Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-21 / 12. szám

okvetetlen be fog teljesedni a legnagyobb magyar mon­dása, hogy : „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Azért félre hát ti kislelküek; ti, kik kétségbe estek a magyar jövője felett, hiszen Megszenvedte már e nép, A múltat s jövendőt. Félre ti, kik a múltban kerestek menedéket s a jövőbe nézni nem mertek, hiszen a haza Nem veszhet el, mig az ezüst Dunának Habján egy honfi szem pihen : Mig magyar lakik a parton s a hazának, Egy romlatlan gyermeke leszen. Azért . . . kiáltsunk az Istenhez, ahhoz kit mi vallásos érzülettel Magyarok Istenének nevezünk, hogy mig a világ s napja tart, a „Magyar hazát éltesse.“ Honfiúi tisztelettel maradtam stb., stb. Márk János. földmives. Péterd, märcz. 20. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Folyó hó 18-án volt szeretett plébánosunk, s tüz- oltó-egyleti elnökünk főtisztelendő Vinterkorn Sándor ur nevenapja, mely alkalomkor a tűzoltó-egylet tiszti s altiszti kara is kifejezte szeretett elnökének szivből jött üdvkivánatát, mely alkalomkor szeretett elnökünk rövid beszédben ecsetelte ezen nemes emberbaráti sze­retet kifolyásának intézményét s üdvös voltát az embe­riségre nézve s serkentvén a tagokat a lankadatlan kitartásra. És nemcsak szóval, tettleg is már számtalanszor megmutató, hogy szivén viseli ezen emberbaráti szere- teten nyugvó egylet érdekeit, s most ujjolag ismét 10 frtot volt kegyes az egylet javára adni, miért is fogadja a nemesszivü elnök ur a tüzoltó-egyleti tagok hálás kö­szönetét 8 kívánjuk a jó Istentől, hogy még számos éve­ken át érje meg erőben és egészségben derült neve- napját 1 A tüzoltó-egyleti tagok nevében: Oroszlányi Károly, egyleti s. tiszt. Újdonságok. — 1848. márczius 15-ének évfordulóját a veszprémi főgymnasium ifjúságának „Szavaló­köre“- is megünnepelte. Megünnepelte e nagy napot, melyen a nemzet apraja-nagyja, lelkesülve hazánk koszorús költőjének Petőfi Sándornak „Talpra ma­gyarja“ által, fegyvert ragadott és „éljen a szabad­ság“ kiáltás közt, mely elhallatszott a Kárpátoktól Adriáig; ment, hogy megfenyitsea zsarnokot és eltépje a szolgaságnak nehéz rablánczait! . . . Ft. Keszt­helyi Endre tanár ur, a kör hazafias derék elnöke lelkesítő szavakkal ecseteli a nagy napot, mire a kör ünnepélyét megnyitottak nyilvánítja. A kör előző ülése jegyzőkönyvének felolvasása után Heizer Imre VII. oszt. t. felolvasást tart a szabadságharcz kitöré­séről ; azt élénk sziliekkel ecsetelve. Azután szavaltak a következők: Németh J. VII. oszt. tan. Nemzeti dal. Petőfitől. — Kenessey Zs. VII. o. t. Márczius 15. Petőfitől. — Bohuuiczky E. VII. oszt. t. Nem­zeti dal. Megyesytől. — Bükinél J. VII. o. t. Egy gondolat bánt engemet. Petőfitől. — Tandler J. VII. o. t. Petőfiről. Jókaitól. — Müller K. VII. o. t. Márczius 15. Kompolthy Tivadartól. — Kozma VII. o. t. Föl a szent háborúra. Petőfitől. Szilágyi M. VII. o. t. A magyar ifjakhoz. — Farkas Dezső VI. o. t. A magyar ifjakhoz. Petőfitől. — Rothauser VII. o. t. Ha férfi vagy, légy férfi. Petőfitől. — Bezerédj Ábel VII. Szózat. Vörösmartytól. — Schmied T. VI. o. t. A magyarok Istene. Petőfitől. A hazafias ünnepély megtartása úgy a derék ifjúság, mint a kör tisztelt elnöke s a gymn. igazgatóság méltó dicséretére válik ! — A pápai huszárok botrányos garázdálko­dása tárgyában a pápavárosi képviselet is átira­tot intézett a kerületi főparancsnokhoz s Hollán tá­már rég meg nem okosodott. Bizonyosan ezért kapott három csillagot!“ így Szatmári. A ki az egyenruhás embert, (mert a mai honvédet nem tartotta magyarnak) nem vette emberszámba. * A katona reglement (s igy a honvédeké is) azt tanitja, hogy ha riadót, alarmot fúnak-vernek: hát a a katonának az előre kijelölt helyen (kaszárnyában: az udvaron) jelenjen meg czakompak, mindenestől, amije van. Egyszer eszébe jut Edelsheim Gyulai tábornagy urnák, (különben a magyar írói és művészi körnek Szana Tamás bolond kegyelméből máig is tagja) hogy megvizsgálja a Ludovikát. Hát riadót vernek-fúnak. Rohan az egész Ludovika-népség le az udvarra. Fegyveresen, utrakészen ; amint illik: A kiszabott 10 perez alatt ott van a glédában Szatmári is, „c z a k u m p a k“ ahogy illik. Edelsheim ur végig néz a glédán. Pompásan fest. Tetszik neki. Elől is nézi, oldalt is nézi. Hát pompás biz az. „Tisztelegj!“ Hát amint tiszteleg a gléda, imé egy közember­nek a fegyvere mellett valami vékony hosszú lécz formát lát. Odamegy. „Jobbra át!“ Vezényel. Hát amint megfordul a honvéd, a hornyuja tete­jébe ott figyeg egy ménkű nagy rajz-tábla, akkora mint egy tésztagyuró nudlideszka. „Viszszakozz!“ A honvéd visszafordu'. bornok a legszigorúbb vizsgálatot el is rendelte. Jó­zsef fóherczeg az egész affaire-röl értesittetett. — Óriási, orkánszerü szélvész dühöngött városunk fölött a múlt héten. Reggelenkint 9 — 10 óra közt keletkezett s tartott rendesen estig. E szélvész Almádiban nem volt észlelhető. — Eljegyzés. Berger Adolf helyi derék pol­gártársunk ifjú, kedves leányát, Malvint, a napokban jegyezte el városunkban Schweiger D. József, buda­pesti ifjú kereskedő. Kisérje az ég áldása az ifjú pár frigyét! — Az almádi 5-ös bizottság s a fürdórész- vénytársaság részéről kiküldött 4 tagú bizottság ma, szombat este közös tanácskozást fog tartani az Al­mádiban ez év folyamán csinositási czélokra felhasz­nálható s rendelkezésre álló 1300 frt, minél czél- szerübb befektetése iránt. — Csőd. A veszprémi kir. tvszék Németh Ignácz pápai kereskedő ellen, saját kértére a csődöt elrendelte. — Almádiban most mindenfelé serényen foly az építkezés. E tavaszon sok, részint uj, részint res­taurált villa épül ott. A munkások tömege lepi el az egész hegyet. — A veszprémjárási szolgabiró ur figyelmét felhívjuk az almádi képviselő testületre. Ott valami keresztalapi tváuy veszettel s mosta kártérítésen kapott hajba akópviselet. A szó szoros értelmét tessék venni. A derék községatyák, ha az argumentum nem segit, hát derekasan elnaslagolják egymást, mint az a múlt vasárnap is történt s azt előre meg is jósoltuk. Hát tessék ott a tek. szbiró urnák komoly rendet csi­nálni, mig nagyobb baj nem lesz. — A Veszprémmegyéböí Amerikába kiván­dorlók ügyében, melyet hírlapunk szellőztetett pár hét óta, a megyei alispánság azonnal erélyes intézkedé­seket tett foganatba, az illető szolgabirói hivatal utján s igy hiszük, hogy elbolonditott atyánkfiái majd erővel is itthon maradnak. — A jutási cselédről elterjedt azon hir, hogy egy 5 hónapos gyermekét a sertéseknek dobta volna, mi­ként e téren megejtett rendőri nyomozás tanúsítja, nem volt való. — iózsefnap. Városunkban többen tartották meg a Józsefnapot. Többi közt Devics József apátka­nonok ur, ki számos tisztelőit vendégelte meg az nap. Mi is szivüből üdvözöljük ez emberszerető jó főpapot ! — A pannonhalmi főapát megválasztása ápril hó 9-én, vagyis husvét utáni csütörtökön fog végbemenni. A rend azon tagjai, kik akadályoztatva lennének a sze­mélyes megjelenésben, meghatalmazványnyal ellátott megbízott által fogják szavazataikat megküldeni. A választás iránt minden körben nagy érdeklődés tapasz­talható. — Talált tárgy. Özv. Mózner Ferenczné helybeli korcsmárosné kocsisa a tótvázsonyi csárda körül az országúiban e hó 17-én egy zsákban több tárgyat ta­lált. A tulajdonos a veszprémvárosi rendőrkapitány­ságnál jelentkezhet. — Elszaladt tehén és egy két éves borjú, Bállyei Lajos szt. kir. szabadi lakos kárára e hó 17-én és azóta elő nem került. A ki hirt tud róla mondani, meg fog jutalmaztatni. — Rabló czigányok rontottak be a városba e hó 17-én éjjel. Előzőleg azonban a markéi határ­ban, hol tanyáztak, egy az országúton jövő szent- gáli lakost megtámadtak, lovait erővel elvenni akarván. Köztük emiatt erős dulakodás tamadt, mig nem kocsik zöreje hallatszott. Csakis ekkor futottak el az uton- állók, keményen megverve az említett utast. Ezután jöt­tek Veszprémbe és Bertalan Imre molnár két lovát szerszámostól, majd Venczl József 2 lovát, végül Kiss József fuvaros 2 lovát és egy könnyű vastengelyes ko­csiját vitték el. Venczl József szürke lovát mely vak volt, vissza hagyták a bátor-keresztfa előtt, egy árokba lökve. — Bertalan Imre molnár, ki legelőbb észrevette kárát, a tettesek után eredt legényével együtt és a vámosi utászházon innen éppen elejébe jöttek a czigá­nyok Kiss József kocsiján, ugyanannak és Venczl Jó­zsefnek lovain. A kocsin 4 erőteljes czigány ült, nyom­ban utánuk vezették saját két lovát. Pej lován ült egy czigány ; meg is kapta lova kötöfékjét, kiabálva : „Ezek * „Mi van a hátán, meg a kezében ? Kérdi a főtér­parancsnok. „A hátamon a borjú, meg a rajztábla, tekintetes kolléga, a kezembe meg a fegyver, meg a lénia !“ „Hogy mer ön tréfálni ? Százados ur, jöjjön elő !“ „Semmi tréfa tekintetes kolléga ur, a reglement parancsolja, hogy „riadó-verés“-kor a katona 10 perez alatt mindent magával vigyen ; hát elhoztam mindent, kivéve a stróhzsákot!“ A főparancsnok gondolkodott. „Százados ur, ezt az embert holnap léptesse elő !“ „Inkább vissza vagy egyenesen haza!“ Felel a rajztáblás vitéz. Mondanom se kell, hogy szegény Szatmári ezért az őszinte szerénységéért három napi sötét áristommal lakolt. * A rendes honvédeket 2 évig szokás tartani ingyen­kenyéren. Szatmárit harmadfélévig tartotta ott Tisza Kálmán. Pedig deputáczió is ment hozzá, hogy ez tör­vénytelenség. Hát aztán nagynehezen hazajött. Megindította az „Ébresztőt.“ A leghevesebb czik- keit „Dr. Tolleu név alatt irta. Egyszer megírta „Az asszony ingatag“ czimü czikket is. Abban az volt a meritum, hogy Dam- janichné és Batthyányiné elmentek Stefánia trónörö­kösné lábaihoz borulni, eljegyeztetóse alkalmából Rudolf főherczeggel, s erre azt irta Szál mári, hogy eltörpül a női méltóság, mikor azt látja hogy oly nők, kiknek gyászolni kellene, oda borulnak a hóhéri gyil­kos zsámoly elé stb. stb. Ezért elitélték 11 szóval 1 ellen esküdtszékileg Szatmárit egy és fél évi sajtó fogságra. az én lovaim !“ Most a czigányok verni kezdték a lovakat és a tulajdonost a földhöz sújtották, azután az éjhomályában eltűntek s ugyanazon éjjel Nagy-Vá- zsonyban egy susztert és Vöröstón egy parasztházat raboltak ki. A károsultak és csendőrök ez ideig nyomukra nem akadtak, noha Sümegig hajtották őket! — Szerencsétlenség. Kreutzer Frigyes helybeli derék vendéglőst szerencsétlenség érte a napokban. Vidékről jött haza és a midőn a kapun behajtatott volna, a hintó, melyben ült, feldült és ő esés közben lábát törte. — Jönnek a színészek, azonban kettőn áll a vá­sár. Ugyanis az illetékes hatóság megadta az engedélyt — de hát a „Korona“-vendéglős, hát ez megadja-e ? Mert ennélkül elmehetnek ám a Kukutyinba 1 — Halálozások Veszprémben hó 13—20-áig. Anders Józsefné, 32 éves, tüdőgümőkór, Fornyai Jó- zsefné, 60 éves, tüdőlégdag, Szigeti József, 3 hetes, bélhurut, Frick János, 52 éves, tüdőgümőkór, Özv. Guthard Theodorné, 81 éves, végelgyengülés. Gyur- sánszki János, 69 éves, gutaütés. Veszprémben, már­czius 20. 1885. Dr. Fischer Béla. — Eljegyzés. Schönfeld Adolf helyi jóhirü mészáros polgártársunk tegnapelőtt jegyezte el a kedves s szellemdus Neuhauser Karolin kisasszonyt. Kisérje az uj pár szivfrigyét állandó boldogság ! — Hármast szült. Pápa-Teszéren eg-y asz­szony 3 fiút szült, az anya valamint a fiuk is a leg­jobb egészségnek örvendenek. (r. 1.) — Elveszett. Folyó évi február hó 7-én Vesz­prém városában elveszett : Szabó Sándor nevére Buda­pesten 1877-ik évi Deczember hó 13-án kiállított körjegyzői szigorlatról szóló oklevél, egy szolgabirói és egy községi bizonyítvány Pozsonymegyéből, nemkülön­ben a vasmegye-szombathelyi kir. adófelügyelőségtől bizonyítvány, végre 3 db. irat. Miután ezen iratokat a megtaláló maga hasznára nem fordíthatja — az elvesztő félnek pedig nagy hátrányára van: a megtaláló felkére­tik, hogy az iratokat a városi kapitányi hivatalnál vagy a szerkesztőségnél átadni szíveskedjék. — A jutalomra igényt tartó megtaláló az illő jutalmat meg kapja. — A keszthelyi önkéntes tűzoltó-egylet 1884-ik évi működéséről szóló jelentést vettük. (Egybeállitóttá és a keszthelyi önkéntes tűzoltó-egylet f. hó 8-án tar­tott közgyűlésen felolvasta Pöltz Pál, egyleti titkár.) Ebből közöljük a következő adatokat: A lefolyt évben beérkezett s elintézett ügyiratok száma 117. A beérke­zett parancsnoksági jelentés szerint az 1884-dik évben 3 nagy es 20 kisebb, leginkább a szivattyúk kezelésé­nek szakszerű elsajátítására vonatkozó gyakorlat tarta­tott. Egyletünk pénztári bevétele 1500 frt 98 kr ki­adása í400 frt 45 kr s igy a folyó évre áttett pénztári maradvány 100 frt 53 krt tesz, mely összeg tekintettel a felmerült építkezésre, örvendetes jelenségnek mond­ható. Egyletünk részére Gróf ur kegyes adományából 1884. évi november hó 13-án egy pár ló vásároltatván, ezek magán-fuvarozásokra is felhasználtattak; ezen fuvarozásból november hó 15-ig napjától 1885. évi márczius hó 1-ig befolyt 140 frt 15 kr, melyből a kocsis-fizetése és lófentartásra kiadott 133 frt 32 kr kiadást leszámítván, a készpénzmaradvány 6 frt 43 krt tesz. Hálás elismeréssel tartozunk városunk képvi­selőtestületének, ama helyes intézkedéséért, melylyel egyletünk azon tagjait, kik 3 év óta ténylegesen mű­ködnek, a múlt évi közgyűlésből tett felterjesztésünk alapján az 5 frtot meg nem haladó községi pótadó és városi közmunka szolgálmányok megfizetése alól fel­mentette. Az 1884-ik évben városunkban és környékén 8 tüzeset fordult elő, és pedig : a város területén : ápril kó 20-án este fél 10 órakor Hocz Mihály DeákFerencz utczai lakházánál: junius 2-ik napján reggel fél 9 órakor Hoffman Jakab vároház utczai lakházánál; jú­lius 12-én éjjel 12 órakor Szekeres Ferencz és Horváth József közös tulajdonukat képező lakháznál; november hó 16-án délután fél 2 órakor Beck Mérné városbáz- utczai lakházánál; a város környékén: február hó 12-én délután 2 órakor Diáson ; február hó 29-én délután 1 órakor a város erdőben ; julius hó 31-én délután 2 óra­kor Szent-Andráson ; augusztus hó 4-én délelőtt 9 óra­kor Gyenes-Diáson; november hó 1-ón délután 3 órakor Cserszeg-Tomajon. Volt ezenkívül több kémény- tüz és egy szobatüz is. Téves jelzés folytán kivonultak működő-tagjaink augusztus 24-én délután 1 órakor Fenék pusztára. — Elveszett postai küldemény. Keszthely város és a vaspálya indulóház között közlekedő postakocsiról e hó 13-ávi hajnalban egy — állítólag ezüstnemüeket tartalmazó postai csomag a kocsiról leesvén, elveszett. Ez már a harmadik eset, hogy a postakocsiról értóke­Ezt a 11 embert én akkor a „Váczi Közlöny“ szerkesztőjekint megtámadtam, igazat adva szegény Szatmárinak s hivatkozva magára a legelső s legigaz- ságszeretőbb magyar emberre, hogy ő nem hamisítaná meg 1849 szomorú történelmét. Port indított ellenem is az államügyészség — s aztán abban hagyta. Szatmári pedig szenvedett más fél évig 1 * a A váczi fogságban volt ő akkor, mikor feleségem egy kis fiúval áldott meg. Augusztus 18-ika volt. A királynak vagy születés, vagy nevenapja. Szat­mári jobban tudta. Nála voltam látogatáson sott sétálgattunk a szől- lőskertben, a kuglizó hosszában, ami egyedüli szabad szórakozó helye a váczi sajtófoglyoknak. „Tudod mit, Tivadar, szólt egyszerre Szatmári! hívd föl komának a „császárt“! „Bolondság ! Az a minisztérium utján kér taná­csot. A többit tudod 1“ „Mindegy. Ha ezt a tisztességet el nem fogadja, kereszteld el Holofernesnek!“ ügy lön. .... És I. Holofernes meghalt. Hanem 4 év után megszületett a második. II. Holofernes . . . Te mondád! * És mikor kétrendbeli sajtó vétségért engem is el­ítéltek Veszprémben s ő a magyar lapok híreiből tudta meg csak: Szatmári volt az első, ki felajánlta felelősségét ab in visis, bogy ő felelős mindenért, ami ebben a „Veszprémi Független Hir- 1 a p“-ban közöltetik addig, mig én fogoly leszek. sebb csomagok elvesznek s minthogy a posta kincstári- lag kezeltetik, nagyon természetes, hogy a felmerült kárt, az illető postaszolgának meg kell téríteni. Cso­dálkozunk azon, hogy az igazgatóság Keszthelyen a cariol kocsik használatát nem rendeli el s a 11 kilo­méter hosszú utón a postai küldemények nyílt kocsi­ban továbbittatnak. Szinte azt lehetne gondolni, hogy az igazgatóság szándékosan van oly nagy figyelemmel a posztkisztlis urakra. — Gr. Eszterházy Móricz mint a pápa-keszthelyi vasút főengedményese, már aláírta a közlekedési minisz­tériumhoz tett felterjesztést, melyben a felmerült ne- hézmények eloszlatását s a végleges engedélyes okmány­nak még a húsvéti szünidők előtt törvényhozás elé terjesztését kéri; Eleyés társa bank csoport az ideigle­nes szerződést csekély módosításokkal aláírta, s igy ma már tisztán a magas kormány jóakaratától függ, hogy az ügy mielőb megoldassák. — Az amerikai kivándorlás ellen. A New-Yorki kereskedelmi kamara hivatalos lapja január havi füze­tében felemlíti az egyesült államokba kivándorolt mun­kások nyomorát, s azt mondja, hogy ezerekre megy azon munkások száma, kik kenyérnélkül vannak. Ma­gában New-Yorkban, — mondja a füzet, a lefolyt 3 év alatt nem kevesebb, mint 45,000 családot 180,000 tag­gal segélyzett az ottani jótékony egylet, — s a segély - zettek legnagyobb része, külföldi bevándorló munkás volt. S a „szegények tábora“, folytatja a füzet napról- napra növekedik a bevándorlások által. A nyomor to­vább terjedésének megakadályozása szempontjából te­hát felhívja a világ összes kereskedelmi kamaráit és a konzulátusokat, hogy oda hatni iparkodjanak, miszerint az Amerikába való kivándorlás megakadályoztassék. Hasonló értelemben nyilatkozott, az osztrák-magyar birodalom new yorki követsége is a hozzá intézett kér­désekre. Némely kerületben — mondja a követség, — a munkások valóságos éhhalállal küzdenek, más kerü­letekben, pedig oly csekély munkadijjal kell megelé­gedniük. mely az élet tengetésére is alig elégséges. A New-Yorkban megjelenő „Oesztr.-ungar.-Zeitung“ sze­rint, ez idejüleg 30,000 muukás van kereset nélkül New- Yorkban, minthogy a gyárak egyrésze egészen, más része pedig feles számban elbocsájtóttá a munkásokat a beállott üzlet pangás folytán, — s kéri a lap a kül­földieket, hogy ne vándoroljanak ki, vagy legalább ad­dig ne, mig ez ipar terén ujabbi lendület fog beállani. Bernardi sokszorozó táblázata. — A losoncz „Kármán-Társulat“ sajtója alól egy mű került ki melynek czime : „Legczélszerübb sokszorozó táblázat. Számítási és sajtóhibák nélkül. Összeállította Ber­nardi István, a m. kir. állami vasutak (losonczi üzlet- vezetőségnek) hivatalnoka.“ — Nélkülözhetetlen ezen sokszorozó táblázat kereskedőknek, üzletemberek­nek, számfejtőknek, könyvelőknek, katonai számve­vőknek, számvevő altiszteknek és egyátalában min­den számolással foglalkozó egyéneknek, mert általa sok időt és fáradságot kímélhetnek meg, ugyanis csak egy pillantást kell vetniök az előttük álló, fekvő vagy falon függő táblázatra és rögtön ponto­san megtudják, hogy például mennyi 79-szer 97. A mint a sokszorozó tábla mellé adott rajz mutatja, azt többféle alakban mint például tabella, könyv, vagy forgatható készülék alakjában lehet a fenforgó szükséghez képest használni; de a szerzőtől a „Lo­soncz és Yidéke“ kiadóhivatala utján csak jó erős diósgyőri merített papirosra nyomtatott nagy táblá­zat alakjában kapható 30 krért o. é.; 35 krnak levél­bélyegben vagy készpénzben való beküldése után bérmentesen küldi meg a „Losoncz és Vidéke“ ki­adóhivatala a müvet. — Előfizetési fölhívás. Elsőrangú fővárosi és vidéki lapokban elszórva megjelent költeményeimet sajtó alá óhajtom rendezni, van köztük pályadijjal ju­talmazott is. Kötetem azonban oly műveimet is fogja tartalmazni, melyek még sehol sem láttak napvilágot. Nem tudom mit érnek verseim , de azt bátran mondha­tom, hogy csak akkor Írtam, ha belső ösztön kéuysze- ritett verselésre. Felkérem tehát ismerőseimet és a magyar irodalom nagyérdemű pártolóit, hogy az elő­fizetési dijak beküldésével szándékomban támogatni kegyeskedjenek. Disztelettel Varsányi Gyula. Üzlet nagyobbitás végett keresek eyy társat szappanos-üzletemhez, hogy nyitott holttal állhassunk a t. közönség elé, hogy számos pártfogóim mellett még több pártfogást szerezhessek, mit kiérdemelni fö törekvésem. Kaiblinger János szappanos, Veszprémben. És tényleg, a sajtótörvényekkel szemben, az alig pár napja sajtófogságából kikerült Szatmári Ká­roly volt felelős azért az akkor sokat üldözött hírlapért s jegyezve állt a hírlap alá, mint bejelentett felelős szerkesztő: „Dr. Tolle.“ * A márczius 15-ről szóló lapok meghozták nekem a Te halálhíredet is. Lázas agygyal, betegen feküdtem akkor én is. Téged megnyugtat a hideg hant. Ott lenn, abban a szűk, ölnyi mély gödörbenjjlehül a Te jó, nemes, hajt­hatatlan szived forrongása s jéggé dermed a lávatüzzel égő agy. A honfierény, mely lelked szárnyait megaczélo- sitá s a szeplőtelen iblettség, mely eszmében, tettben átvitt a politikai küzdelmek óriás akadályain .. . . meg­tört hajdani egyetlen Tenembered vak, gyűlöletes bosz- szuján 1 Nyugodj meg 1 A holtak visszajárnak ! Visszajárnak ott a Te szivárványszínű csillogó eszméid a Te délibábos otthonodban s itt, hova esengve mindig vágytál, büs Balaton partjain az elvbüek ezer­nyi tábora gyújt a Te nemes emlékednek örök Vesta- lángotl Nyugodj meg! Amiért Te küzdtél, a szabadság, egyenlőség, test­vériség angyalai fognak virrasztani a Te örökjó lelked fölött s bár nőm vagy velem — velem lész Hiszem a lelkek halhatatlanságát. .... S a lelkek visszajárnak 1 Kompolthy Tivadar.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom