összehalmozott contras- tok, ellentétek, párosulva a kitűnő előadással igen el­vezetés estét nyújtott a közönségnek. Gerőfyné Ilka asszony (Flóra) szerepében valóban remekelt, igen kel­lemesen énekelt s élénkea, kedvesen játszott. Andorfy (Keilinger Nepomuk) szerepét oly praxisitással töltötte be, hogy méltán megérdemelte ama tapsokat, melyek­ből neki bőven kijutott. Szép csengésű erős bariton hangja, rugékonysága, fesztelen mozdulatai méltán első­rangú szinészszé emelik. Saját maga fabrikálta coupleit meg-megujrázta a közönség. Nagyon sikerült, midőn a kiállításról és a tournürről jodlirozott: Nagy baj van. a divattal, Felhagynak a tournürral; Száműzik a snekkedlit Kergetik a hoppedlit. Mért van a kiállítás, Hogy legyen evés, ivás ! Éltetik a „hazait“ Mégis nő a „deflezit.“ Sz; Németh József (Árpád urfi) igen sokban hozzájárult az est sikeréhez. Szerepébe jól beleélte magát, s jele­nései által megnevettette a közönséget; a többi sze­replők szintén jól játszottak. Szerdán szeptember 2-án szépszámú közöuség előtt adatott „Koldusdiák“ operette. Ez az általánosan ismert operette előadása is megfelelt a várakozásnak. Gerőfyné (Rimanovszky) szerepében igen kedvesen, noha nem a szokott élénkséggel játszott. Prielle Cor­nelia úgy gyönyörű játéka, mint kellemes üde hangjá­val hajolta el a közönséget. Balogh Árpád, ki szép te­nor hanggal rendelkezik, fényesen töltötte he szerepét. Andorfy (Olendorf) ma ugyancsak elemében volt; hangjával túlszárnyalta a zenekart, és igen sikerült rögtönzése volt a zenekarhoz, hogy „kérek abból a spongyából másikat“ — volt is taps quantum satis. A többi szereplők is kisebb-nagyobb mérvben iparkodtak szerepéket jól betölteni. Csütörtök szept. 3-án „Fedóra“ színmű adatott. Sardou e kitűnő drámája, mely az orosz nihilizmus kö­réből veszi tárgyát, bízvást mindenütt nagyobb hatást keltendett, mint épen itt. Báthory Ilona (czimszerep) s Gerőfy (Ivanof) remekül alakítottak s jelenésük hely- lyel-közel valóban extázisba hozta a müértő közönséget. — Veszprémben azonban a komoly drámára nincs ta­laj. Ez a zeneileg képzett polgárság inkább a jobb ope­rettet hallgatja vagy a vígjátékot, bohózatot keresi. Stern Izsák, Zsidóhonvéd, Az utolsó zsidó, Lalla- Roukh, Florenczi szalmakalap — efféle burleszkek, miknek amellett művészi becsük van, vonzanak itt. Jó volna valamelyiket előveuni. Harpagon. A közönség köréből. „Kárán tanul az ember“ ezt tartja egy régi köz­mondás, s ez intésül szolgálhatna mindazoknak, kik rá engedik magokat venni, hogy a valódi, a tudomány kitűnőségei által kipróbált, Brandt B. gyógyszerész­fele svájezi labdacsok helyett, melyek az alhasi szervek zavaraiban oly kedvező hatást gyakorolnak, más szert alkalmazzanak. Minden valódi dobozon (a gyógyszertá­rakban 70 kron kapható) ezégjegyül: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása látható. Mindenki töke és koczkázat (risico) nélkül osztrák-magyar állam- és dijsorsjegyek részletfizetés melleti eladása által az 1883. évi XXXI. tvezikk szerint havonta 100—300 frtet kereshet nálunk. — Ajánlatok a jelen foglalkozás megnevezésé­vel intézendők: A fővárosi váltóüzlet-társaság1 ADLER és társához BUDAPESTEN. Térné! I Qmsatossaé I Térné! Prágai t$, ff, g, m. húzás. i öt nevezetes, aranyozott szám ! Ez valóban a leg­nagyobb ritkaság a lottójátékban ! Mennyire nehéz két vagy három számot — amint mondani szokás — elta­lálni ! Az ember számitgat a lehető és lehetetlen ese­tek tekintetbevételével, tanácsot keres az álomköuyv- ben és az eredmény végre is csak az marad, hogy mind ez csak hiú törekvés, hiábavaló fáradozás, ha Fortuna,, a szerencse Istennője nem kedvez. Az utolsó prágai húzás alkalmával, mely augusz­tus hó 19-én törtéut, a lottógyüjtőde nagyjelentékü aranykeretében diszlett 5 szám — sorban mind az ál­talam megtett számok! Mily meglepetés ez oly emberre nézve, ki tudja, hogy ezek azon számok, melyeket ő megtett 1 Tudom, a legnagyobb csodálkozással, a leg­jobb elismeréssel fogja tudomásul venni e sorok tisztelt olvasói mindegyike azon körülményt, hogy ón mint a Quinternó szerencsés nyerője ezen öt számot sem ál­modtam, sem találtam vagy számítottam össze, sem a szerencse-dobozból nem vettem ki, hanem a Budapes- tea kerepesi-ut 74. szám I. emelet 7. ^ajtó alatt lakó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom