Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-31 / 22. szám
Veszprém, 1884» IV. évfolyam. 22-dik szám. Szombat, május 31. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre..............................................^ frt kr. Fél évre...................................................3 Irt kr. Negyedévre ..............................................1 ^ ^ kr. Eg yes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-ntcza 105. szóm küldendők. Hirdetések és 3ST^rlltterek kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr.; nyiltte'r petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Eléziratols vissza nem acLa/tzialc. A választás. Veszprém, május 31. A veszprémmegyei központi választmány jun. 13-ára, az általános választások határidejének első napjaiba tűzte ki a választást megyénkre nézve. Sokakat meglep az a sietség, hogy midőn úgyszólván a pártok alig szervezvék s pedig úgy jobbról, mint balról, mégis a legrövidebb terminus tűzetett ki. Mi a magunk s a választó közönség érdekében ezt az intézkedést csak helyeselni tudjuk. S egyik párt részéről sem helyteleníthető az. Mert a pártszervezkedések arányai mind a 7 megyei kerületben (Pápát sem véve ki, bár ott az ellenzék jelöltje még meg sem neveztetett), teljesen egyformák; — amennyit megtett a kormánypárt, annyit tett az ellenzék is; a sance-ok egyenlők s a választóktól függ, hogy ezután mily erőt fejt ki jelöltje mellett. Alábbi czikkünkben jelezzük a pártállásokat, tárgyilagos keretben. A kormánypárt jelölteket állított 5 kerületben; a függetlenségi párt 6 kerületben bir jelöltekkel; mig a 7-ik kerületben (Zircz) csakis a két ellenzéki árnyalat, a függetlenségi s a mérsékelt mérkőznek meg egymással. Minden kerületben lázas tevékenységet fejtnek ki az ellentétes pártok s a megyei lakosság két egymással vívó ellenséges táborhoz hasonlít. A győzelem bízvást azé lesz, ki a választás utolsó napjain fogja a legtöbb erőt kifejteni. A megyei tisztikar más választások alkalmával sok panaszra adott okot. Nem óvta meg a kellő s tekintélyéhez szükséges objektivitását s teljes erővel korteskedett a kormánypárt mellett; részt vett a jelöltek körmeneteiben, sőt itt-ott beszédeket is tartottak a néphez s hivatalos befolyásukat is latba vetették a jelölt mellett. Ma — hála lelkiismeretes tapintatuknak! — nincs úgy! Belátták, hogy a megye bizalmával visszaélniök nemcsak nem illő, de bűn is, melyet még ellenükben is meg- torlólag üldöz a törvény s belátták, hogy ha ők kívánják a választókkal tiszteletben tartatni a törvényt, hát nekik is jó példával kell előljárniok s ők is kell, hogy tiszteletben tartsák azt. És helyesen van igy. A nép amúgy is izgatott; egy-egy álhir elegendő, hogy lángra lobbantsa az izgatott kedélyeket s minél inkább közelebb van hozzánk a választás, a pártok forrongása annál lázasabb, szenvedélyesebb. Az ellenzéki pái’t mindent elkövet, hogy a nép mozgalma a törvény keretén belül maradjon; tisztelettel viseltetik az ellenséges jelöltek irányában s azok személyét ez a jóindulatuk jobban őrzi, mint a zsaudárok szuronyai. De midőn igy viselkedik az ellenzék, hasonló loyalisságot vár el a kormánypárt részéről is s hinni akarjuk, hogy ebben a várakozásában nem is fog csalódni. Ezt kívánja a megye békéje, tisztessége iránt való mindnyájunk közös érdeke s kívánja maga a két elv is, melynek diadalra jutásáért im két táborba szállt a választó közönség. Adja Isten, hogy a választás utáni napon ne legyen egyik résznek sem gyülölségre, megvetésre oka! Adja Isten, hogy ellenzék és kormánypárt őszinte békejobbot foghasson egymással a választás utáni nagy napon! Választási mozgalmak megyénkben. Veszprém, május 31. A veszprémi választókerületben a kormánypárt részéről Kisovits József apátkanonok, — a függetlenségi párt részéről Hegedűs Károly, Som- lyóvásárhely volt orsz. képviselője állanak egymással szemben. Kisovits az utóbbi héten sajátságos viselkedést tanusitott. Múlt pénteken egy 50 tagú iparosküldöttség felszólitotta a jelöltség elfogadására s Kisovits úgy ez alkalommal, mint vasárnap, midőn ezt a küldöttséget bucsulakomára fogadta házánál, becsületszavát adta a küldöttségnek, hogy ezúttal nem lép föl s midőn az iparosok őt ez esetben Ráth Károly jelöltségének támogatására felhívnák, Kisovits ezt is megígérte. Kedden reggel az iparosok küldöttei Benkővel s Szilágyi Mihálylyal élükön Budapestre utaztak s felkérték Ráthot a mérsékelt ellenzéki jelöltség elfogadására. Ráth elfogadta a jelöltséget s táviratilag kérte Kisovitstól a megígért támogatást. Épen akkor, mikor ez a távirat megérkezett, járt Kisovitsnál egy 20 tagú kormánypárti küldöttség s Kisovits ezektől elfogadta a kormánypárti jelöltséget, mit rövid táviratban közölt is Ráth-tal. Egyúttal Balogh Károly utján levélben értesité elhatározásáról a helyi iparosságot s a szörnyű levélben a többi közt a következőket Írja: „Sajnálkozzanak rajtam; Ítéljenek el — csak meg ne vessenek! En ismét áldozat vagyok.“ Legyen e levélből egyelőre elég. Ráthnak s az iparosságnak ily csúf kijátszatása iszonyú elkeseredést szült városszerte s Kisovits abbeli védekezése, hogy Benkő felszólítását lehetetlen volt komolyan vennie, nem segit az ő baján. ügy halljuk, hogy Ráth ily viszonyok mellett a jelöltségtől visszalépett. Hegedűs Károlyt, kit az országos függetlenségi párt központi végrehajtó bizottsága is ajánlt s támogatni fog, pár nap múlva tartja meg programmbeszédét s körútját a kerületben, miről a választó közönség falragaszok utján fog értesittetni. Eötvös Károly Nagyváradon lépvén föl Tisza Kálmán ellen, a neki felajánlt veszprémi jelöltség az ő indokolt ajánlatára ajánltatott föl Hegedűs Károly urnák, kit e kerületi kőrútjában a központ részéről Mocsáry, Helfy Ignácz s Prónay Gábor fognak kisérni. A zirczi kerület értekezlete múlt vasárnap volt Cseszneken s ezen szerkesztőnk is részt vett. Megjelent 23 község küldöttsége: André Gyula elnök tartalmas, lelkesült beszédben fejti ki a függetlenségi párt álláspontját s a kerület eddigi megállapodásait, melyek a függetlenségi jelölt felállítása mellett szólnak. Utánna közvetlenül H u n k á r Mihály szólt s a mérsékelt zászló mellett küzdött. Ezután Szűcs István csetényi lelkész tartott hatalmas, erőteljes beszédet a 48-as eszmék mellett, majd a hántai lelkész s végül Szabó József dudari ref. lelkész szólt roppant lelkesedés mellett, ajánlva a függetlenségi párt jelöltjéül Ányos Tivadart, Ányos magvas, higgadt beszéddel köszönte meg a jelöltséget s elfogadta. Hunkár ajánlatára erre leszavaztattak a 23 község küldöttségei, hogy kitudják, nem-e a mérsékelt ellenzék van többségben. Az eredmény az volt, hogy mind a 23 község Ányos függetlenségi mellett nyilatkozott. Ányos holnaphoz egy hétre tartja meg körútját a kerületben. Az értekezlet Hunkár Sándor eddigi képviselőnk, Peleskei birtokos indítványára, jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az enyingi kerületben holnap lesz az értekezlet, melyen ifj. Matkovich Tivadar fog kijelöltetni a függetlenségi párt részéről. Pártja igen nagy s diadala több mint valószínű. Ellenjelöltje Magyar János kormánypárti. Hirlett, hogy Csapó Kálmán mérsékelt is fellép, de ez a hir még nem nyert megerősítést. A nagyvázsonyi kerületben Szent-Gáll község kormánypárti emberei fejtik ki a legnagyobb akcziót jelöltjük mellett. Folyton kirándulásokat tesznek a többi községekbe s azon a vidéken nagy erőre is tettek szert. Győrffy pártjának központja Vámos, Szabadi s a párt itt Horváth buzgó elnök vezetése mellett mindent elkövet jelöltje érdekében. TARCZA. Este. A toronyból... bim-bam, bim-bam, Szól a harangszó ájtatosan... Aki megérti ezt a zsolozsmát, A szive úgy ver, bánatosan — •— Nyugalom édes a nyugodt szívvel Tisztes, erős napi munka után; Szól a harangszó ...bim-bam,bim-bam, ... Sok nem is hallja talán! Kompolthy Tivadar. Pünkösd napja. Lélekemelő a lelkesülés apotheozise és szükség, hogy manapság is lelkesülés hassa át az emberiséget előrehaladásában az elhárithatatlanoknak látszó akadályok leküzdésére. A kereszténység, mely nagy harczát kiállotta, meglazul lelkesülés nélkül. És a társadalom elvadul és visszaesik kereszténység nélkül. — A megrontott társadalomban az egyén cselekedeteinek egyedüli oka önérdeke és önakarata, gazságát és rafinériáját csakis a külső kényszernek kész alárendelni. A becsületes lélek megtörik az élet felén és öngyilkosságba menekül. Azontúl gyülölség nemes verseny helyett, melyben csak győző, de legyőzött nem lehet, háborút csinál, a család az erkölcsiség összetartó kapcsa nélkül fölbomlik s a nép tömege keresztényies erkölcsök hijján hatóságai és a rend ellen fordul, melyet csak szuronyok tarthatnak fenn. Nagy a kevélység istene, de még nagyobb az alázatosság istene. Nagy a hatalom istene, de még nagyobb a szeretet istene. Nagy a boszuállás istene, de még nagyobb a mindent megbocsátó könyörüle- tesség istene. Nagy a sinai isten, de még nagyobb a Calvaria hegyi isten. Keresztre feszitik, megsebzik, szomjaztatok s még is igy szól: „Atyám, bocsáss meg üldözőimnek, bocsáss meg hóhéraimnak, bocsás meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek.“ A keresztény vallás az alázatosság, szeretet és a megbocsátó könyörület vallása. A krisztusi hit alapelve: tiszta lelkiismeret, becsületes kereset és felabaráti szeretet. Nyiljékmeg a gazember lelkiismerete, ki a néptömeg szeme előtt fölbó- relve arczátlanul embertársai jó lelkiismeretének megrontására tör és elhatározásának legyen az erkölcsiség rugója s akaratát fékezze meg a keresztényies becsületesség érzete. Legyen meg az emberek között az alázatosság, munka, becsület és a szeretet. Legyen a munkás hősként tisztelve, a nyomor könyei felszántva, embertársunk emberi méltósága megbecsülve. Legyen tökélyesb alapon társadalmi s állami szervezet, melyre szerzé azt a keresztény társadalom megifjult szelleme. Lelkesüljünk egy párszervezetünkért iránt is. A vallás külső rendje tartja össze az emberiséget. A gyermek nevet s pártfogókat a keresztségben és keresztszülőkben kap. A gyermeket megtanítjuk imádkozni. A hit adja meg a szegénynek drága kincsét, hogy megtanuljon tűrni és remélni. Házasságunkra esküt teszünk hitünk szerint. A vallás tart vissza sok embert a gonosztól s a ki hozzá fordul, ez ad neki vigaszt. Végre pap kisér ki bennünket a temetőbe s emlékfa jelzi a hantot, mely nekem legkedvesebb mindazok fölött, mik a kerek világon léteznek, — mely alatt van az elődeim sírja. Keresztényies elven épült föl a család, a családon a keresztény vallás. Férfinak nővel való folytonos viszonya, vagy több nővel való viszonya még nem család, a család csakis azon erkölcsi alapon létesül, melyre azt a keresztény vallás helyzete tartja fenn. Viszont meg a család az, mely a keresztény vallást megvódelmezi, ugyanis keresztényies elvek, tiszta erkölcsökben felnőtt tagjainak lelkületén erősből meg a keresztény társadalom fundamentuma. És családi körben enged a gyermek szive legjobban a benyomásoknak, családi körben szívjuk be lelkünk legszentebb érzelmeit, melyek életünk folytonos kísérői lesznek. Azután meg családi körben a nő űzi el mosolyával a férfi gondot az ember homlokáról, családi körben közölhetjük bánatunkat legjobban öveinkkel, családi körben lehetünk egyedül boldogok, mert boldogságot a szívnek csak a részvét melege ad. Szeressük tehát ssaládunkat, legyen az az erkölcsiség termékeny talajává. Előttünk lebeg hazánk képe, milyen volt azelőtt. A Kárpátoktól az Adriág, a Feketetengertől a Vörösoroszországig mienk volt minden, föld és nép. Nagy hatalom volt Európában, hires, gazdag és győzhetlen. Szabadságban nem volt párja, csak Anglia. Királya volt korának legigazságosabb fejedelme s legnagyobb hadvezére, a ki Szófiáig űzte a törököt s elfoglalta Bécset s midőn meghalt, az a közmondás maradt főn róla: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság.“ Hadvezére volt a világ legnagyobb hőse, a ki megmentette a keresztény világot az Iz- lamtól, meghódította Boszniát, Herczegovinát, Szerbiát, Romániát, Moldvát és a törökön fényes győzelmet vett harminczháromszor. Mily nagy emlékei ezek a ősi dicsőségnek ! Később, hogy önzetlenül megmentettük nyugatot az izlamtól, az vette el szabadságunkat, midőn belefáradtunk hálátlanságból. Hősök, hazafiak, vértanuk nagy és fényes szel- lemárnyai tekintenek le ránk háromszázados szabad- ságharczunkból Bocskaytól le egész gr. Bathiányi Lajos és Kossuth Lajosig. — Melegedjék fel emlékeiken hazafiságunk s égjünk a vágytól a régi dicsőségre visszaemelni az országot. — Borostyán a hazafi homlokára s átok a szent ügy Judássára. A kormány bölcsen kormányozzon, a nép helyes or- szággyülést válasszon, hazafiságból válasszon, hogy az országgyűlés hazafiságának kifolyása legyen, hogy jó törvényeket hozzon. A népet ne rontsák meg a lelketlen vórszipolyok raffineriái, de szellemileg, va- gyonilag éljen, gyarapodjon, virágozzon. Egyenetlenség helyett közértelem, hazafiság tegye az országot bent virágzóvá, kívül hatalmassá. Szóval mindenféle tekintetben legyen olyan nagy és dicső, mint régen volt. Lelkesüljünk hazánk iránt! Pünkösd napjával most már 1884-ik esztendőben 1850-ikszer ünnepli meg a keresztényvilág a lelkesedés emléknapját. De ennek a megünneplésnek csak úgy lesz meg a kellő haszna, ha mi magunk is fellelkesülünk a lelkesülés apotheozisén, hogy a társadalomnak, egyházunknak, családunknak és hazánknak használjunk. Vörösmarty Izidor. Valamit a — békáról. (Zóologiai essay.) (Vége.) Brekeke, brekeke! Koax tuu. Mindenik „énekes“ azon naiv nézettel bir, hogy a főczél az „önmulatás“ volna, és a kinek a „dallam“ összhangzónak tűnnék fel, lehet oly kegyes fülét bedugni. Ezután ritka kitartással brekegnek a közreműködők az egész éjjelen keresztül, majd halkan piano, vagy dolce, a vágyakozó szerelem leggyöngébb édes hangján, majd fortissimo, maestoso és szenvedélyesen mint púzónok dörgése az ítélet napján. Csak virradtával némulnak el egymásután a „művószetenthusiasták“ s csak néha hallik egy ábrándosán kérdező Brekeke, melyre egy-egy komor „quarr“ érkezik válaszul. „Viel Feind, viel Ehr’“ vagy megfordítva: „Viel Ehr’, viel Feind“ ezen példabeszéd tanulmányunk hősére százféle alkalmazást nyer. A vidra a békapecsenyét legjobban kedveli épen úgy a sasnak több nemes, a hosszúlábú gólya csőre a békák népénél körülbelől az, a mi a Görögöknélnél az olló az Atropos kezében, ama Párkáéban, ki életfonalunkat metszi át; csuka és más ragadozók a mikor csak szerét tehetik, elnyelik a szegény békát és maga az ember sem hiányzik a sok ellenség között. Mert az utóbbi jól tudja, hogy a békaczomb ép oly jól Ízlik, mint a kirántott csibehus és azért őszkor legjobban ezek után sóvárog. — Mondom ezek után, t. i. a béka czombjai és nem az egész állat után, mert nálunk csak az előbbiek consumáltatnak, mig Olaszországban különösen böjti eledelül az egész béka pur et simple szolgál. De nálunk a béka nemcsak a szakácsnő keze alá, de leginkább Anaton és Physio- log bonczeszközei alá kerül. Hányszor kell szegénynek valamely megrögzött tudós theoriáját, és lenne ez még oly alaptan és téves életével és szive vérével meglakolni! — Bókák és tengeri nyulak, ezek a modern Hekatombák, melyek a tudomány oltárán áldoztatnak fel.
