Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-18 / 42. szám
— Tíiz. Péntek délelőtti 9 és fél órakor a tüzet jelző harang vészkongása zavarta meg a heti vásáros közönséget. A piaczon nagy zavar támadt. Minden ember a vész színhelyére törekedett volna, úgy, hogy egyes helyeken a közlekedés is megszűnt. Az izraelita hitközség tulajdonát képező korcsma udvarán az istálló gyuladt ki, hihetőleg valamelyik kocsis dohányzása következtében. Szerencse volt, hogy az előző estén eső volt s igy a nedves anyag megakadályozta a tűz tovább terjedését, valamint hasonlóként kö- nyitette az oltást az a körülmény is, hogy a szomszéd épületek mind tűz fallal voltak védve. A tűzoltók elég gyorsan megérkeztek, a vízben sem volt nagy hiány 8 igy az üszkök kioltása elég gyorsan véghez ment. — A Huber-féle botrány alkalmából lapunk szerkesztője egy magas állású honvéd tiszttől magatartásáért elismerő sorokat kapott. Hogy ki ezen magas állású tiszt, azt ezidő szerint nem árulhatjuk el, csak örömmel constatáljuk, hogy a honvéd tiszti karban vannak jóra való magyar hazafiak; s az aki békés polgártársait összekaszaboltatja, csak salakja annak a honvéd hadseregnek. — „A múlt regéiből.“ Ez a czime azon munkának, mely folyó évi deczember havában, Magyar Gyula, a „Zentai Híradó“ szerkesztőjének, lapunk éveken keresztül volt belmunkatársának első önálló kötetét képezendő — A munkára előfizetés van hirdetve példányonként 1 írtjával. A művet ismertetni feleslegesnek tartjuk. Olvasóink lapunkban találkoztak az ifjú szerzőnek néhány művével s hiszszük, hogy annak olvasása kellemes szórakozást nyújtott. A kötet egy magas állású nőnek lesz ajánlva. Mi is ajánl juk e kötetet az irodalom-barátok szives figyelmébe! Az előfizetések a szerző czimére, Zentára küldendők. ,— A Szüret vége felé közeledünk. Sze rencsések voltak, kik jó eleve belekaptak a munkába s már végére jártak, mert a mai esős világban nem igen vígan megy a szedés. Az eredmény nem épen vigasztaló, fe- lényi, mint a tavalyi,- de a minőség kitűnő, s ennélfogva már is keresett ital az idei murczi. — Gyászhir. Katona Sándor polgártársunkat, a csizmadia-ipartársulat derék elnökét, mélyen sújtó csapás érte. Lánya, Katona Vilma férjezett Horeczky Károlyné, élte virágában, 26 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése polgárságunk óriási részvéte mellett ment véghez. A koporsót húsznál több koszorú boritá. Az örök világosság fényeskedjék néki! — Esküvő. Bauer Károly polgártársunk kedves és szellemdús lányát, Mariskát, a jövő kedden, e hó 21-én vezeti oltárhoz Müller Mátyás, a helybeli Vurda czég ifjú tagja. Boldogság kosszoruzza frigyüket! — Egy mülovar társulat működik városunkban, a Köves-féle kávéház kertjében. A társulat mutatványai bár érdemesek a megtekintésre ; mindazonáltal eddig a rossz időjárás s egyébb okok miatt kevés látogatójuk volt. — A tegnapi tüzeset alkalmából felhívjuk a városi tanács figyelmét arra a tűzfészekre, mely a tegnapi tüzeset színhelye körüli házakban van. Ott, ha erősebb szél mellett tör ki a vész, menthetlenül még az emberek is benégnek. Különös, hogy deszka s fatelepet nem tűr meg a város a házak közt, de az ilyen sokkal vészesb tűzfészkeket nem romboltatja le. Jó lesz egy bizottsággal ott vizsgálatot tartatni. Jobb most, mint a szerencsétlenség után. — Hálanyilvánitás. Mindazon jóakaróim, jóbarátaim, ismerőseimnek, nemkülönben azon ipartestületeknek, kik forrón szeretett Vilma leányom férj. Horeczkyné temetésén megjelenni szívesek voltak s részvétükkel mélyen sújtott szivünkre vigaszt nyújtottak, e helyen mondunk legőszintébb köszönetét! Veszprém, 1884. okt. 17. Katona Sándor és családja. — A péntek reggeli tűz alkalmával egy ismeretlen egyén ijedtében egy lószerszámot dobott Obláth balatonfüredi lakos kocsijára. A lószerszám jelenleg a rendőrségnél van, hol az igazolt tulajdonos átveheti. — A magyar borkivitelhez 4883. évben 15 millió 628,532 ft és a behozatal 1.961,191 frt értéket képviselt. Ez összegekbe azonban a postai szállitmáuyok nincsenek beszámítva. A kiviteli többlet a 13 és fél millió frtot meghaladja. E mellett jelentékeny a szeszforgalom is, melyből a kivitel 10.941,064 írtra és a behozatal S43,716 írtra rúgott. A Magyarországba behozott borok leginkább Dalmácziából, Szerbiából és csekély részben Romániából eredtek. — Részleges napfogyatkozás lesz szombaton e hó 18-án, mely tünemény a földön — a budapesti idő szerint számítva — 11 óra 51*2 perczkor éjjel a Greenwichtől számlált keleti hosszúságnak 130 foka 19 percze és az északi szélességnek 63 foka és 42 percze alatt veszi kezdetét, s okt. 19-én reggel 3 óra 46 perczkor a keleti hosszúság 226 foka és 34 perce és az északi szélesség 33 foka 29 perce alatt végződik. A fogyatkozás igen kis mérvű lesz, úgy, hogy nagysága a naptányér látszólagos átmérőjének csupán 76 századrészét teszi, azonban még kisebb a láthatósági köre, a mennyiben csak Ázsiának északkeleti csúcsán, észak Amerikának északnyugati vidékein és a nagy világtengernek északi részén lesz látható. Nálunk e fogyatkozás teljesen láthatatlan. — Hogyan gyártódik a bordeauxi bor? Mész ö 1 y Gyula enyéngi kir. járásbiró nagy kiterjedésű bozsoki szőlejének ez idei egész termését megvette egy tiroli borkereskedő. A szőlőfürtoket belerakatta ajtóval ellátott nagy hordókba s vasúton elszállította egyenest Bordeauxba. Ezen nincs is mit csodálkoznunk. Ilyenek vagyunk mi magyarok; előállítjuk nagy fáradsággal a nyers terményt, eladjuk a külföldnek olcsó pénzért, hogy azután megvegyük a magunkét külföldi gyártmány gyanánt méregdrágán. — A „képes Családi Lapok“ 3. számának tartalma: A kit nagyon szeretnek; elbeszélés, irta P. Szathmáry Károly, (vége.) — Viszontlátás; költemény Pósa Lajostól. — Sóhaj uram szerelme; elbeszélés, irta Kp. Kovács László, (folytatás.) Dezső; novel- lette, irta Julius. — Megmentve; (elbeszélés — képekkel, folytatás) Gersdorff A. után, közli Kondor Lajos. — A milliós örökség; beszély: (vége) irta Balázs Sándor. — Hallod-e . . . költemény Thuróczy Endrétől. — Képmagyarázatok. — Mindenféle. — Humor. (Két képpel.) — Heti tárcza. — Képeink: Német lobogó kitűzése Afrika nyugati partján. — A terlani ferde torony. — A kártyavetőnő. Melléklet: A ,Scarpa Rachel“ czimü regény 33—48 oldala. Mai számunkhoz van mellékelve a „Nővilág“ október havi száma. — A borítékon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Számrejtvóny. — Szótag-talány. — Talányok megfejtése. —■ Megfejtők névsora. — Kiadóhivatali felhívás. — Tarka világ. — Ajánlatok. — Szerkesztői posta. Hirdetések. — A vörösboros hordókat fehér borosokká legegyszerűbben úgy alakítjuk át, hogy hígított szóda-oldatot öntünk beléjük és ezt bennök hagyjuk egy pár napig, mely idő alatt úgy változtatjuk a hordók helyzetét, hogy a szóda-oldat belsejök minden részét érje legalább egy pár óra hosszáig. Egy kilo szódát egy hectoliter vízbe feloldva jó oldatot nyerünk. E folyadékból egy 1 hectolite- res hordóba elég 6 — 10 liter. — A hirdetés újabb módjai. A közlekedési miniszter, mint pár jól értesült lap Írja, elhatározta volna: hogy oly levelező lapokat bocsát forgalomba, amelyen egyes czégek hirdetései lesznek kinyomtatva, természetesen jó pénzért, ami az államnak nem megvetendő hasznot hajtana a konyhára. Az üzleti élelmességnek e gyakorlati ágát különben külföldön már rég ismerik és kultiválják. A miniszter csak a közóhajtásnak engedett, amidőn erre elhatározta magát. Úgy hírlik, hogy az uj levelező lapok már az uj évben forgalomba bocsáttatnának. — A vegyes házasságból származott gyermekekre vonatkozólag, Trefort Ágost, kultusz miniszter a rom. kath. püspökökhöz körlevelet intézett, a melyben felmerült panaszok következtében felhívja a püspököket, hogy az egyházi joghatóságuk alatt álló papságnak, a vegyes házasságból származott gyermekekre vonatkozó törvény intézkedéseit, amely szerint a fiú gyermek az apa, a leány gyermek az anya vallását követi, újból megmagyarázván ; egyúttal szigorúan hagyják meg nekik, hogy mindannyiszor, valahányszor oly gyermeket, aki a törvény rendelkezése szerint más felekezethez tartozik, bármely okból megkeresztelnek, a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez, a ténykedés után legfeljebb 8 napi időközben, az 1879. XL. t. ez. 53-dik §-ban megszabott büntetés terhe alatt, át tenni el ne mulaszszák. — Utazás a Niagara-Zuhatagon gummilabdában. Buffalvi festő Vormald Hiver ur közhírré teszi, hogy hajlandó a Niagara vizén egy gummilabdában végig hömpölyögni, ha ezért neki valaki 1000 dollárt fizet. < E czélra készített gummi labda átmérője 15 láb, vas- j tagsága 3/4 hüvelyk. A labda komprimált léggel lenne megtöltve, és mikor a kéj utazásra vállalkozó festő beleülne, légmentesen elzáratnék. Rossz lábon állhat Buffalvban a művészet pártolás, hogy ily mellék keresethez kell fordulni a nevezett festőnek. — Brázay Kálmán sÓ3borszesz-hirdetését különös figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készítmény szembaj, fej- és gyomorgörcs, valamint rheumatikus bántál mák ellen, mit számtalan elismerő- és bála-nyilatkozatok bizonyítanak. Kossuth Lajos nagy hazánkfia Brázay Kálmánhoz ivott levélben sósborszeszét lát- ereje raegerősitőjeként magasztalja. A szenvedők figyelmébe ajánljuk e gyógyhatású szert. — Az újsághirdetéseket — egy párisi czég főnökének nyilatkozata szerint: első alkalommal észre sem veszik. A másodizbeni hirdetést már észreveszik, de el nem olvassák. A harmadik hirdetést ugyan elolvassák, de nem gondolnak mellette semmit sem. A negyedik hirdetésnél már kezdenek érdeklődni az ára iránt. Ötödik hirdetés után — beszélnek a dologról a feleséggel. Hatodik hirdetésre — azt gondolják, jó lenne megpróbálni. Hetedik hirdetésre — már vesznek. — Gutta cavet lapidem! — Uj felfogás illetőségi ügyben. A főváros nem régiben ápolás alá vette Sch. Karolin elhagyott csecsemőjét s a törvény értelmében megállapítván az anya illetőségi helyét, — miután a könnyelmű anya Budapestről eltűnt —. az ápolási költséget az illetőségi Zseli község élőljáróságától kérte. Az elöljáróság e megkeresésre a következő eredeti válaszszal szolgált: Sch. Karolina odavaló illetőségű, a hol utoljára tartózkodott és a hol gyermekét kapta. A költség viselésére tartozik nem a Zseli község, hanem azon férfiak, a kik vele voltak, ha pedig ezek nem képesek, tartozik azon város, melyben gyermeke lett, vagy azon tanács, mely olyan romlott személyeket és házakat föntart és pártol; igen igazságtalan lenne, ha a falusi nép a városi nép romlottsága után felmerülő költségeket tartoznék viselni. Töröltessenek el a romlott házak és kevesebb lesz olyan romlott személy és kevesebb olyan haszontalan költség.“ — Uj igazgató. A földmivelési m. kir. minisztérium a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet igazgatójává Deininger Imre, m.- óvári gazdasági akadémiai tanárt nevezte ki. Kívánjuk, hogy az uj igazgató a helyes irányba terelt gazdasági tanintézetet sikeresen tovább fejleszthesse. — Halálozások városunkban. Október hó 3— 17-éig. Molnár József, 2 napos, veleszületett gyengeség. Novák Rezső, 5 hónapos, tüdőlob. Herkovits Imre, 45 éves, tüdőgü- mőkór. Szüts Dániel, 71 éves, végelgyengülés. Pádi Katalin, 2 hó, gyermekaszály. Trav- nik Constanczia, 22 éves, tüdőgümőkór. Keszler Gyula, lVü éves, gyermekaszály. — Békefy Margit, 11 éves, agykórlob. Eber- hardt Tera, 5 hetes, veleszületett gyengeség. Horetzki Károlyné, 27 éves, bélsorvadás. Veszprémben, október hó 17-én 1884. Dr. Fischer Béla. — Egy jó házból való 14—15 éves, némi iskolai ismerettel bíró tanoncz, füszerkeres- kedésemben azonnal alkalmazást nyer. — Kindl S. (Veszprém.) KÖZGAZDASÁG. — Az öntözés, a harmat és eső hatásai a növényekre. Hogy a növények megöntözóse nem mindig hasznos, sőt hogy szárazság idején a megöntözött növények gyakran még előbb pusztulnak el, mint a meg nem öntözöttek, tudja minden gyakorlati kertész. A kellő időben bekövetkező eső vagy a bő harmat ellenben a növényekre mindig üdvös hatású, s csakis az úgynevezett ragyázó eső és a szárító harmat, szokott okozni olykor a növényzetbeo kisebb vagy nagyobb károkat. Mind a három, az öntözés, a harmat és az eső által felülről, a talajvíz által pedig alulról nyerik a növények a szükséges nedvességet, de mig az utóbbinak szerepét a tenyészet előmozdítása körül immár szegről végre ismerjük, az előbbiekéről csak a legújabb időben lettünk képesek magunknak némi tisztább képet alkotni. — Sokat köszönhetünk e kérdés földerítésében dr. Julius Wieszner tanár észleteinek. Már régóta ismeretes, hogy a törzsüktől elválasztott, levágott levelek gyorsabban fonnyadnak és száradnak el, ha néhány órán át vízzel borítva állottak, mintha szárazon maradnak, jóllehet azok az előbbeni esetben sokkal több vizet tartalmaznak, mert a viz alatt állván, képesek abból 10—20, sőt több százalékot is magokba felvenni. Ezen tényből indulva ki W. azon kérdés megoldását tűzte kísérleteinek feladatául, hogy minő hatása van a vízzel való elfödésnek a törzseiktől el nem választott, tehát le nem vágott levelekre ? Vizsgálódásainak folytán e következő érdekes eredményt sikerült megállapítania. — Ha a levelek azután vágatnak le, midőn már több órán át viz alatt állottak, szinte gyorsabban fonyadnak el, mintha szárazon maradtak volna, de ha a viz alá merített levelek törzseiken maradnak, üdék és merevek lesznek, csak legyen eléggé nedves a talaj is, melyben a növény él. Ez által pedig mig egyrészről azon Henry Emery és mások által is fölismert a növényélettani jelenség lön kétségtelenné, hogy a növények nemcsak gyökereik, de leveleik által is vesznek fel vizet, addig másrészről aa is bizonyossá lön, hogy a megnedve- sités a levelek kipárolgását és ez által a növény nedveinek keringését is gyorsítja. Mert ha a meg- nedvesitett levelek nem kapnának a törzsből is több nedvességet, mint azok, melyek nem voltak viz alatt, úgy azoknak az igen rohamos kipárolgás miatt el kellene fonyadniok, sőt. el kellene száradniok. Az erős kipárolgás a növényre nézve a szerint, amint a talaj nedves vagy száraz, hasznos vagy káros lehet. Ha a talaj nedves, abból a növény ugyanazon idő alatt több tápauyagot is kap s igy annál inkább díszük; de ha a talaj száraz, az erősen párolgó növénynek el kell pusztulnia. És ebből mi a tanulság az öntözést illetőleg ? Az, hogy a növények megöntözése általában igen hasznos lehet, de mindenesetre csakis akkor, ha a talaj is kellőleg megnedvesittetik, másként pedig az határozottan káros. Hogy pedig az esőnek és harmatnak hatását kellőleg méltányolhassuk, ismernünk kell a levelek alsó és felületének viselkedését is a reájuk hulló viz irányában. Pontos kísérletek igazolják, hogy a levél mindkét felülete képes a vizet fölvenni, de az alsó közönségesen mégis többet vészén fel abból, mint a felső. Képzeljük el már most a harmatozás folyamatát. Ha a harmat kevés, csak a levelek felső része, ha ellenben bő, azoknak alsó része is vizes lesz. Az első esetben, s mindaddig mig a harmat el nem tűnik, a levél felső felének párolgása meg van akadályozva; ez azonban a növényt kévésé védelmezi a nedvveszteség ellen, mert a felső résznemcsak kevesebb vize* képes felvenni, d: kevésbé párolog is. Bő harmatozásnál ellenben, az egész kiparolgás feltűnően szünetel. E tények ismerete nem mai keletű, de hogy mi történik a harmat eltűnése után, csakis W. kutatásainak folytán tudjuk. Ekkor megindul a növény belsejéből is az elpárolgás, s ezzel együtt a nedvkeringés, ami a növényre annál hasznosabb, mert abba ezzel egyidejűleg nemcsak uj tápanyagok jutnak a talajból, hanem ezek a már most teljes napvilágnál assimiláltatnak is. A harmat tehát tulajdonképen az által válik hasznossá, a növényre, hogy annak leveleiről ismét elpárolog, s csakis azon kivételes esetben nem hasznos, mikor az igen száraz talaj az erősen megindult nedvkeringéshez kellő mennyiségű anyagot nem képes szolgáltatni. Az eső hatása általában véve még kedvezőbb, mert az a talajt is megnedvesiti, s igy ebbőll az eső után bekövetkező erős elpárolgás miatt keletkező veszteség bőven pótoltatik. Gyenge eső csak a levelek felső részét áztatja meg, erős esőben azonban a lombok alsó részei is megnedvesednek; ez által pedig nagyban előmozdit- tatik a növények nedvkoringése, a talaj vizének egyenes fölvétele folytán. Legfeltűnőbb s legelőnyösebb is az eső hatása a már hervadásnak induló növényekre. Ezeknek lombjai nem állanak többé szokott helyzetökben, hanem a levelek vagy lankadtan csügnek alá, vagy pedig azoknak szélei felgörbülnek. Mind két esetben a vizet oly szívesen fölvevő alsó felületek az eső- csepekkel közvetlenül érintkezvén, a lomb gyorsan megkapja a szükséges vízmennyiséget, ismét üde s nedvtől duzzadó lesz, az esővíznek bekövetkező elpárolgása után pedig megindul az életet adó nedvkeringés. Lucius. * — A szőlő érésének gyorsítására igen egyszerű és többször kipróbált eljárást ajánlanak, mely szerint a szőlőtőt akkor, mikor rajta a bogyók nagyobbaknak mutatkoznak, hetenként néhányszor meg kell öntözni langyos vízzel. Mint a próbát tevők bizonyítják, ez eljárás szerint nemcsak a szőlő fog gyorsabban megérni, de nagyobb szeművé és édesebbe is válik. VASÚTIUJ 201. számú gyorsvonat Budapest és Pragerhof között, indul Budapest 6 ő. 5 p. este érk. Fehérvár 7 <5. 34 p. „ indul Fehérvár 7 ó. 44 p. „ érk. Pragerh. 1 ó. 28 p. éjjel 203. számú postavonat Budapest és Pragerhof között, indul Budapest 7 ó. 20 p. reg. érk. Fehérvár 9 <5. 25 p. d. e. indul Fehérvár 9 ó. 41 p. d. e. érk. Pragerh. 6 ó. 12 p. este 205. számú postavonat Budapest és Pragerhof között, indul Budapest 9 ó. 50 p. este érk. Fehérvár 11 ó. 51 p. éjjel indul Fehérvár 12 <5. 1 p. „ érk. Pragerh. 8 ó. 7 p. reg. 211. számú vegyesvonat Budapest és Kanizsa között, indul Budapest 11 6. 20 p. d. e. érk. Fehérvár 2 ó. 34 p. d. u. indul Fehérvár 3 <5. 2 p. d. u. érk. Kanizsára 9 ó. 50 p. este 711. sz. személyvonat érkezik: Szőnyről Fehérvárra 6 óra 5 perc délután. 713. sz. személyvonat érkezik: Szőnyről Fehérvárra 4 óra 20 perc reggel. 3. sz. személyvonat érkezik: Gráczról Fehérvárra 6 óra 16 perc este. 21. sz. II. rendű személy v. érkezik: Szombathelyről Fehérvárra 9 ó, 30 p. d. e. MENETREND. 202. számú gyorsvonat Pragerhof és Budapest között, indul Pragerh. 3 ó. 35 p. reg. érk. Fehérvár 9 ó. 40 p. d. e. indul Fehérvár 9 ó. 48 p. d. e. érk. Budapest 11 ó. 15 p. d. e. 204. számú postavonat Pragerhof és Budapest között, indul Pragerh. 9 ó. 35 p. d. e. érk. Fehérvár 6 ó. 32 p. este indul Fehérvár 7 ó. — p. „ érk. Budapest 9 ó. 2 p. „ 206. számú postavonat Pragerhof és Budapest között, indul Pragerh. 8 ó. 10 p. este érk. Fehérvár 4 ó. 44 p. reg. indul Fehérvár 4 ó. 54 p. „ érk. Budapest 6 ó. 50 p. „ 212. számú vegyes vonat Kanizsa és Budapest között, indul Kanizsáról 7 ó. 20 p. reg. érk. Fehérvár 2 ó. 6 p. d.u. indul Fehérvár 2 ó. 35 p. „ érk. Budapest 5 ó. 59 p. „ 712. sz. személyvonat indul: Fehérvárról Szőnybe 10 óra 20 perc délelőtt. 714. sz. személyvonat indul: Fehérvárról Szőnybe 8 óra 25 perc este. 4. sz. személyvonat indul: Fehérvárról Gráczba 9 óra 55 perc délelőtt. 22. sz. II. rendű személyv. indul: Fehérvárról Szombathelyibe 7 ó. 40 p. este.
