Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-05 / 14. szám
„Kéregető nő,“ egy felv. vigjáték, Náday Ferencz. ur a nemzeti színház elsőrendű müvősze és Laczkó Aranka, Ellinger Ilona ur hölgyek, a győri színtársulat elsőrendű művésznői és Rada Gyula ur helyi műkedvelő szives közrem üködésével. Ezt követte B>dai és Oláh zenekera, „Beleg vagyok,“ quartettjének művészi előadása. Utána a ref. collegium dalárdája lépett fel, Csekő Gusztáv — a veterán magyar-zeneköltő, a pályadijat nyert hires „Arató dal“ czimü és töhb kedvelt dal szerzője s a collegium jeles ének és zene karának vezetése alatt, Szerdahelyi „Nászimluló“-javai, a melynek művészileg színezett előadása, teljesen elbűvölte a inű- értő közönséget. — Végül következet „A kaczágó nők “ l felv. vígjáték, melyben Náday ur László A. Ellinger I. ur- hőlgyek hóditó jét ka mellett kedves köteleségünknek ismerjük kiemelni Gáborhelyiné úrnő, mint műkedvelőnek játékát, a kit nem rég a Toloncz Ördög Sára drámai anya szerepben tanultunk ismerni, — ma pedig a Fran- cine szerepben az igazi kacagó nőt oly hiven, oly üde színezettel játszotta, — különösen a „pipa jelenést,“ hogy ezen kép, sokáig kedves emlékként fog élni lelke- inkbe vésve. Náday urat remek koszorúval, Gáborhelyiné Laczkó és Ellinger művésznőket pedig gyönyörű kamélia bokrétákkal és viharos tapsokkal tüntette ki a hálás közönség. Azon közmondás: „nincs öröm bánat nélkül,“ a leg eklatansabb alakban szerepelt ma városunkban. Ugyanis, mai ünnepünk kora reggelén, azon szomorú hir futotta be villám gyorsasággal köreinket, bogy a köztiszteletben részesült s tekintélyes vagyonú Kör- mendiné az éj folytán, ablaka vasára felakasztva halva találtatott. A megdöbbentő hir valóságáról csakhamar fájdalommal kelletett meggyőződnünk. — Régi családi bánat férge rágódott lelkén s ez űzte őt .az öngyilkosság vétkébe. — Valamint rómhirrel derült fel ünnepnapunk, ugyancsak rémhír fejező be azt. Előadás után másfél órával; tehát fél 12 órakor, tűzoltóink kürt riadója vert fel művészeink kedves társaságából. Tűz volt még pedig messze ellátszó, borzasztó tűz! A hires hatkerekü malom égett . . . A gróf Eszterházy birtokát képző díszes, nagyki - terjedésű, emeletes épület, sok száz meter mázsára menő gabna és liszt készleteivel s nagyszerűen berendezett malmával, molnár eszközeivel, gépezetével teljesen porrá égett. — Kende Ignácz lisztkereskedőnek is 250 m. m. gabnája égett benne. A lak osztály belülrül gyu- ladván ki, mire kitűnő tűzoltóink, a jó félórai távolban levő tűz színhelyére jutottak ; már minden lángtengerben állott mentésről szó sem lehetett, mert a roppant hőség miatt egy oldalról sem lehetett kellőleg megközelíteni a bősz elemet s reggeli 4 órakor, már csak a puszta falak meredeztek a derengő égfelé. — y— Válasz a válaszra. (folytatás) Tekintve a dolog érdemét, mint fentebb s emlitém, Krisztinkovich Aladár t. tagtársam tagad, — de nem czáfol. — A minden összefüggés nélküli, hatalmas ugrások és ismétléseket lehetőleg összoszedvén K. A. ur válaszára következőkben felelek. Tagadja, hogy az adományozás a legelő elkülönítés folytán, a jobbágyok által hangoztatott sérelmek elsimítása végett történt; mert az úrbéri rendezés per utján hajtatott végre; de elismeri, hogy a nagy kegyü földes úr, a lelkészeknek, tanítóknak s. a. t. úgy a községnek is a megítélt mennyiségén túl adományozott. Nos hát. Vegyük csak az adomány levél szövegét, mely maga is elég biztos alapot nyújt; „A legelelő el- különözés folytában, a biróilag rendelt holdmennyiségen felül különös kegyelemből, enyingi jobbágyaimnak 80. lajoskomáromi jobbágyaimnak 60 Mezőkomáromi jobbágyaimnak szinte 60. s. a. t. holdak határoz tatnak uradalmamnak járó legelő illetményből kihaútatni. bába Nem volt e remete-czellábau semmi, a min a szem gyönyörködve pihent volna meg. A lelkész egyszerű, kemény fekvő helye fölött volt csak egy gyönyörű művészi kép, a mely az Üdvözítőt ábrázolta, a mint a kísérők gunyhahotája közt összeroskad a kérész fa terhe alatt s a távolban a verő napfénytől vörösre festett szikláival látszott------------a Golgotha. A sápadt holdfény odavilágitott a megfeszített Üdvözítő töviskoronájára s derengő glóriát vont a másik kinszenvedőnek halavány arczára. A lanyha széltől ingatott faágak árnyai el-ellibbe nős árnyékalakokat vetettek a szobába, mintha az éj- féli kisértetek rohantak volna el szellemszárnyaikkal a térdeplő alak mellett. ... Nagy a te hatalmad, óh uram ! A te gyenge szolgádhoz, a ki büszke daczczal mondott ellent vakmerő ajkával a természet örök törvényeinek, elküldéd a te kisértő ördögeidet, az éjfél undok démonait, hogy olvaszszák fel tüzes lehükkel azt a jégkérget, melyet egy sötét perez elhatározása vont a szív köré... Es felolvasztották ! — Letépte bilincseit a meglánczolt érzelem-óriás s beletévedt a szenvedélyek kavargó, enyésztő örvényébe ... De hát bűn volt-e ez ? j.. Minek teremtettél akkor embert, óh uram, ha azt akarod, hogy szivében ne legyen tavasz s ne nyíljanak virágok ? Mikor te magadra ölted a gyarló emberi testet, márvány volt a te szived, hogy ne kelljen fölolvadnia soha. Te Isten ember voltál, de mi csak emberek vagyunk. Vétekben fogan tattunk s vétekben halunk meg. . K. A. t. kartárs úr az adomány levél azon passu- sát: a biróilag kirendelt hold mennyiségén felül, különös kegyelemből enyingi jobbágyaimnak — ezélzatosan kihagyta. Az ő szempontúból ez természetes. Mert ez adja meg a magyarázatot, mely az én állításom mellett, az övé ellen szól. Ugyan is, mig egy felől az. hogy a biróilag kirendelt hold mennyiségén felül adott a herczeg azt bizonyítja, hogy a herczeg maga is kevésnek, sérelmesnek találta a biróság által megítélt mennyiséget, misfel'1 ezen passus ecclatantor bizonyítja, hogy csakis a jobbágyoknak kívánt ajándékozni. Az adománylevél ezen passusa szerént azoknak ajándékozott a herczeg, a kikkel pert folytatott, s akik bírói ítélet mérvéhez képest már kaptak legelőt Kikkel folytatott pert az uraság? S kik kaptak már előzőleg a bírói ítélet által megállapított mérvben legelő illetményt? A jobbágyok. Még villágosabb a dolog, az adomány levélnek K. A. t. kartács úr által szintén elhallgatott passusa általa felebb kitett ajándék föld mennyiségeket az úrbéri szántó földek dűlőinek végén kijelelve adja által. Tagadja, hogy az uradalom községi pótadót az adó kulcson felül fizetett hanem csak minden adó forint után, mint más. Én is csak ezt állítottam ; s igen örvendek, hogy K. A. t. kartárs ur ezt elismeri. Igenis akként fizetett és pedig; az 1857. évben 94 frt 27 3/i kr 1858. évben 139 frt 28 ®/4 krt. mit bizonyosan nem tett, és nem kellett volna tenie, ha az ajándék földeket, mint a községnek adományozottakat kívánta volna tekinteni és azok jövedelmeit községi czélokra fordítani Nem kellett volna tenie, mert községi pótadó azután sem vettetett ki sok ideig, midőn a községi administratio és egyébb költségek nagyobb kiadásokat igényeltek ; s ekként úgy ha a kegyelem földek jövedelme községi czélokra hasz- náltatik, bizonyára nem lett volna szükség pótadóra az előtt, s eléggé fedezte volna a kegyelem földek és községi vagyon jövedelme az azelőtti kissebb kiadásokat. Bizonyítja ezt azon körülmény is, hogy községi pótadó kivetés szüksége jelenben is csakúgy forog fenn, ha a kegyelen földek jövedelmei a község javára nem forditatnak. Azon körülmény, hogy a mérnöki dijakért itéleti- leg elmarasztalt jobbágyság által felvett gyámpénztári költsön törlesztése, a kegyelem földek jövedelmeiből határoztatott törlesztetni, az én állításom mellett bizonyít ; s nem rontja le annak bizonyító erejét az, hogy K. A. t. kartárs úr, ez eljárást törvénytelenségnek nevezi mert ez csak állítás, mely ellenkező állítás által para- lisáltatik. Hogy a kegyelen földek a helyszineléskor a község nevére telekkönyveztettek ; azt tudom ; és pedig a mint az általam elmondottakból kiderül: helytelenül. Külömben minden jogász nagyon jól tudja azt (bár szemével nem látta is) hogy ment az a helyszínelés, mily rohamosan, garantiát nem nyújtó közvetítéssel, és a mint a hibás felvételekből származott számos bonyodalom igazolja nagyon hiányosan. Specialiter Enyingen, hol nem úgy, mint K. A. úr állítja, a község elöljárósága hanem az absolut uralom egyik hivatalnoka, a főbíró által kirendelt községi biró: Nagy Péter, értetlen szüts mesterember bemondása után. Azt is tudjuk, hogy a telekkönyvi felvétel egymagában tulajdonjogot nem ad, s az a helyszinelési, srosz- hiszemü birtokos ellen, a hirdetményi, sőt az elévülési időn túl is megtámadható. Ily körülmények között az, hogy Ányos Farkasné költsönének bekeblezéséhez az engedélyt a községi képviselő testület adti mg; mit sem bizonyít; mert az nagyon természetes, hogy ha a hibás felvétel folytán a község jelentkezett telekkönyvi tulajdonosul; ha a felvétel még oly hibás, jogtalan, és törvény elllenes volna is, — az adott körülmények között más ki sem adhatta. Ez már csak a hibának követkézmánye, de nem jog alap Egyébirán*, hogy da zára a hibás telekkönyvi felvételnek ama földek, — és jövedelmeik, soha a községé nem voltak, legvilágosabban bizonyítja, Enying község nek a jobbágyság pénztárából vett kölcsön ügye. Mely akár, hogy akarja K. A. ur clcsürni csavarni, tényleg és valósággal akként áll, hogy Nagy István az enyingi jobbágy közbirtokossági pénztár felügyelője 3607/83. sz al.bepereltea veszprémi kir. járásbíróságnál Enying község képviseletében Bálint János bírót s a község itéleti- leg köteleztetett a költsön vissza fizetésére. A zsellérség, és telkes jobbágyság, hogy, s miként egyez ki egymással? — az az ö egymás közötti dolguk ; — ezeknek egymás közötti viszonya a község és job bágyság közötti viszonya befolyással nem lehet. Azt, hogy területileg egységes községben jobbágy ság, és nemesi közbirtokság, mint két külön község szerepelhetett volna, nem mondottam ; hanem mondottam azt, hogy a nemesek és honoratiorok összessége a S mégis milyen kegyetlen vagy, oh uram s én haragos istenem !...-----------Az éj fönséges tüneménye, a csillagos ho ldfény, elhúzódott az ablak elől, a szobában ismét sejtelmes félhomály lett. A távolból halk robaj hallatszott, a közelgő égiháború előhírnöke. A lelkész tompa elmerüléssel térdelt a kemény zsámolyon, szemei mereven a feszületre voltak szegezve. Künn feltámadt suhogó szárnyaival a szél s végig süvöltött a kerti fák bólintgató lombjain : Majd hirtelen egy kuvik suhant át a levegőn s a vihar elől menekülve e lelkész ablakába szállt s ott elkezdett rémes bús hangjával huhogni. ... Kuvik 1 kuvik !!... A térdelő alak riadtan tekintett föl a rémhangok hallatára s arczát tenyerébe rejtve, reszkető hangon susogott tovább. Oh uram, kegyelmek Istene ! ... íme elküldötted halálra intő madaradat, hogy figyelmeztessen arra, a mi a földi kínszenvedésen túl van ... Boldogító, édes gondolat ez, óh uram ! Tiz éve már. hogy rezeklem bűneimért, tiz éve küzködöm már a kétségbeesés szörnyetegével! Most tudom csak. hogy milyen édes a halál gondolata !... A mélységből kiáltok hozzád, oh uram. vess véget már szenvedéseimnek ! Hiszen úgyis csak olyan fénytelen, örömtelen az én életem csilláma, mint ennek a kis pislogó mécsnek lobogása...-----------E pillanatban utolsót lobbant a mécs s különben is halavány fénye teljesen kialudt. A szobában egészen sötét lett. jobbágyság nevezete alatt nem értethetett: — még akkor sem, ha nemes úrbéri telket birt, mely után az adózás és egyébb szolgál mányok tekintetében megterhel- tettek ugyan, de egyébb tekintetben, a jobbágyokkal soha nem azonosittathatott; hogy egyebetfne mondjak már csak azért sem, mert földes úri hatalom alatt személyére nem állott. Ép ezért, ha K. A ur állítása szerint, a tisztségen kívül a lelkészek, tanítók és jegyző akármilyen büszkén vallották is magukat a herczeg jobbágyainak az államot alkotó nép összegnek azon bizonyos előjogokkal ellátott hazánk közjoga által a priori qualificált egyik osztálya voltak ők, mely minős ígök, sem elfogadásuktól nem feltételeztetett, sem lemondásunk által tnegsziintethető uem volt. Hát ezeket tu lom bármint K. A. ur, roppant nai- vul megjeg'zi, akkor nem voltam ; a mire viszont azt jegyzem meg, hogy ha az ember csak azt tudná, a mit saját szemeivel látott, a mit átélt, akkor bizon keveset tudna a népek és népjogok ezer és ezer éves történetéből, még ha az emberi élet legvégső határáig nyúlna is élete, s épen nem tenne számot a mai kor igényei szerint az, kicsak saját tapasztalatából merítené ismereteit. Külömben is figyelmeztetem K. A. urat, hogy az úrbéri viszonyoknak az 1832/6 évi országgyűlésen történt rendezésekor, ő is még gyermekezipőkben járt s bármi csudagyermek lett is, akkori dolgokról közvetlen tapasztalásból, csakis annyit és úgy tudhat, mint ki akkor még a világon sem volt, és ez iránybani ismereteit tanulás által szerezte. Egyébiránt nem volt szándékom polémiát, legke- vesbbé olyan személyeskedő polémiát provocálni, mint a minőt K. A. t. kartárs ur inscenirozni akar. Közöltem nézeteimet a m. b. közgyűlés eljár-ása felett és pedig nevem aláírása nélkül, a mi kortes czél- zatnak még lehetőségét is kizárja. Tették ezt mások is, nagyon természetes és rendes dolog, hogy a megye közösségét, ha csak in parti- bus is érdeklő ügyek a megyei lapokben megviitassanak. Erre hivatvák a lapok És ha K A. ur tárgyilagos marad válaszában és nem ront neki személyemnek annál kevésbbó nyilatkoztam volna, mert az ügy most már birói Ítélet által leszen elbírálandó. Mindenesetre azonban jelen soraimmal az ügyet részemről befejezettnek nyilvánítom, s további vitatkozásba nem bocsátkozom. Végül, midőn azon reményemnek adok kifejezést hogy a közönség nyilatkozatainkból megfogja bírálni, hogy kettőnk közül, melyikünk tanulhat a másiktól „illemet“, egyszersmind kijelentem, hogy akkor, midőn az enyingi kerület választó közönsége mandátumot ad, képviseltetésére, — ha nem oly minőségben is, mint K. A. ur véli, — mindenesetre ott leszek. Kijelentem, hogy — akár tetszik, akár nem — csekély tehetségemet és parányi erőmet lelkem egész odaadásával és meggyőződésem egész melegével a 48-as függetlenségi elvek diadalra juttatása érdekében érvényesítőm fogom. S ha bármi csekély lesz is az, mit az elvek érdekében tehetek, nyugott lesz lelkiismeretem, mert annak értékét nem fogja devalválnil holmi nem függetlenségi érdekben tartott fusioaalis confereutiákbani szereplés, és utazgatás ténye. Dr. Matkovich Tivadar. Újdonságok. Lapunk t. előfizetőihez. Tiszteltei felkérjük lapunknak azon tisztelt előfizetőit, akikne- tán még előfizetési dijaikat nem küldték volna be, hogy ezt kiadóhivatalunkhoz beküldeni kegyeskedjenek. Lapunk fennállása és szép mérvű pártfogolt- sága tanúskodik arról, hogy az hű tükre volt és lesz a megyei közéletnek, s Veszprómmegyében egyedüli igaz tolmácsolója a közvéleménynek. Lekötelezve senkinek a világon nem vagyunk, az igazságot kimondjuk minden körülmények közt. Lapunk a közelgő választások idejére politikaivá válik s lieten- Kiat többször is megjelenik, ami tetemes kiadásokat is ró ránk. Bizalommal fordulunk tékát előfizetőinkhez azzal a kérelemmel, hogy előfizetési összegeik beküldésével, hírlapunk minél szélesebb körben való terjesztésével minket és munkánkat támogatni kegyeskedjenek. Választási mozgalmak megyénkben. A veszprémi kerü'etben azt a hirt kolportálta néhány kortesjelölt, hogy Zichy Nándor gróf itt fellépne Künn a menydörgés robogó szekerén komoran közeledett a vihar. A fekete, sötétséget vakító villámok váltották föl s a menydörgés bősz harsonája megresz- kettetett ajtót, ablakot. Suhogó zápor ömlött alá a barna fellegekből. A vihar bősz akkordjai föltéptók a térdeplő lelkész szivében a rég ütött sebeket s fölkeltették lelkében a múltak roskasztó emlékeit A mint a villámok fénye megvilágította arczát, nem lehetett volna ráismerni az előbbi roskatag alakra. Sápadt arczára lázas pir húzódott, beesett szemeiben őrületes fény kezdett lobogni. Hangja erősebb lett, ajkai reszkettek, keble libegett, „... Akkor is ilyen rémes éjszaka volt... A megdagadt folyó habjai zuhogva rohautak alá széles medrükben. Ijedve menekült ember állat a vihar elől. Csak egy lénynek, egy szőkefürtű kedves teremtésnek kellett menekülni a viharos éj sötét palástja alá, hogy eltakarja gyalázafát, melyet a keblén tartott kis angyalfő hirdetett... És az éjszaka olyan rossz tanácsadó. .. A harsogó folyó olyan hivogatólag beszél a bujdosónak, kinálva csendes ágyú, puha fövennyel behintett modrét . . . ... Hah ! Hogy tánczolnak a habok, mint ragadják lefelé azt a habkönnyű tetemet hosszú arany bajával s azzal a kis angyallal ott kebelén !... Hogy menydörög az ég, mintha átkát harsogná a bűnösnek fejére : Légy átkozott! Légy ezerszer átkozott ! ... Oh irgalom atyja, ne hagyj el!...------------Még egy végső csattanás és a vihar elzúgott, elenyészett. A lelkész pedig ott feküdt szobája közepén összerogyva, fejét a térdeplő zsámolyára nyugtatva. Ha keble nem lihegne, halottnak lehetne tartani, mé rsékelt ellenkezéki programmal. Szerkesztőségünk a legilletékesebb helyről értesült, hogy Zichy Nándor gr. semmi szín alatt nem fog itt fellépni s ez iránt senkinek Ígéretet nem is tett. A kormánypárt, ugy- látszik, csakugyan Dr. Bezerédj Viktort akarja jelölni itt, mig másrészről a leghatározottabban biztosítanak afelől, hogy a polgárság egy része Ráth Károly gyárost s volt orsz. képviselőt kívánja jelölni s R á t h párton kívüli programmal fel is fog lépni a veszprémi kerületben. E hir alapossága iránt felelősséget vállalunk. — Az enyingi kerület b ő 1 az a hir, hogy a választók egy nagy része Eötvös Károly orsz. képviselőt kérte föl a jelölt, sóg elfogadására, Magyar illetve Matkovics ellen Eötvös még nem nyilatkozott a jelöltség elfogadása iránt, bár erre a kerület bizton számit. — Asom- lyóvásár helyi kerületben Csatárt akarta pár buksi polgár fel léptetni. Csatár fel is lépett, de a kerület leléptette a legutóbbi Csatárskandalumok után. H e g e d ü s Károly a kerület mostani derék ifjú képviselője a legközelebbi napokban tartandja beszámolóját a kerületben s újból jelöltetése bizonyos. — A nagyvázsonyi kerületben Győrffy Géza újbóli megválasztatása, minden alattomos aknamunka dacára, kétségtelen. — Azirczi kerület ezúttal képviselőt cserél. Hunkár helyébe a kerület egyhangúlag Ányos Tivadar függetlenségit óhajtja most megválasztani. Ányos ur, ami hírlapunk utján ugyan kijelentette volt, hogy nem reflektál a mandátumra, de valószínű, hogy a henne öszpontosult közbizalomnak elvégre is engedni fog. — Pápán csúnya világ van. A kormánypárt ott teljesen elvesztette azt a csepp józan eszét is, ami volt. Mióta Láng Lajos az iparosok előtt hasraesett, nem tudják, hogy kit fogjanak Láng helyébe, mert avval az egygyel tisztában vaunak, hogy Láng — elveszett firma. — Nógatják Néger apátot s lehető, hogy Néger bele is nyúl a reverendazsebbe, hanem az se valószínűtlen, hogy Antal Gábort jelölik. — Ha ott Gyurácz Ferenc/, ellenzéki föllép, megválasztatása igen valószínű s ez esetben a függetlenségi párt talán nem is állítana külön jelöltet. A függetlenségi párt egyéb- kint már szervezi magát Pápán. — Ugodba n Fenyvessy mérs. ellenzékinek még nincs ellenjelöltje ezideig, bár a függetlenségi párt ott okvetlenül állít ellenjelöltet, mintán kormánypárti