Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-07-26 / 30. szám
b) Anyagi eszközök: 1. A tagok áltál befizetett dijak. 2. Rendezendő mulatságokból származó jövedelmek. 3. Adományok. 4. Egyéb bevételek. II. FEJEZET. A tagok. 5. §. A tagok ötfélék: rendes, tiszteletbeli, alapitó, pártoló és kültagok. Rendes tag lehet minden a fővárosban tartózkodó Zala-, Somogy- és Veszprémmegyéböl származó fedhetlen jellemű egyén, a középtanodai tanulók kizárásával és tekintettel az ide vonatkozó miniszteri rendszabályokra. Más megyebelit azonban egy rendes tag ajánlatára csak a közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett fogadhat be a választmány. Tiszteletbeli tagja a körnek azon egyén, kit a közgyűlés a választmány ajánlatára érdemeinél fogva annak megválaszt. A lapító tag lehet az, ki a kör pénztárát egyszer s mindenkorra legalább is 15 (tizenöt) forinttal gyarapítja. Pártoló tag lehet azon egyén, ki évenként 4 (négy) forint tagsági dijat fizet. Kültag lehet minden Zala-, Somogy- és Vesz- prémmegyeben tartózkodó fedhetlen jellemű egyén, ki két rendes tag ajánlatára a választmány elfogad. A tagok joga és kötelességei. 6. §. Minden rendes tag: 1) választó és választható ; 2) a választmányhoz Írásbeli javaslatot adhat be, melynek a legközelebbi közgyűlés elé való terjesztését kívánhatja, ha ezen javaslatot legalább is 10 rendes tag alájegyzi; 3) előadásokat tarthat, (ha az előadás tárgyát, az előadás napját megelőzőleg 10 nappal a bírálóbizottsággal tudatja s ez azt a felolvasásra érdemesnek nyilvánítja) véleményét nyilváníthatja, szavazhat és interpellálhat; 4) vendégeket a kör helyiségébe vezethet; 5) a kör könyvtárát, olvasótermét díjtalanul használhathatja és mindazon kedvezményekben részesül, melyeket a kör nyújthat; 6) 50 kr. beiratási és két forint tagsági dijat — előlegesen félévenkinti egy forintos részletekben — fizet. Minden pártoló tag. 1) két évi tagsági időtartamra kötelezi magát; 2) mindazon jogokban részesül, mint a rendes tag, azoban sem szavazati joggal, sem cselekvő, sem szenvedő választási képességgel nem bir. Tiszteletbeli tagok semmiféle pénzjárulékra sem kötelezvék, még a rendes tagok jogait élvezhetik. Az alapitó tagok jogai a rendes tagok jogaival azonosak. A kültagok jogai a kör könytárának használását kivéve azonosak a pártoló tagok jogaival. A tagság megszűnése. 7. §. A tagság megszűnik a) rendes körülmények között: 1) Halálozás esetében, midőn a kör iránti kötelezettségei is megszűnnek. 2) Ha a rendes tag a félévi illetékeket a félév első felében befizetni elmulasztja, s a választmány által e mulasztás pótlására felszólittatik és ha e felszólítástól számított, egy további hónap alatt kötelességét nem teljesiti, tagsági jogai megszűnnek, illetőleg a tagok névsorából kitörölsetik. 3) Önkéntes kilépés által, melyet 30 nappal előbb a titkárhoz írásbeli bejelentésnek kell megelőznie. b) Rendkívüli körülmények között: nizzük azt a currenst! Van-e rajta röndös pöcsét? Meg hát mit mond aztán egyre, másra?“ A biró átadta esküdt komájának az írást; ki is, hogy bebizonyítsa, mennyire jártas az ilyen törvényes irás megértése dolgában, — a hivatalos pö- csétet szimetria okáért, fejtül forditá, s azután úgy nyugodott bele, hogy hát abba bizony minden akképpen vagyon megírva, amiképpen biró komája előbb olvasta vala. Tehát mégis jön cholera, csak várni kell tovább türelmesen, nehogy másé legyen a dicsőség. „Többet aztán ne nyugtalankodjanak, keetek, atyafiak! — szólott távozóban Csörömpő uram, az öregesküdt. Most már azt is tudjuk, hogy fekete az az istentelen jószág, aki annyi embernek kiszívja a lelkit. Csak arra kell hát vigyázni, hogy valami fekete szörnyeteg túl ne szökjék a határon. Persze ez azután mind jól ment volna a rátó- tiak üdvösségére, csak a kádártai mező-csősz, Pikula Jancsi, ez a gonosz csont, végtől végig ne hallotta volna a dolgot. Amit egyszer az a fülén bevett, ott tapadt a lelkén s addig maradt, addig érett ott, mig valami gonosz tréfa nem fakadt belőle. Pedig hát őt még a rátótiak meg is különböztették a többi esonton-eb kádártaitól, minthogy igen jó pásztori hírben állott. Csalogatták is már több Ízben, de az ellenséges indulatu Kádárta, ahogy megtudta, nyomban megduplázta a convenczióját. Ez a tisztes meg- külömböztetés magyarázza meg, hogy ha be-betért a rátóti határba, sima bőrrel érkezett vissza Kádártára. Hejh pedig ha tudták volna: mit főz ravasz elméjében Pikula Jancsi, aligha lépegetne olyan kényelmesen a kádártai határ felé. Pikula! Hozzá még: Jancsi! Mi több: csősz! És ami legfőbb: Kádártán! Sok körülmény ez arra, hogy a rátótiak feje fájjon a hiszékenységtől. Másnap Pikula, mielőtt hajnalodott volna, betért a faluba; a kezében egy bögrét czipelt. Jól ismert a faluban minden zeget, zugot; a bakter sem jobban. Falu végén lakott a falu csordás; annak volt egy irgalmatlanul éhkinzott, égért soha nem látott, bordás kandúrja. Jancsi egyenesen annak a portája felé tartott. Kerítéssel a község tartozott ellátni, hát teljesen nyitva volt. A porta szélén megáll, szétkan- dit, tompa eziczogást hallatt, mire az ól mögől elővánszorog életunt nyújtózkodással az éhségtől szédelgő kandúr. Mivel hogy fekete, alig látható az éjszakában, csak nagy szemei villognak, mint két hamvadó parázs. Jancsi fölemeli a bögrét, s kevéskét kilocscsant tartalmából. Az éhes kandúr szakértő szeme és még 1) Kizárás által, ha legalább 10. rendes tag érvekkel támogatott indítványban követeli azt és a legközelebbi választmányi ülésben a jelenlevők két harmada az érveket alaposokgak találja és az indítványt határozottá emeli. Az illetőnek joga van a határozat ellen a legközelebbi közgyűléshez fellebezni, mely ezen ügyben végérvényesen határoz. III. FEJEZET. A kör szervezete. 8. §. A kör szervezetét képezik: 1) a közgyűlés; 2) az előadó ülés; 3) a választmány ; 4) a tisztviselők; 5) a becsületbiróság. A közgyűlés. 9. §. A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. Rendes közgyűlés minden évben egyszer október havában tartatik. Rendkívüli mindannyiszor, valahányszor a választmány, vagy 15 rendes tag, annak összehívását kívánja. A közgyűlésen érvényes határozat hozatalára a kör rendes tagjai két harmadrészének jelenléte szükséges. Ezen szám hiányában legfeljebb két hét alatt uj közgyűlés hivandó egybe: e második közgyűlés határozatai tekintet nélkül az egybegyült tagok számára érvényesek, e közgyűlés azonban csak az előbbire kitűzött napirenddel foglalkozhatik. Úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés idejét az elnök a tagokkal hírlapi közlés, a kör helyiségében történt kifüggesztés és meghívó által legalább 8 nappal a közgyűlés előtt tudatni tartozik. A rendes és rendkívüli közgyűlés hatásköre. 10. §. I. A rendes közgyűlés hatásköre: 1) A választmány félévi jelentését tudomásul venni, a következő évi számadások átvizsgálására 3 tagú bizottságot kiküldeni, s a jövő évi költségeket megállapítani. 2) Az alapszabályokat módosítani, ehhez azonban a jelenlevő tagoknak két harmad szótöbbségé kívántatik. 3) A rendes tagok által a 6. §-ban említett jogaiknál fogva beterjesztett indítványokat tárgyalni, melyeket azonban 5 nappal a közgyűlés határnapja előtt be kell terjeszteni, a későbben beterjesztett indítványok azon akögyülésen nem tárgyalhatok. 4) 26 tagú bizottságot választani, mely a 12. § és a 15. § szerinf a maga kebeléből megalakul. 5) Minden a kör érdekeit illető kérdéseket megvitatni és azokat eldönteni. 11. A rendkívüli közgyűlés hatásköre: A rendkívüli közgyűlés hatásköre azon tárgyak felett határozni, melyek véget összehivatik. Úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlésről külön jegyzőkönyv vezettetik, melyet az elnök, a jegyző és az elnök által kinevezett két tag hitelesít. (Vége következik.) A kolera. Budapest, juli 25. A belügyminiszter a kővetkező körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: A kolera elleni óvintézkedésekre vonatkozó szabály szerint, oly községek, melyekben elkülönithetö kórházi helyiségek nem léteznek, alkalmas egyéb helyiségeknek kórszobákká való átalakítására vannak kötelezve, melyekben a kolerás betegek, különösen az első betegülési esetekben a lehetőség szerint elkülöníthetők és ápolhatok legyenek. — szakértőbb orra megérzi a tejfölt; éledni kezd s egy gyors iramlattal ott terem és mohon nyaldosta a földre hullott tejfölt. Erre Jancsi sarkán fordul s tart vissza a mezőnek; a fazékból 15—20 lépésnyi közökben kilocscsant kevéske tejfölt. A fekete kandúr bizonyos tiszteletteljes tartózkodással követi s jóízűen nyaldossa fel a tejfölt. Elérnek igy, elül Jancsi, hátul a kandúr, egész a rátóti határig. Akkorra már pitymallott. A rátóti cholera-őrök rendületlenül megállták helyöket. Teljes vastag éjszakánt át gyökeres lábakon várták a fekete szörnyeget. Jancsi, — a mint a 12 rátóti dorongost meglátta, a bogrét vizszinnek fordította és sebes-nyar- galva futni kezdett. A tejföl természetesen mind a földre folyt. Mikor a bögre kiürült, az utszéli árokba vetette és futott egyenesen a rátóti őrök felé. A kandúr ezalatt — ünnepélyes nyágalommal nyalta a kifolyt tejfölt. Jancsi a rátóti határszélén már alig lenkedezett. „Jaj, jaj, nekem édes szűz Mária, édes anyám !“ — nyögte s lerogyott. A rátóti atyafiak odafutottak hozzá. „Mi baj ? mi történt veled, Jancsi szógám ?“ — kérdé Csörömpő, az öregesküdt. Jancsi úgy tett, mintha minden szó a mellébe szorult volna, csak zihált, nyögött és siralmas rettegéssel mutogatott a kádártai határ felé. „Hát szólj már édes szógám, hacsak két szájfo- gásnyit is !“ — szól egyik érdemes atyafi. „Jön, jön!“ — nyögte Jaecsi. „Mi jön? Talán csak nem a“ — — „Az, az, a kolera!“ „Hol ?“ „Nizzik keetek, ott ni!“ „Tyüh, szent úgyse, igaz !“ — kiált 3sőrömpő, az országutéa nézve, a hol a fekete kandúr éppen akkor végezte be a tejföl lakomát. „Osztég nizzik csak keetek, hogy habzik a szája. Bi’on ronda egy állat, teringettét! Akár egy rühes macska! Veszett fene^ a1 vajmi! G-yüjjenek keetek verjük agyon!“ „Jaj az Istenért Márton bácsi, meg ne tegyik, keetek! — könyörgött Jancsi félültéből. „Hát mi a ménkűt csináljunk vele!“ „Tyüh Márton bácsi, drága lesz ennek a bőre még a vármegyén! Tudják keetek, hogy ebbül még szertelenül meggazdagodhatik a község ?* „Hogyan ?“ „Hét iszeg látják keetek, hogy csontra száradt a bőre. E’ kis élet köll bele, oszség megkínálni vele a vármegyét, hogy hát izé... a kolera meg van Azonkívül mindazon községek, melyekben vasúti állomás létezik és köztudomás szerint orvos is van megtelepedve, kötelesek azon utasokat ápolás czéljából fölvenni, kik vaspályán utazásuk közben kolerába esnek, s ennélfogva tovább nem szállíthatók. Mihez képest utasitandók mindazon, községek melyekben vasúti állomás van, hogy az ily kolera-kór hely is egeknek lehetőleg a községen kívül, de annak közelében történendő felállításáról már most gondoskodjanak. Ezen kórhelyiségek olyképen legyenek felszerelve, hogy azon tárgyak, a melyek a betegekkel közvetlen érintkezésbe jöttek, megsemmisithetök legyenek, felhívom a törvény- hatóságot, hogy ezen irányban mielőbb intézkedjék arról, vájjon a szóban levő kórhelyiségek felállittat- tak-e, magának meggyőződést szerezzen, s e rendéletem foganatosítására felügyeletet, s ellenőrzést gyakoroljon. Nyílt szó báró Todesco úrhoz, a nagyvázsonyi uradalmak birtokosához. A báró ur édes keveset törődik vesz- prémmegyei nagy uradalma ügyeivel, s igy bizonnyára arról sincs tudomása, hogy uradalmi tisztjei mily botrányosan kompromittálják az Ön tisztességes hírnevét. Hát azért szólunk a báró úrhoz ezen a helyen, hogy igy bízvást tudomást szerez erről a kalamitásról. Veszprém vidéke évről-évre azon fáradozik, hogy a népet erkölcsében nevelje, megszilárdítsa, szivét-lelkét fogékonynyá tegye vallás és becsület iránt, s ezért évről-évre egy-egy lépéssel közelebb jő a vasárnapi munkaszünet általánosításához. lm, a sajtó részéről mi ezúttal sem először kívánunk ez irányban a közönségre hatni. A midőn közönségünk, intelligentiánk jó, nemes része úgy törekszik magasztos czélját elérni, hát elképzelheti kedves báró ur, hogy milyen borzasztó visszatetszést szülhet az, midőn azt látjuk, hogy mit egyrészt felépítünk, azt a báró ur uradalmi tisztjei másrészről következetesen lerontják, s dolgoztatják az uradalmon elfoglalt sok száz népet barom módra vasárnap, ünnepnap, derűre borúra, s midőn ezért a nép, mint most is (mikor vasárnapra át kapálniok, aratniok, fuvarozniok kell!) zúgolódik, hát nyomorú arczátlansággal vetik oda a népnek, hogy ők nem töltődnek Istennel, templommal. Tessék dolgozni vasárnap is, vagy eltakarodni. Hát mit szól ehhez a báró ur ?!.. Kit káromol, kit átkoz, ezért a vanda- lismusért az elkeseredett nép, mit gondol ?. Hát kiméltesse meg báró ur a háza, ősz feje becsületét, tisztességes hírét, s tanítsa becsületre, humanismusra, vallásosságra az Ön Istentől elrugaszkodott nyomorú emA nép erkölesisége, hivó vallásossága az állam erkölcsi alapja érdekében^milliószorta többre, s előbbre való, mint a nép vasárnapi izzadságán bitangul megkeresett pár rongy forint. Hinni akarjuk, hogy báró ur ezt befogja látni, s véget vet ott Nagyvázsonyban az Isten ellen való botrányoknak? Ujdonságok. — Eljegyzés. Múlt vasárnap este jegyezte el Balatonfüreden dr. Kopitl Miksa, budapesti derék, közbecsülésben álló ifjú ügyvéd, Kaiser Hortensia kisasszonyt, Kaiser Lajosné úrnő kedves, szellemdus ifjú leányát, városunk egyik legszebb virágát. Az ég áldása kisérje az ifjú párt az élet boldog, hosszú utain! — Az Anna-bál Almádiban holnap lesz. Amint az előjelekből s a mindenfelé való készülődésekből láthatni, ez a bál még a kápolnaszentelési ünnepélyen is túl fog tenni. Bízvást megint ezer meg ezer vendég lesz ott. Csak aztán az idő is kedvezzen Almádiban, ezúttal nagyszámú rendezőség alakult, hogy a közönség kényelméről minélinkább gondoskodva legyen! — Álhir. Yadnay Andornak, a szomszédos tapoczai kerület ifjú képviselőjéről a napilapok utján az az álhir volt elterjedve, hogy Zánkán meghalt. Aztán kiderült, hogy mégis csak él. Hja, ilyenkor az újságírókra nézve sövény uborka-ivadban nem épen megvetendő falat egy-egy kövér vadkacsa. — Adótárgyalásaink véget értek. Ore- mus, da nobis pacem Deus, in diebus nostris! — A képviselőválasztásra jogosultak névjegyzéke közszemlére van kitéve a megyeháznál. A ki meg nem csömörlött az utóbbi választástól, az csak menjen, érdeklődjék, nézze meg. Jó appetitust! — Az almádi fürdő-részvénytársaság jövő aug. hó 3-án közgyűlést tart Almádiban. Bővebbet lapunk hirdetései közt jelzünk. — A helyi szárnyvasut ügyében jövő hétfőn, e hó 28-án utazik fel Budapestre az érdekeltségi küldöttség, mely ez ügyben a kormánynyal fog végleges egyezségre jutni. A küldöttség tagjai Kováts Imre, Kisovitts József, Dr. Halassy Vilmos és Paál Dénes urak. — Időjárásunk e hét elején viharos volt, s hideg; akár a téli kabát is elkélt volna. Szerdán aztán jobbra fordult, s most ismét ^rült, meleg napjaink vannak. Mikor azután negyed-napra a községi elüljáró- róság jelentése folytán a veszprémi főbíró Rátótra ment vizsgálatra, az érdemes atyafiak emelt fővel vezették a községházának udvarán, hátul, a kazalok mögött elrejtett kolera ketreczhez. Most fognak ők még csak emelt fővel beszélni a vármegyével. Most lesz még csak igazán Rátét, Rátét. Hiába gúnyolódott, hiába öldrgette reá gonosz nyelvét a világ, különösen azok a mosdatlan szájú kádártaiak: mégis csak övék a dicsőség: ők fogták meg a kolerát. Menet közben kérdi a főbiró; „Csak egy van ?“ „Igenis kérem alázatosan csak egy!“ — felelt a község birála. Hol fekszik ?“ „Itt hátul, kérem alázatosan, a kazalok mögött.* „Jól el van különítve?“ „Igen is kérem alázatosan, be van zárva.* „Ki ápolja ?“ „Hát —----------izé---------könyörgöm alázatosan, az igazat megvallva, községünkből senki sem akart őrözője lenni, hát megfogadtuk Pikula Jancsit, a ká- dártai csőszt, a ki szívesen el is fogadta ... Ott vau ni, kérem alázatosan, szépen neki is vált a jő élettől !* „Micsoda? mi az ott a ketreczben?* „Csak lassan, könyörgöm alázatosan tekintetes főbiró ur, nehogy fölébredjen! Majd előbb ide szólítom Pikulát.“ A biró körülnéz: se Pikála, se hordó, se élelem. A kolera jóízűen alszik ketreczében. „Szent Isten! jajveszékel a biró — Szegény Pikulát is megette a kolera! Pikula! Pikula! Élsz-e édes szógám ?“ E közben megpillantott a ketrecz oldalán egy oda dugott papirt. Na ez bizonyosan a végrendelete. Kihúzza, nézi. Igen, a Pikula kesevonása minden betű egytől-egyig. Olvassa : „Rátét községének köszönöm a hozzám való szivességét. Jól ettem, jól ittam, jól éltem; haza is viszek. Jól tartottam a Kolerát is; azt majd megköszöni kigyeimeteknek a kádártai csordás; mert az annak a kandúrja. Ereszszék útnak kigyelmetek! Becsületes cholera pásztorjuk: a kádártai csősz.* így fogtak kolerát Rátóton. — akár méltóz- tatnak elhinni, akár nem! Szalay Sándor. fogva, ha tetszik a vármegyének, megkapja 1 zsák ezüst lázsiásért; ha pedig nem, hát neki eresztik keetek, oszték nézhet utána a vármegye. Tessik nekik választani.“ „Biz igaz a te szógám. Ejnye beh fránya okos fejed van neked, ni! Csak hogy azt má’ te se tudott, hogy mivel él e, he?!“ „’Sz megvan a’ Márton bácsi, abba1 az Írásba1, akit biró-uram kapott.“ „Meg-e ?“ „Meg a’ szorul, szóra !* „Na jól van !... Hanem hát izé, hogyan fogjuk meg ezt a rettentőséges szörnyeteget ? ... Meg nem érinti ezt anyaszült ember!“ „Könnyű lesz az Márton bácsi. Csak egy tiszta ketrecz kall hozzá; ahová bele csalogatjuk.“ „Igaz biz a1 szógám! Ejnye be fránya okos fejed van neked ni!... Na atyafiak, keetek közül kettő bemegyen tüstön tűbe a biró komámhoz, posztig jelenti, hogy a cholera itt van; fogasson be egy négy ökröst, rakasson fel egy ketreczet és jöjjön minden lelkes emberi állatt a világ csudájára !* Két atyafi azonnal útnak indult. Egy óra alig folyt le, már az egész község künn volt. Hanem Jancsi tanácsára tisztes távolban maradtak mindannyian, nehogy megvaduljon a kolera. Az elfogás, a ketreczbe cselás dicsősége Jancsié lett, ki erre a czélra már tartogatott tarisznyájában néhány darabka szalonnát. Az elfogott kolerát azután nagy ünnepélyességgel, a nép örömrivalgása között kisérték be Rátét községének házához. „Komám — szólt Csörömpő a bíróhoz — vegye csak keed elő azt az Írást: mit javasol a kolerának ?“ A biró elővette a rendeletet és okos szemmel kikeresvén az ide vágó részt, olvasni kezdé: „Ahol a cholera-járvány mutatkozik, szükséges a tisztaság, rendes jó életmód, a húsfélékkel való táplálkozás és tiszta, egészséges vörösbor élvezése.“ Rögtön intézkedés történt, hogy kellő hús és elegendő vörösbor szereztessék be a kolera, számára. A gondozás és őrzés Jancsira lett bízva. Minekutáuna azonban az írásban szigorúan meg volt hagyva az is, hogy mihelyt a kolera mutatkozik, a szolgabirói hivatalnál jelentés teendő, a község bírája, 2 öreg-esküdt kíséretében Veszprémbe ment. Jancsi ezalatt alig gőzte a tömérdek sült baromfit és egyébb húsféléket elrakni, úgy hordták össze a faluból. Azonkívül egy 5 akósat bocsátottak rendelkezésére, hogy a kolera — az Isten világáért! valahogy hiányt ne szenvedjen.
