Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-06 / 23. szám
— Lovász-Patonán a közmivelődés egy évtized óta mily szép.fokon halad, mutatják azon közhasznú intézmények, miket ennek elérésére már valósítottak. Számtalan ilynemű intézmény közül jelenleg csak hármat szándékunk kiemelni, u. m. a dalárdát, olvasó-egyletet és a most alakult tűzoltó egyletet, A dalárda, mely közpolgárokból van alakulva, már 10 év óta áll főn, Horváth János kitűnő rom. katk. kántor ur kezdeményezése és vezetése alatt, s oly szép sikert ért el, hogy tiszta összhangzó énekeikkel bármely városban nyilvánosan felléphetnének és bizonyosan köztetszésben részesülnének. A z olvasókör is már több éve, hogy alakíttatott, — a minden szépért és jóért lelkesülő ntiszt- Bognár Endre lelkész ur fáradozása és pártolása mellett. Ez egyletnek czélszerü olvasóterme, tekintélyes könyvtára, több napilapja és nagyszámú tagja van. bizton remélhetjük kiirtását a társadalom miaz- máinak; sokkal jobb emberek, jobb erkölcsök lesznek, nem látjuk a sok szerencsétlent, boldogtalant, kiken ' aztán nem igen szeret a világ könyörülni. Rábaközy Gy. Kiadó lakás Almádiban. Kompolthy Tivadar nyári laka, az Almádi kápolna tőszomszédságában, julius 1-től az egész fürdőóvadra kiadó. Omnibus Almádiba. Weisz Móritz omnibusza Veszprém és Almádi közt juniushó 15 napjától kezdve fog közlekedni naponként. Indulás a Babócsay-térről déli 1 órakor, visszatérés esti 9 órakor. Személyjegy odavissza 1 forint; külső ülés odavissza 60 kr. Czollenstein F. gyorskocsija Almádiba juh 15-től naponta reggel 7 órakor indul. Árak mint fent. Almádiban két külön nyári ház, a Szmertnig- félék, az egész évadra kiadók. Mindenik 2 szoba, konyhából áll s butorozvák. A felső épületnél istálló is van. Bővebb értesítést ad Iverkápoly ur Felső-Eörsön. Egy, négy lóerejü cséplőgép, rostával, szijja- zattal stb. teljesen jó karban, jutányos áron s kedvező feltételekkel eladó. Bővebb értesítést ad Segesdy István. Veszprém, Jeruzsálemhegy. Csarnok. A bölcsőnél. Az ember jólétének, fenmaradó boldogságának megalapítása feltétlenül nem a mindenható rendelete, hanem saját önmagunk akaratján függő erős tévé kenységre alapul. Isteni eredet, kétségbevonhatlan tanúbizonyság hogy a föld szüleményei közt neki adatott a magasztos kincs ; az ész, amely hatalma alá veszi a tüzet, vizet, levegőt, stb. vannak eszközei, jobbnál-jobb módszerei, melyekkel müveit előteremtheti, s azokat saját hasznára, jobblétének megalapítására fordíthatja. Ily eszközök és más módok szükségesek nem csak művészeti tárgyak előállítására, hanem a gyermek nevelésére is, ami a legfensőbb művészet, amely a nemes az igaz vallásosságot, emberszeretetet s egyéb jó erkölcsöket teremti meg az emberben. Hogy ily művészek is vannak, tudjuk jól. — Lépjünk be az iskolába, ott látjuk azt a nagy művészt: a tanítót. Előtte a gyenge hajtások, kikbe nagy elövigyá- zattal oltja a nemes hajtásokat, hogy erősbüljenek hitben és igazságban. Hogy terhes feladatának megfelelni tudjon, minden erejét iparkodik kifejteni e legnagyobb művész, felhasználva a legjobb módszert, a gyermek természetéhez alkalmazva bölcs belátása szerint. Ha eleget tett hivatásában, örömmel bocsátja szabadon mesterművét a nagy világ elé, hogy az emberek elismerő nyilatkozatát vegye érette. (Fájdalom, nem mindenkor.) Vannak azonban a zsenge korban is oly gyermekek, akik nem érlelik meg magukban a nagy művész nemes ojtásait, kivesznek, elhalnak bennük, mint a facsemetébe ojtott nemes galy. Azért e szempontot véve, ne támaszkodjék a szülő egyedül az iskolai nevelésre, mert az ily hiba egyenest a házi nevelésben eltévesztett okszerű módszer hiánya; t. i. nem adatott meg a növendék házi nevelésében a gyermek hajlamával megegyező irányvonal. Tehát a helyes irányú nevelés legyen a növendék életében a szülő főgondja. Ez pedig kezdődjék már „a bölcsőnél-,“ Ha itt megadatik a jó nevelés, tetteinek bár homályos tudatában levő gyermekén pár éves korában meglátszik a szülői gonddal ápolt helyes nevelés. Oktassa a jó szüle magzatát a tiszta erkölcsökre, vezesse be Isten templomába, ismertesse meg teremtö- jével, szoktassa jámborságra azaz: nevelje boldoggá. — Távoztasson tőle minden kárhoztatást, mi ártatlan lelkének romlására, jövő életboldogságának megrontására szolgálna. Ha igy iparkodunk a nevelés irányát megadni, Nyílt tér.*) Válasz Bognár János uramnak. A „Veszprémi Független Hírlap“ ez évi 22-ik számának nyiltterében Bognár János ácsmester uram ugyancsak szörnyűséges vagdalkozást visz végbe a gymn. igazgató, a harmadik osztály főnöke, de különösen alulirt ellen. Honnét e rettenetes gerjedelem, édes Bognár János uram ? Mi dúlja szivét ? hogy oly kemény csapásokat osztogat jobbrabalra, és szabdal, mintba- csak cserfa- szálakkal akarna elbánni. Egy kissé lassabban, édes Bognár J. uram ! mert a túlságos fölgerjedés árt testnek és léleknek egyformán ; az igazságot pedig épennem deríti ki. Ön ugyanis azt mondja, hogy nem találván fórumot igazságos panasza elöadhatására, kénytelen volt a „nyilttérhez“ folyamodni. A várban máskép tudják azt, édes B. J. uram ! No de sebaj, nekem jó szivem van, követem önt ide is, mert még mindig azon hitben élek, hogy kigyógyitha- tom önt első irodalmi fellépésének lázából, s helyreállíthatom önnél az egyensúlyt, melyet irodalmi szereplése közben olyannyira nélkülöz.JDe tegyen most félre minden haragot, édes B. J. uram, ha kell, hát egy pohár friss viz megivásának a veszélyében is, hogy minden gerjedelme megszűnjék. Ugyebár megteszi ezt az én kedvemért. Én legalább felteszem azt önről, mert szeretem hinni, hogy nem azért appellált a közönségre, hogy első irodalmi kísérlete „uagyot szóljon“, hanem, mint okos embertől elvárható, azért, hogy az ön képzelt igazságának fórumot találjon. Ön azt állítja, édes B. J uram, hogy én önnek fiát már „huzamosb idő óta irgalmatlanul vexálom“, sőt még felelésre is különféle gúnynevek alatt hívom fel. No ez B. J. uram, légből kapott állítás; ha csak vexálásnak nem tartja ön azt, hogy „tehetséges“ fiát tán többször is feleltettem, mint társait — alkalmat nyújtván neki rossz tanjegyének kijavítására. — Mikor ezt tettem, még nem tudtam, hogy fiát feleltetni annyi, mint az ő nyugalmát zavarni, s hogy ön ezt nekem egykor bünül fogja betudni. Van nekem rossz szokásom, is, édes B. J. uram! a többi között az, hogy ha észre- veszem deákom kószületlenségét vagy figyelmetlenségét, akkor, akármint óhajtom is, nem tudom őt megdicsérni, hanem igenis megpirongatom; ha ezt az ön fiával is megtettem — azonban nem emlékszem rá — de ha mégis megtörtént, akkor bocsássa meg ezen nagy vétkemet: mert mig fia kezem alá járt, azt hittem, nekem is arra kell törekednem, hogy fiából külömb ember legyen mint apja; most már belátom hibámat, közel találtam járni az ön becsületéhez és evvel magamra vontam önnek haragját. A czimzések mezei virágainak azon tarka koszorúját, melyet ön első irodalmi fellépésében bemutatott, kénytelen vagyok oda visszaküldeni, a hol készült. Ép oly tarthatlan önnek azon állítása: mintha én azért haragudnám fiára, mert ön elég „merész volt“ tudomásomra hozni, hogy ön más véleményt táplál fiáról, mint én. Nagyon sajnálom, hogy csak május 30-án jött tudomásomra azon ékes felelet, melyben „tehetséges fia“ részemről nagyobb szorgalomra intetik, merész volt beküldeni. Ha azon merész sorok előbb jutnak tudomásomra, nem mulasztottam volna el egy „Illemtant“ küldeni, melyből megtanulhatta volna, miként illik hivatalos iratokat és értesítéseket tudomásul venni. De legyen meggyőződve, az apa megfeledkezését a becsületről akkor is csak az apának és nem a fiúnak tudtam volna be. Legutolsó állítása, édes B. J. uram! mintha a tanárok közül többen fia „megrontásán“ fáradoztak volna, vadság dolgában vetekedik az előbbiekkel. Menynyire törtek itt fia ellen, azt ennek karácsonyi és húsvéti értesítője megmondhatja; mindkettő a tanári kar kiváló jóindulatáról tanúskodik, miután mindkét Ízben kegyelemből kapott elsőrendű tanjegyeket. De fordítsunk egyet a dolgon s kérdezzük; ki volt az, ki fia „elöhaladhatásának útját bevágta ?“ Az biz senki más nem volt, mint ön, édes Bognár János uram, ki a fiút egy meggondolatlan pillanatban az iskolából kivette, okul adva az üldöztetést, valóságban pedig attól való félelem miatt, hogy a fiú az ön városszerte ismert bölcseségének kirét talán elhomályosíthatná. *) E rovatban foglaltakért nem felelős a Szerk. Ennyit akartam önnek elmondani, édes Bognár János uram! Veszprém, junius hó 4. Takács József, fögymn. tanár. A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez. Nagy megütközéssel olvastuk b. lapjának múlt számában a Bognár János ur által nyilvánosságra hozott panaszos szóhalmazt, mely7 bennünket is sért s ar- ezunkba szorítja vérünket. A miért is erkölcsi kötelességünknek tartjuk a B. J. ur által megtámadott derék tanárunkat is inkább megvédeni minden szemtelen rágalomtól, mert ő nekünk atyánk. Nem akarunk szókarezot folytatni, a mennyiben egy °ly hivatást szem elől tévesztő atya soraira nem tartjuk érdemesnek hosszabban felelni, csak a következő sorainkat tárjuk a t. közönség elé, melyből megítélheti, vájjon megérdemelte-e az általunk igen tisztelt tanár ur azon sértő kifejezéseket, melyekkel a múlt számban volt illetve ? Ha van valami, mi megvetésre méltó, úgy az a hálátlanság. Hisz ez tükrözi vissza a lélek minemüsé- gét, a jellemet, s jaj annak, kit hálátlan névvel illethetünk, mert annak erkölcsi jövője tönkre van téve. Hisz a hálátlantól minden kitellik, még a legnagyobb gonoszság is. Pedig valljuk meg igazán, nem a hálátlanság non plus ultrája-e az, midőn a gyermek jótevője ellen kel ki? mert ő nevelte, tévedéseiért, vétségéért dorgálta, s ismeretekre törekedett megtanítani azon nehéz időre, midőn nincs többé szülői támasz, hanem ki lesz taszítva a zajos világba, hol nem korlátozza senki, ha mindjárt a vész összecsap is feje fölött ? Mondjuk meg mit érdemel azon apa, ki gyermekének bűne felett mosolyogni, sől lelkesülni is tud annyira, hogy képes felemelni vétkes szavát, mintha önérzete a legnagyobb mérvben sértetett volna meg? Pedig ki az inkább sértett, az^e, ki jótéteményekért durva faragatlansággal lép fel; vagy az, ki jótéteményekért ily hálátlansággal jutalmaztatik ? A VI osztály tanulói. Cserna Vincze királyi ügyész, mint müitész. A törvényhatóság 1885-iki julius hó 1-én tartott közgyűlésre véletlenül éppen akkor léptem be ; midőn Cserna ur reárn vonatkozólag állásomat sértő megjegyzéseit nyilvánította. Nem lévén jogom ott a szólásra, kénytelen vagyok az említett urnák itt válaszolni. Nem ugyan azért, hogy ón őt felőlem táplál véleményének ellenkezőjéről győzzem meg; mert erre felelt helyettem a tek. törvényhatóságnak egyhangúlag hozott s Cserna ur indítványát elutasító határozata; hanem azért, hogy Cserna urat, az avatatlan műitészt bemutassam. Lássuk hát őt pongyola ruhájában. Ez egy het- venkedő emberke, ki a boldogult Br. Fiáth arczképére. vonatkozó jelentésemre igy kezdte beszédét: „Minek adnánk mi Pápay Viktornak a képért szánt összeget, megfesti azt más is. p. egy világhírű művész. Pápay7 nem tud semmit, azt én mondom Cserna Vincze, én ugyan laicus vagyok és a festéshez nem értek, de mert ő felségeik arczképeit láttam, tehát azok nem jók ; mert nekem nem tetszenek. Most egy kis szünetet tartós várja magas mivelt- ségét eláruló és egy királyi ügyészhez méltó, nemes érvekkel támogatott, következetes beszédének hatását. E közben vagy azért, mert a közgyűlésen nem tapasztalja famozus beszédének várt hatását, vagy azért mert megpillant engem, ki ellen beszédét intézé, de a kit nem gondolt jelen lenni, elfakul és leül. Utánna Veszprém megye alispánja méltatta emberkéket válaszra bebizonyítván neki, hogy valamely arczkép jóságához nem elég a világ hir; mert a speci- alisága a művészetnek, a mit megítélni, az ügyész ur elismeri, hogy nincs hivatva. Azután Dr. Fenyvessy Ferencz orsz. gyűl. képviselő ur fejezte ki megütközését az ügyész ur oktalan irigysége felett, amit azonban az ügyész ur magas mi- veltsége daczára úgy látszott nem értett meg. Ezen begyeskedő emberkét a közéletben rendesen kinevetik, ha esetleg valakit megnem mar, hanem csak beszél. úgy járt most is avval a különbséggel hogy én az ő képzett eszéhez mért discursussal azt is megfogom neki magyarázni, hogy miért nevették ki. Beismeri ugyan tapasztalt nemes szerénységével, hogy nem szakértő, de azért mégis bírál és vádol, természetesen ügyészi látkörétől nem tud eltérni. S azt képzeli, hogy ép oly könnyű jó kritikusnak lenni, mint kimondani arra a kilopott, hogy tolvaj. Ezen kívül műkritikusom a valóság rovására úgy látszik fordítani is tud, mert igaz mondását, hogy t. i 735 sz. 1885. tkv. Árverési hirdetmény. A veszprémi kir. törvényszék, mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy a várpalotai takarékpénztár végrehajtatnak Juhász Gá bornó sz. Bigó Zsuzsána palotai lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében 220 írt s jám. iránti követelése behajtása végett a veszprémi kir. tvszék területén Palota községben a palotai 1441 sz. tjkvben foglalt 400 írtban megállapított kikiáltási áron f. 2 sor sz. 277 szép űL S — házbirtok, 1885. évi junius hó 23-án d. e. 9 ^ órakor Palota községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. A venni szádékozók kötelesek a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összegét bá- á natpénzül a kiküldött kezeihez letenni. ™ Veszprémi kir. törvényszék tkönyvi osztályának 1885. évi mártius 31-én tartott üléséből. Vargha Schill Gyula kir. törvényszéki h. elnök. kir. törvényszéki jegyző. mr Eladó liáz.^g Veszprémben, a Szabadi-utczában lévő 510. számú újonnan épült ház szabadkézből eladó. Értekezhetni alulírott tulajdonosnéval. Fischer Miksáné sz. Steiner Erzsébet. (Szabadi-utcza, Horváth-ház.) FÜRDŐ-MEGNYI FÁS. hatású Van szerencsém a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy a fölülmúlhatlan gyógyHÉVÍZI fürdő folyó hó 15-én mognyittatott. — Az iszapos hév-forrás tökéletes sikerrel használható: csuz, koszvény, szélhilclöttség s az ezekkel rokon-bajok ellen.-yoGRvyy' A fürdőn a betegek szórakozásáról gondoskodva van. Kényelmes szobák és kitűnő ellátás jutányos áron. mm Vasúti közlekedés naponkint kétszer.-----------------Bő vebb értesítést a fürdő-orvosnál esetleg alulírottnál. Tisztelettel GOVOl’CSllI, vendéglős. nem szakértő, becsunyitotta azon dicsekvő füllentéssel, hogy a képeket látta : azonban ez kis emberkém (ne tessék haragudni) nem igaz. Magácskának még sokat Ellene tanulni, hogy én valamely festményem megnézésére meghívni érdemesítsem. Midőn a képek azon helyiségben, hol festettem, ki voltak állítva és bevilágítva, magácska nem volt ótt. A hol pedig jelenleg vannak, ott, mint képeket megnézni nem lehet, annál kevésbé megbírálni, különb; m annak, ki nem ért hozzá; mert, hogy megbírálni Ich - sen, oly nagy képekhez a kellő distantia és 45 foknyi szöglet alatt hajló világítás szükséges. Máskor tehát ha ily dologhoz akar szóllani, valamelyik ipariskolai tanonezot kérje fel szépen, az majd fog magának egy kis instrutiót adni és legalább nem nevetik ki; vagy nem lesz kénytelen az igazság rovására lódítani. Tanulni nem szégyen, de üres fejjel fitogtatni magát és begyeskedni az oly szép állású emberhez, mint, ön, nem illik. Marakodó természetét menti ugyan festményei m megítélésénél szerényen elismert, nem különben a törvényhatóság által is egészen tudott szakismerethiánya, de én még figyelmeztetem valamire, t. i. művészi dől- gokbani rövid látására. Már pedig egy fesmény megítélésénél a fentebbi hibák mellett nehezen lehet, még a különben okos embernek is bolondot nem mondani. Hogy ön rövid látó, ez szószerinti értelemben véve természeti hiba, s nem szabad elitélnem, gyöngédtelenség ezért önt bántani; de hogy czvickerét, melyet oly her- czigen tud máskor fennhordott orocskájára bi- gyeszteni, elég ügyetlenül ép akkor pottyantja le, midőn látni erőlködik, s hogy ekkor nem lát tovább az orránál, ezért már ki lehet önt nevetni. Műkriticusom férfias bátorsága is sajátságos természetű ; mert az általa provokált támadásokkal szemben, hivatalos állását baricadál alkalmazza, tudva azt, hogy állásánál fogva őt férfias elégtételre vonni nem lehet. Ebhez járul még sárga irigy természete és készen van Cserna Vincze a mindenben gáncsöskodó irigy emberke és az avatatlan műitész. S hogy én Cserna uramra megyeházi izetlenke- dése miatt nem haragszom, bebizonyítom azáltal, hogy felkérem a nyilvánosság előtt, legyen modellem. Felejtse el megyeházi felülését, üljön most le nekem, legyen meggyőződve, hogy én a maga képével, nem fogok úgy felülni, miut ön az enyimekkel. Én nyíltan kimerem mondani, hogy magát lefestem, noha a kajánság dúlta vonásokat, melyeket az öu arcza és lénye híven ad vissza, nem szívesen festem. S hogy én nem szoktam próbára festeni, mint az ön nagy művészei, bebizonyítom azzal, hogy a vázlatot becses engedelmével bemutatom. Körvonaloknál kezdem, mint aki semmit sem tud. Csakhogy az ön körvonalai nagyon határozatlanok, sőt mondhatni kóczos összefüggésben vannak egymással. A vonal elegantia, minden izében hiányzik ; miért formái rutul szögletesek. Színei szenyesek és változók, mint a Ckamelooué. A transparent egészen hiányzik, miután a grund rendkívül durva. A vibratió sérti a szemet; mertarczát sötét foltok borítják. A forma és színharmónia . azonban megegyezik mert szépen húzódnak formái a sárga irigység színébe. Plasticája néha van; de csak akkor, ka felfújja magát, mint a mesebeli béka. Széles ecsetkezelést nem használhatok: mert ar- czán nincs egy hely sem, hol tiszta lapok voluának, Én lasur színekkel szoktam dolgozni, azonban önt legnagyobb sajnálatomra vastag manirral kell festenem; mert arczának charachtera rendkívül durva. Ha vázlatom nem nyerté meg Cserna uram tetszését, szíveskedjék e vá?lattal valamelyik állatfest&köz, ki a durva vonások ecseteléséhez jobban ért, fordulni, az majd az ön ismert müizlése szerint azt átdolgozza. Pápay Victor. Felelős szerkesztő Kompolthy Tivadar. ifi 1885. második félévi folyamára. A „Budapesti Bazár“ a világ minden nyelvén 300 ezer példáuyban jelenik meg. Azonban egyetlen idegen nyelvű kiadás sem haladja meg a „Budapesti Bazár“-t, mely gazdag szépirodalmi részével, díszes kiállításával és hasznos mellékleteivel, páratlanul áll a divatlapok között. A „Budapesti Bazár“ divatrészében a müveit hölgy és a gondos háziasszony egyaránt megtalálja mindazt, a mi az öltözékre s szalonra vonatkozbatik, azon tudnivalókkal együtt, melyek a hölgyek dolgozó szobáját és a háztartást illetik. Minden előfizető megrendelhet saját nevére monogrammot és fehórnemüek hímzéséhez rajzókat. Mi elkészíttetjük és megküldjük ingyen és bermentve. — Minden előfizető megrendelhet öltözéke készítéséhez szabásmintát, melyet mi elkészíttetünk és megküldjük ingyen és bérmentve. Igen fontos a vidéki t. elöfizetőnőkre, hogy szerkesztőségünk díjtalanul ajánlkozik mindennemű oly tárgyak megküldésére, a mik a divat, kézimunkák és háztartás körébe tartoznak s ismerteti a fővárosi e szakban foglalkozó legjelesebb és legjutányosabb üzleteket is. Előfizetési feltételei a „Budapesti Bazár"--ra Félévre ...............frt 5.— Negyed évre . . . frt 2.50 Minden uj előfizetőnek, a ki julius 1-től lép előfizetőink sorába, a most folyamatban levő „Helén“ czimü igen érdekes regény-mellékletünk elejét — azaz 12 ivet — megküldjük ingyen. — Azonkívül megrendelhetők kedvezmény áron : A „Méregkeverőnő szerelme“ czimü regényért külön 50 kr. Bolti ára 1 frt. „Az amerikai unokaöcs“ czimü regényért külön 50 kr. Bolti ára 1 frt. „A kilencz milliomos ember“ czimü regényért külön 80 kr. Bolti ára 1 frt 20 kr. 3—1 Az olőfizetósi pénzek küldendők ily czim alatt: Király János szerkesztőnek Budapesten, koronaherczeg-utcza 17.