jelöltről itt szó sem lehet. * Kutyakorbács pör. Folyó hó 1-én érdekes pör került a veszprémi kir. törvényszék ülése elé. Ekkor tárgyalták lapunk munkatársa, Magyar Gyula által megkutyakorbácsolt Z. Horváth Gyula volt helybeli élczlapszerkesztő, jelenleg Székesfehárvár- ott tartózkodó ügyvéd perét. Magyar Gyula múlt évi decz. 17-én Z. Horváth Gyulát, — azért mert ez lapjában ellene hazug rágalmakat közölt, — két tanú jelenlétében, saját lakásán kutyakorbáescsal megverte. — Z. Horváth Gy. ezért a helyi kir. törvényszék előtt panaszt emelt magánlak megsértés és becsületsértésért. A kir. ügyész a magánlak megsértésért a vizsgálat után Magyar Gyula és a vele lévő két tanú Kompolthy Sch. Zsigmond és Rigó F. ellen is fönntartotta a vádat. — Folyó hó 1-én ült össze a kir. törvényszék, hogy ítéletet mondjon ez ügyben. Elnök: Vargha Lajos, szavazó birák: Soos Lajos és Simor János kir. tvszéki birák voltak, mig a jegyzői teendőt Marinczer és Schill kir. tvszéki jegyzők végezték. — A kir. ügyészséget Cserna Vincze kir. ügyész képviselte, s miután a magánvádló jónak látta meg nem jelenni, a magán vádló személyében Rassy József országos hites üg\véd jelent meg. Mig a védelem részéről Teuffel Mihály pápai ügyvéd volt a három panaszlottal együtt jelen. — A tárgyalás d. e. 9 óra után megkezdetvén, egész d. u. 1 óráig. A tárgyalás folyama alatt kiderült, hogy múlt évi decz. 17-én reggel Kompolthy Sch. Zsigmond és Rigó F. utánuuk Magyar Gyula Z. Horváth Gyula lakászemei lezárva vaunak, dúlt arczán egy vonás sem mozdul... S midőn a nagy szempillák újra fölemelkednek, a két mélytüző szem csodálatos fényben ragyog, arczárói eltűntek a szenvedés mély barázdái, mosoly ült azon, mely csak azok arczán szokott megjelenni, kiknek lelke már félig a menyország boldog virányain röpkéd s szemeik már az égben lakókat látják s ajkaik azokhoz szólanak... ... Oh itt vagy újra, életem édes tündér-álma ? Újra láthatom szemeid kék egét, fürteidnek szőke hullámait ?... Ha tudnád, hogy mennyit szenvedtem én, mióta nem láttalak I. . . Ugy-e nem ismersz rám, mert alakom raeggörnyedt, szöghajam fehér, szemeim beestek ? Lásd ez azóta van igy, mióta te akkor éjjel olyan csodálatosan eltűntél! ... De hát uj ra itt vagy valabára! Most már nem hagysz el ugy-e soha? Megbocsátod, a mit ellened vétettem ; látod, megszenvedtem érte keservesen. Hogyan ? ... Te elmégy és engem is magad után intesz ? Ajkaid mosolyganak, te engem valami más, boldogabb vidékre akarsz vezetni ugy-e ? Óh légy ezerszer áldott ? De lásd, én oly beteg vagyok, mozdulni sem bírok. Óh jöjj ide tedd ajkaimra ajkaidnak üdvözítő csókját, hogy életet adjon roskadozó tetemembe... Óh légy ezerszer áldott érte ! Lásd, most már föl tudok kelni, hogy kövesselek I Isten veled kis falum, isten veled te csendes lak, szenvedéseim tanyája !... Követlek I ... Isten veletek!...------------A megtisztult égen a csillagok milliárdjai tündököltek. Kelet felől besugárzott az ablakon a ragyogó csillag, lehozva az égből az isteni irgalom ke- gyelemsugarát... a halottnak. És újra megzendült a lugasban a csalogány andalító dallama, mely regélt a boldogabb hazáról, hol az egymás szerető szivek egyesülnek örökre ... Sárflfy Líek.
