Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-05 / 36. szám

nyomora enyhittessék és neki a jövő boldogulhass reménye megadassák, szükségesnek tartom: hogy állítson fel a kormány a Balaton vidékén esetleg a balatonfüredi vinczellórképezdével kapcsolatban egy kísérleti telepet, mely a környékbeli szöllőbirtokos- ságnak Útmutatóul — és látva az ott elért eredményeket, buzdításul szolgáljon; szolgáltasson a városunk területén már kezdeményezett és a Balaton vidékén felállítandó amerikai szöllőtelep utján a közönségnek ingyen, vagy lehető mérsékelt áron kelló számú vesszőket, hogy a termelésben előálló hiány lassanként pótolható legyen.

S végül bocsásson közre — tekintettel a phy- loxeravész fellépte folytán előállott változásokra, egy az okszerű szőllőmüveletet ismertető kátét, mely a szöllőbirtokosokkal a követendő eljárást ismertesse.

A kormánybiztos urnák pedig szívből mondunk .Isten hozottat“ és kívánjuk, hogy megjelenése nyújtson a méltán kesergőknek vigaszt és később az ügy felkarolásával hozza meg a bajnak óhajtott javulását!

Dr. Bezerédj Viktor.

Veszprém, szept. 4.

A városi építészeti és szépészeti bizottság/. hó 2-án tartott ülésében elhatározta, hogy előforduló tüzesetek alkalmából a tűzvész színhelyén megjelenend s az újra építkezést, figyelemmel a tüzrend'óri szempontokra s a szomszédos házak építkezési viszonyaira, fogja engedélyezni, ehhez képest a városi hatóság kozbenjötté- vel vizsgálat alá vette a Csei'háton a múlt hó végén dühöngött tűzvész színhelyét, hol tekintettel az egyes házhelyeknek felette beépített s tűzveszélyesen Összeépített voltára, az illető károsult ház- tulajdonosokkal közöltetett, hogy leégett házaik tetőzetét fa vagy cserépzsindelylyel tartoznak felépíteni. — Megtekintette ugyan ezen alkalommal a völgyi kutból a Séd folyóba ömlő kis pataknak áradások által megszaggatott s a szabad közlekedést akadályozó medrét, mely egy állandó hídnak építését teszi szükségessé.

Előterjesztést tett a városihatóságnak a püspökség és az izr. hitközség tulajdonát képező s félig romban heverő vágóhíd és fürdő meglevő falainak eltávolittatása, valamint több magán- épület tűzveszélyes és bedőléssel fenyegető voltának kiigazittatása iránt. — Szakértők kozben- jöttével tüzetes vizsgálat alá vette a laktanya- hid állapotát, melynek eredményekép azon javaslatot tette a városi hatóságnak, hogy a hid,

*»■*'•7jr—-?• —-_p'^ égitp<* r>p<i.7Pr 'iop.ort.'lJPlffl.pJc. ovi i.tt.nl

javítást, házilag tataroztassék. — Bejárta a sza- bályozás alá kerülő pajta-utczát, melynek munkálatát afáradhatlan Androvics a közel jövőben megkezdetni fogja. — Kimondta a temetőhegyen közegészségügyi szempontból egy poshadt vizű s maga körül dögleletes levegőt terjesztő pocsétának kiszárítását s eltöltését. — Végül engedélyt adott Steiner kávésnak a palotai-utczában levő üres telkén emelendő földszintes ház felépítésére, azon utasítással, hogy az építkezés megkezdését 8 nap alatt bejelenteni tartozik.

Az állatkiállitások és mezőgazdaságunk.

Irta: Tormay Bélamin. tanácsos.

Budapest, szept. 4.

Az utóbbi févek — úgy véljük — nem tartoznak azok közé, melyek tapasztalatai mezőgazdáinknál kárba fognak veBzni. .üzen évek bizonyították be azt, hogy azoknak, a kik a mezőgazdaságban a termelésnek több oldalúvá tételét ajánlják, bizonyára igazságuk van;

igazságuk ran azoknak különösen, a kik az állattenyésztés előtérbe helyezését minden lehető eszközzel előmozdítani törekedtek; a kik az ez irányban való

okszerű kezelés igéjét hirdetik. Az utóbbi^ evekben az állattenyésztés körében találkozott egyes agazat, melynél időlegesen igen nagy árcsökkenés nem tartós, hogy újból javulás mutatkozik és hogy az állatoknak termelési költségei, különösen ha a hizlalásnál az áltáluk io- gyasztott gabnanemüek értékét vesszük, meg a n) o rnott árak mellett is, a gazda nagyobb veszteségtől

óva van. . , .

Ezen szempontokból, de ezen szempontokból is, hogy a termelés által a talajból elvontakat visszapótolhassuk, hogy ne merítsük ki azon forrást, melytől letelünk függ, tudniilik a talaj termőerejét: szükséges, hogy az állattenyésztésre kiváló gondot fordítva, annak

szakértelmét lehetőleg magunkévá tegyük.

Az állattenyésztésben való könnyebb haladas, a biztosabb siker egyik alapfeltétele: az állatismeret. Ezt a tenyésztő csak ott szerezheti meg, a hol módjában áll kellő összehasonlitásokat tehetni, a hol sok egymástól eltérő, de egyúttal sok egymáshoz hasonló, vagyis egy fajtához tartózó allat all együtt, a mezeket összehasonlítva, következtetést vonhat azon teendőket illetőleg, a melyekkel saját tenyészetét előbbre viheti ; végre a hol anyagot keres ki maganak, a mely anyaggal a netalán tenyeszeteben levő hiányokat kiegyenlítheti és elenyésztetheti.

Ilyen alkalma kínálkozik vásárokon, de különösen olyan kiállításokon, a melyeken tenyészanyag és talán már a piaczra készített állatok — melyek különböző fajtákhoz tartoznak — mutattatnak be az érdeklődő közönségnek. ■

Nagy kiállítások, melyek távol vidékekről látogattalak, melyek a jellegek különfélesége által tűnnek ki, erre leginkább alkalmasak. Csak az az egy baj van, hogy ilyen kiállítások, a tenyészanyagnak ily tanulságos gyűjteményei, ritkábban rendeztetnek és így csak szórványosan juthat a gazda azon helyzetbe, hogy ilyen tárlatokon ismereteit gazdagítsa, a tenyészetében való hiányok elenyésztetésére szükséges, mondjuk javító egyedeket magának megszerezhesse.

A magyar gazdának jelenleg kínálkozik ily alkalma. Budapesten szeptember 1-én nyíltak meg a nagy nemzetközi álattárlatok és alig hiszszük, hogy ezekhez hasonlók, ily gazdagok, ennyire látogatottak pár évtized újból rendezhetők legyenek. Megnyílt szep- tember 1-én a tenyész-szarvasmarhak kiállítása, a kiállítás területén, a városligetben. Látható lesz 1200 darab tenyészmarha, köztük 500-nál több a legkitűnőbb gulyákból való hazai marha. Megkeresték ezen tárlatot a külföldiek is és az általuk hozott jeles csapatok erős versenyzői lesznek hazánk legjobb nyugoti vérrel foglalkozó tenyészeteinek.

Kőbányán ugyanaz napon nyittatik meg a nemzetközi sertéskiállitás, melyben hazánk legjobb kondái- ból versenyez a tenyészanyag ; ott látható ugyanakkor a mintahizlaldában egy kísérleti csoport 4500 darabbal, melyek versenyeznek: melyik tenyészet állatai értékesítik legjobban a neki adott eleséget ? á égre láthatók lesznek ott hazánk legjobb piaczán : Kőbányán szokásos áruk, tudniillik az ország különböző vidékéin tenyészett és hizlalt, részben pedig a kőbányai piaczon hizlalt és aprettirozott állatok — körülbelül 50.000 darab, — melyek azt hisszük eddig még sehol a világon ilyen tömegesen be nem mutatott anyagot fognak szolgáltatni a tanulmányra. Fölhívjuk ezen tárlatokra hazai mezőgazdáink figyelmét.

Miül tfZüU ugj <5o Ir-íinlco óuloklőJ^ltj

kérjük gazdatársainkat: ne mulaszszák el ezen alkalmat, mely nem igen tét többé vissza, látogassák meg ezen tárlatot, használják fel azon tanulságokat, melyeket ezen tárlatokon meríthetni; fegyverkezzenek ott, hogy mint erős küzdők álljanak bele azon versenybe, melybe forgalmi hálózatunk kifejlődése által belé jutottunk s melyben csak úgy tudunk helytállani, ha szakértelem tekintetében nem állunk mögötte azoknak, a kik nálunk a piaczokooz közelebb esnek, vagy pedig a kik nálunk olcsóbban képesek termelni.

Reméljük, hogy figyelmeztetésünk nem hangzik el, hisszük, hogy mezőgazdáink saját érdekükben, de azért is, hogy azoknak — kik ezen tárlatok létesítésén fáradoztak és csak azért rendezték, hogy azok mező- gazdaságunk hasznára váljanak, — ezen önzetlen fáradozásaikat és buzgólkodásukat a kiállításnak tömeges látogatása által erkölcsileg megfogják jutalmazni.

A magyar ipar a közegészségügy szolgálatában.

A modern tudományosság tagadhatalanul bebizonyította, hogy az Európát Ázsia- és Afrikából folyton

az asszonynak lelke, s hosszasan bizonyítgatták, hogy csakugyan van. (így például az 1567-iki debreczeni zsinat latin és magyar hitvallásában.) De erről máskor többet.

„Az asszonyállatokra — igy folytatja Melotai — ismét az 6 tiszti, mely csak 6 reá néz, kettő.

Egyik: hogy hollott (= mivel) az ő férje őtet úgy őrzi, oltalmazza, mint az önnön testét (= saját ma. gát), tiszti hozza az Istennek rendelése szerint, hogy ő is az urának szájától függjön, őtet becsülje, félje, ő neki engedelmes legyen minden Isten szerint való jó dolgokban, mert gonoszban nem tartozik engedni. —--------------Vétkeznek az ellen amaz engedetlen, szófo

gadatlan asszon yiállatok, kik Simon-birókká akarnak lenni, hogy ők hajtsák elől a lovat, sőt gyakorta a ku- cikból, a hamuszékről akarnak regulát szabni az ő férjüknek az asztalfőre. Vesszőt asszonykának. Mert hosszú az ő haja, de rövid az elméje. De ez is igen kicsiny erkölcstelenség némelyekben, hogy az ő férjeiken, beszédekkel s nem tudom micsoda szokott rossz mesterséggel sok emberek jelen létekben tesznek bo- szut. Oldaltetemem mit zörgesz ?

Második tisztek az asszonyállatoknak ez, hogy hollott a;: ő férjek őket olyan nagy veritékes munkájok után tarják, tisztek hoza az Istennek rendelése szerint, hogy ők is a férjeknek marhájuknak (== vagyonának) takargatni és szaporitói legyenek: házukra, házukban lakó cselédjekre szorgalmatos gondot viseljenek. Egji szó: a jó gazdaasszony, a ki a gazdasszony- j

ságnak tisztinek igazán megakar felelni, mindenkor talál dolgot az ő házánál.

Metznek a gondviseletlen, dologtalan, veszteg heverő tékozló asszonynépek, kiknek harmad-negyed házig a búza és lisztcsorgás után elmehetnek, mint amaz verebek, a rakás búza köziben akadván meg, nem ehetik meg, csak kifőződik. Azt mondják a magyarok: két kéz egymást mossa. Ha azért a gazda kívül is az ő dolgában eljár, a háznál a gazdaasszony jó gondviselő, ott a kicsiny jószág szaporodva lészen. Nem szégyen ám asszonykának a rokkát kezébe venni s fondogálni és a gyenge ajkával a szöszt nyálazdogálui (= nyá- lazni.)“

Ez egyszerű, kedélyes, tőről metszett magyaros zamatu, de mindamellett komoly intések nagyon a szegfejére találtak s — valljuk he — tanitnak ma is. Semmi sem uj a nap alatt, mondá a bölcs király, — a mi ezelőtt 264 évvel meg volt, akár hiba, akar erény, meg van az kisebb-nagyobb mértékben ma is.

De nem éppen ebben, hanem a kor viszonyait és gondolkozásmódját hiven visszatükrözésben van e régiségnek ma már főérdeme s jelentősége. Oly kornak emléke ez, midőn még nem terjedt el annyira a kép- mutatás, bátgörbesztő simaság és általában a családi és társadalmi romlottság, — mint napjainkban — hanem kimondták a szót, nevén neveztek mindent ott és akkor helye volt, nyütan, igazán, leplezetlenül, — igaz, hogy kivált már a mai finomult érzékek szerint — sokszor kíméletlenül is! —z.—n.

fenyegető kolera járvány veszélye legjobban es mom - hatni csaknem tökéletes biztonsággal az összesegü en a közegészségügyet képező elővigyázati rendszabály organisatiója utján hárítható el. — Itt az első sor an a lakházaknak, vízzel, levegő-, világosság- és meiegseg gél való ellátása jő tekintetbe. — Az országos kiállítás 11-ik csoporjában, a legfontosabb tárgyak ^anna i- állitva, miket e téren a hazai ipar nyújthat, de epen itt nem eléggé átnézetes az elrendezés, mert az i e o tárgyak igen el vannak szórva különböző osztályokban. — Mi — azon fontosságra való tekintetből, me ye e tárgy a közérdekeltségnek —nyújt, a sajtó oktató i vatásának megfelelöleg neki külön megbeszelest szén telünk.

A lakóház ellátása viz-, levegő-, világosságés melegséggel.

Körülbelül 3 évtized óta az építési iparterén egy különlegesség támadt, mely a közegészségügyre nezve kiváló fontosságú lett. Megszoktuk ez iparosokat röviden „légszesz és viz installatorok“ névvel jeo ni, azonban közelebbről tekintve találjuk, hogy e.so sor ban bádogosok, lakatosok, szintúgy rézművesek űzi ez ipart és hogy csak elvétve találunk az üzlettu aj o- nosok közt valódi technikusokat. Minek is ? Nálunk az építészektől kívánják meg, hogy mindent tudjanak es ők maguk szolgáltassák a szükséges felvilágositasoka és mindent a mi tőlük joggal nem is volna követelhető. Azonban sajnos, hogy közönségünknek csak alig van és alig is lehet fogalma arról, hogy minő követeléseket kellene támasztania. Igen könnyen bebizonyítható állítás, miszerint világítási- és fűtési berendezésekhez friss levegő bevezetése és a romlott légnek eltávolításához, szakszerű vízvezeték létesítése — és az elhasznált víz levezetéshez stb. — a mik összesen is még nem sok idő előtt luxusnak tekintették, ma azonban mái szükségessé és szükségessólettó váltak — specialistákra van szükség, azonban csak csekély számban vannak, kik e téren kitűnnek. A közérdek szempontjából okvetlen szükséges és ma a külföldről fenyegető járvány veszély elleni védképesség miatt kiváló fontossága, hogy a vidék némely városábau és különböző magyar fürdőkben is (mint pl. Alsó-Tátrafüreden) a házak egészségi alkatának e pontját komoly figyelem tárgyává tegyék, és a házak belső tisztaságát ne luxus dolognak, hanem nélkülőzhetlen szügségletnek tekintsék. Alsó-Tátra-füreden pl. — a mi faekal-anyagok el- szállálitását és eltávollitását illeti, — egészségügyi tekintetben valóban botrányos és civilizált szaglási érzékekre nézve kiálhatatlan állapotok uralkodnak. És igy van ez a fürdőkezelőség valamint magánosok házaiban is.

Balaton-Füreden, a magyar fürdők e gyöngyében az ottani levezető csatornákat és a fürdővendégek által használt különböző localitások tisztaságai szolgálatát, illetőleg szintén igen szomorú és a vendégek szagérzékére és egészségére kellemetlen és meg nem engedhető viszonyok az uralkodók.

Még fenntartjuk (magunknak más, úgynevezett gyógyfürdőhelyekröl is további adatokat és tényeket közölni, hogy úgy mint Alsó-Tátrafüreden valamely járvány esetén az illető Microbokkok, baccilusok és microbák formális gyakorló tereket és minden kényelemmel organisált helyet találnak emberölő tevékenységük számára, ha időközben a közvélemény befolyása vagy a kormánynak egy bizonyos pontig törvényesen jogosult rendelkezései, avagy a megyei hatóság — rendel nem csinálnák.

Ez előtt kiválóan az angol ipar működött és pedig majdnem egyedül — é téren.

Hogy az iparág, mely e czikknek tárgya, mennyire fejlődött, kivilágiig abból, hogy e téren is egy kiváló és egyike Magyarország legnagyobbb gyárainak „Kos- such C.“, a külföldről való behozatalt készítményeinek minősége és mennyisége által túlhaladta és nagyobbrészt kiszorította. Az illető megtekintésre különösen érdemes gyár Budapesten VIII. Szövetség-utcza 3. sz. alatt létezik, melynek keletkezéséről és fejlődésről a következőkben értesültünk.

A gyár 1872-ben alapittatott. Nehéz időket kellett átélnie és csekély forgalmi tőke az első években (1872—1874) beruházásokra lön fordítva. Igen kedvezően és különösen bajos versenyállapotok rendkívüli módon megnehezítették felvirágzását.. Ha tehát a mostani nagyszerű tevékenységet, a nagyra nőtt forgalmi tőkét és az időközben elért eredményeket szemügyre vesszük, legjobb bizonyítékát találjuk a magyar iparos ügyességének.

Több fővárosi iskola és fővárosi más épületek — továbbá államépületek, — am. kir. egyetemi könyvtár, — am. kir. államvasutak igazgatósága — és sok helybeli nagyobb és kisebb magánházon kívül a végrehajtott igen complikált és kitűnő munkák jegyzéke tisztességes számban mutat fel igen tekintélyes családok számára véghez vitt kastély-és villa-berendezéseket.

Mint különösen sikerült berendezések említendők még: a központi fűtési berendezések a „vöröskereszt“ kórházban, a gőz-főző és gőzmosó-inté- zet, az összes vízvezetéki munkálatok, világítás és csatornázás ugyanott, továbbá a központi fűtés és ven- tilatio-berendezós — a magyar kir. államvasutaknak Budapesten ujjonnan épített központi pályaudvarán stb. Ha még hozzátesszük, hogy; a munkások száma 1884-ben már körülbelül 250 volt, úgy ez miudenesetre jelentékeny vívmánynak mondható.

Megállapított gyári rend a gyári munkások részére és ugyanolyan az installatorok részére szabályozza a forgalmat és egyszerűsíti azt. Betegpénztárról és baleset elleni biztosításról liberális módon van gondoskodva. Ha már most e czég készítményeit az országos kiállításon megtekintjük, a következő igen praktikus tárgyakat találjuk: 1) A háznak vizeli ellátásán kezdve az egyszerű konyhai vízvezetéktől az elegánsan berendezett fürdőszobáig előfordul itt minden közbeeső tárgy u. m. konyhai mosóasztal, egyszerű és elegáns mosdó- asztalok, igen czélszerüen construált Water-Closetek (oly tárgyak, melyekről nem igen szeretünk beszélni), melyek azonban ránk nézve rendkívüli fontossággal bírnak, ha meggondoljuk, hogy rósz szerkezet által gyakran az emberi élet van fenyegetve, mely a csatornagázoknak a lakásokba batolása által különböző betegségek származnak és tényleg be van bizonyítva, hogy pl. a hagymáz (Tiphus) stb. ily módon el lett már hurczolva és emberáldozatokat követelt.

Találunk továbbá légfütőkészülékeket, mint a minők itt Budapesten a „vörös-kereszt“-egylet kórházában. az újonnan épített m. kir. államvasuti központi pályaudvarban és sok magánlakházban jó eredménynyel helyeztettek el. Mint e czég kiváló munkáját a vörös-kereszt-egylet kórházának tökéletes egészség- ügyi berendezését említjük meg.

A gőzfőző és gőzmosó konyháról, valamint a központi légfütőtelepröl részben rajzokat, részben mintákat találunk ; a vizszerzés és vízelvezetés, valamint a fűtés és világítás elrendezéséről a „vörös-kereszt“ kórházában vannak az összes rajzok külön kötésben.

Gazdag jegyzéke számos elkészített munkálatnak a legjobb hangzású nevekkel mutatja, hogy e czég tágas körben közkedveltségnek örvend. Haladást a meleg viz készítésben, a mint az a bizonylatok szerint a kiállító által itt már többszörös kivitelben készíttetett, mutat egy fürdőhely, melyben már a reggeli kávé készítésekor les/, meleg vízről gondoskodva. Ezen elrendezés, mely Német- és Angolországban jól ismert — nevezett czég által lön nálunk először és jó eredménynyel behozva. Ha hozzátesszük, hogy a kiállító egyidejűleg mutatja, miként lehet nemcsak a házi szükségletekre szükséges meleg vizet e íőzőtüzhely által előállítani, hanem egész lakásokat is az előállított meleg vízzel ellátni, akkor a tüzelő anyag gazdasági kihasználásának legfelsőbb fokát el kell ismerni.

Az egész elrendezés és különösen a sokak által megcsodált és gyönyörűen berendezatt fürdőszoba ösz- szeseu igen sikerült látványt nyújt.

Ezzel eléggé megbeszéltük egy magyar czég képességét, mely mindenesetre elismerésre méltóan működik ; talán most már államunk és városaink kezelésében is utat tör magának e meggyőződés, hogy egészségügyi berendezéseinket, nem szükség a külföldről importálni, mint az, sajnos, az utóbbi időben még gyakran megtörtént.

Újdonságok.

— Tanulóifjúságunk, megjött élénkséget hozva a társadalom dermedt tagjaiba. Az egyhangú, blaziert arczu várost az ifjúságifjitja meg ismét. Az előadások holnapután hétfőn veszik kezdetüket. Hozta Isten őket s éljenek itt üdvvel, boldogan!

— Dr. Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök ur ő nagyméltósága és Kovács Kálmán igazságügy miniszteri tanácsos ur ő méltósága a múlt héten Nagy-Kanizsa várost szerencséltették magas látogatásukkal; pár napot töltve rokonaik és jó barátaik társaságában. Ott létük alkalmával a város tanácsa kül- döttségileg tisztelgett a megye e két jeles férfiánál, kifejezve egyúttal köszönetüket azon nemes áldozat- készségért és meleg érdeklődésért, melylyel a város ügyeit mindenkor kisérik s jövőre is kikérték hathatós támogatásukat. — A magas vendégek ott léttükkor tüzetesen megtekintették a polgári iskolát is s annak összes felszereléseit s elismerésüket nyilvánították a czélszerüen berendezett intézet felett. Folyó évi augusztus 26-án Sümegre érkezett; ott számos tisztelője környező. Mintegy tiz napig Sümegben tartózkodott.

— Lajos napját megünnepelték több helyütt megyénkben is. így Devecserben, Várpalotán, Szent- gálon, Pápán, Kádárdán stb. Veszprémben is számos magánkörben emlékeztek meg ez alkalomból a legnagyobb Lajosról, Kossuthról, ezerszeres áldást kívánva reá a magyarok Istenétől!

— A phyloxera-vész elhárítása, — vagy ellenében való védekezés ügyében holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor értekezlet lesz fa vármegyeház nagytermében. Ez alkalommal a kormány kiküldötte Miklós Gyula orsz. borászati kormánybiztos fog ezirányban nagyérdekü előadást tartani. Felhívjuk a nagyfontos- ságu értekezletre az illett szőllőbirtokos közönség figyelmét. Úgy tudjuk, hogy az értekezletre a szomszéd községek szőllőbirtokossága is jórészben megfog jelenni, min őszintén örvendünk.

— Panasz van aziránt, hogy a vásártér maholnap valóságos kolerafészekkó lesz : annyi rajt a londaság, hogy undor s az egészség veszélyeztetése nélkül azon átmenni sem lehet. Ami szemét, hulladék, ganój és rohadó gytimölcshéj ott marad egy-egy hetivásár után, az ott biizlik-rohad in aeternum, mig valami jó eső szét nem mossa. Van közegészségügyi bizottságunk, mely ugylátszik, becsülettel meg is felel hivatásának; hát ne kerülje el figyelmét ez a ghetto sem. Hiszen nem épen az ott lakó adófelügyelő életéért remegünk isten bocsá, hanem megsinli ezt a dögleletes állapotot a város tisztes polgársága is. Hát legalább a hetivásárok után való szombaton tessék a szemetet összekotratni s elhor- datui. Ennyit a köztisztaság legprimitívebb elve is követel! '

Nagyfontosságu levelet vett szerkesztőnk, lapunk zártakor megyei közéletünk egyik kiváló tényezőjétől, Almádi ügyében, társadalmi és ipari szempontból. A nagyérdekü czikket jövő lapunk hozza.

— A almádi fűrdörészvénytársaság múlt vasárnap tartotta közgyűlését a „Korona“ nagy termében. Ezúttal tudomásul vétetett az elnöki jelentés; elhatároztatott a Koboz-hajlóknak egy hat-szobás bérnázzá kiépítése s a fürdőnek áthelyezése 100 lépéssel jobbra a mostani fürdőhelytől; az uj fürdőhely talaja teljesen kavicsmentes s kitűnő fürdőt biztosit. A közgyűlésen Brenner Lőrincz elnök elnökölt.

— A veszpróm-bfiiredi vasutügy érdekében Páz- mándy ur legközelebb körünkbe érkezik; az érdekeltségi aláírásokat kibocsátandó. Jöttét eleve jelezni fogjuk.

— Szerkesztőnk uj operettje („Jónás a czethalgyomrában“) molyhoz Mátray László városunk kedvelt zeneszerzője irta a zenei részt, — múlt ked- denKrecsáuyi társulata által Békés-Gyulán először adatott saz ottani „Békés“ lap szerint teljes sikert aratott. A szereplők közül a kis Őrioy Flórá-t emeli ki, mint „ki magához ragadta az estély sikerének koszorúját.“ A bóhózatos operettet szerkesztőnk legközelebb a télen Veszprémben is előadatja.

— Évnegyedes megyegyülés tartatik holnapután s folytatólag jövő kedden megyeházunk tanácstermében. A tárgysorozatot már közöltük előző hírlapunkban.

— Időjárásunk szelíd őszire vált. Fénytelen ég fenn a nap, bágyadt sugarai már alig melegítsek. Az őszi szél már koppasztja a fákat szerte, őszülünk, őszülünk I

— Eljegyzés. Neuhauszer Imre m. kir. adótiszt ur f. hó 2-án tartotta eljegyzését Pápán a Yá-