Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-02 / 31. szám

— Nem kerülheti el sorsát. Dr. Koch, a hives kolevadoktor Dél-Francziaoíszágból jövet e hó 14-kén Bernben volt. A párisi svájczi követ megkérte volt dr. Kochot, hogy a svájczi hatóságokkal is közölje a kolera fészkeiben tett észleleteit. A hiressé vált tudós azonban kijelenté, hogy őt a német kormány küldte ki, tehat o csak ennek taito- zik referádával. Lardy svájczi követ erre Hohenlohe hg. páriái német nagykövethez fordult, hogy dr. Kochtól mégis utasitasokat kapjanak; de agy latszik a diplomacziai közvetítésnek sem volt eredménye. Arra a távirati hírre, hogy dr. Koch elutazott Páris- ból és Lyonon, Bernen át Berlinbe tér vissza, Lichtheim berni tanár eléje utazott Lausan- neig. De dr. Kochnak az alatt Genfben kel­lett megszolgálnia, a mivel a svájczi egész­ségügyi intézkedéseknek tartozik. Mint min­den Francziaországból jövő utast, úgy őt is — megfüstölték. „De ez ostobaság!“ moudá dr. Koch a műtét előtt és ellenszegült. —• „Ostobaság, vagy nem ostobaság“, szóla ke­ményen a törvény embere, „megfüstöljük önt is, mint a többit.“ Hiába hivatkozott Koch ur minden tekintélyére, hiába tiltako­zott, beledugták a szekrénybe és a megfüs- tölés véghez ment. S e mellett a jeles tudós még le is maradt a vonatról. — A herendi porczellán gyárat, a mely eddig az állam tulajdona volt, e hó 9-én vette át az uj részvénytársulat nevében gr. Zichy Jenő és Wahrmann Mór, az átvételnél jelen volt a gyár uj igazgatója Hippmann. Az átadást, mint a kormány képviselője, Fuhrmann Ferencz miniszteri fogalmazó tel­jesítette. Reméljük, hogy ezen kitűnő hírnevű gyár az uj kezekben virágzásnak indul. _ Szölö-betegség. Szőlészeti és borászati ván­dortan árunk egy a vidékünkön fellepő szolo-beteg- ségre tesz bennünket figyelmessé. Ez az úgynevezett lisztharmat, melyet egy élősdi gomba-faj (Oidium Tuekeri) idéz elő. Könnyen felismerhető; ugyanis a fürtöket és leveleket, különösen lugasokat liszttel való bebintéshez hasonlo'an lepi el. Most még kevés helyen mutatkozik és nem veszélyes, de nagyobb mérvű fellépésének következtében a szőlőlevelek és fürtök lehullanak, mi természetesen a tőke pusztu­lását vonja maga után. — Ellenszerül eddig a porrá tört ként használták, mit kora reggel, midőn még a levél harmatos, rá hintettek. Újabban a „Borászati Lapok“ következő szert ajánlja: 25 gramm 5-ös kén­kálium és 15 gramm tengeri só, 960 gramm közön­séges vizben feloldandó; ezen szer valamely perme­tező készülékkel a megtámadott fürtökre es leve­lekre fecskendezendő. — Jó lesz ügyelnünk a szőlő­tőkéinkre, hogy a netaláni bajt ideje korán észre­véve, annak terjedését kevesebb költség- és fárad­sággal meggátolhassuk. — Vesz prémmegyében nincs kolera, a lapok­ban nem rég közöltetett, hogy Devecserben három koleranostras eset fordult elő. Dr. Pollák József ur, mint a veszprémmegyei Devecser városa körorvosa ennek kijelentésére kért fel bennünket, hogy e hir alaptalan, náluk nem fordult elő ilyen eset. A de- vecseri hatóság különben kellő időben minden óv­intézkedést meg is tett a kolera ellen. — Várpalota is halad. Mint ottani levelezőnk irja, Várpalota folyton emelkedik.' Van derék, kép­zett tűzoltósága, melynek Steiner Ádám, e nemes szivü pap, a lelke. A társasélet is élénkül, mit( kü­lönösen Schlegel Jánosné, Zichy Paulina grófnőnek köszönheti, ki leereszkedő modorával, finom nyájas­ságával példát ad arra, hogy ne nézzük le egymást, hanem tartsunk össze. Tehát Várpalota előre! — Cholera nostras-eset Tapolczán. Schoffer Gábor tapolczai lakos 75 éves egyén, balatonszent­györgyi szülőjében étrendi hiba — nevezetesen barack s egyéb nem eléggé érett gyümölcsnek nagyobb meny- nyiségbeni élvezete következtében e hó 18-ikán hasme­nést kapott, 19-én este Tapolczára szállíttatott és 20-án reggel, mikor orvosi segélyért folyamodott, már a kolera nostras tünetei felléptek nála; — az eset táviratilag hivatalosan bejelentetvén, a megyei főorvos ur hala- déktalanul a helyszínére sietett, hol a beteget a ren­delet értelmében elkülönítve s oly fokú javulásban találta, hogy alapos remény van felgyógyulásához. A jelen eset igen valószínűleg szerencsés véget ér ugyan, mind a mellett intő példáid szolgáljon a gyümölcs evés — és egyátalán az élvezetekbeni mértékletességre; a veszélynek ily fenyegető jelentkezése — hisszük — az eddiginél komolyabb buzgalomra fogja serkenteni városunk elöljáróságát is az utczák tisztítása ügyé­ben kiadott szigorú rendeletek végrehajtásának pontos ellenőrzésében; a járdákat még mindig csak egyesek öntöztetik saját jóakaratukból, a terek és utczáknak a képviselő gyűlésen elrendelt sepertetése még nem foganatosittatik, sőt — fájdalom — van közhivatal is, melynek hivatalszolgái többre becsülik saját ké­nyelmüket, mint sem hogy a hivatalos helyiségek előtti járda felöntözésével és söprésével magukat meg­erőltetnék. — Vadnai Andor állapota. — Tegnap Vadnai Károly szerkesztő és orsz. képviselő levelet kapott nagybátyjától, Vadnai liudolf zánkai földbirtokostól, ki betegen fekvő fiáról ezeket irja: „Mennyire súlyos beteg volt Bandi, abból is megítélheted, hogy öt dr. Huray — áldom a haló porában isi — vizgyógygyal hozta életre. Tehát a válságon immár túl vagyunk. Én vagyok a Badediener, nem irhatok sokat stb.“ — Rendeken az elmúlt napokban kolera-beteg­ség fordult elő. Egy ott lakó czigányon vették észre és rögtön orvosi segélyért a lékai járási orvoshoz fordultak, ki azonnal a beteget meglátogatván, kolera nostrast koustatált. A beteg veszélyen kivül van. — Az aratásról. A vetések állásáról a földrni- velésügyi ministeriumba a mostanáig érkezett jelen­tések szerint az aratás az egész országbau immár javában folyik, sőt a déli részekben befejezéséhez közel áll. A búzát illetőleg nemcsak az ország egyes vidékein, de a megyékben és járásokban is oly külüm- böző az eredmény, hogy ma még az iránt biztos képet nem nyerhetünk, előreláthatólag a múltkor jelzett középen felüli termés biztosítva látszik. A korábban vetett búzák, különösen az alföldön, sokkal jobbak, mint a későbbiek, úgy mennyiség, mint minőség te­kintetében : utóbbiakban a rozsda, hesszeni légy, a megdőlés és a rekkenő hőség károkat okoztak. A rozs mennyiségre közép, minőségre nézve jó termést adott. Az árpa sok helyütt megszorult és az esőzés következtében me^sárgult. A zab annyira javult, hogy bizton középen felüli termés remélhető. A ka­pásnövények szép fejlődésnek indultak, kivéve a tengerit, mely helvenkint elmarad. A dohány álta­lában javult, s a fő dohánytermelő vidékeken jó. — Munkások hiánya miatt Bereg, Bihar és Szabolcs- megyékből érkeztek panaszok. Felhőszakadások Nyit- rában és Krassó-Szörényben okoztak nagyobb károkat. Az állandó gazdasági tudósítók jelentései szerint az egész országban be van vetve búzával összesen 4.217,762 kataszteri hold, ebből középen aluli termést ad 415,550 kát. hold, azaz 9-75 százalék, középter­mést 2.033,527 kát. hold, azaz 48-15 százalék, közé­pen felülit 1.524,847 kát. hold, azaz 36-40 százalék, jó termést 136,923 kát. hold, azaz 3-20 százalék, a termés kitüntetve nincs 106,018 kát. holdon, azaz 2 40 százalékon. — Ifjú Savanyú Józsi. A szomathelyi fogházban nemcsak a bires haramia képviseli a Savanyu nevet, hanem a dicsőséget kénytelen megosztani egy 14 éves fiúval, aki szintén e nagy nevet viseli. A ficzkó múltja kezeskedik különben, hogy idővel méltó lesz névrokonához, mert ifjúsága daczára többször „ült“ már. — Először csak családja rovására értékesítette tehetségeit. Később azonban személyesebb körben nyújtotta ki hosszú ujjait. Inasnak adták, ő azonban előnyösebbnek találta mesterét szép összeggel meg­könnyíteni, mint becsületesen tanulni. — Az iparos körben múlt vasárnap a veszprémi ipartársulatok elnökei és a társu­latok választmányi tagjai gyűltek nagy szám­mal össze és megválasztották az uj ipartör­vény értelmében, a soproni iparkamara meg- bizásából, a törvény hatósági ipar tanácsos tagokat. Rendes tagul megválasztatott Szi­lágyi Mihály és Husvéth János; póttagul Czollestein Ferencz és Katona Sándor. Az értekezlet elhatározta még egy pár hétre egy nagy általános iparos gyűlés egybehivását, amelynek feladata lesz, a testületi szervez­kedés megkezdése az uj ipartörvény szerint. — Cséplőgép áldozata. Csekő József hely­beli szegény kalapos, négy apró gyermek apja -- minthogy mestersége éppen semmit nem megy — cséplő gép mellett vállalt mun­kát, azonban oly szerencsétlenül járt mind­járt kezdetben, hogy a gép dobja megszakadt és egy vasdarab — daczára annak, hogy a szegény ember mintegy 8 öl távolságra állt a géptől — lábszáron vágta iszonyú erővel, a csont megzúzott, a szerencsétlen ember több holnapokra teljesen munkaképtelen, neje 4 apró gyermekével az éhséggel küzd. Né­hány szomszédja könyörületböl nyújt nekik némi eledelt. Stein György géptulajdonos ugyan adott a sérülést szenvedett munkás­nak azonnal 3 írt. Leginkább azonban dr. Réthy ur érdemel dicséretet, ki a szegény embert a legnagyobb figyelemmel gyógyke­zeli, és mindent elkövet megmentésére, pe­dig jól tudja, hogy fáradozását a jó Isten fizeti meg. — Szerencsétlen nap. F. évi julius hó 24-én valóban szerencsétlen nap volt. E na­pon Csekő József helybeli kalapos lábát zúzta. Juhász, volt pandúr, kis leánya a hosszú utczán elgázol tatott, lába összetört. Ney Li- pót két lova a gulya dombról lezuhant. Szent- gálon egy kis gyermek kútba fűlt stb. — A Tisza biztosító-társaság ellen a debreczeni kir. törvényszék kimondotta a csődöt. Az eset, noha bekövetkezése előre­látható volt, nagy feltűnést kelt szakkörök­ben és a nagy közönség egyaránt. Mert pél­dátlan a biztosító-társulatok történetében, hogy egy részvényekre alapított intézet, mely az életbiztosítási ágat kultiválja, feloszoljék oly körülmények között és úgy, hogy az élet­biztosító felek teljesített befizetéseiket elve­szítsék. Már pedig azoknak, a kik a Tiszánál biztosítottak eletüket, alig van reményük, hogy évek során át teljesített befizetéseik­ből akár csak egy garast is valaha vissza­kapjanak. — A Balaton-Füredi Anna-bál f. hó 21-én tartatott meg a füredi gyógyteremben, igém szép sikerrel. A főrangú világból ugyan kevesen voltak jelen, de annál jobban volt képviselve a polgári osztály, úgy, hogy valóságos kedélyes tánczmulat- ság vált bel'óle. A túlzott fényűzés, melyről ez a bál évek előtt kitűnt, csinos egyszerűségnek adott helyet, a leányok többnyire egyszerű fehér ruhá­ban jelentek meg. A bál 10 órakor kezdődött és csak világos hajnalkor ért véget. Hölgyek közül felemlíthetjük következőket: Difid Gábridla báró­nő, Nyiry Jolán, Braun Gizella, Vadnai Margit, Sséll Piroska (Arany Jánosnak bájos unokája), Gytday Aranka, Pick Zsófia, Adom Ilona, Ko- rizmics Antalné, dr. Környei Edéné, Schwabe k. a. stb. Az első négyest 20 pár tánezolta. Radits Bernát zenekara becsületére vált a fehérváriaknak. — A zirczi apát a tanügyért. Sapka Je­romos zirczi apát ur fényes jelét adta annak, mennyire szivén hordja kiveinek tanügyét. — A tósokberéndi iskolát, melybe a tósoki kath. gyer­mekek is járnak, helyreállitotta, a kántortanitó lakását egy szobával bővítette, a segédtanító szá­mára egy szobát és a gyermekek számára egy kolön tantermet építtetett, sőt az uj segédtanító számára konventiót is helyezett kilátásba. Veszp- rémmegye közigazgatási bizottsága ezért a nemes- szivü főpapnak jegyzőkönyvi elismerést és köszö­netét szavazott. Éljen! — A köves-kállai fiatalság a „Magyar atlétikai club“ és a „Nemzeti torna-egyesület“ több tagjának közreműködésével a „ Szabadságharez szobor“ javára folyó hó 27-kén d. u. 2 órakor Köves-Kádlám atlétikai és tornaversenyt rendez. A versenybizottság elnöke: Győrffy Géza ország­gyűlési képviselő; tagjai Chepely Károly, Győrffy Pongrácz, Szentmiklóssy Gyida, Czigány Károly, Nagy Aladár, Székely Emil, Vörösmarti Izidor. — Női könyek. Egy tanár fiatal neje minap egy kis házi viszály alkalmával tudós férjét könyeivel akarta megindítani. De nem sokat ért vele, mert a férj imigy válaszolt: „Ej, hagyd abba a sírást, a könyek nem im­ponálnak nekem. Én vegyészileg megvizegál- tam, nagyon kevés foszforsavas mészből és kevés szodakloridból állnak; legnagyobb rész­ben azonban csak közönséges viz.“ — Névmagyarosítás. Fándt A utal sümegi lakos vezetéknevének Faludi-ra való átváltoztatását a 39,531. sz. belügy miniszteri végzéssel megengedték. — Földrengés. Leteuyéu, mint lapunknak köz­ük, julius hó 23-án néhány másodperczig tartó erő­sebb földrengés volt észrevehető, mely azonban semmi nagyobb kárt nem okozott. — Óvás a savanyuvizekkel való szédelgés ellen. A hozzám érkezett több rendbeli panasz folytán kény­szerítve vagyok a következőket nyilvánosságra hozui: A „Széchenyi-fords“ Európa valamennyi hasontar- talmu vize közt tartalma-, tisztasága-, és kellemes ize- és hasznosságára nézve fölülmulhatlan. Bel- és kül­földön öt Ízben lett vegyelmezve és nagy kiállításon kitüntetést nyert. — Most a cholerajárvány idejében, midőn a legelső orvosi tekintélyektől a tiszta forrás­víz (savanyuvizj élvezete ajánltatik, mindenféle tisz­tátalan, részben egészség ellenes savanynviz, mint „Széchenyi-forrás“ jő a kereskedésbe. Ezen törvény­telen eljárás miatt az illetők megbüntetése végett a kellő lepeseket megtettem. Kellő óvás végett, úgy a hamisítás ellen palaczk-dugaszaim alsó részükön „Petáncz“ jelzéssel vannak ellátva. — Petáncz (Mura- Szombat) 1884. jtd. 24. Vogler József nyug. reális­kolatulajdonos; igazgató és szerkesztő, a „Széchenyi- forrás tidajdonosa. — Uj biztosító társulat. A felvidéken — mint értesülünk — mozgalom indult meg egy biztositó társulat alakítása végett. — „Tátra“ czimmel alakulna és czélja volna versenyezni a „Szlávia“ nevű biztositó tár­sulattal, mely ellen napról-napra több panasz merül fel. — Paprika vagy pálinka? Egy katona, aki 1866-ban Komáromban szolgált, a hol a kolera erő­sen gühöngött, érdekes esetet beszél el, mely vele történt meg. Mint kolerabeteg katonát bevitték a kórházba. Egyik ápolöja titokban erős gabonapálin­kát hozott s abba jó szegedi paprikát öntve bele, a kevereket oda adta neki, hogy igya meg. Ő meg is itta és két nap múlva, mint teljesen felgyógyult hagyta el a kórházat. Az illető most csak azt sze­retné tudni, a gabnapálinka vagy a paprika ölte-e meg a kolerabaczillusokat. — Baleset. A Csáktornyái urodalom magtárá­nak tetejét cserepező egyik munkás oly szerencsét­lenül esett le, hogy rögtön szörnyet halt. Özvegy és hét árva siratják. Ugyanekkor egy üu is lezuhant, ki lábát törte, nemesebb szervei is sérültek, s életben aligha marad. — Földrengést éreztek Csáktornyán e hó 22-én d. u. 4 óra 20 perczkor. Az ingás menydörgósszerü robaj kíséretében 4 mperczig tartott; délnyugat felől jött, de kár nem esett semmiben. — József főherczeg családi életéről eze­ket irja Jókai, ki közelebb Alcsuthon, a fő­herczeg vendége volt. Pontban 12 órakor ebédelnek az alcsuthi kastélyban, igazán ma­gyarosan: magyar konyha, magyar borok, magyar szó: semmi más, Mindenki magyarul beszél itt, a főherczegi pártól és gyerme­keiktől kezdve az utolsó cselédig. A főher­czegi család, az udvarhölgyek, a főudvarmes­ter és szárnysegéd, a nevelők megtöltik a hosszú asztalsort. József főherczeg a földi boldogság legnagyobbikát élvezi bizony nyal: — két szép leány, kiknek fejlődő bájait emeli a lélekből kisugárzó fenség, két szép, piros arczu, nyílt tekintetű, okos fiú, hát még az a kis Corregio-féle angyalka, a ki mosolygó kegyosztással nyújtja harmatkezét csókolásra mindenkinek sorba; és mind valamennyinek a nemes vonásai indulatai, kedélye egyesülve az egyszerűségében oly hóditó édes anya ar- czán. A művészi tehetség az egész főherczegi családnak öröké. Mária és Margit főherczeg- nők természet után rajzolnak és festenek biz­tos kézzel, vagy a hogy a müvész-jargon mondja: „sarkas vonásokkal.“ Klotild főher- czegnőnek művészi alkotásai előtt már sza­bad feltenni a kritikai szemüveget is. Egy olajfestménye (gróf Zichy Iréné urhölgy mint czigáuyleáuy) feltűnést vívna ki bármely kép- tárlaton ; akvarell tájképei) pedig mind a mű­vészi felfogás, mind a technikai kivitel dol­gában csodálatra ragadnak. Nem kevésbbé becsesek a magyar népviseletekről felvett színvázlatai. Reményem van, hogy Alcsuth leírásánál Rezső trónörökös könyvében a tő- herczegnő saját rajzai fogják díszíteni a szö­veget. Nagy kár, hogy egy része ez album­nak elveszett. — Soha az alcsuthi kastély­ból el nem loptak semmit, s éppen a főher- czegnő albumának egy részét tüntette el valami szentségteleu kéz. Hiszen lopott volna el inkább' ezüstöt, aranyat, senki meg sem emlegetné érte. A főherczeg adna ezer forin­tot, a teljes büntetlenség biztosítása mellett, annak a derék embernek, a ki a képeket visszahozná. Megigértem, hogy ezt publikálni fogom, talán lesz sikere. — Az egyik mű­vészi élvezetet felváltja a másik. A főher- czegnő két bájos és szellemdus üdvarhölgye: gróf Zichy Iréné és báró Bocksberg Paula (az én feledhetlen kedves barátomnak, Al- mási Pálnak az unokahuga) felváltva játsza­nak nagy művészi darabokat a zongorán. Mi­kor a magyar népdalokra kerül a sor, Klo­tild főherczegnő, két leányától átölelve, odaáll a zongorázó hölgy mögé, s aztán együtének- lik mind a négyen a pusztai nótát. Tüudéri quartett! — A magyar nyugati vasút igazgatósága elha­tározta, hogy a másodrendű vonatoknál a negyedik osztályú kocsikat megszünteti, a második és harma­dik osztályért fizetendő vitelárt leszállítja és a ne­gyedik osztályú személykocsikat harmadik osztályuakká alakítja át, mert a magyar nyugati vasúthoz csatla­kozó más vasutaknál negyedik osztályú kocsik sehol sincsenek. Eddig a negyedik osztályú kocsikat csak a másodrendű vonatoknál alkalmazták, s a viteldij személy- és kilometerenkint 1.19 kr volt. Minthogy az igazgatóság azt hiszi, hogy a negyedik osztályú kocsiknak harmadik osztályuakká való átalakítása után annak a közönségnek nagy része, mely most a harmadik osztályt használja, a második osztályt fogja használni, hogy az utazási kedvet fokozza, a második osztályú viteldijt 3.56 krról 2.3 krra, a harmadik osztályút 2.37 krról 1.5 krra szállítja le. — Eljegyzés. Heinrich Adolf kis-czeli keresbedő legközelebb tartotta eljegyzését Schüeiger Dávid kereszthelyi kereskedő kedves leányával Helén kisasz- szonnyal. — A női könnyek. Egy tudós tanárnak fiatal felesége valami házi perpatvar alkalmával sírásra fakadt, azt hívén, hogy ilyképen megindíthatja férjét. De csalódott, mert a tudós férj neje könnyeinek láttára ily szavakra fakadt: „Ugyan hagyj fel a sírással, a könnyek mitsem érnek. — Nem egyszer vettem azokat vegyi elemzés alá s mit gondolsz miből állanak? Van bennük egy parányi foszforsavas mész, egy kis szódaklorid, de legtöbb bennök a haszon­talan viz.* 628—884. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A zirczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Marton János és neje sz. Csörnyei Zsuzsanna puszta-puiai lakos végreíiajta- tóknak Reichard Mátyás és neje szül. Frank Klára varsányi lakos végrehajtást szenvedők elleni ügyében 948 frt 23 kr tőke, ennek 1877. évi szept. hó 29-től járó 8% kamatai, 30 frt .85 kr per s vég­rehajtás kérvényi, 22 frt 55 kr folyt, végrehajtás kérvényi, 29 frt 30 kr foganatositási, 14 frt 52 kr árverési, 19 frt 60 kr folyt, végrehajtás kérvényi, 29 frt foganatositási s ezúttal 16 frt 55 krban meg­állapított árverés kérvényi költség, — mégis a hozzá csatlakozónak kimondott Dr. Beliczay Elek ügyvéd győri lakosnak, 20 frt tőke, 7 frt 20 per s 6 frt 20 kr végrehajtási költség, — Wottiz Károly győri la­kosnak 350 frt tőke, 15% s 8% kamatai 65 frt 75 per, 10 frt 25 kr végrehajtási költség, — Nik Dániel olaszfalui lakosnak 1200 frt tőke, 18 frt 50 kr per, 15 frt 45 kr végrehajtás kérvényi költség iránti kö­veteléseik behajtása végett a veszprémi kir. trvszék s a zirczi kir. járásbíróság területén levő Varsány község 67. sz. tjkvében Reichard Mátyásné született Frank Klára tulajdonául átalakítás folytán I. 1—6. sorsz. a. felvett ház közös udvar, 3/1B telekből s a hozzá tartozó és a varsányi 186. sz. tjkvben felvett legelő, valamint a varsányi 221. sz. tjkvben felvett erdoilletősegbol álló 1101 frt becsértékü, valamint a varsányi 435. sz. tjkvben Gregorits András és neje szül. Szokoli Katalin nevén álló f 1. sorsz. a. felvett 501 frt 50 kr szántóföld—birtoktest a kitett becs — mint megállapított kikiáltási árakon 1884. évi szept. hó 30-ik napján d. e. 9 órakor Varsányban a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a kiki­áltási áron alól is a legtöbbet Ígérőnek eladatnak. A venni szándékozó részéről az árverés meg­kezdése előtt a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeg bánatpénzül a kiküldött kezeihez leteendő. Kir. Járásbiróság mint telekkönyvi hatóság Zirczen, 1884. évi julius hó 17-én. Dr. Simon József, kir. aljárásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom