Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-03 / 18. szám
4 Veszprém, 1884. TV. évfolyam. 18-dik szám. Szombat, május 3. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre..................................... . (J frt kr. Fél évre ..............................................3 fii — kr. Ne gyedévre.........................................1 frt 50 kr. Eg ves példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. A közszellem ébredése. Veszprém, május 3. Veszprém város közélete krónikájában nevezetes lapot fog betölteni az lSS4-ki ev. Évtizedek alatt nem haladt annyit ez a mi lassuraozgásu városunk, mint ebben az egyetlen esztendőben. Közéletünk minden ágában s társadalmunk minden rétegében örvendetes fellendülését tapasztaljuk az eddig megkötött erőknek, a úgy közigazgatási, mint társadalmi tényezőink együttható működése máris oly mestezekató vívmányokkal gazdagította városunkat, melyek eddig csak jámbor óhajainkat, merész vágyainkat képezék. A köz szellem felébredt. lm első sorban a megyei közigazgatás oly irányt vett, mely összes politikai pártjaink elismerésére, elfogulatlan támogatására számíthat. A vármegye administratiója hosz- szu idők óta nem volt oly erős s fáradhat- lan kezekben, mint ma, s megyeszerte érezhető annak áldásos, ügybuzgó működése. A régi panaszok egymásután orvoslást nyernek; pénzügyünk rendezettebb; utaink javulnak; az uj megyei székház terve tény- ny é válik. Létrejött a veszprémi főgymnp- sium is. Húsz év fáradalmas munkája, önzetlen lelkiismeretes ügykezelés áldó gyümölcse ez, mely a jövő nemzedéknek örök háláját igényli ama derék férfiú iránt, .d egész idejét s minden morális erejét latba veté e nemes ügy érdekében. Lelkesült kitartása diadalra jutott s czélhoz ért. Rendszeresítve van az ipariskola is. A város s egyesek meghozták ennek is az érdekében az áldozatot oly befektetett tőMEGJELEN MINDEN SZOMBATON, Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, Urgos-utcza 105. szóm küldendők. Hirdetések és DbT^iltterels: a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) G kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. kéül, mely iparosaink jövendő nemzedékének jobb jövőt, anyagilag fejlődöttebb szinvonalt biztosit. A befektetett tőke meg fogja hozni sokszoros kamatát az egész városnak, melynek zömét épen iparosaink képezik. Kellett, hogy ezért a nagy osztályért is latba vesse magát társadalmunk, mely amúgy is aránylag nagy mérvben viseli közterheiuket. A veszprémi szárny vasút kiépítése is csak napok kérdése immár. Az uj vonal közlekedési s forgalmi nagy hordereje iránt nem foroghat fenn semmi kétség. Belátta ezt maga a nyugati vasut-társaság, mely első sorban érdekelt, s leginkább érzé eddig is bénultságát a veszprémi s vesz- prémvidéki forgalommal szemben, s belátták azok a vállalkozók, kik az építési tőke három ötöd részét fektetik be örömest abba a vállalatba, melynek jövedelmezőségét nemcsak sejtik, de 8 év hivatalos adatai után egész bizonyossággal tudják is. Az uj vasút jövője iránt tehát tisztában van az érdekeltség, s hahogy jövedelmezőségéhez nem fér kétség, kézen fekvő : hogy ezt csak a veszprémi üzletforgalom kiterjesztésétől, kifejlesztésétől válthatja. Hogy pedig ez a czél Veszprémváros anyagi felvirágzását kell, hogy feltételezze s maga után vonja, az - úgy hiszszük — bővebb magyárázatot nem igényel. Az almád i-i balatonfürd ő-r é s z- vénytársaság is ebben az évben alakult meg arra a czélra, hogy városunk egyik közel fekvő kincsének a Balatonnak hasznát vegye. A Balatonnak legszebb, legregényesb fekvésű öblét Almádit, Veszprémváros egyedüli kiránduló helyét kies fürdővé emeli ez a társulat, mely tízezer forintot fektetett abba a vállalatba. Szálloda-építésen dolgoznak most ott a munkások; gyönyörű sétány vezet le a balatonparti fürdőházhoz; bérházat vett napi szálló-vendégek befogadására; megváltotta a regálét s igy kényelmes s pontos kiszolgálást biztosit az ott üdülést keresőknek. Közadakozásból gyönyörű stylü kápolna épült a kies völgyben, s környéke költséges parkkal diszittetett. Valóban, azok az ügybüzgó férfiak, kik azt az Istenáldott szép balatoni völgyet annyira emelték, örök idők háláját vívták ki maguknak! Maga Veszprémváros társas élete is fejlődöttebb az elősorolt soknemü érdektalálkozás folytán. Egyleteink közül első sorban a tűzoltó-egylet érdemli meg az általános elismerést, mely most uj főparancsnoka alatt regenerálja magát, s az iparos kör, mely im élénkebb részt vesz a közélet kérdései körül, mint valaha. Más tekintetben is sok évtized mulasztásának pótlását is meghozta ez az év. — Szegényházunk rendszeresítése most van folyamatban. TJtczáink rendszeresb kövezést, tatarozást nyernek; a csatornaügy rendez- tetik, s az Androvits Imre buzgólkodása folytán létrejött parkírozások a Babóchay-, Korona-kut-, Lövölde-téren s a kórház kör- nyékén oly munkálatok, melyek mindnyájunk legőszintébb elismerését provokálják. íme, minden téren nemes, üdvös kezdeményezés, kitartó, önzetlen munkásság! A város helyrehozza im lelkesült hévvel az elmúlt tespedt évtizedek mulasztásait, s a régi bűnöket paralyzálja ujult erkölcscsel, morális erővel. S azok a nemeslelkü férfiak, kik az előSZERKESZTÖSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. IKéziratolc -vissza sieasa ad.ata.alc. sorolt nagy vívmányok élén állva, ezt a szegény várost im jobb jövőre segítik; legyenek áldva a mi sziveinkben s kisérje áldásos fáradalmunkat mindnyájunk együttható támogatása. A város általuk fog élni uj életet; s az ő áldó emlékük a város örök kegyelete által! — Szabályrendelet. A korcsmák és egyéb mulató helyeknek vasárnap és ünnepnapokon az isteni tisztelet tartama alatt zárvatartásáról. 1. §. Mindazon korcsmák — ezen elnevezés alatt értetvén azon helyiségek, a melyekben szeszes italok áruitatnak, a melyek a hatóság által mint imaházakhoz közel állók megjelöltetnek, vasár és ünnep napokon, valamint törvényesen bevett eyyes hitfelekezetek külön ünnepén zárva tartandók. 2. §. Ünnepi körmenetekkel egybekötött isteni tiszteletek alkalmával a korcsmák és szeszes italok nyilvános árulására berendezett helyiségek azon utczákban és tereken a hol a körmenet elvonul a körmenet tartamára szintén bezárandók. 3. Ezen szabályrendelet jogerőre emelkedése után a járásokban a járási szolgabirák a községek biráinak meghallgatása mellett, rendezett tanácsú városokban pedig a városi polgármester a tanács meghallgatása mellett kijelöli azon korcsmákat és midatóhelyeket, melyek ezen szabályrendelet alapján isteni tisztelet tartama alatt zárva tartandók és erről a megjelelendő helyiségek tulajdonosait és bérlőit értesíti. 4. §. Jelen szabályrendelet áthágóival szemben és pedig úgy a helyiségek tulajdonosai, úgy bérlői, valamint vendégekkel szemben, a mennyiben azok a hatóság vagy helyiség tulajdonosa felhívására nem távoznának, a zárórákról szóló sza- bályrendetet 4. §-a alkalmazandó. Kolossváry József s. k. mgyei főjegyző. TÁRCZA. Szerelem áldozata. (Igaz történet.) Kővágó-Örs, áprií 29. 1884. Kővágó-Őrsön volt szegény, de boldog család. Az atyát S .............n Lajosnak, s az anyát N . . . h Er zsébetnek hívják. Két fiú s egy leánynyal áldá meg őket az isten. Az egyik fiú s a leány felnőtt, ez férjhez ment, az pedig megnősült s ott hagyták a szülei házat, mig azonban Pista a legkisebbik továbbra is otthonn maradt, mivel csekély vagyonuk jövedelméből a szülők fiukat, — ki már kis kora óta, minden jó iránt oly fogékony észszel volt az Égtől megáldva, — nem taníttathatták. Szorgalmas munkás és engedelmes fiú vált belőle. Forrón szerette szegény öreg szüleit s megtett kedvükért mindent, csak őket örülni lássa és dicséretüket kiérdemelje. Az egész község, de különösen szomszédaik derék, becsületes magaviseletéért tisztelték és becsülték az ifjút s gyermekeik elé példányképül állították. Pista, a derék megtermet legény múlt 1882-ik év farsangján elérte a huszonhárom évet. Család- megalapitásáról kezdett gondoskodni. Gyakran el-el látogatott S..............n József nagybátyja Lina nevű leányához, kivel kisgyermek- kora óta legélvezetesebben tölté el szabad perczeit. Lina csinos szőke leány volt, meg a rósz nyelveknek sem lehetett ellene kifogása. listának Lina iránt tanúsított rokonszenve forró szerelemmé változott. Ő képezte egyedüli bálványát s álmai legkedvesebb jelenségét. Nem mulasztott el egy napot sem, melyben át ne látogatott volna a szomszédban lakó imádottjához. Lina viszonozta Pista szerelmét. Magányukban gyakran öröm-könyeket hullatva gondolták el a boldog jövőt, mikor majd mint férj es feleség felemelt fővel járnak a világ előtt. Szüleik nem nagy fontosságot tulajdonítottak gyermekeik ártatlan viszonyának. Hisz unoka testvérek, szerethetik egymást. Arra pedig, hogy Pista és Lina egy párrá váljon, soha sem gondoltak. A fiú múlt év farsangján felfödözte szüleinek szive leghőbb óhaját s vágyai netovábbját. A szülék nem akartak egyenesen Pistájuk akarata ellen mondani, hanem várakozásra inték. Felhozván okul pénztelenségét. Azt hivén, hogy fijok idővel feledkezni fog Linájáról. Az ifjú bízott csüggedetlenül, s legszebb reményei valósulását a jövőben helyezé, legkevésbbé sem hitte azt, hogy ő neki a keserűség poharát kell kiüríteni. Lina szülei Pistáéval egyetértettek. Linát lebeszélni nem nagy megerőltetésbe került. Időközben megkérette a leányt egy b.-tomaji legény, kinek csak az volt az érdeme, hogy Pistánál vagyonosabb volt. Ez jó okul szolgált Lina szüleinek a lebeszélésre. Elmondták leányuknak: „hogy mily boldog lesz, ha nem kell annyit izzadui, fáradni az életért, a szerelem pedig majd megjön magától.“ — A leány elhitte s hűtlen lett ahhoz, kinek hűséget fogadott. Linát kihirdették az uj vőlegénynyel, megtartották a lakodalmat s el is vitte magával. Pista az utolsó pontig remélt. De midőn utolsó reménysugara is homályba merült: megutálta a világot s benne mindent, mit látott és hallott. Nem veit neki egy nyugodt percze. Folyton kiséré egy rémes árny, ki boldogságától örökre megfosztá, melytől szabadulni soha sem tudott. Pistát mintha csak kicserélték volna, annyira megváltozott. Szüleivel szemben szeretete meghidegült. Nem volt többé engedelmes és munkás. Nem kereste szülei kedvét, hanem mindenben szeszélyes természetének hódolt. — Mindig komoly és magába vonult maradt. Ezen állapotában minden legkisebb körülmény zavarta, s ha megmérgedt, arra is vetemedett, mit soha sem tett, szüleivel felesölt. ■ Szülei mindent megtettek kedvéért, mi csak szerény tehetségükben állott. Szépen ruházták, vigasztalták, csak hogy sötét gondolatait elűzzék, de nem sikerült. E roppant változás fölött igen elkeseredtek. Ezerszer megbánták hallogatásukat. Uj tervet gondoltak ki szülei: fiukat biztatták a házasságra. Szülei hozzá is készültek, de Pista határozottan ellenszegült s kinyilatkoztatta: hogy ő csak egyet szeretett, kinek örök hűséget esküdött, azé marad mig él, mig szive dobog s azért is fog meghalni. Fájó szívvel fogadták Pista válaszát. Belátták, hogy ő igen nagy beteg, s rajta az Istenen kívül más nem segíthet. * Elérkezett a husvét, a kereszténység örömünnepe. Pista öreg szülei bezárták kis hajlékukat s elmentek az Üdvözítő feltámadására, hogy szerencsétlen fiukért imádkozzanak a Mindenhatóhoz. Pista ezen idő alatt — kiről szülei azt hitték, hogy ő is elment az Isten házába — haza tért. — Dult-fult haragjában, hogy szülei már ő előtte, az ajtót is bezárják. Az ajtót feszegetni s a nála volt baltával vagdalni kezdé, de baltája nyele eltörött. Most dühét az udvarra néző ablakon tölté ki; betörte minden fiókját, azután nagy dühvei járt-kelt az udvarban. Ezalatt szülei is megérkeztek. Pista először is édes anyját támadta meg s tőle még eddig nem hallott goromba szitkokkal illette. Az atya megboszankodva fia durva és kíméletlen szavai felett, arczul vágta. A gyermek még inkább felbőszült: vad dühvei rohant atyjára s fojtogatni kezdé. Midőn anyja segítségére sietett, őt is hasonló módon bántalmazá... Végre kifáradt s ottbent hagyta siró öreg szüleit. — Szegények, sahasem hitték volna el azt, hogy még gyermekük — kit ők úgy szerettek — ilyenre is vetemedjék s hogy valaha ő miatta, még enyhe lakásukat is ott kelljen hagyniok. Két éjszakát töltöttek idegen helyen; mert féltek őrjöngő fiuk rémitő fenyegetéseitől. Husvét reggele oly bánatot és szomorúságot hozott e család körébe, melyről elfeledkezni sohasem tudnak. Végső napjaikat örök gyász boritá be. Az ünnepek elmúltak, de Pista azután is rósz szemmel nézett szüleire. Bocsánatért esdeni előttük nem akart. Forgó pisztolyt mutogatott kezében, melynek láttára szülei még inkább kétségbe estek. Szüleit végre Pista fenyegetései csend őri segélyhez folyamodni kényszeriték. — Husvét utáni szerdán az atya feljentette fiát, hogy fogják el, s tartóztassák le mindaddig, mig magába nem tér. Mig az atya szt.-antalfai csendőr-tanyán volt, addig Pista búcsú nélkül^ távozott hazulról. Az anya jól ismerte fia erős természetét és roppant elszántságát. Roszat sejtett Pista eltűnéséből, s bánni kezdé férje elhamarkodottságát. Pista lelkiismerete által üldözve, gyors lépésekben haladt Rendes kisközség felé vezető gyaloguton. Útközben magába szállt. Elgondolta, hogy mily nagy bűnt követett el ő most szüleivel szemben és még bocsánatért sem esdett előttük, hanem bevárta, mig atyja csendőrért ment. Most már nem vélte szüleit kiengesztelhetni, hisz atyja tán eddig nyomában van a csendőrökkel, hogy elfogják s megkötözve hajtsák maguk előtt gonosztevő módjára. Ez elszántságát annyira fokozta, hogy készebb volt meghalni, mint oly nagy szégyent átélni. Elérte a falut s beköszöntött Juliska nénjéhez és sógorához . . . Mindegyiknek feltűnt Pista iin- nepies ruházata és izgatotott magaviseleté. Már egy év óta, hogy Pista annyira megváltozott, ezt tudták ők is. De hogy oly átkos tettre is adja Pista fejét, mint a mit miveit, azt még álmukban sem merték hinni. Zokogva mondott el sógorának és nénjének mindent, mi szivére oly roppant teherként nehezült, mi által a husvét örömünnepeit s vele együtt öreg szülei hátralevő napjait megkeserité. Elvesztő imá- dottját s szeretett szüleit ellenségeivé tette. Atyja csendőrökkel üldözi, kik azonban — mint mondá — nem fogják őt el élve ; mert leszámolt már halálra unt életével. Azután megcsókolta nénjét és sógorát, elbúcsúzott tőlük. Pista érzékeny végbucsuja könyeket facsart Juliska szeméből: esdve kérte a maradásra. ígérte, hogy szüleivel kibékíti s újra szeretett fiukká lehet. De Pista kivihetetlennek tartá nénje beszédét s még ha végre ki is békülnének vele szülei, ő nem tudná —