Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-12-22 / 51. szám

Szombat, deczember 22, • Veszprém, 1883, III. évfolyam. — 51. szám. VESZFRQU FD6GEHEN BIRUP MEGYEI SHELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....................................., . 6 frt — kr. Fél évre.....................................................3 frt — kr. Neg yed évre...........................................1 frt 50 kr. Egy es pélpáuyok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. 9KNJS&SIV um Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. HIRDETÉSEK és NYILTTE REK a kiadó-hiyatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz. hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendő KÉZIRATOK VISSZA NEM ADATNAK. Előfizetési íelb.ivég> VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP IV. (1884. évi) folyamára. Hírlapunk újévkor 4-ik évfolyamába lép. A múlt, melyre hivatkozhatunk, küzdelemteljes volt, de sikeres. A harcz, melyet a megye 8 a város ér­dekei védelmében kifejtettünk, a becsület nyilt harcza volt, melynek vívásában nem ismertünk se rokonszenvet, se barátot; fegyverünk az igazságszeretet, czélunk a köz­érdek megóvása volt. A megye t. közönsége, mely irányunkat, elveinket évek óta ismeri s hathatós erkölcsi támogatásával osztja, velünk volt e küzdelemben s bízvást diadalra is veze- tendi mindnyájunk javáért kifejtett törekvéseinket s a zászlót, melyre az igazság, jobblót s a függetlenséget Írók fel jelszavunkul. A múlt küzdelmes volt; de a jövő még küzdelem- teljesebb lesz. Pár hó múlva szavazni fog a vármegye népe az ő képviselőire s az elvek nagy harcz ának tüze ki fog gyűlni a megye minden részében. Mi végig fogjuk harczolni ezeket a csatákat is az elvi megyözödés törhetien erélyóvel, belévetve a küz­delem mérlegébe minden szellemi erőnket s az erkölcsi súlyt, melyet publiczistai pályánk nekünk biztosit. Hírlapunkat a megyei intelligentia s a független polgárság öszsze8sége támogatják ; czikkeit hivatott tol­lak írják s hasábjai változatosak, tartalomdusak mindig. Most, hogy Veszpémben nyomatik az, külön nyom­dánkban, még élénkebbé fogjuk tehetni rovatainkat hisszük, hogy lapunk gyors s hü tükre leend a megye krónikájának hétről-hétre. Ez a mi programunk. Ezt ígérjük s meg is fogjuk tartani. S erre kérjük n. é. közönségünk további szives tá­mogatását ez uj évfolyam kezdetén. Veszprém, 1883. decz. 22. A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztősége. Veszprémmegye tisztujjitása. Ritka érdeklődés mellett folyt le megyénk tisztujjitása e hó 17-én. Mintegy 260 megyebizott­sági tag jött össze e nagyfontosságu aktusra a me­gye minden részéből. Már a választást megelőző szombati közgyűlésen is sokan jelentek meg s a főispán ez alkalommal üd­vözölte először az újonnan megválasztott bizottsági tagokat, kiknek szivükre köté, hogy oly tisztviselő­ket válasszanak, kik a megye érdekeit, mint egykor a Veszta-szüzek az örök lángot, úgy ápolják . . . E közgyűlésen választatott meg a kijelölő vá­lasztmány. Kriszti ii kovich Aladár biz. tag az ellenzék nevében kijelentette, hogy megnyugszik az eddigi kandidáczionális választmányban, mert a kimondott stabilitás elvét itt is meg kell őriznünk. Kérte egyszersmind két i z b e n a főispánt, hogy viszont ő is azokat nevezné ki, akiket 6 óv előtt kinevezett. A közgyűlés respektálta e felszóllalást s a sta­bilitás elvét. Megválasztotta újból Pap János, Rutt- ner Sándor és id. Purgly Sándor m. biz. tagokat. Nem úgy a főispán ur. ő egyszerűen negligálta a hozzá két Ízben is intézett kérelmet s nem a régie­ket nevezte ki, Egyedül Kenessey Pongrácz m. biz. tagot nevezte ki a volt választmányból, ujakul pedig Dr. Sárkány Miklós s P ö s c h 1 Károly biz. tagokat. Hogy ezen több, mint tapintatlan eljárás mily elkeseredést szült általán, könnyen elképzelhető. Az ellenzék már ebből láthatta, hogy a kor­mánypárt árulásra készül, mert visszaélt az ellenzék bizalmával s ebből eredt az izgalom, mely a másnapi előórtekezletet jellemezte s mely a legkínosabb jele­netek közt folyt le. A kormánypárt főbb műveletei a következők voltak: 1. Az eddigi föszámvevőt, az öreg Bódayt fe­nyegetésekkel rá kónyszeritettók arra, hogy közvetlen a választás előtti estén lemondott ‘ujabbi jelöltségé­ről, hogy Tóth Dánielnek helyet csináljon. A kor­mánypárt ezért konczül odaígérte neki az alszám- vevői állást. Az igy meglepett ellenzék másnap az tette, hogy egyrószük Tóth ellenében Kasénszkyre szava­zott (78 szóval), mikor pedig Tóth megválasztatott; mindannyian Boday ellenében szavaztak az alszám­Bátortalan lézengő árnyak Elébb a játék került sorra, Engesztelésül a mogorva, Erőszakos, vad czimboráknak Könyek között önkényt ajánlva, Avagy parancsra. Majd a hol Játsztak, a drága kis zugoly, A megszokott buvócska hely : Tilalom onnan űzte el. Hol évek óta háldogáltak, Elvették tőlük a kis ágyat, Mit anyagond puhított lágyan, És idegen bált a kis ágyban ! Majd a szekrények féltett zára Pattant s avatlan kéz turkála Vandal gyönyörrel, kegyeletien A habos febérnemüekben, Miket ugv őrzött és úgy féltett Az elköltözött drága lélek, S irigy megjegyzés, durva, ronda Esett mindenre s bepiszLolta. S elékerültek az ó selymek, Még alig-alig hogy viseltek: A nászruha, még uj, bár régi, A mostoha már nem kíméli, Pompázik benne és nem retteg, Hisz alszik, a kit eltemettek ! És igy tovább. Minek leírni ? Ez régi nóta, régi bú, Hej, de kinek végig kell sírni, Végig siratni — sanyarú ! — Estenden, folyosón, az árnyba’, Vagy a sötét cselédszobába’, Hová lassacskán kiszorultak, Az árvák össze-összebujtak Teréz köré ; ki átkarolva, Ki térdeire kuporogva, De némán, szótlan mindenik Tán nincs is szó arra, mit érez A gyermekszív, mely titkon vérez, S csak köny, sóhaj mondja el híven Fájdalmát, szenvedéseit?. . . Egy nyirkos, komor őszi este Midőn bosszú szálat ereszte vevői állásra s 21 szótöbbséggel Kovács Antalt választották meg. 2. A főpónztárosi állásra az utolsó napig Pe- czek Gyulát ígérték megválasztani, miben az ellen­zék, tekintve Peczek Gyula eddigi önzetlen s lelkiis­meretes működését, kifogástalan hivataloskodását, tel- jesen meg is bizhatott. De hát nem azért mameluk a mameluk, hogy tisztesség légyen benne csak egy csepp is. A választáskor unisono elárulták Peczek Gyulát is, s minden hivatalos szavazat s minden kormány- párti szó aprócsontú Árpi urra, a csibemameluk Ko- pácsy Árpádra esett. 3. Hanem a legrómitőbb paklit az egyik árva­széki ülnöki állás jelöléseinél csinálták. A 3 ülnöki állásra pályáztak Pongrácz Dániel, kit mind a két párt egyhangúlag jelölt, továbbá Koller Sándor kit szintén egyhangúlag kandidált a két párt, s a harmadik állásra a kormánypárt részéről Széle s s y Dániel, az ellenzék részéről Szelestey Lajos pá­lyázott. A kormánypárt tudta azt, mily erővel ren­delkezik a Szelestey párt s ha Szólessy ellen síkra száll, Szélessy elbukik : azt csinálták, hogy a fő­ispán által Szelesteyt Pongrácz Dániellel szemben jelölték!!! Mikor a főispán ezt a je­lölést kikiáltotta, Szelestey látva elárultatását, inge­rült kangon oda kiáltott a főispánnak, hogy miután ő nem pongrácz ellen lépett föl, ő ellenében kényte­len visszalépni. így aztán egyhangúlag 'Pongrácz, Koller és Szólessy kiáltattak ki ülnökökké s Szeles­tey, kinek számszerint 138 szavazata, s igy határo­zott többsége volt benn a teremben, e jellemezhetlen swindlérsóg miatt elbukott. Legyen élóg a keserűségből, A kormánypárt megmutatta azt, hogy benne bízni őrültség. És elhiheti, hogy ezzel az eljárással nem vetett magának puha ágyat ebben a vármegyében! Megválasztattak tehát a következők: Alispán: Véghelyi Dezső. Főjegyző: Kolozsváry József. I. aljegyző : Dr. Bezerédj Viktor. A hallgatás pókja, befonva Őket merengő, néma gondba : A legkisebb egy szőke angyal, Kékszemü és aranyos bajjal, Kedvencze anyjuknak, mig éle, Odahajolt nénje füléhe’ S titkon susogta : „Ó Terézem ! Tudod, hogy hogy van a mesében ? Éjfélkor jő — fátylát lebbenti, Éjfélkor megy — nem hallja senki, És gyermekit csókolja rendre S utána néz, ha minden rendbe ? . . . Ó annyi éjen, éjszakákon Lesem anyácskát már és várom . . . Ó mondd Teréz ! egyetlen egyszer Ah, soha-soha sem jövend el?“ . . . „Bizonynyal, drágám, el fog jönni“ Susog Teréz. Aztán elhallgat És évődik egy gondolatnak Súlyos terhével, mit rég forgat Agyán és nem birt érlelődni, lm most megért . . . Lehull virága, Virágeső az ajakára I „Figyeljetek ... a koczka fordul, És jut nekünk még szebb napokbul, De maguktól ők be nem térnek, Elhozni kell . . . elmenni értek . . . Azért ha valamikor egyszer Csak arra ébrednétek reggel, Hogy üres, hideg Teréz ágya S ő nincs sehol . . . Ó azért gyászba Ne boruljon a lelketek; Ti tudjátok, hogy miért mentem S imátok fog kísérni engem, Mig ismét visszatérhetek, Helyettem itt lesz Erzsiké, 5 varr, fódoz a többire, Ejente a kis lámpa mellett, Ha valamennyin lefeküdtek, S te Margitom tanítod írni. . , És jók lesztek s nem fogtok sírni, Mig értetek leszek majd távol------“ S m ásnap Teréz eltűnt a háztól. * h II. aljegyző: Dr. Purgly Sándor: Árvaszéki elnök: Takács Adám. Főorvos : Dr. Kerényi Károly. Árvaszéki ülnökök: Pongrác» Dániel, Koller Sán­dor, Szélesy Dániel. Árvaszéki jegyző : Szeglethy György. Megyei főszámvevő: Tóth Dániel. „ alszámvevő: Kovács Antal. Gyámi nyilvántartó: Kasenszky János. Megyei pénztárnok: Kopácsy Árpád. Főkönyvvezető: Hets Pál. Könyvvezetők: Matyók Kálmán, Szőke Igndcz. A járásokban. A veszprémi járásban. Szolgabiró: Kleczár Ferencz. Segédszolgabiró: Pap Gyula. Járásorvos: Dr. Sándorffy Miksa. A pápai járásban. Szolgabiró: Horváth Lajos. Segédszolgabiró: Ihász Sándor. Járásorvos s tiszt, megyei főorvos : Dr. Makara György. A devecseri járásban. Szolgabiró: Noszlopy Viktor. Segédszolgabiró: Persaits Kristóf. Járásorvos: Dr. Schultheisz Miksa. Az enyingi járásban. Szolgabiró: Kenessey Miklós. Segédszolgabiró: Kányay József. Járásorvos: Dr. Telegdy Miksa. A zirczi járásban: Szolgabiró: Szönyeghy Alajos. Segédszolgabiró: Végh István. Járásorvos: Dr. Baumann. Lakatos iparosaink figyelmébe! — Tanfolyam a loeomobil és cséplőgép-keielók számára — A földmivelés,- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által a budapesti állami középipartanodá­ban a loeomobil és cséplőgépkezelők számára rendezett harmadik tanfolyam a jövő 1884-ik évi január hó 14-ik napján fog megnyittatni és april hó végéig tart. E tanfolyamon a gőzmozdony (loeomobil) és a kü­lönböző cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 20-ik életévőket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai: továbbá géptulajdonosok, okleveles gazdák valamint oly gazdák is, a kik a termószettani tudomá­nyokból annyi ismerettel bírnak, hogy a tanfolyamot kellő sikerrel hallgatják. A földbirtosoknál és uradal­makban alnalmazott azon kovácsok és géplakatosok, ál­Yöröskeresztegyleti estély. Veszprém, 1883. decz. 17-én. A középkor történelmileg ismeretes eseményei a keresztes hadjáratok fegyvertényei voltak. Visszafoglalni a szent sirt, hol a megváltó kopor­sója nyugodott, érette áldozni föl életet, lebegett a kö­zépkor lovagjai előtt, midőn a keresztes zászló alá es­küdtek, melyen ott volt felírva aranyos betűkkel „in hoc signo vinces“. Ott tündöklött az arannyal áttört vörös kereszt a keresztes vitézek vértjei fölött is, hímezve a busongó ara, vagy az elhagyott hitves kezei által, ott hordta azt sisakján Bouillon Gottfried, ott Szent László magyar király. És e kereszt, e vörös kereszt a kereszténységnek symbolumává vált. Mint hajdan a kereszt alá sorakoztak a vitézek, a keresztény bajnokok, hogy vissafoglalják a szent sir templomát a pogánytól, a keresztény világ félelmes el­lenétől, úgy sorakoznak ma e kereszt alá a kereszt baj­nokai, a nők, hogy a harezban elesett, vagy megsebesült harezosok fájdalmait enyhítsék, és a hátrahagyott özve­gyeket és árvákat segélyben, vigasztalásban részesítsék. S ha a középkor lovagja büszke volt a keresztre, mely alá esküdött, nemkevésbbé teheti büszkévé a nőt a „vörös kereszt“, mely alatt a szeretet és jótékonyság magasztos erényeit gyakorolni hivatva van és arra bő alkalma nyílik. A „vörös kereszt“ ily nemes és hő keblű bajnokai a veszprémi „vörös kereszt“ egylet tagjai is, kik hiva­tásuk magaslatán állva, nemes és gyöngéd érzelmeiket követve mindent megtesznek, hogy czóljukat érjék, hogy a háború pusztításai és sanyaruságai enyhítésének esz­közeit gyarapítsák s egyletüket virágzóvá, életképessé tegyék. S ha majd jö a nagy leszámolás órája s a férfi ott a hol küzdenie kell, viraszt éjét, napot, — vagy a gyil­kos golyó megfosztja karjától, talán hitvesének ártatlan gyermekeinek egyedüli reményétől és támaszától — s a még előbb büszke, életerős férfi ott fekszik kórágv* * 5^ vagy a ravatalon, akkor tudom megtanuljuk ^merm s becsülni a „vörös kereszt“ egyletek »aAoaéset, s talán magunk, vagy hozzánk tartozói élvezni is fogják e ne* mes működés gyümöR^A. TÁ8CZA, Mutatvány Kiss József „Mese a var­rógépről“ cziraü kötetéből. öten maradtak árvaságra, Midőn anyjuk szemét lezárta Sok évi szenvedés után; Serdültebb egy: Teréz csupán, Ráhárult a kicsinyek gondja, És ő hozzá is látott nyomba, Meddő bánat nyakára hágott És intézé a kis világot: Anyátlanoknak édes anyja, A puszta háznak gondos őre, Mig apjuk — lázas munka rabja — Csak ritkán tér meg pihenőre Az unott tűzhely holt üszkéhez, Hol többé meleget nem érez. De alig telt le az év gyásza, Uj élet költözött a házba. Mitől Teréz titokba’ rettent S fobászszal kérlelé az Istent, Hogy meg ne engedje soha: Megtörtént — jött a mostoha. Szép nyalka asszony, özvegy szintén, Enyelgő, nyájas eleintón, Utóbb rideg, kemény, kegyetlen És boszuálló. Egy kis gyerek, Vásott, hanczuzó, neveletlen, Falánk, nagyétü, mint a veréb : Ennyiből állt a hozománya ; És alig hogy az év lejára, Jött hozzá uj : enyém tiédhez Jött a mienk! Szorult a fészek, Indult a hajsza! Győző ellen Rab földön nem oly kíméletlen, Miként e had volt, sarczot róva Az apró szelíd őslakókra, lük csüggetegen keltek-jártak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom