Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-08-25 / 34. szám

helyen, a niegye házánál délelőtti 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni.

Pelhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványukat, a vizsgák székhelyeire nézve illetékes kir. erdőfelügyelőkhöz nyújtsák be.

Budapesten, 1883. évi augusztus hó 9-én.

A fóldm. ipar■ és keresk. m. kir. minister ium.

11884/883. k. i.

Veszprémmegye alispáni hivatalától.

A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mlnisteriumnak f. évi augusztus hó 9-ikén kelt 35367. szám alatti intézvénye kapcsán érkezett s az. 1883. évben megtartandó erdőőr szakvizsgákra vonatkozó hirdetmény a járási szolgabirói, továbbá Veszprém és Pápa rendezett tanácsú városok polgár- mestereinek közhírré tétel, — végül a megye területén levő mindhárom lapnak beigtatás végett kiadatni rendeltetik.

Veszprém, 1883. évi augusztu 24-én.

Alispán helyett: Kolozsváry József s. k., megyei főjegyző:

Az ipariskola ügye Veszprémben.

A ,veszprémi ipariskolai bizottság“ folyó hó 17-ik napján gyűlést tartott, mely alkalommal azt határozta el, hogy a tanórák a nyári munkanapokon d. u. 6—8-ig, a téli napokon pedig 2—5-ig tartassanak meg.

Ezen határozatot a helyi összes iparosság rá nézve sérelmesnek s általán károsnak ismervén fel elhatározta, hogy a határozattal szemben állást foglal el.

Ezen czélból a múlt hétfőn f. hó 20-án, az iparosok elnökei és a választmány tagjai az „Iparos kör“ helyiségében gyűlést tartottak, melyen beható megvitatás után elhatározták, hogy — miután a miniszteri rendelet is munkanapokon a tanonczok oktatását az esti órákban megtartandóknak rendeli — de más okból meg a tanonczoknak a nappali órákbani oktatása az egyes iparosoknak kárával és hátrányával történhetnék csak meg, a városi tanácshoz, mint iparhatósághoz egy kérvényt nyújtanak be, melyben ezen rájuk nézve sérelmes határozatot oly módon kérik módositatni, hogy a tanórák a munkanapokon nyáron át este 7—9 óráig, télen pedig 6—8 óráig tartassanak meg.

A városi tanács iparosaink viszonyait ismerve, hisszük, hogy ez ügyet a kérelemnek megfelőleg intézendi el.

Mert nagyon kellene sajnálnunk, ha egy tévesen felfogott, s az önálló iparosoknak úgy anyagi kárával, mint a rend- és a munkabeosztással homlok- egyenest ellenkező határozat által iparosaink ezen üdvös intézménytől, már kezdetben elkedvetlenitet- nének!

A budapesti állami közép-ipartanoda ösztöndijai ügyében.

— Veszprémmegyei iparosaink figyelmébe. —

A budapesti állami közép-ipartanoda igazgatósága pályázatott hirdet a Veszprémtotta: mert az erősiti a királyok trónjait, az figyelmezteti őket, hogy Istennek számolni tartoznak; az inti az alattvalókat, hogy megadják a császárnak a mi a császáré, mert ezáltal érdemet szereznek az égi jutalomra is. — Kimondja továbbá a szónok, hogy a vallás még a titkos és rendőrileg ki nem kutatható gonoszságokra is örök büntetést szab; hogy kárhoztatja az álhazafiságot, melynek rugója a dics és haszonvágy; hogy önzetlen és áldozatra kész ha- zafiságot követel a megváltó példája szerint.

Innét magyarázható, miként igyekezett Szent István a kereszténység szellemét polgári alkotmányunkba beszőni; és hogy azt minél inkább terjeszthesse, azért alapított püspökséget, ezért emelt pazar fénnyel templomokat, kolostorokat, tudomány és erényesség hírében álló szerzetesekkel népesítvén be azokat, hogy jámborul nevelt népe Istenért és hazáért élni és halni tanuljon.

Végre azon nagy igazságra figyelmeztetvén hallgatóit: hogy minden földi intézmény, tehát a polgári alkotmány is addig állhatván főn, mig az ezt létre hozó erő benne élni és működni meg nem szűnik; miután a magyar alkotmányt a kereszténység szelleme hozta létre, kéri szónok, hogy hallgatói tegyenek óvást mindazok törekvése ellen, kik a vallásosságot és a hitet, mely nélkül nincs erény, megingatni dicsőségüknek tartják. Kéri őket, hogy tanuljanak másoknak, különösen azon népek történetéből, melyek Istent, vallást és erényt megvetvén elpusztultak és régi dicsőségüknek csak romjain keseregnek. Mert ő (a szónak) úgy szeretné még elmondani a nagy költővel (Kölcsey). „De neked élni kell óh hon és mint örök tavasz virulni, Oh mert omladékidon reszketve fognék szétomolni hazám, hazám! “

Ekkép megfejtvén a nagy nemzeti ünnep rend- kivüliségét és okát annak, miért igyekezett különösen a hazafias érzelmeket hallgatóiban ápolni, az országszerte ugyanezt tevő hitrokonok és honfitársak példájára hivatkozva kéri hallgatóit, hogy tartózkodás nélkül vegyenek részt a szent körmenetben, könyörögvén a népek Istenéhez, hogy nemzeti védszent- jeink pártfogása mellett áldja meg hazánkat, nemzetünket a fólséges királyt és mindnyájunkat. Amen.

megye által alapított 100 forintos ösztöndíjra; pályázhatnak ebből a megyéből való mindazon tanulók :

aj A kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is j ó osztályzatú bizonyitványuk van;

bj a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek:

ej iparos segédek és mindazok, kik az aj avagy a b) pontban kívánt készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják.

Az iskolai, szegénységi és gyakorlati bizonyítványokkal felszerelt kérvények az igazgatósághoz (VIII. bodzafa-utcza 28. sz.) nyújtandók be szept. 1-ső napjáig.

A szept. évnegyedes ni egy egy ül és.

Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1883. évi szept. hó 3-án tartandó évnegyedes rendes közgyűlésében tárgyalás alá kerülendő ügyek sorrendje:

1. A m. kir. belügyminisztériumnak 3457l/III. b. sz. intézvénye a megyének járások szerinti beosztása, a szolgabirói székhelyek meghatározása, valamint a tiszt-, segéd-, kezelő- és szolga személyzet számának és illetményeinek megállapításáról szóló megyei szabályrendelet tárgyában.

2. A m. kir. belügyminisztériumnak 44300/IX. sz. intézvénye, melylyel a folyó évi márczius hó 5-én tartott közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a Vinár községi árvaértékek fedezetére beszámított, de át nem adott Győrffy Gábor-féle adóslevélben foglalt 73 frt 18l/g krnyi tőke és az az után járó kamatok a megyei gyámpénztári tartalékalapból pótoltatni rendeltetnek, jóváhagyja.

3. A közmunka- és közlekedési m. kir. minisztériumnak 21474. sz. a. kelt intézvénye, amelylyel az országos közmunka kivetését és a közmunka váltsági áraknak folyó érre történt megállapítását tudomásul veszi.

4. Győrmegye átirata, melyben az árvízkárosultak számára gyűjtött könyöradományokat köszöni meg.

5. Kolozsvármegye közönségének a közigazgatási tisztviselőknek magán ügyeikben vasúton való utazásaik alkalmával az állami tisztviselőkkel egyenlő kedvezményekben leendő részeltetése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata.

6. Győrvármegye közönségének a marha-sónak lehető olcsó áron leendő árulása tárgyában a m. kir. pénzügy-, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumokhoz intézett felirata.

7. Arad város polgármesterének kimutatása az aradi 13 vértanú emlékére emelendő szobor-alap javára az ország törvényhatóságainak bizottsági tagjai által beváltandókul kibocsátott egy forintos elismer- vényeket tárgyazólag.

8. Torda- Aranyosmegye közönségének a magyar büntető törvénykönyv életbe lépte előtt a köz- igazgatási hatóságok jogköréhez tartozott kihágási ügyeknek a kir. törvényszékek, illetőleg kir. járásbíróságoktól átvétele és visszaadása tárgyában a m. kir. belügyminisztériumhoz intézett felirata.

9. A veszprémmegyei gazdasági egyesület levele.

10. A Szilas-Balhás községben felállítandó gyógyszertárra vonatkozó iratok.

11. A megyei tiszti ügyész előterjesztése a Král Ferencz herendi lakos, mint eladó és Veszprém törvény- hatósága mint vevő között létrejött adásvevési szerződésre vonatkozólag.

12. Lázi község képviselő testületé által az 1881. évi községi költségvetésről felvett jegyzőkönyv.

13. Számvevői előterjesztés a Daczki-féle lelen- czek után felmerült költségeknek Marczaltő község által leendő fedezése tárgyában.

14. B.-M.-Szt.-László községnek az 1881. évi községi költségvetésre vonatkozó átiratai.

15. Dr. Weser Jakab m.-komáromi lakos, községi orvos tudóri oklevelének kihirdetése.

16. A m. kir. építészeti hivatal előterjesztése a L. Patona községnél fent levő 1 frt 60 kr közmunka tartozás leírása tárgyában.

17. A kir. építészeti hivatalnak előterjesztése a Vaszar községnél fennlevő 3 frt 80 kr közmunka tartozás leírása tárgyában.

Kolozsváry József s. k., m. főjegyző.

Az Almádi kápolna javára.

(A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.)

Az Almádi kápolna javára újabban a következő jótékony adományozások történtek; nevezetesen :

Ngs és főtiszt. Kissovics József apátkanonok 50 frt.

Tek. Fülöp József mérnök ...............................10 „

„ Somogyi Mihály nevelő...............................10 „

T. ez. Ernhoffer Ferencz

.....................................4 „

Tek. Pap Ferencz ügyvéd.....................................5 „

„ H

orváth József...............................................2 „

T. e

z. Fertig N. birtokos....................................15 ,

T. ez. Súly Ede....................................................5 „

Összesen . .101 frt.

Az eddigi adományok összege.....................137 „

Mai napig összes adományok . . 238 frt.

A midőn ezen adatoknak becses lapjábani köztudomásra hozatalát, az építendő kápolna bizottsága nevében kérem, szíveskedjék egyszersmind az adakozóknak kegyes adományaikért legőszintébb köszöne- tünket kifejezni.

Mely után, tisztelettel vagyok

tek. Szerkesztő urnák a bizottság nevében Brenner Lőrinc z, bizottsági elnök.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére.

— A budapesti állami közép-ipartanoda

igazgatóságától. A budapesti állami közép-ipartanodában (VIII. kér. bodzafa-utcza 28. szám) a beiratások szeptember hó elsején kezdődnek és 15-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek: 1. Azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is j ó osztályzatú bizonyitványuk van; 2. a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályából j ó sikerű bizonyitványt nyertek; 3. iparos

segédek és mindazok, a kik a kívánt előkészültséget felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Azon tanulók, a kik valamelyik középiskola négy alsó osztályának elvégzése után lépnek az intézetbe jogosítva vannak az egyévi önkénytességre.

— 50 éves jubileum. Wajdits József, nagy- kanizsai könyvkereskedő és könyvkiadó, aug. 19-én ünnepelte a „Wajdits-czég“ 50 éves fennállását. E ezégnek tagadhatatlanul szép érdemei vannak s igy méltó, hogy róla — ha mindjárt röviden is — megemlékezzünk. — A harminczas években Zala-, Somogy-, Vas- és Veszprémmegyékben — daczára az ujraébredés korszakának — a kiadványok terjesztése iránt semmisem történt. 1833-ban alapittatott a Wajdits-czég s csakhamar uj lendületet adott azon vidéken a könyvpiacznak. Szép jelét adta hazafias irányának, midőn a kinosemlékü Bach és Schmerliug- korszakban Zala-, Somogy-, Veszprém-, Vas- és Sopronmegyék részére „Zala-Somogyi-Közlöny“ (jelenleg „Zalai Közlöny“) czimen az első társadalmi lapot megalapította, melyet nem kis áldozattal és küzdelemmel a mai napig fenntart. Kiadványai közül megemlítjük: a széles körben ismert „Wajdits nagy képes naptár*-t ; — továbbá szép kelendőségnek örvendő népies kiadványait, névszerint: a „Halljuk a szép szót!“ (felköszöntőkönyv). „Rajta fiuk, vigadjunk!“ (magyar dalkönyv). „Rajta leányok, mulassunk!* (mulatókönyv hölgyek számára). „Rajta párok, tánezoljunk !* czimü kiadványokat, Ezenkivül még vagy 50 kisebb—nagyobb s folyton uj és bővített kiadást érő kiadványa van forgalomban. — A ezég ez időszerinti vezetője Wajdits József, ki ismét három fiúgyermeket nevel könyvkereskedői pályára s igy remélhető, hogy a jubilált ezég még tovább is fenn fog állani, a melyre sok szerencsét kívánunk.

— Nyilvános köszönet. A jótékonyságáról széles körökben ismert pápai végrehajtó, Gáborhelyi Kálmán ur ismét jelét adta az igazi és önzetlen felebaráti szeretetnek, amennyiben hivatalos működése közben egy 7 tagú család nyomorát látva, nyomban collectiót rendezett a kétségbeejtő helyzettel küzdők számára, kik is kötelességüknek ismerik e helyen úgy a nemes gyűjtőnek, valamint az alább következő kegyes adakozóknak forró köszöne- tüket kifejezni. T. Gáborhelyi Kálmán 1 frt, Hoff- ner Albert 50 kr, Ungár Antal 20 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Krausz Mór 20 kr, Goldberg Gyula 50 kr, Weisz 20 kr, Klein M. 30 kr, Schreiber 1 frt, Wolff K. 10 kr, Pollák Kata 10 kr, Weisz S. 20 kr, Kreisler József 1 frt, Berger Ferencz 50 kr, Steiner Manó 40 kr, Lőwenstein Adolf 20 kr, Krausz Kata 10 kr, Rechnitzer Farkas 30 kr, Kohn 10 kr, Schlesinger I. 20 kr, Krausz Jakab 20 kr, Goldschmidt József 20 kr,' Nobel Ármin 20 kr, Spitzer 20 kr, Blau Adolf 60 kr, Ungar Róza 20 kr, Krausz S. 10 kr, Hoffmann 10 kr, Mádai 30 kr, Fleischner M. 20 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Baron 20 kr, Schlesinger 10 kr, Lőwi S. 10 kr, Stern Ignácz 20 kr, Bauer József 20, olvashatlan név 20 kr, Dr. Rechnitz 50 kr, Rudas Gerő 30 kr, Berger 20 kr, összesen 12 frt 20 kr, mely összeget, hogy köszönettel fölvette, ezennel hirlapilag is nyugtázza, Pápán, 1883. aug. 24. A segélyezett család.

— Mihályháza falu leégett. Mihályháza falu — mint levelezőnk Írja Pápáról — e hó 20-án, szt.-István ünnepén, teljesen leégett. A tűz ismeretlen okokból támadt s mintegy 48 házat, számos pajtát és az összes urasági magtárakat elhamvasztotta. Pápáról a vész hírére nyomban kivonult az ottani önkéntes tűzoltóság, két u. n. hydrophor- fecskendővel, de a nagy szélben, mely akkor orkánként dühöngött, a lokalizálásra vagy oltásra gondolni sem lehetett. A falu népe úgyszólván koldusbotra jutott. A kár óriási. A leégett épületek közül csak nehány volt biztosítva, a többi nem. A féktelen elem csak másnap hagyta abba pusztításait.

— A Balaton-egylet zászlójára gr. Zichy-Kray Irma grófné, a zászló keresztanyja diszes és drága szalagot ajándékoz. A szalag jelenleg látható Rumbold B. muzeum- köruti üzletének kirakatában. A hármas nehéz ripsz-szalagon, melyet aranyrojt diszit, következő aranynyal hímzett felirat olvasható: a piros szalagon: „Gr. Zichy-Kray Irma“, a fehéren: „A Balaton-egyletnek“, a zöld szalagon: „1883. augusztus 26-án.“

— A pápa-keszthely-sz.-györgyi vasút

előmunkálatai már elkészültek. A költség- vetés szerint egy kilométer építési költsége a felszereléssel együtt 17,518 írtba s a vasút Pápától Szt.-Györgyig 1.797,697 írtba kerülne. Pápa városa 100,000 írttal, az Esterházy gr. család 60,000 írttal hajlandó hozzájárulni az építkezési költségekhez. A pápa-keszthelyi vasút végrehajtó-bizottsága azt kívánja, hogy mindenekelőtt a szent- györgy-keszthelyi, azután a keszthely-tapol- czai, tapoleza-sümegi, sümeg-devecseri, és végre a devecser-pápai vonal építtessék ki; de az egész vonalra kéressék ki a kiépítési engedély. A Five Lille bankárcsoport hajlandó a vasút építését elvállalni, ha a befektetendő tőke,után 5 százalék kamat biz- tosittatik.

— Zenemű-kereskedést nyitottak aug.

15-én Szegeden „Menner és Schleuning“ ezég- bejegyzéssel. A vállalkozók nagy lelkesültség- gel fogtak munkához; adja az ég, hogy sikere is legyen!

— Uj zenemű. Menner és Schleuning zenemükereskedésében Szegeden megjelent: „Alföldi nóták.“ Csárdás 1. Hallod-e, Hallod-e.

2. Csicsánénak három leánya. 3. Virágra száll a pille, kedvelt népdalokból össze állítva zongorára Tisza-Aladártól. Ara 80 kr. A fenti csárdás 66 kr beküldése után bérmentve küldetik meg a kiadók által.

— Egy festőművész halála. Sokat hányatott

élet után f. hó 10-én meghalt Borsos József, ki fiatal korában mint arczképfestő művészi hírnevet s később mint fényképész tetemes vagyont szerzett és a budai „Szép juhásznő“-nek is tulajdonosa volt, Borsos József Veszprémben született 1821. deczember 20-án; tanulmányait Pesten végezte, művészi ki- képeztetését pedig 1842-től fogva a bécsi akadémián nyerte. Bécsben megtelepedve, a divat által akkor leginkább felkarolt arczképfestővé lett s ez időből számos arczképe jutott előkelő családok és nyilvános képtárak birtokába. 1861-ben jött fővárosunkba s ott éveken át folytatta jelentékeny anyagi sikerrel a fényképészetet. Most, miután a balsors eredeti hivatása köréből rég kiragadta, halála ismét felidézi művészi hírnevét, melynek egyik kiváló bizonysága herczeg Eszterházy Pálnak az országos képtárban őrzött s általa életnagyságban festett arczképe.

— Uj csatorna. Lapunknak épen múlt számában fejtegettük városunk egészségügyi miseriáinak okait. Ezen okok közé soroztuk a hiányos csatornázást is. Annál nagyobb örömmel veszünk tehát most tudomást egy a város főterén készülő, rég nélkülözött csatorna építési munkálatainak megkezdéséről.

— Rejtélyes nö. A múlt szerdán este egy igen sajátságos öltözetű, feltűnő szép, körülbelül 18 éves no utazott keresztül városunkon. A nő a szentferenezrendi szerzetesek öltönyét viselte, vállán egy szép ké- szitményü bői’önd, kezében egy kereszt s fején egy széles karimáju rojtos szélű kalap volt. A sajátságos öltözete daczára is feltü- nőleg szép alakot sokan megbámulták. Útját innét Székesfehérvár felé vette.

— EskÜYÖ. Aschberger Henrik helyi ifjú órás a mai napon vezette oltárhoz a szellemdus Blummer Róza kisasszonyt. — Legyen boldogságuk — végtelen!

— ScllÖIL Róza kisasszony jóhirü magán nőtanodájában a beiratások a jövő tanévre folyó hó 28-tól szeptember hó 1-ig tartatnak meg.

— Özy. Solymossy Jánosné javára Ostfi-Asszonyfán f. hó 23-án műkedvelők hangversenyt rendeztek, mely — mint Írják — igen szép eredményű volt.

— Csendélet Kilitin czimü, siófoki levelezőnktől közölt hírünkre Kiliti község bírája kijelenti, hogy ott ugyan történnek apróbb lopások, de hát a tolvajok — Siófokról mennek oda át. A mi meg a verekedést illeti, az igaz, hogy megtörtént, de a biró urat nem bántalmazta senki, a lopással gyanúsított ember gorombáskodott ugyan vele, de hűvösre is tétette.

— Kirándulás. A „Kisfaludy“ gőzhajón f. hó 17-én délután 2 órakor Balatonfüredről 25 vendég Keszthelyre érkezett. A kirándulók megérkezésük után azonnal Hévvizre hajtattak; Glaser vendéglőjében megebédeltek, az ebéd fölött a hévvizi zenekar játszotta a magyar darabokat. — Glaser ez alkalommal kitett magáért, a vendégek egyáltalán dicsérték a kitünően elkészített ételeket és jó szolgálatot, sőt gróf Eszterházy László személyesen is kifejezte G. előtt legnagyobb megelégedését. A többek közt ott voltak: Gr. Eszterházy László, gr. Eszterházy Mihály, comt. Keglevich, comt. Almásy, Kenessey Pongrácz, Eötvös Károlyné, Fodorescu család, Gorcey grófné kiváló szép leányával, Fittler nejével, Groetsl Imre, Hox-- váth Imre, Horváth Béla nejével, Zsidó Kálmánná, Dr. Neumann, Schmidthauer stb. — Ebéd után a vendégek megtekintették Hévviz nevezetesebb pontjait, 4 órakor Hévvizről visszajőve, fél 5 órakor a hajó Keszthelyről elindult és fél 10 órakor a kirándulók B.- Füreden kiszálltak, a hol tiszteletükre pompás tűzijáték rendeztetett.

— A dunántúli evang. egliázkerftleti

gyűlés f. hó 8. 9. és 10-kén tartatott meg Sopronban. A gyűlésre a legtávolabbi megyékből is számosán gyülekeztek az egyház tagjai. E gyűlésen iktattatott be K á 1 d y Gyula ur az újonnan választott kerületi felügyelő diszes tisztségébe. Az ünnepélyes beiktatás után a torna-csarnokban 200 teritékü társas-ebéd tartatott, melyet számos felköszöntő fűszerezett. Ez alkalommal felemlítjük, hogy Káldy Gyula ur a dunántúli ev. egyház- kerületnek 500 frtot adományozott oly kijelentéssel, hogy az összegből 200 frt a tanári nyugdijalapx'a, 200 frt a kerületi gyámoldára, 100 frt pedig a soproni lyceum tápintézetére fordittassék.