Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-06 / 36. szám
onnan hozott oktatás eredmény gyakorlati értékű egész legyen? A ki tudja, mi ez a gymnasium,— erre csak tagadólag felelhet. Hisz az egész nyolcz évfolyamot össze véve is, alig lehet egyébnek tekinteni, mint frainiusnak ez egyetlen tanulmányokra, hogyan lehetne tehát egy-két évfolyamtól valami teljest várni. A gyermek egyszerűen elvesztegette az idejét, melyet p. o. egy szakiskolában, hosszasan, egész életére gyümölcsözőleg tölthette volna. Minden esetre igen dicséretes dolog, ha a szülők magasabb kiképeztetésben óhajtják gyerrae keiket részésiteni, mint a minőt az ellemi iskola adhat, de e végből nem szükséges, s nem is czélszerü a gyranasiumhoz fordulniok. Nos tehát hova for dúljanak? Persze ez a baj. Vajmi csekély még ama községek száma, melyek iparos- kereskedő- vagy földmives-iskolákkal dicsekedhetnek. Pedig hogy ily intézetekre mily szükzég van, mindannál jobban mutatja a gvmnasiumi alsó osztályok túlzsúfoltsága Belátta ezt már a kormány is, mely a közoktatási czélókra jutó nevetségesen csekély budgetból is ho itt, hol amott állít fel egy-egy ily szakiskolát. — Némely városok is dicséretes buzgóságot fejtenek ki e téren, de hol vagyunk még onnan, a hol lennünk kellene. Minden nagyobb községben kellene legalább egy oly oskolát állítani, mely az ott szokásos foglalkozási ágakban legszükségesebb gyakorlati ösme- retet terjeszteni. Osak is igy érjhetjiik el, egyrérsz hogy a gymnasiumok népessége ritkulna, s e réven a tanítási eredmény ott is emelkedni fog, másrészt hogy keletkezik egy képzett, tanult polgári osztályunk, mely haladni, s ennélfogva megélni is bir. Inczédi László. Aki megöli a népben a keresztény erkölcsöt, hitet: magára vessen, ha a romlott nép aztán épen őt is megöli! Y i d é k. Az ünnepek megszentségtelenitése. Pár hét előtt nyílt levelet intéztünk Todesco báró s bécsi tőkepénzes úrhoz, felhiva figyelmét arra hogy az ő veszprémmegyei nagyvázsonyi uradalmán a tisztek nem respektálják a vasár- és ünnepnapokat s dolgoztatják a népet a szent napokon is — szakadásig. A báró ur nem tartozik egyik keresztény hit- felekezethez sem. De feltételeztük tőle, mint zsidótól is, hogy a humanismus s a közerkölcsiség megóvása érdekében hozzá intézett szavainkat meg lógja érteni s foganatot szerez azoknak. Nem is csalatkoztunk feltevésünkben. A báró ur alig kapta meg az illetett hirlapot, vizsgálatot indított ez ügyben, mely még most is foly s egyszersmind elrendelte, hogy birtokain a vasár- és keresztény ünnepnapokon minden néven nevezendő munka szüneteljen. Ezt tette Todesco báró. Hát mit szóljunk ezzel szemben ahhoz a tényhez, hogy ugyancsak megyénk egy másik nagy- birtokosa, Pöschl Károly ur pláne épen Szent- István ünnepén egész napon át dolgoztatta népét a földeken; csépeltetett, hordatta az eleséget, fuvaroztatott, mint akármelyik más napon. — Bizony nem hittük volna el, ha erről saját szemeinkkel meg nem győződünk vala. Hát ha ilyen keresztény birtokosaink igy negligálják a keresztény törekvéseket, akkor hiába prédikál a pap, hiába ir a jóravaló keresztény sajtó. Mig igy ütik arczul a szent ünnepeket azok, kiknek elől kellene járni a népnek jó példával, addig ne várjuk, hogy a nép maga is szentelje meg ünnepeit. Mig ily lazán vesszük keresztényi kötelmeinket, addig meg nem erősödik a népben a hit s az erkölcs iránti törekvés: addig bizony ki nem vész se Szent- Király-Szabadján, sem sehol a Rácz Kálmánok, Savanyú Józsik faja. S aztán ha napirenden vannak a lopások, rablások, gyilkosságok, — ne panaszkodjunk. Berhida, szeptember 4. A „Veszpr. Független Hírlap“ t. szerkesztőjének. Múlt vasárnap délután — miként az országszerte szokás — nálunk is többen, kivált aszony- félék az ablakok előtti lóczákra kiültek, ott a járókelők fölött magukat szórakoztatandók, apró gyermeksereg játszadozván körülöttük. — Történt, hogy egy pár szilaj csikó, melyeket két legénytestvér a végből fogott be kocsijok elé, hogy majd tanitgatni fogják. Mielőtt a járműre felültek s a gyeplőt kezűkbe vették volna, azzal a nyitott kapun át ki a szabadba, onnét pedig végig félfaluhosszat vad se bességben vágtatást iramodtak, s oly szerencsétlenül rohantak egy ily kinn ülő s guggoló nő- s gyermek- csoportra, hogy egy 4 éves csinos külsejű, okos kis leányba agyonlett gázolva, egy nő pedig súlyosan megsérülve. A nő eszméletlen állapotban vitetett be hajlékába, a kis leányka pedig pár perez múlva kiszenvedett. — A sérült nőt körorvosunk ápolja, a gyermekhullát pedig orvosrendőri felbonczolás után másnap a szülők nagy fájdalmára közrószvét mellett eltemették. — így van biz az, midőn tüzesvérü tanulatlan csikólovak szamarakra bizattatnak. A szerencsétlen esetet nem mondhatni teljesen véletlennek, mert ha a csikók nem lettek volna a kocsirúd mellé fogva és a kapu nem tárva nyitva, úgy bizonyára nem történt volna a nagy baj. Ezelőtt néhány nappal meg az történt, hogy egy helybeli nimród szabadvadászati jegyet tettleg felhasználandó, kiment fürjezni s foglyázni a szántóföldekre kukoricza, krumpli s kendervetések közé.— Czirkálás közben felreppen előtte egy fogolycsapat s közibök duplázott, s uramfia csinált egy hatalmas suski de ne lujt* mondhatni több szerencsével mint — szerencsével, úgy hogy fogoly helyett egy kendertnyüvő asszonyt mellbe, annak legény fiát pedig hasba találta lőni. A legény pár napi gyógyítás után már talpra állt, de az asszony még nics túl a baján. No de orvos, patika, még egy kis pénzmag ezen is majd csak segítenek s igy a nagyobb veszély elfog hárittatni. Szerencse, hogy szemükbe nem hatoltak a kilőtt ólommagvak. Karvaly Jancsi, az a hirhedt betörő, a ki évnegyeddel ezelőtt itthon el lett fogva s a községi börtönbe lett ideiglenesen bezárva, de onnét kitört kezeiről a vasbilincseket lezárván, menten megszökött, egy a Pécs város kórházigazgatóságától jött értesít vény szerint ott gyógy kezeltetik. Jó lesz ezt röztudomásul venni. Ez a veszedelmes egyén, a ki nemrég Lipótvá^ból szabadult ki, oly ezermester a maga iparágában, hogy nemcsak betörni tud, de ügyesen még kitörni is tud. Csak tessék a jó ma darat továbbra is erős vaskalitkába ott megtartani, s nem nagyon sietni a hathatós gyógyszerek beadásával, mert fellábadozása után ha szabad szárnyakra kelhet, bizony ragadozni fog megint. A filoxera-biztos legutóbbi ittléte alkalmával a többek közt megvizsgálván a péthi-i „tündér“ nevű szőlőhegyet is, úgy méltóztatott találni, hogy az e pusztító rovartól egészen szűz. A dolog fájdalom ! nem úgy áll. A később kibocsátott magas miniszteri rendelet folytán a mi szakértő községi bizottságunk azt felülvizsgálván, annak tömeges jelenlétét állapította meg s több filoxerátől hemzsegő tőkepéldányt mutatott be a hatóságnak, de erre még semmiféle intézkedés nem tétetett, pedig vagyunk a filoxera bajban nyakig. Szüretünk egyébként is, noha rohamosan kezdenek érni némely szőlőfajok, távolról sem lesz olyan, mint a milyenKoxniga megjelenésekor a sziget előtt a hollandok védereje csak 1140 főből állott, mig ő 20,000 emberrel rendelkezett jól felszerelt hajóraján. A hollandokhoz csatlakozván a khinai telepitvényesek, 30,000-re szaporodott fel. Eleinte elszántan védték a szigetet, de utóbb némi előnyös feltételek mellett kénytelenek voltak magukat megadni. Kaxniga királyi czimet vett fel magára s korlátlanul uralkodott haláláig. Öt követte az önuralomban fia, kit azonban a khinaiak utóbb legyőztek s kiűzvén a szigetből, azt elfoglalták s máig is megtartották. Ezt most a harcz színhelye, itt folynak a tengeri csaták Khina és Francziaország közt; melyik részre dől el a hadi koczka, a jövő titka. Nem tehetjük, hogy ez alkalommal meg ne említsük Harnbrök hollandi prost, papnak Attilius Regulus történelmileg örökhirü tettéhez hasonló ritka hősies elszántságát, a melyet ő Seeland ostromolta- tásakor tanúsított. Harnbrök nejével s öt közül két gyermekével s 500 honfitársával az óstromlók kezébe esett. Kaxniga iszonyúan boszankodván, hogy ellenében a vár népe ily kitartó vitéz ellenállást fejt ki. Felhagyott az ostromlással s csupán csak a körülzárolásra szorítkozott. Hogy megadásra bírja a várbelieket, Ígéretek- s fenyegetésekhez fogott. Terve kivitelére a népnél nagy tekintélyben álló Harnbrököt szemelte ki. Nejét s két gyermekét túszul magánál tartván, elküldte őt parlamenterkép a hollandokhoz a várba azon megbízással, hogy birja őket a megadásra, tud- tul adván nekik, hogy ellenesetben aki csak kezébe kerül, azt mind irgalom nélkül lemészároltatni fogja. Harnbrök megbízatásához képest dolgához hozzá is látott; de a helyett, hogy honfitársait gyáva maguk megadására hívta volna fel, inkább lelkesítette a további erélyes kitartás és önvédekezésre, hangsúlyozván, hogy Kaxniga előbb-utóbb czélt vesztve' visszavonulni fog. Különben arról is biztositá őket, íogy Kaxniga szószegő, neki hinni nem lehet, azért meg ne hódoljanak neki. Megindító beszédét igy végezte: „a zsarnok csak vérünket szomjuhozza, s a khinaiak szivében mindnyájunk halálos ítéletét látom megírva; nem ismernek ők irgalmat, sem kegyelmet, azért tartózkodjatok bemenni a hálóba, a melyet nektek kivetett; számomra s számotokra nincs menekvés !“ E regulusi beszéd hatott. A várbeliek esküt tettek le kezeibe, meghalni inkább, mintsem bármi feltételek alatt is meghódolni. Ezzel búcsút véve földiéitől, visszamenni készült. Már idulófélben lévén, eléje jött a várban levő másik két leánya s náluk maradásra sirva-riva kérték fel. — Soha apai szív ily nehéz tusát még nem vívott magával! — „Nem maradhatok — úgymond — anyátokat s testvéreiteket nem gyilkoltathatom meg, vissza kell térnem, ezt parancsolja nekem a férfiasság s becsületességem érzete.“ — Ezzel leányai szorosan ölelő karjai közül kiragadta magát s Kaxnigához sietett, aki már eped ve várta. Megjelenvén előtte, elmondta neki, hogy a hollandokat legjobb kedvükben találta, kik kinyiig koztatták, miszerint készebbek mind egy szájjg e]_ veszni, mintsem magukat megadni, ellenben^ hajlandók minden egyéb méltányos kívánságát ^teljesíteni az esetben, ha az erődöt háboritlan birtjrfkukba meg- hagyandja nekik. / E nem várt feleletre a khinai zsarnok vad dühében tajtékzott, s Harnbrököt fogoly családjával s 500-nál több honfitársával tüstént a ]egiszo7,yUa]}_ ban legyilkoltatni parancsolta. | Ily gyászos véget ért Harnbrök, az azoj^ kori dicső Attilius Regulus! r nek még tavaszkor hittük. Borunk ha kevés is lesz de jó lehet. Ideje is már egyszer, hogy a bus ma gyár honfi bánatát a rósz aratás mellettt jóféle karczosba fojthassa s mi is itt, a „tündér“ hegyen emelhessünk poharat szerkesztő uram egészségére Az a bizonyos, ez ujságlapban is a minap era litett muszkaszökevény, a kit falunkból nagy hű hóval eltolonczoltak, megint itt lábatlankodik. — Zsidó polgártársaink szerint azért van itt, hogy a helybeli sakterektől tanulja a „Scharf“-ék mesterségét. A hátunk is borsózik e név hallatára. — E napokban kapott hazulról egy pár száz forintra menő rubeleket, s hírlik, hogy legközelebb még többet is fog kapni. Mi czélra ? nem tudjuk; ha azért, hogy haza mehessen ? Kössünk csak hamar „útilaput talpa alá s menjen szent Yaznl nevében s hiréve! Varsóba, — ha azért, hogy itt közöttünk meglapuljon akkor honunk védőjo szent István légy velünk s segits megmenteni bennünket minden gonosztól Eplényi Márton. Újdonságok. — A veszprémi kereslted, társulat ismétlő iskolájában az 1S84 — 5. iskolai év jövő héten vasárnapon, azaz szeptember hó 7-én, délután IV» órakor megnyittatván, ugyanakkor az oktatás is az eddig követett gyakorlat szerint kezdődik. Fölkéretnek t. üzletfőnökök, illetőleg szülők, hogy tanulóikat, illetőleg gyermekeiket ezen iskolába a rendes időben följáratni szíveskedjenek A veszprémi keresk. társulat elnöksége. — Savanyu Józsi hírhedt haramia bűnügye még folyton foglalkoztatja Simon Miklós, szombathelyi kir. tszéki vizsgáló bírót megyénkben. Jelenben B.-Füred vidékén van és fáradhatlan szorgalommal szedi össze azon háló szálait, melyekben Savanyú Józsi bűntársait kézrekeriteni fogja. A legközelebb ismét egy egyént fogatott el Tótvázsonyban, névszerint Bognár Kovács Gábor, kinek ősz szes vagyonát is zár alá vétette. E bűntárs elfogatásakor töredelmes vallomást tett, a midőn is bebizonyult, hogy tényleges részt vett a tihanyi apátság kirablásánál. Ugyancsak a múlt napokban fogatott be egy Grotta nevű péczeli kocsmáros és Savanyu Józsi sógora Sipos és annak neje, kiknek összes vagyonuk szintén zár alá vétetett. Mint értesülünk, ezen egyének is vallottak és tömérdek bűntett nyomja bűnös lelkűket Szinte megfoghatlan, hogyan tudták ez egyének üzelmeiket ily hosszú időn át az igazságszolgáltatás elől elrejteni, holott feltűnő vagyonosodásuk méltó gyanút ébreszthetett volna bárkiben is. — Ezideig mintegy 50 egyén került a börtönbe ez ügyben és mint hírlik, még számosau jutnak oda. — Eltűnt gyermek. Kővágó-Eörsi tudósítónk jelenti nekünk: özv. Somogyi Sán- dorné, szül. Pethő Mária kővágó-őrsi lakos napszámosnőnek egy öt éves Kis Sándor nevű fia f. é. szeptember hó 1-én tartott köveskállai vásárra anyja hire-tudta nélkül elszökött, azóta oda van. A szegény anyja sírva járja meg a falukat, s mindenfelé keresi egyetlen gyermekét. A gyermek közép termet korához képest, arcza hosszúkás, haja szőke, szeme barna. Bal szemöldökén egy sebforradás látható. — Vétkes emberölés. Kovák Ignácz, Bencze József és Bathi Gábor tapolczai lakos napszámosok aug. 26-án délután 3 óráig a kékuti korcsmában mulattak, azután pedig mindhárman borosfővel Mindszentkálla mellett fekvő Kerkápoly Károly bpesti jogegyetemi tanár pusztája felé indultak, hogy ott sánezoljauak. Útközben Kovák és Bencze valami felett heves szóváltásba keveredtek egymással, utóbb pedig tettleg is bántalmazták egymást, végül Bencze úgy vetett véget a veszéKedésuek, hogy pajtására rohant s azt a nyakán bal felől a vállperecz fölött egy mély szúrással a földre terítő, s még több szúrást is ejtett rajta. Bencze az országúiról lábai alatt vérében heverő áldozatát felvéve, s azt mintegy 20 lépggQ.yip'é a mintszentkállai dűíő-ut_ závitÁha. 'helyező, hogy az utasok észr^jje vegyék, azután pedig ugyanazon utOn Bathi pajtásával elsietett. Amdegßf országúton elhaladó utasok figyelmét "Szerencsétlen halálhörgése magára J£#há, odamentek. Az esetről csakhamar jelefíi-ést tettek a kővágó-örsi körjegyzőnél, ky — habár a balsors által sújtott haldokló fém az ő községe területén feküdt — mégis rögtön orvosi segélylyel sietett a szerencsétlenség színhelyére, s a végső kínokkal küzdő tátongó sebeit bekötteté és Kékutra vitető. Másnap reggelre Kovák iszonyú fájdalmak és a nagy vérvesztés következtében meghalt. A tettest pajtásai azonnal Kékutra kisérék, a hol a csendőröknek adatott át. A vizsgálat a tapolczai jbiróság által meg- indittatott. — Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök, jelenleg sümegi nyári lakában tartózkodik, hol számos tisztelője keresi fel a tudós főpapot, s innét többször vadászatra is kirándulnak a püspöki rengeteg erdőségekbe a Tatika alá. Itt aztán van vaddisznó, szarvas és őz — özönnel. — Halálozás. Pápa város egjk ügybuzgó polgára haláláról értesülünk, ^akvócz Károly m. adófel ügy előségi hivatal no* édes atyja meghalt. Gzász-családja a kövéficező necrologot adta ki: Pakrócz Ferenczné szül. Waguer Karolin és gyermekei: Károly és Kálmán; továbbá Brenner Alajosné született Pakrócz Karolin, valamint számos rokonck nevében is fájdalom telt szívvel jelenti fe- lejthetlen jó férje, atyjuk és testvérének Pakrócz Ferencznek 1884. évi aug. hó 30-án éjjel 27* órakor életének 59-dik évében szivszélhüdésben történt gyászos kimúltál. — A boldogultnak hült tetemei folyó hó 31-éu vasárnap délután 5 órakor fognak a róm. kaik. vallás szertartásai szerint a kalvaria melletti sirkertbe a családi sírboltba elhelyeztetni. — Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó évi szeptember 1-én d.e. 9 órakor a nagytemplomban fog az Egek Urának bemutattatni. — Béke és áldás lengjen porai felett! — A postaküldemények biztosítása érdekében a bécsi postaigazgatóság elrendelte, hogy az 50 írtnál nagyobb értékküldemények súlya a legpontosabban megmérendő és a felvevő postatisztnek a feladási vevényt csak szabad kiszolgáltatni, ha meggyőződött, hogy az illető küldemény biztos őrizet alatt vau. Ahol 200 írtnál nagyobb pénzkűldemények gyakrabban adatnak fel, ilyen helyeken külön értékirodák rendeztetnek be, melyek az illetéktelen egyének által meg nem közelíthetők. Ha pedig a küldemény a 10,000 forintot meghaladja, hivatalfőnök azon postahivatalt, hova a küldemény irányittatik, tartozik erről külön is értesíteni. — Saisson-jegyek Balatonfűredre. A Balaton-egyesület igazgatósága folyamodott a közlekedésügyi miniszterhez, hogy a déli vasuttársulat igazgatósága által a Balaton- Füredre kiadott 45 napra szóló saisson- jegyek érvényességének a saisson végéig való kiterjesztését kieszközölje. A közlekedésügyi miniszter értesítő a Balaton-egyesületet, hogy bár az idén már nem vihető keresztül a jegyek érvényességének a kért időre való kiterjesztése, de felhívására a nevezett vasúti igazgatóság késznek nyilatkozott a Balatonfűredre szóló saisson-jegyek érvényességét a jövő évben az egész saisson tartamára kiterjeszteni, a mostani saissonra nézve pedig az érvényességi tartam meghosszabbítását az egyes kérelmezők által hozzá beküldendő saisson-jegyekre vezetendő hivatalos jegyzés által fogja eszközölni. — Veszprém város iparos-tanoncz iskolájának pénztári kimutatása az 1883. és 1884. tanévről. I. Bevételek: I. osztályból tandíj 188 frt. II. osztályból tandíj 132 frt. III. osztályból tandij 111 frt. A kormány adománya 300 frt. Ennek félévi takarékpénztári kamatja 5 ft 6 kr. Ngs Kissovits József ur adománya 100 ft. Ngs Wogronits Antal ur adománya 15 ft. Ngs Forintos István ur adománya 15 ft. A „Zichy-bálból* az ipartársulat 30 ft 10 kr. A „Zichy“-féle bankettből 4 ft 40 kr. Tek. Paál Dénes ur adománya 30 ft. Tek. Androvits Imre ur adománya 3 ft. T. Hungler György festő, adománya 1 ft 50 kr. T. Popper Adolf, kovács adománya 3 ft 75 kr. „Egyesült-ipartársulat* évi ajándéka 15 ft. A tanoncz-kiállitásból befolyt összeg 36 frt 31 kr. Összesen készpénzben 990 ft 12 kr. Tandij-bátraléki összeg 38 ft. Főösszeg 1028 ft 12 kr. — II. K i- adások: Hungler festőnek 6 ft 50 kr. Vurda Manó számlája 7 ft 71 kr. 6 seprő, portvis és szivacs-áztató sajtár 2 ft 66 kr. Egy avult pénztári könyv 2 ft. Asztalos számla 60 ft. Lakatos számla 6 ft 15 kr. Üveges számla, két ízben 29 ft. Tima Kálmán tanítónak, haláláig 81 ft. Tek. Pápai Vikor rajztanár urnák évi fizetése 150 ft. Főt. Meszes Polikarp igazgató urnák évi járuléka 120 ít. Tek. Nagy Lajos tanár ur évi járuléka 120 ft. Tek. Szeiberling Mátyás tanár ur 7 havi jávuléka két osztály után 99 ft. Tisztogatónő egész évi járuléka 40 ft. Egy pecsétnyomó, festékkel 4 ft 25 kr. Asztalos számla 4 ft 50 kr, Rajz-eszkezökért Bokrossy urnák 24 ft. Az „Értesítők és Disz-okmányok“ nyomtatása 30 ft. Kigo FeíCfiGZIiek a kiállítási szolgálatáért 3 ft. Vi- rág-diszitésért a tisztogatónéüák 40 kr. Összesen 790 ft 17 kr. Pénztári maradvány készpénzben 199 ft 95 kr. Tandij hátralékban 38 ft. Egyenlegi összeg 1028 ft 12 kr. — A fizetés alól felmentetett 26 ta- noncz, kimaradt 13. — Veszprém, 1884. aug. 31. — Szilágyi Mihály, ipar-tan. pénztárnok. Számvizsgáló bizottság: Eszterhay Ferencz sk., Meszes Polikárp sk., Pápai Viktor sk. — Az almádi-i Balatonpart is kiépül az ősz 3 a jövő tavasz folyamán. — Eddig ott csak a Krisztián-villa volt számbavehető, — most ott újabban Véghely Dezső alispán vetts meg a Simon-féle birtokot s azon díszes villát épit, toronynyal diszitettet. — Ugyan ebben a sorban Krisztián szomszédságában vett egy földbirtokot Hetessy vörös- berényi jegyző s felét Brenner Lőrincz társasági elnök vevén meg tőle, azon csinos svájezi házat épit. E telek másik fele eladó s hirdetésünk is értesít erről. — Időjárásunk ismét esős, borongós. A ber-végzetü hónapok hideg, szellős ivadja köszöntött be s igy lassan majd csak neki ballagunk a — télnek. s
