Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-06-09 / 23. szám
irr ~ .... \ f! Veszprémmegye közgyűlése. Veszprém, junius 4. Főispán ur ő excellentiája üdvözölvén a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitódnak nyilvánítja. Dr. Lőwy László tesz ezután indítványt, melylyel intézkedést kér tétetni arra nézve, hogy jövőre a törvényhatósági közgyűléseken tárgyalandó ügyek jegyzékét az ülési meghívóval együtt közöljék a megyebizottsági tagokkal, hogy igy egyrészt a fontosabb tárgyak felett már eleve gondoskodhassanak, másrészt, hogy a gyűlés látogatot- tabb legyen. Az indítvány elfogadtatik s a megye alispánja ez értelemben intézkedni utasittatik. — Ugyancsak dr. Lőwy L. azon indítványa, hogy Pápa városában női- és gyermekkórház létesittessék mint helyi érdekű Pápa városához, mint első sorban érdekelthez utasittatik. — Dr. Fenyvessy Fereucz azon indítványa, hogy az állandó választmány szabályrendeletet terjesszen elő a legközelebbi közgyűlés elé a végből, hogy a vasár- és ünnepnapokon legalább az isteni tisztelet alatt a templom közelében levő korcsmák bezárassanak, elfogadtatik, s a szabályrendelet elkészitésével a megye alispánja megbizatik. — Élénk visszhangra talált id. Purgly Sándor azon indítványa, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiának levele, melyet 80-dik évi születésnapjára irt üdvözlő iratra megyénk alispánjához intézett, felolvastassék, az egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétessék és sokszorosítva a megye bizottsági tagok mindegyikének elküldessék. — A gyönyörű, s lapunkban már egész terjedelmében közlött levél élénk éljenzéssel fogadtatott, s id. Purgly Sándor ur lelkes indítványa élénk éljenzés között egyhangúlag elfogadtatott. Küldöttségi előterjesztés a vármegyének az 1883. XV. törvényczikk alapján leendő újjászervezése tárgyában. — Elfogadtatik azon módosítással, hogy a két megyei állatorvos helyett 5 járási állatorvos rendszeresittessék 200 frt évi fizetéssel s 100 írt úti átalánynyal. A magyar királyi belügyminiszternek 25276. szám alatti intézvénye az ország fővárosában az 1885. évben rendezendő országos kiállítás ügyében. Tudomásul vétetik. Belügyminiszteri intézvény az 1881. és 1882. évi gyámpénztári mérlegekre vonatkozólag. — 1881. évi felterjesztés készülőben van. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 10944. szám alatt kelt leirata, melylyel értesíti a megye közönségét, hogy Jágócsi Péterffy Zoltánt iparfelügyelői minőségben a pozsonyi és soproni kereskedelmi és iparkamara területére nézve a gyári-, kézmű- és házi-ipar, valamint a gyakorlati felügyeletével megbízta. — Tudomásul vétetik. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar királyi miniszternek intézvénye, melylyel a megye közönségét értesiti, hogy a házaló-kereskedés gyakorlása Zombor szabad királyi város területén betiltatott. — Tudomásul vétetik. Győr szabad kir. város közönségének a magy. kir. igazságügyminiszterhez intézett felirata, melylyel a decentrálisálandó királyi tábla egyik székhelyéül Győr városát kéri kijelölni. —- Nem pártoltatik, mert ugyanezért Pápa városa is folyamodik. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun-, Liptó- és Győrmegyék, továbbá Nagy-Várad szabad királyi város közönségének a történelmi arczképcsarnok felállítása iránt a képviselőházboz intézett feliratai. — Tudomásul vé- ietnek. Kovács Ignácz seregélyesi lakos okleveles gyógyszerésznek egy gyógytárnak Szilas-Balháson leendő felállítása iránti kérvénye. — Pártolólag a belügyminisztériumhoz felterjesztetik. A fürdőbiztosi állomás rendszeresittetik s Kányay József enyingi segédszolgabiró ur 150 frt javadalmazással kineveztetik. A m. kir. pénzügyminiszternek 19377. szám a. kelt azon intézvénye, melylyel a törvényhatóságot az adófelszólamlási bizottság tagjainak megválasztására bivjafel, — olvastatván, rendes tagokul Jánosi Sándor és Rothauser Mór, póttagokul Bauer Károly és Brrenner Lőrincz választattak meg. A m. kir. honvédelmi miniszternek 1911/1883. sz. a. kelt azon intézvénye, melylyel a megye közönségét a lóavató bizottságok szaporítására s ezek elnökeinek megválasztására hívja fel, — támogatatván: az intézvény értelmében 4 lóavató-bizottság alakitása elhatároztatik s bizottsági elnökül a zirczi járásra Hunkár Sándor; a pápai járás és Pápa r. t. városra Koller János; a devecseri járásra Ihász Lajos; a veszprémi járás, Veszprém r. t. város és az enyingi járásra pedig Kopácsi Viktor m. biz. tagok felkéretnek. A veszprémi nagygymnasium bizottsága a 7-ik és 8-ik osztály felállításához segélyt kér. A kérvény azon utasítással adatik ki a megyei magánpénztári választmány elnökének, hogy a segélyezés módja s az adandó segély nagysága felől a törvényhatóság szeptember havi évnegyedes közgyűlésére tegyen vé- leményes előterjesztést. A népiskolai egészség-ügy érdekében! Ha sorra vizsgáljuk megyénk területén az iskolai épületeket, sajnosán kell tapasztalnunk, hogy e téren még folyton oly hiányok észlelhetők, melyek nemcsak a szorosan vett tan- és nevelésügy érdekeit veszélyeztetik, de a közegészség, az életbiztonság (!) a közerkölcs és illemtan követelményeit sem elégítik ki. Az ezen ügyre vonatkozó, s átalán a népnevelés- tigy teréni haladás- vagy maradásnak mérveit előtüntető statistikai természetű adatok tudvalevőleg az egyes közs. elöljáróságok utján gyűjtetnek egybe. Azonban ezen adatok első forrású összeállitásánál igen gyakran oly könnyelműséget, vétkes indolentiát, sőt helylyel-közzel bűnös elpalást.olási műveleteket észlelhetni, melyek a hiv. statisztikai adatok hitelességét nagyrészben megrontják. Van rá eset, hogy a megbízott közegek épen nem bíbelődnek az adatgyűjtéssel, hanem az üres rovatos iveket a községben levő tanító- vagy tanítók nyakára tukmálják betöltés végett, s az igy összeállított adatok egyszerűen aláíratva beterjesztetnek. Nem azt akarjuk mondani, hogy a tanító urak e téren megbizhatlanok volnának. de az ily eljárás a dolog lényegével, tulajdon- képeui czéljával homlokegyenest ellenkezik. Vannak s lehetnek sötét iskoláink, a nélkül hogy a megyei központi hivatal erről tudomással bírna, mert az ablakok méretei ki nem mutattatnak. Vannak és lehetnek nedves-, penész- és mala- riafészek iskoláink, a mennyiben ki nem mutattatik, hog}r a tanterem talaja mennyivel emelkedettek!) az iskola-udvar talajánál; van-e, és mivel van burkolata ? Vannak és lehetnek hiányos, sőt veszedelmes fűtési intézkedéseink, mert ki nem mutattatik, hogy a kályhák (az öntött vaskályhák !) minő távolságban állanak a gyermekek ülőhelyétől, s szükség esetén ellenzővel elláttatnak-e ? Élet és egészség legdrágább kincse az embernek, szegénynek és gazdagnak, urnák s parasztnak egyaránt — ezt a szabályt az iskola is respektálni köteles. Az u. n. hivatalos iskolalátogatók műkedvelő ténykedésétől egyáltalán keveset várhatunk, megyénk nagys. tanfelügyelőjében lehet és kell összpentositani bizalmunkat, tőle várunk, tőle kérünk, mert: „cynis- mus az erkölcs temetője,“ — — „mely ha elvész, Róma ledől.“ Befejezésül idézzük egy képezdei igazgatónak a nmélt. vall. és közokt. minisztérium által kiadott röpiratából a zárszavakat: — — „ha a paedagogiai dilettantismus *) s a tanügy iránti részvétlenség miatt a jövő nemzedék physikailag elerőtlenedik, elsatnyul, — ezt a deficzitet ugyan ki nem épüli a nemzet többé soha!“ —o— A néptanítók és tanítónők figyelmébe. Lenoir György András a szliácsi fürdő tulajdonosa közvetlenül a vallás- és közoktatási magy. kir. Minister urnák az említett fürdő használhatása czél- jából két ingyen-helyet tanítók vagy tanítónők számára felajánlott, oly formán, hogy az illetők e fürdőt az évad előtt, május 15-től szeptember 30-ig használhatják. E kedvezmények, a mennyiben ezek a fürdőtulajdonostól magától függnek, szabad lakás és szabad fürdésre vonatkoznak. Miről a néptanítókat és tanitónőkat oly figyelmeztetéssel értesítem, hogy ha orvosi tanácsra a szliácsi fürdőt e kedvezmény mellett használni akarnák, erről a Minister ur utján való ajánlhatás czél- jából nálam jelentkezzenek. Veszprém, 1883. május 27-én. Stáhly György, kir. tanfelügyelő. Ä VIDÉKRŐL. Devecser, 1883. junius 5. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Városunkat — a hol bizony kevés az élénkség, de még kevesebb a társaséletre való hajlandóság; — pedig bizony ha meggondoljuk, hogy a mulatási kedv éppen olyan közös tulajdonsága minden embernek, mint a milyen tulajdonsága a melegség — nyárban — a napnak: bizony Isten élvezetesebb napokat költhetnénk! A kedv hiánya-e, vagy tudom is én mi az oka annak, hogy az emberek széllyel húzók. No de ki tehet az emberek természetének furcsaságáról! — Az ember becsületesen nő meg — a műveltségen alapszik a társas élet elevensége! — Ha mulatni megyünk: legyünk összetartok, mert annál több sört, vagy ha úgy tetszik bort vagyunk képesek elfogyasztani — a fogyasztási adóexecutorok és az államcassa javára! Hát városunkat is meglátogatta egy 18 tagból álló színtársulat, melynek igazgatója Bánfalvy Béla. A tehetségekről egyelőre semmit se szólok, majd máskor! Nem ismerek mást, csak Bágyoni Sz. Ödönt, a ki hajdanában bizony igen meghatott jeilemszinész volt, — a „Violát“ nagy hatással játszotta Sopronban ! — Igaz-e ? 0 legjobban tudja ! — Akkor Írtam már mint gyerek — tanuló voltam — róla critikát, most még megjegyzéseket sem teszek játékára! Vasárnap adatott Vidornak legújabb népszínműve, én tehát itten is a passivitas terére lépek! — De nézzük az előadást. Ambrus Istvánt (Bánfalvy) játszotta. Játékában volt élet, természetesség; alakitása sikerültnek mondható. Jánost (Demény). Több érzést, erősebb érzelemfestést ki'ván e szerep, a menynyiben a darabban a legjobb szerepek egyike. — E szerep személyesitőjénél a természetesség a szép pathosszal kell, hogy egyesüljön. — Teréz (Ujfalusyné) Az érzelmek kidomboritása, a szív szenvedései nem eléggé voltak előtüntetve, pedig Teréznek szerepe hatásosnak mondható. Olyan szép asszonytól, — mint Ujfalusyné — több kedvet, több zuganyosságát várhatunk. — Anikó (Bágyoniné) kezében — elég jó kezekben — volt. Juczika (Bánfalvyné) volt. Iczi- piezi kis Juczija, olyan tőrül metszett leányka volt, hogy vagy háromszor újra öltözött. Játékában volt kellem, természetes naivság; éneke közönséges, mellyel *) A községi elöljáróságok azon részére vonatkoztatjuk mi ezt az idézetet, melyek dilettánsoknak mondatnak, de magyarán szólva, műkedvelőknek épen nem mondhatók; akiknek ez a hitvallásuk : „a mi iskolánk, ami templomunk a korcsma!“ nagy hatást soha sem tud előidézni. — Matyi (Andrási) az este hőse, a társulat legtehetségesebb tagja, a ki ügyesen mozog a színpadon, játéka természetes, egyszerű, és mégis megnyerő, alakitása pompás, hangja tetszetősen szép, hatást tud csinálni! No mondhatom Andrási jó szinész. De ajánlatos, hogy a színpadon kevesebbet mozogjon. — Fésűs (Bágyoni) Kántor (Tukorai), Szurok (Kalter) jól játszottak. A kántor sok nem természeteset kántált. — A színház, a mely egy kocsiszínben van felállítva, jól megtelt közönséggel. Az intelligentiából ott láttuk mindazokat, a kik pártolják a magyar színészetet, — de sokan nem voltak ott, a kiket pedig szerettünk volna ott látni! Az én komám (L.) mindig a legelsők között van: mert ő jó magyar! Tornay. Papkoszi, 1883. június 5. (A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.) Papkesziu, úgyszólván tiszta református községben, Szabó János malom-bérlő ur és neje, Krisztus keresztjét állittaták fel, mely múlt hó 14-én Pünkösd másod napján szenteltetett fel Főtiszt. Németh J. ősi-i esperes ur által, Főtiszt. Steiner A. várpalotai és Főtiszt. Tonty J. peremartoui plébános urak segédlete mellett. A felszentelési szertartást megelőzte Főt. Steiner A. plébános ur szónoklata, melyben igen meghatóan adta elő az egybegyült híveknek Szabó Jánosné szül. Hollósy Anna asszony azon fo- gadástételét, melyet ezelőtt egy évvel Pesten a Rókus kórházban szenvedéseinek közepette az Istennek tett, ha az ő életének megkegyelmez és egészségét ismét vissza adja. Meg is hallgatta az Ur kérését, és most, hogy fogadását teljesítse s Isten iránti háláját lerója, Megváltónk díszes keresztfáját állitatá fel. Az ünnepélyes szertartásra nagyszámban jelentek meg a kath. hivők processióval: Palotáról, Peremartonból, Berhidáról, Kenéséről, Vörösberényből. Ugyszinte református hívek is nagyszámban voltak még vidékről is. — Délben nagyszerű ebéd volt, melyen 300 vendégre lett terítve, azonkívül a gyepen elterülő nép között kalács és bor osztatott ki. Yégül még csak annyit kívánok a szertartáson jelen voltak s minden kath. keresztény hívek nevében, — hogy e nemes szivü családon az Ég áldása legyen ! Rábaközy György. Pápa, 1883. jnnius 8. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Thalia papjai tegnap vettek búcsút városunktól, — de hála Istennek nem örökre, mert nem sokára, talán az ősszel ismét itt lesznek. Bucsu-elő- adásul a „Kis herczeg* czimü operettet adták, Kiss Pista a társulat kitűnő tenoristájának jutalmáal, Jakabné Kohay Etel asszony felléptével. — A héten volt a társulat primadonnájának, Bácsné Liptay Laurának jutalomjátéka, „Orpheus a pokolban.“ A jutalmazandót megjelenésekor egy igen szép koszorú s több virágcsokorral s szűnni nem akaró tapsviharral fogadta a közönség. Az előadásokról elég csak annyit írni, hogy azok mind igen sikerültek voltak. Grósz István városi hivatalnok f. hó 4-én vezette oltárhoz Dávid Jolán kisasszonyt, Dávid János nagykanizsai sótárnok bájos és szellemdús leányát. Tartós boldogságot kívánunk az uj párnak. Színészeink folyó hó 1-jén tartották meg juniálisukat Kolossváry Gyula ügyvéd urnák a kishegyen levő szőlőjében. Ott voltak a társulat hősnői mind, szép koszorúban, gyönyörködtető látványt nyújtva színészeinknek. Bácsné Laura, Beödyné, Bér- czyné, Bokodiné, Jakabné, Kissné, Maár Julia, Kendiné, Oláhné, Benedekné stb. stb., kik a társulati zenekar által előadott darabok által ingereltetve a tánczban akarták kinyugodni a hét fáradalmait, de az a csúnya eső a kedélyes kis mulatságot esti 9 órakor szétoszlatta. A helybeli uszoda részény-társaság f. hó 2-án nyitotta meg uszodai helyiségét. Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.) 1883. év junius hó 12-én. — 404/83. sz. Halált okozó súlyos testi sértés Takács Imre — végtárgyalás. — 356/83. sz. Magánlak megsértéssel vádolt Spitzer Antal — végtárgyalás. — 1574/83. sz. Lopással vádolt Molnár Szabó József — végtárgyalás. Junius 13-án. 300/33. sz. Erőszakos nemű közösülés Karistli Ferencz — végtárgyalás.. Junius 14-én. 351/83. sz. Lopással vádolt Szabó István és társai — végtárgyalás. — 244/83. sz. Lopással vádolt Domonkos Sándor és társai — végtárgyalás. — 1606/83. sz. Gyermeküléssel vádolt Baracska Eszter ellen — végtárgyalás. A csöghi vérengzés. Érdekes s a maga nemében páratlan bűnügyet tárgyalt f. hó 7-én a veszprémi kir. törvényszék, mely esélyei és kifejlődésében, sokban hasonlít a középkori ököljogbeli felfogásokhoz. Két elterjedt család kél egymás ellen viszályra s mindegyik család meghozza a maga áldozatát. A Bodor-család ellenséges lábon áll a Gyarmathy-családdal s csak alkalmat vár, hogy ezt tettleg is megmutathassa. Erre az alkalmat február 16-án hiszi elérkezettnek a mikor is biróválasztás volt. A Bodorok, Gáncs Sándorral — szintén rokonok — együtt a korcsmából, egyenesen Gyarmathy József házához mentek, uton-utfólen kiabálva azok vesztét, mi által a Gyarmathyak figyelmessé tétettek s Gyarmathy József házánál gyülekeztek, de passiv állást foglaltak el s magukra zárva az ajtót várták a történendőket. Az öreg már le is feküdt. Csakugyan dörömbölni kezdik az utcza-ajtót s berúgva azt Gáncs Sándor lép be, mire Gyarmathy Péter a kezében levő buzogánnyal oly súlyos csapást mér a bejövő fejére, hogy az egyensúlyt vesztve hátrahanyatlék, mire társai eltávoztak, őt pedig a Gyarmathyak agyonverték. Mindez pár pillanat müve. Gyarmathy Pétert hazamenőben a Bodorok támadták meg, vele beszédbe eredtek, miközben két erős csapástól találva az erős férfiú eszméletlenül földre fogyott s pár perez múlva kiadta lelkét. Ekközben a többi Bodor a Gyarmathyak közt, többé kevésbé súlyos ütleget osztogatott. Ez a vérengzés rövid története, melynek folytán ma 9-en ültek a vádlottak padján, vádlott: Gyarmathy József, védője Barcza Kálmán; Gyarmathy Lajos, védője Dr. Csete Antal; Gyarmathy János és Judit, védőjük Körössy Antal; Bodor Sándor, védője Fodor Gyula ; Bodor Mózes, védője Pósa Imre; Bodor Károly, védője Dr. Krascsenits Vilmos s végül Bodor Imre és Gábor védőjük Rikoty Ede. A törvényszék következőkép alakult meg: Elnök: tek. Varga Lajos, szavazó-birák: tek. Köves Jáuos és tek. Soós Ignácz, jegyzők: Takács Lajos és Jeszenszky, az ügyészséget tek. Cserna Vincze képviselte. A tárgyalást, vádlottak és a tanuk kihallgatása, mely az egész napot igénybe vette, igen megnehezité a Bodorok következetes tagadása, kik közül az egyik főhünös Bodor Sándor, nemcsak hogy a részességet tagadta, de egyáltalában tagadásba vette azt, hogy ő Gyarmathy- nak agyonveretésénél jelen lett volna. Igazán megható s a lelket elfogó jelenetek voltak azok, midőn a tanuk szemébe mondották a mindent tagadó bűnösöknek irtózatos tettüket. Délután 6 órakor tévé meg az ügyész indítványát!, melyre a védők terjesztik elő rövid, de velős vádbeszédeiket. Hogy mily fontos és complicált volt az eset tanúsítja az is, hogy 7 védőügyvéd volt, kik gyönyörű vádbeszédet tartottak védenczeik érdekébe. Igen érdekes s igazán szép volt a főügyész vádbeszédé is, melyeknek meghallgatása után az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánitá esti 8 órakor s az idő előhaladottságánál fogva, az ítélet kihirdetését másnap (8) d. e. 10 órára halasztá. Pénteken f. hó 8-án lett kihirditve az ítélet, mely szerint Gyarmathy József 3 évi fegy- házra, Gyarmathy Lajos 6 hónapi börtönre, ifj. Gyarmathy János 6 hónapi börtönre. Bodor Sándor 2 évi börtönre, Bodor Mózes 2 évi börtönre, Bodor Károly 8 havi fegyházra, Bodor Imre 8 havi börtönre és Bodor Gábor 8 napi elzárásra ítéltettek. Mint a vádlottak mind az ügyész — az egy Bodor Gábort kivéve — felebbeztek. A csángókért. Kimutatás A csángómagyarok hazatelepitése édemében kibocsátott gyüjtőiveken 1883. évi junius hó 1-től junius hó 8-ig a megyei alispáni hivatalhoz beérkezett adományokról. Bakonybél község 1 frt 61 kr, Aka község 1 frt, Pápa-Kovácsi község 6 frt 22 kr. Összesen 8 frt 83 kr. Veszprém, 1883. junius 8-án. Véghelyi Dezső, s. k. alispán. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — Személyi llir. Lovag Henneberg Károly altábornagy ur és Kút assy Ignácz honvédezredes ur e hét folyamán városunkba érkeztek a helyi honvédség megtekintése végett. — Több oldalról vettünk már panaszt a miatt, hogy a „Betekints“-féle mulatókért, mely ez idő szerint egyetlen kies mulatóhelyünk a rét felől, a folyón át nincs összekötve híddal s igy az ott sétálók, ha pihenni akarnak vagy nagy kerülővel érnek a „Betekints“-be, vagy épen be sem menuek, visz- szariadva a nagy úttól. Bizony ezen jó lenne segíteni, s ez e kertnek csak előnyére válnék. — Egy nem várt látogatója volt pénteken a püspök-kertnek. Ugyanis egy borjú arra vezettében egy ügyes gymnasticai ugrással a kertben termett s itt a szebbnél- szebb vetemények és virágok között kénye- kedve szerint ugrándozott nem kis ijedelmére az ott dolgozó munkásoknak, kiknek hosszas kergetés után sikerült a tolakodót onnan kituszkolni. — Panoráma. Fáber Sándor panorámatulajdonos, ki Temesvárott nagy tetszés mellett mutogatta képeit, városunkba jött és sátrát a vásártéren állította fel. Alkalmunk volt láthatni szebbnél-szebb képeit, melyek a legújabb s legnevezetesebb eseményeket ábrázolják s nem csekély élvezetet nyújtanak a szemnek. Láthatni a többek között: „Alexandria bombáztatása,“ — a „Ring-szinház égése“, — a „Ring-szinház áldozatainak temetése“, — a „Vezúv kráter legújabb kitörése“, — a „Mailáth-féle meggyilkoltatás“ stb. stb. látványos képeket. A belépti- dij igen csekély. A belépő kap egy ingyen jegyet is, melyen egy tárgyat is nyer, melyek között sok értékes is van. Felhívjuk e látványosságra a közönség figyelmét.
