Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-17 / 42. szám

Fcntkürülirt viszonyok küzütt tcb.it a gyérítés igen számot tevő s fontos védekezési eszköz, melynek használatában jobb szőllöinknek állandóan fentartása is megtalálja számítását, mint az Francziaországnak •zer meg ezer hektár tisztán gyérítés utján fentartott, néha nem is oly tulértékes szőllői is bizonyítják,*) ngy hogy azt mondhatjuk, hogy hol csak kivételes •Ihárithatlan természeti akadályokba nem átkozik, a I hylloxeralepett szőllőknek gyérítés általi fentart- •tását tisztán számitásbeli calculus kérdésének kell tekintenünk. De hol a szőllőknek állandóan szénkénegezés htján fentartása nem is fizetné ki magát, vagy leg- Wább nem bizonyulna tiszta nyereséget is biztosító­ik: még ott is kitűnő eszköz a gyérítés a hirtelen átmenet 'kikerülésére s az ily átmenetekkel egybe­kapcsolva lenni szokott üzletviteli rázkódtatásoknak elhárítására, ha legalább addig alkalmazzuk, mig a pusztulásnak indult szellőinket ellenálló amerikai alanyokra ojtott európai vagy esetleg később emlí­tendő körülmények esetében direct-termő amerikai tőkékkel beültetni nem sikerül. A második, gyakorlati sikert biztositó védeke- *ési eljárás, európai szellőinknek a phylloxerának •Urnálló tulajdonságú riparia, sauvage vagy vitis aolonis amerikai alanyokra ojtásában áll. Beoltásuk lcgczélszerübben iskolában egy vagy két éves gyökeres vessző korukban s a lehetőségig helyben a kézzel végzendő angol nyelves párosítás vagy a Despuyols ojtó-ollóval foganatosítható fordí­tott nyergezés által történik; azonban a földből ki­szedett s az ojtás megejtéscig kellően elvermelve tartott alanyok kézben ojtás által is nemesitheéők (sok helyen asztalon, vagy szobában való ojtásnak is nevezik), csakhogy ez esetben bár a nemesítés kényelmesebben végezhető, de a fogamzás nem oly biztos. A nemesítés idejét illetőleg azt kell megje­gyezni, hogy a kézben ojtás úgyszólván egész télen (januártól áprilisig), a helyben ojtás pedig a szőllö- nedv keringésének megindulásától addig végezhető, mig a hajtások 25—80 cm. hosszúságot nem értek. A nemesítéseknél fősuly fektetendő arra, hogy úgy az alany, mint az ojtóvessző lehetőségig egyenlő vastagok, s hogy az ojtóvessző szemei épek, egész­ségesek s érettek legyenek. Az ojtvánvok pamutfonallal vagy raphiával (mint a gyümölcsfa-nemesítéseknél is szokásos) köten­dők össze s azután kifagyott tiszta agyag (sárga vagy fehér agyag) s tiszta marhatrágyábóí álló ojtó- kenőcscsel jó erősen bekenendők, hogy a váglapok a kflllevegőtől teljesen elzárassanak. A kész és iskolába kiültetett ojtványokat egész az ojtóvessző legvégéig porhanyó földdel kell be­takarni, hogy az ojtvány a kiszáradástól megóvassék, az esetleg előjövő vadhajtásokat pedig időnként el­csipkedjük, hogy az ojtÓTesszőnek szánt tápanyagot ne rabolják. így betakarva maradnak az ojtvínyok mindaddig, mig 10—15 cm. hosszú hajtásokat nem hoz­tak, mikor azután az ojtás helyéig kitakarjuk úgy, hogy az ojtott nemes rész egészen szabadon álljon, mikor egyszersmind az esetleg az európai ojtóvessző- ből jött hurnmtgyökereket is elszedjük. Őszig az ojtvány szabadon marad, őszszel befedendő s tavasz- szál n jól fogamzott rész« állandó helyére a szőllő- telepekbe ültethető; a rosszul összeforrt beteges ojt­ványokat azonban jobb egyenest letörni s alanyukat újra ojtani, mert különben a telepekre kiültetve vesznének el, minek folytán szőllőink egyenlősége veszélyeztetve lenne. Az ilyen alanyokra ojtott európai tőkék tapasz­talat szerint teljesen megtartják minden jó tulajdo­naikat, sőt a nemesítés folytán még fejlettebb gyü­mölcsöt hoznak s az amerikai alanyok erős növése miatt igen termékenyek, tehát a nemesítés a szőlőre is épen oly jótékony hatású, mint azt a gyümölcs­fáknál tapasztaljuk. A fentebb elmondottak alapján teljesen elhi­bázott s mellőzendőnek kell tartanunk azon eljárást, melyet hazánkban az amerikai szőllők ültetésével kísérletet tevők közül sokan oly előszeretettel kö­vetnek, hogy t. i. az alanyokat egyenesen állandó helyeikre ültetik s ott igyekeznek megfogamzásuk után beojtani. Ezen eljárás mellett szőllőink egyenletességét ♦lérni úgy szólván alig lehet, mert az elmaradt olt­ványok folytán évek hosszú során át folyton sok «merikai tőke is fog lenni szőllőnkben, melyek ke­lőbb megöregedve s túlságosan megvastagodva többé helyesen be sem lesznek ojthntók, miért is az ame­rikai alanyok ojtását mindig külön e Czélra kisza­kított iskolában kell végezni s csak a már kész biztos ojtványokat, szabad kiültetni. Mellesleg meg­jegyezve, ezen eljárás a mellett a gondozás költsé­geit is tetemesen csökkenti, mert kisebb tért kell csak művelni s azon előnynyel is együtt jár, hogy a kis helyen tömörített oltványoknak jobb, termé­szetüknek inkább megfelelő talajt választhatunk a hogy azokat jobban is gondozhatjuk, öntözhet­jük, minek folytán megfogamzásuk is természetesen biztosabb. Az amerikai ojtváuyok minden körülmények között, legalább 60 cm. mélyen forgatott talajba g egymástól legalább is 1 mtr. sor- és tőketávolságban ültetendők még a legsoYanyabb kövesebb szőllőkben is: jobb, erőteljesebb talajokon pedig legalább 1:2 mtr. sor- és tőketávolt kell hagyni az egyes tőkék között, mert különben az amerikai tőkék ismeretes tufbuja tenyészete mellett szellőnk 6—8 éves korá­ban nem szóllő, hanem erdő lesz, melyben a napsugár a tőkéig sohasem hathat s igy a termést is megérlelni képtelen leend. Ez tehát egy olyan fontos kérdés, mely méltó figyelmet érdemel, különösen 60 cm. sor­es növénytávolban ültetni szerető szőlősgazdáink részéről, mert ha erre kellő figyelemmel nem lesz­nek, szállóikét akár be se ültessék, mert a sok tőke beszerzése, kiültetésére és művelésére kiadott költsé­geiknek megfelelő kamatait a sűrűn ültető gazdák élvezni nem fogják. Mi az ültetés mélységét illeti, a tőkék oly mélyre helyezendők, hogy az ojtás helye • föld felszínével épen egy magasságba essék. A phylloxera elleni védekezés harmadik módja ellenálló s egyszersmind magukban minden ojtás nélküli és élvezhető bort termő úgynevezett direct termő szőlőfajok szaporításában áll. Ilyen szőlőfajok nagyban még Francziaország- ban sem szaporittatván, azoknak beszerzését alig le­hetne most foganatosítanunk, miért is ez idő szerint egyedül a vörös bort termő Jaquez érdemel figyelmet, miután »zen faj kielégítő termékenysége mellett meg­lehetős izü és rendkívül sötét festanyagu bort szol­gáltut, és a mellett ojtásra alanyul igen alkalmas­nak bizonyult. Hátrányos azonban, hogy igen ke'sőn érik él savanyú bort ád. Amennyiben pedig az eddigi kereskedelmi ta­pasztalatok eléggé megvilágíthatták a borfajok te nyésztését illető elfogultságukat, óva figyelmezteten az igen tisztelt borászközüuséget, hogy kereskedelm piaczot nem biztositó borfajok tenyésztésével ne te­tőzze a szőlle'szet fentartását úgy is megterhelő ki adások tételeit. Miután egyedül a finom zamatot biztositó fehér és vörös bort termő szőlőfajok nagy­ban való tenyésztésével leszünk képesek a külföldön borfogyasztó közönségünk még igen csekély számát szaporítani, egyedül'az ilyen fajok ojtás utján való előállítására van hivatva a nehézséget ismerni nem akaró tevékenység! Kövessük a-jó példát és okul­junk a francziák által máris elért eredményeken, és termeljünk mentül nagyobb mennyiségben vörösbort biztositó fajokat! Végezetül, miután körutaimban azon tapaszta­latot szereztem, hogy a vándortanitók rendeltetését s kötelességeit illetőleg a közönség körében szintén általános tájékozatlanság uralkodik : ezekre vonatko­zólag megjegyzem, hogy a vándortanitók mindenike mint állam által fizetett tisztviselő a szakmájába vágó dolgokat illetőleg teljesen ingyen áll a szöllőter- melő közönség rendelkezésére s egyszeri! felszólításra bárkinek szőlőjében is a lehetőség szerint minél előbb megjelenni s a kért utasításokat minden díj nélkül megadni köteles. MIKLÓS GYULA. kir. tanácsos és országos borászati kormánybiztos. Frsncziaországban l884»ben önezcsen 38.446 hektár izőllőt kezeltek gyérítéssel. A kormány botránya a Ranolder-hagyatéki ügyben. Veszprém, okt. 17. Előzó lapunk vezérczikkében irtuk le a kormány apparátusain 10 év óta folyó azon botrányt, mely egyik legáldottabb emlékű püspökünk erkölcsi reputációját hurczolta meg a skandalum sarában. Leleplezésünk mondhatlan izgalmat keltett egész Dunántúl s nemcsak a vidéki nagy lapok, de a buda­pesti sajtóban is reprodukálták ez affaire-t, s különösen a „Pesti Napló“ ez alkalomból élesen kel ki a kormány ellen. Megyeszerte most csak erről foly a beszéd s két beküldött közleményt is vettünk ez ügyre vonatkozólag. Az egyik közlemény*) megerősíti abbeli állításunkat, hogy a kormány által igv emlékében meglmrezolt nemeslelkü főpap öUO írtnál nagyobb összegekben tett jótékony adományai meghaladják a másfél- millió forintot, — a másik közlemény meg­erősíti abkeli vádunkat, hogy már a hagyaték felvételénél a kormány emberei úgy működ­tek, hogy mondvacsinált károkat 100.000-ekre becsültek, csak azért, hogy a hagyatékot — a valóságos hitelezők kijátszására f— meg­támadhassák. Hát úgy tett a kormány, mint a hamis csődre készülő svindlérek. Ami sok százezerre menő uj be­ruházásokat, építkezéseket, alapít­ványokat tett a jólelkü püspök, arról tudomást sem vettek, egy­szerű notes he sem vették, hanem a tagosítás folytán idegen kézre került birto­kokon pusztuló s többé használhatlan gazda­sági épületeken fölvettek 80—100.00 frtnyi kárt s komponáltak ezenfelül oly károkat, miknek helyreállítása nem a hagyatékot, de az illető bérlőket terhelte. Az egész ország, melynek boldogabb jö­vőjéért. üdvéért Ranolder milliókat áldozott, szentként tiszteli az elhunyt főpap emlékét s örök emlékéül Veszprém és Budapest-fóváros egy-egy Hanoidé r-u t C z á t alkotott: a kor­mány azonban 10 év óta azt teszi, hogy a legrafinirtabb módon s utakon e szent emlé­ket elposványositja s az elhunyt becsületén rágódik, néhány szegény ember kifosztása végett. Álljon itt a beküldött közlemény: „Tekintetes szerkesztő ur! A „Veszprémi Független Hírlap“ f. éri 42-ik számában meg­jelent „Hogy csinálja a kormány az ő népszerű­ségét?“ ezimil czikkére, melyet a polgárság minden rétegében oly jó néven vettek, pár sorral van sze­rencsém válaszolni. A megjelent rzikkben min­den sor és minden betű igaz és most már hihető, hogy ealahára ezni hagyatéki ügy elintézést nye- rend. Mrgemlittetett ff rzikkben, „hoyy az ura­dalmi bércpülcteken, korcsmákon, malmokon lévé külső hiányokat szintén felvettek károkul, összesen mintegy 80.000 forintot, holott mindenki tudja, hogy azokért a bérlők szerződésileg szaratosak s tényleg minden bérletváltozáskor a bérlett épületek teljesen jókarban adatnak át az uradalomnak,“ Alulírott, mint egyike a boldogult Ranolder püspök hagyatéka becslési szakértőinek, 1875. év szeptember 11-től a becslés kezdetétől, Veszprém-, Zala- és Somogyrármegyékben a becslés végéig mindig jelen voltam, sőt a miniszteri mérnököt ellenjegyeztem, mindenről jegyzeteket tettem, és midőn a becslés után deczemberben a miniszteri mérnök a jegy z élből a becslést le­tisztázta s a magam jegyzetével összehason­lítottam, azt láttam — hogy 6 mindazon szalma- tető-munkákat, mikről az árendások szerződéssel igazolták, hogy a hiányt ók tartoznak helyre állí­tani, és sokan összetett kézzel könyörögtek, hogy jövőre a szalmatetőket ők újra csinálják, kijavítja a szerződős értelmében, — eJ fiiéit felvétetett károkul. Templom, iskola, papiak, mesterlakok I tatarozásai)!, melyek száma a wjolc.zvanal megha­ladja, nemcsak az anyagokat .és ipa rosm unkákat, hanem a fuvarokat és napszámokat is felszámi- tóttá, holott ezeket mindenhol a rám. hath, hírek ingyen maghordják, illetőleg a napszámot /. iállit- ják. — Hiszen akkor még a püspöki szék be­töltve nem volt, az fntrrkaláris kormányzóság az ajka-rendeki templomot javíttatta is és ott a fu­varokat és napszámokat ki is áUittottálc. Engem a becslésre Bonez Ferenrz minisz­teri biztos és»néhai IkSzentirmai József uradalmi kormányzó hivott fel becsüsnek s mint ilyen a veszprémi k. j. bíróságnál a másik két szakértővel az esküt hivatal osan letettük. — És engem | ■azért', mert e z e n j o g t a l a n f el s z ói­mét ás r a, 8 napi átolvasás után \ ni e g t e 11 észrevételei m et a j eg y z 6- k ö n y v aláírásakor a jegy z ökö 11 gr re reá vezettem — ki ncm fizettek, pedig a mi n i s zt er i biztos 11 r r a l I még a n a p i d i j r a is megegyezi ü n k, sót m é g a v a s utó n á Itala m k i f i z e- t et t k fi 11 s ég e 1: et se m fizettek k i. Bezzeg felvették a miniszter emberei a dijaikat rendesen, minden alkalommal. Hát beteljesült: „Szólj igazat, betörik a fejed!“ Miután saját lelkiismeretes meggyőződésem szerint az észrevételt kötelességem volt megtenni és miután ezen követelésem a hagyatékhoz felvé­tetett s mert minden hagyatéknál — a hagyatéki eljárás első sorban a hagyatékból kifizettetik : vá­rom a magas Curia igazságos és bölcs Ítéletét. Soraimat én is azzal zárom be, hogy néhai ltanoldcr Jánosnak legyen örökszent emléke áldott! Maradtam a tekintetes szerkesztő urnák stb. stb. Veszprémben, 1885. október 15-én. Brenner Lóri néz, építőmester. IRODALOM. Veszprém, okt, 16. — Egy tékozló fiú emlékiratai. Irta Mai- chal Viktor; francziából fordította dr. Ka da István. Hy cziinü jeles mű hagyta el helyben a sajtót. Marchal e műve is erköl­csi irányú s bár a dóctrinár-alapu munkák­nál megszoktuk úgy az egyhangúságot, mint a lapidarisságot, ez a mű dicséretes kivételt képez. Erdekfeszitő s mulattatva oktató amel­lett, hogy mindvégig költői szellem lengi át. Érdekkel olvasók s egyes megkapó részletei úgy a szivet, mint a fantáziát egyaránt gyö­nyörködtetik. A jeles fordító e müve min­denesetre számottevő a mi külföldi irodal­munkban s e munka átültetésével becses szolgálatot tett szépirodalmunknak. Meleg rokonszenvvel ajánljuk úgy az irodalombará­tok,- mint a nagyközönségnek általán. Kiál­lítása is igen elegáns s 309 nyomott oldalra terjed. Veszprémi Szent-lstván könyvii3romda kiadása. Ara 1 írt 20 kr. *) Hivatalos utón szerkesztett összeállitása a „Eanol- der-alapitvánjoknak, 1875.“ A szerk, A „Magyar Háziasszonyok Naptára“ 1886. évre már megjelent és beküldetett szerkesztőségünknek. Az az általános elismerés, melylyel e naptár tavaly, első megjelenése alkalmával találkozott és az a fényes, a magyar irodalomban úgyszólván páratlan siker, melyet mindenfelé aratott, csak arra buzdította a »Magyar Háziasszony“ szerkesztőségét, hogy nap­tárját, melyhez e nemben hasonló az egész világ­irodalomban nem létezik, minél tökéletesebbé tegye. A .Magyar Háziasszonyok Naptárának* sehol sem szabad hiányozni ott (s a tavaly elért siker után bizonyos, hogy nem is lóg hiányozni), hol a ház­tartás a takarékosság elvei szerint vezettetik. A .Magyar Háziasszonyok Naptára* nemcsak gondos vezető és tanácsadó a háztartás minden ágában, hanem számos szépirodalmi közleményével kellemes szórakozást is fog nyújtani. A díszes kiállítású, 232 oldal terjedelmű naptár tartalma következő : 1. Csilla­gászati rész. II. Általános érdekű rész: A felséges uralkodó ház. — József főherczeg és családja. — Világtörténeti útmutató. — Névnapmutató tábla. *— A magyar királyok genealógiája. — Hölgynevek jelentősége. -— Hazánk nagyobb városai népességi arány szerint. JII. Szépirodalmi és ismeretterjesztő rész, melyben a következő szerzők művei jelentek meg: Polgár Vilma, Andrea, Inczedi László, Síkor Margit, Lakos Gyula, Tölgyesi Mihály. Dengi János, dr. Murányi Ármin, Petri Mór, Grósz Lajos, Kis­teleki Ede, V. Gaal Karolin, Bahre Irén, Murányi Ernő, Győry Ilona, Lipóvszky Róza, Király Kálmán, Than Gyula, Csáktornyay Lajos, Madarassy László, Lauka Gusztáv, Milkó Izidor, Petényi Kálmán, Szász- városy W. Jenő, Bacsó Ferencz. Városy Mihály, R. Érdy Róbert, Méry Károly, Feledy Kornél, Maszik Pál. Barsy Etelka, Kapeller István, Szedlarik Istvánná, Szik i ay P. Gyula. Weszely Ödön. Szalmás Arnold. Halász Dezső, Kene'zy Csatár, Sirisaka Andor és Kiss Ferencz. IV. Konyhászati rész: Mit főzünk egy éven át. (Étlapok az egész évre.) — Külön étlap az év összes ünnepeire. Csiszér-Ugróczy Idától. Külön étlap az év minden hónapjára, ha vendéget kapunk. Csiszér-Ugróczy Idától. — Kis szakácskönyv. V. Ker­tészeti rész: Az egész évre havi teendők a konyha-, a gyümölcsös és diszkertben. — Hasznos 'kerti tudni­valók. VI. Háztartási rész: Havi teendők az egész évre. — Hasnos háztartási tudnivalók. -— A mit nem szabad elfelejtenünk. — Háztartási leltár. — Ruhanemüek leltára. — Mit adtunk a mosásba (Januártól—deczemberig.) — Cseléd-napló. (Január­tól—deczemberig.) VII. Könyvviteli rész: Utasítás a háztartási számadás helyes vezetéséhez. Andreá-tól. — Táblázatok a napi kiadások részletes bejegyzésé­hez az egész évre. — Táblázatok a havi és az euesz évi leszámolásokhoz. — T. olvasóinkhoz. Vili. Hir­detések. Ára: fűzve 1 frt. Diszkötéshen 2 frt. Vidékre bérmentes ajánlott küldésért 20 krral több. Megrendelhető (legczélszerübben posta-utalványnyal) a »Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalában : Budapest, uagy koroua-uteza 11». ÚJDONSÁGOK, Veszprém, okt, 17:'-- A Ranolder-hagyaték ügye. ,Upunk zártakor vesszük Budapestről a hirt, hogy H Curia a Ranolder-hagyaték ügyének tárgya­lását f. hó 23-ára kitűzte. — Kőszéntelep Várpalotán. Grőf|||tái-av Antal palotai birtokán kőszenet találtak A gróf nem kiméi költséget és a munkála­tok. fúrások már hetek óta serényen folynak Mint értesülünk, a rétegek gazdagok és ki­tűnő minőséget ígérnek. Az uj bánva n Pa­lotaiaknak valóságos isten áldása lesz. aiínenv- nyiben számtalan szegény fog állandó mun­kát találni. , Gratulálunk a grófnak áldásos munkájához! — Szökevény katonák. A belügyminiszter követ­kező rendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: .Ismé­telten panaszok merültek fel az iránt, hogy hadköteles egyéneknek külföldre, különösen Szerbiába és Romá­niába átszökését nagyban elősegíti azon körülmény, hogy valamely utazó őket cselédjeiként kiadva, an­nak útlevelébe mint utitárs vétetnek be s igy a ha­táron átbocsáttatván, többé hadköteles korukban az országba vissza nem térnek. Utasítom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy a belügyminisztériumhoz fel­terjesztendő útlevél ajánlati táblázatokba, jövőre had­kötelesek mint utitársak ne vétessenek fel, hanem azok rendes külföldi útlevelek megszerzésére köte- leztessenek.* — Fontos iparügyi határozat. A fővárosi II. kerületi elöljáróság mint iparhatóság leg­utóbb tartott ülésében kimondta, hogy Close Róbert volt budai kéményseprő özvegye azon okiról, mert Cziprián János kéményseprő-segéd neje lett. a kéményseprő-ipart nem gyakorol­hatja, — Az iparüzők körében nagy feltűnést keltett ez a határozat, melyet a feleknek és a budapesti kéményseprő-ipartársulatnak teg­nap kézbesítettek. Az elöljáróság azon elvből indul ki, hogy az iparüző özvegye elveszti özvegyi jogát, ha újból férjhez megy s az uj ipartörvény 40. §-ára hivatkozik. — Phylloxera-vész. A tapolczai járásim kelte­zett Balaton-Udvari községben a phylloxera jelen­léte konstatáltatott, minek folytán a földniivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 52.389. sz. a. kelt rendeletével nevezett község ösz- szes szőllőterületeit, valamint az olyan kerteket, me­lyekben esetleg egyes szőllőtők állanak, zár alá he­lyezte, melynek értelmében a zár alá helyezett ösz- szes szőllőterületről gyökeres vagy gyökeretle u szöllő- vessző, szőllőnövény és általában a szőllőtő minden egyéb alkatrésze (a szölpíürt kivételével), továbbá bármilyen fa- vagy cserjenemü ültetvény! használt duezok és szőlőkarók és szőllölevélbe burkolt bár- miuő tárgyak kivitele s úgy ezen tárgyaknak egyik széliéből a másikba való átvitele is tiltatik. — Hegyi Gyula színtársulata, mely 20 tagból áll s dráma-, népszínmű- s operette- repertoir-ral rendelkezik, legközelebb 10 elő­adásra Veszprémbe érkezik. Hegyi társula­táról a sziuészeti »raklapok nagy’elismeréssel Írnak — s igy nem is lesz panaszra okuk. — Devecserből írják lapunknak: Az idei szarvas­cserkészetről következőket jelenthetjük: a bőgős, mely szórványosan már szeptember első napjaiban vette kezdetét, csak a hó derekán érte el tetőpontját. A bőgés oly jó volt, mint már rég nem, 75- 76-ban volt ehhez hasonló. A vén agancsárok azonban, valószínűleg a kora tavasz szárazsága és az ebből eredt vízhiány következtében nem úgy raktak fel, mint előző években. Esterházy Perencz gróf ö mél­tóságának 9 darabot sikerült ejteni, u. m. az uzsai pagonyban 1 drb. erős 12-es, egy drb 10-es, egy drb erős és egy darab gyenge 8-ast. Sárosfői pa­gonyban egy darab 12-est és egy darab 8-ast. Med- gyesi pagonyban egy darab erős páratlan 12-öst. Végül Széki pagonyban egy darab szép páratlan 12-őst és egy darab gyengét. Kiváló szép az uzsai 12-ös, melyet a gróf ur esti lesen fél 8 órakor hold­világnál lőtt. Mint vendégek cserkésztek I'zsán gróf Fris, továbbá gróf Deim Ferencz és- .Ferdinand urak, de eredmény nélkül. — Halálozások Veszprémben október hó. 9—16-áig: Húsz Józsefné, 02 éves, májelfaju­lás. — Plank János, félnapos, veleszületett gyengeség. — Rostási István, 7-1 éves, rák. Veszprémben. 1SS5. okt, 10. Dr. Fischer Béla. — Időjárásunk három nap óta valóság­gal ráemlékeztet a vénasszonyok nyarára. Oly jó meleg, verőfényes napjaink vannak, akár júliusban. Csak aztán duplán ne kap­juk rá a telet! — Elfogott betörő. A bpesti rendőrségnek egv régi betörő tolvajt sikerült elfogni Sütő Elek pápai születésű, 41 éves, mészáros személyében, ki leg­utóbb egv komáromi daltársulatnak volt a pénztár­noka. A betörő mesterségben igen jártasnak kell lennie, mert megmotozásakor egész halom különféle pénzt találtak birtokában. Volt nála tetemes értékű papírpénzen kívül 1 darab magyar arany,' 7 darab régi ezüst füles tallér, 1 füles ezils buszás, egy má­sik ezüst huszas, 12 darab régi apróbb ezüstpénz. 1 szivalaku ezüst medallion s több oly tárgy, melyet minden valószínűség szerint valamely templomból lopott el. Sütő a nyáron Léván is megfordult, híd augusztusban egy nagy ékszerlopás történt. A rend­őrség rögtön táviratozott az odavaló kapitány­sághoz, hogy a Sütőnél talált tárgyak nem az ottani lopásból származnak-e? A volt daltársuhiti pénz- tárnok kihallgatása alkalmával az ékszerek és a pén­zek szerzésére vonatkozólag minden felvilágosítást megtagadott. Sütő még néhány napig a főkapi­tányság börtönében marad s azután átadják az ille­tékes bíróságnak. — A „Pápai Lapok“ jeles tóll'v tárézu­irónője Gizella összegyűjtött tárczaczikkeit a szerkesztőség sajtó alá rendezi, külön kötet­ben. A műre, melynek igen díszes kiállítá­sát hírlapunk könyvnyomdája, a „Petőfi- könyvnyomda“ fogja eszközölni, eleve felhív­juk az érdeklődő közönség figyelmét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom