Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-05 / 1. szám
Veszprém, 1884 MEGYEIS HELYI Szombat, január 5, I IV. évfolyam. 1. szám. ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...................................., . 6 frt — kr. Fé l évre........................................ B frt — kr, Ne gyed évre.........................................1 frt 50 kr. Eg yes pélpáuyok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. mmmmm Mimim Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. HIRDETÉSEK és NYILTTE REK a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr. ; nyilttér petitsora 20 kr, s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12 2 óra között. VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP IV. (1884. évi) folyamára. Hírlapunk újévkor 4-ik évfolyamába lép. A múlt, melyre hivatkozhatunk, küzdelemteljes volt, de sikeres. A harcz, melyet a megye s a város érdekei védelmében kifejtettünk, a becsület nyílt harcza volt, melynek vívásában nem ismertünk se rokonszenvet, se barátot; fegyverünk az igazságszeretet, czélunk a közérdek megóvása volt. A megye t. közönsége, mely irányunkat, elveinket évek óta ismeri s hathatós erkölcsi támogatásával osztja, velünk volt e küzdelemben s bízvást diadalra is veze- tendi mindnyájunk javáért kifejtett törekvéseinket s a zászlót, melyre az igazság, jobblét s a függetlenséget írók fel jelszavunkul. A múlt küzdelmes volt; de a jövő még küzdelem- teljesebb lesz. Pár hó múlva szavazni fog a vármegye népe az ő képviselőire s az elvek nagy barczának tüze ki fog gyűlni a megye minden részében. Mi végig fogjuk harczolni ezeket a csatákat is az elvi megyözödés törhetlen erélyével, beiévetve a küzdelem mérlegébe minden szellemi erőnket s az erkölcs súlyt, melyet pubiíczístai pályánk nekünk biztosit. Hírlapunkat a megyei intelligentia s a független polgárság öszszessége támogatják ; czikkeit hivatott tollak Írják s hasábjai változatosak, tartalomdusak mindig. Most, hogy Veszpémben nyomatik az, külön nyomdánkban, még élénkebbé fogjuk tehetni rovatainkat és hisszük, hogy lapunk gyors s bü tükre leencl a megye krónikájának hétről-hétre. Ez a mi programunk. Ezt Ígérjük s meg is fogjuk tartani. S erre kérjük n. é. közönségünk további szives támogatását ez uj évfolyam kezdetén. Veszprém, 1883. decz. 22. A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztősége. Az aradi vértanuk emlékére Veszprémben évenkint megtartandó október 6-íki gyászünnepély alapja javára szerkesztőségünknél legutóbb adakoztak ismét: Horváth evang. lelkész ur .... 2 frt — kr. Próder József ur..................................1 „ — „ La mpért János ur..................................1 „ —■ „ Bé lák István ur...................................1 „ — „ Husvéth János ur...............................— „ 50 „ Ös szesen : 5 „ 50 „ TifiCl A. Merengő vágygyal... Merengő vágygyal, néma áhítattal Nézem mosolygó, kedves arczodat, Csak téged nézlek és ha rám tekintesz, Bohó szivem hogy fél, hogy megriad ! Vájjon mit gondolsz, ha szemedbe ötlilc Vágyó szememnek hő tekintete ?■ Gondolsz-e arra, hogy te vagy szivemnek, Te vagy lelkemnek üdve, mindene ? Tudod te azt, csakhogy mit szived érez Irántam, az csak puszta szánalom, Csak szánni tudsz, hogy én a boldogságot, Mit el nem érek, dórén hajszolom. S ki tudja, nincs-e az végezve rólunk (Ezt súgja nékem titkos sejtelem) Hogy egymást el nem érő csillagokként Kergessük egymást át ez életen ! „En tégedet szeretlek véghetetlen, Habár én hozzám nem hajol szivedt Te másért lángolsz, a kinek szerelme . Ismét talán egy másikért eped* . . . Oh, mily kegyetlen volt kezed munkája, Midőn embert teremtél, istenem, S az emberszivbe mérget csepegtettél, Olö mérgedet, átkos szerelem ! Szép lányka, te vagy szivem Golgothája, Hol tépett lelkem megfsziettetik, S naponta keblem a kínos kétségnek ülő vasával általüttetik .... • . .. Főitámadott az istenember egykor A harmadik nap áldott hajnalán, Lesz-é szivemnek is föltámadása A százszoros kínszenvedés után ? . . . Sárffy Elek. Múlt évi 47-ik számunkban kimutattunk 113 frt 2 kr. folytatólag az 50-ik számban . . . * » u Tesz tehát eddigi: gyűjtésünk . . . 119 frt 52 kr. Mely összeghez hozzáadva V i k á r István ügyvéd ur által felajanlt s befizetendő 10 frtot, Összes ed- digi gyűjtésűnk teend: .... 129 frt 52 krt. A tényleg befolyt összeg a helyi takarékpénztárban „Oktober 6-iki gyászalap“ czimü könyvecskével helyeztetett el gyümölcsöztetés végett. Fogadják a nemes szivü adományozók hálás köszönetünket. Kérjük a t. közönség szives adakozását és munkatársainak kazafias gyűjtését a megyében, hogy ez alapot a szükséges 200 frtra k i egészíthessük. A szerkesztőség. Egy névtelen Paksról. Ama jószivü emberbarát, ki mindannyiszor, valahányszor hírlapunk a közönség jótékonyságára appellál a humanizmus vagy könyörület nevében, beszokta küldeni szerkesztőségünkhöz az ő névtelen adományát: értesülve karácsonyi rendkívüli kiadású lapunkból, hogy szerkesztőségünk a balatonfüredi szereíetbázi árvák javára karácsonyi gyűjtést rendezett — 5 forintot küldött hozzánk névtelen levélben annak kijelentésével, hogy azt a derék szereíetbázi igazgató Nagy Áron ur belátása szerint használja föl az árvák érdekében. Az összeget átküldtük a szeretetház igazgatóságának. A nagylelkű Névtelen jó szivét ál dja meg az örök- kegyelmü Mindenható! A legégetőbb kérdés. Veszprém, jan. 5. Veszprómváros évenkint 5 ezer és 200 forintnyi pótadót vet ki a polgárságra, hogy szegényeit gyámolithassa. Ezenkivül van a városnak egy u. n. Lázár-intézete, melyben tehetetlenekké vált szegény agg emberek láttatnak el minden szükségesekkel. Van azonkívül egy kórháza, hol a beteg szegény nép díjtalanul gyógykezeltetik. Van u. n. Bajzáth alapítványa, mely évenkint nevezetes összeget szolgáltat a városi szegények is- tápolásra. Van azonkívül városi és megyei szegény-alap, mely ugyancsak a nyomor enyhítésére van szánva. A czisztercziták apátsága Zirczcn. Az emberi művelődés történetében tekintélyes helyet foglal el a szerzetes rendek szereplése. Volt idő, midőn a monostorok nemcsak az egyházi szellemnek szolgáltak utolsó menedékhelyül, de a tudománynak, sőt a művészetnek is. A monostorok mindenha a béke templomai voltak, melyek falai közt csak szellemi küzdelmet ismertek. Itt ápolták a világbéke és a keresztény czivilizáczió eszméit, melyek harmóniát hoztak a törekvő emberiség küzdelmeibe, megnyugvásra vezérelték a kétségbeesésre hajló végnézletet. Ma ferde szemmel néznek a keresztény egyház egykori védbástyáira. — Avult intézményeknek tartják, hadat intéznek a béke templomai ellen, az otromba előítélet sarával mocskolják be a falakat, a hová leoldott sarukkal kellene belépnünk. Hazánk is sokat köszönhet monostorainak, a keresztény czivilizáczió első csiráit szerzetesek vetették el, és még manap is jelentékeny tényezők közművelődésünk előbbre viteleben. Csak a benezésekre. cziszterczi- tákra, premontreiekre és a piaristákra hivatkozunk. Középiskoláink előkelő része az említett szerzetes rendek vezetése alatt áll; anyamonostorai, rendházaik most is csakúgy asylumai a haladásnak, a szellemi életnek mint hajdan, és tagjai ép oly derék előbarczosai a modern kultúrának, mint azok, kik prüszkölnek a tömjén füsttől és a modern kultúra nevében keresztes hadjáratot intéznek azok ejlen, kik a megváltozott világnézlet követelményeivel szívesen egyeztetik össze hitbeli meggyőződésüket. Dobjuk félre a rözidláté előítéletét, nézzünk körül ily monostorban, ha valakit a tapasztalat tesz a meggyőződés emberévé, az szólítson meg mindent a maga nevén és úgy méltányolja a megillető érdemet. Hazai monostoraink közt előkelő helyet foglal el a czisztercziták, zirczi apátsága. Körülbelől hatszáz éve, hogy szent Bernát fiai letelepedtek a Bakony egyik kies völgyében és megalapították a zirczi apátságot. Jellemző, hogy a czisztercziták következetesen völgyekbe építették monostoraikat, ellentétben a testvér-renddel a bencésekkel, kik előszeretettel építkeztek a hegyeken. A szerzetes intézmény keletkezése hajnalán a szerS mégis azt látjuk, hogy szegényeink se ellátva nincsenek kellőképen, se nem fogynak a segélyezés mérve arányában, hanem szaporodnak folyvást városunkban — mint az odvas fában a pudva. íme: Nem kevesebb, mint 200 ember kerekszámban jár hétről-hétre fel a városi szegénypénztárba az ő koldus pénzéért. Egyik részük kap lieten- kint 38 krajezárt, másik részük 55-öt, a harmadik rész 77-tét s 2 boldog koldus kap 1 — 1 forintot. így emésztődik fel a városi pótadós 5200 forint s a szegény alap segélye. És ennek a segélyezésnek nincsen nyoma. Meghalni belőle, arra sok. A megélésre kevés A nyomorultak hada, amint felveszi heti segélyét, nagy busán szétszóródik a Csapószer, temető és Jeruzsálemhegy pálinkás butikaiba s rettenetes megelégedéssel issza meg a városa adta pálinka fölöstököm et, mert 38 krból bizony ebédre már nem kerül. Aztán fogja ki-ki magát s amúgy csapatosan mennek a „vár“-ba. Azoknak a papoknak jó dolguk van — azokat meg kell sarczolni. Tényleg minden kanonok nyakán csapat-számra ólődik ez a nyomorúság s nem egy olyan kanonokról tudunk, akit koldussá ettek. Hát ez nincs rendében. így a szegényügyet kezelik talán Hoang-Ti meny- nyei birodalmában, hanem másutt seholsem. Itt a becsületes polgárságra iszonyú teher vettetik ki, az amúgy is óriási [állami terhek mellett — s ennek az önmegadóztatásnak épen semmi eredménye; legföllebb az, hogy szombatnapokon, a kolduspénzfizetés napjain, több a részeg ember a városon, mint egyébkor. Számtalanszor szóllaltak már föl egyes lelkiismeretes képviselők a városi közgyűléseken, hogy ezen segíteni kell. Ez a hirlap is nem egy Ízben sürgette már a szegényügy rendezését — sikertelenül. Tavaly is, harmadéve is küldött ki a képviselet egy-egy bizottságot, mely a szegónyügyet tanulmányozva, rendezése tárgyában véleményes előterjesztést tegyen. zetesek, helyesebben a monachusok, népiesen a barátok kiválóan a műveletlen vadonok irtásával és megtermékenyítésével foglalkoztak. A kolostor falai közt a kon- templáló élet mellett tanítás, könyvek másolása, krónikák szerkesztése tartozott hivatásuk körébe, és bá!ran mondhatni, hogy a középkor kezdetén szellemi mozgalmat csupán kolostorokban észlelhetni. Nagyon valószínű, hogy az első fejszecsapás, az első kapaásás a Bakony völgyében, hol most Zircz mezővároska fekszik, a cziszterczitáké volt. A Bakony vad rengeteget kies panorámává varázsolták át és a díszes monostort égbenyuló kettős tornyaival most csinos városka, termékeny szántóföldek, rétek és ritka szakértelemmel müveit erdők ö vedzik. A monostor és temploma valamint áz alakját időn kint megújított építkezések V i 1 1 a x apát alatt történtek. Kormányzata alatt fejezték be a félig román stil- épült templomot, a monostor homlok épületet, valamint az apáti lakosztályt. A monostor belső rendezését illetőleg figyelmet érdemelnek az úgynevezett királyi vendégszobák, de főként a könyvtár. A királyi vendégszobákat az 50-es években rendezték be, midőn a király első körútját tette Magyarországban. A fényes termekben az ifjú király annyi ideig tartózkodott, a meddig egy pohár friss vizet felhajtott. A könyvtár bátran sorolható Magyarországon a legnagyobbak, a legértékesebbek és legdiszesebbek közé. A kétemeletes magasságú terem díszes állványain a legbecsesebb és legritkább példányok képviselik a múlt és jelen irodalom minden ágát. Természetesen az egyházi irodalom képviselői teszik a legtekintólyesebbszámot. Fel is tűnt ez egy nem épen klasszikus műveltségű hölgynek, ki midőn ámulattal olvasta le a sok kutyabörös könyvtábláról az „Opera“ szót kíváncsian fordult a kalauzoló könyvtároshoz: „Ugyan tisztelendő ur, mire való önöknek az a sok opera, mikor sohasem játszák el. „Asszonyom rég elhegedülte azokat már szent Dávid“, volt a flegmatikus válasz, mi, ki is elégítette a kérdezőt. A rend most i s nagy gondot fordít a könyvtár szaporítására. Az újabb irodalom értékesebb termékeit szorgosan gyűjti, és csak az a kár, hogy nagyobb k ö- zönség nem férhet hozzá. Ha tekintetbe vesszük, hogy SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz. hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendő KÉZIRATOK VISSZA NEM ADATNAK. Ez a bizottság sem tett semmit. Hát mi az év első s legfőbb kérdésének a sze- gónyügyet tekintjük s ebez a bizottsághoz fordulunk. Elnöke Rosos István úr. Tudjuk, hogy lelki, ismeretes, jószivü és akaraterős ember. Hozzá intézzük ez évben első szavunkat. Arra kérjük, hogy ez ügyben vesse immár latba jó tulajdonait s ezen a tarthatatlan abnormis állapotokon segítsen. Ahol úgy szaporodik a szegénység, ott a nyomornak is fokozódnia kell s ez a lassú siilyedés las- sankint egészen aláássa azt a hajdan oly virágzó veszprémi társadalmat. Pedig ezt meg kell mentenük. Nem koldus sza poritással, tengetéssel, de mélyreható preventív eszközökkel. Rosos ur a nagy feladat megoldását elvállalta magára. Kisórtse meg. S bízzék abban, hogy nemes törekvésében az egész város anyagi s erkölcsi ereje támogatandja! A statárium Y eszprémmegyében. 74895. VII. b. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Veszprém megye közönségének Veszprémben. A megye közigazgatási bizottságának múlt évi deczemberhó 10-én 693—1J59. szám alatt kelt előterjesztése folytán) az igazsáyiigyminister úrral egyetértöleg, elrendelem, hogy ezen megye területén a rab lássál párosult gyilkosság elkövetői, rablók és bűnrészeseik ellen 6 havi időtartam alatt a rögtönbiráskodási eljárás vétessék foganatba. Miről a megye közönségét oly felhívással értesítem, hogy a rögtönbiráskodási eljárás foganatba vételét megy eszerte azonnal szabályosan kihirdettetvén, ebbeli intézkedéséről hozzám haladéktalanul jelentést tegyen. Tudomásvétel végett megjegyzem, hogy a veszprémi és győri Jár. törvényszékek elnökei, az igazságügyi magyar Jár. Minister ur által a rögtönbiróság meg alakítása iránt már kellőleg utasittattak, s hogy ezen rendeletem tartalmáról a megye főispánját értesítettem. Budapesten, 1883. évi deczember hó 28-án. Tisza s. k. A másolat hiteléül: dr. Bezerédj t. m. főjegyző. a rend ezereket áldoz évenkint a könyvtárra és a rend minden egyes tagja magán könyvtárral rendelkezik, épen nem beszélhetni inproduktiv tespedő szellemről, melyet oly szívesen szeretne néhány felvilágosult elme a szerzetesi intézmény következéseként konstatálni. Noha a tekintélyes vagyonnal bíró rend vállaira a kormány újabb és újabb terheket ró, anyagi viszonyai a legrendezettebbek, szellemi nívója alegemelkedettebb. A rend 45 ezer hold terjedelmű birtoka után, melyhez részint adományozás, részint szerzés utján jutott, négy főgymnáziumot és számos plébániát tart fenn 120 taggal. Csak futólagosán érintjük meg, hogy a rend gimnáziumai első rangú helyet foglalnak el a középiskoláink közt. A rend főpapja az apát egyházi méltóságát bírja ; jelenleg Supka Jeromos áll a rend élén, czimerében égyesitti a zircz-pilispásztói és a szent-gottkardi apátság jelvényeit. A rend anyagi és szellemi ügyeinek vezetése a zirczi anya-apátságtól indul ki, ugyancsak Zircon nevelik a rend növendékeit, és csak egy része végzi középiskolai tanulmányait az egri liczeumban. A szerzetes rendek nevelési rendszerét csak oly mélyreható szellem méltányolhatta kellőképen, mint br. Eötvös József Magyarország hallhatatlan érdemű kultuszminisztere és e ténynyel szemben valóban szánalmat kelt az ál-liberális áramlat, mely Francziaország példáját tartva szem előtt a szerzetesrendek kaszszálá- sát sürgeti. De feledni a múltat, nem ismerni a jelent, volt mindenha az üdvtelen törekvések indító oka. Rombolják le a monostorokat, tépjék meg a szerzetesek talárját, de gondolják meg, hogy kegyetlen tettökkel alapjában rengetik meg a keresztény szellemben való nevelés orgánumait. Midőn megdönteuék annak a lehetőségét, hogy az emberiséget eszményi irány lelkesítse törekvéseiben, midőn lerontanák a monostorokat, a béke, a megnyugvás szellemének hajlékait, melyek csak szellemi küzdelmet ismernek: egyúttal irtóháborut indítanának a keresztény szellem ellen s gátat vetnének a békés társadalmi fejlődésnek, melytől az emberiség jövőjének üdve függ.
