Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-06 / 23. szám

Veszprém, 1885 Szombat, junius 6. Ötödik évfolyam. 23. sz. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .......................6 frt — kr. Fé lévre........................3 frt — kr. Ne gyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó­hivatalban. Megjelen minden szombaton. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, Korona-utcza, Hartmann-ház, küldendők.------ HIRDETÉSEK és NYILTTEREK = a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. — Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr,; nyilttér petitsoia 2ü kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap, hétfő és kedd kivételével, naponta 8—1 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Korona-utcza, Hartmann-ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A veszprémi kerület választóihoz! A képviselőjelöltséget, melyet elvbarátaim bi­zalma e kerületben újra s most már ötödizben fel­ajánlott, ezúttal nem fogadhatom el. Tudom, hogy hosszú múltnak nemes küzdelmei kötötték össze az én nevem a veszprémi kerülettel. Érzem elhatározásom fontosságát s a rám háruló fe­lelősség súlyát. Aggodalommal láttam, hogy az el­lenzék igaz ügye pillanatnyilag nagy veszteséget szen­ved ez által s a 48-iki dicső eszmék lobogóját, mely nevem alatt nem egyszer lengett diadalmasan, e ke­rületben egyelőre félre kell tenni. Elhatározásom mégis változhatatlan. Mert a viszonyok ma kedvezőtlenek s az én erőm ma gyenge amaz eszmék kép viselésére, melyek lelkemben élnek s melyek politikai meggyőződésemet képezik. Gonosz áramlat uralkodik most a kormány és országgyűlés döntő köreiben, sőt bizonyos mérvig a közhangulatban is. Megbunyászkodás a hatalom előtt, lelkesülés helyett élelmesség, hazafias polgári érdemek helyett a hivatali érdemek tisztelete, vak bámulása a születési és főrendi vakszerencsónek, osztályversengés, felekezeti viszálykodás, a nép va­lódi érdekeinek föl sem vevóse, a nép terhének köny- nyelmü szaporítása, személyek bámulása az elvek tisztelete helyett, a közerkölcsök romlása nem egy irányban : irne ez most valódi jelleme napjainknak. Én ez áramlattal együtt úszni nem akarok, de ezt meggátolni nem tudom s szavam, ha a parla­mentbe jutnék, siker nélkül hangzanék el ott. Siker­telen küzdelemhez semmi kedvem. Bizalmam rendü­letlen a jövőre, erőm se merült ki; de az én teendőm most pihenni és várakozni arra az időre, mely nekem és elvbarátaimnak meghozza vagy eszméink sikerét, vagy e siker érdekében a reményteljes küzdelemnek lehetőségét. íme okaim az országos politika mezejéről. De vannak okok itt helyben is, melyek tiltják nekem a képviselő-jelöltség elfogadását. Egy év előtt meg volt nevem mellett a többség s akkor katonai véres erőszakkal tiporták szót a szegény népet, elvbarátaim lelkes táborát. A holtak és sebesültek boszulatlanul szenvedtek s a gonosz­tevőket el nem érte; sőt nem is kereste az igazság­szolgáltatás karja. Én a népet ily gyalázatos erőszak­nak többé kitenni nem akarom. Nem akarom kitenni a vesztegetésnek se. T Ä R C Z A. Hugó Viktor. A század költője halott. Az a szív, mely megéne­kelte az eszményit, mely rajongásig szerette az embe­riséget, mely remélni tudott egy szebb jövőben s imád­kozott a végtelenhez, megszűnt dobogni. Sírja felett egy nemzet zokogása hangzott fel s e hangba beleve­gyült a fájdalom kitörése, melyet a művelt világ ösz- 8zes népe érzett nagy halottja felett. Jogunk van ne­künk is gyászolni őt, mert ő. az egész emberiségé. Benne az ember nagyobb mértékben létezett, mint bárki másban. De ki volt ő ? Az emberi szellem óriása, a meg­mérhetetlen, mely az erkölcsök és eszmék látóhatárán oly magasan emelkedett ki, mint a Himalaya. A XVIII. század a szabadeszmék százada, a XIX. Hugó százada. Benne az Isten képmása, a végtelenség visszfénye rop­pant arányokban tükröződött vissza. Minden lángelme mélység. Ha ezen ür fenekét te­kinted, elkábulsz. Hugó szellemének nincs alapja. Őt és a csendes Oczeánt vizsgálni mindegy. Két óriást szült e század: Byront és Hugót. Byron a setét világnézletek apostola, a megtestesült mizant­rópja. Ha szellemének műhelyébe tekintesz, először el • ragad, azután lehangol. Hugó az emberszeretet sze- mólyesitése. E két véglet a lángelmében találkozik. Hugó Viktor született Besanconban 1802. évben. Már mint ifjú a múzsa ihlettj e volt. Korán kifejlett szellem, tisztult ízlés és független felfogás jellemzi fjukori dolgozatait. IIusz éves korában bocsájtotta legelső müvet, költeményeit Ódák czim alatt a nyilvá- osság elé. Rövid két év múlva újabb gyüjteményn y el Vannak e kerületben lelkes községek, melyek­nek fórfiai becsületes honfiak magasztos önérzetével utasítanak el maguktól minden csábítást, minden megvesztegetést és minden megfólemlitést. Vannak községek, melyekben a becsület és meggyőződés nem eladó. Örök hálám és tiszteletem e községek iránt! De a kerület nagyobb részben — fájdalom — a szavazati többség egyszerű adás-vevés dolga. A ki többet ád érte : azé a többség. Én tisztelt választók, akármit beszól a vakhir, szegény ember vagyok. Nehéz mindennapi munkával keresem magam és családom kenyerét s őrzöm bir­tokom, őseimnek kisded örökségét. Se az országtól hivatalom, se a kormánytól pártfogásom nincs, nekem a szavazatok megvásárlására pénzem nem lehet. Én a kormány pénzével, a püspök póuzével, a káptalan pénzével versenyre nem kelhetek, magam és gyermekem koldussá nem tehetem. De ha százezreim volnának is: akkor sem mennék olyan vásárra, hol lelkiismeretet és politikai meggyőződést pénzen árulnak Én népünk érdekében viaskodom, én a 48-iki dicső eszméket és törekvése­ket képviselem, ón a nép erkölcsi megrontásának tettese lenni nem akarok. Ha a nép fölóbred : megtalálja ingyen a maga emberét. Ha nem ébred föl, ha áruba bocsátja sza­vazatát: akkor ne panaszkodjék, hauem tűrje szo­morú sorsát békességgel. Isten áldása veliiuk és imádott hazánkkal ! írtam Litóren, 1885. évi juuiushó 4-én. Eötvös Károly. Yeszprémegye közgyűlése. (1885. jun. 1—2) Véghely Dezső elnöklő alispán üdvözli a nagy­számmal megjelent biz. tagokat, jelentést tesz a szá- monkérő szék határozatairól: jelenti, hogy a központi járási stb. tisztviselők kellő ügybuzgalmat tanúsítottak, jelentést tesz a pénztári állapotról s hogy az alapok s a régibb letétek rendezése folyamatban van; jelenti, hogy a csendőrsök megszaporitattak, Zirczen s Lovász- patonán uj őrsök állíttatván, a Cseszneki Örs megtar­tásával, jelenti, hogy a vanyolai s pölöskei tűzkár osul- tak javára a gyűjtés foly s eredményéről a zárlatkor értesít; bejelenti továbbá, hogy a tiszti segéd - s kezelő szeméi yzetnek mennyi előleg adatott. Felolvastatik ezután a pótlótag beérkezett ügyek sorozata. Napirend előtt Cserna Vincze indítványt tesz aziránt, hogy a megye 500 frt alapitványnyal, a lepte meg az irodalmat. E kötet Ódák és Balladák czim alatt hagyta el a sajtót. Francziaország nem fogadta a legrokonszenveseb­ben a kezdő iró dolgozatait. Uj iránya megütközést keltett még azok között is, kik hivatott criticusai le­hettek volna első kísérleteinek. Teljesen szakított a classicismus külsőségeivel s megalakította az újabb romanticismust. E lépést nem tehette meg büntetlenül. Egy or­szágot lazított maga ellen s a lángelme kilobbanó su garainak fényét a köznapi szemek elviselni képtelenek voltak. Első fellépése összeesik Francziaország társa­dalmi vajúdásával. A 93. óv forradalmi zaja, mely a Louvreról sárba dobta a koronát s megkezdte a véres munkát, hogy az emberiséget a természeti jog egyen­lőségének színvonalára emelje, lecsendesült. Nem adta fel az eszmék jogát, csak megpihent. Beállott a vissza­hatás, mely árnyékként követi a megváltó eszmék fényét A franczia nép két táborra oszlott. Az egyik tábor zászlóján a haladás s az öntudatos társadalom reformátio jeligéi ragyogtak, a másik tábor avult elve­ket irt fel arra jelige gyanánt, melyek a világot egy századdal akarták visszazökkenteni a történelemben. A népek haladásában vannak nyughelyek, hol a törekvő emberi szellem megpihen, hogy az njabb küz­delemre erőt gyűjtsön és lólekzetet vegyen. E lélekzet, mely felvillanyozta a tüdőt s uj vérrel látta el az embe­riséget, Hugó Viktor vala. Ő nem osztozott a két ellentábor aberratiójában, de keresto és megtalálta bennünk az összhangot. A 93. év az események democratismusa, Hugó a gondolat demokratája. Pártszenvedélyért nem áldozta fel nézeteit s elveit nem rendelte alá a kor kettős áram­latának. Elitéli a forradalom túlzásait, de leborul az ese­megyei magánpénztárból, lépjen az erdélyi közmivelődés egylet alapitói sorába. Az indítvány éljenzéssel elfo­gadtatott. — Bezerédj Viktor b. tag indítványozza, hogy a kóbor oláh czigányok letelepítése ügyében felirat intéztessék a parlamenthez. Elfogadtatik. Olvastatik Tisza K. belügyminiszter leirata mely­ben Eszterházy Móricz grófnak főispánunkká történt kineveztetését ő felsége a király által, tudatja. Hatá- roztatott tgy bizottság kiküldése, mely az uj főispánt a megye részéről üdvözölje s egy a f. évi juliushó 6-ára tűzött béig tatást ünnepélyesen re: dező bizottság kiküldése. A megyei árvaszék szervezetéről, a gyámsági s gondnoksági ügyek vezetéséről szóló szabályrendeletre vonatkozólag ifj Purgly előadó indítványához képest módosítás történt, a gyámoltak s gondnokoltak péuzei- értékeinek kezése s ellenőrzése bánt. Az árvák pénzeik után ezután 6% helyett 5%-ot kapnak; a kezelési költség pedig 10%-ról 6%-ra szállíttatott le. A „beregmegyei köztnivelődési egyesület“ párto­lást kérő kérvénye kiadatott a megyei magánpénztárra ügyelő választmánynak véleményezés végett. Brassómegyének a katonai szükségleteknek itthon való elkészíttetése iránti kérvénye ügyében a megye pártolólag felírni fog. A községi s körjegyzők állami fizetésben való ré- szeltetése ügyében Sárosmegye felirata olvastatik. Krisztinkovich és Cserua amellett vannak, hogy a fel­irat egyszerűen tudomásul vétetnék. Fenyvessy Ferencz ama bizottsághoz kívánja áttenni, mely a közigazgatás államosítási kérdése ügyében kiküldetett. A többség ez utóbbi indítványt fogadja el. Komárommegye felirata a külföldi czégek házalói eltiltása ügyében, pártolólag tudomásul vétetik. A b.-szentkirályi ipartestület szabályaira vonat­kozólag a soproni kér- és iparkamara észrevételei érde­mében,a megyei testület megalakulását,nem hagyja jóvá. Néhai b. Fiáth kegyeletes emlékképe ügyébon Cserna Vincze b. tag a képre vonatkozólagazt mondja, hogy az nem sikerült. A községi szegényalap szabályrendeletet a minisz­térium helybenhagyta s ki fognak kirdettetni. Homok-Bödöge községnek a mezei tilalmakról szóló szabályrendelete, mint a törvénynyel nem egyező, nem hagyatik helyben. Egyúttal megsürgettetek a megyei gazd. egyesület ama szabáh rendelet elkészítése iránt, mely a megyei ahspáni hivatal által gyűjtött adatok alapján, a termések, szüret s batáridők megtar­tása saz ellenvétők megbüntettetése iránt intézkedend. A b.-füredi szeretetházba a megye alapítvány he­lyeire Sz.-Kir.-Szabadjáról Wenninger Ferdinand, — Tüskevárról Farkas László küldetnek. Gömörmegye abbeli felirata. mely a megyei tiszti, segéd-, kezelő s szolga-szemólyzetnyugdijaztatását czé- lozza: kiadatik az ugyané nyugdíjügyben kiküldött bi­zottságnak véleményezés végett. Megyénknek a magánhirdetmények megoltalma- zása iránt alkotott szabályrendeletét a minisztérium helybenhagyta. mények nagysága előtt. A kilenczvenharmadik évi for­radalom piszkos eszközökkel és véres kezekkel csinálta meg a trombitát, de ebből még uem következik az, hogy ha a hangszer jó, a XIX. század bele ne fújjon. Exclusiv álláspontjánál fogva mindkét tábor gyűlölte. S minthogy egyéniségét, világéi veit költészete és munkái visszatükrözték, idegenkedéssel tekintette őt még a külföld is és Götbe elitélte. Hugó ezt soha­sem tudta elfeledni­Egyik munkájában Göthenek e szavait idézi: „Mily előnyöket eredményezett a sajtó szent szabad­sága ? Látnivaló. A nyilvános vélemény mely megveté­sét.“ S ezen idézet után sújtó sarcassmussal folytatja. E szöveget Götbe irta. Egy idézet lehet szégyenoszlop. Mi a nyilvános ut mellé ezégérezzük e setét mondatot, lfogy lássa és utálja meg mindenki, mert ezt Götbe irta ! Első színmüvét 1827-beu irta Cromvell czimmel. Ez Hugó romanticismusáé, melynek az a feladata, hogy hű maradjon a művészet minden törvényéhez s azt összhangba hozza a haladással. Ez az ő czélja s ez a czél az a motívum, mi e század irodalmára ráüti a ha­talom és eredetiség jellegét. Hugó az irodalomban a szabadelvüséget kép­viseli. E színműve után gyorsan következtek Hernani (1829.) A király mulat (1832) Borgia Luretia (1833.) Deloran Mária (1838.) Ruy Blas» (1838.) színművei. Azek közül legnagyobb hatást „A király mulat“ czimü művével ért el. Neve egyszerre ünepelté lön, s a halha­tatlanok közé emelkedett. Prózai művei közül megenlitendők: Az őszi leve­lek, A nyomorultak, A tenger munkásai, A századok legendái, A nevető ember, A polgárháború törté­nte stb. Kovács József papkeszi birtokosnak a mezőgaz­daság körüli érdemei a megyei gazd. egyesület elismerő oklevelével elismertetnek. Az okmányt a m. alispán neki azonnal átadja. A veszprémi ipar.'estület, s így szinte ä pápai is, a soproni ipar- s kereskedelmi kamra által tett észre­vételek értelmében részben elfogadtattak. Kisfaludy Sándor elhunyt koszorús költőnk szob­rára Győnnegye Kérvényező átiratára, megyeszerte való gyűjtést rendez Veszprémim egy e közönsége. Több kisebb ügy elintézése után, a közgyűlés jun. 2-án befejeztetett. Vi> d"éik. Herend, junius 4. (A „Veszprémi Független Hírlap“) szerkesztőjéhez. Mikor kormányunk a herendi porczellángyárt megvette, mindenki azt hitte, hogy ezt a világ — hírre vergődött magyar ipart akarja kormányunk a vég­enyészettől megmenteni. Pedig úgy lászik, hogy csak a cseheknek akart fényes fizetéses hivatalt teremteni, mert hát úgy látszik megsajnálta a magas kormány a cseheket, mivel a Bach-korszak alatt még nem tudtak tőlünk eleget elgazdálkodni, ezt az egyetlen világhírű magyar porczeláu-gyárt is átalakította cseh gyárrá, — cseh igazgatóval, cseh munkásokkal. A ki pedig a herendi porczelán gyárnak hirt, és nevet szerzett, azt a cseh igazgató ur kiküszöbölte, mivel két dudás egy csárdába nem igep szokott meg­férni. Pedig herendi porczelánt Fischer nélkül sohasem fog a cseh igazgató produkálni. Cseh edényt még száz perczenttel olcsóbbért lehet Csehországból hozatni, mint amennyibe itt azt az igazgató ur elő tudja állítani. Mert azt az anyagot is, a mit nálunk ingyen kaphatna meg és még hozzá jobbat is, azt is az igazgató ur saját hazájából hozatja nagyon drága pénzért, hogy a mit ná­lunk feltalálhatna is : a mi pénzünkért saját hazájából expediáltassa 1 — Azt ő nem tudja haszálni, a mit pedig a Fischeréktől minden porczellángyár irigyelt, sajátságos, hogy azt a Kápszli-földet, vaggonszátn 180 írtért hozatja Csehországból. — A mi nálunk legfelebb 20 írtba kerülne. Hát most az a kérdés, megakarta-e a magas kor­mány a herendi gyárat a maga valóságában menteni és azt mint magyar ipart tovább fejleszteni? Ha igen, akkor szükségtelen volt egy teljba-talmu fényes fizeté­ses cseh igazgatót felfogadni. Addig mig a kormány, vagy a társulat, arról meg nem győződtek, hogy ha a volt herendi gyár vezetőjének, kellő anyagi rendelkezést bocsátanak kezére, váljon megtudna-e felelni a magas kormány, vagy a társulat igényeinek? Ha ayról hatá­rozottan meggyőződtek, hogy Fisher Géza ur nem tud megfelelni a társulat igényeinek, akkor lehetne érteni, hogy külföldi emberre szoruljon az igen tisztelt tár­sulat. De mielőtt ezt az igen tisztelt társulat megtette A lángész a fenségest egyszerűsíti. Megtalálni a térben és szavakban azt az alakot, mely leir, fest, jelle mez, és oktat; ez a költő hivatása. Hugó művei e tekintetben mintaképek. Örök ér­zelmeknek adnak hangot s minden vonásaikban vissza- sugarazzák az ismeretlen csodaszerüt.Teljes világításban tüntetik fel az egyéniséget, mely közös emberi eszme* két személyesít s ha műveinek van árnyéka, az estik saját személyének árnya. Ha munkáit olvassuk, sokat találunk benne ért­hetetlent. Elhagyja a föld szűk látkörét s belenyúl a végtelenbe. Csak a legmagasabb szellemek tulajdona, hogy tulcsapongjanak a felállított szabályok korlátain, áthidalják az egymástól távol eső gondolatokat s az olvasóval mégis a végtelenség összhangját 'éreztesssók. Hasonlítanak a Nílushoz, mely akkor termékenyít, mi­dőn kiárad. Hugó felszárnyal az eszmék legmagasabb régió­jába, de nem rúgja ki az.rt lába alól a földet. Érthe­tetlen, miként emelkedik oly magasra, de meg érthe­tetlenebb, hogy miként ragad bennünket is magával. Lába a földön jár s feje a fellegekben nyugszik. Angyal s ember egy személyben! Egyenlően ismeri a két iszonyú mélységet, a végtelen nagyot és a végtelen kicsinyt ! A valódit az eszményiben festi. A költészetben az Ízlés törvénye, a,^. egyszerűség. Ebben rejlik a nagyság. Mivel pedig az egyszerűség az igaz, tehát természetesen naiv is. Ki az, a ki Hugónál naivabb? Ki az, a ki mele gebben érez, tisztábban gondolkodik és forróbban sze­ret ? ő a szív embere. Életbölcsészete egy elvben nyi­latkozik : Ne lássak kalitkát madárral. Ne lássak bölcsőt gyermek nélkül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom