Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-04-25 / 17. szám
titatta s az Ő tervei szerint parkírozta Kurcz Rudolf birtokos a fogadó melletti társasági telket, számtalan fasorral, fenyőligetekkel s egy gyönyörű főalleé-vel. Almádi ünnepi mezt ölt Olyan mint a tánczba induló, viruló arczu ifjú lány . . . * A megye szeretett fópásztora Kováts Zsigmond, ur ő excellentiája is régóta vágyott már, e fejlődő kedves fürdőnket megláthatni. Múlt hétfőn, ápril 20-án reggel, egész váratlanul megérkezett Almádiban s Brenner Lőrincz társasági elnök ur nyaralójánál állt meg. Kíséretében ftdő Palota}’ kanonok ur volt. A fürdőn időző birtokosok közül hírlapunk szerkesztője s Kurcz Rudolf ur azonnal üdvözletére siettek a magas vendégnek s Brenner úrral együtt kalauzolták aztán ő excellentiáját Almádi számos pontjaira, egész délelőtt. Szeretett vendégünk fá- radhatlan volt. Harmadfél órán át egyhuzamban járta be a kies vidéket s számtalanszor fejezé ki örömét a természeti szépségek látása fölött. A kápolnát igen csinosnak és ízlésesnek mondta s környékét „Almádi szivén^“ nevezé. A remete-völgy egészen elbájolta. E regényes, árnyas hely látható élvezetet szerzett neki s úgy a társaság elnökét, mint szerkesztőnket Almádi érdekében való további kitartó lelkesedésre buzditá. Szerkesztőnk örömmel válaszolta, hogy ily hatékony erkölcsi támogatás, minőt ő excellentiájának Almádi iránt im tanúsított kitüntető érdeklődése s szives jóindulatában lát, nemcsak őt, de az egész birtokosságot örök hálára kötelezi. Ft. Palotay kanonok ur is szives támogatását igéré Almádi felvirágoztatása érdekében. A szeretett vendégek szives búcsú után, délben visszatértek Veszprémbe. Vajha mielőbb újra üdvözölhetnők őket virányainkon. A fillokszérával teli a levegő. Almádi nem fél tőle. Ha a szőllőt megeszi is, a Balatont nem issza ki. A szőllőkertek helyét vagy uj szőllők, de bízvást annál több gyümölcsöskert s parkok foglalják el. A fürdők nem a bortól keresik létfeltételüket. S Almádiban is alig egy-két ember van, aki a szőllejéből akarna megélni. Harmadfélszáz apró kis birtoktestből áll s igy a kár sok felé oszlik s senkit nem érint halálosan. Négy-öt nagyobb birtok van. Ezek persze sokat vesztenek akkoron. Ha földarabolva ma eladják részben, sem ők, sem a vevők nem károsodhatnak. Egyébkint e bajt is kiheveri Almádi, ha lessz. Addig az legyen a vigasz, min a megyés püspök ur is jóizün nevetett, hogy t. i. borban nincsen fillok- széra ! Argonautikus. Ösztöndíj-pályázat. A veszprémmegyei magán pénztárakra ügyelő választmány kezelése alatt levő ösztöndij alapoknál, egy, évenként 84 frt javadalmazással összekötött hely üresedésbe jővén — erre ezennelpályázat hirdettetik, — feltételek: I. veszprémmegyei illetőség, II. római kath. vallás, III. szorgalmat és előmenetelt tanúsító gymna- siumi bizonyítvány, IV. beigazolt szegénység. Megjegyeztetik, hogy a teljesen árvák — ezek után az atyátlan és végre az élő szülőkkel bírókkal szemben előnnyel bírnak. Az ezen ösztöndíjat elnyerni óhajtó gymnasiumi tanulók kellőleg felszerelt kérvényeiket folyó 1885. évi május hó 31-ik napjáig alólirotthoz, mint a veszprémmegyei magán pénztárakra ügyelő válaszmány elnökéhez Veszprémbe czimzetten annál bizonyosabban adják be, mert a később érkező folyamodványok figyelmen kívül hagyatnak. Kelt Veszprémben, 1884. évi november hó 27-én tartott megyei magánpénztári választmányi ülésünkből. Szabó Imre, választmányi elnök. iránt), ekként olvasható : „Szegeder Fisch-csárda“ és „Szeged poisson-csárda.“ Magyar legyen az a német vagy franczia, aki ezt meg fogja érteni. A háziipari csarnokban nemcsak hazánk háziipara, hanem a hazai népviselet is be lesz mutatva, 42 fülkére van osztva az egész tágas csarnok. Minden fülke egy-egy parasztszobát fog képezni ágygyal, asztallal és egyéb házi berendezéssel s minden fülkében lesz egy pár viaszalak, melyen híven lesz bemutatva az illető vidék férfi és női viselete. Ez fogja képezni alapját a létesítendő ethnographiai múzeumnak. De ki győzné elsorolni az összes, százat meghaladó épületeket. Köteteket lehetne ezekről Írni már ma is, aminthogy egész vaskos kötetet képez az a legközelebb megjelenendő kiállítási kalauzban is. Futólagos áttekintés, amennyi egy szűk tárcza kéretében elfér, elég érdekeset jegyezhet ugyan föl, de korántsem sokat és semmiesetre se mindent. Ezer meg ezer aprósággal találkozunk útközben, mely figyelmünket leköti. Az egyik érzékünkre, a másik lelkünkre hat, az egyik komoly figyelmet ébreszt, a másik jó kedvre hangol s mindennek meg van a maga érdeklődést keltő oldala. Vajha a nagy közönség megértené azt a magasztos néma szózatot, melylyel a kiállítás a munka győzelmét hirdeti s vajha minél többen sietné, nek azt felkeresni, tanulmányozni s vajha tudást merítenének az előttük álló nyitott könyvből, mely szentebb mint a biblia, mert veritékcsepekkel van megírva ! ... A fehér nyárfák zizegő levelei tapsolnak örömükben, a platánok vidáman bólintgatnak alá a tündén városra s a törpe fenyő falevelei susogva beszélnek arról a bűvös látományról, mely itt előttük az ezeregyéj meséjének képmásaként megelevenül. Orion. Országos kiállítás. Budapest, április ‘24. A felutazás a kiállításra. Az orsz. kiállítás a fővárosba utazó közönség számára az összes hazai vasutak, névszerint az arad- temesvári, a budapest-pécsi, a mohács-pécsi, a pécs- barcsi, a déli, a győrsopron-ebenfurti, kassa-oder- bergi, magyar államvasutak, magyar észak-keleti, első magyar gácsországi, magyar nyugoti, szamosvölgyi nagykikinda-becskereki és az osztrák magyar állam- vasút — 33Vs % árkedvezményt endedélyeztek. A csupán menet-térti jegyek a nevezett vasutak valamennyi állomásán május 1-től október 30-ig a következő napokon adatnak ki: Magyar államvasutak: hétfőn és csütörtökön a zimonyi, bródi, villanyi szabadkai zákány-báttaszéki vonalak állomásain ; kedden és pénteken az aradi, predeáli, nyíregyházi (Ujszászon át), fiumei és sziszek-doberlini vonalon ; szerdán és szombaton a brucki, ruttkai, nyíregyházi (Miskolczon át) és kassai vonalon. Osztrák-magyar államvasut: hétfőn és csütörtökön a bécs-marchegg palotai, tótmegyeri, béliéi vonalon, kedden és pénteken zwardon-nagyszom- bat-galántai s nagyszombat-pozsonyi vonalon ; szerdán és szombaton báziás-temesvári, temesvár-czeglódi, és nagykikinda-nagybecskereki vonalon. Déli vasút: hétfőn és pénteken a Székesfehérváron túl fekvő állomásokról : Budapest-pécsi vasút; minden szerdán.A kiszállás a magyar államvasutak közp. személypályaudvarában, az osztrák-magyar és a déli vasút pályaházaiban történhetik ; a déli vonalon érkezőknek azonban különösen ajánljuk, a közp. személypályaudvarba váltsanak jegyet, mert a ráfizetés sokkal csekélyeb mint a kocsibér és hidvám Budáról Pestre. A jegyek 14 napig érvényesek oly módon, hogy a lebélyegzés napja első napnak tekintetik, s az érvényesség a 14-ik napon éjjeli i 2 órakor 9zünik meg. E kedvezményes jegyeket azonban csak úgy adják ki, ha az ember jegyváltáskor minden egyes jegyhez egy kiállítási sorsjegyet és a kiállításba való egyszeri belépésre szóló szelvényt is vásárol, ami együt 1 frt 50 krba kerül. A jegyek minden személyszállításra berendezett vonat használatára jogosítanak gyors- és futár-vonatok kivételével, a déli vasút vonalain és Fiúméból azonban gyorsvonatokra is érvény esek.Gyermekek semminemű kedvezményben nem részesülnek. Minden jegy után úgy a menet- mint a visz- sza-utazásnál 25 kilogramm podgyász szabadsuly engedélyeztetik. Az utazás úgy jövet- mint menetkor egy szer félbeszakítható, a jegyet azonban ily esetben a vonat elhagyása után az illető állomás főnökének lát- tamozás végett azonnal be kell mutatni. Az ily jegyek a vissza- illetve tovább- utazásra csakis azon személyekre érvényesek, kik azokkal az utazást megkezdették Veszprémből egy III. oszt. kedvezményes kiállítási menet-térti jegy Budapestre (központi személypályaudvar, osztr. magy áll. vasút) és vissza 5 frt 19 kr. melyhez hozzá számítva a sorsjegy és a kiállítási be- lépŐ-jegy szelvény árát: 1 frt 50 kr, az összes költség 6 frt 69 kr, melyért a felutazó az egész kiállítást reggeltől estig nézheti, a sorsjegygyei pedig esetleg 1 U0,000 frtot is nyerhet. * * * Rohamosan közeleg a megnyitás határideje és a mily mértékben közeledik e nagy jelentőségű nap, ugyanoly mértékben domborodnak ki egyre tisztábban és plasztikusabban a nagy kiállítási mü végleges formái. A kiállítás 33 csoportjának berendezése e hó 8 án már megkezdődött és azóta tetemesen előrehaladt; éjt nappallá téve szakadatlanul folyik a munka, éjszakának idején a villamos lámpák fényénél. Eredményük láthatóan nyilatkozik a kiállítási terület általános physiognomiájának megváltoztában. Az iparcsaruokban, a kiállítás e központjában, a szekrények és ládák zűrös chaosából immár rendszeres egész fejlődött ki; az ezernyi tömeg, a mely nemrégiben még kusza rendetlenségben hevert, — most összesorakozott és oly nagyszerű képpé vált, melynél impozánsabbat még képzelni is alig lehet. A szép arányú álványok és szekrények csoportok szerint sorakozvák és nemes Ízlésre valló alakjokkal, előkelő és minden rikítót gondosan kerülő díszítésükkel meglepő hatást gyakorolnak a szemlélőre. A nyugati karzat butorfülkéit már nagyban rendezik; Ízlés és szinbőség, vakító fényűzéssel párosulva, jellegzik a bennök felállított magyar butor-készitmé- nyeket. — A szövő- és ruha-ipar osztályai is átmódosultak már végleges alakzatukba és gazdag tartalmukat előre is sejteti az a roppant anyaghalmaz, mely az osztályban a végelrendezésre vár. A többi csoportban is jól előrehaladt már az installáció munkája és nem kételkedünk benne, hogy az iparcsarnok a kiállítás megnyíltáig teljesen elrendezett állapotba lesz helyezve. A csarnok dekoratív díszítése is be van immár fejezve. A hatalmas vasoszlopokon villamos órák függnek. A nyugati kapuzat ablakát gyönyörű üvegfestménynyel pótolták, mely hazánknak két géniusz által tartott czimerét ábrázolja, a Szent István koronája e czimer fölött lebeg és dicsfény övedzi körül az egészet, A tágas mezőgazdasági csarnokban ezernyi üvegedény van már felállítva, melyekben hazánk mezőgazdasági terményei vannak nagy változatosságban bemutatva; nagy érdeklődést keltenek ecsoportban a Shangai-ból érkezett küldemények, melyek 200 üvegedényben China és Japán egész növényzetét felölelik. A házipar-csarnokban már berendezvék a fülkék, a melyek a köznép lakásait mutatják be; a különböző nemzetiségek lakásain kívül még életnagy- ságu babákon az ország főbb vidékeinek festői népviseletei is ki vannak e fülkékben állítva. Megemlítendő még az országos fürdő-panoráma, a Tátravidék kolosszális látképeivel, a melyek kivitele oly mesteri hüségü, hogy csak hosszas szemlélés után veszi észre a néző, hogy nem a nagyszerű természet maga, hanem csupán művészi képmása az, a min tekintete oly kedvteléssel nyugodott. A keleti pavilion, Yukovics műépítész műve, a maga keleties kupoláival, karcsú minarettornyával és tarba festésű homlokzatával gyönyörű látványt nyújt; termeiben rendezik már a küldeményeket, a melyek a keleti országok egész termelését és különösen búja fényű müiparát fogja bő gyűjteményekben bemutatni. Nemzetközi baromfi-kiállításunk az eddig beérkezett bejelentések szerint minden várakozáson felül fog sikerülni. Bejelentetett 633 törzs, illetve pár baromfi, minden ismert faj és fajtában. Ez oly szám, mely nemcsak minálunk, hol a bäromfi- kiállitás az első nagyobb e nembeli nemzetközi kiállítás, hauem még oly országokban is, hol a baromfi- kiállitások rég gyakoriak, tekintélyesnek mondható'. A kiállítás minősége még jobbnak ígérkezik, mert a százat' meghaladó kiállítók közt számos kiváló tenyésztő van. E mellett a kiállítás valóban nemzetközi lesz, mert a kiállítandó baromfiak egy harmada külföldi. Képviselve lesz Olaszország, Svájez, Románia, Németország s különösen Berlin, München, Frankfurt, Hamburg és kivált az ausztriai öiökös tartományok. A hazai bejelentéseket illetőleg sajnos, hogy Erdélyből csak két kiállító jelentkezett. Horvátország pedig egeszen elmaradt. Különösen sajnos Erdély elmaradása, mert e kiállítás szép alkalmat nyújtott volna a Királyhágón túli tenyésztőinknek, hogy Erdély különleges tyukfaját: a kopasz nyakú — ott csórényakunak nevezett ■— kiváló gazdasági tulajdonokkal biró tyúkokat bemutassak, űi mulasztáson egyébbiránt még lehetne segíteni. — Emelni fogja a kiállítás érdekét még az is, hogy a bécsi osztrák-magyar baromfitenyésztő-egylet a kiállítás alatt a kiállítás területéről inditja nagy postagalambversenyét, melynél az első dijat az ő belsege által ezen versenyre adománydkott tiszteletdij képezi. A verseny május 10-én lesz. — A vásárlási kedv már most is élénk. Grubiczy Géza csoportbiztoshoz ugyanis ez irányban számos megkeresés érkezett s igy reményünk lehet, hogy a külföldről érkező hasznos fajok nagyobb része bent az országban fog maradni, mi által ismét lendületet nyer újabban úgyis emelkedő baromfi-tenyészetünk. A juhkiállitás az országos kiállításon, mely május 20-tól 30-ig fog tartani, — mint a következő összehasonlító adatokból következtethetni, igen jól fog sikerülni. 1863-ban Hamburgban nagy juhkiállitást rendeztek; ki volt állítva 1800 db. és azon hitben éltek a tenyésztők, hogy ennél népesebb juhkiállitás nem igen fog rendeztetni. 1873-ban a bécsi világtárlaton összesen 1531 darabot mutattak be, — 1878-ban a párisi világkiállításon ki volt állítva összesen 838 drb, 1883-ban Hamburgban volt összesen 1192 drb, és az 1885-dik év május hó 20-án Budapesten tartandó kiállításra eddig már lett jelentve 2012 darab. Ezen fentebb kimutatott szám — tekintve a fajtákat és a gyapjuminőségeket — a következőképen oszlik meg: honi és németországi posztógyapjas merinók 627, merinos és merinosszerü fésűs gyapjasok 453, szövetgyapjasok és francziásan tenyésztettek 384, Dozonjuhok 214, hosszú gyapjas angol husjuhok 64, egyéb angol tenyészetek 30, rackák 30, egyéb fajták 12, keresztezések 208. * * * A királyi pavilion az országos kiállításon. A magyar iparosvilág az országos kiállítás alkalmából méltó módon tüntette ki hódolatát és szere- tetét a nemzet koronás királya iránt, ragaszkodása tündöklő jeléül ajánlva fel neki ama fényes csarnokot, mely minden izében a magyar ipar teremtő erejéről tanúskodván, elbájoló látványt nyújt a maga nemes szépségével és finom Ízlésre valló pompájával. Remeke ez a csarnok a magyar iparnak és büszke hirdetője egyúttal a nemzet szeretetteljes ragaszkodásának uralkodója iránt. Asbot Miklós építész és e kiváló mű tervezője személyes közléseinek köszönjük a királyi pavilion következő részletes leírását, melyet a „Pester Cor- respondenz“ nyomán teszünk közzé: A királyi pavilion egy szép Ízléssel elrendezett kerti terasse közepén épült. Az erdészeti pavillonnal szemben, az iparcsarnok déli kapuzatától balra eső bejárónál zöld pázsit és virágszőnyegek körében emelkedik fölfelé a királyi pavilion feljárója ; a kényelmes szélességű lépcsőzetet a középen pihenő szakasztja meg, hogy a felszállás még ily csekély magasságra is a lehető legkisebb fáradtsággal legyen megejthető. A csarnok építése, elrendezése továbbá a belső részek diszitése és butorzása Ybl Miklós tervezete szerint történt, a ki ezt az egész müvet Matlekovics Sándor államtitkár és kiállítási elnök kezdeményezése folytán a hazai iparosok áldozatkészségéből ingyen hozta létre ajándékaként a magyar iparos világnak az ország fölkent királya számára. A pavilion a maga styljóre nézve eszményített miniatürképe a budai királyi váriaknak. Az épület maga minden izében budapesti iparosok alkotása lévén, egyúttal remekelője gyanánt tekinthető a szélesebb értelemben vett magyar müiparnak. az épület, bár csak ideiglenes falazatú, maradandó tartósságu épület benyomását teszi a szemlélőre. A méretek — 19’2 méternyi hosszúság és 10 5 méternyi szélesség — építészetileg teljesen ki vannak benne használva. A négy oszlop által tartott kijáró kapuzat fölött az ajánlás következő szavai olvashatók: „A budapesti iparosok a királynak“, a túlsó oldalon, a műcsarnokkal szemben lévő bejáró portál homlokzatán pedig a király egyik jelszavát hirdeti arany betűkben : „Egyesült.erővel.“ A főbejáró terasszeszerü lépcsőzete az előcsarnokon át a nagyterembe vezet, a mely valóságos királyi fénynyel és művészi pompával lesz berendezve. A 7-60 méternyi szélességű előcsarnok két oldalán egy-egy öltöző szoba van elhelyezve, mindegyike 4’50 méternyi szélességgel; az öltözők egyike a király nagy termébe, a másika a királyné termébe nyílik. Az egész épület a maga gondosan kidolgozott barokk formáival és a franczia renaissance ra emlékeztető alaphangjával mindjárt az első pillantásra a szép gyönyörködtető érzését ébreszti a szemlélőben. A művészi pompának és a polychrom élénkségnek gyúpontja a nagy terem, a mely 7’90 alapvonalu négyzetet képezvén, kupolaalaku tetőzetének szép boltozatával igen hatásos módon emeli a külső formák által már kifejezett architectonikus alapgondolatot. A nagyterem falazatát vörös damasztból készült tapetták boritják. Fölöttük megfelelő szinezetü szőnyegek ékeskednek a Haas Fülöp és fia hazai czég gyárából. A terem közepén függő nagy csillár és a fali kandeláberek valóságos remekei a vasiparnak, mindmegannyian vert vasból készitvék; a szép vonalakban fonódó arabeszkek az aranydiszitósü alapzatból plasztikus módon emelkednek ki; a vasmüipar e nevezetes termékei Jungfer Gyula mülakatos intézetéből kerültek ki. A falak felső részét Feszty Árpád ismert művészünknek a négy évszakot ábrázoló falfestményei díszítik. A nagy teremnek előkelő elegancziáju ornamentalis festése Scholcz Róberttól való, s a gyönyörű m.ivü stukk-munkát Szándház és Szabó szolgálták. — Ugyané terem összes asztalos-' munkáit, melyek közül különösen a berakott fara- gásu hatalmas tölgy-ajtók emelendők ki, melyeket a Gregerssen G. czég készítette, a bútor- és kárpitos munkát pedig e terem részére Kramer S. szolgáltatta. A nagyterem berendezését egyáltalában ünnepélyes disz jellemzi, a melynek alaphangját már a falakat fedő nehéz damaszk pírja adja meg. Közepén a terem belső falának, a mely ezt a királyné termétől választja el, fehér márványkandalló épül, e fölött pedig Taussig- nak egy remekmívű tükre fog függni, A főajtó művészi becsű üvegfestményei Kratzman Edétől valók, az üveges munkák p‘dig Forgó István készítményei; a terem főkandallóját Zsolnay Vilmos épité majolikából. A főteremtől balra fekszik a királynénak szánt kisebbik terem ; úgy diszit' sére mint művészi kiállítására nézve valóságos pazarfényü műalkotás ez, mely bizonyára élénk tetszését fogja kivívni a szépért őszintén lelkesülő felséges pániak Ennek a teremnek 7’50 méternyi a hossza és 5 méternyi a szélessége. Balfelől gyönyörű ajtó nyílik ki a virágágyakkal és a kertészet remekeivel díszített terassera; mind e virág-diszitéseket és kerti berendezéseket Szelnár mükertész teremtette. Magában a teremben a tetőt Handház és Szabó készítette el művészi ízléssel, a mely nemes egyszerűségben keresi biztos hatását; Mehl asztalostól valók az asztalos munkák; az Ehrlich Miklós által szolgáltatott mázoló és aranyozó munkák nagy mértékben járulnak hozzá a terem kápráztató összbenyomásához. A királyné termének királyi pompája elragadó hatást fog különösen a müértő hölgyközönségre gyakorolni. A terem szövetei és szőnyegei, a melyeget, a Haas Fülöp és fia czég ajánlott fel, mindannyian világos kék és chamaja színűek ; a festést Scholz Róbert, a stukk- munkát Szándház és Szabó, a megkapó szépségű kárpitos munkát Hoffman a C. J.szolgáltatták. A főteremtől jobbra a király kisebbik terme van ; ez ugyanoly nagy, mint a királyné terme és a maga nemében szintén művészi tökélyü alkotás, csakhogy berendezésének jellege lényegesen eltérő a királyné inkább boudoirszerü salonjának berendezésétől. A király e kis termének legnevezetesebb részlete a mesteri kivitelű faragott diófa plafond és a diófából készült falburkolat, melyeket Thók András müasztalos készített. A bútorzat, a kárpitos munka és a szövetek Bamberger F. gyártmányai; mindannyian sötét kék damasztból valók. Balfelől az öltöző szobába vezet egy oldalajtó, jobbfelől ugyancsak egy oldalajtó s mint a királyné terméből, úgy innen is a szabadba, egy virágos terassera nyílik; a középső falon itt is magyar fehérmárványból készült kandalló emelkedik. A királyi főteremből a kijárat az előcsarnokba vezet Ennek, valamint a verandának művészi kompoziczióju és kivitelű mozaik kövezetét Luigi Depóid szolgáltatta. A bejárati előcsarnok majolika kövezete Zsolnay Vilmos hírneves magyar majolika gyárából került ki. Az épület zömét koronázó kupolának favázát a Neuschloss Ödön és Marczell czég szerkesztette; ugyan e czég a Neuschloss Károly és fia czéggel egyetemben adta az ácsmunkát az egész épülethez. Az építészeti diszit- mények, a különböző mintázó munkák és az összes terracották a Marschenke Vilmos terracottagyárából valók és ugyaninnen származik ama gyönyörű két váza is, a melyek a főbejáró lépcsőzetének első pihenőjét díszítik. A főkapuzat mindkét oldalán egy-egy vert vasból, szép ízlésű rajzminta után készült kandeláber áll, a melynek alapzatából mind a négy oldalon egy-egy oroszlánfő szögellik ki. Ezek a finomul kidolgozott elegáns mülakatos munkák Jungfer Gyulától származnak ; ezek a finomul mintázott és a vasanyag tömörsége mellett meglepően gyöngéd kidolgozású guirlande tekercsekből kiemelkedő kandeláberek minden izükben kézzel készitvék, és hogy mily gondossággal, azt legvilágosabban tanúsítja már maga az a körülmény, hogy három gyakorlott munkásnak egy álló esztendeig kellett rajtuk dolgoznia, amig elkészültek. A királyi pavilion egyik legnehezebb és legköltségesebb munkája a szép arányokban tartott kupola, melyet Zellerin Mátyás készített, az ugyanehez szükségelt, szintén felettébb nehéz cserépfedő munkát pedig Umbach Róbert szolgáltatta. A homlokzat felső széleit köböl faragva köröskörül a magyar czimer és külömböző hadi jelvények díszítik ; ezeket Brestyánszky és Mayer készítette, de nem ingyen, hanem az építő bizottság megrendelésére. A pontos kivitelű kőfaragó-munkákat Knotz Sádor szobrász végezte. A kupola négy szegletén felállított óriási vasvázakat a Schlickfóle gyár öntötte. Vidék. A keszthely-járási közs. jegyzők egyletének alakuló közgyűlése. [Eredeti tudósítás.] Keszthely, ápr. 24. Milkovics Géza korelnök üdvözölvén a megjelent egyleti tagokat előterjeszti a magas minisztérium által jóváhagyott egyleti alapszabályokat, melyet az egyleti tagok örömmel vesznek tudomásul. Korelnök ennek folytán a keszthelyi járás községi és körjegyzők egyletét véglegesen megalakultnak kijelentvén, felkéri a közgyűlést, hogy az alapszabályok értelmében az egyleti tisztikart megválasztani szíveskedjék, E felhívás folytán a közgyűlés elnökké egyhangúlag Csirke Iván keszthelyi jegyzőt választá meg. Csirke Iván elnök az elnöki széket elfoglalván, a benne helyezett bizalmat megköszöni és kéri a közgyűlést, hogy elnöki teendőinek teljesítésében őt támogatni szíveskedjék; egyúttal Mihálkovich Géza korelnök és Erőss István körjegyző uraknak az egylet létesítése körüli fáradozásaikért az egylet nevében köszönetét nyilvánítja. Ezek után elnök felkéri a közgyűlést, hogy az egylet jegyzőjét, illetőleg pénztárosát és a 2 választmányi tagot megválasztani szíveskedjék. E felhívás folytán egyleti jegyzővé és pénztárossá : Novák Károly alsó-páhoki-, választmányi tagokká : Ángyán János vonyarczi- és Sarkady Károly zsidi jegyző urak egyhangúlag megválasztattak. 2. Elnök indítványozza, hogy Gödé Lajos járási szolgabiró urat, ki a jegyzői kar érdekeit mindenkor szivén hordozta, és az egylet megalakulása körül magának maradandó érdemeket szerzett, a közgyűlés az alapszabályok 4-ik § a értelmében tiszteletbeli tagnak és egyúttal az egylet tiszteletbeli elnökének választaná meg. Ez indítvány éljenzéssel fogadtatván, a közgyűlés Gödé Lajos járási szolgabiró urat az egylet tiszteletbeli elnökévé egyhangúlag megválasztja, és egyúttal az egylet létrehozatala körül kifejtett szives közreműködéséért neki köszönetét szavaz, 3. Inditványoztatik, hogy tekintettel arra, hogy a jegyzői nyugdíj-egylet, Zalamegye területén máig sincs megalakítva, kerestessék meg a megyei jegyzői egylet elnöksége, hogy a jegyzői nyugdíj-egylet megalakítása tárgyában szükséges lépéseket a megyei jegyző-egylet utján mielőbb megtenni szíveskedjék. Az indítvány értelmében a megyei jegyző-egylet elnöksége megkerestetni határoztatik- Egyidejűleg Mdkovich Géza ur, mint a megyei jegyzői-nyugdijalap
