Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-05-26 / 21. szám
mely a hivatalszolgák fizetésénél 120—120 irtot irányoz elő. A 2 lovas huszár állása töröltetett. Mindezeket egybevetve a küldöttségi megállapodás szerint a szükséglet 74990 irtot tesz ki; ezzel szemben áll az államkincstárból kiszolgáltatandó 71600 frt a megyének 416 irtot tevő jövödelme s az árvatartalék alapból veendő 3000 írt (mely eddig is a gyámpénztári hivatal tisztviselőinek fizetésére és az ezen alap terhére fogadott dijnokok díjazására fordittatott), — összesen 75000 írt. — Minthogy azonban a joggyakornokok állomáshelyei teljes számban egyhamar alig fognak betöltetni,— a kapusi állomás is valószínűleg még hosszú időig üresedésben leend, de ezeníölül a szolgaszemélyzet ruhailletményeinél is eszközölhető megtakarítás — igy remélhető, hogy 800—1000 írt évenkint meggazdálkodható s a tartalékalap pótadó kivetése nélkül megteremthető lesz. Ha most a küldöttség megállapodásait figyelemmel kisérjük s egyedül az általa javasolt változtatásokat veszszük tekintetbe, a tiszti ügyészi, II. aljegyzői és árvaszéki ülnöki állásoknál a fizetéseknek 200—200 írttal való emelését egyébbel nem látjuk indokoltnak, minthogy ezen állásoknak jelenlegi díjazása is ugyanennyi; nincs azonban tekintet sem az egyenrangú állásoknál meghagyott fizetésre, sem a mellékjárulékokra. Teljesen indokolatlan a főorvos fizetésének 200 írttal tervezett leszállítása akkor, midőn a II. főorvosi állás beszüntettetett s a főorvos teendője az által is jelentékenyen szaporodott, hogy az ujonczo- zást a megye összes járásaiban ő fogja végezni; mert azon feltevés, hogy magán gyakorlatot is űzhet — elesik, ha figyelembe vesszük, hogy ritka család fogad házi orvosául olyant, ki az ujonczozás miatt minden évben bizonyos időszakban 6 hetet s ezen fölül hivatalos kiküldetések folytán sok időt — járványok alkalmával pedig a lakhelytől folyton távol lenni kénytelen, — de egyébként is a 800 frtnyi díjazás nem megfelelő az állás rangjához és épen nem biztosíték ahhoz, hogy e fontos állásra tekintélyes orvos legyen megnyerhető. A tiszti altigyészi állás rendszeresítését, tekintettel az ügyészi teendők nagy száma és a sokoldalú elfoglaltatásra, csak helyeselhetjük, azonban az állás betöltését mindaddig függőben kellene tartani, mig az árvaügyi teendők az alügyésznek oly tekintélyes összegű javadalmazást nyújtanak, mert ezek ellátására — tiszteletbeli állás mellett is — az ügyvédi karból szorgalmas és munkás erők szívesen vállalkoznak. A pénztárak tervezett egyesítése felett ezúttal még nem mondhatunk bírálatot, hiszszük azonban, hogy helyesen megválasztott és lelkiismeretes tisztviselő az ekkép felszaporodó teendőknek is képes lesz megfelelni, azonban a két könyvvivő részére meghatározott díjazást alacsonynak kell tartanunk, azért is nem remélhető, hogy ily díjazás mellett szakképzett egyének ezen állásra nyerhetők legyenek. Még ha felemlítjük, hogy a szolgabirói járások létszáma s a területi beosztás fenntartatott — ezzel kimerítettük tárgyunkat s csak azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy vajha vármegyénk közönsége ezen fontos s a megye jövője s a közigazgatás érdekeire oly nagy horderejű kérdésben józan higgadtság és tapintattal alkossa meg szabályrendeletét. Egy küldöttségi tag. A magyarosítás érdekében. Veszprém, május 18. Veszprémmegye népes és aránylag jó fekvésű megye s nincs kifogás magyarsága ellen sem; jó része, absolut többsége a lakosságnak magyar ajkú és zsidósága is szívesebben kultiválja a magyar, mint a német nyelvet, sőt az újabb nemzedék egészen megmagyarosodott. E körülmény indít bennünket arra, hogy felszólítsuk az e részben befolyásos és hatni tudó közegeket a magyarosodásnak minél nagyobb lendületekkel való terjesztésére. Nagyobb mérvű magyarosításról ott, hol a ma gyarság csekély számú, szólni sem lehet. Erdélyben, hol egyes megyéket az Oláhság és a Szászság borit el, vagy a fölvidéken a tót megyékben hasztalan és a pusztába kiáltó szó volna az, mely a magyarosítást sürgetné, ott legfölebb a magyar szellem fölkeltéséről, vagy épen a nemzetiségi agitatiók lehető szűk mederbe szorításáról lehet szó. Nem igy áll azonban a dolog Veszprémmegyében, hol nemcsak az intelli- gentia, hanem a közép- és alsó osztály is tulnyomó- lag magyar s igy mig a hatóságok közigazgatási utón, addig maga a közönség társadalmilag sikeresen munkálhat a magyarosodás hazamentő ügyében. A főtekintet természetesen mindjárt az iskolákra esik, az iskolákban van letéve nemzetiségünk szent oltárköve, templom az iskola, hova az ifjúság oktatója a magyarosodás, szent ügyének áldozni jár, és jaj annak, a ki méltatlan áldozatot mutat be szentségtörö kezeivel az oltár előtt! A serdülő uj nemzedékben bírja jövő nagyságát a haza, mely nem a jelennek, hanem a jövőnek él. Ezért oly fontos az iskolák állapota és vezetése különösen az elemi iskolák, mert megyénkben a középiskolák teljesen magyarok, ott idegen nemzetiségek zászlaját nem látjuk lobogtatni senkitől. Lapunk egyik közelebbi száma közölte a nép oktatásról szóló kimutatást, melyből igen érdekes adatokat olvashatott az, a kit e fontos ügy érdekel. És kit nem érdekelne ? Husz-huszonkét ezerre megy a magyar ajkú elemi iskolát hallgatók száma, s ezzel szemben az idegen ajkú (tót és német) normalisták száma alig tehető hat-hétezerre. Ha van tehát valahol helye és reménye a magyarositásnak, úgy az megyénkben lehet, hol a magyar elem négyszerte nagyobb az idegen ajknál. A hatóság megteszi a maga kötelességét. Magyar könyveket osztat ki és a magyarositás ügyében magukat különösen kitüntetett néptanítókat jutalmakban részesíti. Ennyi buzdításul elég, erőszakosan magyarosítani nem lehet. A tanítók legszentebb kötelessége a maguk részéről elkövetni mindent, a mi csak tisztességes eszközökkel lehetséges, magyarságunk ügyéért. És a mit tesznek ne csak a jutalom reményében tegyék. Rósz hazafi az, a ki houfiuij kötelességeit csak anyagi előnyök reményében telje-, siti. Saját lelkiismeretök megnyugtatása és az erköl-, esi elismerés reménye buzdítsa a falusi tanítókat: törekvéseikben. S ha tetteiknek sikere lészen, nem! fog elmaradni a haza elismerése; és ki ne vágynék nevét halála után is emlékezetessé tenni az által, hogy egy idegen ajkú falu népének meg-j magyarosításában ő volt a legjelentőségesebb ténye-j zők egyike ? Nemrég olvastuk a lapokban, hogy Pestmegye] egy idegen ajkú (tót) faluja a tanítónak lelkiisme-; retes, hazafias és tapintatos törekvései folytán a magyarságnak visszaadatott, a tanító az iskolában a magyar nyelvet megkedveltette a gyermekekkel, ugyj hogy ezek szívesebben beszélik a szép magyar nyel-; vet, mint anyanyelvűket, az apák pedig gyerme-j keiktől tanulnak magyarul. íme! a szép példa,mely-j nek követése hasonló eredménnyel fog dicsekedni. Exempla trahunt! Élesszék néptanítóink az idegen ajkú falvakban, a hazaszeretet lángját s ezzel együtt a magyarj nyelv szeretetét, hogy ha majd a magyarok istene kérdőre vonja őket; „mit tettél? mire használtad az élet sugarát, melyet örökkévalóságom fény tengeréből számodra adtam ?“ akkor kezeiket keblökre téve, nyugodtan mondhassák: „nem veszett kárba nálam az élet sugara, melyet adtál, nagy Isten! Mert hazámnak áldoztam egész életemben s a Magyarság terjesztésére szenteltem minden erőmet!“' A néptanítók figyelmébe. í Az országos magyar gazdasági egyesület iskola- takarékpénztári szakosztálya kimondván az iskola- j takarékpénztárakkal járó kezelés ellen árzésének szűk-1 ségességét, a f. évi január hó 13-án ezen ellenőrzés, módozatainak megállapítása tárgyában a vallás- és , közoktatási m. kir. Ministerium által kiküldött szak-1 közeggel egyetemben tartott tanácskozáson a következő megállapodásra jutott: 1) Az iskola-takarékpénztárt kezelő tanítók kötelesek az illető községek egyik tekintélyesb polgárát (orvost, birót stlj.J felkérni, hogy mint ellenőr a takarékpénztár kezelője által vezetett számadásokat időnként, felülvizsgálja és ezen felülvizsgálatot aláírással bizonyítsa. 2J Az orsz. m. gazd. egyesület évi kimutatásaiban, valamint a tanítók jutalmazására évenként rendezni szokott sorshúzásokon résztvevő tanítók névsorának meg állapítás ánál csakis oly jelentéseket vesz figyelembe az iskola-takarékpénztárakat kezelő tanítóktól, mely jelentések az illető községi iskolaszék, avagy községi lelkész, vagy végre községi elöljáróság által láttamozva lettek. Mire a néptanítókat a vallás- és közoktatási ni. kir. Minisztériumnak f. évi ápril 27-kén 11323. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel figyelmeztetem. Veszprém, 1883. május 16-án. St áhly György, kir. tanfelügyelő. tiv tájékoztatása tekintetéből, nem sajnálta a költséget s Budapesten elkészítettük a helyi szárnyvasut- nak vásártérünkre tervezett indóházának hü, pontos műszaki rajza eyneografikus öntvényét, melyet a felvilágosító jegyzésekkel ellátva im, bemutatunk. A feketében jelzett vasútvonal felső végső pontja ama helyet jelzi, hol a vonal a Cseresnyés-major mellől a kádártai országúton át a „Szarvas* fogadó felé kanyarodván, letér a bekerített indóházba. A csángókért. Kimutatás a csángó magyarok hazatelepitése érdekében kibocsátott gyűjtő-iveken 1883. május hó 18-tól május hó 25-ig a megyei alispáni hivatalhoz beérkezett adományokról. Szápár község 1 frt. Csernye község 3 frt 30 kr. Bánk község 7 frt 60 kr. Hanta község 3 frt 30 kr. Devecser mezőváros 18 frt 20 kr. Mezőko- márom község 7 frt 08 kr. Kenese 7 frt. Veszprém, 1883. május hó 25. V é g h e 1 y Dezső s. k., alispán. A veszprémi szárnyvasut indóháza. Veszprém, május 25. A veszprémi szárnyvasut vásártérre tervezett állomása ellen, azon aggodalom keletkezett többekben, hogy annak a vásártér egészen áldozatul esnék. Legyenek az aggódók meggyőződve, hogy i 1 y áldozatért az állomást semmi szin alatt nem lenne szabad a vásártérre hozni, azonban a dolog egészen másként áll. A vásártér térfogata a szénatérrel együtt 7200 négyszög öl, ebből a tervezett állomási helyül 1200 négyszög ölnél többet nem igényel, ezt is oly helyen, melyet az ipar eddig nem vehetett igénybe, mert sárfészek volt, oly alakban, hogy a sajátképeni vásártér teljesen egy darabban fog maradni, és ha a zöldségesek az általuk elfoglalt, s a vásártérnek legalkalmasabb részéről a kórház előtti s erre a czélra alkalmasabb, a városi közönségnek kényelmesebb térre, a szenes kocsik például a szénatérre, a széna kocsik Dunst-ház előtti térre áthelyeztettnek, azt a rendetlen kuszáltságot, mely eddig fennállott rend váltja fel, az állomás által elfoglalandó tér mellett is sokkal kényelmesebben elhelyezkedhetik az iparos, könnyebben mozoghat a közlekedő közönség, mint eddig. Szerkesztőségünk a közönségnek kellő és objekEgy tekintet a váz rajzra könnyű tájékozást nyújt. Ki még ezzel sem akar foglalkozni, egyszerűen vegye tudomásul, hogy a kúton félül még 15—16 öl szélességben, s egész hosszában, továbbá a kúton aluli tér egészen érintetlen marad, de érintetlen marad a szénatér és Dunst-ház előtti tér is. Az állomásnak városon kiviil való elhelyezése a mi helyi és forgalmi viszonyaink mellett egy értelmű a vállalat jövedelmezhetőségé- nek, de magának a vállalatnak is lehetetlenné tételével. Sajnos, hogy városunk fekvése, helyi viszonyaink nem kedvezők, de sem az utazó, sem a teher szállító közönségnek jobb, kedvezőbb, a vállalatra előnyösebb állomási helyet találni, hosszas tanulmányozás mellett sem lehetett. Az eddigi sártengert, melyen ma is csak az időző kocsik veszteglenek hébe hóba, nagy költséggel használható becses térré alakítja a vállalat, az iparosok által eddig elfoglalt tért esze ágában sem volt érinteni, hisz az állomásnak magának is az az érdeke, hogy megfelelő szabad előtere legyen, s inkább szorítkozik, a higgadtabb megfontolás be is látja, hogy a körvonalozott módozat olyan, mely az eddigi forgalmat legkevésbé sem fogja akadályozni, sőt az elfoglalandó sárfészek helyett, a zöldségesek áthelyezésével, egy minden oldalról hozzá férhető emelkedett, és hason nagyságú tér fog felszabadulni, a mely bizonyára sokkal több czélra lesz alkalmas mint amaz, a vásártér tisztábban fog maradni. A tisztaságról jön eszünkbe a minden kritikán alóli sertés piacz. A köz tekintetek, a vásártér helyesebb berendezése nem parancsolják-e, hogy ez is alkalmasabb térre helyeztessék át. Annyi mód, annyi alkalom van a helyes czél- szerü berendezés keresztülvitelével mind a közönségnek, mind a vállalatnak azt a mire okvetlen szüksége van, megadni, hogy egyedül a ment- hetlen rósz akaratnak van még tere ezen túl akadékoskodni, és ha mégis úgy lenne, mint értesülve vagyunk, aligha lesz vasutunk s felelnek-e az akadékoskodók azon helyrehozhatlan veszteségért, melyet okoznának ? ! Mert ha most nem — többé ugyan mód nem lesz arra, hogy a múltak bűneit helyrehozva, egyetlen közlekedési vonalunkat behozzuk a városba! Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.) 1883. május 29-dikén okirathamisitással vádolt Tóth István — végtárgyalás. — Sikkasztással vádolt Zsedrovics Gábor — végtárgyalás. 1883. május 30-án halált okozó súlyos testi sértéssel vádolt Balog Pál — végtárgyalás. — Lopással vádolt Rózsa Gyula s társai végtárgyalás. 1883. május 31-én csalással vádolt Bors István s társai — végtárgyalás. — Lopással vádolt Tanai Ferencz — végtárgyalás. leven kiküldve, N.-Szöllősön egy juhásznál is házmotozást tartottak; minek eredménye ha nem is Savanyú Józsi, de legalább 65 drb birka volt, melyeket a juhász úgy lopott el valahonnan. Nagy diadallal hajtották be Pápára a birkákat, s a sereg élén pedig a juhászt jól megvasalva. A f. hó 22. 23-iki országos városunk nem volt valami nagyon népes, különösen a 22-iki, minek oka talán az ugyanezen napon tartott győri vásár volt. A helybeli jótékonyczélu nőegylet saját alaptőkéje javára legközelebb „kóstoló*-t fog rendezni. Szupits Gyula ur, pápai kir. járásbirósági dijnok ugyanezen bírósághoz Írnokká neveztetett ki. — Üdvözöljük! A színházi részvény-társulat a napokban nyújtotta be kérvényét a városi tanácshoz, melyben a sétatérből 15 négyszög ölnek a színház részére leendő átengedését kérelmezi. Ha ezt a tanács átengedi, úgy ezen területre a társulat öltözdéket fog építtetni. Gringoire. M e g li i v á s. A B a 1 a t o n-f e 1 v i d ék i néptanító egy- 1 e t folyó évi junius hó 5-dikén délelőtti 9 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését B.-Füreden a rom. kath. iskolában. Tárgyai lesznek: 1) A múlt közgyűlésen bejelentett értekezések, illetőleg gyakorlati tanítások. 2) A Molnár Aladár emlék-ügyben kiküldött bizottság jelentése. 3) Az elnökséghez időközben beérkezett átiratok. 4) Tanácskozás a zalamegyei ált. tan. testületnek f. évi augusztus 27. és 28. B.-füreden tartandó közgyűlése alkalmával, az elfogadás s egyéb szükséges intézkedések iránt. 5) Tanácskozás a fölött, hogy a f. évi 20-ára Budapestre összehívott II-dik orsz. tan. képviseleti közgyűlésen minő tárgyak volnának tárgyalásra kitüzendők. 6) Képviselőválasztás a II-dik orsz. tan. képviseleti közgyűlésre. 7) Tisztviselők választása. Felkérem az egylet tagjait, hogy a közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Balatonfüred, május 25. 1883. Nagy Áron, egyleti elnök. A VIDÉKRŐL. Pápa, május 25. (A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.) Jakab Lajos szinigazgató társulatával ma érkezik meg városunkba; s előadásait holnap fogja megkezdeni. Egy felsővárosi földmives nejét f. hó 25-dikén kukoricza ültetés közben ászéi megütötte; temetése 23-án volt. Nagyon jó fogást csináltak a héten a megyei rendőrök; ugyanis ők Savanyu Józsi keresésére Mencshely, május 25. (A „Veszpr. Függ. Hírlap* szerkesztőjéhez.) Ha mulatni akarsz — hallottam mondogatni vénebb barátaimtól — Mencshelyre, a lutheránus és kálvininista búcsúra menj el.“ Barátaimnak teljesen igazuk volt! Engemet is elvonzott vágyam, képzeletem arra a búcsúra: és nem bántam meg; de mindannyiszor édes öröm hajtja át keblemet, valahányszor azon rövid órákra gondolok vissza, melyeket a jó mencshelyiek, a rendíthetetlen függetlenségi pártiak, az annyira kedélyes és humoros Blajza szent atya társaságában eltöltöltöt- tem! A vén Kab-hegy tanúbizonyságom lehetne, hogy bizony-bizony mennyire siettem, mennyire vágytam Mencshelyt mielőbb látni! Mencshelyt! azt a régi magyar községet, azt a gyönyörű szép vidéket, a hol jó emberek, szép leányok mindenkor voltak ! Mi Blajza szent atyának voltunk vendégei, a kinek magyar vendégszerető házánál igen jól feltalálja magát az ember. A kedélyes házi nr örök vidámságával, megszokott humorával; a kedves háziasszony szeretetreméltó nyájasságával, igazi őszinteségével; a csinos házi kisasszony mosolygó barna szemeivel annyira szép harmóniát képeztek: hogy mi igen sokáig fogunk visszaemlékezni Mencshelyre! Az idő kedvezőtlen volta sokat visszatartott az eljövetel ; de azért még is voltunk többen. Ott voltak Csapó Ödön kedves nejével s két kis leányával (Csa- jágh), Szüts Erzsi, (Veszprém) Báthoryné leányával, Tasnády Julcsa, (Nagy-Vázsony) Perlazgus János, (Dörgicse) Nagy Sándor nejével, (K.-Eörs) Marton Imréné, (K.-Kálla) Vincze Károly és Nagy Lajos (Ajka) stb. stb. Mind az ebéd alatt, mind az ebéd után a társalgás vidáman és fesztelenül folyt; mig végre mi az esti órákban búcsút vettünk a szeretetreméltó és kedves családtól: — de a többi vendégek továbbra is ott maradtak — vittük magunkkal a szives fogadtatásnak és a hires mencshelyi búcsúnak emlékét. Az olvasókörnek szokásos mulatsága jelenleg is megtartatott, a melynek sikerülte mellett elég ga- rancziául szolgál — a mencshelyi fiatalság mulató kedve! Éljenek a jó mencshelyiek! s. Újdonságok. — Halassy Aladár, jeles ifjú irótár- sunk másfélévi Parisban tartózkodása után, tegnapelőtt érkezett városunkba, hol egész idejét tanulmányainak szentelte. Birjuk Ígéretét, hogy mig itthon lesz, lapunkat becses közleményeivel gazdagitandja. — B.-Füreden f. hó 21-én volt a fürdőmegnyitás, mely alkalommal még egy fürdővendég sem volt jelen. Mindamellett azonban ez évadon is látogatottnak ígérkezik Füred, mert a villák, mind — a szobák pedig már többnyire ki vannak bérelve. — Főt. Georgi Gyula márkói káplán urat Szent-Gálra helyezték át lelkésznek. Üdvözöljük őt ez uj állásában. — A Steiner kert, mely egyike városunknak legkiesebb mulatóhelyeinek, vasárnap nyittatott meg nagy közönség jelenlétében és helyi zenészeink közreműködésével dicséretet érdemel a tulajdonosa, ki oly szépen helyreállittatá e kis ligetet, melyhez párosulva a jó és pontos kiszolgálás egyikévé teszi legkellemesebb szórakoztató helyeinknek.
