Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-10-06 / 40. szám

tetességednek, általam ölj jól ismert és nagyrabecsült lojalitása, mely eléggé mutatkozik említett ezikknek e szavaiban: „A mi kötelességünk addig is, mig a helyzet bármi iniciativából ez ügyben javul, magunkat a magunk körében, a mi megyénkben, a mi izraelita polgártársainkkal megértetni, meghallgatni őket is . . .“ A következőkben azután föl vannak sorolva a zsidóság bűnei, melyekre egyen- kint bátorkodom csekély észrevételeimet megtenni.

Fölhangzik a panasz, hogy a zsidók templomában (értve természetesen a mi megyénket) legtöbb- nyire német szó hangzik a szószékről. Igaz, de ha meggondoljuk azt, hogy a gyermekeknek más időben tartatik istentisztelet, mint a felnőtteknek, és ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbiak közt számosán vannak még abból a korból, a melyben annyi fattyúhajtás volt (de csakis a talaj kedvezőtlen volta miatt) a zsidó társadalom fáján, és ha megfontoljuk, hogy a templomnak szorgalmasabb látogatóit épen ezek az öregek képezik, (mert az ifjabb nemzedék akár keresztény, akár zsidó, sajnos, vajmi keveset gondol a vallással) ha mindezt meggondoljuk, vájjon lehet-e föltétlenül elitélnünk a rabbit, aki szónokol azért, hogy hallgatóinak többsége által megértessék. Ugyan mi haszna lenne szónoklatának, ha az ifjak, kik őt megértenék, részint körülményeik miatt, részint pedig — mint már emlitém — azért, mert korunkban a vallás háttérbe szorul, nincsenek jelen az imaházban, az öregek pedig, a kik jelen vannak — lévén az elnyomatás korának maradványai — az elhangzó magyar szónoklatot talán meg sem értenék ? Ám tapasztalhattuk, hogy a zsidó templom szószékéről is hangzik a magyar szó a midőn nem egyházi, de nemzeti ünnepet ülnek, melyen ifjúságunk is nagy számmal szokott megjelenni. Magyarul szoktak tartatni a halotti beszédek is, a hol a hallgatóságot nemcsak öregek és zsidók, hanem számos esetben fiatalok és keresztények is szokták képezni. Ily körülmények közt bízvást számíthatunk arra, hogy rövid idő múlva a német szó csakugyan végkép száműzve lesz a zsidók egyházából. Hisz épen erre enged következtetni Tekintetességednek valóban igaz megjegyzése: „a fiatal generatió már kitanult a német szóból.“ Igaz, hogy rég tartozik a zsidóság ezzel édes hazánknak, de a napi események eléggé mutatják, hogy ama tartozását leróni buzgón törekszik is. Különben ha erről van szó, hát akkor inkább megérdemelnék a dorgatoriumot svábbogaraink, mert ezek nemcsak hogy német egyházi szónoklatot hallgatnak, hanem ezeknek sem öregjük sem aprajuk nem akarja megtanulni az édes magyar szót. No de erről nem akarok beszélni, hanem inkább azon „döntő befolyásról“, melyet a hitközség elöljárói gyakorolnak községük társadalmi és üzleti viszonyaira. A hitközség elöljárói csakugyan bírnak befolyással községük egyházi szervezetére. Tőlük függ, hogy pályázatok alkalmával kit válasszanak rabbinak, kit tanítónak, kántornak stb. Jó részben tőlük függ az is, hogy minő arányban vessék ki a kultus- adót a hívekre. Ezen, s hasonló dolgokban csakvalót az álomtól megkülönböztetni majd alig képesek. A képzelgés bűvös hatalma elfogulttá teszi őket, de gyakran egy félreértés, egy elrejtett szó elégséges arra, hogy az élet kopár sziklái közé taszittassanak, hol már nem oly édes a szerelem, nem oly kábító a virágillat, nem oly kedves a madárdal, a honnét kietlen síkságon, elnyeléssel fenyegető tengereken át vezet az élet útja az enyészet felé s a hol boldog álmok után többnyire könnyes szemekkel ébredünk.

A barna nő a szerelem dolgában nyíltabb őszintébb mint a szőke. Keble legrejtettebb érzését is feltárja szive választottja előtt, enyelgő, játszi, a jelen mámorától elkábitatva örök boldogság édenébe képzeli magát, forró csókokkal boritja kedvese ajkait, melynek melegétől a legridegebb kebel jege is elolvad.

A szőke mélyen érző, epedő, hallgatag az ajkak csendesek; de a szemek annál többet mondanak ; az epedő szemek kék egén feltűnik a ragyogó nap, melynek sugarai ellankasztják az idegeket; egész lényén valami vonzó magasztos különösség ömlik szét, gyönyörittas szemeiben a boldogság tüze ég, keblei hulláma alatt szive igaz szerelemtől dobog, a szerelem varázserővel övedzi körül, a kedvesnek mosolya, egy gyengéd kézszoritás, egy forró csók feledtetik vele a mindenséget.

A barna nők tetszelgők, hódítani vágyók, keblük nyílt a bókok befogadására, szerelmet mutatnak majd mindenkinek, boldogok, ha sok udvarlókkal bírnak, a solid férfiakat dicsérik, de nem szeretik, szivük végzete, hogy mindig tiltott elérhetlen szerelem után vágyódnak.

A szőkék szeretnek, hogy szerettessenek.

Igaz szerelemért küzdenek, czélt érnek, ezért kisérik Ámor vezéresillagát, mely őket a boldog szerelem honába vezetni ígérkezik, de gyakran ők sem olyan szendék, mint arczuk mutatja, ajkuk édes szerelmet zeng, de néha gyilkos mérget rejt, érzelgő szivök sokszor a valódi szerelem befogadására képtelen, kezük piczi, de elégséges, hogy élted boldogságát örökre összezúzza.

A szőkék többnyire gondos házi nők lesznek s az örökfrigyben szeretetreméltók, mert mig a szőke nő férjének mindene, addig a barna nő férjét gyakran halálra gyötri.

*

Czikkem végén kötelességemnek tartom kedves nő olvasóimtól őszinteségemért bocsánatot kérni; de szolgáljon mentségemül, hogy csak általánosságban szóltam. Kéri Zsigmond.

ugyan birnak befolyással. De, hogy miként keresi kenyerét X. és miként I., hogy A. uzsorás-e vagy B. becsületes ember, szóval, hogy az egyes hitközségi tagok minő rangot érnek el és mint cselekednek a társadalomban, e tekintetben a hitközség elöljárói elenyészőleg csekély, jobban mondva absolute semmi befolyással sem birnak. Különben is, ha erkölcsi hatalom forog a kérdésben, hát akkor ezt csak erkölcsös, csak becsületes emberekre nézve lehet érvényre juttatni, ezek bizonyára nem billentik fel a tolerantia mérlegét üzérkedések által. Azon ember pedig, kiben a tisztesség, a becsület és a valódi erkölcs hiányzik, vajmi keveset fog az törődni elöljárói erkölcsi hatalmával. Az ily embert nem erkölcsi hatalommal, hanem statáriummal és börtönnel kell sújtani ha rácz, ha zsidó, ha német.

A mi pedig a hitel szolid használatával szemben a kapzsiságot, a „törik-szakad spekulácziót* illeti ami azután megszüli a „Krach“-ot és kergeti a becsületes embereket a pisztoly csöve elé, hát erre legyen szabad azt a megjegyzést tennem, hogy (manapság talán mégis ritkábban mint ezelőtt) egyformán fordul elő az üzlet emberei közt vallás különbség nélkül. És a mint nem jó keresztény, úgy nem is jó zsidó az, a ki az ilyesmit elköveti, mert hát Mózes tana is csak tiltja a csalást és lopást. A társadalom megvetése és a törvény sújtó keze hivatott az ily emberek ocsmány tetteinek gyérítésére, de a hitközség elöljárói ezt megszüntetni nem fogják tudni sohasem.

No, hogy az izraelita polgárok csak üzlet embereket nevelnek gyermekeikből, ennek egy kissé ellene mond a statisztika. Számosán vannak közöttük mainapság az okleveles emberek, a katonák úgy szintén a gazdálkodók valamint a kisiparosok és gyárosok, mely utóbbiaknak aránylag szaporább gyarapodása arról tanúskodik, hogy nem röstellik azt sem, hogy „. . . . persze itt dolgozni is kell.“ dolgozni nem, hanem csak speculálni akarók korszaka már jóformán lejárt és ha mégis találkoznak ilyenek, ezek hasonlóvá teszik a zsidóságot a kiirtott erdőből lett szántóföldhöz, a melyen a hullámzó kalászok közül fel-fel ’ugja fejét egy-egy vad csemete, mely a régi fákról lehullott magból keletkezett. Sok tekintetben bizony kell, hogy legyen és lesz is vége a mostani viszonyoknak, de egyszerre nem történhetik semmi sem, mert a zsidók korát már nem éljük. Csak egy üdvös törvény, a már annyiszor említett polgári házasság és egy rövid idő, azután nem fogjuk tudni, hogy mi a különbség keresztény és zsidó közt.

Az említett hibákat méltóztatik tekintetes szerkesztő ur „az antisemitizmus édes anyjának“ nevezni. Hát szabadjon megjegyeznem, hogy ez az anya kétségkívül holt gyermeket szült volna, ha az adóprés nem szerepel mellette bábaként. A közös elszegényedést ez idézte elő és az ez által tönkretettek bűnbakot kerestek, mit azután az évek óta folyt önző lázitás folytán épen a zsidókban találtak föl.

S ha volt az antisemitizmusnak szülőanyja, volt biz neki szülött gyermeke is: a rablás és gyilkolás.

És ezt soha se tévesszünk szemeink elől! Most pedig ezerszer bocsánatot kérve, hogy ily hosszas voltam, kitűnő tisztelettel maradok a tek. szerkesztő urnák. stb. stb. A liquid.

Magyar országos kiállítás 1885-ben. Felhívás.

Az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás alulírott soproni kerületi bizottsága, folyó évi szeptember hó 20-dikán megtartván alakuló közgyűlését, ezennel működésbe lépett, s kiadott felhívásában, lapunk utján a következüket tudatja a kamra területén lakó összes iparosai, gyárosai s mezőgazdasággal foglalkozó köreivel:

A kiállítás csoportbeosztási szabályzata felöleli a mezőgazdaság, kertészet, szőlüszet, élő állatok, állati termények, erdészet, bányászat, kézmü-, gyári- s háziipar, közlekedésügy, hajózás, egészségügy, nevelés és közoktatásügy, valamint a képzőművészet összes ágait, illetve fajait, a mennyiben azok az egyes csoportok szerint kibocsátandó külön utasításoknak megfelelnek és a magyar korona területén termeltetnek, vagy lényeges részeikben elöállittattak.

Robbanó és gyidékony anyagok a kiállításból ki vannak zárva.

A bejelentések a kerületi bizottságoknál nyújtandók be, azok átvételére azonban az alakítandó helyi bizottságok is jogositvák, kik azokat az illetékes kerületi, vagy szakbizottsághoz küldik.

A bejelentés határideje 1883. évi deczember hó 31-én jár le. Utólagos bejelentésnek helye van 1884. évi május 1-jéig is, de ez esetben 10°/„ nagyobb térdij fizetendő.

Csak azok a bejelentések vétetnek figyelembe, a melyek az országos kiállítási hivatal által kiadott bejelentő ivén eszközöltetnek. A bejelentő ív két példányban nyújtandó be. Ily bejelentési ivekkel kívánatra a soproni kerületi kiállítási bizottság, nemkülönben a helyi bizottságok szolgálnak.

A tárgyak 1885. évi márczius 1-töl márczius 15-ig Budapestre beszállitandók, oda- és visszaszállításuk a kiállítót illeti.

A térdijak négyszög mderenkint a következők:

AJ a fedett csarnokban:

a) alapterület a szabadon álló tárgyak részére 8 frt;

bj alapterület a falak mentében egy fal mellett levő szekrénytér 6 frt ;

ej falterület 3 frt.

Az a) és b) pontok alatt említett terület magassága 3 méternél nagyobb nem lehet, különben aránylag nagyobb térdij fizetendő.

B) Alapterület a félfedett csarnokokban 3 frt.

Cj Alapterület a szabadban 2 frt.

A fizetendő térdij minimumakép a fedett csarnokban 1/i méter, a felfedett csarnokban 1 méter, a szabadban 2 méter állapittatik meg.

A kiállítók költségén felállítandó külön pavillo- nok után térdij nem fizettetik.

A térdijnak egy harmada a bejelentés elfogadását igazoló bejelentési iv visszaküldése, illetőleg átvétele alkalmával azonnal befizetendő, ellenkező esetben az országos bizottság az igénybe vett tér felöl máskép intézkedhetik. A térdijnak második harmada- 1885-ik évi junius végén, a harmadik harmada a tárgyak elvitele előtt fizetendő.

További felvilágosításokkal a bejelentési ívek hátlapjára nyomatott általános szabályzat szolgál.

Ezeknek elöresocsátása után ismételten felhívjuk kerületünk összes iparosait, gyárosait s mezőgazdasággal foglalkozó lakosait, miszerint úgy saját jól felfogott érdekükben, mint hazafimi kötelességük tudatában ezen általános országos kiállításra minél előbb s minél tömegesebben jelentkezzenek.

Mindennemű, a kiállításra vonatkozó levelezések, kérdezösködések, tudakozódások, valamint a bejelentési ivek kiszolgáltatását kérelmező megkeresések „az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás soproni kerületi bizottsága elnökségéhez Sopronban“ intézendök. Portoköteles testületek és személyeknek ezen levelei, a küldő minőségének megjelölése mellett „hivatalos felszólítás folytán portomentesl‘ megjelöléssel látandók el.

Kelt Sopronban, 1883. évi szeptember havában.

Az 1885. évben Budapesten tartandó orsz. ált. kiálltás soproni kér illeti bizottsága.

Az országgyűlés.

Az országgyűlés képviselőházának ülései m. hó 27-én vették kezdetüket. A képviselőházban már 11 órakor nagy élénkség uralkodott. A képviselők szívélyesen üdvözölték régnem látott társaikat. Általános feltűnést keltett, hogy a horvát képviselők közül egysem jelent meg; sőt még Be- dekovics horvát miniszter sem volt jelen. Először is felolvasták az országgyűlést megnyitó királyi leiratot. Azután Péchy Tamás a ház elnöke kérte ki az ülés hátra lévő tartamára a bizalmat. A derék elnököt megéljenezték! Berzeviczy jegyző bejelenti az időközben beérkezett kérvényeket, ezek között van V eszprémmegye közönségének felirata, melyben a horvátországi ügyeket tanácskozás tárgyává tenni és oly megoldásra juttatni kéri, hogy a megtörtént botrányok kérlelhetetlenül megtoroltassa- nak és a magyar állami czimer ellen elkövetett üzelmeknek egyszersmindenkorra eleje vétessék! — A kérvények tárgyalás végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak.

Második ülése az országgyűlésnek október 1-én volt. Ezen ülésnek nevezetesb mozzanatai a választások voltak. Első alelnöknek: báró Kemény Jánost, másod alelnöknek: Szontagh Pált választották meg. A hét jegyző közé megválasztatott ez évben újból: Dr. Fenyvessy Ferencz ugodi képviselő is. Ezen ülésen még az osztályok kisorsolása történt meg.

Érdekesebb ülése volt az országgyűlésnek az okt. 2-iki. Németh Albert függetlenségi képviselő ugyanis felhívta a kormányt, hogy mikor fog a horvát ügyben jelentést tenni ? Beszédjéből közöljük a következőket:

Engemet nem azért küldtek ide választóim, hogy én némán, behunyt szemekkel tűrjem el azt, hogy azon miniszterelnök, kinek fonák és rósz kormányzata, (Igaz! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) kinek tapintatlansága, (Úgy van! a szélsőbaloldalon. Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) kinek tétovázó rósz politikája, ha már megtörtént a baj, hát legalább férfias eréllyel kelt volna fel az ország előtt, hogy ő benne van központosítva Magyarországnak polgári hatalma, mint Magyar- ország kormányának feje és mint 0 felsége a magyar király kormányának elnöke kezeiben. Mondom, t. képviselőház, én azt némán nem tűrhetem, nem nézhetem.

Ugyanazért azon kérdést intézem a miniszter- elnök úrhoz, szándékozik-e már valahára és mikor szándékozik a horvát események jelen státusquojáról a képviselőháznak előterjesztéseket tenni ? Én csak a lapokból tudom, hogy itt a horvát képviselőkkel ma is szégyenteljes trafikácziók folynak (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zajos ellenmondás a jobboldalon) és ha ezen szégyenteljes trafikácziók itt addig űzetnek, mig azoknak befejezése Macehia- velli politikájának, Tisza Kálmánnak sikerülend, addig az ország közvéleménye ne tudja, hogy mit Ítéljen voltaképen a horvát eseményekről és a magyar képviselőház ilyetén elnéző meghunyászkodásá- ról, és mindenesetre a miniszterelnök gyámoltalanságáról, tehetetlenségéről. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zajos ellenmondás a jobboldalon.) Én tehát határozott, férfias választ kívánok. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.)

Erre Tisza Kálmán válaszolt s megígérte, hogy a horvát ügyben holnap válaszolni fog.

Az okt. 3-diki gyűlésnek is a horvát ügy adott nagyobb érdeket. Tisza Kálmán hosszabb beszédben nyilatkozott ezen ügyben. Beszédjében kifejezte, hogy a horvátoknak a czimer kérdésben nekünk engedményt kell adni a jelen esetben. Azután felolvasta a következő határozati javaslatot:

Határozati javaslat. Mondja ki határo- zatilag a ház, hogy a kormánynak azon nyilatkozatát, melyet a Horvát-Szlavonországban felmerült események folytán, úgy az azokat megelőzött czimer és felirat kérdésében, mint a zavargásokat követett intézkedésekre nézve tett, helyeslőleg tudomásul veszi, egyúttal pedig tekintettel azon gyakorlatra, mely az 1868-ik év után a kormányok által követtetek, mely az 1868-ik évi XXX-ik törv.-czikk illető §§-ainak másképen értelmezését lehetővé tette, felhatalmazza a kormányt, hogy az 1868-ik évben kezdeményezett gyakorlat szerint fenn levő czimereket fennhagyhassa, ott pedig, a hol más feliratú czime- rek alkalmaztattak, azok helyett ezentúl mindenütt, hol czimerek újra alkalmaztatnak, az idézett törvény 62-ik §-a szószerinti értelmének megfelelőleg, minden felirat nélkül alkalmazza a törvényben meghatározott czimereket. (Hosszan tartó mozgás a baloldalon. Halljuk! jobbfelől.)

Miután a tárgyalás határidejére vonatkozólag Szilágyi Dezső ellenzéki, Mocsáry Lajos és Madarász József függetlenségi képviselők megjegyzéseket tettek volna, a határozati javaslatnak napirendre tűzése szombatra halasztatott s ezzel az ülés véget ért.

Törvényszéki csarnok.

(Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.)

1883. évi október hó 9-én. Lopással vádolt Nagy István s társ. végtárgyalás. 7. — Magánlak elleni erőszak miatt vádolt Borszuk Pál s társ. végtárgyalás. 7. — Lopással vádolt Vaczkó Antal végtárgyalás. 4.

Október 10-én. Halált okozó súlyos testi sértéssel vádolt Szabó Gábor s társ. végtárgyalás. 3. — Sikkasztással vádolt Eiberschitz Jakab végtárgyalás.

2. — Emberöléssel vádolt Zsohár Gábor végtárgyalás. 4.

Október 11-én. Súlyos testi sértéssel vádolt Fódi József és társ. végtárgyalás. 2. — Súlyos testi sértéssel vádolt Szántó Imre végtárgyalás. 7. — Súlyos és könnyű testi sértéssel vádolt Tonsics Bálint s társ. végtárgyalás. 5.

A VIDÉKRŐL.

Pápa, október 5.

— A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. —

A király névnapján ünnepélyes isteni tisztelet volt a plébánia templomban; a szertartást Néger Ágoston apátplebános ur végezte fényes segédlettel. Nem tudom, hogy holnap, október 6-án tart-e a nagyságos apát ur egy gyászmisét, azt hiszem, hogy nem, mert ő nem igen ér rá a hazafias kegyeletre. Rég ismerjük már igy ezt az öreg embert!

Szinészeink a jövő héten eltávoznak körünkből és téli állomásukra Székesfehérvárra mennek, hol az előadásokat 11-én kezdik meg. Hétfőn, mint a múlt számban már jeleztem, — volt Kisné Honti Mari, közönségünk kedvenezének jutalomjátéka, mely hogy fényesen sikerült, azt mondanom sem szükséges. Színre került Szigligeti a „Nagyapó és a szerelmes diákok“ ez. népszínműve. Igazán élvezettel hallgattuk Kisné szép dalait; — a jutalma- zandót tisztelői 6 szép koszorúval s számos virágcsokorral lepték meg; megjelenésekor pedig olyan tapsvihar volt, amilyent még, mióta színházunk fennáll, nem hallottunk. S ez igy ment egész előadás alatt. Felvonások végén pedig 2-szer, sőt háromszor is kihívták. De a többi szereplők, mint Bácsné, Bokodi, Havassy, Bács Károly, Kis Pista, Benedek is kitünően játszottak. Kedden színre került Moliére „Fösvény“-e, mely a hét remek darabja volt. Bokodi (Harpagon) remekelt; a többi szereplők is dicsérettel játszottak, s igy neveket nem is említek. Szerdán színre került Bercsényi Béla az „Ezredes leánya“ ez. 1 felvonásos dramolettje, melyben Bokodiné, Maár J., Benedek s a kis Bokodi Gizus tűntek ki leginkább. Ezt követte Souppe „Pajkos diákok“ ez. operetteje Bácsné és Kisnével. — Ma Havassy Jenő jutalmára, Jakab Lajos igazgató felléptével, színre kerül Katona örökbecsű történeti tragédiája „Bánk Bán“, melyről azonban a jövő számban. G a i u s.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére.

— Az aradi tizenhárom vértanú

kínszenvedésének emléknapját kegyelettel ülte meg városunk polgársága a mai napon. — A gyászünnepélyre a következő szövegű gyászjelentés híva egybe Veszprém polgárságát: Az 1849-ik évi október havának 6-án vértanúi halált szenvedett tizenhárom aradi vértanúnak kínszenvedésük emléknapján — folyó évi október hó 6-án — a helyi szent Ferenczrendiek zárdatemplomában ünnepélyes gyászisteni tisztelet tartatik. Ezen gyászisteni tiszteletre Veszprém városának kegye- letes polgársága hazafias tisztelettel meghi- vatik. IÁ nemzeti nagyság és hazaszeretet üdvözült bajnokai a magas egekben az Isten csillagtrónusánál imádkoznak sokat szenvedett, szegény hazánkért

.; ^Egyesítsük szent ajkukról elszálló igéikkel lelkünk fohászait, s kérjük, hogy a Magyarok Istene Árpád földjét isteni erejével tartsa főn az évezre-