Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-29 / 48. szám

érdeklő állításokat a valónak megfelelőleg van sze­rencsém a következőkben helyreigazítani. Igaz, hogy ngos Kempelen Imre ur, mohai fő- parancsnok és székesfehérvári egyleti elnök itt volt, de nem tanulmányokat tenni — mit alig ily kezdő egyletnél tenne — hanem mint a tüzolto-ügy buzgó harczosa az itteni egyletet meglátogatni; igaz továbbá, hogy rendelt meg szerkocsit, de csak egyet, saját mohai tűzoltó-egylete részére, s nem egyszers- mint Fehérvárra is, mint az említett czikk beküldője állítja. Ezeket az igazság érdekében kérem becsas lap­jába felvétetni, melyek után maradok a Tekintetes szerkesztő urnák stb. Enczmann Lipót, egyl. főparancsnok. Újdonságok. — Színészeink, tudniillik vagy a Báu- falvy, vagy a Zoltán-féle társulat jövő de- czember hó elején érkezik meg városunkba. Adja jó végzetük, hogy ne szidva hagyják el városunkat. — KorCSOlya-egylet van alakulóban vá­rosunkban. Hir szeriut Harapiscsipisrugis uraságát választják meg elnöknek, nyilván abból a spekuláczióból, hogy minél hama­rabb törné ki a nyakát. — Eljegyzés. Krausz Ede, ifjú szóládi birtokos, f. hó 25-én jegyezte el magának városunkban a kedves, müveit Fischer Ka- rolin k. a.-t. Az ég áldása kisérje az ifjú pár szivfrigyét! — Kenesséről értesítik lapunkat, hogy az ottani magyar boltos ellenében oly ré­mitő konkurrencziát fejtenek ki Rosentkalék, hogy tiszta veszteségre árulják portékáikat. Nem szép az a kenyéririgység, s jó lesz, ha a község ezért megbünteti az ily lelketlen konkurrenst! — A magyar nyelv terjesztése körül magukat megyeszerte kitüntetett tanítók között 38 darab aranyat oszt ki Veszprém­in egye ez évben, a nevelési alapból. Jutal­mat kapnak: Standl Sándor (Városlőd) 6 drbot, Jeszenszky Zsigmond 5 db., Krén Ádám (N.-Tevel) 5 db., Kaposi Gyula (Ko- lontár) 4 db., Keller Lőrincz (Ajka-Rendek) 4, Küfifer János (L.-Komárom) 4, Almann Bruno (Öskü) 3 db., Péczely János (Kis-Lőd) 3 db., Veiland György (Béb) 2 db. és Birn- bauer György (Somhegy) 2 dbot. — A sümeghvidéki „vörös-kereszt-egy- let“ által Sümegen 1884. évi november 29-én a nagy vendéglő termében tánczczal egybekötött tombola-estélyt rendez. Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem szegényeknek karácsonyi ajándékul fog kiosztatni. Személy­jegy 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Belépti jegy előre váltható Darnay Kajetán ur ke­reskedésében. — Tisza-Kálmánfalva. Bácsmegyében felső-konili, grahovai és alsó-konili nevezetű eladott kincstári birtokon a telepitvények nagyközséggé alakultak, s az uj községet a kormányelnök nevére keresztelték. A felvett uj név törvényesitéséül a megye főhatóság­hoz folyamodtak, mely az ügyet jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz terjesztette fel. Minthogy a ministerium megerősítette a község elnevezését, a három különös hang­zású község Tisza-Kálmánfalva magyar nevet vett fel. * — Kataszteri bolondgomba. Almádiban tudvalevőleg két annyi lett az adó az uj kataszter miatt, mint eddig volt, s ezen felül még az osz­tályozás dolgában oly iszonyatos aránytalanságok forognak fenn, hvgy non plus ultra. Utánjárá­sunk által sikerült kisütni ezen viszásságok akát. Első osztályú mintatérül ugyanis T. Pap Ferencz helybeli derék ügyvéd ottani szÖlŐterületerülete vétetett fel, a következő butaságos indokolás mel­lett : Első osztályú mintatér, mert „jól kar 6- zott és igen jb minőségű ó-bort terem.“ — Minthogy pedig ezen szőlőnek talaja még a ne­gyedik osztályba sem helyezhető, de tulajdonkép Almádiban a legtöbb szőlő hasonló hozzá, majd­nem az egész hegy az első osztályba soroztalott. A tulajdonos természetesen a felszólamlás alkal­mával Írásban tiltakozott ama tündérországba való indokolás ellen. A kataszteri földönfutó erre azt mondta, hogy niksz deitsch. Mire a tulajdo­nos fülön csípve a parczella-generálist, mondá: Si, magad, fogni a deine ostoba köpf und den­ken: A karónak se gyökere nincs, se gyümölcse, az ó-bor pedig a hordó, meg a kezelőnek az ér­deme, s a talajnak e két dologgal Összeköttetése nincsen. Hiába! A hivatalos barázdabillegető nem engedett, s az országos bizottságra bízza a dolgot, kik a viszonyokkal nem ismerősek. — Hát tanácsolunk mi egyet, hogy bebizonyíthassa, miként a karón is terem, gyümölcs, még pedig drága: Akaszsza fel magát egyikre s munkálata hitelét megmentheti. — Megfagyott. Ez a rövid szó többet mond minden ékes szólásnál, jobban elénk tárja a nyomor irtóztatóságát. Megfagyott Székesfejérvár falain belül, nov. 20-án. Vá­rosszerte ismert alak volt az öreg Verbanits, hajdan a cisterciták gymnaziumának pedel­lusa, utóbb pedig ujságelárusitó. Mint mond­ják, nyáron az éjszakákat a sétaterek pad­jain töltötte a hajléktalan, télen pedig kapu­aljakban húzta meg magát. Itt érte, az „Amerikához“ czimzett korcsmahelyiség ka­pujában, a megváltó halál f. hó 20-án haj­nalban a szerencsétlent. Mondják, hogy iszá­kos volt, de azt is mondják, hogy felesége, leánya és két fia jó módban élnek, sőt az utóbbinak pipes ruhákra is telik. Mi azon­ban nem vádolunk senkit, a megfagyott hozzátartozóinak lelkiismerete elvégzi azt helyettünk. — Tapolczán f. hó 8-án ejtetett meg az izr. hitközség képviselő-választása. Hitk. elnöknek nagy szótöbbséggel megválasztatott Lessner Sámuel, alelnökuek Steiner Lipót, pánztárnoknak Hiller Ignác; iskolaszéki el­nöknek dr. Fischer Gyula egyhangúlag meg­választatott. — A „Budapesti Hírlapiban olvassuk; Csuz és köszvényben szenvedőknek örvende­tes hírül szolgálhat Kriegner György Buda­pest kálviubéri gyógyszertár tulajdonosnak egy uj találmánya, mely Reparatur néven árultatik a gyógyszertárakban. A feltaláló, mielőtt készítményét a közforgalomba bocsá­totta volna, — hogy annak hatásáról sta­tisztikailag is meggyőződjék, — a Rókus- kórháznak felajánlotta, hogy a javait ese­tekben alkalmazza készítményét, melyet a szükséges mennyiségben ingyen ad a kór­háznak. A kísérletek meglepő eredményt mutattak, a mennyiben 135 beteg közül 126 gyógyulva, 8 javulva bocsáttatott el a kórházból a Reparatorral való kezelés után. Volt ezen betegek között több, kinél 80 —120 napi ápolás alatt minden eddig ösmert sze­relés eredménytelen maradt, mig végre a Reparator vétetvén alkalmazásba, általa 2 — 5 napi kezelés után teljes gyógyulás éretett el. — Fa-eladás. A puszta-menyekei erdő­ben f. hó 29-én, ez évben másodízben tör­tént épület- és tűzifa-eladás nyilvános árve­rés utján, s mondhatni, hogy túlságos drága áron kelt el. — A veszprémi országos vásár hétfőn, azaz deczember hó 1-én fog megtartatni. — Elverte a feleségét. Egy helybeli napszámos a hét folyamán úgy elverte a fe­leségét, hogy annak teste úgy nézett ki, mintha csak téntával lett volna leöntözve. A gonosz embert azután be is dugták a dutyiba. — Csodálatos égi tünemény. Folyó hó 27-én virradóra hajnali 5 óra tájban sűrű villámok czikáztak át városunk fölött. A vil­lámlás mintegy negyedóráig tartott; dörej se kisérte, eső sem követte. A tünemény okán most természetesen sokan törik a fe­jüket. — A veszprémi ref. egyház felállítandó leány tan ódájára a nevelési alapból Veszprém- megye 200 frtot fog a holnapi közgyűlésen kiutalni. — Ösztöndíj. A Láncz orvos által ala­pított ösztöndíjat ez idén Gubicza Imre volt 6-od gymn. oszt. tanuló nyerte el. Az ösz­töndíj 84 frtot tesz ki. — A megye részéről a budapesti áll. ipartanodánál alapított 100 frtos ösztöndíjat ez évben Stern Izidor megyebeli illetőségű tanuló nyerte el. — Nőink figyelmébe. Gusztrinyi Sándor ur, női-ruhaszabászati iskoláját már megnyi­totta. Tanítványai közül felemlíthetjük Ba- bay Kamilla és Julia, Meidinger Teréz, Lam- pert Margit, Gödé Ida, Suli Katicza s Kubay Mariska k. a.-kat. A tanfolyam két hétig tart, s a tandíj 15 és 8 frt; jelentkezhetni Gusztrinyi urnái a Lőrincz-házban. Ajánljuk! — A Veszprémben s Pápán felállított ipariskolák segélyezésére, a megyei magán- pénztárakat kezelő választmány Véghely Dezső indítványára elhatározta, hogy egyik­egyik iskolát 100—100 írttal javasol segé- lyeztetni. — A Zirczen s Várpalotán felál­lítandó ipariskolákat pedig 450—150 írttal véli segélyezendőnek. — Nyilatkozat. Alulirott a „Veszprémi Közlöny“ felhívására hivatalosan kijelentem, hogy folyó hó 20-án három rendtársammal sírboltunkba lementem, hogy 1784-ik évben elhunyt és sírboltunkba letett Anyo3 Pál re- mete-szent-Pál szerzetbeli áldozár hamvaira vonatkozólag legalább is valószínű tudomást szerezzek; felbontattam tehát a templomunk szentélye alatt lévő 1874-it évben elhuny­taknak két befalazott fülkéjét azon remény­ben, hogy egyik vagy másikban találni fogok valamely ismertető jelt, például szerzetesi öltöny darab, stóla vagy kering-mai’advátíyát, melyről a hamvak azonosságáról felvilágosí­tást vagy meggyőződést nyerhetek, azonban minden reményem meghiúsult, mert a 100 évek előtt sírboltunkba letett elhunytaknak csak poraira s nehány csont darabjaira ta­láltam, minden jelentékeny ismertető jel nél­kül, az egyik fülkében volt ugyan selyem kelméhez hasonló mintegy tenyérnyi ruha­darab, melyből a stólák alsó része készíttetni szokott és pár kisebb darab csipke-foszlány, de ezek a hamvak azonosságára annál inkább nem mutatnak, mert a srrboltunkban levő fülkék felülről beboltozva nem lévén, a ko­porsók fala illesztett száll vasakra egymás fölé lettek helyezve, a minek következtében a felső koporsóban lévő elporladt hamvak az alsóban lévő porok közé vegyültek s ez által a kutatás, mely boldogult Ányos Pál ham­vaira némileg fényt derítene, végképeu meg­hiúsult: nem maradt tehát egyébb hátra, minthogy az összevegyült hamvak sírboltunk­ban maradjanak és békességben nyugodjanak. Ezeknek közlése után a kétséges és bizony­talan hamvaknak az alsó-városi temetőbe, vagy más külön akár családi sirboltbani szál­lítását czélhoz vezetőnek nem tartom s így azoknak sirboltunkbani meghagyását meg- másithatlanul óhajtom. Veszprém, 1884-ik évi november hó 22-én. Tamaskó Antal s. k. szent-ferenczrendi zárdafőnök. — Zongoraleczkéket óhajt adni, kezdők­nek, egy szakképzett úrnő, saját házában, kedvező feltételek mellett. A czimet hírla­punk irodája adja meg. — A különös, ezen országban uralkodó betegség. Mint tolvaj, éjjel váratlanul lep meg bennünket. Sokan mell- és oldalíájásokban szenvednek, gyakran hátfájásban; bágyadtak és álmosak, szájukban rósz izt éreznek, különösen reggel; ragadós nyálka gyü- lekszik fogaikra; étvágyuk rósz, mintha gyomrukban valami nehézség volna, és a gyomorgödörben el­gyengülést éreznek, mit a tápszer élvezete nem tá­volit el. A szemek beesnek, kezek és lábak hidegek és ragadósak; rövid idő múlva száraz köhögés áll be, mit hónapok múlva zöldes köpködés követ; a szen­vedő mindig fáradt, az álom nem hoz neki nyugal­mat ; ideges lesz, ingerült, kedvetlen, rósz előérzetek kínozzák; ha gyorsan fölkel, elszédül; belei eldugul­nak, bőre gyakran száraz és forrd, vére sürü lesz, szeme fehére sárgás, vizellete kevés és sötétszinü, hosszabb állás után lerakodást képez; a tápszer fel­böfög, néha édes, néha savanyu izt érez, mit gyakran szívdobogás kisér; látereje fogy, foltok jelennek meg szemei előtt, nagy kimerültség és gyengeséget érez. Ezen tünetek változva lépnek föl s az ország lakói­nak majd harmadrésze szenved egyik, vagy másik alakzatban ezen betegségben. Találták, hogy ezen betegséget az orvosok gyakran nem ismerték fel; némelyektől májbaj, másoktól Dyspepsie, mig végre többektől vesebajnak lettek kezelve, annélkül, hogy egyik, vagy másik kezelés alkalmas lett volna, mig a „Shäker-kivonat“ a betegség minden egyes faját meggyógyította. — Ezen kitűnő gyógyszer minden gyógyszertárban kapható. — Kik szorulásban szen­vednek, használják Seigel hashajtó piluláit a Shäker- kivonattal. Seigel hashajtó pilulái szorulást gyógyí­tanak, lázt, meghűlést eltávolítanak, a fejfájást el­mulasztják és az epekórt elnyomják. A legbiztosabb, legkellemesebb és egyúttal a legtökéletesebb pilulák, mik eddig készíttettek. Ki egyszer megkísérti, az továbbra is fogj a használni. Lassan, fájdalom nélkül működnek. — Egy üveg Shäker-kivonat ára 1 frt 25 kr. Egy doboz Seigel hashajtó pilula 50 kr. — Egy gazdasági iró jubileuma. Az orsz. magy. gazdasági egyesület Kodolányi Antal 25 éves irói működésének jubileumát a jövő hó 7-én meg fogja ünnepelni. Az ünnep rendezésére az egyesület kebe­lében bizottság alakult, mely e meghivást bocsátotta ki: Mezőgazdaságunk fejlődésének egyik főtényezője : a szakirodalomnak ünnepe az, midőn egyik buzgó munkása egy negyed századra kiterjedő sikeres te­vékenységének méltó jutalmában: az érdekelt közön­ség elismerésében részesül. A magyar gazdaközönség a közélet bajnokainak érdemeit ritka becsű jutalom­mal : tiszteletével és hálás elismerésével szokta ko~ szorozni s ezt a jutalmat kevesen érdemlik meg job­ban, mint Kodolányi Antal, ki mondhatni egész élete tevékenységét a szakirodalomnak szentelte, s ez irányban folytatott következetes, öntudatos és ki­tartó munkásságával mezőgazdaságunk fejlesztése te­kintetében elévülhetlen szolgálatokat tett. Ez érde­mek jutalmát kérjük a magyar gazdáktól egyenkint és összesen, bizalommal várva a rokonszenv ama szép nyilvánulását, melylyel gazdaközönségünk a munka jeleseit fölemelni szokta. Nincs kétségünk az iránt, hogy a Kodolányi 25 éves jubileumán részt fognak venni mindazok, kik a mezőgazdasági hala­dás hívei, s tisztelettel meghívjuk őket ezen irodalmi ünnepélyre, melynek rendezését a következő Prog­ramm szerint óhajtjuk véghez vinni. Programm: Diszülés az orsz. magyar gazd. egyesület ismeretter­jesztő szakosztályában Korizmics László, mint disz- elnök, elnöklete alatt; dr. sippi Rodiczky Jenő, a kas­sai kir. gazdasági tanintézet igazgatójának fölolva­sása : „Futó pillantások mezőgazdasági irodalmunk fejlődésének történetére.“ Az üunepelt férfiúnak adandó disszajándék átnyujtása, esetleg egy nevére teendő gazdasági irodalmi alapítvány megörökítése. Az ünnepélyes diszülés decz. 7-én d. u. 4 órakor tartatik a Köztelek tanácstermében. Este 7 és fél órakor diszbanbett a Hungária szálló első emeleti termében. Egy teríték ára (bort bele nem értve) 2 frt. A rendező bizottság nevében: Korizmics László, diszelnök. Wágner László, elnök. Ordódy Lajos, Gonda Béla, Dapsy László, Krocsak G. Emil, dr. Schmidt József, dr. Fáy Andor, Bossányi Endre bi­zottsági tagok. — A moóri önkéntes tűzoltó-egylet által e hó 15-én rendezett zártkörű tánczvigalom tiszta jöve­delme 33 frt 57 kr. volt. Az egylet parancsnoksága e hó 23-án tartott ülésében köszönetét szavazott mindazoknak, a kik a tánczvigalom alkalmával felül­fizettek, s kiknek névsora a következő: József főher- czeg ő cs. kir. fensége 10 frt, Cziráky Béla gróf főispán 5 frt, br. Trauttenberg Frigyesné szül. Fes­tetics Krisztina grófnő 4 frt, Trauttenberg Betti bárónő 4 frt, Gourcy Henrik gróf 3 frt, báró Baj- záth Gizella 1 frt, báró Trauttenberg Frigyes 4 frt, Kempelen Imre főparancsnok 4 frt, Lux Juliánná úrnő 4 frt, Yértesy György 4 frt, Grossinger István 2 frt, Lux őrnagy 4 frt, Kilinger Istvánná úrnő 1 frt, dr. Szauer György 1 frt, Mayer Antal 2 frt, Keresztury Ödön 1 frt, Wenczel József 1 frt, Kocsis János 1 frt, Pencz Lajos 1 frt, Kárlovicz Lajos 1 frt, Steiubacher N. 1 frt, Baumgartner Károly 1 frt, Rehák Gusztáv 50 kr., Hauptman János 1 frt, We­ber József 50 kr. Rehák Ferencz 50 kr. — Bál HerczegfiMván. November hó 25-én fé­nyesen sikerült Katalin-bált rendezett nerczegfalván az ottani fiatalság. Szilárd Iván uradalmi ellenőr állott a dolog élén, s munkálkodását, fáradozásait a legszebb siker koronázta. Esti 9 órakor már comp- lett volt a fényes társaság az olvasó-kör pazarul kivilágított termeiben. — Az ott levő kölgykoszoru díszére vált volna egy városi elite bálnak. Kendők lobogtatása, szivek dobogása közt igazándi kedvvel és tűzzel kezdődött a csárdás, s azután folyt a tánc, véghetetlen animóval. Tizenkét órakor volt a souper melyet Zacsovichné uihölgy (Kis-Venyim pusztáról) két bájos leányával, Ilonka és Janka kisasszonyokkal szolgált fel a vedégeknek, utolérhetlen szeretetre- méltósággal és kellemmel. A fiatalság alig várta végét a lakomának, rögtön hozzálátott a tánczhoz és járta azt kedvvel, tűzzel egész reggeli 6 óráig, a mikor szétoszlott a társaság, sok édes emlékkel, s egymás­nak adott azon ígérettel, hogy a legközelebb Bo- gárdon tartandó bálon viszont fogja egymást látni. Úgy legyen. — A pápa-keszthelyi vasút érdekeltsé­gének Yeszprémmegye közönségéhez intézett kérvénye a megyei segély tárgyában a holnap tartandó közgyűlésen fog tárgyaltatni. Úgy hallani, hogy Veszprémmegye 6000 frttal fogja a vállalatot a törvény értelmében tiz éven át segélyezni, mi tekintve Zalamegye 12000 írtját, s a vonal megyei hosszát, a méltányos aránynak egészen megfelel. — Tisza és az újságírók. Százötvenezer forintot hagyott néhai Bujanovics Jánosáé jóté­kony czélokra, s két magyar minisztert bízott meg az összeg fölosztásával: Tiszát és Szapáry grófot. Mikor a két miniszter a felett tanácskozott, hogy kiknek mennyit juttassanak ez Összegből, Szapáry gróf a lisztába a következő két tételt irta be: „A magyar irók segélyegyesületének 3000 frt, a ma­gyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének 3000 frt.“ Tisza átnézvén a lisztát, a második tételt kitörülte, s az igy fölszabadult 3000 frtot oda­adta az irók segélyegyesületének. „A nyugdíjinté­zet tehát semmit se kapjon ?“ kérdé Szapáry. — „Semmit,“ válaszolt Tisza mogorván. „Az kizá­rólag a hirlapiróké, s a hírlapírók életemben annyi kellemetlenséget okoztok nekem, hogy vala­mikép boszut kell rajtok állanom.“ — Keszthelyen a tisztujitás f. hó 14-én ejtetett meg csekély számú közönség részvétele metlett, amit eléggé igazol ama körülmény, hogy a hatszázon felül levő szavazók közül alig gya­korolta annak tizedrésze a legszebb polgári jogot. A jári szolgabiró elnöklete alatt tartott gyűlésen mindenekelőtt az 1885 — 87. évekre megalakitta- tott a képviselőtestület, majd a szokásos kijelelés teljesittetvén, a tisztviselői kar következőleg lett megválasztva: id. Reischl Venczel városbiró, Szeglet Mihály első tanácsos, illetve helyettes biró; Schreiner Heinrich, Unterberger Ferencz, ifj. Oppel Károly, Lázár L. Lipót, Sándor Elek, Manovill Dávid, Puly János, Veháp Ferencz, Pethő János, Wünsch Ferencz városi tanácso­sokká, Gösz Ferencz pénztárnokká, Lénárd Ernő tiszti ügyészszé, Dékrnár János kórházi orvossá, Buchberger Gusztáv közgyámmá, Szabó János adószedővé. — A magyar kir. Curia elnökévé Ö Felsége a király, Perczel Béla, volt igazságügyi minisztert, a Curia másodelnökét nevezte ki. Perczel utóda való­színűleg Szabó Miklós, az Ítélő tábla elnöke lesz. — Egy nyugtalanító betegség, miben számtala­nok szenvednek. A betegség jelentéktelen gyomor- bántalommal kezdődik, elhanyagolva azonban az egész testben elterjed, megtámadja a vesét, májat, mell­mirigyet, az egész mirigyszervezetet, úgy, hogy az avval sújtott szomorú létben kínlódik, mig a halál őt szenvedéseitől megmenti. A betegség sokszor más bajjal lesz fölcserélve, de ha az olvasó következő kér­déseket intézi magához, úgy képes lesz meghatározni, szenved-e egy ilyen bajban: — Az evés után érzek-e nehézséget, fájdalmat, vagy nehézséget a lélegzésben ? Nem jön-e rám tompa, nyomasztó érzés, álmossággal ? A szemek nem sárgák-e F Nem gyülekezik-e reggel nyeldeklőn és fogakon sürü, ragadós nyálka a száj­ban, rósz Ízzel ? Tiszta-e a nyelv ? Nincz-e a jobb oldal felfújva, mintha a máj dagadt volna ? Nincs-e szorulás ? Nem szédülök-e, ha fekvő helyzetből gyor­san felkelek ? A vizelet nem kevés-e és sötét, és állva, nem hagy-e lerakodást hátra ? Az evés után nem fujódik-e fel és nincs-e felböfögés ? Nincs-e gyakori szívdobogásom? — Ezen különböző tünetek talán nem mindig együttesen lépnek fel, de a beteg egymásután szenved bennük, a mint a borzasztó be­tegség előrehalad. Ha a baj régi, úgy rövid, száraz köhögés áll be, később kiköpésekkel. A nagyon elő­haladott bajnál a bőrnek piszkos, barnás színe lesz, a kezek és lábakon hideg, ragadós izzadság. A máj és vesebántalom előhaladásánál rheumatikus fájások állanak he, minél a rendes kezelés semmit sem segít. Ezen baj az emészthetetlenségtől származik, mit egy kis adag alkalmas orvosság bevételével, a baj kez­detén, el lehet távolítani. Azért fontos, a betegséget első felléptekor kellőleg kezelni, mikor kis adag orvosság azt képes meggyógyítani; ha a baj már gyökeret vert, akkor a kellő orvosságot addig kell használni, mig a baj egészen elmúlt, az étvágy visz- szatért és az emésztési szervek egészen rendben van­nak. A legbiztosabb és hathatósabb szer ezen beteg­ség ellen a „Shäker-kivonat“, növényi szervbőli ké­szülék, mely minden gyógyszertárban kapható. Ezen kivonat a bajt gyökerestől, tökéletesen kiirtja. Kik szorulásban szenvednek, „Seigel hashajtó piluláit“ használják a „Shäker-kivonattal“. Seigel hashajtó pilulái szorulást gyógyítják, lázt és meghűlést eltá­volítanak, főfájást megszüntetik, az epekórt elnyom­ják. A legbiztosabb, legkellemesebb és egyúttal a legtökéletesebb pilulák, melyek eddig készitve lettek. Ki egyszer ezeket megkísérti, az bizonyára tovább fogja azt használni. Lassan és fájdalom nélkül mű­ködik. — Egy üveg Shäker-kivonat ára 1 frt 25 kr. Egy doboz Seigel hashajtó pilula 50 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom