Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-19 / 29. szám

Az ember fogékonysága a koleraméreg iránt csaknem általános. Semmi életkor, avagy nem, semmi szervezet nem ment tőle. Könnyen megkapják pedig főleg azok, kik székelési bajban szenvednek, ételben, italban dobzódók, hánytató, vagy hashajtó szereket használók, a kik magokat megkötik stb. A kolera­méreg behatása és a betegség kitörése közt a leg­több orvos egybehangzó véleménye szerint 36 óra, vagy legíeljebb 3 nap telik el. A kolera legkönnyebb alakja az egyszerű hasmenés, mely nem igen zavarja meg a közönséges állapotot. — Az ürUlék igen bő, vizenyős, bűzös és rendes színű. Ezt még nem te­kintik tulajdonképen kolerának, ha azonban ehez még heves hányások is csatlakoznak, cholerin áll be. Az ürülék ekkor inár egészen vizszerüen kig és szagtalan. E mellett erős szomjúság áll be a beteg­nél, mely kinzó magasságra hághat. A szemjuság-, bágyadtság- és levertséghez aztán még görcsös össze­húzódások járulnak, melyek főleg a lábikra izmaiban lépnek fel, s hosszabb-rövidebb szünetek után ismét­lődnek. — Kedvezően lefolyó esetekben az ürülékek ritkábbak, csekélyebbek, színesebbek, végre egészen megszünek, s a beteg lassan üdülni kezd. Más ese­tekben azonban egyre súlyosbodik a betegség, s beáll az u. n. cholera asphyctica, a kolera legveszélyesebb alakja, midőn már az árverést nem lehet többé érezni. Ez sok esetben az egyszerű hasmenésből fejlődik ki, mely több napig tart, gyakran pedig mindjárt az első hasmenés után beáll, Az ürülékek ekkor nagyon gyorsan követik egymást, fájdalmat nem okoznak, de rendkívül bővek, zsirlé-szerüek, szag- és színtelenek. Néhány székelés után rendkí­vüli bágyadság és levertség áll be, néha ájulás is, majd a fájdalmas lábikra-görcsök is bekövetkeznek a kinzó szomjúsággal együtt. De minél többet iszik a beteg, annál gyakoribb a hányás, mely utoljára már csak gyengén sárga, és vizenyős folyadékból áll. A beteg ekkor gyorsan elgyengül, hangja tompa, széke akaratlanul elmegy, a vízállás teljesen meg­szűnik, az izom-görcsök egyre sűrűbbek és fájdal­masabbak. Ehez járul a nagy aggodalom és halál- félelem érzete. A beteg kinézése borzasztóan elvál­tozik, arcza, szeme beesett, orra egészen meghegye- sedett, képe, kezei kékes színűek, érverése, szívdo­bogása nem érezhető, a test egész felületn hideg mint a halotté. Ez fagyossági stádium, A beteg ekkor ritkán panaszkodik főfájásról, gyakrabban elfeketüléstől a szemek előtt, fülzugásról és szédü­lésről. Az öntudat nincs megzavarva, de a legtöbb beteg feltűnően egykedvű az őt fenyegető veszély iránt, s szomjúságról és lábikra-görcsről panaszkodik. A kolera asphycta nagyon gyorsan folyik le, a betegek gyakran már 6—12—24 óra alatt meghal­nak. — A fagyossági állapot ritkán tart 2 napnál tovább, s kedvező esetben visszahatás követi a hányszékelés megszűnik, az érverés érezsetövé lesz, az arcz szederjessége s eltorzultsága megszűnik, s a vizellés ismét megindul. A fagyossági állapothoz, főleg ha sokáig tartott, gyakran egyéb hideglázas betegségek csatlakoznak, melyek az idegrendszert támadják meg, hagymáz szerű jelleggel bírnak, s ezért cholera-typhoid nevet viselnek. Ezek nem a koleramóreg hatásának közvetlen következményei, s inkább a vér elsürüdéséből és jhiányos koringéséből származnak, leggyakrabban pedig a vesék heves gyulladására vezethetők vissza, a midőn a vizelet s ömlött egymásba mint, mint a hullámra toluló hullám. — Bámulatos erőt fejtett ki hegedűjén. A szem belekáprázott ujjainak sebes mozgásába, a — zűrzavaros hangözönből alighogy kitetszett a tiszta dallam. A húr ráfeküdt a hegedű fájára és sirt, cso­dásnál csodásabb hangokat hallatva. Majd mintha fátyol borította volna a húrokat, ismét mintha min­den húr üvegből lett volna — tisztán, csendesn zen­gett; majd merő diszonáncziák közt vergődött az ária, majd egyszerűbben bármely népdalnál. A közönség tapsolt, de a művészt nem látszott érdekelni a tetszés zaj. Tovább játszott, zavaros han­gok tömegén át egyszerre csak keresztül tört a Rid­ley Konrád szólódarabja, a „Velenczei emlék“ s a művész azt annyi bensőségel játszotta, hogy könyek szöktek szemembe. Nem fogytam ki a csodálkozásból és a bámu­latból. Szememet mind élesebben és fürkészőleg füg­gesztettem e különös ember arczára, aki ennyi te­hetséggel, ily igaz lelkesedéssel, a valódi ihlet e tiszta tüzeivel bolyongva, ismeretlenül él, falukról falukra kóborog, daltan, kuszáltan, mint egy máso­dik Csermák. A koldus művész újra megtörülte homlokát s nagy kortyokban nyelte a bort. Szemei annyira vil­logtak, hogy sokszor nem bírtam ki tekintetét. Mintha villanytüzbe néztem volna. — Ni! kiáltott fel hirtelen, tekintetét a kávé­ház egyik szögletébe vetve, his2en itt czigányok is vannak, — irigy nép, de én rám ne irigykedjenek ! Ezzel felkapott az asztalról egy tányért s kö­rüljárta a közönséget. Mindenki szívesen adott neki: csakúgy hullott a bankó a tányérba. Mikor ezzel készen volt, odament a czigányok- hoz, eléjök lökte a tányért: — Nesztek! igyatok egyet Kristofek Sándor egészszségére, a hegedűmre pedig vigyázzatok reg­gelig. Mire azok felocsúdtak az álmélkodásból, ő már kirohant. Késő álmomban is láttam hegedűjével s úgy tetszett, mintha még mindig hallanám hangszere si- vitó, vérfagyasztó hangjait. Endrődi Sándor. vagy egészen megszűnik, vagy csekély meny- nyiségü s nagy mérvben fehérnye tartalmú; az ér- verés sebes és erős hidegláz észlelhető. A beteg heves főfájásról panaszkodik, ismét hányni kezd, izmai rángatóznak, azután elveszti eszméletét, álom­kor szállja meg s végre bekövetkezik a halál. A cholera-typhoidból ritkán gyógyul fel a beteg. A kolera orvosi kezelése körül miden kigon­dolható szert alkalmazásba vettek eddigelé anélkül, hogy a halandósági arányt tetemesen csökkenővé tudták volna tenni. A betegség fellépésénél első teendő a bélfáj­dalom megszüntetése, továbbá a vér viz-veszteségé­nek pótlása s a fenyegető szivhűdés elhárítása. A hasmenések ellen legbiztosabb szer az ópium és praeparatumai, az u. n. kolecseppek és ópium tink- turák ; ha az ópium nem használ, sok orvos hideg­vizes borogatást alkalmaz az altestre, melynek azon­ban nem szabad megmelegednie. — A vérsüsüsödés ellen jó gyakran egy-egy kis hideg vizet inni vagy apró jégdarabokat nyelni, mi a szomjat is legjobban oltja. Ha az érverés nagyon gyenge s a beteg ereje láthatólag «sokkén, a fenyegető szivhűdés ellen iz­gató szerek szükségesek, minő pl. jégbe hűtött pezsgő, rum vagy arak kevés vízzel és naturális, erős — különösen vörös — borok stb. E mellett lehet váltakozva jeget vagy jeges vizet és egy csésze erős forró kávét nyújtani a betegnek Izgató szerül gyakran a kámfort is használják. A görcsök ellen mustárszesz, mustártészta s főleg morphium-oldatnak a bőr alá fecskendezése nyújt ideiglenes könyeb- bülést. A lábbadás alatt hosszabb időn át nagy elő- vigyázattal kell eljárni a beteg táplálása körül, ne­vezetesen csak hig vagy hígított eledelek, leves, becsinált stb. adható neki. A betegség elhárítására óvintézkedésül aján­landó a járványos helyről távozni, vagy ha az le­hetetlen, szigorú életrendet tartani s kerülni min­dent, a mi hasmenést okozhatna; az altest meghű­lése gondosan kerülendő, meg az egészséges is hord­jon tehát elég nagy gyapjú haskötőt, végül a leg­csekélyebb hasmenésnél is rögtön orvosi segély veendő igénybe s ágyban kell maradni mindaddig, mig is­mét rendes székelés áll be. E mellett az állam és a községi hatóságnak kell szigorú közegészsógi rend­szabályokhoz nyúlni, vesztegzárok, elzárási intézke­dések és fertőtlenítések által. Az egyes kolerajárványok egymás között na­gyon is különbözők tartalmukra, lefolyásukra épugy mint a betegedések és halálozások számára nézve, viszonyítva a lakossághoz. A járvány tartama az egyes községekben átlag mintegy 6 hót. A betegedósi és elhalási esetek sokkal számosabbak a járvány tar­tamának első felében s az első betegségek rendesen nagyon viharosan folynak le. A járvány lassan szű­nik meg s megszűnése után pár hétre még egyszer megújul, de csak néhány napra s egy pár betegségi esettel. Yidék. Mezö-Szent-György, jul. 17. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőségének.) Folyó hó 15-én délután 4—5 óra között közsé­günkben tűz ütvén ki, egy szegényebb sorsú kéz­művesnek háza égett le. Tekintve a nagy aratási munkaidőt, kevés férfi volt idehaza, azonban az itt- honn levők derekasan megállták helyüket s úgy az úri, — valamint a zsidóság, továbbá a nőnem, mely falun a munkához már kiskorúságától van edzve, oly buzgalmat fejtett ki a vizhordáshan, hogy mikor a nép a helyszínére jött, — a szószoros értelmében egyszerre elborította vízzel az egész tüzet. Az ily elemi csapásokkal szemben a helyi lakosság a kép­viselő testülettel szemben csak elismeréssel adózhatik, amidőn az ügyet komolyan megfontolva, olyan első osztályú 2 drb tűzi fecskendőt vétetett (költséget nem kiméivé) az elöljárósággal, milyennel kevés község rendelkezik a mi vidékünkön. Vajha minél ritkábban kellene hatásos működését észlelni! Azonban nem hallgathatom el intő például és fájdalom nélkül ezen tűzesetnél azt is, hogy egy emberáldozatot is vett a tüzeset, és úgy a tűz, mint az emberi élet elvesztése az anyai könnyelműségnek s gondatlanságnak az áldozata, — annyiban, ameny- nyiben a leégett ház gazdája aratni lévén, neje neki ebédet vitt, — valamint a szomszádházheli nő is ebédet vinni volt férje után. Mind a két családban van 8—3 gyermek, a legidősebb köztük 5—6 éves és a 6 gyermeket a két anya egy háznál, vagyis Tóth János házánál hagyva — mentek ebédet vinni. A lakházat érintve volt összetákolva egy (tájszóval elve) iszling s ennek végibe sertvés- és baromfi- óllok. Délután a gyermekek itt játszadoztak és Morék Márton, mert a megégett gyermek Moréké volt, az iszlingbe aludt, mig a többi gyermekek azon nád- és szalmából épített galyibát játszás folytán rá gyúj­tották s iszonyúan összeégett. — Leirhatlan kínok között még élt a gyermek fél hét óráig, de akkorra az anya haza jött a telekről, látva a kinok között szenvedő elszenesedett gyermekét s megcsókolta és abban a pillanatban megszűnt szenvedni a gyermek s egy gondosabb apa és anya gondozása alá mene­kült az élők sorából. Tehát ahol csak lehet, kisdedóvodát állítsunk, hova ily esetbe a szegényebb sorsú anya is beadhassa pár órára gyermekét. Hol ez keresztülvihetetlen, ott komolyabb s szigorúbb gyermekápolást és gondozást! Tekintetes szerkesztő urnák stb. Eötvös László. Köveskálla, jul. 18. A „Veszpr. Független Hírlap“ t. szerkesztőjének. A köveskállai fiatalság a „Magyar Athletikai Club“ és „Torna-Egylet* több tagjának közreműkö­désével Köveskállán a „Felső erdő“-ben f. hó 24-én tánczmulatsággal egybekötött viadalversenyt rendez. Versenybíróság: Elnök: GyőrffyGéza. Titkár: Györffy Pongrácz. Bírák: Chepely Károly, Csigány Károly, Nagy Aladár, Szentmiklósy Gyula, Vörösmarty Izidor. Időmérő: Székely Emil. Térmérő: Méhes Kálmán. Jegyző: Rédey István. Indító: Csemez Elek. Programm: 1. Nagy akadály-verseny. (5 mt. 7 akadály, 4 sövény, 2 árok, 1 fal). — 2. Verseny- gyaloglás (2 angol mf.) — 3. Kezdők sikversenye (100 mt.) — 4. Nagy sikverseny (2 angol mf.) — 5. Távugrás. — 6. Vasparipa-verseny (1 angol mf.) — 7. Nyujtó-tornázás. — Súlyemelés (48 klg.) — 9. Vigaszverseny. — Ezt követi aztán még zsákfutás és szamárfuttatás a parasztfiuk számára. A tánczmulatság a verseny végeztével a Felső erdőben, azon a páratlan, remek szépségű helyen lesz, mit a lapok már agyon dicsértek elégszer. — Most csak annyit irok róra, hogy nincs párja hét vármegyében — annyi bizonyos, az olyan gyönyörű hely. Maga a hely megérdemli már az elmenetelt. Éjjel nagyszerű tűzijáték fogja a publikumot gyönyörködtetni. Nevezések Budapesten „Herkules“ szerkesztősé­génél, Köveskállán a titkár urnái történhetnek. Nevezések már is szép számmal történtek. — Úgy tudjuk, jelen lesz a versenyen Porzsolt Kálmán ur a „Herkules“ szerkesztője s a „m. ath. clnb“ titkárja is. Pénztárnok: Vörömarty Dániel. Tánczrendezők: Csekő Imre, Győrffy Kálmán, Madár Imre, Pálfy Dénes, Sebestyén Gyula, Vörös­marty Mihály, Vörösmarty Jóska. A verseny- és mulatság lótesülése Vörösmarty Mihály érdeme. ügy mutatkozik, hogy jelen lesz a viadalon az egész vidék szine-java. Roppant nagy az érdeklődés az egész Balaton vidékén a verseny iránt. N. N. Újdonságok. — Személyi hir. Szüts Lajos — zentai tanár ur — ki kedves családjával a szünidő alatt itthon szokott szülei körében mulatni — az idei szünidőre szinte pár héttel ez­előtt szerencsésen megérkezett, azonban 8 holnapos egyetlen kis fiacskája f. hó 14-én hirtelen rosszul lett és pár napra meghalt. Valóban sajnálatra méltó körülmény, hogy a múlt nyáron egy kis leánykájukat, most pedig kis fiacskájukat vesztették el a derék szülők. — Általános a nézet, hogy e kis csecsemőkre a hirteleni levegő-változtatás volt nagy befolyással. — A „Veszprém“ szerkesztését Hegedűs János ur, e lap eddigi legjobb erője, munka­társa vette át e hó elején. Hegedűs urat e városban egyedül tartottuk arra hivatott­nak, hogy egy hírlapot a mai igényeknek megfelelőleg szerkeszthet. Hogy im erre al­kalma van s hivatott lett, annak őszintén örvendünk! — Helyi szárnyvasutunk ügyében a köz­lekedési miniszter tegnapelőtt leirt a vesz­prémi érdekeltséghez, melyben felhívja, hogy az e hó 24-én tartandó értekezletre, Buda­pestre kópvisülőket küldjön. Az érdekeltség képviselőiül ennek folytán Kováts Imre, Paál Dénes, Kisovits József s Dr. Halassy Vilmos urak fognak a fővárosba utazni. — A mint az ügyek ma állanak, maga a kor­mány akarja kiépíteni ezt a nagyfontosságu vasúti góczpontot. Egy hét múlva megtud­juk, mily feltételek mellett. — Az Anna-bál Almádiban e hó 27-én, vasárnaphoz egy hétre fog megtartatni, 50 kr. belépti dij mellett. — Az enyingi tűzoltó-egylet — mint levelezőnk Írja — e hó 13-án saját pénztára javára juliálist rendezett, mely igen kedé­lyes volt s 62 frtot jövedelmezett.- Az almádi kápolna felszentelése múlt vasárnap ment végbe ünnepélyesen. Több mint 250 kocsi s vagy 3000 ember gyűlt ott össze. A templom előtt Brenner Lőrincz elnök, ki a kápolna építését kezdeményezte, s kinek az legfőkép köszönheté, átnyújtotta a kulcsot az egyház képviselőinek, majd Kisovits apátkanonok tartott szent beszé­det, a kápolna előtti gyönyörűen díszített szószékről, mely után Belaágh plébános mi­sét tartott. Délben 100 teritékü fényes ban­kett volt a részvénytársaság fogadójában, s itt számos felköszöntő mondatott az egyház képviselőire, Brennerre, Véghely Dezső és Laky Kristóf fürdővendégekre; majd szóltak még Hetessy Dániel, Kurcz Rudolf, kit a kápolnatelek ajándékozásért köszöntött fel Véghely és Dr. Sziklay, Czollenstein Krisz­tián stb. stb. Az ebéd után népünnepély s táncz volt, mely másnap reggelig tartott. — Kenessén ez idén igen kevés fürdő­vendég van; mindössze lehetnek vagy 20-an. Almádiban az állandón ott lakó fürdőven­dégek száma ma 580. — A városi adótárgyaíások véget értek, s most a vidékieken a sor. Szegény tatárok! — A Balaton apadása ez idén már 3 lábnyi, s ez onnét van, hogy a Siózsilipet folyton nyitva tartják azért, hogy a tutajo- sok fát úsztathassanak a Sión lefelé. Vég­hely alispán a napokban megkereste aziránt Boné balatoni kormánybiztost, hogy a Sió­tutajozást egyáltalán tiltsa be. Biztosra ve­hető, hogy e kérelemnek hely fog adatni. — Necroiog. Scharf Alajos, helybeli de­rék szabómester, múlt szerdán reggel hirte­len elhunyt. Becsületes jólelkü ember volt, kit mindenki szeretett. Legyen neki könnyű a föld! — Az iparosok majálisa múlt szomba­ton igen szépen sikerült. Történt-e felülfize- tés s maradt-e jövedelem, nem tudjuk, mert a felültizetések s jövedelmi kimutatást nem küldték be hozzánk. — Időjárásunk iszonyú hőséget hozott. Az ember majd megsül napról napra. Az aratásnak kedvező ez idő. — A szőlőtermés ez idén igen szépnek ígérkezik. A szőllő már hólyagosodik, s ha elemi csapás nem jön közbe, jó és bő szü­retünk lesz. — „Balatoni ég alatt“ czimü művet adott ki Endrődi Sándor, s abból mai tár- czánk mutatványt is hoz. Ajánljuk a kö­zönség figyelmébe e kötetet. Megrendelhető Aignernél 2 frt 40 krért. — Képes Hölgynaptárt 1885-ik évre ad ki Király Kálmán, fiatal, tehetséges iró, a „Budapesti Bazár“ szerkesztősége részéről. Nevezett lap előfizetői fűzve 60 krjával, díszpéldányban 1 frt 20 krért szerezhetik meg. Nem előfizetők 1 frt és 1 frt 80 krért rendelhetik, mig bolti ára 2 frt lesz. Ajánl­juk hölgyeink figyelmébe. — Almádi, Veszprémmegye kies balatoni fürdője, oly élénk e nyáron, hogy e tekin­tetben bátran versenyezhet az ország bár­mely fürdőjével. A megyei központ intelli- gentiája itt adott egymásnak rendez-voust, s az ország minden részéből vannak itt vendégek. Naponta érkeznek még folyvást uj vendégek Budapestről is, de egész csalá­dok már nem találnak lakást, s igy a fürdő­részvénytársasági elnökség kénytelen ilyene­ket napról-napra Balatoníüredre küldeni. A fürdőnél lenn nem ritka nap az, hogy 500 embernél több vált fürdőjegyet. Ez a szám mindennél jobban jellemzi Almádi élénksé­gét ma. A fürdővendégek legnagyobb része a jövő augusztus hót is Almádiban tölti, mert a nyár késői beállta arra enged kö­vetkeztetni, hogy ez idén augusztus hó pó­tolja júniust. — Az aratás javában foly. Kerületűnk­ben a gazdák általán középtermést kaptak. — Felhívás hazánk szép hölgyeihez, a magyar szépségek albuma érdekében. Hivat­kozva azon élénk érdeklődésre, melylyel a fővárosi és vidéki társaskörök a magyar szépségek albumának ügyét felkarolták, va­gyok bátor hazánk szép hölgyeit tisztelettel felkérni, hogy engem ez önzetlen működé­semben támogatni szíveskedjenek. A magyar szépségek albuma az 1885. évi országos ki­állításra készül, s mint ilyen hazánk egyéb nevezetességei mellett, egyik legnagyobb ne­vezetességét, szép hölgyeit fogja a kiállítást látogató nagyszámú hazai és külföldi közön­ségnek bemutatni. De hogy e czél elérve legyen, szükséges, hogy az album ne csak egyes arczképeket, hanem hazánk szépségei­nek teljesen és hü csoportját, s különösen ne csak ragyogó szépségeket, hanem a ma­gyar typus minden változatát mutathassa be. Ez okból bátorkodom hazánk szép höl­gyeit felkérni, hogy műtermemet (Budapest, Erzsébetiéi- 7. sz.) minél előbb meglátogatni szíveskedjenek annál is inkább, mivel a ké­pek a felvételek sorrendjében lesznek az al­bumban elhelyezve, s azoknak művészi ki­dolgozása hosszabb időt és nagyobb műgon­dot igényel. Azon igen tisztelt hölgyek, kik a fővárost a kiállításig nem látogatják meg, szíveskedjenek legújabb arczképüket hozzám beküldeni, hogy azután teljesíthessem a fel­vételt, mely különben minden dij nélkül történik, s a gyűjteményt a kiállításig senki sem tekintheti meg. Az ifjúságot egyszersmind felkérem szép ismerősei czimeit velem kö­zölni, hogy a felszólítást azoknak is elküld- hessetn. Megemlitendőnek találom, hogy az album a kiállítás után a magyar nemzeti muzeum tulajdonába fog átmenni és ott to­vább is megszemlélhető lesz, és mint nem­zeti kincs fog tovább is őriztetni. Azon re­ményben, hogy ezen hazafias működésemben becses támogatásukkal fogok találkozni, va­gyok tiszteletteljes hívük Budapest, 1884. Julius hóban — El linger Illés. — Egy szerelmes csizmadia-legény, alig 20 éves, megszökött a napokban városunk­ból, rá sem hederitve, hogy munkaadójának 35 írttal adós; csakis szive párjára gondolt, ki őt híven követte. Sürgöny folytán azon­ban Pápán elfogták őket és szépen — bizony nem dicsérték meg a helybeli rendőrséget, mely visszahozta őket Veszprémbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom