Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-01 / 31. szám
ten, az írók és művészek társaságának e czélra kikérendő helyiségeiben. — Eredménye, sikere természetesen csak úgy lesz, ha minél többen vesznek benne részt. S ezért kartársi bizalommal fordulunk Önökhöz azzal a kéréssel, ne maradjanak távol, jöjjenek el a vidéki magyar hírlapirodalomnak és a vele foglalkozóknak közös érdekében. Csak igy érlelhetjük fel a vidéki sajtót a porból, melyben most megalázkodva fekszik s helyezhetjük oda az őt megillető, előkelő polczra. Ne hiányozzék e kongresszusról, találkozásunk, tömörülésünk ez első alkalmáról, a vidék szerkesztői és kiadói közül egy sem ! Természetes, hogy a kongresszusban való részvételre a magyarországi nem magyar nyelvű hazafias lapok szerkesztőit és kiadóit szintén elvárjuk. A kongresszusban való résztvételről, a résztvevők számának és nevének megjelölésével, méltóztassék lehetőleg augusztus 5-ig Koboz István urat, a „Somogy szerkesztőjét Kaposvárott értesül ni. A kongresszus részletes programmját, a tárgy- sorozatot, a napi és ügyrendet, legközelebb teszszük közzé, vagy a fővárosi sajtó utján, vagy külön köröz vényny el. Bizva önöknek az ügy iránt váló nemos és őszinte érdeklődésében, kartársi üdvözlettelhangoz- tatjuk: Viszontlátásra a kongresszuson ! Balatonfüred, 1885. julius hó 20-áu. Az elöértekezlet tagjai: Roboz István, a „Somogy“ szerkesztője, Varga Lajos ügyvéd, a nagy- kanizsai „Zala“ szerkesztője, Lévay Imre, főgymn. ig., a „Veszprémi Közlöny“ szerkesztője, Udvardy Ignácz polg. isk. igazgató, a „Zalamegye“ szerkesztője, dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képv., a „Pápai Lapok“ szerkesztője, Bátorfi Lajos, a „Zalai Tanügy“ szerkesztője, KompolthyjTivadar, a „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztője. Veszprémvaros közgyűlése. Veszprém, jul. 29. Városi képviseletünk julius hó 28-áu d. e. közgyűlést tartott, mely élénk, látogatott volt. Elnöklő főpolgármester Kováts Imre d. e. 9 órakor nyitotta meg azt. A számonkórőszék jelentést tesz a várbeli csatorna ügyéről. Ennek kapcsán Dr. Halassy Vilmos b. tag érvelte a csatorna-ügy rendezése sürgősségét, rendőri s egészségügyi szempontból s halaszthatlan eljárást kór; hozzájárul Lévay Imre b. tag indítványához, hogy ez ügy gyors keresztülvitelével egy önálló bizottság küldessék ki. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt. Husvéth János interpellál aziránt, hogy a tavaly az adófel iigyelőség részéről a házbóradójövédelmi kivetések alkalmával elkövetett botrányos visz- szaólések és hamisítások iránt hozott közgyűlési határozat mennyiben foganatosíttatott s minő stádiumban van ? — Dr. Halassy Vilmos ez ügyben a köz- igazgatási bizottságot megsürgettetni kéri. Egyhangúlag elfogadtatik. Következett az 1884. évi számadások tárgyalása. Olvastatott a pénzügyi bizottság jelentése, melynél Husvéth János felszóllal, hogy tudomása van arról, miszerint az 1884. évi költségvetés 32-ik pontja szerint a vásártéri kútra fölvett 1060 frt tartozás törlesztésére előirányzott összeg nem fizettetett ki. Hivatkozással a községi törvényre, a tanács a költségvetés szoros megtartásáért felelős, de másrészt az eljárást sem tartja szabályszerűnek, mert ezen összeg a jövő évi költségvetésbe ismét szerepelni fog. Ennélfogva mind a képviseletre, mind a közönségre nézve néma legjobb hatást idézi elő. (Ez ügyre még visszatérünk. Szerk.) Dr. Bezeréclj Viktor kívánja, hogy ezentúl az ipartanodái budget a városi költségvetésbe fölvétessék. Elfogadtatott. Folytatólag indítványozza, hogy úgy a katona- beszállásolási pénzek, mint a márkás levelekből folyó jövedelmek ezentúl a költségvetésben szerepeljenek s a pénztárba fizettessenek. Polgármester bemutatja a gyámpónztári mérleget. A közgyűlés, miután ez a bizottságok által megvizsgáltatott s helyesnek találtatott, egyhangúlag elfogadtatott. Fölterjesztetik a minisztériumhoz jóváhagyás végett. Beinutattattak s elfogagtattak a városi kezelés alatt levő alapokról szóló számadások. Ez alkalommal felszólaltak Dr. Bezerédj Viktor s Dr. Halassy Vilmos, hogy e számadások jövőre a pénzügyi bizottság által is vizsgáltassanak meg. Elfogadtatott. Körössy Antal árvaszéki ülnök fizetését a város a jövő év kezdetétől évi 300 írttal határozta felemelni. A kórház előtti téren jogtalanul helyet foglaló kövek stb. elhordatására a kapitány 8 nap alatt utasittatott. Az ördögárok költségeinek ügye, melyre nézve az előző közgyűlés határozott már, mind odiózusabbá vált. E tárgyról jövő hírlapunkban fogunk bővebben értesíteni. A közgyűlés ezután véget ért. Pápaváros közgyűlése. (Sürgönylevél.) Pápa, jul. 31. Tegnap városi közgyűlésünk páratlan a maga nemében ; mert kitűnt, hogy avárosi közgyűlés felette áll az országgyűlésnek. A gyámipénzek kezelésénél ugyanis, daczára a gyámi törvény azon intézkedésének, hogy az árvák pénze 60/° kamatjövedelmezésre kiadandó s a befolyt kamato k 10%-je kezelési stb. czi- mén viaszai ártandó, — mondom, daczára a törvénynek, ők kimondották, hogy minden 100 frt után eső 6 frt. kamatból kezelési költség czimén nem a 10 százalék, vagyis 60 kr, hanem egy forint (mely körülbelül a 16. 6%-nek felel meg) fog levonatni. A mi képviselőink úgy látszik nem tudják azt, hogy olyan statum ot, mely a törvénynyel ellenkezik, hozni nem szabad, de ők nem törődve ezzel, meghozták a fenti határozatot.-j A közgyűlés első tárgya volt a sörutczai laktanya bérházzá való átalakítása. Erre nézve határoztatott, hogy addig, mig a minister a város ama feliratára, mely a 7-ik huszárezered Kőszegen állomásozó 3. 4-ik századának áthelyezését kéri — nem válaszol, ezen ügy elintézése függőbe hagyatik. — Dénes Lajos fellebezése a tüzrendőri szabályok ellen, elntasittatott. Ezután volt a városi pénztárnok titkos szavazás utjáni választása. Pályázott erre Tschepen Alajos ellenőr, Grósz István igtató, s Csizmadia Károly magányzó. Beadatott 73 szavazat, melyből Grósz Istvánra 28, Csizmadia Károlyra 27, s Tschepen Alajosra 18 esett. Miután absolut többsége egyik jelöltnek sem volt, Grósz és Csizmadiára’[újból szavaztak,'; mely szavazás eredménye az volt, hogy Grósz István 5 szótöbbséggel pénztárnoknak megválasztatott. A Grósz István megválasztatása által üresedésbe jött igtatói állásra — mely 600 frt évi fizetéssel van díjazva, pályázat fog hirdettetni. Gains. Egészségügyünk érdekében. (Körrendelet a járások szolgabiráihoz és a rendezett tanácsú városok polgármestereihez.) A m. kir. belügyministernek 33.511 /Vili. a. szám alatt kelt rendeletéből értesülést nyertem arról, hogy Spanyolország Yalenczia, Murczia és Castellona tartományaiban, sőt magában Madrid fővárosban is, az ázsiai choleráuak járványszerü fellépése hivatalosan megállapittatott, a gondos elővigyázat szükségessé teszi tehát, hogy a szabályszerű óvó- és gátló intézkedések habár nálunk eddig a kór legcsekélyebb jele sem mutatkozott, egész terjedelemben és teljes szigorral foganatba vétessenek. Felhivom ennélfogva a czimet, hogy a múlt évben hasonló veszély alkalmából 9644 és 10611. szám alatt kiadott rendeleteimet minden irányban a legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal foganatosíttassa, és tegyen meg minden kitelbetőt arra nézve, hogy a hivatkozott rendelet foganatosítását netán gátló körülmények haladéktalanul eltávolíttassanak, utasítom továbbá a czimet, hogy az utezák, lakások tisztán tartása a vásár-rendőrség szigorú foganatosítása a nyilvános s közhelyek kellő fertőtlenítése iránt haladéktalanul intézkedjék és már most ossza be hatósága területét járvány kerületekbe, jelölje ki a járvány kórházakat, alakítsa meg a járvány bizottságokat, — gondoskodjék bulla házakról és a gyógyszerek beszerzés módozatairól. Általában pedig kötelességévé teszem czinmek, hogy szükség felmerülte esetén, a 12892/885. számmal kiadott ázsiai choleráról szóló utasítás értelmében járjon el. Az ügyuek rendkívüli fontosságánál fogva ezen ren- deletemnek cs az 1876. XIV. t. ez. 149. és 151. §-aiuak szigorú végrehajtásáért a tek. czimet személyesen teszem felelőssé s elvárom, hogy annak foganatosítását pontosan ellenőrizze. Végül felhivom a czimet, hogy ezen rendeltemnek miként lett foganatosításáról, a jár vány bizottság tagjai névsorának beterjesztése mellett hivatalomnak 14 nap alatt, tegyen jelentést. Veszprém, 1885. évi julius hó 21-én. Az alispán szabadságon,- Kolozsváry József. m. főjegyző. Vidék. Párisi levél. A Párisi magyar-egylet köréből Soós Antal és Szalay Ágoston a következő nagyérdekii sorokat intézték hírlapunk irodájához, melyet melegen ajánlunk a közönség figyelmébe. Páris, 1884. jul. 18. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A párisi magyar-egylet e hó 5-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy építendő háza ügyét újra felveszi és a hazai közönség figyelmébe ajánlja. Már 1877-ben 250 darab 100 frtos kötvényt bocsátott ki, melyből 1878 december végéig 120 darab el is kelt. Amaz idő óta azonban mit sem tehetett, hogy ezéljá- boz közelebb érhessen : az idők roszra fordultak. A párisi báztelkek ára felszökött, a nemzet figyelmét és jótékonyságát elvonták Bosznia és a szegedi árvíz. Most a viszonyok jobbra fordultak. A háztelkek Párisban olcsóbbak, a magyar országos kiállítás fényes eredménye és a külföld által is bevallott teljes sikere hazánk figyelmét az iparra irányítja és a párisi magyar egylet megragadja az alkalmat hogy végre fölépíthesse saját házát, mely a Magyarországból érkező iparosoknak az első segélyt nyújtani lesz hivatva. Emlékiratot fog az egylet nevében a házügyi bizottság kibocsájtani, melyben felkéri a hazai közönséget, a városokat, pénzintézeteket, ipartársulatokat és gazdag főurakat, venné meg a megmaradt 130 kötvényt. Reméljük, az egylet, melynek hivatása a magyar iparban, és kihatása aunak emelése, az országos kiállításon is tapasztalható, nem fog felhívásával kudarezot vallani. Hazaiba legmélyebb tiszteletünk kifejezése mellett van szerencsénk magunkat tekintetes szerkesztő ur kegyébe ajánlani. A bázügyi bizottmány nevében : Szalay Ágost. Soós Antal. Balaton-Füred, jul. 28. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Folyó hó 21-ón a Stefánia-Yacht-egylet nagy hajó-versenyt rendezett a „Magyar tengeren.“ A Yachieqylet újonnan épült pavilonjában az itt időző előkelőségek teljes számban gyűltek össze; a Balaton partján szintén szép számú közönség nézte végig a versenyeket. A verseny jury elnöke Todesco Lajos Ödön, időmérő Széchenyi Géza gróf, pályabíró Szarvassy Sándor, jury-tagok Esterházy Mihály gróf, Mihalkovics Tivadar és Széchenyi Dénes gróf. A versenyeket a 3 tonnás vitorlások vetélkedése nyitotta meg. Sikra szált Nádasdy Ferencz gróf Adria, An- drássy Géza gróf Flonda, Károlyi László és Zichy Antal grófok Mignonette nevű cutteije. Mindhárom egész egyformán épült versenyhajó, a győzelem fölött tehát a vezető ügyes manövrirozása határozott. Start Booyrol történt egyszerre. Palya 10 kilométer bárom szögben, háromszor megkerülve ; tét 500 frt, indulás 9 óra 12 p. 30 mp. Nyertes Károlyi László gróf „Mignonettéu-je lett, mely 12 óra 50 p. 38 mpkor ért czélt. Délután szandolin- verseny tartatott, gentleman amateurök számára. Táv 500 méter egyenes pályában. Résztvettek: Madár Károly, Madár Géza és Mihály kovich Tivadar; az elsőrész Madár Károlynak Ítéltetett oda, ki aranyérmet nyert. . . A szandolin-verseny kétszeri vizb efordulással igen mulatságos jeleneteket nyújtott. Gig verseny kettő tartatott gentlemanek részére. Négy-négy csónak indult. Első alkalommal győztes lön Iuhey Józsi kormányossal, Mihálykovich Tivadar s Széchenyi Lajos gróf. Az evezősök győzelmük dijául ezüst érmeket kaptak. Ezzel a 25-ére kitűzött versenyek véget érték. Másnap, az az 26-án szintén tartattak vitorla versenyek. Először a 9—10 tonnás hajók versenye tartatott meg. Részt vettek; Nádasdy Ferencz gróf, Károlyi László gróf, Inkey István. Indulás leeresztett vitorlával és horgonynyal történt. Kevéssel az indulás után a vihar teljes erejével kitört és a vitorlásoknak óriási küzdelemben kellett helyt állni. Egy versenyhajó árbocza letört, de azért csak folytatta a versenyt. A pálya 20 kilometer volt. Elsőnek Nádasdy Ferencz gróf érkezett be. Délután három, hat tonnán aluli hajó mérkőzött meg. A hatalmas hullámvetés a versenyhajókat dióhéjként dobálta. Elsőnek Zichy Antal gróf „Aranyember“ -e érkezett be. Most következett a yacktok gigjeiuek versenye. Végül különféle tréfás verseny volt a közönség mulattatására. Augusztusban ismét lesznek versenyek. Marad • tam tek. szerk. urnák stb. Füredi. Budapesti kiállítás. A tengerészeti osztály a kiállításon. Uj, ismeretlen világ küszöbét lépi át a szárazföldi patkány, amikor betér a közlekedésügyi minisztérium középbajójába, a melyben a tengerészeti osztály van elhelyezve. Ez uj világ csodás alakjaival, szokatlan méreteivel, idegenszerü színezetével meglepi, elragadja a szemlélőt, a kinek lelkében e dolgok láttára egyszerre dereng föl a „Tbalatta“ örömriadalával a legnagyobb magyar legnagyobb szózata: „Tengerre magyar !“ Vizek sivataga, mérhetetlenség jelképe, bűbájos csodák othona, tenger a te neved. Feneked mélyein piros korallerdők bogas ágazata közt ott nyüzsögnek a quabbok ezrei; habjaid ölében kéjesen hullámzik az algák tarka csillámu növényzete, vizedet halóriások szelik át, felszíneden vig delfin bukdácsol a verőfénybeu, követve pajzánul a bárkák vitorláit, a gőzösök roppant tömegét, a melyek a világitó torony fényénél szelik át a harsogó babokat. A tenger világát, a viz mélyében rejlő, felületén úszó csodákat mind megismerheti itt e csarnokban. íme az asztalokon és állványokon bámulni való hűségben a tengeri hajók százféle nemei vannak bemutatva. A legapróbb részletekig híven kidolgozott mintái ezek a nagy hajóknak, olyanok, mintha a valóságos hajó-óriásokat látná az ember ezerszeresen kicsinyítő üveg alatt. A bárom vitorlájubalászbárka, a fürge brigantin, a lenge scooner, a bárom árboczu brigg, a hatalmas testű szállitó-gőzös: mindezeknek játszi mi- niaturképe látható itt meglepő változatokban. A tengerek belzebubja, a torpedó sem hiányzik a gyűjteményben. íme ez a bálna formájú, fehérre mázolt vastest: ez volt a Whitehead fiumei torpedógyáros első torpedókészitmónye, a melyet tizenhárom évvel ezelőtt próbaképen bocsátott bele a Quarneróba. Tökéletlen volt még akkoriban a szerkezet és a jó torpedó eltévedt a mélységben, nem hogy kárt tett volna másokban, hanem még maga is belefáradt a sok tévelygésbe és kifogyván a lólekzet belőle (sűrített levegővel töltik az istenadtát), kapta magát: lefeküdt valami zátonyfélére. Másfél év múlva valami quarnerói halász bálnát vélt fogni, a mikor beléje akadt a hálója. Hát a mikor ügygyei bajjal kihúzta, vasból való bal volt a hálójában. Azóta bezeg ilyen csúfság nem esett meg a White-head torpedóján. Kitalálta az ánglius a módját neki, hogy sob’se téved el többé a vizekben, hanem egyenesen, vagy czik-czak kerülőkön oda jut éppen hajszálnyira, a hová és a mikor a küldője akarja. Óramű idézi elő ezt a roppant csodát és jaj annak a hajónak, a melynek a falához a torpedó oda talál ütődni. Forgácsnak való sem marad a fájából, hírmondónak való sem a rajta élőkből. Ahol van a íorpedo-hajó, az a kis szörnyeteg, a mely, ha egyet prüsszent, hát mind a két orra lyukából egy-egy torpedó búvik elő, neki fuiakodva a szemben' álló pán- czélos hajónak, a mely búcsút is vehet ám hamarosan ettől a szép világtól. Vízhatlan barna öltönyében, rengeteg üveg és érczsisakjával fején, fenékjáró búvár düunyög itt egy sarokban. Amott mellette nagy állványon a tengeri halak ezer neme látható kitömötten, légiéiül a mélyek falánk óriása, a czetbal, kitátott nagyfogu szájával. Nem volna jó ennek a kettőnek összekerülni odalenn a mélyekben •. a búvárnak meg ennek az óriásnak. Valamelyikük megbánná és az nem egészen bizonyos, hogy a búvár, mert éles tőrt hord fegyverül az övében. Hanem azért olvasóim közt mégis alig akadna olyan, a ki búvár szeretne lenni: hanemha természetbúvár, mert ennek csak kitömött czetbalakkal vau dolga. A bankók kiállítása. Kiállításunk egyik legérdekesebb része a pénzintézetek pavilonjában az a bankógyüjtemény, a melyben az osztrák-magyar bank papírpénzünk fejlődését gene- tice tünteti fel. íme itt bevernek egymás mellett azok a régi jó bankók, a melyek atyáink fáradozásának voltak czéljai és tárgyai; szegény pénztetemek, a melyeknek látása a szemlélőt sajátszerü, ironikus részvéttel tölti be, akár csak íurcsa eziezomáju múmiákat látna az em bér, a miket kihordtak a piaczra, kogy a profán törne" kíváncsisága kielégitessék. Hiszen tudjuk jól, hogy királyok tetemei ezek, az évezredek bomlasztó erejével hősiesen daczolók, csakhogy sötét siri arczulatuk és naiv pólyaruhájuk a derült verőfényben olyan furcsa alakot mutatnak, hogy láttukra az elegikus hangulatba ön- kénytelenül is belévegyül az irónia gúnyos mosolya. Az első szekrényben ime itt fekszenek a bank első papírpénz formulái, a melyek 80 évvel ezelőtt voltak forgalomban. Olyan goromba a papiros, a melyre nyomtatvák, hogy modern sajtos aligha merné áruját belé göugyölgetni; azután még nincsen rajtuk semminemű disz és ék ; se szególyzet, se rajzolt ornamentika, a színezett kiállításnak pedig éppen semmi nyoma sincs. Egy nyolezadrétü papírlap az egész, a fukar szöveg két sorocskában oda nyomtatva a közepére, abban az esetlen, faragatban írásban, a mely 100 évvel ezelőtt dívott a nyomdákban. A sorszám tentával van reá irva, úgyszintén az igazgató kacstyaringós manupropriája. Puritán, dísztelen egyszerűségükön kívül republikánt egyenlőség is jel- legzi e bankókat. Ugyanolyan formátlanul nagy volt akkor az ezeres, műit a papírpénz minden egyébb fajtája egész le az egyforintosig. És köztük látunk akárhány olyan iajtát is, a mikről a mi nemzedékünknek eddig sejtelme is alig volt: huszonötforintosok, ötszáz- forintosok stb. A második bankó jformuláris már kilencz évvel később támadt és példányai jelentékeny haladást mutatnak technika dolgában. Ez a papírpénz már bir szegéllyel, viznyomattal, — a közepire pedig halvány pir van odalebelve, mintha szégyenkezve pirulnának elődeik plebejus egyszerűsége miatt. Innét fogva mindinkább tökély esül a bankók kidolgozás és minden újabb metamorpkozisből egyre stylszerübb rajzokkal, egyre több alegorikus alakkal díszítve, egyre komplikáltabb technikával kerül elő papírpénzünk. Itt látjuk egyebek közt a hatvanas évek vörös- hasú ötforintosait, a legutóbb e lmult korszak zöldra- gyogásu tizes bankóját és mind ama felejthetetlen alakokat, a mik inég rövid pár évtized előtt minden igyekvésünk és iparkodásunk tárgyai voltak, és melyek most jelentőségüktől megfosztottan lézengnek itt, mint valami trónjavesztett potentátok. Mellettük külön szekrényben a jelenleg uralkodó papírpénz-dynastia tartja udvarát. A család feje az az arisztokratikus előkelőségü ezres bankó. A látogatók tömege hódolva vonul el e nagy hatalom előtt. Újdonságok. — Gyászmise. Néhai Esterházy Pál gróf halálának évfordulóján julius hó 20-áu a székes-egyházban gyász-istenitisztelet tartatott. Ugyan e napon Ugodban és Pápán is megtartották a gyászmisét. — A veszpém-füredi gőztramvay ügye stagnál. Pázmándy urat ez idő szerint már folyamatban levő egyéb vasútépítései foglalják el s a legjobb akarattal sem veheti most kezébe az ügyet. Legközelebb értesi- tendünk eljöveteléről. — Györffy Géza ur, a nagyvásonyi kerület függ. párti orsz. képviselője családjával együtt most Balaton- Füreden időz. Oktober hó folyamán körutat tesz kerületében, beszámoló beszédét megtartandó. Hozza Isten mielőbb körünkbe! — Nemes tett. Veszprém város képviselő testületé a szerdán tartott képviseleti ülésben 100 frttal lépett az erdélyi közművelődési egylet tajai közé. Ösvárosuuk atyái ezzel önmagukat tisztelték tisztelték meg. Elismerésünk kíséri őket! — Az almádi fürdő-részvény-társaság múlt vasárnap közgyűlést tartott Almádiban. A társaság ezúttal Kompolthy Tivadar indítványára egyhangúlag elhatározta a Roboz- féle háznak egy 6 szobás bórbázzá átalakítását. s a módozatok megállapításával a választmányt bízta meg. A gyermekjegyek iránt úgy intézkedett, hogy több gy ermeknek ezután egy kabinjegy váltandó. Elhatároztatott a fürdő talaját a kövektől teljesen megtisztítani — illetve azt jókarba hozni. Egyébb kisebbrendü árverések megtartása után a közgyűlés, melyben Végbely alispán is tevékeny részt vett, véget ért. — A vadászévad kezdetét vette. Mától kezdve vadászaink megyeszerte megkezdették a vadászatot; nyúl ez idén igen sok van. Egyéb vadban sem igen van hiány. — Aimabált rendez holnap, vasárnap este az almádi „Hattyú szállodában“ az almádi 5-ös bizottság. A rendezőség élón Keserű Imre, Kopácsy Árpád, Purgly Sándor, Koller Sándor s ifjúságunk több derék tagja áll s ügyes rendezésük eleve biztosítja a sikert. Füredről, Kenessóről többen jönnek át e vigalomra s városunk szine-java is ott lesz. Á vigalom esti 7 órakor kezdődik s a veszprémi zenekar fog játszani. Személyjegy 1 frt, családjegy 1 frt. 50 kr. A tisztajövedelem a sótautak lámpásainak költségeire fordittatik. Hisszük, hogy e kedves hírű mulatság ez idén is méltó lesz eddigi híréhez. — Hajó keresztelés. A múlt hó 20-án d. u. 3 órakor volt B.-Füreden gr. Károly László „Mignonette“ nevű versenyhajójának ünnepélyes vizrebocsájtása. A szép és igazi angol szabatossággal készült bajócska 32 láb bosszú, 5 láb széles, 5 láb a vizsülyedése, magassága pedig 672 láb, ballaszt-súlya kívül 20, belül pedig 16 métermázsa, Értéke 3000 frt. A 42 láb magas árboczu 5 vitorlás hajó 34 zászlócskával volt az ünnepély alkalmára feldíszítve, a mikor Senuyey Mária bárókisasszony, mint bájos keresztanya, a borral telt és nemzeti szinü szalaggal díszített palaczkot a hajó orrához vágta oly ügyesen, hogy az menten porrá tört, jeléül aunak, hogy e hajó minden akadályt igy zúzzon szét. Erre a fékek megoldattak és a hajó villámsebességgel lejtett az angolok hurrái és a magyarok éljenei közt a Balaton szép hullámaira. A szép sportünnepélyen az arisztokracziának sok bájos hölgy képviselője volt jelen.
