Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-28 / 9. szám
ben kiküldött bizottság javasolja, hogy a már kijelölt terület engedtessék át e czélra. Dr. Bezerédj \ iktor kéri a képviseletet, hogy a javaslatot ne tegye magáévá, mert a kijelölt .terület rósz. Küldessék ki a bizottság egy jobb talajú terület kijelölésére. A közgyűlés And- rovits Imre Bezerédj indítványát pártoló felszólalása után, az újabb indítvány érdemében határoz. Az ördögárok költségei ügyében jelenti a polgár- mester, hogy az illetett kerttulajdonosokkal értekezett ; de ezek hallani sem akartak a költségek felének viseléséről. így e kerttulajdonosok egyetemlegesen pöabe fognak vonatni. Fischer Mik B&a városi téglaégető házak bérlője, ajánlatot tett a kemenczékuek kőszén füttésre való átalakítására, ha a következő 3 év haszonbére neki elengedtotik s az azután jövő három éven át a mostani haszonbért fizeti. A közgyűlés, az eddigi bérlet lejárta után uj árverés megtartását rendeli el. E perczben lép a terembe az elhunyt főispán fia, báró Fiáth Miklós s családja nevében köszöni meg az elhunyt atyja iránt tanúsított gyászos kegyeletet s tanúsított részvétet. A megható szavakat a közgyűlés tagjai allva hallgatták meg. Fiáth báró ezután kezet szorított a polgármesterrel s több ismerősével, mire elhagyta a termet. Vikár főjegyző jelenti, hogy a megye jóváhagyta Veszprémváros ezidei budgetét. Az alapítandó szegényhát ügyében dr. Bezerédj Viktor tett jelentést a képviseletnek. Jelenti, hogy a bizottság újabb ülést tartott s ebből kérelmet intézett úgy a ngs. káptalan, mint a takarékpénztár s a helyi jót. nőegylethez: az e czélra kiszolgálható tőkéik folyósítása s illetve alapítványi helyek létesítése iránt. A szegényháznak hol leeudő felépítése iránt több terv merült föl. A Rohonczy-féle ház ellen szól az, hogy tetője rósz, sokba kerül a föntartása s a reperácziók, átalakítások, s végül az, hogy az ivóvizet kocsin kellene oda fölszállitani, mi oly nagy intézetnél roppant hátrány. Alkalmas hely volna a Sédvölgyében a Ko pácsy-major alatt; legelőnyösb volna azonban a „Betekints “-en túl levő Lebuj-csárda helye, az amelletti zárdarommal s 2 és fél holdnyi területtel. Ez a csárda s terület állami vagyon s regáléval van összekötve. A bizottság nevében dr. Bezerédj illetékes helyeken már kérdést intézett ez ügyben s kedvező válaszokat vett. Indítványozza, hogy e terület megvétele tárgyában a város keresse meg a kormányt. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ez indítványt s még egy kisebb s jelentéktelen ügy letárgyalása után a polgármester — berekesztó azt, déli fél 12 órakor. Veszprémmegye évnegyedes közgyűlése. Fönálló szabályrendeleteink alapján hivatalos tisztelettel felkérem a t. törvényhatósági bizottság, az állandó választmány és a megyei számonkérő szók tagjait, hogy az 1885. évi márczius hó 2-án és esetleg a következő napokon d. e, 9 órakor tartandó törvényhatósági bizottsági; — az azt megelőzőleg február hó 28-án d. e. 9 órakor tartandó számon- kórőszáki és február hó 28-án d. u. 3 órakor, valamint márczius hó 1-ón d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1885. évi február hó 16-án. Véghely Dezső, alispán. Tárgysorozat. 1. A honvédelmi miniszter ur rendelete a lóavató bizottságok megalakítása iránt. 2. A közmunka és közlekedési minister ur felhívása a Sió és Sárvíz csatornák hidjaira vonatkozólag megállapított szabályrendelet felterjesztése iránt. 3. Baranya vármegye közönségének a megyei ön- kormányzat fentartását czélzó felirata. 4. Versecz város közönségének az 1868. évi földadó törvények és szabályok jelenleg is érvényben levő 71 §-ának módosítását czélzó felirata. 5. Nógrád megye közönségének felirata a földtulajdonosoknak, a földbirtok belsejében található ásványok és különösen a kőszén tulajdon joga biztosítása tekintetéből szükségesnek mutatkozó törvényhozási intézkedések megtétele végett. 6. Az országos magyar gazdasági egyesület átirata az iskolai takarékpénztárakat kezelő néptanítók jutalmazása iránt. 7. Sopron vármegye alispánjának átirata az árvíz által sújtott Sobor község segélyezése tárgyában. 7. Budapest főváros közönségének átirata, mely- lyel a szabadságharcz szobor alaptőkéje javára megszavazott 300 írtért köszönetét mond. 9. A veszprémi ipariskola bizottság felirata, melyben a nevelési alapból megszavazott 100 írtért köszönetét szavaz. 10. Selmecz és Bélabánya sz. kir. városok közönségének megkeresése a felvidéki magyar közművelődési egyesület támogatása czéljából. 11. Brassó vármegye közönségénak az országgyűlés képviselőházához intézet felirata, melyben az 1883: I. t. ez. 6 §-át oda módositattni kéri, miszerint a tanké- pezdét végzett egyének is jegyzői szigorlatra bocsátas- sanak. 12. A temesvári magyar uyelvterjesztő egyesület megkeresése, melyben kéri, hogy vármegyénk közönsége az egyesületbe örökös, vagy alapitó tagul belépjen s esetleg gyűjtéseket is rendezzen. 13. A megyei árvaszék előterjesztése, az árvák épületeinek tömeges biztosítása tárgyában. 14. A nyilvános betegápolási alapról vezetett 1881, 1882 és 1883 évekről szóló számadások újból tárgyalása. 15. Az utfentartási alapról vezetett 1881, 1882 és 1883 évekről szóló számadások újbóli tárgyalása. 16. A megyei magánpénztárokra ügyelő választmány az országos iparegyesület elnökségétől érkezett s ösztöndíjak alapítását czélzó megkeresésre vonatkozó véleménye. 17. Alispáui előterjesztés az enyingi járás területén üresedésbejött faiskola-felügyelői állás betöltése tárgyában. 18. Ügyészi előterjesztés a törvényhatóság tulajdonát képező főispáui kert, tornakert, lövölde sétány és azzal kapcsolatos területnek Veszprém r. t. város által leendő megvétele tárgyában. 19. Siófok község kérvénye melyben 12O0O frt kölcsön felvevéséhez törvényhatósági engedélyért folyamodik. 20. Ügyészi előterjesztés az Eöcs község tulajdonát képező jegyzői lak eladása tárgyában. 21. Ügyészi előterjesztés Padrag község 1872—74 évekrő szóló számadásainak újból való felülvizsgálata tárgyában. 22. Megyei alispán jelenti, hogy Horváth Sándor vállalkozó építőmester részére a pápa-jánosházi országúton 17. 24. 27'. — a devecseri-jánosházi országúton 72. 73. számok alatt épített fahidak, mégis a vesz- prém-devecseri országúton újból épített 22 számú kő- hidért 1797 fr 49 krt a vármegye utföntartási alapjából kiutalt. 23 Megyei alispán jelentése, a városlőd-devecseri országutón az árvíz által megrongált 24 számú kőhid helyreállítása tárgyában. 24. Alispáni előterjesztés, a karakói vámtöltésen levő hidak helyreállítása tárgyában. 25. Alispáni előterjesztés a Veszprém györi-ország- uton, a keresztúri réten levő malomór 38 számú, továbbá a b. szt. király-szápári útszakaszon az oszlopi latárbeli Tücsök éren levő hidak, — végre a Pápa kisbéri országúton levő 44 és 45 számú kőhidak helyreállítása tárgyában. 26. Jákó, Farkasgyepü, Iharkút, Nagy-Gyiraóth, Német-Bánya, Ajka-Rendek, Bódé, Csögle, Dabrony, Devecser, Gyepes, Kis-Lőd, Kis-Pirith, Kolontár, Ma- gyar-Polány, Nagy-Alásony, Nómet-Polány, Noszlop, Pölöske, Tósok, Tósok-Berénd, Gecse, Vid, Bakonybél, Bakony-Német-Szombathely, Bánk, Borzavár, Eszter- gár, Porva, Sikátor, Varsány és Mező-Komárom községek 1885 évi költségvetési előirányzata. 27. Vöröstó község 1881 évi II, 1882 óv I. feléről és 1883 évről, — Bakony-Tamási község 1883, Német- Bánya község 1882 és 1883. — Alsó-lzkáz község 1880, 1881, 1883; — Dabrony község 1879, 1880, 1881, 1882, 1873. - Nagy-Alásony község 1879.18S0.1881. 1882. 1883. — Vid község 1879. 1880. 1881. 1882. Csernye község 1878 év II. feléről 1879, l»b ■ 1883 és Szapár község 1878, 1879, 1880, 1881 es 1882 A postatakarékpénztárakról. Az egyes nemzetek, állttmok csak úgy tarthat ják fenn magukat a világ nagy színpadán, ha auya- gilag vagyonosak és szellemi téren a műveltség min denkor elért fokán állnak vagy minden erejükkel azon fokot elérni iparkodnak. . Az anyagi vagyonosság megszerzésének hatalmas emeltyűje a takarékosság, általa uj töké gyű nek össze, melyek a nemzeti productióba vitetvén, ott egészséges felpezsdíllést hoznak létie, a terme es több irányban s mindenütt a megfelelő mérvben terjedhet ki. , „ „ Az összegyűjtött tőkének ennyi kedvező alkalom kínálkozván productió felhasználásra, csakhamar keletkeztek oly intézetek, melyek a tőkegyűjtést raegkönnyiteni, elősegíteni voltak hivatva azaltai, hogy úgy a gyűjtés tartama alatt, valamint azután is, inig biztos elhelyezésre kilátás nincs, a bete i összegeket megőrizze és kamatoztassa. Ezen intézetek valának a takarékpénztárak s mikor ezen előnyük egész néposztályok részéről is felismertetett, csakhamar virágzásnak indultak. De ezen intézetek csak a vagyonos osztályoknak adták meg a lehetőséget a tőkegyűjtésre, mert a betét minimális összege magasra tétetett, másrészt pedig, mivel csak kevés helyen alapi itattak, a messzebb lakó szegényebb sorsúnak idő és pénzpazarlásba kei ül befáradni az intézet székhelyére s ott néhány garasát elhelyezni. Mivel azonbau a szegényebb sorsú egyénnek sokkal becsesebb néhány félrerakott forint, mint a gazdagoknak megtakarított százai, s mivel a ke- vésbbé tehetősek tőkegyűjtése által is csak a nemzet vagyonossága emeltetik, s mivel csak előnyül szolgál, ha szükség esetén bárki is előveheti megtakari- tett filléreit, - ilynemű emelkedések végre a pósta- takarékpénztári intézmény létrehozására vezettek. Angliáé az érdem e téren is, valamint számos gazdasági kérdés is itt nyerte tudományos és gyakorlati megoldását. Angliában 1861-ben hozatott létre a póstatakarékpénztár intézménye, nemsokára Belgium, a már 1859-ben a kisebb betevők számára állami felügyelet alatt alapított országos takarékpénztárait 1863-ben angol mintára átalakította, Olaszország 1875-ben, Francziaország 1881-ben, Ausztriában 1882-ben honosíttatott meg a postataka- rékpónztári intézmény. Már fentebb jeleztük azon indokokat, melyek a postatakarékpónztári intézmény létrejöttére közreműködtek, most röviden vázolni fogjuk a posta- takarékpénztári intézmény szervezetét. A postatakarékpénztári intézet az állam felügyelete, ellenőrzése, felelőssége alatt álló takarékpénztár, mely kisebb betétek gyűjtése által a szegényebb sorsú néposztályoknak megtakarítható filléreinek magához vonásával s ezek kamatoztatásával egyrészt azokat a takarításhoz szoktatni, másrészt pedig a nyomorból kirántani igyekszik s mint ilyen egyike azon szocziális óvszereknek, melyeket az állam van hivatva alkalmazni és melyet eredméuynyel használhat s mint alant látni fogjuk, használ is. Hogy pedig ezen intézetet hozzáférhetővé tehesse, minden egyes postahivatal felruháztatik azon joggal, hogy betéteket elfogadhasson és kifizethessen. A betétek minimális és maximalis összege meg van állapítva s pedig a minimális összeg lehető alacso- nyan, hogy épen csak azok használhassák, kiknek számára alapítva van az intézet, pl. Ausztriában a minimális összeg 5 kr, % maximalis összeg 300 frt Ezenfelül betét nem fog.idtatik el. A betett összeg után kamat fizettetik. Valamint a betétei, úgy kamatjai a bírói és közigazgatási foglalás alul ki van véve, sem adósság, sem adó fejében végrehajtást nem lehet reájuk vezetni, továbbá a postatakarékpénztárnál elhelyezett tőkék kannhV után adó és illeték nem fizettetik. ‘ ^ 1 Ezek a főelvek, melyek alapján vannak szervezve Európa több államában a postatakarékpénztárak, a részletek eltérők az egyes ország viszonvai- hoz idomítva. Most még a postatakarékpénztáraknak egyes országokban elért erdményeiröl szóljunk Angliában lsÜ3-ik évben a betétek összege volt 3.377.489 font sterling 1880-ban 93.744.637 font sterling. Belgiumban 1865-ben 530,000 frank 1879-ben 118.489.841 frank. Franciaországban csak az alapítás évében a visszafizetések levonásával már 18.729.377 frank. Láthatjuk, mily nagyszerű eredményeket mutat tel ezen intézmény minden országban, azért csak tájó szívvel gondolhatunk arra, hogy amúgy is pazarló természetű népünk mennyi tökét fecsérel el és fog elfecsérelni haszontalanul, iiiproductiv ezélokra, mig a postatakarékpónztári intézmény meghonosításával, szemmel láthatólag és kézzel foghatólag meg f°o győződni a takarékosság előnyeiről. Hány 5 la-, szalad most pálinkaképen a szomjas torokba, hány 5 kr. sok mindenféle haszontalanságokra, mely krajezárok összerakva, milliókat tennének ki ? ! G. V. Az életbiztosítás fejlődésének akadályai. Az osztrák-magyar életbiztosító társulatoknál az 1883 ik évben 49,585 személy 79.697,414 frt tőkebiz- tositást eszközölt és az említett év végén 306,275 kötvény több, mint 400 millió frt tőkebiztositással volt érvényben. , A mily jelentékenynek látszanak e számok, oly csekélyekké válnak, ha összehasonlítjuk őket más országok eredményeivel. így pl. Angolországban az ösz- szes lakosság közel 25 százaléka van biztosítva, ellenben nálunk a lakosságnak nem egészen egy százaléka. Az életbiztosítás nagy gazdasági jelentőségénél fogva, különös fontossággal bir, ha ismételve is megvilágítjuk az okokat, melyek a virágzást nálunk akadályozzák. A főhiba természetesen lakosságunk közönyössége az életbiztosítás iránt, ellenszenve hosszan tartó kötelezettségek ellen. A lakosság igen nehezen képes megbarátkozni az eszmével, hogy minden családapa kötelessége családja létét arra az esetre is biztosítani, ha korán talál elhalni és ezt csak az életbiztosítás által teheti. Nálunk csak a könnyű és gyors nyereség képezi a fővágyat, s a kis sorsjáték évenként milliókat szed be azoktól, kik a gyors nyereségre vadásznak. Magyarország és Ausztria is valóságos Eldorádója az ígérvény-játéknak és sorsjegy több létezik e monarchiában, mint bármely más országban. A biztosítás is könnyebben eszközölhető, ha nagy Ígéreteket tesz az ügynök. Mikor a hatvanas évek elején behozatott a tontin-biztositás és prospektus busz esztendei 100 frto« betét után 6000 — 8000 frtnyi eredményt helyezett kilátásba, sok millióig eszközöltetett biztosítás, jóllehet tudható volt, hogy reális alapon ily eredmény lehetetlen, de hát megfelelt az üzérkedési bajiamnak Az életbiztosítás ellen a főargumentum a takarékpénztár. Gyakran hallani ilyen nyilatkozatot: „Mintsem hogy biztosítsam magam, a pénzt inkább a takarékpénztárba 1 eszem, ott magasan kamatozik és mindenkor rendelkezésemre áll“. E két teljesen különböző tényező egymás mellé állítása mutatja, hogy mily kevéssé értik még nálunk az életbiztosítást. A takarék- pénztárak egyes egyének betéteit gyümölcsözte tik, Az október 20-án kelt cs. királyi kiáltvány folytán az újra felélesztett alkotmányos főispáni hivatalra e megyében kineveztetvén, egyszersmind kötelességemmé tétetett egy a megye minden érdekeit képviselő értekezletet hívni össze, s ezzel egyetértőleg megyei állandó bizottmányt alakítani: ez megtörtént, az érintett értekezlet azonban kijelentvén magányos jellegét, a szükséges megyei állandó bizottmány alakítására az 1848-ik évi törvény értelmében összebivandó közgyűlést sürgetett: ezen közkívánatnak megfelelendő, hívtam össze az 1848-iki törvények alapján s megszabta formái közt a mai napra e jelen közgyűlést. Üdvözlöm a t. megye közönségét e törvényes téren; adja a Mindenható, hogy mindent, mi alkotmányunk kiegészítésére szükséges, e törvényes téren vívhassunk ki. Az 1848. törvények meghatározták e gyűlés teendőit, mielőtt azonban a mai nap feladatának megoldásához fognánk, teljesítsük egy szt. kötelességünket s nyilvánítsuk, hogy Veszprém megye közönsége az 1848-iki törvényeket ép, szenteknek és sérhetleneknek ismeri, mint bármelyik sarkalatos alkotmányos törvényünket ; nyilvánítsuk azok megnyugtatására, kik csak az 1848-iki törvények által vétettek a magyar alkotmány sánczaiba, hogy az nem csak Veszprém megyének nyilvánítása, de az ország nézete: — nyilvánítsuk, hogy az 1848-ik évben a nemesség kiváltságairól önként s örömmel mondott le, testvéries szeretetből, Magyarorszag összes népei javára, s pedig örökre: így a dézsma, robot, papi tized, örökre de örökre megszűnt; kérjük meg azokat, kik e megye helységeit képviselik a mai közgyűlésben, hogy ezt tudassák azokkal is, kik e székhelyen mai nap meg nem jelenhettek, vagy a tanácskozási terembe be nem fértek. Mégis hivatalos eskümet mint e megye főispánja e megye közönsége előtt teszem le: mielőtt ezt tenném, engedje szívesen a közgyűlés, hogy az esküt általánosságban érintve azon körülményeket említsem pár szóval, melyek megelőzték a főispánok kinevezését. 1848-ik év előtt Magyarországban senki sem esküdött alkotmányra, azon egyszerű oknál fogva, mert a magyar alkotmánynak nincs datuma, mert ez nem valami kegyelmes octroy vagy véres forradalom eredménye, ez oly idős, ős és régi, mint maga a magyar nemzet! Már első bölcs és szent királyunk nemcsak a vallásosság boldogító áldásival ajándékozta meg e népet, de a polgárisodás áldásival is, első törvényeiben tevén le a magyar alkotmány csiráját; ez az idő szükségeihez képest fejlődött, a nemzet kegyeletével nőtt, s még — hiszek az Istenben, — óriási tölgygyé növekszik, mely az idő minden viharaival daczolhasson, melynek lombjai árnyában majdan az ország minden aju népei biztosan nyughassanak. E tekintetben alkotmányunk egyetlen a nagy világban, s azon kimondhat- an előnynyel bir, hogy ősi lévén, mint maga a nemzet, e nemzet minden egyes tagjánál vérré vált : olyan a mi alkotmányos érzetünk mint a színes üveg, ha eltörik, darabja színes; ha összetörik, megsemmisítik, megszűnik üveg lenni, de utolsó porczikája is megtartja eredeti színét: — hiszem, hogy mig egy magyar lesz a világon, ez alkotmányos leend, az utolsó magyar mint alkotmányos ember fog meghalni. De nem mondhatom, hogy egyes törvényeink — )ár a legnevezetesbeket érintsem is — teszem: part. ! -ae tit. 9-us, Bulla aurea, Sanctio pragmatica, vagy 1790. 10t.cz.: vagy az 1848-iki törvény: alkotmány, mindegyik alkotmányos sarkalatos törvény, lényeges kiegészítő része alkotmányunknak, de nem alkotmány! Csak igy magyarázható, hogy mig az angol fejedelem az 1676-ik magna chartára, az északamerikai elnök az 1767-ki függetlenségi actára esküszik s mig a porosz király az 1852-iki alkotmányra teszi le hitét s a kis ' lessen az 1832-iki alkotmányt s esküformát követeli : addig a magyar király az összes törvények szentségére esküszik! Tizenkét sanyarú bosszú év alatt ritka következetességgel, vas akarattal s vas karral kezelte a német kormány törvénytelen, önkényes, összpontosító kormányzati rendszerét, — de elvégre mégis, s nem kis részben a magyar nemzet alkotmányosságán tört meg; ekkor alakíttatott az úgynevezett nagyobbitott ..birodalmi tanács.“ Nem egy alkotmányos bü magyar kebel tekintett szorultan a bécsi zöld asztal felé, hol ő Felségének számos bizalmi egyénei közt néhány magyar is foglalt helyet, de hála ezek alkotmányosságának,- bála királyunkhozi hüségöknek, itt is diadalt aratott a magyar alkotmányosság, sőt itt is többséget nyert, s igy itt és ez által bukott el végre a mondott rendszer; de most már az októberi diplomának okvetlen kellett következnie, mert ezen diploma nélkül, melyben ő Felsége fejedelmi szent szavával biztosit, hogy magát a legközelebbi országgyűlésen megkoronáztatandja, s igy alkotmányos ember sem lehetett volna szolgálatára ő Felségének, még az átmenetre is : — de ezen nyilvánítás után, hazafiui s hüségi szent kötelességünknek tudtuk ő Felségének a törvényes térrei átléphetésre segédkezeket nyújtani, s igy történt, hogy ő Felsége bizalmából reánk ruházott méltóságokat s hivatalokat hazánk szent érdekében elfogadtuk, annál is inkább, mert a törvényesen megkoronázandó fejedelemnek, ki arra esküszik, hogy a törvényeket, mind maga megtartja, mind mások által megtartatja, csak az lehet hü jobbágya s hivatalnoka, ki a törvényt maga is szentnek s sórthetlennek tartja; — annál is inkább, mert lehet bizonyos viszonyok közt az alkotmányon egy nem várt ! csapás vérző sebet ejteni, de nem lehet anélkül, hogy ugyan azon csapással a fejedelem törvényessége is ne sértetnék s mig a nemzet életrevalóságánál fogva, az alkotmányon ütött seb beheged sőt megyyógyul: a fejedelem törvényességén ejtett sérelem veszélyes maradhat ; ebből következik, hogy a fejedelemhezi hűség nem zárja ki a törvényekhezi hűséget, sőt egyenesen föltételezi, — s azért „Esküszöm az élő Istenre, bol- dogságos szűz Máriára, Istennek minden szentjeire, hogy alkotmányos törvényeinket szentül megtartom, törvényesen koronázandó királyomnak hü jobbágya, Veszprém megyének bü főispánja leszek, főispáni kö- telességemetszentül s hiven teljesiteDdem: Isten engem úgy segéljen b annak minden szentjei.“ Most letett főispáni eskümből reám báromlott kötelességeket kettőre hozhatnám vissza ; az első általában a megyei főkormányzatra vonatkozik, ennek úgy hiszek a megye szellemében is megfelelni: — ha mindent, mi törvényes, igazságos, nemes, dicső, szivemből pártolok; — ellenben mindent, mi törvénytelen, igazságtalan, aljas, bűnös, egész erélyességemmel üldözőbe veendek. A másik elnöki kötelességem : — mint alkotmányos ember s elnök a törvények korláta közt mozgó többség akaratjának föltétlenül hódolok; nem tagadom meg magamtól a jogot, önvéleményemet tartózkodás nélkül nyilvánítani, sőt a kötelességet, a tanácskozás folytán itt-ott felmeiüilő szirtet s örvényt kijelelve, erre a megye közönsége figyelmét felhívni, — de önvéleményemet a többségre reá erőszakolni soha, de soha nem fogom. * * * Veszprém vármegyét a kibékülés és kiegyezés eszméjének, barátim segítségével megnyertem. S e megye minden nehéz viszonyok közt, hazafiui kötelmét, a trónhoz való öröklött hűsége érzetével összhaugzásba tudván hozni: ez összhangzatból folyó kötelmeit, mind a trón mind a haza irányában, egyforma hűséggel teljesítette is. Rosos meghozta az áldozatot s elvállalta egy időre az első alispánságot — Kun Sándor a 2-ik alis- pánságot, — Kásmárky a főjegyzősó jet — a főügyészséget Vida Károly ; hogy az ifjabb nemzedéket az alkotmányosság és önkormányzatból folyó hazafiui és tisztviselői kötelességekben oktassák. A t. megyei egyéb hivatalokra a rég ismert főtisztviselők vezénylete alatt a 48. előtti időkből ismert becsületes tisztviselők újra, az alantiabb hivatalokra pedig az ifjúság vállalkozván: sikerült csakhamar a megyét választás utján szerveznem.
