Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-04-21 / 16. szám

— A komakút! tér, mely most már piacz-téregész uj alakban fog megszépittetni. Az ehhez szükségelt költség már Androvits I. ur kezeiben van s a napokban fognák a tér kiköve­zéséhez és a kút szivornyával leendő ellátásához. Valóban - itt az ideje, hogy ama kátyus hely, mely a városnak nem legutolsó tere — szépit- tessék. — Gyermek-gyilkosság. Bolczer Teréz helybeli cseléd, ki nemrég szolgálatából áldott állapotban léte miatt elbocsájtatott, gyermek-gyil­kosság vádja miatt — börtönben van. Az eset, mely miatt oda került, a következő: F. hó 16-án délután beállít Özv. Tamásiné udvaréira a neve­zett cseléd s egyenesen az ott levő szemét- és tráqyadombra megy, s ott valószínűleg szükséglete közben szülési fájdalmak vettek erőt rajta s csak­hamar egy egészséges figyermeket szült. A no bi­zonyosan pirulva szégyenétől s bűnét eltakarandó a gyermeket nyomban egy lábnyira a trágyába ásta s igy az ott megfvlt. A nő azután elment Özv. Szenténé lakására és ott meghalt, de egy ott lakó napszámos feljelentette, hogy a nő kujto- rog s a kapitányi hivatal fogassa el. Docsi rend- biztos, ki tudta a nő áldott állapotéit, feltűnt a nŐ s kérdezte, hová lett szülötte, mire a nő be­vallotta tettét, mi által az elfogatván, börtönbe került. — Személyi llir. Véghely Dezső Veszprém- megye alispánja, a pápai njjonczozás befejeztet­vén — hazaérkezett. — Tanügy. Felhívjuk megyénk tanügyi barátait jövő számunkban közlendő egy érdekes s bő közleményre, melyet ezúttal térszüke miatt sajnálattal mellőzni kénytelenittetünk. — Almádi-i részvények. Mint tudva van, az almádii regalet Brenner LŐrincz ur magához váltván, oda törekedett, hogy az itteni regalebérlet részvényes táirsaság vegye kezébe, s tekintettel Almádi kies helyére és előnyös fürdő­helyére, az oda kiránduló fürdővendégek kényel­mére — fürdő-intézetet építtet. Mint értesülünk, a részvények 10,000 frl értékben bocsáttattak ki, melyek V4-c?e már előjegyeztetett. Brenner ur ezzel is megmutatja, hogy a közérdék nemes ténye főtörekvése. Üdvözöljük! — Hol itt az igazság ? A palotai-uton egy magánházban egy faraktára van Deutsch Mórnak. E faraktár eltávolításáért, mint tűz­veszélyesért a tulajdonos 6 éven keresztül folyto­nosan zaklattatott a városi hatóság által. Most, miután Deutsch a Dunst-féle faraktárt átvette és a palotai-úti raktárát beszüntetni akarja, a városi hatóságot oda törekedni látjuk, hogy e hely megmaradjon faraktárnak, bár ez ellen kérvényezés is történt. Nem értjük ezen elhatáro­zását, illetve törekvését a városi hatóságnak, mert ha a czél az volt Deutsch úrral szemben, hogy onnan kitúrassék a faraktár mint tűzveszélyes, akkor miért történik meg mégis az, hogy most újból az megmaradjon. Vagy roszakarat, vagy kény ér irigy ség, de mindkét esetben helytelen és jogtalan. Ilyetén eljárás ellen határozottan tilta­kozunk s reméljük, a városi hatóság és tanács fogja tudni mi a teendője, a városi polgárok érdekének s a saját tisztessége megóvása érde­mében ! — Negyedvirágzás. Egy helybeli 70 éves asszony a napokban esküdött örök hűséget egy hozzáképest még igen ifjú embernek. A derék matróna csak 4-ik Ízben cselekedte meg a frigy- kötést s még csak 3 urát gyászolja. Az uj pár neve özv. Máté Jánosné és Komoróczy Mihály. Legyenek boldogok. — A balatonfüredi nemzetközi csolnak- verseny, melyet tavaly a győri csónakázó egylet rendezett, az idén szintén Szent István napja után lesz, az idén azonban már a Balaton-egylet sport szakosztálya rendezi. A programmok később adatnak ki. — Névváltoztatások. Schönfeld József csabrendeki illetőségű ugyanottani lakos ve­zetéknevének „Mezei“-re kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedte­tett. — Kohn Ignácz pápai illetőségű bécsi lakos vezetéknevét „Kornéli“-ra magyarosí­totta. — Hymen. Papp Gábor, Veszprémben is előnyösen ismert köz- és váltó-ügyvéd ki a Székesfehérvárról eltávozó Gunda Ferencz ügyvéd irodájának átvételével Fehérváron ügyvédi irodát nyitott, e hó 12-én tartotta eljegyzését Székesfehérvárott a szép és ked­ves Hencz Vilma kisasszony nyal. Áldást ki- vánunk a szép frigyre! — Az egyéves önkénytesek számára a következő hirdetményt teszi közzé a kato­nai rendeletek lapjának legutóbbi száma: „Oly egyéves önkénytesek, kik a tartalékos tiszti vizsgát bármily okból nem állották ki, ha kérvényt nyújtanak be e vizsgának is­métlése iránt, kedvező elintézését remélhetik kérésüknek.“, — A lialaton-egylet első kirándulását junius 9-ére halasztotta. Úgy tagok mint nem tagok abbeli felszólítására, hogy pün­kösd az idén korán esik és igy az esetleg hideg időjárás megzavarhatja a kirándulást, a kirándulási szakosztály elnöksége egyet­értve az egyleti ^ elnökséggel, a kirándulást elhalászta. A kirándulás érdekességét nagy­ban fogja emelni a vitorlás és evező-verseny melyet gr. Eszterházy Mihály sport-szakosz­tály elnök és dr. Mihálkovics Tivadar, e szakosztály titkára rendeznek. A részvéti dij 15 vagy 1G frt lesz. — Rablás. Meleg, volt uradalmi ispán balatonfüredi liikos kiraboltatásáról közölt hírünk, daczára egy fővárosi lap demeutijé- nek, valónak bizonyult. Múlt hó 27-én este 8 órakor öt bekormozott arczu, felvegyvér­zett rabló tört be az öreg ur lakására s halálos fenyegetések között követelték pénzét. Az öreg ur nem mervén szembeszállni a túl­erővel, összes pénzkészletét 900 frtot, oda­adta nekik. A rablók magukhoz vették az ékszereket s régi ezüstpénzeket is s eltávoz­tak. Az ispán gazdasszonya segélyért kiáltott, mire az egyik rabló rászegezte fegyverét s lelövéssel fenyegette, ha zajt mer ütni. — Zaia-Egerszcgen N. L. ujváros-ut- czai gerencsér az égető kemenezét elfut vén, két kis gyermeke is annak nyilasához tele­pedett melegedni, azonban vesztükre, mert mig apjuk kissé előre ment lakásába, — a tűzhöz közel ülő gyermekek kisebbikének ruhája hirtelen lángra gyűlt, s mire segít­ségére mentek, annjúra összeégett, hogy égési sebeiben másnap meghalt. — Marhapasszussal Amerikába! Egy felső magyarországi kivándorló New- Yorkból itthon hagyott rokonainak megírja, hogy mily útlevéllel utazott Amerikába. — Oderbergben kérték tőle igazolványait s ő felmutatott egy, két ökörre szóló marha­passzust. Ezzel aztán minden nehézség nél­kül bocsátották tovább. Hamburgban ugyan­csak ezen „okmányt“ mutatta elő a kikötői hivatalnoknak, ki megkérdezte tőle: „Csákó szarvunak hívják önt?“ Az igenlő válasz f'el- jogositá emberünket, hogy az uj világba át- hajókázhasson. — Az uj 50 forintos államjegyeket bécsi hírek szerint ez év őszén fogják kibo­csátani. — Hová lett az óra ? Lapunknak írják: B. M. pápai polgár háza f. hó 10-én nagy ribillió színhelye volt. Elveszett a ház- tulajdonos ur étékes arany zsebórája. Elő­vették a cselédséget, faggattak minden ház­nál lakót, össze-vissza hánytak, dobtak min­dent s már a rendőrségre akartak küldeni, mikor félnapi hajsza után azt vették észre, hogy a házimacska a szoba egyik sarkában ugyancsak pofozza az órát, nyilván annak ketyegése fölötti megbotránkodásában. — No hiszen került a nevetésből quantum satis! Gazduramék menthetnek ebből némi tanul­ságot arra nézve, hogy felületességük menuyi igaztalan bántalmazást szokott okozni a cselédeknek. — Ismét rablás. Sümegen folyó hó 15-én este 8 — 9 óra közben, ismeretlen tet­tesek a szolgabirói hivatal helyiségébe beha­tolván az ott több ezer frtra menő árva­pénzeket rejtő asztalfiókot feltörték és vele elillantak. — A gyanú nemrég a szolgálatá­ból elbocsájtott szolgabirói katonára esett, kit azonnal nejével együtt erősen vallatás alá is vettek. — Nagy-Démről Írja levelezőnk: Hajiinger József és Mayer Mihály paraszt­legények egymással f. hó 17-én összevesztek. — Ekkor Hajiinger úgy megszurta késével Mayert, hogy életben maradásához nagyon kevés a remény. — Kirándulás Parisba és vissza. A párisi kirándulást rendező társaság tudatja a t. közönséggel, hogy a kirándulás a f. é. augustus havában vagy szept. hó első napjaiban fog megtörténni. A társa­ságnak sikerült az érdeklett vasuttársulatoknál rend­kívüli menetdij kedvezményt kieszközölni; minthogy azonban a würtenbergi, bádeni és elszász-lotharingiai vasutakkal, a menetdijnak vonalaikra eső részére nézve teljes megegyezés még létre nem jött, ennek elintézéséig a menetdij összeg tudomásra nem hoz­ható : Útirány oda: Debreczen, Budapest, Bécs, Salz- burg, Ulm, Bretten, Kehi, Avricourt, Paris. A kiknek tetszik, ez utón jöhetnek vissza ; kieszközölte azonban a rendező társaság, hogy a kirándulásban résztvevők csekély ráfizetéssel a Schweiczon át is jöhessenek vissza, a következő nevezetesebb városok érintésével: Páris, Belfort, Delle (Schweiczon át) — Lindau, Salzburg, stb. A menetjegy érvényessége egy hónapra fog terjedni, s tekintettel az ut hosszúságára s arra, hogy a kirándulásban nők is részt vesznek : odamenet két, esetleg három helyen (Bécs, München és Strass­burg) hosszabb pihenők fognak tartatni, hol vendéglői szállásokról természetesen előre gondoskodva lesz. A visszautazásnál minden nevezetesebb városban ki- szállani s ott (az egy hónapi időtartamon belül) tetszés szerinti időt tölteni lehet. Minthogy az útlevelek megszerzése sok utánjárással történik, különösen a vidéken, kieszközölte a kirándulást rendező társaság a m. kir. belügyminisztériumnál, hogy az útlevelek­ért nem szükséges az illető hatóságokhoz fordulni, hanem ki-ki személyleirását a külföldi útlevélért járó 2 frtnyi díjjal együtt a kirándulást rendező társa­ságnak Debreczenbe beküldvén, annak alapján maga a társaság szerzi meg az ut levelet. Kieszközklte továbbá a rendező társaság, hogy az útlevelet a franczia konzulátusnál Bécshen sem láttamozni, sem az azért járó 10 frankot fizetői nem kell, miáltal a kirándulók összessége tetemes kiadástól lett megkí­mélve. A kirándulás tárgyában vidékről levélbeli kérdezősködések: a „párisi kirándulást rendező tár­saság Debreczen benk czim alatt intézendők. — Vesz­prémben, az e megyéből Parisba kirándulók részére további felvilágosításokat ad hirlapunk szerkesztősége. — A Dunst-féle faraktárt s üzletet, mint érte­sülünk, Deutsch Mór ifjú helyi fakereskedő vette át. Hisszük, hogy ez avatott kézben a különben is jóhirü üzlet csak nyerend úgy forgalmi, mint szolidi- tás tekintetében s a közönség igényeit e téren min­denben kielégitendi! — Dr. Fischer ur kis fia Bécsben szerencsésen operáltatott. Őszintén gratuláljuk a derék szüléket! — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch zenemű­kereskedésében Budapesten megjelentek: Löw József 427-ik mű. A virágországból. Hat zenemű, tananya­gul, kis ügyes kezeknek, nyolczadok elhagyásával és ujjrakozással ellátva. Zongorára két kézre. 1. A meghitt nefelejts. 2. Az illatozó szegfű. 3. Ez álma- dozó liliom. 4. A csintalan rózsácska. 5. A magán ibolya. 6. A kedves gyöngyvirág. Minden szám ára 60 kr. — Idők jele. A vörösberényi uroda- lomhoz tartozó úgynevezett Tölgyesi (előbb Bugyogó) pusztán e héten volt az ág liczi- táczió. Az a csög-bog faapvólék, mit máskor a szegény embereknek ajándékoztak ingyen, vagy pedig legföllebb potom árért veszte­gettek el, ime ma oly keresletnek örvendett, hogy a legelső falusi gazdák majd össze­vesztek rajta a liczitáczió közt. Egy-egy határra került 20 vagy 30 ember. Egy kö­zépszerű búcsún vagy egy kormánypárti kép­viselőválasztáson nincs annyi ember, mint amennyi „ágoskodó“ lélek a környék faluiból összetódult. Maga az árverést vezető Leh­man főerdész ur is megsokalta. Ha az egész erdő fa-aprólékká, ágrakássá válik, megveszik bizonyosan az utolsó forgácsdarabokig. Alig­hanem érezzük, hogy Szent-Gál táján zárlat őrzi a fát. A Bakony lába alatt bizony meg­érjük, hogy nemsokára végkép besározhatjuk a kályha száját s hidegen kell megeunünk a meleg lángállót is. No de vigasztal a remény, hogy mire ez megtörténik s a tűzifát patika­szer gyanánt fogják árulni, akkorra egyúttal feltaláljuk a melegszállitó-masinát is, mely a központi kemenczéből, a napból díjmentes vezetékekben fogja ellátni a földi kandalló­kat s minden füstölő tüziszer nélkül, egy egyszerű sugár fogóval extemporizálhatjuk ebédünket. Ha már van masinánk, mely a tojásból kikelti a kis tyúkokat, miért ne várhatnánk készüléket, mely a felcseperedett nagy tyúkokat meg ott ott előttünk a déli asztal közepén meg is süsse. — Jöhet idő, midőn minden fa közt egyedül a tréfára lesz szükség. — Kérelem. A „Devecservidéki gazda­kör Értesítőjének“ érdemes szerkesztője tisz­telettel kéretik, hogy e lapok 14. és 15-ik számaiban megjelent „Megjegyzések a méh és annak fajai“ czimü közleményt (közölje) — a nevezett Értesítőben tegye közzé! — Beküldetett. — Verekedő szolgálók. Rozinak már régóta „pikkje“ volt Trézsire; merész feladat volna annak elbeszélésére vállalkozunk, hogy „miért?“ — Elég az hozzá, hogy minden áron azon iparkodott Rozi, hogy Trézsit al­kalom adtán „megigazíthassa“. A kedvező alkalom azonban egyre késett. Ez annyira kihozta a sodrából Rozit, hogy mindentől eltekintve, f. hó 1 G-án délután Trézsi laká­sára rontott, s ott azt, mielőtt megakadá­lyozhatták volna, irgalmatlanul elpüfölte. — Ä törvény elé állíttatván Rozi, ott azzal vé­dekezett, hogy indulatának fék vesztett pari­pái elragadták s nem volt képes őket meg­állítani. Hogy ezen mentségével megelége­dett-e a törvény — azt Trézsi iránt való tekintetből elhallgatjuk. — Tessék fizetni! Egy kecskeméti atyánkfia, ki sajttal szokott sáfárkodni, be­állított a napokban egyik veszprémi korcs­mába s ott derekasan megebédelt, mikor a fizetésre került volna a dolog, kijelentette, hogy nagyon sajnálja, de neki egy árva ko­pekje sincs. — Ezen nyilatkozat folytán a korcsmáros a jóllakott atyafit a városházára kisértette. Hogy ott hogyan szorították fizetésre a köcskeméti czivist, az a rendőrség titka — a mit mindenha respektáltunk. — Megkapta a magáét. Szép fiatal leány, 80 éves nagymamája társaságában, egy divatkereskedésbe ment, ott egyet-mást bevárlandó. A boltban Merkúrnak egy kipo- mádézott hajú, rőfön nyargaló lovagján kívül senki sem volt — ki is az érkezők elé „lejt“ s betanult mosoly kíséretében kérdi a le­ánytól, hogy mit parancsolnak? — „Csipké­ket kérek“ — volt a válasz. A segéd mutatott neki minden fajtából. — „Mi az ára egy méternek?“ — kérdé a szép leány. — »Egy csók“ — válaszolt — oly hangon, hogy a nugymama meg ne hallja — a tolakodó Se- ladon. — „Nem épen drága — csicsergett a leány — adjon hát tiz métert, nagy­anyám majd megfizet érte!“ Tableu. — A Plosszer-sétány veszedelme. Múlt szerdán, alkonyat tájban rémes jelenet szintere volt a Plosszer-sétány püspökkerten kívüli része. Egy ökör teperte, taszította a földre egymásután az ott levőket. Lapunknak a helyszínén levő tudósítója szinte nem cse­kély veszélyben forgott. Legrémesebb jelenet volt, midőn a bőszült ökör egy dajkát, kinek karjaiban két kis gyermek volt, a szarva közé kapott s a földre letepert. Szerencsére az ijedtségen kívül egyéb bajuk nem történt. A sétálók nem tudtak menekülni,^— mert semmi menhely a közelben nem volt, — azt pedig senkisem tudhatta előre, hogy az ökör merre veszi a „direkcziót“. — Jó lesz gon­doskodni, hogy hasonló esetek, melyek igen könnyen végzetessé válhatnak, ne ismétlőd­hessenek ! — Körmend és vidéke nagy lelkese­déssel karolja fel egy Körmenden fellállitandó czukorgyár eszméjét. Az e tárgyban folyó hó 4-én tartott előértekezleten a nagy számmal összegyűlt érdekeltség azon határozatot hozta, hogy ezen fontos ügy minél érdemlegesebben megvitattassék, april hó 29-én délelőtt 10 órakor egy nagy értekezlet fog tartatni, a midőn is a czukorgyár Körmenden való fel­állításának mimódonani eszközlése lesz tár­gyalandó. A vasmegyei gazdasági egyesület közvetítése, Körmend és vidékének áldozat- készsége, mint a részvények már is tényle­ges elhelyezése, — mint pedig a szükséges földmennyiségnek 2000 holdig terjedő biztos megajánlása garantiát nyújt ezen gyár lét­rejöttéhez. — Polgármester a fogságban. Fügh Károly kőszegi polgármester a múlt csütör­tökön utazott el Váczra, hogy leülje a pár­bajvétség elkövetéséért rámért 8 napi fogság büntetést. — Halálozás. Márkus Lászó csőszi jegyző, hosszas szenvedés után élte 35-ik évében f. é. ápril 12-én elhunyt. — Béke poraira! — Uj postahivatalok vidékünkön. Folyó évi április 16-án zalamegyei Balaton-Magyoród község­ben kir. postahivatal lépett életbe. Folyó évi ápril hó 16-án zalamegyei Lesencze-Tomaj községben kir. postahivatal lépett életbe. — Siófoki társasélet. Lapunknak Írják: Rónai és Mátrai helybeli tanítók növendékeikkel e hó 8-án műkedvelői előadást tartottak Siófokon. Színre került a „Néger leány*. Az estély körülbelül 70 frtot jöve­delmezett jótékony czélokra. Az előadást kedélyes táncz követte, mely kivilágos kivirradtig tartott. Annyian voltak, hogy a terembe sem fértek s számosán a folyosón voltak kénytelenek szórakozni, bepillantva néha a terembe, a tánczolókat nézni. — Halálozások városunkban ápril hó 7 — 20-ig. Morócza Márfcha, 7 éves, hagymáz. Lenner Antal, időtlenség. Kukonya Mária, 3 éves, hörglob. Cseitán Jánosné, 34 éves, víz­kor. Füstös Istvánná 65 éves, végelgyengü­lés. Schmidt Mihályné, G0 éves gyomorelfa­julás. Berleg Gyula, 18 éves tüdőgümőkór. Weisz László 5 hetes, hörglog. Ruzsabent Alajos, 3 hó, hörglob. Szerencse Juli 1 és fél éves, fogzási görcs. Tömör József, 3 hó, hörglob. Bogár Istvánná, 82 éves, végelgyen­gülés. Veszprém, ápr. 20. 1883. Dr. Fischer Béla. Szerkesztői üzenetek. Kolosvár. Köszönetünket! Ily irányút min­dig szívesen veszünk. — Enying. A hirdetett veloczipéd már eladatott. — Ajka, 29-én szemé­lyesen lesz szerencsénk ott. — Ö s k ü. A. B. Sokkal jobbak, mint az azelőttiek, de még jobbakat várunk. — S. Helyhen. A nők illő vagy illetlen magavi­seletével nem foglalkozhatunk. Az egyáltalán nem közügy. — Többeknek. A reklamált számokat szívesen utánküldjük. Egyébkint a hiba legtöbb eset­ben a vidéki postahivatalokon múlik. Ezek iránt legközelebb intézkedünk. — K, B.-F ü r e d. Kisebb közleményeket kérünk. Szives üdv! — H. B. Kör­mend. Szives ajánlatát köszönjük. Lapunk kiállítá­sával — láthatja — meg lehetünk elégedve. — Pápa. A hirdetett vizslaeb ára 100 frt volt; de már nem eladó, — A héten érkezott költemények közölhetlenek. Egyéb kéziratokról jövő lapunkban. Felelős szerkesztő: Kompolthy Tivadar, Nyilttér.*) Nyilatkozat. A „Veszprémi Független Hírlap* 1883. april 14-én kelt 15-ik számában a Nyilttórben Huszár Lajos által vonatkozólag. Válasz: Alulírott a magam és nőm nevében a fentebbi lap nyiltterében Huszár Lajos által ellenem és nőm ellen közlötteket egyelőre valótlan és szóról-szóra hazug rágalmaknak nyilvánítom. Megjegyzem, hogy ezen közlésekre vonatkozólag — a törvényszerű el­járás általunk folyamatba téve lett, és az eredményt annak idejében közölni fogom. Veszprém 1883. ápril hó. Szabó József. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom