Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-05-05 / 18. szám

tott zálogát, hogy csak szorgalom, csak tevékenység, csak lelkesülés, csak jóakarat és szent buzgóság le­gyen: akkor nem fogja fáradságos és nehéz mun­kánkat más: csak siker koronázni. Igaz ugyan, hogy az állatkiállitások fogalma sokféleképpen ma­gyaráztunk ; és ez az oka annak, hogy sokan a megjelentek közül más-más tapasztalattal és más véleménynyel tértek haza. Vannak, a kiknek az ál- latkiállitás teljességében épen úgy, mint részleteiben megnyerte tetszésüket és jóakaratukat; de vannak olyanok is, a kik többet vártak és többet reméltek, végre lehetnek olyanok is, a kik nem voltak meg­elégedve az egész kiállítással, és a kik az egész ren­dezést időelőttinek tartották. Azonban mindazoknak, a kik jelen voltak, el kell ismernie azt, hogy mint kezdet mindenben megállotta helyét. Az érdeklődés mind a gazdakör tagjai, mind a megye távolabb helyeiről jöttek részéről általános volt. Sőt Győr-, Sopron és Vasmegyéből is többeket volt szerencsénk látni. — A szomszéd zalamegyeiek nem voltak képviselve, a mit Szalatkay Istvánnak, a vásárt rendező bizottság elnökének előre bejelen­tettek. A nem tagok közül is többen — sokan meg­nézték a közeli vidékről a kiállítást. A megye távolabb vidékeiről jelen voltak: Hunkár Sándor, mint a bíráló bizottság elnöke, Hunkár Dénes (Szolga-Győr), Ihász Imre, Perczel Sándor (Hathalom), Ányos László és Bezerédy Lajos (Esztergár), Szabadhegyi Kálmán (N.-Dém), Pöschl Károly (Veszprém), Horváth Károly, Vörös Sándor (Csönge), Takáts Ferencz, Noszlopy Béla (Duka), Kurcz Ferencz állami főállatorvos, Kutassy Géza (Budapest), Bezerédy István (Ménfő), Milkovits Imre (Koronczó), Csérnél Antal (Sopronmegye), Botka Mihály (K.-Lak), Valla testvérek (Ács-Teszér), Háczky Sándor, Koller János és még számosán. A gazdakör tagjai közül ott voltak: Ihász Lajos elnök, Noszlopy Gyula, Gulden György, Noszlopy Viktor, Kocsi Dávid, Martonfalvay Pál, Vincze Károly, Trexler Gyula, stb. stb. A bíráló bizottságok a következőkép alakultak meg: I. A tiszta fajták bírálói voltak: Elnök: Gul­den György, Szabadhegyi Kálmán, Ihász Imre, Kun Aladár és Becsák Ferencz megyei állatorvos. II. A keresztezett fajtákat bírálták: Elnök: Ányos László, Noszlopy Viktor, Perczel Sándor, Boday Mihály és Bezerédy Lajos. III. A sertéseket bírálták: Elnök: Noszlopy Gyula, Hunkár Dénes, Németh Dezső, Ta­kács Gyula és Bognár János tiszt, állatorvos. A bíráló bizottságok ekként megalakulván, a vásárt Szalatkay István, a rendező bizottság elnöke 1 a9-kor nyitotta meg. Beszédjéből szükségesnek lát­juk a következőket kiemelni. Legelsőbben is a gazda­körök hivatásáról szólt és azt mondotta: „A Deve- cser-vidéki gazdakör“ felfogta hivatását, midőn bár áldozatok árán is iparkodik a gazdaközönséget mind szellemi, mind anyagi támogatásával segíteni, ezen czélok megvalósítása tekintetéből nemcsak beszédek­kel és czikkekkel jelöli ki a helyes irányt, hanem kiállításokkal, versenyekkel és vásár-rendezésekkel is stb. stb.* Majd tovább beszélt a tenyészállat vásárok czéljáról; megemlítette azon pártfogókat, a kik a dijak fedezésére adományokat kegyeskedtek adni, a kik között első helyen a nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot említi, a honnét 150 frtot kaptak, melyből 100 frt a költsé­gek fedezésére és 50 frt a dijakra fordítható; to­vábbá Hunkár Sándort, Reé Jenőt, Kramarits Gézát, Ihász Lajost, Bohn Gyulát és Steuer Józsefet, a kik majorjaikat ajánlották fel az állatkiállitás megtartá­sának helyéül, végre örömmel jelenti ki, hogy a biráló bizottság elnökének nagyságos Hunkár Károly országgyűlési képviselő urat, az ország egyik kitűnő szaktekintélyét sikerült megnyernie, a kit miután a megjelent közönségnek bemutatott volna, a vásárt megnyitottnak jelentette ki. — Ezután nagyságos Hunkár Sándor fordult az érdeklődő és megjelent vásári közönséghez; mindenekelőtt megköszönte a rendező bizottságnak kitüntetését, a mely akkor érte, midőn a biráló bizottsági elnökségre felkérték. Ő ezt a szép bizalmat el sem is fogadja, ha nem tudja, hogy barátai közé jön. Majd beszélt gazdasági vi­szonyainkról; továbbá a gazdakörök fáradhatatlan munkálkodásáról. A kiállítások nagy fontosságáról beszélve, kiemeli, mennyire el vannak azok a kül­földön, különösen Angliában terjedve. Az értelem, a pénz és képesség azon tényezők, amelyek kiválólag előmozdítói a jólétnek; a jólét következése pedig a függetlenség, a mely pedig a politikára is nagy be­folyással bir. Örömmel üdvözli a kezdeményező gaz-, dakört; örömmel üdvözli a vásárt rendező bizottsá­got, mely után felkéri a megválasztott bizottságokat munkájuk megkezdésére. Lelkes és őszinte szavait a közönség megéljenezte. Ezután az egyes biráló bizottságok munkába fogtak, és a kiállított állatok mindegyikét tüzetesen a bírálás tárgyává tették. A bejelentett 70 darab szarvasmarha közül alig maradt el nehány darab, de helyettük be nem jelen­tettek egészítették ki a számot. A sertésekből sem volt hiány. A bírálat körülbelül 2 órát vett igénybe, mely után a bírálók összeültek, hogy az eredménye­ket összegezzék, birálatjukról a jegyzőkönyvet meg- szerkeszszék. A jegyzőkönyvnek elkészülte után át­adattak azok a biráló bizottság elnökének. (A biráló bizottság kihirdetett eredményét jövő lapunkban köziendjük. — A szerk.) A bírálatok eredményének kihirdetése után nagyságos Hunkár Sándor ujjólag megköszönte a rendező bizottságnak azt a nagy tevékenységet, melynek annyira szép eredménye őt egészen meg­lepte. Ő nem remélt annyit, a mennyit tapasztalni szerencsés volt. A „Devecser-vidéki gazdakör* -nek egyik szép és maradandó emlékét fogja mindenkor képezni az állatkiállitás; és a szerzett babérkoszorú­nak csillogó és fénylő gyémántját képezendi az el­ért és kivívott eredmény. A köznép, a földmives osztály, a kinek alkalom nyujtatott arra nézve, hogy hasznos ismereteket és tapasztalatokat szerezzen: sokáig hálásan fog a „Devecser-vidéki gazdakörre* és azon tagokra visszaemlékezni, a kiknek az orosz- láni rész jutott ki az állatkiállitás elismert sikeré­ben. — A bizalmat, melyet benne helyeztek, a ki­tüntetés, mely érte a biráló bizottság elnökének való felszólításkor még egyszer szívélyesen megköszönte: lelkesített«, buzdította a gazdakört és a jelenlevő közönséget, hogy ezen kiállítást ne gondolják a munkás tevékenység netovábbjának, ne gondolják, hogy czélt értek már; hanem iparkodjanak a tenyész- anyag helyes megválasztására, és igy a vidéken leg­jobban diszlő és tenyésző fajtákat megismerve, ipar­kodjanak lehetőleg szép állatokat nevelni. Végül magát a gazdakörnek szives emlékébe ajánlotta. — E szavak elhangzása után a jelenvoltak éljent kiál­tottak. Majd következett később a dijaknak kiosztása. E tisztet Szalatkay István és Reé Jenő urak végez­ték. Gróf Erdődy Ferencz, Szalatkay István, Reé Jenő, Beck János, Günther Imre a nyert dijakat, mintegy 39 frtot kegyesek voltak a gazdakörnek visszaajándékozni. Az árverés szintén megtartatott, azonban sem vétel, sem adás nem történt; mégis Bauer Károly (Veszprém) Vas Pálnak 2 éves emséjét 68 írtért megvette. — Az árverés után kedélyes bankett volt. melyen többen vettek részt; a vidéki vendégek közül többen Hunkár Sándor úrral együtt Ihász Lajos ur­nák, a gazdakör elnökének voltak vendégei, a kik ki is rándultak Lórin téré. A kiállítást 300—500 ember nézte meg. Azok, a kik a kiállítás emelése érdekében annyi buzgalmat kifejtettek; azok, a kik egész lélekkel oda törekedtek, hogy a kiállítás eredményeiben ál­dásos és tanulságos legyen, méltán megérdemelték munkáskodásuknak fényes sikerét. Ezen férfiak közül első helyen áll: Szalatkay István alelnök ur, mint a rendező bizottság elnöke, a ki minden kínálkozó alkalmat felhasznált arra nézve, hogy az állatkiálli­tás minél teljesebb legyen; a ki egész erejével oda törekedett, hogy a kezdet nehézségeit legyőzve, az akadályokat elhárítva haladhasson a gazdakör azon ideális czélja felé, melynek neve: jólét. Találjon az elhintett mag termékeny talajra, találjon a jó példa követőkre, akkor el lesz érve a teljes siker! A termékeny talaj jó magyar népünk szivében megvan; de ha az elvetett mag nem kel is ki rögtön, ha a jó példa nem találna is azonnal lelkes követőkre: azért ne féljünk, el fog jönni az az idő, a melyben áldanak bennünket! N. L. Szabály rendelet a korcsmái hitel korlátozásáról (az uzso­ráról és káros hitelügyletekről szóló 1883-ik illető t.-czikkhez.) 1. §. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. illető t.-cz. által nyert felhatalmazás alapján, az egy egyén által igénybe vehető korcsmái hitel nagysága a szeszes italokra nézve, Veszprém vármegye területén 5 írtban állapittatik meg. 2. §. A korcsmái hitelt egy egyén csak egy üzletben veheti igénybe, s az, ki ennek ellenére két vagy több üzletben veszi igénybe a korcsmái hitelt, esetről-esetre 10 írtig terjedhető pénzbüntetéssel vagy annak megfelelő 1 napi elzárással büntetendő. 3. §. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmé­rési üzlettulajdonos, a ki az idézett t.-cz. és ezen szabályrendelet kijátszásával egy egyénnek az 1. §-ban megállapított 5 frt összegen felül hitelez, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4. §. Minden vendéglős, korcsmáros vagy italmé­rési üzlettulajdonos s általában mindazok a kik kicsiny­ben bor, pálinka, sör vagy egyébb szeszes italok eladásával foglalkoznak, kötelesek a náluk szeszes italokat hitelben fogyasztók, vagy vásárlók névjegyzé­két és pedig, minden hóra következő hónap 5-ik napjáig járásukban a községi bíróhoz, rendezett taná­csú városokban pedig a rendőrkapitányhoz akkép benyújtani, hogy a névjegyzékben a hitelben fo­gyasztó neve, lakása és szám szerint az, hogy a ki­mutatás kellő napján összes hitele pontosan kitün­tetve legyen. 5. §. Azon vendéglős, korcsmáros valamint italmérési, vagy egyébb szeszes italok elárusitására berendezett üzlet tulajdonosa, a ki a 4. § ban körül­irt névjegyzéket a 4. §-ban előirt határidőben be nem adja, vagy ha üzletében hitel nem vétetett volna igénybe, arról ugyan a 4. §-ban előirt határ­időben jelentést nem tesz, esetről-esetre 10 frt pénz­büntetéssel büntetendő. 6. §. Azon vendéglős, korcsmáros, valamint italmérési vagy egyébb szeszes italok elárusitására berendezett üzlet tulajdonosa, a ki a nála hitelt él­vező egyének névjegyzékét nem teljesen, vagy a hitelezett összeg mennyiségére nézve valótlan szám tételekkel mutatja be, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. 7. §. A községi biró, a korcsmárosok vendég­lősök vagy szeszes italok eladására berendezett egyéb üzletek tulajdonosai részéről, a jelen szabályrendelet 4. §-a alapján hozzá beadandó névjegyzékeket a községi vagy közjegyző közbejöttével átvizsgálja, esetleg azok hitelességéről a névjegyzékekben meg­nevezett érdekelt felek kihallgatásával tudomást sze­rez, s a névjegyzékeket az átvizsgálás eredményéről szóló jelentése kíséretében, a járásbeli szolgbiróhoz havonként a hónap 10-ik napjáig bemutatja, s ugyan ezen jelentésében névszerint megnevezi azon korcs- márosokat vagy egyébb Üzlettulajdonosokat is, a kik a 4-ik §-ban körülírt névjegyzéket vagy az 5. §-ban említett jelentést a hónap 5-ik napjáig nem adták be. Ugyan ezen jelentésében a névjegyzékek át­vizsgálása alapján, a községi biró és jegyző a járás­beli szolgabiróhoz névszerint feljelenti azon egyé­neket is, a kik hitelt 2 vagy több üzletben vettek igénybe. 8. §. A járásbeli szolgabiró a községektől a 7. §. alapján hozzá beérkezett jelentések illetőleg név­jegyzékek alapján a 2., 3., 5. és 6. §§-ok értelmében intézkedik, s a felmerült büntetési esetekről a megye alispánjához fél évenkint jelentést tenni köteles. 9. §. Rendezett tanácsú városokban, a jelen szabályrendelet 2., 3., 5., 6., 7. és 8. §§-aibau előirt teendők a rendőrkapitány által teljesitendők. 10. §. Ezen szabályrendelet 1883. évi julius hó 1-én lép életbe, és az uzsoráról s káros hitel ügyletekről szóló 1883. törvényeknek a korcsmái hitelről szóló fejezetével együtt minden itélmérési helyiségekben kifüggesztendő és folyvást olvasható állapotban tartandó, valamint szokásos módon a községben évenkint közhírré teendő. 11. §. A 10-ik §. értelmében kifüggesztendő nyomtatványok az alispán által készletben tartandók és a szükséghez képest előállítási áron kiadandók. Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi, tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.) 1883. május 8-án. Súlyos testi sértéssel vádolt Szabó Gyula, végtárgyalás. — Hamis bukással vá­dolt Weisz Izor Adolf, végtárgyalás. — Lopással vádolt Biró János, végtárgyalás. Május 9-én. Lopással vádolt Nyári Vincze, végtárgyalás. — Halált okozó súlyos testi sértéssel vádolt Bajsa Pál, végtárgyalás. Május 10-én. Lopással vádolt Konda H. Fe­rencz stb., végtárgyalás. — Súlyos testi sértéssel vádolt Domokos Lajos, végtárgyalás. A VIDÉKRŐL. Mezö-Szent-György, május 4. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Tagadhatatlan, hogy korunk szelleme a h e- 1 yes materialismus felé törekszik. Igyek­szik az eszmék világából átültetni a gyakorlat terére mindazt, mi a közjó előmozdítására szolgálhat, mindazt, ami különösen az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság felemelését eredményezheti. Ezen irány társadalmi utón vezetve mindenesetre örvendetes je­lenség. Mert ez mindenkit reménnyel tölthet el, hogy a nagy nemzetek példájára elérhessük azon niveaut, amelyen az állam test minden hazafias tagja fára­dozása jutalmul elnyerheti, s kiérdemelt jólétet meg­állapíthatja. A jólét egyik leghatalmasabb oszlopa a hitel. A hitel terén azonban annyi és oly soknemii a visszaélés, hogy az épen az óhajtottak ellenkező eredményét szüli, a visszaéléseket pedig törvény utján korlátozni igen, de teljesen megszüntetni lehe­tetlen. Erre társadalmi utón kell működnünk. Ezen czél lebegett M.-Szt.-György község több lelkes la­kosa szemei előtt, midőn a községünkben különösen érezhetővé vált uzsorának elfojtására „Önsegélyző egylet“ alakításán fáradoztak, s örömmel mond­hatjuk, hogy e mozgalom a legszebb sikerrel jutal­mazta meg bajnokait, mert bárha a nagyobb birtok­kal rendelkező közbirtokosaink, jobb modó polgár gazdáink nemis követik ns. Tóth Ede ur példáját, egyletünk 8 hét óta fennáll, és a leg­dicséretesebb eredménnyel működik és gyarapodik. E sorok legyenek buzditói jövőben azon derék férfiaknak, kik nem kiméivé fáradságot, időt és költséget, az egylet ügyeit vezetik és szolgáljanak az érdekelt közönség osztatlan elismeréséül. Az eszme megpenditése és kivitele körül elismerésre méltó érdemeket szereztek Czeczey Károly körjegyző, Goltzmann Iguácz, T u r t s i k István, Katona Imre, Szalay és Eötvös’ László urak, kik az egylet hivatalait dij nélkül viselik. Mint tudomásunkra jött, nevezett urak egy községi takarék magtár eszméjét is felkarolták, és a jövő aratáskor már a kivitelre nézve kísérletet tesznek. Szivünkből kívánjuk, hogy nemes buzgolkodásu- kat ez irányban is siker koronázza! X. Pápa, május 4. (A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.) Folyó hó 3-án a helybeli négy hitköz­ség itteni iskolái szegénysorsu növendékei gyámoli- tására az állandó színházban rendezett hangverseny kitünően sikerült. A hangverseny müsorozata a kö­vetkező volt: 1. Szakasz. 1. „Hullámzik a búzavirág teteje.“ Férfi négyes Huber Károlytól. Énekli a fő­iskolai énekkar. 2. „Fantasie.“ (op. 15.) Schubert-től. Zongorán előadja Kreisler Gyula ur. 3. „Il-ik Ma­gyar ábránd.“ Ridley Kohne-től. Hegedűn előadja Dugovits István ur. 4. „Az anya.“ Vida József-től. Szavalja: Tschepen Olga urhölgy. 5. F. Dur romancz.“ Beethoven-től. Hegedűn előadja: Gottlieb Dezső ur. II. Szakasz. A négy éves Kovács Dezső czim- balmon fogja bemutatni korához képest ritka ügyes­ségét. III. Szakasz. 1. „Nem tudom én mi a bajom.* Férfi négyes (dupla quartett) Them Károly-tól. Éneklik: Csekő Gusztáv, Paál János, Gózon Gyula, Balassa Dezső, Szalay Benő, Szily János, Hóreghy Elek és Hannig Alajos urak. 2. „Fantasie — Impromptu.“ Chopin-től. Zongorán előadja Tschepen Olga urhölgy. 3. „Csokonay áldomása.* Ismeretlen szerzőtől. Szavalja Bakó József ur. 2. Hegedű solo.“ Előadja: Gottlieb Dezső ur. 5. „Csata dal.“ Férfi négyes Huber Károly-tól. Énekli a főiskolai énekkar. IV. Szakasz. Ködfátyol képek. A tiszta jövedelem körülbelül 200 frt. Múlt hó 30-án az apáczák templomában tar­tott isteni tisztelet alatt, egy kis leánynak fején levő koszorú, a kezében tartott gyertyától meg­gyulladt, de a körül állóknak sikerült azt hamar eloltani, úgy hogy a kis leánynak az ijedtségen kívül más baja nem lett. Miklós Dániel ügyvéd múlt hó 27-én meg­halt. Béke hamvaira. Stein Mór a „Fehér ló* vendéglő volt bérlője f. hó közepén a Martonfalvay-féle házban zálog­üzletet nyit. — Bizony a jóból (???) a sok majd megárt. Prauer Károly kir. segédtelekkönyvvezető neje Kraucsák Hermin múlt hó 27-én életének 22-ik évében meghalt. Temetése 28-án volt általános részvét mellett. Múlt levelemben emlitett „gyermek bál* ki­fejezés úgy látszik nem igen volt invére egy pár újdonsült izraelita kereskedő segédnek. Mint hallom most gyűjtenek össze pénz egy a „Sunyi* ez. takaró papirosban megjelenni akaró nyilt-tóri közleményre, melyben ki akarják mutatni, hogy ők már nem gyermekek. No én ezt az ártatlan hazugságokat nem egy, de tizenegy nyílttéri közlemény után sem tud­nám elhinni. G. Sz.-kir.-Szabadja, május 4. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.) Van szerencsém tudomására hozni, miszerint a kellemes május, melyet az emberek várva-vártak beköszöntött, még pedig nálunk egészen meglepő- leg. Ugyanis keddre virradóra vagyis május 1-jén, a mindenki által ismert, becsületben megőszült, öreg Szenes László ref. tanított 30 évi buzgó, és hü szolgálatáért, melyet kevés külömbséggel Szabadin töltötti csupa hálából ismeretlen tettesek kirabolták, kamráját vas doronggal befeszitették, s belőle, 9 db sonkát, oldalasokat, s más egyéb husrészeket, búzát, rozsot fehérneműt eltolvajoltak. Csak azért is kívánatos volna a tettesek ki- puhatolása, mert mikor a község biró a helyszínén megjelent, megkérdezte a károsult tanitó urat, váj­jon mondará meg, kire gyanakszik, a károsult Sze­nes László tanitó a biró kérdésére ezt felelte szemé­ben a birónak és a még jelenlevőknek, hogy biró uramra, és a harangozó Nagy Istvánra, ki szintén jelen volt akkor, úgy is mint községi elöljáró. Hogy azokon az éjjeleken, vagy helyesebben mondva heteken volt e patrozás, vagy csak paran­csolás is, arra könnyű a felelet ? nem. Hogy a korcsmárosok a már eleve kiadott ren­delet szerint a rendelet értelmében járnak-e el ? nem. Hogy a múlt hetekben történt-e a rend fel­ügyeletére valami intézkedés, nem, ilyen állapotok között köszöntött be Szabadjra a várván várt május, s ilyenek a szabadi állapotok, stb. Kérem tek. szerkesztő urat jelen közleményemet . becses lapjában közzé tenni, ha esetleg bedugott fü­lekre nem találna. r. 1. Az almádiéi kápolna javára. Az Almádiban építendő kápolnára újabban a következő adakozások történtek: Kiss Gábor öskiii plébános 5 forint, Szalay Mihály papnöveldéi tanár 5 frt, Kubay Hubert 5 frt, a Veszprém ftdő káptalan 50 frt, Hopp János kefe- kötő mester egy szentelt viz szóráshoz egy boros­tyánt és két poroló kefét ajándékozott. Berecz Boldi- zsárné 3 öl követ, Nagy Sándor kádártai birtokos, 3 öl kőhordást ajánlott. Fogadják a nemes szivü adakozók hálás köszönetem kifejezését. Veszprém, 1883. május hó 3-án. Brenner Lőrincz, b. elnök. A csángókért. Kimutatás A csángó-magyarok hazatelepitése érdekében kibocsátott gyűjtő iveken 1883. évi april hó 26-tól május hó 4-ig a megyei alispáni hivatalhoz beérke­zett adományokról: Porszalók község 2 frt 51 kr, Nemes-Szalók 2 frt 4 kr, Kerta 4 frt 54 kr, Gr. Eszterházy Imre (Réde) 15 frt, Városlőd 50 kr, Teés 8 frt, Olaszfalu 40 kr, Berhida 7 frt 50 kr, Kéttornyulak 7 frt 8 kr, Vaszar 11 frt 75 kr, Gecse 3 frt 35 kr, Sókut 3 frt, Torna 4 frt 80 kr, Bor- szürcsők 4 frt 67 kr, Dáka 6 frt 61 kr, Takácsi 16 frt 60 kr, Dereske 2 frt 30 kr, Babay Kamilla óvónő (Veszprém) 13 frt, Kis-Kamond 3 frt, Nagy- Kamond 50 kr. Veszprém, 1883. május 4-én. Véghely Dezső, alispán. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — A pünkösdi ünnepek alkalmából városunkból Fiume, Adelsberg, Triest, Ve- leucze s Becsbe V3-ad áru külön kéjvomitok indulnak 14 napi térti jegyszabadalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom