Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-19 / 38. szám

szabad és szakadatlan munkásságával Isten dicsősé­gére munkálkodni itt, hogy elnyerhesse fáradozása jutalmát ott. Szent hitünk szerzője a menyből lehozta a sze- retetet. „Arról ösmerenduek meg az emberek, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.“ Eb­ben van a keresztény vallás fönséges hagyománya, s ebben nyilvánul társadalom-alkotó és fentartó ereje. Csak a szeretet oldhatja meg és közvetíti sze­rencsés sikerrel azon nehézségeket, melyek az emberi nem szolidaritása és egyedisége jogköre közt bonyo­lultak. És ha majd az ellentétek közt mindig élesebb lesz a harcz, és mindig távolabb fog állni a megol­dás lehetősége; az uralgó testi és lelki nyomor, az elhagyatottság közepette ki fog gyuladni a ke­resztény charitasz tiize, hogy az odaadás ere­jét, az áldozat hatalmát kifejleszsze. A szeretet mü­vei újból közelebb fogják hozni egymáshoz a meg­oszolt emberi sziveket, és elhárittatnak majd azon mesterséges akadályok, korlátok, melyeket az ön­zés és kevélység emeltek. És a regeneráczió e mun­kája nem lesz-e az emberhez méltó munkásság? és a kik, lelkűkben a keresztény heroizmussal, egy jobb világ érdekében a szeretet müveit végezik, nem-e azon munkálkodnak, mi a keresztény élet praktikus kultusa, a munkás élet oly imája, mely az örökké jó Istenhez, a szeretet örök kutforrásához oly méltó ? Bende Imre, apát Ezelőtt 100 évvel. Veszprém, szept. 16. A napokban kezünkbé akadt egy 100 év eiötti eredeti irat, melyben Veszprém város kereskedői egyetemlegesen közös rakhelyiség felállithatását ké­relmezik. 100 évvel ezelőtt! Bizony más volt a világ. Hamár kiilön-kiilön ölnék ki egymást a világból, — ha lehetne. lm az eredeti okmány : Az Tekintetes Nemes Weszprém Várme­gyéhez. Weszprém városában, és korül belül lévő Heleken lakozó Kalmároknak alázatos Instánti- ájok. A Felséges Kamaránál teendő Interpositió végén, hogy Weszprém Városában erigálandó Kalmári Depositoriumnak Helly resolváltasson. Tekintetes Nemes Vármegyei Alább meg-irttak alázatossan insttálnak, hogy az Tekéntetes Nemes Vármegye Weszprém Városában erigálandó Kalmári-Depositorium Hellyének kegyesen leendő desolválása végett a Felséges Kamaránál önnön magát foganatossan kőzbe-vetní méltóztasson: Mcrtt 1- mó A Kalmárok mind Veszprémben, mindpedig a körül belől lévő Heleken számossan lévén: Ezeknek Számos vólta, és más felöl két és három Vármegyékbül-is Weszprémbe való Con- currálás ez Hlyeién Depositoríumot valóban meg-kivánnya és meg-is érdemli. A’ minthogy 2- dó Másféle, és voltaképen palirozott Nem­zetek között-is az ilyetén Circuvistántiákra nézve efféle Depositoriumok summásan erigáltatva lé­vén: Az Instánsok Fel-tétele 3- tió Mind a Publicumnak, mind pedig a Felséges Királyi Aerariumnak Hasznára czéloz Azértt ezen Czéljok el-érésére segittehdö Hathatós Interpossitióértt tovább is alázatos Submissioval instálnak Weszprém 10-ta January 1785. Weszprémben és körül-belöl lakozó Kalmárok. A hölgyek s a sport. öt év óta gyönyörű élményekre jogosító pom­pás kép tárul elénk a honi ember-sport terén: az evedzés uj életre ébredt; az iramgépezés (velocipé- dezés) általános elterjedésnek örvend; a versenyjá­rás művelői szaporodnak; a korcsolyázás évről-évre jobban hódit; a vitorlázás meghonosult és diva­tossá lett nálunk is; a versenyuszás pedig oly tö­kélyre emelkedett, hogy e sportban magyar sport- férfiúéi a világ legjobb időméretei. A férfiak tehát teljes erőből közreműködnek nálunk, hogy a magyar sport fölviruljon; de, sajnos! hölgyeink még min­dig távol állnak attól, a mit a nemes sport iránti érdeklődésnek nevezünk. Egyedül a korcsolyázás szép sportja képez nálok kivételt, azaz eziránt höl­gyeink között országszerte nagy az érdeklődés; és Balaton-Füreden nyáron át olykor-olykor találkozik sportslady, aki áldoz a szandolinozás kellemes sport­jának oltárán: a többi hölgyek számára is alkalmas sportot azonban leányaink és asszonyaink — nem­csak a mi köreink hölgyeiről szólok — nem gyako­rolják. Pedig ez nagy mulasztás, sőt hiba, bűn! A mostani szokásos nőneveltetés, ugyanis rendkívül hátrányos a leánykák testi fejlődésére; a divat, e kegyetlen zsarnok, pedig a felnőtt lányokat oly kény­szerhelyzetekbe sodorja, hogy merőben lehetetlen, miszerint azoknak teste olyanná erösbödjék, aminő szükséges, hogy hivatásuknak: anyává lenni, az em­beriség tökélyesbülésére nézve hasznosan felelhesse­nek meg. Az egyetlen mentőszer, hogy a ferdeirányu nőnevelés s a divatos leány-életmód az illetőkre szerfölött káros hatását ellensúlyozhassuk, abban rejlik, hogy leánygyermekeinket s a fölserdült lá­nyokat ép úgy, miként a menyecskéket s a már ko­rosabb asszonyokat is megnyerjük a sport egyik­másik, vagy több ága szorgalmas művelésének. Nagy-Británia, ahol az észszerű lánygyermek- nevelés s az ostoba divattal bátran daczoló termé­szetszerű leány-életmód évről-évre hatalmasabb gyö­kereket vernek, jó példát mutat nekünk a nők szá­mára kiválóan alkalmas sportok megválasztására. Az angol labdajátékok számos, igen mulattató neme, daczára e pompás tulajdonságuknak, nálunk nem bírnak közkedveltségre szert tenni; azijjazás, amely kiválóan alkalmas hölgyek sportjául, még merőbbcn ösmeretlen nálunk: oly szép sportra figyelmeztetjük hát hölgyeinkét amely alig-alig követel testi meg­erőltetést, ámde annál több ügyességet; már pedig az hölgyeink egyik nagy előnye. Egyik sarkigazság azt állitván, hogy mindenki örömest foglalkozik av­val, amiben ügyes, reméljük, hölgyeink között mi­hamarabb a legáltalánosabb elterjedésnek fog örven­deni azon kellemes sport, melynek üzésénél a leg­főbb kellék — az ügyesség. — Értem a karikadobás szép sportját. Szekrényéssy Kálmán világhírű sportsmanunk, kinek a honi embersport máris rendkívül sokat kö­szön, e nyáron Skóciából, ahol néhány napot töltött, hozta magával e kellemes sport gyakorlására szol­gáló eszközöket: egy skót eredeti karikát, eredeti dobógolyókat és a karika eredeti foglalatját. A skót felföld keskeny völgyeinek némelyikében nagy kedv­teléssel gyakorolják e sportot az ügyes skót falusi leányok is. Az eljárás rendkívül egyszerű: a karikát fe­hér papírral ragasztjuk be, hogy szembeszökőbb czél- pontul szolgáljon; azután beillesztjük négyszögii keretébe, amely feketére van festve, hogy a czélpont még határozottabban tűnjék a dobó szemébe. A ver­senyzők hót lépésnyi távolságban állanak föl a kari­kától és egymásután dobnak a czélpont felé: akik keresztül dobják golyójukat a karikán, a másodfokú mérkőzésre fönnmaradnak; mig akik elhibázták a czélpontot, ama verseny folytathatásából kihagyat­nak. A fönnmaradottak azután 8, később 9 stb. lépés­nyiről dobnak a karika felé; aki legtöbbször találta el a czélpontot, az a verseny győztese. Miután kis betéttel, amelynek összege díjul szolgál, tehetni még érdekesebbé e sportversenyt, valószínű, hogy az mielőbb általánosan elterjed ná­lunk. A megkivántató ügyességben hölgyeink bővel­kednek ; a szükséges karika, keret s golyók beszer­zése csak nehány krajczárba kerül; a dobás által, fölváltva használván a kezeket, a női karok azon teltségre tesznek szert, a mely a női szépség egyik kelléke; az uralkodóház némelyik nőtagja már kószittetett magának ily eszközöket s nagy kedv­teléssel űzi a karikadobái^ kellemes sportját: mindez biztosit bennünket az iránt, hogy leányaink, me­nyecskéink és asszonyaink között mihamarabb elter­jed a nők számára szerfölött alkalmas sportok e kel­lemes ága. Nyáry Simon gróf. Petőfi sírja. Igen figyelemreméltó adatot kapott a „Bp. H.“ a Petőfi sírhelyére vonatkozólag. Beküldője e lapból olvasta a fölhívást, hogy ha valaki akárminő jelen­téktelen adatot tud Petőfi eltűnéséről, azt irja meg s hozza nyilvánosságra. Előadása szerint Segesvá­rod lakik egy Semenyi József nevű öreg ember, aki a szabadságharcz idejében az odavaló polgárőrség­nél volt és a csata után mint bizottmányi tagot a holtak eltemetéséhez kiküldték. E Semenyi világo­san emlékszik rá, hogy a többi közt, egy meztelenro vetkőztetek holttestet hoztak elé saz, aki hozta, egy teljesen szavahihető ember azt mondta: „Der ist der berühmtet Petőfi.“ Semenyi Petőfit nem ismerte sze­mélyesen, de hírből tudta, hogy ki volt s ezért meg­figyelte, hogy hova temetik. Azóta sok idő múlt el, de Semenyi mégis ráakadt arra a helyre és egész biztonsággal meg tudja mutatni. Ez érdekes hirrel kapcsolatban megemlíti, hogy a segesvári csatatér felkutatására alakúit bizottság a nyári pihenő alatt különböző irányban folytatta kutatásait. A hegyült adatok között Petőfi Sándor még élő kortársainak több nagyérdekü nyilatkozata van. Irodalmi utón is sikerült már annyit megtenni, hogy a Petőfi halá­lára vonatkozó összes megjelent nyilatkozatok össze vannak gyűjtve s most már csak egyes nézetek megbízhatósága mérlegelése s esetleges megállapí­tása van hátra. A legközelebbi teendő lesz a seges­vári csatatér helyrajzi felvétele s ama helyek meg­jelölése, melyeket a nép Petőfi sírhelyének tart. E czélból a bizottság alelnöke Török Aurél dr. besze­rezte Segesvár, Fehéregyháza és Hójasfalva nagy arányú kataszteri térképet s a közeli környék stra­tégiai rajzát a segesvári ütközetről szóló hiteles le­írással. Hétfőn Török Aurél dr. aleluök, Yály Bálint dr. biz. tit. és a bizottság jegyzője Segesvárra utaz­nak, helyszíni szemletartás végett. Ugyanekkor a csatának még ott élő szemtanúit is ki fogják hall­gatni, különösen Petőfire és a sírhelyekre vonatko­zólag. A méhészet Veszprémmegyében. Veszprém, szept, 11. Veszprémben folyó évi szeptember 22-én délelőtt 9-órától 12-ig és folytatólag délután. 2-től 7-ig méhé­szeti előadást tartott Dömötör László méhészeti ván­dor tanár ur,------Nagy kár, hogy népünk még nems tu dj megragadni az alkalmat, hol szépet es hasznosat tanulva, mindinkább apadó jövedelmét szaporítsa. Pe­dig ma már nem fúlhatunk saját zsírunkba és lébe kell dobnunk azt: „ej rá érünk arra még — fél gondol­kodásmódot és tétlenséget.“ Az előadó tanárou kivül jelenvoltak mindössze . Mélt. Pribék István püspök méhészeti elnök ur képvi­seletében Lakatos János nyugalmazott plébános, Nagy Iván méhészeti jegyző, Orbán Pál méhészeti pcuzt.'u- nok, Rák János.'Nagy Lajos veszprémi, Németh János vörösberényí, Füzy György hagymáskéri tanítók, Ka­tona Sándor, Koszler Imre, Nagy Józsei, Herman Ist­ván méhészek és Németh Ignácz miniszterelnökségi fogalmazó. A méhészeti tanár nagy szakavatottsággal és ki- fáradhatlan buzgalommal adta elő a méhészet. íőbb és alapfogalmait theorice, a mit aztán délután practice is megmutogatott. _ , - ­A figyelmes hallgató megtanulhata a szorgalmas méhcsalád születését, életét életmódjával és családi viszonyaival, a munkának maguk közötti fölosztását és annak mikénti végrehajtását, az előfordulható beteg­ségi eseteket, azok gyógyítási módját és a méhek elha­lálozását. De leginkább azon erkölcsi és anyagi hasz­not, melyben a méhész részesül, midőn a legszorgalma­sabb állatcsalád munkásságát maga számára biztosítani tudja s az állat szorgalmát, öntudatosan magáévá téve anyagi és főkép erkölcsi éledének jólétet szerezni ipar­kodik. Tegyük meg az első lépést. Legyünk tagjai me­gyénk gazdasági egyesületének s egyúttal a méhész körnek. Legyünk méhészek, segítsünk magunkon s az Isten is segit. Füzy György. Jegyzőkönyv Felvétetett Budapesten 1885. augusztus hó 25-én a magyar vidéki hirlapszerkesztbk és kiadok kongressziosának második ülésén. (Vége.) Mécs Zsigmondi abbau látja a nehézséget, hogy a hirdető ezégek a régi irodákhoz szoktak s azokat nem fogják elhagyni. Felveti az eszmét nem volna-e jobb azokkal magasabb árak végett alkudozni ? Kerekes Sámuel szintén, fél a konkurrencziától. Különössen bajnak találja, hogy kis helyeken lapok keletkeznek, melyek elvonják azon 'hely hirdtést a nagyobb lapoktól. Az igaz, hogy ily kis lapok rende­sen áldozatul esnek a hamburgi s más hirdetések és szélhámoskodásnak, s rövid idő alatt megbuknaak, de rontják a lapok renoméját s egyikre mégis elvonják a hirdetéseket, mert sokszor 2—3 hétben egyszer jelen­nek meg, mikor a hirdetések megszaporodnak. A gyakorlat fogja megmutatni, kell-e hirdetési iroda vagy nem? A szervező bizottságra,habizza a kongressus ez ügyet, az kell, hogy a ezégekkel direkt összeköttetésbe lépjen. Dr. Lator Géza: Csórón kivül szót kérve azt teszi hosszabb beszédben indítványához,) hogy az alapsza­bályokba a czélok közé a hogy „szükség-hez képest“ felállítandó. Molnár Gyula azt hiszi, hogy a felállítás nehe­zen vihető keresztül, mert a szerkesztőségek, illetve kiadóhivatalok nem hajlandók sokat fizetni egy ily köz­ponti irodára. Elnök: Erre vonatkozólag előadja, hogy már több hirdetési iroda a puszta hírre ajánlkozott átvenni 10000 frt kauezio letétele mellett a központi iroda vezetését, de"csak ha minden kiadó a szövetkezésbe belép. Molnár Gyula (folytatólag) azon véleményben van, hogy kik együtt vagyunk, kötelező nyilatkozatot kellene tennünk ? Dr. H olló Lajos: Kötelező nyilatkozatról most szó sem lehet, ezt az ügyet sokkal körültekintőbben és teljes alaposággal koll keresztülvinni. Ő a hirdetési iroda fel- álitását nem tartja egyedüli módnak, szerinte ha ez nem is jő létre, meg lehet a kiadást oldani, lieg pedig sokkal egyszerűbb és sokkal bizto sabban, mint hirdetési iroda által scez volna az; hogy a kiadóhivatalok minden szövetkezet nélkül egy szoros kötelezettségű magán­jogi szerződést imának alá, a melyben kötelezik ma­gukat, hogy a kölcsönösen megalapított dij szabályon alul hirdetéseket nem fogadnak el. É szerződést lehetue feltételesen és felfüggesztő hatással megkötni, a meddig t. i. a kiadók összessége esetleg megállapította szám alá nem irja, érvénnyel nem bir és a felekre nem köte­lező, de azután igen. Érvényt lehet szerezni neki kikö­tött bizalommal, a ki a szerződést megszegi 1000 frt (esetleg több vagy kevesebb) bírságot sajtóbirói utón is behajtani. Bízza tehát a kongressus, hogy a melyik leg­jobb mód, állapítsa meg és terjessze majd elő. Vargha Lajos: A keletkező egyesülettel nagyon könnyen lehetett vol na e kérdést megoldani, most is a szervező bizottságra bízná a módus megállapitá^át. Elnök : A vita e tárgyában befej etetvén, határoza­tiig kimondatik, miszerint a kongressus a hirdetési ügy mikénti szabályozásának a szervező bizottságra bízza s esetleg egy központi hirdetési iroda felállítását vagy a megoldás más módját az alapszabályokba kívánja beilleszteni. Elnök : E tárgynál meleg hangon ad kifejezést a barátságos viszony, kölcsönös tisztelet és folytonos érintkezés további fentartásának, s részéről e kérdést to­vább tárgyalni nem óhajtja. A kongressus a két sajtó közti barátságos és jóvi­szony ápolását és fentartását óhajtandónak tartja, a köl­csönös tisztelet és érdekközösség alapján. Dr. Holló : Az elnöki előterjesztésben s a kongres­sus e tárgyú határozatában osztozik, ez alkalommal csu­pán a fővárosi sajtó és számos fővárosi kiadó azon eljá­rása ellen óhajt tiltakozni, minélfogva azok a vidéki la­poktól képtelen és absurd reklámjaik közzétételét köve­telik, kéri a kongressus tagjait, hogy a vidéki hírlapok önérzetét mélyen sértő ezen eljárás ellen lépjenek fel együttesen, a kongressus elé indítványt ez irányban nem terjeszt, mert hiszi, hogy a kongressus tágjai határozat nélkül is őrködnek a vidéki hírlapirodalom tisztességé­nek érdekei felett. Vargha Lajos a fővárosi lapokat felszólitandóuak véli, hogy a vidéki lapokkal lépjenek az eddiginél na­gyobb mérvben csereviszonyba. Dr. Holló Lajos ez indítványhoz nem járul, mert ikere nem lenne; a fővárosi lapok eddig nem küldték lapjaikat, ezután sem fogják azt tenni, és sikertelen ügybe a kongressus tekintélyét belevinni nenvóhajtja. Elnök határozatilag kimondja, hogy a kongressus többsége a cs'ereviszony kiterjesztése érdekében nem tartja szükségesnek a fővárosi sajtót megkeresni. Elnök: Következnek az indítványok, legelőször Váradi Ferencz indítványa, mely szerint fővárosi levezők csak azok lehetnek, kiket azon vidék lapja ajánl. Határozatilag kimondatik, hogy a kongressus ez inditváuyt nem fogadja el sez iránt nem is intéz megke­reset a fővárosi lapokhoz. Elnök: Bényei István a magtar szinészegyesület igazgatójának átiratát a vidéki színészet pártolása iránt, a kongressus helyeslőleg f tudomásul - veszi, s kimondja, hogy a vidéki színészet — mint a magyar nyelv egyik támaszát— ezután is teljes erejéből támogatja. Elnök: Homicsko Sándor indítványát a megyei köz­művelődési egyesületek pártolása és nem magyar nyelvű lapok hazafias irányára nézve, e kongressus helyeslőleg tudomásul veszi. Elnök : Mócs Zsigmond indítványát a magyar saj­tótörvények Fiumébe leendő behozatala iránt a kong­ressus elfogadja és utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy ez irányban felterjesztést intézzen a ministeriumhoz. Szterényi József rMócs Zsigmond indítványát Er­délyre kiterjeszteni, indítványozza, Elnök határozatilag kimondja a kongressus a magyar sajtó törvények Erdélybe leendő kiterjesztését a végrehajtó bizottság által kérelmezni rendeli. Dr. Bangha Sándor indítványozza, hogy a kautió kér­dése akként szabályoztassék, hogy minden lap köteleztes- sék kautió letételére és pedig annyi 1000 frt letételére, a hányszor a lap megjelenik egy héten. Dr Holló Lajos indítványozza; hogy a politikai kér­dések szorosabban körvonaloztassanak s egyöntetű sza­bályokba foglaltassanak. Elnök határozatilag kimondja, hogy a kongressus ez indítványokat elfogadja és ez irányban felterjesztést tesz a végrehajtó bizottság által a minisztériumhoz.j Dr. Holló Lajos jegyző előterjeszti a tegnapi tár­gyalásról elmaradt Némeht Ferenczfóle indítványt és Ar- dényi Dezső pótinditványát. Elnök határozatilag kimondja, hogy a kongressus Németh Ferencz indítványát, mely szerint magyar hirlap- szerkesztő csak magyar állampolgár lehessen, elfogadja, ellenben Ardényi Dezső egyéb qualíficatióira vonatkozó indítványát a kongressus nem fogadja el. Kerekes Sámuel: Köszönetét fejezze ki a kong­ressus az irói és művészi körnek, a fővárosi sajtónak, előkészítő értekezletnek és szinházigazgatóságnak. Elnök : Határozatilag kimondja, hogy a kongresszus ezen indítványt egyhangúlag elfogadja. Csitáry Emil: Kossuth Lajosnak 'névnapja al­kalmából üdvözlő sürgöny elküldését indítványozza. A kongresszus az indítványt elfogadja. Enök: A tárgysorozat kimerítve lévén, mint az első szót úgy az utolsó szót is ő emeli e konresszuson.Csüg- gedéssel jött ide, mert nem tudta, hogy oly különböző érzelmű, egymást nem ismerő elemeket lehet-e oly rövid idő alatt hasznos működésre Összehozni ? Most azonban lelkesedéssel távozik, mert a kongresszus a legszebben megoldotta nehéz feladatát. Akormánytól és országgyű­léstől sok függ, hogy bajaink orvosoltassanak, de legtöbb függ, önmaguktól, ő részéről Ígéri, hogy mindig ugyan­azon bnzgalommal és lelkességgel él az ügynek, mint a milyennel azt eddig szogálni óhajtotta. Köszöni tiszttársai nevében is a kongresszus bizal­mát, a gyűlést feloszlatja. Kmf. Dr. Holló Lajos Roboz István, jegyző. elnök. Földvári Kálmán, Varga Lajos.. Országos kiállítás. Budapest, szept. 11. Kiállításunk fényes erkölcsi sikerei közt a legna­gyobb jelentőségű és legőrvendetesebb bizonyára az,- hogy a nyugati nemzetek közvéleménye, mely eddig sok tekintetben balnézeteket, sőt igazságtalan felfogást táplált hazánk kultur törekvései irányában, most orszá­gos tárlatunk alkalmából :!,: igazságos Ítélet medrébe kezd átcsapni. A külföld sajtójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet és eli&merés hangján szólanak Ma­gyarország művészeti és tudományos fejlettségéről és komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak elvétve tudtunk eléírni, annak most naponta örvendhe­tünk: az európai sajtó kimerithetetleu elismeréssel árasztja el hazánkat és osztatlan ítéletével lelkesülten sorozza nemzetünket az európai kulturnépek közé. Ez kétségtelenül leghatalmasabb vívmánya országos tárla­tunknak, a melynek immár teljesítve látjuk ama hiva­tását, hogy kulturális fejlődésünk, anyagi és szellemi állapotunk való képét tárja a külföld szemei elé. E ro­konszenves elismerés egy újabbik tanujelével találko­zunk a frauezia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyének, a „Temps“-nek legutóbbi számában, a mely beható czikkben foglalkozik hazánk művészetével és iparával. Van-e Magyarországnak nemzeti művészete és nemzeti ízlésen alapuló ipara ? Ezt a kérdést veti fel a „Temps“ írója, ráutalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyek a művelődés szükséges voltának tudatára éb­redve, hirtelen rávetik magukat a kultúra munkájára, de rendszeretlenül, zűrzavarosán fogtak hozzá a nehéz műhöz és az eredmény az lett, hogy a czivilizácziónak csak töredékeit tudták elkapkodni, de saját nemzeti kultúrát létesíteni nem tudtak. Magyarországnak azon­ban van nemzeti művészete és a hagyományok ál­tal megszentelt nemzeti ízlése. A czikkiró ismerteti ezu­tán agyag-, porczellán-és majolika müiparunkat, a mely szerencsésen sajátította el a régi Pannónia talajában ta­lált ókori mf kincsek stíljét és formáit. Keramikus házi iparunkról azt mondja, hogy formái foltürfő módon ha- solitanak a Dólfrancziaországban űzött agyagipar ido­maihoz és a díszítés és modellirozás e hasonlatossága annyira megy, hogy el sem hitte volna, mikép e tárgyak hazánkban évszázadok óta így készíttetnek. Érdekes ha­sonlatosságot fedez fel a czikkiró a magyar népbutor stíl­je, diszitése és festésében is. E bútorok —• úgymond — majdnem teljesen olyanok, mint az arabgok bútorai és láttukra az ember azt vélné, hogy valamely Algirbeli falu szohájának belseje van szemei előtt. Azután fejtegeti, hogy a magyar bútorok, szőnyegek ékszerek, zománezok mennyire megőrizték régi keleti jellegöket. Az érdekes czikk a német ipar befolyására utal s azután Így végződik: „Németország kereskedel­mi s ipari befolyása ellen legtöbb sikerrel küzdhetne itt Francziaország. Társadalmi tekintetben a magyar nép rokonszenvét bírjuk és a barátságos tüntetések za­jossága miatt nem kell az érzelmek őszinteségét kétség­bevonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes *

Next

/
Oldalképek
Tartalom